Oktatás | Andragógia » Hazai és nemzetközi andragógiatörténet II

Hazai és nemzetközi andragógiatörténet II. I. TÉTEL A kezdetektől a reformkori törekvésekig. A felnőttképzés kezdete nem köthető meghatározott időponthoz Magyarországon. Évszázadokig az egyházak hitterjesztő és hiterősítő munkájában merül ki. Szent István, törvényben igyekezett biztosítani, hogy főként a felnőttek igénybe vegyék a papok nevelő munkáját. A 17. században Tolnai Dali János sárospataki tanár és társai az analfabétákat írás-olvasásra, a földműveseket mezőgazdasági ismeretekre tanították. A 18. század végén a felnőttképzést is magában foglaló népművelés jelenik meg a felvilágosodás hatására. A könyvnyomtatás megjelenése miatt szükséges a felnőttek képzése Oktatással, képzéssel a társadalmi különbségek csökkenthetők. Az elmélet jelentős úttörője Bessenyei György, gyakorlati megvalósítója, pedig Tessedik Sámuel. Olvasókört, majd egy gyakorlati-gazdasági szorgalmassági

iskolát nyitott meg. 1825-től 1890-ig terjedő időszakot tekintjük a szervezett népművelés korának. A művelődés egyszerre volt nemzeti és társadalom-megújítási, gazdaság-fellendítési ügy. Nagyszámban jöttek létre társadalmi, gazdasági, kulturális egyesületek. Pl a Természettudományi Társulat (1841-ben), a Kaszinó, Védegylet stb. Fellendült a könyv és folyóirat kiadás, könyvtárakat alapítanak.(MTA, Országos Széchenyi Könyvtár,)Fáy András megfogalmazta, hogy a cél a legalsóbb néposztály nevelése. E ötvös József konkrét lépéseket tett népoktatási egyletek felállítására. II. TÉTEL Úttörő tervek és próbálkozások Haynau rémuralma, a Bach korszak nem volt alkalmas a felnőtt képzésre Magyarországon. A kiegyezés után került újra terítékre a felnőttképzés ügye. Türr István és Irányi Dániel karolta fel a felnőttképzést. Türr István az analfabetizmus felszámolását célul tűző országos

népnevelési szövetséget kívánt létesíteni. Baján és környékén meg is alakította az első népoktatási köröket. Hasonló körök szerveződtek, Kecskeméten, Szabadkán, Szegeden is Irányi törvényjavaslatokat nyújtott be, 1869-ben és 70-ben, A magyarországi felnőttoktatás anyagi bázisát szerette volna megteremteni. A törvényjavaslat 3 pontja szerint a felnőttek oktatása négy részre különül el, a községek maguk döntik el melyik számukra a legalkalmasabb. 1. felnőttoktatás a nők számára: nevelés és közerkölcstan, háztartástan, konyhakertészet, selyemtenyésztés, egészségtan,- heti 5 órában. 2. felnőttek oktatása földművesek számára: nevelés és közerkölcstan, gazdaságtan, kertészet, méhészet, selyemtenyésztés, egészségtan, a test óvása és ápolása,- heti 5 órában. 3. Felnőttek oktatása iparosok számára: nevelés és erkölcstan, nemzetgazdaságtan, áruismeret, egészségtan, ember természetrajza, - heti

5 órában. A dualizmus korában önálló kormánya volt Magyarországnak. Pauler Tivadar miniszter 1871ben benyújtotta a parlamentnek a felnőttek oktatásáról szóló törvényjavaslatát, és nagy összeget biztosított erre a célra, melyet a helyére lépő Trefort Ágoston meg is emelt. Pauler javaslatát elvetették, Trefort pedig maga visszakozott. 1870-es években két szinten folyt a felnőttképzés 1. alsóbb szint: az analfabéta-tanfolyamakon írást, olvasást és számolást tanítottak 2. Haladóbb tanfolyam: számtant, földrajzot, történelmet és választhatóan természettant, természetrajzot tanítottak. 1890-es évek Magyarországon létrejött és meg is erősödött a munkásmozgalom, amely hossú ideig nagy szerepet játszotta felnőttképzés életben, tartásában és fejlesztésében. A munkások önképző egyletei az elemi ismereteken kívül társadalom és természettudományos ismereteket is feldolgoztak. Pl esztergályosok önképző egylete

hetenként kétszer rajztannal, hetente egyszer számtannal, egyszer elemi ismeretekkel foglalkozott. 1890-es években megkezdődik a felnőttképzés intézményeinek kibontakozása és a népműveléstől való viszonylagos elkülönülése. A felnőttoktatás politikai küzdelmek ütközőpontjává válik. Akciók és ellenakciók követték egymást Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tanfolyamokat szervezett a parasztság mezőgazdasági szakismereteinek fejlesztésére. 1894-ben alapított Szabad Lyceum (Berzeviczy Albert) jelentős felnőttképzési intézmény, hamarosan az egész országra kiterjesztette hatókörét. 1894. –be kezdte meg működését a Budapesti Országos Katholikus Kör, mely elemi ismereteket terjesztett, valláserkölcsi és állampolgári nevelőtevékenységet végzett 1895-ben. Darányi Ignác utasítására megszervezték a parasztság szisztematikus iskolán kívüli oktatását. Gazdasági vándortanítók járták az országot, akiket már

hivatásos népművelőknek vagy andragógusoknak lehet tekinteni. A millenium évében ült össze a Második országos és egyetemes tanügyi kongresszus, megvitatta és felkarolta a felnőttképzés ügyét. 1907.-ben Pécsett tartották meg 140 szervezet részvételével az első országos szabadtanítási konferenciát. Intézményi formában megjelenik az andragógia. Országos Szabadoktatási Tanács (1910) Felnőttképzés a két világháború között. 1914 Bajaszentiván, az első népfőiskola alapítása. III. TÉTEL Felnőttképzés a két világháború között 1922-ben az Országos Szabadoktatási Tanácsot megszüntették, és Iskolán kívüli Népművelési Központot létesítettek, a Vallás és Közoktatásügyi minisztériumon belül. Kormányzati szinten nem változott a felnőttképzési politika. Változás a sokfelé ágazó felnőttképzési törekvés A felnőttképzésben résztvevő szervezetek, intézmények mindegyike a fiatal felnőttek felé

fordul., azaz az ifjúsági szervezetekhez és intézményekhez kötődött Ilyenek voltak az egyházi irányítású egyesületek: a Katolikus Agrárifjusági Legényegyesületek Országos Tanácsa (KALOT), a Katolikus Leányszövetség (KALÁSZ), a protestáns Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE), a cserkészet, és a népfőiskolai mozgalom is. 1914 Bajaszentiván, az első népfőiskola alapítása. A népfőiskolák fénykora a 30-as évektől 1948-ig tartott. 1941. megalakult a Népfőiskolai Tanács, Szabó Zoltán elnökletével Összefogta a gombamód szaporodó népfőiskolákat. A tanács így foglalta össze a népfőiskolák célját és alapvető elveit: a felnőttkor határán lévő ifjúságot öt hónapon, de legalább két és fél hónapon át, vallási, nemzeti és hivatásbeli szolgálatra neveli. Pl Közügyekben való jártasság A népfőiskoláért sokat tettek az úgynevezett népi írók is.(Móricz, Erdei F, Kodolányi Ákos, Németh László, Veres

Péter,), cikkeket írtak a mozgalomról, akciókat szerveztek az érdekében, előadásokat vállaltak a népfőiskolákon. Móricz, Németh, minta iskolát kívánt létre hozni, amely falvak vezetéséhez adott volna ismereteket, de a minisztérium nem engedélyezte.(1940-es évek)a megvalósult kezdeményezések közül kitűnt sajátosságaival a Győrffy kollégium 1943-ban Pesterzsébeten szervezett kertészeti és mezőgazdasági népfőiskolája.(baloldali) IV. TÉTEL Felnőttképzés 1945.-1989 között Ekkor válik döntően ketté az iskolarendszerű felnőttképzés, valamint a felnőttek szabadművelésének nevezett önfejlesztés. Azok az egyleti, egyesületi formák, non profit szervezeti formák, amelyek kitűztek felnőttképzési ismeretnyújtást. Jól elkülönült a fiatalkorosztály és a teljes felnőtt életet felölelő képzés, önképzés.(LLL) Dolgozók iskolái megjelenése a bizonyíték az iskolarendszeren belüli felnőtt képzésnek. Kezdeti

célja, hogy a vagyonos réteg műveltségi monopóliumát megtörje. Ingyenes volt, és figyelembe vette a felnőttkori sajátosságokat. 1948. után újra szerveződött népfőiskolák és non profit szervezetek fokozatosan elhalnak a pártpolitika miatt. Az 50-es években a dolgozók iskolái erősödtek meg. A felnőttoktatásban esti és levelező tagozatok erősödése figyelhető meg. Különféle tanfolyamok játszottak szerepet az iskolarendszerű felnőtt képzésben. A szakmai továbbképzés biztosítása a cél, és a felsőoktatásban való részvételre felkészítés. Volt egy dinamikus létszámfejlesztés, amely nem járt együtt minőségi javulással (50-es évek). Sokan politikai nyomásra kezdtek el tanulni, ez kihatott a minőségre. A káderpolitika volt a lényeg, nem a tehetség számított, nagyon sok tehetség kimaradt e miatt. Az alapfokú oktatást nagyon elhanyagolták az erőltetett felnőttképzés miatt, ezért a 60-70es évekre az alapfokú oktatás

nagyon súlyos válságba került. A dolgozók iskoláiba olyan felnőttek vettek részt a felnőttképzésben, akik eddig ki voltak zárva a felnőttképzésből. 60-as években fiatalodik a felnőttképzési rendszer, amely párhuzamos iskolarendszer kialakulásához vezet. Ami a 40-50-es években hasznos volt, a 70-80-as években hátránnyá vált. Pl egyenértéküség problémája A képzési fajtákban szerzett bizonyítvány egyenértékűsége. 80-as években a dolgozók iskolái válaszút elé kerültek.két követelménynek kellett megfelelni 1. felnőttképzési intézmények, felnőttképzési módszerekkel, továbbképzési funkcióval 2. fenn akarják tartani azt az utat, hogy a 14 éves korosztályt is betudják fogadni, hogy minél több hallgatói legyenek az intézménynek.pl fejkvóta miatt Megpróbálták mindkét utat végig vinni, finanszírozási okokból. Jelentős változás, a fiatalok szakmunkásképzésében történt. Jelentős változásokat kívánnak

erőltetni. Folyamatosan nőtt a gimnáziumi szakközépiskolákba jelentkezők száma egyre kevesebben jelentkeznek szakmunkásképző iskolákba. Ezen kívánnak változtatni 5 fő funkciót határoznak meg: 1. szakmunkás utánpótlás biztosítása 2. a szükségessé váló munkaerő átcsoportosítások elősegítése 3. a szakképesítés megszerzésének lehetővé tétele a szakképzetlen felnőttek számára 4. hozzájárulás a nők társadalmi egyenjogosításához 5. magasabb szintű szakmai továbbtanulás lehetőségének biztosítása V. TÉTEL Új fordulat a felnőttképzésben 89-től napjainkig. A rendszerváltás utáni technikai fejlődés felgyorsulása, a piacgazdaság átalakulása miatt munkaerő átrendeződés történt. Tömeges, nyíltszíni munkanélküliség megjelenése, az iskolarendszer átalakulása radikális változásokat indított el, a felnőttképzés szinte minden területén. Felértékelődött és átszerveződött a továbbképzés és

az átképzés, módosult az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás viszonya. Koltai Dénes, 1991. évi pécsi nemzetközi felnőttképzési konferencián a következőképpen csoportosította a felnőttoktatás különbözőségeit és hasonlóságait. Az iskolarendszerű felnőttoktatást túlszabályozottság, és állami fenntartási kényszer jellemzi, ezzel szemben az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás jellemzője a törvény biztosította magas fokú szabadság a művelődési anyag kiválasztásában. Az iskolarendszerű felnőttképzés az iskolarendszert képezi le, míg a kívüli felnőttképzésben diverzifikációs tendenciák érvényesülnek. Művelődés politikai meghatározottság érvényesül az isk. belüli fk-ben Az isk.belüli fk állami vagy önkormányzat által finanszírozott, az isk kívüli pedig, közvetett állami finanszírozás, vállalati típusú működés, különböző vállalkozási formákban(magyar,

külföldi, vagy vegyes vállalat) Az isk. rendszeren belüli fk a résztvevő számára ingyenes vagy nagyon olcsó, a résztvevőknek rejtett, egyre növekvő költségtérítés, míg a kívüli üzleti alapú, azaz adott tudás napi árfolyamon, előre rögzített árakon. A belüli fk. tanárai rosszúl fizetettek, tisztességes ismeretközlést nyújtanak, a kívüli tanárok magasan díjazott oktatók, fő feladatuk a képességfejlesztés, tréning. A belülit didaktikai tudatosság, tantervi keretek jellemzik. A kívüli fk-ben az engedélyeztetésben és vizsgáztatásban rejtett mechanizmusok érvényesülnek. A belüli minőségi hátrányban van, permanens emancipációs kényszer jellemzi, a kívüli minőségben a piaci verseny, vállalkozási öntudat, üzleti magatartás. A 90.-es évek első felében, az üzleti alapú felnőttképzés tovább tört előre, főként néhány konjunkturális agban. Pl angol nyelv oktatás, számítástechnika, menedzser-képzés Az

elit kultúra és a tömegkultúra ellentéte élesebbé vált. Nagy az érdeklődés a másoddiplomák, szakosító vizsgák iránt. Csoma gyula 1993.évi helyzet elemzése nagyfokú elbizonytalanodásról számolt be, és megjelölt néhány területet ahol céltudatos fejlődés indult be. 1. a népfőiskolai mozgalom újra éledése 2. a távoktatás meghonosodása 3. a munkaerő- piaci étképzés rendszerének kiépülése 4. a humán erőforrások fejlesztésére irányuló képzés megerősödése A népfőiskolai mozgalom a rendszerváltás után a hagyományok ápolásán kívül széles profillal vesz részt a hazai felnőttképzésben és közösségfejlesztésben