Oktatás | Felsőoktatás » Életkorok pedagógiája

ÉLETKOROK PEDAGÓGIÁJA A család primer szocializációs közeg. Itt tanulja meg a gyermek az alapvető normákat, értékeket. Az iskola másodlagos szocializációs közeg A pedagógus feladata a megfelelő érték, és normarendszer kialakítása, ill az otthon megtanult normák, és értékek elmélyítése. Az anya szerepe a nevelésben: 1, nem létezik olyan kultúra, ahol ne az anyák foglalkoznának a legtöbbet a gyermek nevelésével.2, Európában felelősek az anyák gyermekük későbbi sorsáért, boldogulásáért.3, A gyermek számára az első hónapokban az anya jelenti a mindenséget.4, A gyermek sorsa függ a szülők bánásmódjától5, Az anyák és az apák máshogyan foglalkoznak a gyerekekkel. Az anyánál dominál a támogató megerősítő attitűd, míg az apák sokkal inkább stimuláló szerepet töltenek be.6, Gyakran engedékenyebb 2. szülött gyermekével Az apa szerepe 1, Hiánya elsősorban a fiúgyermekeknél okoz zavart.2, Az apa gyakran

kezdeményez stimuláló játékot. Pl:birkózás3, Egy kutatás szerint az apa a gyermekeivel átlag 3,2 órát foglalkozik, míg az anya 9-et A testvérek szerepe: 1, A gy. Számára a testvérek léte kora, neme erős befolyást gyak a gyermek fejlődésére. 2, A testvérek kemény harcot vívnak poziciójukért Életkorok: Csecsemőkor: születéstől 9 hónapos korig. Kisgyermekkor 2,5 éves kortól 6 éves korig Csecsemőkor: A gyermek számára a világot az anya jelenti.Ez a kor a személyiség kialakulását, és formálódását alapozza meg. Hatása az iskoláskorban is érv, fejleszti a közösségbe beilleszkedés képességét, önálló teljesítményre ösztönöz, érdeklődővé teszi a gyermeket. A társadalmi kapcsolatfelvételt szolgálja s sírás, a nevetés a megkapaszkodás, a szopás, és az utánzás. Az újszülött már érzékeli a fényt, de csak 3 hónapos korában tudja felfogni amit lát. Fél éves kora után a gyermek csak arra mosolyog, aki

barátságosan fordul hozzá. Képes különbséget tenni barátságos, és barátságtalan között Láthatóan örül anyja megjelenésének, szemével követi őt, céltudatosan anyjához beszél.8 hónapos korára már csak az ismert arcokra válaszol mosolygásra. Az idegenek csak védekező reakciót tapasztalhatnak Kisgyermekkor: a járással új világ tárul föl előtte. Szívesen hallgat mesét, figyel, ha énekelnek neki. A képek nézegetése a felfogóképességet fejleszti, de képzeletvilágát is gazdagítja, elmélyíti. Megpróbálkozik az anyagok formálásával, homokból, építőkockából véletlenszerű anyagot csinál. Fontos, hogy a gyermek megtapasztalja terjeszkedő törekvésének a határait. Nagy előrehaladás figyelhető meg a beszéd fejlődésében 3 életév jell: a gyermeknek egyszerű életritmusa van, megtartja a legfontosabb tilalmakat, beszéde még gyakran nem összeszedett. A 3 év közepe táján a gyermek legfontosabb szava a nem lesz.( 2,5

éves kori krízis) Vonakodik azt csinálni, amit eddig szívesen megtett Fél lefeküdni sötét szobában, éjszaka felsír, fokozott szüksége van a gyengédségre. Ebben a korban a gy nek fejlődig az időérzéke.4életév jell: felszólításra meg tud mutatni dolgokat Meg tudja mondani a nevét, egyre jobb mondatokat alkot, és tud egy lábon állni. Napok, vagy hetek múltán is emlékszik bizonyos emberekre, és hónapok után is fájdalmas ill. örvendetes eseményekre. Már szobatiszta Már biztosan áll a lábán, tud lábujjhegyen járni, kanállal, és villával enni, csészéből biztosan iszik. (megemlítendő Piaget kísérlete) A legfontosabb kérdése a miért lesz. A 4 éves gy szereti a szójátékokat, a rímeket Egyre jobban vonzódik a képeskönyvek iránt. 5és 6 életév jell: Sokat szaladgál, és ugrál, szívesen játszik másokkal, szeret beszélni, szeret játszani építőkockával. A 6 év elején nyugodtabb lesz, szívesen foglalk építgetéssel

rajzolással Kezd megmutatkozni a kötelességtudás, engedelmeskedik a parancsoknak. Az óvodai nevelés célja: Az óvodások harmónikus sokoldalú fejlődése, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának az elősegítése, az életkori, és egyéni sajátosságok fejlesztése ütem figyelembevételével Feladata: A gyermek testi, és lelki szükségleteinek a kielégítése. Ezen belül: - Az egészséges életmód kialakítása: Kiemelt jelentőségű. Ide tart a testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése, a gyermek testi képességének a fejlődésének a segítése, a testápolás, biztosítani kell továbbá az egészséges, és biztonságos környezetet. - Az érzelmi nevelés, és a szocializáció bizt: a gy-t érzelmi biztonság, otthonosság, derű, szeretetteli légkör vegye körül. Fontosak a közös élményekre épülő közös tevékenységeknek a gyak. - Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: Biztosítsanak a gy számára

változatos tevékenységeket. Fontos az anyanyelv fejlesztése, a gy ismereteinek tapasztalatainak a bővítése, rendszerezése. Az óvoda kapcsolatai: családdal, bölcsődével, nevelőotthonnal, pedagógiai szakszolgálat intézményeivel, közművelődési intézményekkel, iskolával, esetleg szervezetekkel egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. A gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek testi, lelki, és szociális kritériumai vannak A testileg egészséges gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Megkezdődik a fogváltás Mozgása összerendezettebb harmónikusabb Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek a kielégítését szándékosan irányítani képes. Lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknek a tanuláshoz

szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Önkéntelen az emlékezeti bevésés, és felidézés, szándékos a figyelem, az elemi fogalmi gondoskodás is kialakulóban van. Érthetően folyamatosan beszél, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, és a környezetéről. A szociálisan egészségesen fejlődő gyerek készen áll az iskolai élet, és a tanítók elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Az iskolai nevelés céljai: - Affektív célok: arra irányul, hogy a gyerekek képesek legyenek jó, és tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására a, Együttérzés b, Összetarozás - Kognitív célok: Szorosabb értelemben vett tanítás, művelődés a, Tudás mint a kompetencia fejlesztésével kapcs cél b, Aktivitás széles körű érdeklődés kialakítása, alkotó tev megkedveltetése - Morális célok: Az erkölcsi, akarati tényezők

kialakítása a, Önáló felelősségvállaló emberré nevelés b, Értékrend: értékvédő magatartás, becsületesség kialakítása, szorgalmas munkára nevelés - Életmóddal, életstílussal kapcs célok: A felnőtt életre nevelés céljai A, Életmód: egészséges életmódra való nev B, Rugalmasság: A felnőtt életben való rugalmas tájékozódás Feladatai: Biztosítsa új ismeretek megszerzését, és ezek feldolgozását, majd alkalmazását. Motiváljon jó tanulmányi eredmény eléréséhez. Alakítson ki széleskörű érdeklődést Fejlessze az aktivitást, az önfejlesztő alkotó tevékenységet, a kreativitást. Neveljen önállóságra, felelősségvállalásra. Értékkövető, megbízható, becsületes magatartást alakítson ki. Fejlessze a közösségi tevékenységre irányuló kézségeket Együttérzésre, figyelmességre, jó kapcsolat kialakítására ösztönözzön. Szoc érzékenységre, előítélet mentességre neveljen Készítsen fel a

felnőttkori munkavégzésre, a gyakorlati életre. A kisiskoláskor 6-10 évre tehető. Jellemzői: A kezdő szakasz feladata elsősorban a képességfejlesztés. Ezek a következők: Nagy, és finommozgások, zenei képességek, síkban, és térben ábrázolás festés, kommunikációképesség( beszéd anyanyelvi írás, olvasás, matematikai, és zenei írás olvasás), az elemi munkaszokások kialakítása, kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, és együttműködés Az 1. iskolai év: az iskolakezdők nagy többségében már betöltötték 6 életévüket A kisgyermekkorból az iskoláskorba való átmenet a testformák jól észrevehető változásával kapcsolatos. Felgyorsul a karok, és a lábszárak növekedése A testi átalakulásnak az a következménye, hogy a gyermek gyorsan elfárad. Növekszik a hajlama az orr fül garat megbetegedésére. A testi átalakulást fizikai labilitás kíséri: Robbanásszerű érzelmi kitörések, akaratosság, dac, a ruhák eszközök

játékok rendberakásáról megfeletkezik, pityergésből nevetésbe való átmenet, nagy mozgáskényszer, féktelen viselkedés. A 2. iskolai év A gyermek nyugodtabb, és fegyelmezettebb, jön a latencia időszaka Gyorsan növekszik az emlékezőképesség. Jól fejlett a vizuális érzékük A gondolkodásban nagy az akarati, és érzelmi elemek szerepe. Naív véleményük van a valóságról Növekszik a koncentráló képességük, kitartásuk. A mozgásos játékokban kifinomultak A szerepjátszásban várják a rájuk figyelést, értékelik a szabályhoz kötött játékokat. A 3. és a 4 iskolai év: Testi, és lelki vonatkozásban kevésbé érzékeny, erősebb munkabíróbb Sportbuzgóság, vidám igyekezet, a fiúknál a Robinson kor jellemző, az élettere nem korlátozott a családra, és az iskolára. Egyre inkább a külső világ felé fordul, magatartása egyre tárgyilagosabb. Az új tapasztalatokat már nem mágikusnak fogja fel, hanem reális elméletet alkotva

igyekszik megmagyarázni. Egyre több okozati összefüggést fedez fel A 8 és 9 éves gyerek: Emlékező tehetsége kitünő. Nagy a gyakorlási kézségük, és a versenyzési kedvük. Növekszik a gyüjtőszenvedélyük Jó megfigyelők, segítenek a háztartásban, a barkácsolásban, és a kerti munkában. Elutasítják, hogy kisgyermekként kezelik. A nevelésben kívánják az erős apa kezét A példakép inkább egy felnőtt Értékelik a cselekedet külső megjelenését. A baráti kapcsolatban a szemet szemért fogat fogért elv érvényesül. Törekszenek az önállóságra Érdeklődnek a barátok iránt, megélik a közösségbe való beilleszkedés jelentősségét. A csoportban elfoglalt helyet meg kell szerezni Prepubertás 10-13 éves korig. A serdülőkor testi, és hormonális változásait megelőző időszak, amikor is teltségi fázis figyelhető meg. Jellemzői: A lányok korábban érik el a késő-gyermekkor végét mint a fiúk A testmagasság növekedése

rövid időn belül abbamarad. A nemi érés jeleinek a hiánya Aránytalan testalkat. Pubertás: Testi növekedéssel másodlagos nemi jellegek megjelenésével jellemezhető, ugyanakkor az énképben a szociális kapcsolatokban is alapvető változások figyelhetők meg. Az intenzív növekedési folyamat végéig tart. A pubertás kort az állandó érdeklődés korának is lehet nevezni. Ebben a korban jelennek meg a szenvedélyesen űzött tevékenységek, amelyek tartósak lehetnek. Különböző gyűjtések, modellezés, rajzolás, festés Ami iránt a serdülő különösen érdeklődik, azzal állandóan foglalkozik. Minnél inkább gyakoribb egy tárgyal való foglalkozása, annál inkább erősödik állandó érdeklődése. Az állandó érdeklődés együtt jár az önfegyelmezéssel. Életkori jell serdülőkorban: Jelentős változásokat okoz a személyiségben, ezek részben biológiai jellegűek. A személyiség jelentős megterhelés alá kerül A szervezet

hormonális működése átalakul. Hatására megváltozik a szervezet külső, belső jellegzetességei Szexuális jellegű vágyak, és érdeklődés jelentkezik. A serdülőkor átmenet a gyermekkorból a felnőttkorba. A serdülő testi felépítésének az arányai, külső megjelenésének valamennyi formája van átalakulóban. Részben alkalmazkodni kell új külsejéhez, el kell fogadnia megváltozott testképét. Önmagáról alkotott képe, önismerete társas kapcsolatai által formálódik. Az önismeret kamaszkorban állandó visszatérő probléma Fokozottan érzékeny a kritikára. Kapcsolati zavarok: Fokozott figyelemmel fordul a társai, és a felnőttek felé. Barátait nem válogatja olyan sűrűn mint korábban. A szülőkkel való azonosulás foka a serdülőkorban kisebb mint gyermekkorban. A szülői példát már nem fogadja el kritika nélkül Arra törekszik, hogy családjától független legyen. Kisebb, vagy nagyobb mértékben elveti a család

hagyományait. Saját érvényesülését keresi, önálló saját életre vágyik Mindent elvet, ami a szülő magatartására, életvitelére jell, és mindent elfogad, amit hasonló korú társainál lát. Ennek számtalan külső megnyilvánulása van pl. öltözködésében, hajviseletében Ezzel mutatják ki a szülőhöz fűződő érzelmi kötelékük bomlását. Dolgozók ált iskolái: Esti vagy levelező tagozaton oktatták a dolgozókat. Heti 2-3 tanítási nap volt. Dolgozók középiskolái: Gimnáziumok, dolgozók szakközépiskolái, ill szakmunkások szakközépiskolái. Esti, és levelező tagozatot működtettek az általános iskolát végzetteknek A felnőttoktatás elmélete: A piacgazdaságra való áttérés, a technika fejlődése, a munkanélküliség a felnőttképzés mennyiségi növekedését váltotta ki. A felnőttoktatás minőségi fejlesztése: A társadalmi szervezetek tevékenységének a fokozásával, a felnöttoktatásnak össztársadalmi üggyé

kell válnia. Szerves része a gazd-i poli átalakulásnak, és közvetlen kapcsolódik a személyes élet problémáinak a megoldásához Feladata a szaktudás korszerűsítése, gazdasági vezetők, vállalkozók kiképzése, a munkanélküliek átképzése. Jellemző területe a diplomások továbbképzése is Az iskolás korra az egészségesen fejlődő gyerekben kialakul a megismerés iránti szükséglet. Az iskola feladata ezeknek a szükségleteknek az elmélyítése, új szükségletek kialakítása, és az önmegvalósítás. A kivételes képességű gyerekek tehetségesek Átlagon feletti képességekkel rend, jell rájuk az elkötelezettség, és a feladatorientáltság. Kimagasló eredményeket érnek el, és nagyon kreatívak. Ezt a szülő, és a pedagógus is egyaránt értékeli Az átlagon felüli képesség nehézséget is okozhat, mivel a gyerekkel más tempóban kell haladni. A tehetségnevelés legyen tehetség gondozás is A tehetséggondozás útja:

Gyorsítás, léptetés( amikor vki egy év alatt több év anyagát is képes elvégezni), Szegregáció( a tanulók elkülönítése), differenciálódás( a gy-vel külön lehet tanulni, különleges oktatásban lehet részesíteni.Tagozatos osztályban, iskolai versenyen, fakultáción vehet részt.)