Irodalom | Középiskola » Bagoly Andrea - Dante, Isteni színjáték

Dante: Isteni színjáték Dante Alighieri a középkori európai irodalom legnagyobb költője, egyben tudós és politikus. Firenzében született, régi nemesi családból származott Kilencéves korában megismerkedett Beatricével, akit szülei érdekházasságba kényszerítettek, majd igen fiatalon meg is halt. Dantéban mégis egész életére mély nyomokat hagyott ez a szerelem. Tanulmányait Bolognában végezte, ahol hosszabb időt is eltöltött. Feleségül vette Gemma Donátit, akitől több gyermeke is született. Ekkor kezdett fokozottabban foglakoznia politikával, a közügyekkel. Később belépett az orvosok céhébe, ahol rövidesen elérte a legmagasabb méltóságot. Igazságos és higgadt politikus volt. Amíg Firenzétől távol volt tűzhalálra ítélték, ez alatt két évig a Sorbonon tanult. Később visszautasította az amnesztiát, így Veronában és Ravennában élt. Betegségben hunyt el, emléksírja Firenzében van Érzékeny és szenvedélyes

személyiség volt. Első és egyetlen szerelme Beatrice, aki halála után Dante vezérlő szellemévé vált, egyben eszményképpé élete végéig. Emlékét az Új élet őrzi. Célja az irodalmi nyelv kifejlesztése, az igényes irodalom kialakítása. Az Isteni színjáték a középkori irodalom csúcsteljesítménye, a középkor kultúrájának összegzője, mely egyben egy korszak lezáró mű is. Az olasz nemzeti irodalmat innentől számítják, ez előtt minden mű latin nyelven íródott. Toscan nyelvjárásban alkotta Dante, mely egyben az irodalmi nyelv alapja is volt. Száműzetése éveiben írta, eredeti címe Komédia volt, mivel viszontagságos kezdete ellenére szerencsés véget ér, s ezzel egyidejűleg alacsony köznyelven íródott. A „divina” = isteni jelzőt az utókor tette hozzá, Boccaccio elragadtatása jeléül adta hozzá. Az Isteni színjátékot joggal nevezik a középkor enciklopédiájának, mivel Dante beledolgozta művébe az akkori

kultúra egész birodalmát. A roppant anyagbőséget a költő egyéni élménnyé avatva, egységes világképpé formálta, művészi kompozícióba építette. Dante tudós költő volt, poéta doctus, nemcsak költő, hanem rendszerező filozófus is. Benne van korának egész ideológiája, tudománya, földrajzi- és csillagászati világképe, saját korának ítélete és mérlege. Dante a kor embere. Műfaja túlvilági látomás, emberiség költemény, mivel az egész emberiségről szóló alkotás. Epikai, drámai, lírai jelenetek nagy kompozíciója, műfaji szintézise Stílusi szintézist találunk a műben, bátran keveri Dante a hangnemeket. Fennkölt, patetikus és egyben közönséges, triviális nyelvi fordulatokat is szerepeltet a műben. A lírai én túlvilági utazása a kereszténység túlvilági három nagy tartományában: a Pokolban; a Purgatóriumban és a Paradicsomban. A keresztény tanítás szerint mindenki a megfelelő helyre kerül halála után.

A mű formáját a 1 középkori katedrálisokéhoz szokták hasonlítani, szimmetrikus felépítésű, szigorú logika szerint megkomponált mű. Az 14 233 sorból álló mű szerkezetében határozott rend uralkodik. Száz énekből áll, s ez a száz ének úgy oszlik három nagy egységre (Pokol, Purgatórium, Paradicsom), hogy a bevezetésen kívül mindegyik rész 33-33 éneket foglal magában. Az egyes másvilági birodalmak szintén 3x3 részből épülnek fel: 9 körből, 9 gyűrűből, 9 égből. Az egyes énekek három soros versszakokra tagolódnak, vagyis tercinákra     1 – unus es deus (=egy az Isten) 3 – Szentháromság jelképe 33 – Jézus életkora halálakor 9 – a tökéletesség, Beatrice jelképe A hármas szám jelkép, a keresztény vallás háromszemélyű Istenének jelképe. Krisztus nevét a mű során önmagával háromszor rímelteti, Lucifert három arccal mutatja be. A Prológus főszereplője az utazó Dante, aki elbeszéli

túlvilági élményeit. A mű kezdete 1300 nagycsütörtök éjjele, ekkor Dante 35 éves A főhős három vadállattal találkozik, egy párduccal, mely a fényűzés, egy oroszlánnal, mely a szabadosság és egy nőstény farkassal, mely az irigység jelképe. Az állatok a Firenzében dúló szenvedélyeket szimbolizálják. Dante célja a jóhoz, az erényhez való eljutás már-már visszaretten. Beatrice leszáll a Pokol tornácára, hogy felkérje Vergiliust, hogy legyen Dante kísérője a Pokolban. A nagy római költő kalauzolja végig a mű főszereplőjét a Poklon át, s ő lesz a kísérője a Purgatóriumban is. Vergilius azonban csak a földi Paradicsomig kísérheti el, itt már Beatrice veszi át az ő szerepét, s vezeti ezután a mennyei Paradicsomba földi szerelmesét az Isten látásáig. Vergilius azért lehet Dante kísérője, mivel ő ismeri a Poklot, s mert IV Eclogájában megjövendölte a Messiás eljövetelét. A Pokol ókori minták és keresztény

elképzelések alapján jött létre. Sok benne a görög, római mitológiai elem. A Pokol bejárása hasonlít Odüsszeusz és Aeneis alvilági utazásához, de a túlvilágon élők sorsa egészen más, mint az ókori eposzokban. Dante poklában szenvednek a bűnösök, egyetlen céljuk a bűntől való megszabadulás, de ez nem lehetséges. (Az ókorban a halottak bűnei nem fontosak, élni szeretnének) A Pokol bejárata a Golgota hegyén, Jeruzsálem mellett helyezkedik el. Tölcsérszerű, alján Júdás és Lucifer található, jégbe fagyva Brutust és Cassiust látjuk. Pokol kapuján zord felirat: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”. A halottak látszat testűek, emlékeznek a múltra és ismerik a jövőt, de a jelenről nincs tudomásuk. Dante megszólítja Paolot és Francescát a két szeretőt, szánja a halottakat. 2 SZAKADÉK VIII. Kör: CSALÓK, akikben nem lehet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. kerítők, csábítók – ördöghad ostorozza

hízelgők – emberi ürülékben fulladoznak simoniákusok – földbe fúrva varázslók, jósok – kicsavart testek nyerészkedők, sikkasztók – szurokban főnek képmutatók – ólomruha rablók, tolvajok – kígyók között rossz tanácsadók – tűzköpeny viszályszítók – verik őket hamisítók – rühes bőr GIGÁSZOK kútja IX. Kör: Kaina: rokonok árulói, testvérgyilkosok Autenóra: hazaárulók Ptolomea: vendégeiket árulták el Judecca: jótevőik elárulói LUCIFER 3 CSALÓK 1. 2. 3. 4. mértéktelenek erőszaktevők A pokolban hierarchia uralkodik, beosztása a bűnök súlyossága szerint van. bűnösök csoportjai:  mértéktelenek  eretnekek  erőszakosak  csalók  árulók ARCHEON I. Kör: a Pokol tornáca – meg nem kereszteltek II. Kör: a szerelem bűnösei – szélvihar III. Kör: torkosok, falánkok – vízben vannak IV. Kör: őre Plutusz, fösvények, uzsorások, tékozlók – egymáshoz ütköznek V. Kör:

haragosak – Styx folyóban verekednek DIS városának falai VI. Kör: eretnekek - lángoló sírban VII. Kör: 1. gyilkosok, rablók – forró vérpatakban 2. öngyilkosok – fák, bokrok, hárpiák 3. Istenkáromlók, kéjelgők – meztelenül égnek A Föld másik felén jutnak ki a szabadba. A Pokolban az örök büntetésre ítéltek bűnhődnek, mindig szenvedniük kell. A Purgatórium az a hely, „ahol kitisztul az emberi szellem, s méltóvá lesz, hogy legyen ég lakója.” Nem azonosítható az ókori elképzelésekkel, teljes egészében keresztény hagyományokra épül. Lakói bűneik levezeklése után a Paradicsomba juthatnak, üdvözülhetnek. Helye a Föld túloldalán, déli féltekén, egy szigeten. A tisztulás hegyén, amin, szerpentinen lehet megjárni a 9 kört A hegy előtti rész az elő-purgatórium, azok vannak itt, akik gyónás nélkül haltak meg. A hegyen felfelé haladva a hét fő bűn elkövetői vannak I. kevélyek V. fösvények II. irigyek

VI. torkosak III. haragosak VII. bujálkodók IV. jóra restek Dante homlokára egy angyal 7P- t ír, a p =peccatum, vagyis bűn. Minden kör után letöröl egyet. A hegy tetején található a 9 kör, mely a földi Paradicsom, ami valamikor Ádám és Éva lakhelye volt. Dante Vergiliusszal egy ligetbe ér, ami a Paradicsom előzménye. Itt van Beatrice, akit egy angyali kar kísér Amint megjelenik Beatrice, eltűnik Vergilius. Két folyóban megfürdenek, az elsőtől megtisztulnak, a másodikban erényesek lesznek. A Paradicsom kilenc égből áll, Dante mindegyiket egy- egy bolygó közé helyezi el. A kilencedik kör az állócsillag övezet, innen látható Isten Birodalma Odüsszeusszal Dante a Pokolban találkozik a rossz tanácsadók, csalók között. Vergilius szólítja meg. Bűnét nem nevezi meg, egyetlen bűne a kalandvágy, mely utazásra hajtotta. Utazása során elérnek Giblaltárhoz, Herkules-oszlopaihoz Felkelti embereiben a tudásvágyat, s elhagyják a

Földközi- tengert. Meglátják a Tisztuláshegyét, ahol a Purgatórium áll Ide halandó ember nem juthat el, ezért az Isten vihart küld rájuk, s ez lesz vesztük is. A történet eltér az Odüsszeiában leírtaktól, Dante mégis csodálja Odusszeuszt, tudásvágyát, vállalkozó szellemét. A sötét erdőben ,,Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam mivel az igaz útat nem lelém. A halál sem sokkal rosszabb, tudom. De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam, Hallanod kell, mit láttam az uton.” Ó szörnyű elbeszélni mi van ottan S milyen e sűrü, kúsza, vad vadon: Már rágondolva reszketek legottan. 4 A Pokol kapuja ,, Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, én rajtam át oda, hol nincs vigasság, rajtam a kárhozott nép városába. Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, Csupán örökkel, s én örökkön állok, Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” Nagy Alkotóm vezette az igazság: Isten Hatalma emelt égi

kénnyel, Az ős Szeretet és a fő Okosság. Odysseus utolsó utazása ,,se kis fiam, se vénségtől elernyedt atyám, se nőm, akinek örömére őriznem kellett köteles szerelmet, Új ég, új csillag ragyogott felettünk, Ha jött az éj; a mi egünk lebújva A tenger alá, mát egészen eltünt.” le nem győzhetett, lelkem szenvedélye: látni világot, emberek hibáját, s erényüket, s okúlni, mennyiféle. Bagoly Andrea 10./b 2002. április 15. 5