Kereskedelem | Turizmus » Budapest turisztikai adottságai

Budapest turisztikai adottságai Budapest története A történet a budai oldalon kezdődött, amikor még Krisztus előtt kelták telepedtek meg a Gellért hegyen. Az ő területeiket foglalták el a rómaiak az első században, amikor határaikat a Dunáig terjesztették. Városuk Aquincum lassan harmincezer lakosúvá növekedett és később Pannónia tartomány székhelyévé vált. Kövezett utakat, amfiteátrumokat, bástyákat, erődöket építettek, melyek romjai ma Óbuda hírnevét öregbítik. A IX.-X században megtelepedő magyaroknak nem határvonal, hanem országuk közepe lett a Duna. Így ők először a révbe telepedtek, a síkságra, a mai pesti Belvárosba, ami akkor még egy nagy sziget volt, a folyó által körülölelve. A XIII századi tatárjárás bizonyította be, hogy a síkságon nehéz a védekezés. Parancsba adta hát IV Béla király, hogy a városokat kőfalakkal erősítsék meg, saját eljövendővárosát pedig a védelmet nyújtó magaslatra,

Buda hegyére telepítette. Két város élt így itt, ezután a középkorban: a híres Buda, fényűző palotájával és a gazdag polgárvárossal, és Pest - a kereskedő város - a másik oldalon. A város fejlődése a XVI. században megtört illetve új irányt vett A nyugatias polgárosodó, tehetős települések keleties zsibongó, fokozatosan mind elhanyagoltabbá váló “várossá” válnak, ahol a keresztet is felváltja egy új szimbólum: a félhold. Több mint 140 évig tart a török uralom, és ez alatt az idő alatt nagyon kevés épül, annál több “omlik”. Ami érték keletkezik, az a vízhez kötődik, ezek a fürdők. Így a rómaiak után a törököknek is köszönhetjük, hogy városunkban földrajzi adottságánál fogva, meghonosodott a fürdő kultúra. Még napjainkban is üzemel néhány olyan fürdő, amelyek medencecsarnokai a török hódoltság idejéből származnak. Ilyenek a Király fürdő, a Rác fürdő, és a Rudas fürdő. A Gül Baba

türbe szintén ebből az időből maradt vissza ránk. A XVIII. század a város történetében a lassú éledés, majd talpra állás ideje A XIX század a nagy változás kora, amely szinte teljesen új várost épített. Ekkor a hegy és a várfalak már nem nyújthattak védelmet, a lehatárolt terület gátolta a fejlődést. Így az épülő metropolis központja leköltözött a hegyről, át a síkságra. A központ így ismét a pesti oldal lett 1867-ben a Kiegyezéssel született meg az Osztrák-Magyar Monarchia, amely az ország, így Budapest fejlődését is segítette. 1873-ban Budát és Pestet a harmadik résszel, Óbudával hivatalosan is egyesítették, így lett Budapest. Közhivatalokat, sugárutakat, csatornát és közvilágítást, lovas utat, földalattit, parkokat és hidakat kapott a gyorsan épülő, szépülő város, amely a századfordulóra már Bécs vetélytársává nőtt. A dinamikusan fejlődő Pest lett az ország adminisztratív, politikai,

kereskedelmi és kulturális központja, Buda vára pedig hangulatos, történelmi atmoszférájú párjává szépült. A Második Világháború legalább annyit pusztított, mint a török uralom. A háborút követően 1990 májusáig, az első demokratikusan választott magyar kormány felállásáig az ország a kommunista világrendszer áldozata lett. A rendszerváltoztatás mára elért eredményei, a demokrácia és piacgazdaság kialakulása és fejlődése sokszor elfeledtetik a közelmúlt diktatúráját. A Budapestre látogatónak sem lesz könnyű feladat az erre a korszakra emlékeztető nyomok felderítése. Az erre a korszakra kíváncsiaknak érdemes megtekinteni az egykor köztereken állt kommunista szobrok gyűjteményét a Szoborparkban. Budapest ma A mai Budapest a XIX. század utolsó harmadában és a XX században lett világvárossá Történetében új fejezet kezdődött 1950-ben, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros

területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat, és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja. A fővárosban él a térség lakosságának közel kétharmada, itt koncentrálódik a vállalkozások háromnegyede, a munkahelyek négyötöde. A térség gazdasági fejlettségét, hatékonyságát jól szemlélteti, hogy az ország bruttó hazai termékének több mint kétötödét ezen a területen állítják elő. Budapest természeti adottságai földrajzi fekvése: Területe: Legmagasabb pontja: Lakossága: Közigazgatás: 525 km2 kétharmada a Duna keleti partjára, a sík pesti oldalra, míg egyharmada a nyugati partra, a budai dombos oldalra esik. János-hegy (527 m.) 1,886,000, azaz az ország népességének 19 %-a. 23 kerületre oszlik (a címekben a római számok mindig a kerületet jelzik). van a tengerszint felett. Budapest domborzati viszonyai

A centrális elhelyezkedésű Budapest területe 525 km2, az ország területének alig 0,6%-a. A fővárost Pest megye öleli körül, melynek 78 települése Budapest agglomerációs övezetéhez tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely normális vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy, 529 méterre A városnak a Duna két partján fekvő részei mind földrajzi viszonyaikat, mind egyéb sajátosságaikat tekintve élesen különböznek egymástól. A terület egyharmadát kitevő jobb parti budai oldal hegyes-dombos, a Budai hegység városba nyúló részei tájképi jelentőségük mellett a friss levegő forrását jelentik. A kétszer nagyobb bal parti pesti oldal kelet felé enyhén emelkedő síkságon terül el. Buda alapvetően lakó- és rekreációs terület, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és

ipari centrum, nagy lakóterületekkel és szórakoztatási funkciókkal. Budapest éghajlata, időjárási viszonyai: − a napsütés évi összege meghaladja a 2000 órát, − a Dunántúli-középhegység védelmét élvező területen a szélsebesség mérsékelt, az évi átlagos szélsebesség 2-3 m/s, erősebb széllökések főleg a keletebbi kerületekben fordulnak elő − az évi középhőmérséklet 11° C, a leghidegebb és legmelegebb hónap (a –2 – –2,5° Cos január és a 19,5–20° C-os július) középhőmérsékletéből számított évi közepes hőingás kb. 22,5° C, − az évi csapadék az országos átlaggal nagyjából megegyezőn 611 mm, a legtöbb csapadék (60–70 mm) májusban és júniusban, a legkevesebb (35–38 mm) januárban és februárban érkezik, − a havas napok száma átlagosan évente 26. Budapest természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak-déli irányban, mintegy 30 km

hosszan és 400 méter átlagos szélességgel szeli át a fővárost. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa (és egyben szennyvizeinek befogadója), Európa egyik legjelentősebb vízi útja, és üdülési, sportolási lehetőségeket nyújt a nagyvárosi lakosságnak. Egyedülálló jelentőséggel bír a főváros területén található számos, világviszonylatban is szinte páratlan vízhozamú hő- és gyógyforrás. A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a XIX. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani Budapest 1934-ben elnyerte a fürdőváros címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az Első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A fővárosban jelenleg mintegy 80 feltárt hőforrás van, hőfokuk 24-78 fok között változik. 1. Ember alkotta adottságok Általános infrastruktúra Budapest számos területen túlzott igénybevételnek van kitéve. Budapestet sűrűn

hálózzák be a közutak, de ezek átbocsátó képessége és minősége nem tartott lépést a forgalom növekedésével, ami az elöregedett gépjármű-állománnyal együtt fő szennyező forrása a város levegőjének. A kommunikációs infrastruktúra az elmúlt években látványosan javult, a több évtizedes elmaradást azonban még a jövőben kell felszámolni. Budapest növekedése-széthullása a város határain messze túl is fenyegeti a fenntartható fejlődés feltételeit. A lakhatatlan fővárosból kiszoruló lakósság, a célszerű szabályozás és megfelelő előkészítés híján számításait a város határain kívül inkább megtaláló építtetők, valamint a nagyváros közelségét kereső ipari és forgalmi létesítmények (szállítás, raktározás, értékesítés) együtt ellenállhatatlan nyomást gyakorolnak a környező településekre. Az ezzel járó forgalomnövekedés, az építkezési láz, valamint a zöldterületek fogyatkozása a

következő évtizedekben akkor is folytatódna, ha a helyi önkormányzatok ezek korlátozására törekednének. Egymással, de elsősorban Budapesttel versengenek a befektetők hajlandóságának elnyeréséért, miközben a közlekedési és beépítési káosz, nem utolsó sorban pedig a természeti környezet pusztulása már érezteti hatását: megindult a lakosság visszaköltözése Budapestre, és sok helyen abbamaradt az ingatlanok értékének növekedése. A főváros vízellátásának bázisát a Duna képezi, melynek vize a parton kiépített kutak kavicsrétegének természetes szűrésével egészséges ivóvizet biztosít. Budapesten az elosztóhálózat napjainkban lényegében már teljesen kiépült, a lakások mintegy 98%-a ellátott vízvezetékkel. A folyamatos vízellátás a csúcsfogyasztási időszakban is zavartalan. Az ivóvízvezeték több mint egytizede a XIX. században épült, a karbantartás és a rekonstrukció - pénzügyi okokból - évek

óta elmarad a szükséglettől. A csatornahálózat kiépítettségét még jelenleg is nagy területi különbség jellemzi. A fővárosi lakások több mint kilenctizede rendelkezik közcsatornával, de a kevésbé csatornázott külső kerületekben - főleg a város déli, dél-keleti részében - magasabb azon lakások száma, melyeknek szennyvizét még jelenleg is házilag vezetik el, ami nagymértékben szennyezi a környezetet. Külön figyelmet érdemel a szennyvízgyűjtés és -kezelés kérdése. Az egyes településeknek mérlegelniük kell, hogy térbeli helyzetüknek (távolság, domborzati viszonyok) megfelelően milyen megoldást részesítsenek előnyben: szennyvizeik bevezetését a nagyteljesítményű központi tisztítóműbe, vagy helyben létesíthető, kisebb léptékű, környezetbarát tisztítási eljárások alkalmazását. A szennyvíztisztítás a főváros egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája ma a keletkező szennyvizek tisztításának

alacsony foka. Míg a főváros területén 90%-os a csatornázottság, az összegyűjtött szennyvizeknek mindössze 28%-átengedik biológiai tisztítás után a befogadókba. Az EU-csatlakozás egyik alapvető követelménye, hogy 2010-re a biológiai tisztítás aránya 100%ot érjen el. A Fővárosi Önkormányzat programja tartalmazza ennek biztosítékait Erre a célra jelentős támogatás igényelhető központi költségvetési illetve uniós forrásokból, így a finanszírozás is megoldhatónak ígérkezik. Az infrastrukturális ellátottság és a város környezeti adottságai miatt Budapesten a nagyipari módszerekkel történő szennyvíztisztításnak, úgy tűnik, nincs alternatívája. A Duna vizének a magyar fővárosból származó szennyezése a fenti program hatására előreláthatólag a következő évtizedben elfogadhatószintre csökken. A hulladékgazdálkodás jelenlegi módszerei: a fővárosban keletkező települési hulladéknak több mint felét

semmisítik meg égetéssel. A többi szemét elhelyezésére - a jelenlegi lerakóhelyek telítődése miatt - már a közeljövőben jelentős beruházással új, nagy stratégiai lerakó létesítését tervezik a távoli jövőben. A hulladék mennyiségének csökkentése, a szelektív gyűjtés, az újrahasznosítás és az újrahasználat elenyésző figyelmet kap, holott fenntartható és környezetbarát megoldás csak ez utóbbiaktól remélhető. A hulladékudvarok rendszere mai formájában nem hatékony A hulladékgazdálkodásban (az EU és a hazai hulladékgazdálkodási törvény elveinek megfelelően) a megelőzés – újrahasználat – újrahasznosítás – lerakás – égetés prioritási sorrendet kell érvényesíteni. Jelenleg éppen a fordított sorrend érvényesül! Energiagazdálkodás: a távfűtés terjedése a korábbi évtizedekben, valamint a lakossági gázprogramok a kilencvenes években csökkentették a belterületi légszennyezést.

Ugyanakkor a korábbi erőteljes energiaár-támogatások oda vezettek, hogy e rendszereket rendkívül pazarló megoldásokkal építették ki. Az árrendszer nem ösztönzi, a távfűtési technológia pedig nem teszi lehetővé a fogyasztói oldalon a takarékosságot. Az elmúlt évtizedben a lakótelepekről a tehetősebbek elköltöztek, az ott maradók többségének anyagi helyzete romlott. A távfűtött lakótelepi otthonok (korábban olcsónak számító) fajlagos fenntartási költségei ma a legmagasabbak közé számítanak a városban. Az épületek pazarló fűtési rendszereinek felújítására, átalakítására a lakástulajdonosoknak nincs pénze, enélkül pedig elképzelhetetlen a távfűtés-hatékonyságának növelése. Pusztán a piaci kényszerítő körülmények –melyek jelenleg egyszerűen áremelkedést jelentenek – nem alakítják ki a megfelelő fogyasztási szokásokat. Légszennyezés: a rendszerváltozás után bekövetkezett gazdasági

összeomlás a legtöbb nagy légszennyező iparvállalatot eltüntette, a főváros lakói azonban nem lélegezhetnek (fel) ma sem. A városra zúduló gépkocsiforgalom gondoskodik róla, hogy az itt élők országos és világviszonylatban is döbbenetes egészségi adatai ne javulhassanak. A légszennyezés ugyan nem egyedüli oka az egészségi állapot romlásának, de a statisztikai adatok mindenesetre beszédesek: Budapesten a légúti asztma gyakorisága az elmúlt évtizedben kétszeresére, a légúti allergiák száma négyszeresére nőtt. A keringési rendszer zavarai és a tüdőrák okozta halálozások gyakorisága a városban országos viszonylatban a legmagasabb kategóriába tartozik. Ha pedig rávetítjük a közlekedési forgalom sűrűségét ábrázoló térképeket a daganatos megbetegedések eloszlását bemutatókra, a maximumok és a minimumok nagyjából egybeesnek. Nemcsak közérzetünk romlása, a város széthullása, de puszta légszomjunk is

halaszthatatlanná teszi a közúti forgalom radikális csökkentését Budapest építészeti és környezeti értékei sokak szerint nem érdemesek a csodálatra, bizonyítja ezt a közterületeket elborító reklámok, óriásplakátok tömege. A (túl)fogyasztásra ösztönző ostoba reklámdömping helyett a magunk részéről mégis inkább az előbbieket részesítjük előnyben. Vannak városrészek, amelyek vezetői ezzel egyetértenek, és helyi rendeletben korlátozták a reklámok kihelyezését. Az elmúlt évtizedben a reklámok egészen az égig hatoltak: a világító táblák, cégérek, az eget megvilágító reflektorok miatt ma már a csillagokat sem igen látni éjjelente. Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét

átszelő vonatjárat érinti. A főváros budai és a pesti oldalának közlekedési kapcsolatát az északi és a déli vasúti összekötő, valamint hét közúti Duna-híd teremti meg. Budapest területét több mint 1100 km hosszúságban hálózzák be a kötött és a szabad pályás tömegközlekedési vonalak. A fővárosi tömegközlekedésben forradalmi változást jelentett a jelenleg 30 km hosszú - metró 1970 óta tartó, szakaszos forgalomba állítása Budapest közlekedési jellemzői között feltétlenül említést érdemel a közel 100 éves, 4,5 km hosszú millenniumi földalatti vasút is, amely a földrész első kéregvasútja volt. A fővárosban a tömegközlekedési eszközökön bonyolódó utazások gyakorisága nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő mértékű. Az évente szállított közel 1,5 milliárd utas közel 45%-a autóbuszt, mintegy 30%-a villamost és trolibuszt, közel egyötöde metrót, s 5%-a - a fővárosi agglomerációval

közvetlen közlekedési kapcsolatot teremtő – helyi érdekű vasutat veszi igénybe úti célja eléréséhez. Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. A Ferihegyi Repülőtér ugyan Európában a kisebbek közé tartozik, de két terminálját az utóbbi években több mint 30 ezer repülőgépe veszi igénybe. Távközlési ellátottság Magyarországon, a telefonellátottság területén az utóbbi években számottevő előrelépés történt. A központok kapacitásának bővítése és a hálózatépítés eredményeként a fővárosban a főállomások száma 872 ezret tett ki, s ezzel 1000 lakosra 485 bekapcsolt főállomás jut az országos 347-tel szemben. 1.1 Szállás lehetőségek A turisták Desztinációját elemezve, jól látszik, hogy a legnagyobb növekedést azon küldőpiacokról sikerült

elérni, amelyeken hatékony és intenzív marketingeszközök alkalmazására volt lehetőség. A 2001-es, terror- és járványsújtotta esztendő után egyértelművé vált, hogy a turizmus felélesztése csak jól átgondolt, koncepciózus és igen intenzív promóciós munkával érhető el. A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Magyar Turizmus Rt által közösen végzett marketingmunka hatására kiemelkedő növekedés realizálódott 2004 első nyolc hónapjában a német, olasz, spanyol, francia, brit piacokon, de várakozáson felül teljesítettek az egyes távolabbi küldő országok is, mint pl. az USA, Japán, valamint a turisztikai vérkeringésbe ismét becsatlakozó izraeli piac is. Már a 2003-as év második felétől kezdődően kiugróan magas növekedés jellemzi Budapest és környéke turizmusát. A felgyorsult és igen erőteljes nemzetközi versenyben Budapest nemcsak megtartotta pozícióját, de a tavalyi év második félévében 11,3%-os,

2004 első nyolc hónapját figyelembe véve pedig már közel 19%-kal tudta növelni a vendégéjszakák számát az előző év hasonló időszakait figyelembe véve. A külföldi turisták által Budapesten töltött vendégéjszakák száma 21,6%-kal múlta felül a 2003-as év ugyanezen adatait. Szállodakategóriákat vizsgálva elmondható, hogy a legnagyobb növekedést idén is a 4 és 5 csillagos házak (24% ill. 26,5%) realizálták, sőt a 4 és 5 csillagos kategóriákban eltöltött vendégéjszakák száma együttesen már lényegesen meghaladja az alacsonyabb kategóriák összes vendégéjszakáinak számát. Ez a tény egyértelműen jelzi azt, hogy a forgalom eltolódott a magasabb költési hajlandóságú turisták irányába. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek 2004 első félévi vendégforgalma jelentősen növekedett az előző év azonos időszakához képest. A főváros kereskedelmi szálláshelyein 1 millió 13 ezer vendég szállt meg, 21%-kal

több mint egy évvel korábban. A vendégforgalom 83%-át kitevő külföldi vendégek száma 26%-kal nőtt, a belföldieké szinte nem változott. A vendégek 2 millió 657 ezer vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, 22%-kal (ezen belül a külföldiek 25%-kal, a belföldiek, pedig 4,1%-kal) többet, mint 2003 első hat hónapjában. A Pest megyei szálláshelyeket 2004 első felében 116 ezer vendég vette igénybe, 8,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek száma 24%-kal, a vendégforgalom kétharmadát kitevő belföldieké, pedig 2,7%-kal növekedett. A megyei szálláshelyeken 231 ezer vendégéjszakát töltöttek el a vendégek, 7,5%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A külföldiek vendégéjszakái 13%-kal, a belföldieké 4,8%-kal növekedtek. KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA Budapesten Év, hónap a külföldi v 2002 1 590 973 2003 Pest megyében a belföldi e n d é 343 647 az összes g e

a külföldi k a belföldi s z á az összes m a 1 934 620 81 112 172 907 254 019 1 616 563 356 185 1 972 748 83 563 164 710 248 273 2004. január 68 948 21 352 90 300 3 622 8 638 12 260 február 80 762 26 754 107 516 2 474 9 328 11 802 március 136 501 31 827 168 328 4 416 9 354 13 770 április 174 097 28 367 202 464 8 746 14 370 23 116 május 189 969 32 973 222 942 10 658 17 008 27 666 június 189 134 32 490 221 624 9 230 18 177 27 407 2004. január-június 839 411 173 763 1 013 174 39 146 76 875 116 021 Előző év azonos időszaka = 100,0 2002 96,8 102,4 97,7 107,9 102,0 103,8 2003 101,6 103,6 102,0 103,0 95,3 97,7 2004. január 112,3 89,2 105,8 134,4 84,2 94,7 február 128,5 99,4 119,8 108,2 97,4 99,4 március 132,6 104,4 126,2 124,5 93,8 101,9 április 126,4 93,2 120,4 123,1 123,7 123,5 május 120,5 99,3 116,8 133,7 109,3 117,5 június 130,7 115,9 128,3 114,4

101,6 105,6 2004. január-június 125,8 100,5 120,6 123,6 102,7 108,9 Forrás: KSH Budapesti és Pest megyei Igazgatósága A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió első nyolc hónapját tekintve, a statisztikai adatok szintén dinamikus fejlődést mutatnak. A vendégek száma 17,6%-kal nőtt 2003 azonos időszakához képest. A magyarországi régiók közül kizárólag a Budapest-Közép-Dunavidék régióban emelkedett a vendégéjszakák száma (+16,9%). A külföldi vendégek számát tekintve 22,7%-os, a vendégéjszakák számát illetően 20,7%-os növekedés figyelhető meg. A belföldi vendégforgalom tekintetében a régió 1,8%-os növekedést könyvelhetett el, ami 3%-os emelkedést jelent a vendégéjszakák számában. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevételei 20,9%-kal emelkedtek a régióban. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása A 2002. év az előző év %-ában Működő egység Szálloda 127 129 101,6 Egyéb kereskedelmi

szálláshely 114 105 92,1 Ebből: panzió 76 68 89,5 turistaszállás 13 13 100,0 ifjúsági szálló 15 13 86,7 üdülőház 3 3 100,0 ÖSSZESEN 241 234 97,1 Kiadható szoba Szálloda 13 968 14 320 102,5 Egyéb kereskedelmi szálláshely 2 583 2 192 84,9 Ebből: panzió 1 130 1 045 92,5 turistaszállás 609 536 88,0 ifjúsági szálló 765 542 70,8 üdülőház 79 69 87,3 ÖSSZESEN 16 551 16 512 99,8 Kiadható férőhely Szálloda 30 764 31 643 102,9 Egyéb kereskedelmi szálláshely 11 156 10 343 92,7 Ebből: panzió 2 547 2 361 92,7 turistaszállás 2 356 2 145 91,0 ifjúsági szálló 2 274 1 752 77,0 üdülőház 219 205 93,6 ÖSSZESEN 41 920 41 986 100,2 Megnevezés 2001 2002 A hosszú távú tendencia érzékeltetésére érdemes áttekinteni két táblázatot az előző évek adatait a szálláshely és vendéglátás vonatkozásában is: Budapesten több mint ezer étterem található, étlapjaikon együtt szerepel a magyar és a nemzetközi konyha kínálata. Nem

jelenthet gondot pénztárcájának és ízlésének megfelelő étkezési lehetőséget találni. Az éttermekben a pincéreknek szokás a fizetésnél borravalót adni. Ez a számla összegének 1015%-a Ahol az étlapon szerepel a felszolgálás díja, ott természetesen nincs szükség borravalóra Mielőtt rendel, bizonyosodjon meg az árakról - az öt számjegyű árak irreálisak egy-egy ételért. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban működő vállalkozások száma létszámkategória szerint az év végén. Tevékenység Egyéni vállalkozások 0 fő és száma ismeretlen létszámú Társas vállalkozások száma 1–4 fő 5–19 fő 20–49 fő 50 fő felett Társas vállalkozások összesen 2001. december 31 26 700 5 378 6 598 2 267 348 150 14 741 2002. december 31 25 392 5 286 7 151 2 480 384 150 15 451 2003. december 31 25 108 5 192 8 221 2 641 405 146 16 605 étteremmel szállodai szolgáltatás 280 424 433 308 123

68 1 356 étterem nélkül ifjúsági, turistaszállás 120 190 195 52 6 2 445 39 63 56 14 1 – 134 75 37 59 24 – 4 124 3 248 554 343 45 3 1 946 12 459 2 630 4 577 1 748 216 49 9 220 7 633 1 122 2 261 307 25 – 3 715 1 217 117 221 101 17 15 471 37 55 76 42 14 7 194 Ebből: szállodai szolgáltatás szolgáltatás kempingszolgáltatás egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás éttermi, cukrászdai vendéglátás egyéb, nyílt árusítású vendéglátás munkahelyi étkeztetés közétkeztetés A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint az év végén Összesen Ebből: korlátolt felelősségű társaság Tevékenység részvénytársaság szövetkezet közkereseti társaság betéti társaság 2001. december 31 41 441 6 060 90 21 507 8 011 2002. december 31 40 843 6 483 92 18 493 8 341 2003. december 31 41 713 7 249

85 22 469 8 758 1 636 994 54 5 12 290 szállodai szolgáltatás étteremmel szállodai szolgáltatás 565 247 1 – 5 192 ifjúsági, turistaszállás szolgáltatás 173 62 – 1 2 69 kempingszolgáltatás 199 60 2 – 3 57 4 194 522 5 4 8 391 21 679 4 075 15 5 302 4 822 11 348 1 056 2 5 119 2 532 1 688 139 5 2 12 312 231 94 1 – 6 93 étterem nélkül egyéb kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás vendéglátás egyéb, nyílt árusítású vendéglátás munkahelyi étkeztetés közétkeztetés Összefoglalva elmondható, hogy a budapesti turizmus az idei év eddig eltelt időszakában kiemelkedő teljesítményt mutat, mely nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó eredmény (Budapesten 2004 első nyolc hónapjában 18,9%-os, Bécsben csupán 9%-os vendégéjszaka szám növekedés volt tapasztalható). Ez a tendencia várhatóan az év egészére jellemző lesz, sőt jövőre is erős turisztikai évre

számítanak a szakemberek. 1.2 Kulturális adottságok Budapest közel 100 múzeumában - többek között - a magyarság történetével, képző- és iparművészetével, néprajzával, továbbá sok, neves külföldi festő, szobrász munkáival ismerkedhetnek meg. Egyes múzeumok a fővárosi városképet is meghatározó épületekben találhatók. Ilyenek pl a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. E két utóbbi intézmény a Duna jobb partján fekvő, a Királyi Palotát is magában foglaló Budai Várban található, amely a világörökség részét képezi. De sorolhatnánk a Budapesten található kiállítások között a Kiscelli Múzeumot, a Fővárosi Képtárat, a Szápművészeti Múzeumot, a Terror Házát, Mellyek szűkös anyagi körülményeik ellenére változatos programokat kínálnak az ittlakóknak és a túristáknak egyaránt. Az ország színházainak kétötöde a fővárosban található. A budapesti

színházak száma a Nemzeti Színház új épületének 2002. március 15-én történt átadásával 20-ra gyarapodott A színházak többsége prózai darabokat játszik. A zenés színházak közül európai viszonylatban is kiemelkedik Ybl Miklós építészeti remekműve, a Magyar Állami Operaház. A zeneoktatás és a koncertélet nemzetközileg is elismert centruma a Zeneakadémia, melynek első elnöke Liszt Ferenc volt; emellett a gálaműsorok, illetve kamara-előadások tartásához elegáns környezetet biztosító Pesti Vigadó; továbbá a Kongresszusi Központ, melyben már sok, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő rendezvény volt. Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen - többek között - az Országos Széchényi Könyvtár, melynek a Kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A

fővárosi lakosság közművelődésében a kiterjedt könyvtárhálózat fontos szerepet játszik. Budapest földrajzi fekvése, építészeti alkotásokban gazdag városképe alapján Európa legszebb nagyvárosai közé tartozik. Turisztikai vonzerejét tovább növeli sokszínű, hagyományokkal rendelkező kulturális élete, kiemelkedő jelentőségű gyógyfürdői, s a világ szinte valamennyi konyháját felvonultató gasztronómiai sokszínűsége. A város kedvező adottságai, párosulva a gazdasági, pénzügyi, tudományos szektor fejlettségével, Budapestet Kelet-Közép-Európa regionális központjainak egyike. 1.3 Sportolási – hobby lehetőségek Az állam kivonulása a sprtból arra ösztönzi a létesítmények fenntartóit, hogy a privát, céges szférából szerezzék be a fenntartásukhoz szükséges pénzt. S mivel a sport a társadalom egészében pozitív megítélésnek örvend, ezért a cégek PR szakemberei szemében kedvező alkalom arra, hogy

cégüket szponzorálás ellenében reklámozzák., ezen kívül nagy divatja alakult ki a budapesti futóversenyeknek, amit ugyancsak az üzleti szféra támogat a fent említett okokból kifolyólag deaz önkormányzat továbbra is köteles fenntartani a sportlétesítményeket. Így: Margitszigeti Atlétikai Centrum Rekortán borítású atlétikai pálya, füves labdarúgópálya, kézilabdapálya (kispályás focira is alkalmas), 3 db street-ball pálya, 4 db salakos teniszpálya, 2000 férőhelyes lelátó, sportöltözők, judó edzőterem. Városligeti Műjégpálya 12000 m2 jégfelület (64 m x 186 m), nyáron 30 000 m2 csónakázótó. A nálunk működő szakosztályokban versenyszerűen űzhető téli sportágak: gyorskorcsolya, short-track, formációs korcsolya, bandy Budapest sportaréna A modern, 21. századi, patkó alakú létesítmény minimum 2 500, maximum 12 500 néző kényelmes és biztonságos befogadására alkalmas. A csarnok a legmodernebb fény és

hangtechnikával felszerelt. A padlószint teljes felszabadításával a küzdőtér nagysága 8 000 m2-re növelhető, így az Aréna küzdőterére többféle teremelrendezés alkalmazható. Játszóterek Idén a Fővárosi Kertészeti (Főkert) Rt. négy játszóterét alakítja EU-kompatibilissé Az általa gondozott 120 játszótérnek eddig nagyjából tizenöt százalékát építette át az Európai Unió normái, illetve az 1999-ben hatályba lépett miniszteri rendelet szerint. Kerékpárutak jelenleg a fővárosban 135 kilométer a kerékpárutak hossza, erre azelmúlt években 700 millió forintot fordított az önkormányzat. "A főváros 2015-ig szeretné elérni, hogy összesen 320 kilométer hosszú legyen a kerékpárút-hálózat" 1.4 Helyi rendezvények Tavaszi fesztivál: fősodrában most is a zene áll: klasszikus remekművek és kortárs alkotások gazdag repertoárja szólal meg nemzetközi előadógárda tolmácsolásában, gondosan kiválasztott

- többnyire történelmi-műemléki - helyszíneken. Őszi Fesztivál a kortárs művészetek legrangosabb magyarországi seregszemléje, melynek során a legkülönbözőbb művészeti ágak jeles képviselőivel, magyar és külföldi művészeivel ismerkedhet meg a közönség. Képzőművészeti kiállítások, komolyzenei- és jazz-koncertek, színházi- és táncelőadások mellett szakmai programok is várják az érdeklődőket. Múzeumok éjszakája: Június 26-án huszonkilenc múzeum tartja nyitva kapuit egész éjszakára Szent Iván napjának tiszteletére. Sziget fesztivál: A Hajógyári-sziget a kulturális fesztivál idején város a városban. Külföldi sztárok, a magyar zenei élet legismertebb tagjai és a jövő ígéretei lépnek fel, de színházi előadások, filmvetítések, kiállítások, komolyzenei koncertek és sportprogramok is várják a látogatókat. 2. Idegenforgalmi szervezetek A Budapesti Turisztikai Kht által kiválasztott szolgáltató

partnerek mindegyike megbízható, több éve működő intézmény vagy vállalkozás, amely megfelelő minőséget garantál megfelelő árszínvonalon, és jelentős árkedvezményt kínál a Budapest Kártya tulajdonosainak. A Budapest Kártya szolgáltatói körének meghatározásakor cél volt, hogy a kártya mindazt tudja nyújtani, amire egy turistának pár napos budapesti tartózkodása alatt szüksége lehet, továbbá, hogy bemutassa mindazokat az egyedi sajátságokat, amelyek megkülönböztetik Budapestet Európa többi nagyvárosától. A bevezető évben (9 hónap alatt) közel 12,000 Budapest Kártya fogyott el, 1998-ban 45.000, 1999-ben 47.500, 2000-ben 67000, míg 2001-ben 83000 Budapest Kártya talált gazdára Budapest Kártya: A külföldi példák alapján az 1997-es idegenforgalmi szezonra létrehozott turistakártya célja az volt, hogy egy színvonalas programcsomagot kínáljon az egyéni turisták számára, megkönnyítve számukra Budapest

nevezetességeinek megismerését, és ezáltal elérje, hogy a Budapestre érkező külföldiek a jövőben a jelenleginél hosszabb ideig maradjanak a városban, és minél aktívabban töltsék szabadságukat. 3. Helyi lakosság Budapest a maga kulturális adottságaival, a világörökség színhelyeként egyedüli a Duna mentén. Sok nemzetiség telepedett le ebben a térségben a maga sokszínű kultúrájával, szokásaival, életvitelével. A Duna régiós szakasza a természeti szépségek és a szabadidő eltöltési lehetőségek gyöngyszemei. A régió nemzetközi sportrendezvények rendszeres házigazdája, nemzetközi nagykongresszusok, incentive programok színhelyei A budapesti lakások piaci értéke több Város km2 fő fő/km2 mint háromszorosa a községieknek és közel kétszerese a megyeszékhelyen Budapest 525 1 705 309 3 248 találhatóknak. 2001-ben tovább nőtt a fővárosi ingatlanok értéke és fokozódott a kereslet a kislakások iránt. 2001

január elsején Magyarországon több mint 4,061 millió lakást tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal, a háztartások száma 3,8 millió körül volt. Budapest az ország társadalmi-gazdasági életében meghatározó szerepet tölt be. Itt koncentrálódik az ország népességének 17%-a, az aktív keresők közül csaknem minden ötödiknek a főváros nyújt munkalehetőséget, a tudományos kutatóhelyek több mint kétötöde, a kutatók több mint fele összpontosul Budapesten. De az itt található oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi intézményhálózat is jelentős szerepet vállal a vidéken élők ellátási igényeinek kielégítéséből. Budapesten folyamatos a népesség elöregedése, alacsony a születési arányszám, stagnál a magas halálozási ráta, a lakosság várható átlagos élettartama messze elmarad a fejlett nyugat-európai országokban élőkétől. A 90-es évek legjelentősebb demográfiai változása a lakosság

elvándorlása a nagyvárosból és ezzel párhuzamosan – főként az ingatlanárak emelkedése miatt – a bevándorlás fokozatos mérséklődése. Budapestiek átlag életkora folyamatosan növekszik (a 2000-es év tükrében). A férfiak esetében 2003-ban ez 39,7 a nők esetében 44,4 év. A várható élettartam ugyanebben az öddzefüggésben 70,20 illetve 77,20. 4. Egészségügy és oktatási ellátás Budapest iskolahálózatának jelentősége mindig átlépte a város határait, felsőfokú intézményei pedig az országon kívülről is vonzották a tanulni vágyókat. Budapesten 397 általános iskolai, 103 szakiskolai, 351 középiskolai feladat-ellátási hely és 32 felsőoktatási intézmény működik. Az ország egyetemi, főiskolai hallgatóinak mintegy négytizede tanul fővárosi székhelyű intézményekben, de - speciális szakirányuk miatt - az itt működő középiskolák egy része is Budapesten túlnyúló szerepet tölt be. Az egészségügyi, ezen

belül elsősorban a kórházi ellátás terén is kiemelkedik a főváros; a Budapesten dolgozó mintegy 12 ezer orvos a magyarországi orvosok több mint egyharmadát adja, a Budapesten működő, mintegy 24 ezer kórházi ágy 28%-át képezi az országban lévő kórházi ágyaknak. 5. A helység 20-30 km-es környezetében jelentkező kínálat Cegléd: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján, 1902-ben avatták fel a Kossuth-szobrot Közismert Kossuth Lajos és a város szoros kapcsolata, aminek az ország legnagyobb Kossuthereklyegyűjteménye is köszönhető. A Kossuth Múzeumot helyi patrióták hozták létre 1917-ben A református nagytemplom kertjében láthatjuk a Kossuth-erkélyt, amely arról nevezetes, hogy innen jelentette be Kossuth Lajos a Ferenc József által szentesített márciusi törvényeket, és mutatta be az ország első miniszterelnökét, Batthyány Lajost. 1848. szeptember 24-én a ceglédi piacon mondta el nagyhatású toborzóját

Kossuth Lajos Ennek emlékét őrzi a Kossuth téri épület falán elhelyezett emléktábla. Visegrád: Ősidők óta lakott Dunakanyarban fekvő terület, Számos feltárt régészeti emlékhely található a városban. Itt áll IV Béla és Mátyás király szobrais A Fellegvár, a Királyi Palota, a Salmon torony mindegyike történelmi emlékekben gazdag. A minden nyáron megrendezett visegrádi palotajátékok sok turistát vonz ebbe a régióba. Vác: a Diadalív, más néven Kőkapu az országban egyedülálló építmény, amely Mária Terézia tiszteletére épült 1764-ben. A Honvéd emlékmű hazánkban elsőként állított emléket az 1848-49-es szabadságharcban elesetteknek. A Nyugati páyaudvarból induló vonattal 30 perc alatt megközelíthető Zsámbék: Az egykori kolostor épen megmaradt pinceterében Kőtár és a templom kialakításának történetét bemutató kiállítás látható. A pestisjárvány 1738-ban pár nap alatt 828 embert pusztított el, ennek

emlékét őrzi az a barokk pestis-emlékmű, amelyet a Zichy család emeltetett 1739-ben. 6. Egyéb információk „A nagyvárosokban a mobilitás növekedése paradox módon a megközelíthetőség rovására ment az általa létrehozott zsúfoltság következtében. A probléma súlyát a fejlesztések céltudatos térbeli orientálásával lehet csökkenteni. Hasonló eredményekhez vezethet a túlzott városi területi terjeszkedés fékezése és a mobilitás integrált megközelítésének serkentése. Ezt szolgálja az E S D. P - Európai Területfejlesztési Perspektíva Akormányzat, a Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal is támogatja a főváros által szorgalmazott elgondolásokat. Például a dél-budai regionális szennyvíztisztító 55 milliárd forintos, a kerületi csatornaépítés 80 milliárd forintos projektjének részben uniós forrásból történő megvalósítása. Az unió támogatási rendszerének változása 2007-től

lehetőséget biztosít a városrehabilitációs és a tömegközlekedési projektek finanszírozására is. Ez utóbbi kapcsán egyebek közt az elővárosi vasútvonalhoz, valamint a 4-es metró Baross tér és Bosnyák tér közötti szakaszához igényelhetnének támogatást - tette hozzá. A 2006-ig tartó fejlesztési időszakban Budapest érdekében a 121 milliárd forintos csepeli szennyvíztisztító építéséhez, az M0-ás út keleti szakaszának 147 milliárd forintos bővítéséhez és három radarrendszer mintegy 12 milliárd forintos korszerűsítéséhez nyújtottak be június 30-ig támogatási kérelmet. Néhány éven belül komoly előrelépést érhetnek el, ha részben uniós forrásokkal megkezdődhetne a lakótelepek rehabilitációja. A rendkívül sikeres berlini, moszkvai panelfelújítási projekt jó példát jelenthet e téren