Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Értékpapírjog tételek

1. Az értékpapír fogalma, ismérvei, osztályozása Az értékpapír fogalma Az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem átruházni, sem érvényesíteni, sem bizonyítani nem lehet. Az értékpapír, mint okirat külsőleg eltér a közönséges, akár magán-, akár közokirattól, mert az értékpapírnak ezt a jellegét magából az okiratból fel lehet ismerni. Az értékpapír különleges, szigorú alakszerűséghez kötött okirat. Értékpapírnak csak az az okirat minősül, amely megfelel az értékpapírok egyes fajtáira nézve a jogszabályban megállapított kellékeknek. Ptk.-beli fogalma – Értékpapírnak csak olyan okirat, vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenését

jogszabály lehetővé teszi. (AK!!!) Dematerializált értékpapír – Elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Mindig névre szóló értékpapír A tulajdonos nevét és azonosítási adatait ebben az esetben az értékpapírszámla tartalmazza. Az értékpapír kibocsátója dönti el, hogy értékpapírját papír formában megjeleníti, azaz nyomdai úton okiratként kinyomtatja, előállítja, vagy a kevésbé költséges dematerializált formát választja, az értékpapírokat fizikailag nem jeleníti meg, hanem csak számítógépes nyilvántartásban számítógépes jelként állítja elő. Elsődleges és másodlagos értékpapír. Az elsődleges értékpapír csak a másodlagos értékpapír léte esetén értelmezhető. A másodlagos értékpapír kibocsátására meghatározott befektetési szolgáltatók és az elszámolóház jogosult. Az

elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot és az elsődleges értékpapírba foglalt alanyi jogok gyakorlásának jogosultságát testesíti meg. Csak névre szóló lehet. Tartalmaznia kell az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét, a másodlagos értékpapír kibocsátójának nevét, aláírását, a kiállítás helyét és idejét, a kibocsátott értékpapírok számát és a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét. Léte kizárja az elsődleges értékpapírok használatát, a belőle folyó jogok gyakorlását. Kibocsátásának időpontjától a bevonásának időpontjáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható. A másodlagos értékpapír maga is átruházható értékpapír és kibocsátása sorozatban történik. Az értékpapír forgalomképességét fokozó jogi eszközök Kifogáskorlátozás A jogszabály az értékpapírba foglalt alanyi jog jóhiszemű szerzőjével szemben érvényesíthető kifogásokat

korlátozza. Vele szemben csak az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokat lehet érvényesíteni. Az értékpapír alapjául szolgáló ügylet alanyaival kapcsolatos kifogásokat nem lehet érvényesíteni az értékpapír jóhiszemű megszerzőjével szemben. 1 Alaki legitimáció Az értékpapír jóhiszemű megszerzőjétől a jogszabály nem anyagi, csak alaki legitimációt követel meg: az értékpapír jogosultjának azt a személyt kell tekinteni, aki a papír tartalma szerint jogosultnak minősül. Értékpapírokkal kapcsolatos jogügyletek absztraktsága. Minden értékpapír kiállítása feltételez egy alapjogviszonyt. Az alapjogviszonyból folyó alanyi jog az értékpapírba foglalással függetlenedik, absztrahálódik attól az alapjogviszonytól, amelyből származik. Az alapügyletre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben sikerrel többé nem lehet hivatkozni. Anonimitás. Az eredeti jogosult, illetve kötelezett mintegy névtelenné válik

Bemutatóra szóló értékpapír esetén névtelen az értékpapír jelenlegi jogosultja is, mivel nem lehet tudni, hogy az értékpapír a gazdasági forgalomban éppen kinél van, ki jogosult az alanyi jogot gyakorolni. (Ez tette az értékpapírforgalmat nehezen ellenőrizhetővé) Dematerializált értékpapírok elterjedése, pénzmosás elleni küzdelem  változások  az anonimitás csak az okirat formájában megjelenített, bemutatóra szóló értékpapírok esetében maradt fenn, ez a típus pedig teljes mértékben visszaszorult a 2001-es új jogszabályokkal, melyek a névre szóló típust tették bizonyos értékpapírok tekintetében kizárólagossá. Az értékpapírok fajtái 1. Az értékpapírba foglalt alanyi jog természete szerint a) Testületi papírok Tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét elismerve arra

kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Tagsági jogviszonyt fejeznek ki és okiratilag egy részesedési jogot bizonyítanak, vagyis bármely résztulajdonosnak azt a jogát, hogy a közös ügyek intézésében részt vehet az ügyben társként határozhat, a tevékenységből származó veszteségből, vagy nyereségből a meghatározott résztulajdon arányában részesülhet. Azt igazolják, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá és befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Formailag tulajdonosi, társtulajdonosi, résztulajdonosi jogokat testesítenek meg. A tulajdonosuk nem vonhatja ki vagyonát a vállalkozásból. Alaptípusa a részvény, részjegy és vagyonjegy (1987-1993) b) Dologi jogi papírok (árupapírok) Tulajdonjogot vagy zálogjogot testesítenek meg és ezáltal az áru felett rendelkezési

jogot biztosítanak anélkül, hogy az áru átadására lenne szükség. Legfontosabb az árunak közraktárba való elhelyezését tanúsító közraktári jegy, amely két részből, árujegyből és zálogjegyből áll. Akinek mind az árujegy, mind a zálogjegy a birtokában van, a közraktárba elhelyezett áru felett teljes tulajdonosi rendelkezési joga van. Önmagában az árujegy csak a zálogjoggal terhelt tulajdonjogot, a zálogjegy pedig csak zálogjogot testesít meg. 2 c) Kötelmi jogi papírok (pénzpapírok) Kötelmi jogi természetű követelést, leggyakrabban pénzkövetelést, azaz hitelviszonyt testesítenek meg, melyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a

hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Az egyik fél elismeri valamely másik féllel szemben annak követelését és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon, az értékpapírban foglalt feltételeknek megfelelően ki fogja egyenlíteni. Tipikus formái: kötvény, kincstári jegy, letéti jegy, jelzáloglevél (tiszta pénzpapírok), váltó, csekk. d) Egyéb (sui generis) értékpapírok Befektetési jegy (több fajta sajátosságait is egyesíti). Talán a pénzpapírokhoz áll a legközelebb, de hozadéka nem kamat, hanem osztalék. Annyiban viszont a testületi papírokhoz hasonlít, hogy van olyan befektetési jegy is, amely visszafizetést nem testesít meg. Kárpótlási jegy (egyik eddig ismertetett fajtába sem sorolható be). A múltban történt és a jogalany életében, testi épségében, szabadságában, tulajdonában bekövetkezett károsodás az az alanyi jog, amelyet az értékpapír megtestesít, és amely

államadósságként felfogva kerül visszafizetésre a jogosultak számára. 2. Az értékpapírok átruházásának módja szerint a) Birtokbaadással átruházható értékpapír Az egyszerű átadással átruházható értékpapírokat bemutatóra szóló értékpapírnak nevezzük. Azt jogosítja, akinek az értékpapír a birtokában van Akire átruházzák, az értékpapír tulajdonosává lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Írásbeli alakzathoz van kötve és szükséges az is, hogy a bemutatóra szóló értékpapírnak ez a minősége magából az okiratból kitűnjék  bemutatási záradék – a szöveg szerint az értékpapírban foglalt alanyi jog a bemutatót illeti. Az új birtokos az alanyi jogot a papír tartalma szerint szerzi meg b) Forgatmánnyal átruházható értékpapír Forgatmánnyal (hátirattal) a névre szóló értékpapírok átruházása történik. A forgatmány a forgatható értékpapír hátlapjára, vagy toldatára vezetett

átruházó nyilatkozat. Írásbeli alak kell és az is szükséges, hogy az értékpapír szövege kifejezetten feljogosítsa a jogosultat az értékpapír forgatmány útján való átruházására  Rendeleti záradék – az értékpapír szövegébe foglalt olyan kijelentés, hogy az értékpapír alapján név szerint megjelölt jogosultnak, vagy annak kell teljesíteni, aki az értékpapír hátlapjára vezetett átruházó nyilatkozat (forgatmány), több forgatmány esetén pedig azok összefüggő láncolata jogosultként igazol. Fajtái:  Pozitív rendeleti záradék - mely kifejezetten feljogosít az értékpapír átruházására.  Negatív rendeleti záradék – mely kizárja az értékpapír átruházásának lehetőségét; az értékpapír szövegébe foglalt olyan kijelentés, hogy az eredeti jogosultnak nincs joga az értékpapírba foglalt alanyi jogot átruházni. Bármely forgatható értékpapír esetén lehetséges. (AK!!!) 3 Ipso iure forgatható

értékpapírok (nincs szükség pozitív rendeleti záradékra) – váltó, névre szóló csekk, névre szóló részvény, közraktári jegy. Az ipso iure forgatható értékpapírok körében az átruháztató nyilatkozat lehet:  teljes forgatmány – az átruházó (régi jogosult) aláírásán felül az új jogosult, vagyis a forgatmány útján jogosulttá váló személyt is megjelöli  üres forgatmány – csak a régi jogosult aláírását tartalmazza. c) Engedménnyel átruházható értékpapír (rektapapír) Ha a névre szóló értékpapírban nem szerepel pozitív rendeleti záradék, illetve, ha az ipso iure forgatható értékpapírokon negatív rendeleti záradék szerepel, akkor az átruházás a polgári jogi engedmény szabályai szerint történik. d) Igazoló papír Az értékpapírhoz hasonló papír. A kötelezett az okirat bármely bemutatójának jogosan teljesíthet anélkül, hogy a bemutatónak a teljesítés átvételére való jogosultságát

köteles lenne vizsgálni, de jogosult vizsgálni és adott esetben megtagadhatja a teljesítést, ha a bemutató nem tudja a felvételre való jogosultságát igazolni. Ilyen a közönséges takarékbetétkönyv, mert az abban szereplő összeget az OTP bármely bemutatónak kifizeti. 3. Lejárat szerint a) Rövid lejáratú (egy évnél nem hosszabb) papírok – váltó, kincstárjegy, közraktári jegy. b) Középlejáratú (1-5 éves lejáratú) papírok – letéti jegyek. c) Hosszú lejáratú papírok, melyek visszaváltása 5 évnél hosszabb idő után történik – befektetési jegy, záloglevelek, kötvény. d) Lejárat nélküli papírok – részvény. 4. Forgalmazásuk köre szerint a) Közforgalomra szánt értékpapírok – Nyilvános forgalomba hozatal – az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján.

Csak meghatározott körben jegyezhető papírok – Zártkörű forgalomba hozatal – az értékpapír legfeljebb 35 egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása, az értékpapír személyre szóló elhelyezése, és kizárólag a kibocsátó meglévő tulajdonosai, illetve alkalmazottai által történő lejegyzése. b) Kizárólag nemzetközi forgalomra szánt – kizárólag belföldi forgalomra szánt, avagy mindkettőben megjelenhető értékpapírok. c) Tőzsdén jegyzett – tőzsdén nem jegyzett értékpapírok. 4 5. Kibocsátók köre szerint a) Állam Állampapír – a magyar, vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központ Bank, illetve minden EU tagállam jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Mindig államadósságot testesít meg, a költségvetési deficit finanszírozása döntően ezek kibocsátásával történik. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, hiszen

visszafizetését az állam garantálja. Kibocsátója Magyarországon a Kincstár, vagy az MNB, mely szervek ismertetőt és nyilvános ajánlattételt kötelesek közzétenni azt követően, hogy ezek tervezetét tájékoztatás végett már benyújtották a PSZÁF-hez. Ezt követően pedig, ha nem maga végzi a forgalomba hozatalt, forgalmazót kell megbíznia a kibocsátás lebonyolításával. Az állampapírok körén kívül minden más értékpapír engedélyköteles (PSZÁF hagyja jóvá). Az engedély nélkül kibocsátott értékpapír semmis. További feltétele a kibocsátásnak befektetési vállalkozás megbízása a forgalomba hozatallal (kivéve, ha hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás saját értékpapírjait hozza forgalomba), valamint meghatározott működési idő betöltése a kibocsátó cég által. Állampapírok – államkötvény, kincstárjegy, kárpótlási jegy. b) Jogi személyek Az állam által kibocsátott, illetőleg más okból

állampapírnak minősülő értékpapírok körén kívül eső, jogi személyek által kibocsátott értékpapírok csoportjába tartozik:  a hitelintézetek által kibocsátott letéti jegy,  a hitelintézet, a gazdálkodó szervek, és a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások által kibocsátott kötvény,  a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,  befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegy,  szövetkezet által kiállított részjegy és üzletrész,  részvénytársaságok által kibocsátott részvény,  a gazdasági társaságok, az egyes jogi személyek vállalatai és leányvállalatai által kibocsátott vagyonjegy. c) Természetes személyek Természetes személyek nem rendelkeznek értékpapír kibocsátási joggal. Váltó és csekk esetében azonban szerepelhetnek kibocsátói minőségben. 5 6. Külső megjelenési forma szerint a) Okirati értékpapír – Az értékpapír klasszikus

formája az, amikor papírként, vagyis okiratként jelenik meg a piacon. Ez esetben nyomdai úton előállított, kinyomtatott, fizikailag megfogható értékpapírokat adnak-vesznek a forgalomban. b) Dematerializált értékpapír – Számítógépes adatként jelenik meg az értékpapír és számlajóváírások formájában cserélnek gazdát az értékpapírpiacon. Ha a kibocsátó úgy dönt, ezt a formát választja, első lépésként ekkor is ki kell állítania egy okiratot, mely tartalmazza:  az értékpapír tartalmi kellékeit (kivéve a tulajdonos neve),  a kibocsátás alapját képező döntést,  a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,  a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét,  a kibocsátó cégszerű aláírását. Ezt az okiratot a kibocsátó elhelyezi a központi értéktárban, amely központi értékpapírszámlát nyit a kibocsátott értékpapír mennyiségéről. Az a személy, aki az értékpapírokból jegyezni

akar, vagy a későbbiekben vásárolni, vagy eladni, a számlavezetőjénél nyitott értékpapírszámla segítségével bonyolíthatja ügyleteit. Az értékpapír-számla az értékpapír-tulajdonos tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál. Az értékpapír tulajdonosának azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált értékpapírok átruházása kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés és jóváírás útján kerülhet sor. 6 2. Részvény Gazdasági szerepe Részvény – részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott olyan tagsági jogokat megtestesítő, bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír, amely a részvénytársaság alaptőkéjének meghatározott, a névértéknek megfelelő hányadát testesíti meg. (AK!!!) Tulajdonosa a részvény megvásárlásával pénzét véglegesen az rt. rendelkezésére bocsátotta, azt nem lehet

visszaváltani, csak másvalakinek eladni. A részvény tulajdonosa a részvényes, akit értékpapírja révén vagyoni és tagsági jogosítványok illetnek meg. Vagyoni jogok – a részvényes jogosult a vállalkozás éves tiszta nyereségének meghatározott hányadára, az osztalékra. A részvényesek jövedelme az rt működésének, gazdálkodásának eredményességétől függ, ennek megfelelően állapítja meg a közgyűlés évente az osztalék nagyságát. Ha az rt jól prosperál, a részvényesek magas osztalékot kapnak, ha tönkremegy, nemcsak osztalékot nem kapnak, de viselniük kell részvénytulajdonuk erejéig a vállalkozás veszteségeit is. Tagsági jogok – a részvényes részt vehet az rt. évi közgyűlésén és ott szavazati és beleszólási jogot gyakorolhat, továbbá joga van a közgyűlési határozatok megtámadására, valamint az ellenőrzésre. (A váltó kizárólag visszafizetést képvisel, hozadékot nem. A kötvény visszafizetést és

hozadékot is képvisel. A részvény pedig csak hozadékot képvisel, visszafizetést nem) A részvény fogalma és kellékei A részvény tagsági jogokat megtestesítő, bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír. Jelenti:  az alaptőke részét képező betétet (a tag hozzájárulását),  a részvényes jogait és kötelezettségeit,  a forgalomra szánt értékpapírt. A részvény, mint értékpapír kellékei:  a részvénytársaság cégneve és székhelye,  a részvény sorszáma, sorozata, típusa, névértéke,  a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogok,  a kibocsátás időpontja, az alaptőke nagysága, a kibocsátott részvények száma,  az igazgatóság két tagjának aláírása,  a részvény értékpapírkódja,  a részvény átruházásának korlátozása, vagy annak az rt. belegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalma, az rt. belegyezési joga 7 A

részvénytípusok Az átruházás módja szerint a részvények lehetnek:  bemutatóra szólók – a részvény szabadon átruházható tulajdonosának megjelölése nélkül, vagyis elegendő az értékpapír egyszerű birtokbaadása, átadása az átruházás megvalósulásához.  névre szólóak – fő szabály szerint szintén szabadon átruházhatóak, azonban írásbeli átruházó nyilatkozat szükséges az átruházás megvalósulásához. Akkor lesz az rt-vel szemben hatályos az átruházás, ha az rt. részvénykönyvébe a részvénytulajdonost bejegyzik. A bemutatóra szóló részvények tulajdonosai nem azonosíthatók, míg a névre szóló részvény tulajdonosa név szerint azonosíthatóvá, megismerhetővé válik. Az rt. maga határozhatja meg, hogy milyen típusú részvényt bocsát ki Jogszabály azonban meghatároz olyan eseteket, amikor csak névre szóló részvény bocsátható ki:  zártkörű részvénytársaság esetén,  dematerializált

formában kibocsátott részvény,  bizonyos tevékenységet folytató részvénytársaságok alaptőkéje kizárólag névre szóló részvényekből állhat. (Közraktári tevékenységet folytató részvénytársaságok, befektetési vállalkozások, stb.) Bizonyos részvényfajták csak névre szóló részvényként bocsáthatók ki:  elsőbbségi részvény,  dolgozói részvény,  kamatozó részvény,  ideiglenes részvény,  visszaváltható részvény. A részvényfajták Az egyes részvénytípuson belül különböző fajtájú részvények bocsáthatók ki. A társaság – az alapszabályban rögzítetten – eltérő tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elrendelheti. Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát alkotnak Részvényfajták:  törzsrészvény,  elsőbbségi részvény,  dolgozói részvény,  kamatozó részvény,  visszaváltható részvény. 1. Részvényutalvány, ideiglenes

részvény A részvénytársaság cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése előtt kibocsátott részvény semmis, azonban az rt.-nek a cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulás (általa bejegyzett részvény értékének minimum 10 %-a) összegéről részvényutalvány állítható ki. Névre szóló okirat, másra nem ruházható át. Igazolja a részvényes által befizetett összeget és az alakulófélben lévő rt-vel szemben lévő jogait, mely az alakuló közgyűlésen való részvételi és szavazati jogot jelenti. 8 Az rt.-nek a cégjegyzékbe történő bejegyzésétől az alaptőke teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által jegyzett részvényre befizetett vagyoni hozzájárulásról (általa bejegyzett részvény értékének minimum 10 %-a) ideiglenes részvényt kell kiállítani. Névre szóló értékpapír, mely a részvényes által teljesített

vagyoni hozzájárulás mértékével arányos részvényesi jogokat testesít meg. Fel kell rajta tüntetni a részvényes által az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget, ezt követően pedig folyamatosan rá kell vezetni a további vagyoni hozzájárulások összegét. Átruházható, de ennek érvényességéhez a részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe történő bejegyzése szükséges. A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése után – az ideiglenes részvény benyújtásával egyidejűleg – igényelheti a neki járó részvények kiadását, dematerializált értékpapír esetén pedig az értékpapír-számlán történő jóváírást. 2. Törzsrészvény Rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a részvényre, mint értékpapírra jellemzőek. Az „alapjogokat” testesíti meg 3. Elsőbbségi részvény Az alapszabály rendelkezhet olyan részvény

kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben meghatározott előnyt, elsőbbséget biztosít. Az rt által kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege azonban nem haladhatja meg az rt. alaptőkéjének 50 %-át. Az előny formája alapján az elsőbbségi részvények részvényosztályba sorolhatók:  osztalékelsőbbséget biztosító részvény,  likvidációs (kielégítési) elsőbbséget biztosító részvény,  osztalékelsőbbséget és likvidációs elsőbbséget együttesen biztosító, kombinált részvény,  szavazatelsőbbséget biztosító részvény,  elővásárlási jogot biztosító részvény (csak zártkörű rt. részvényeire) a) Osztalékelsőbbséget biztosító részvény A részvényesek között felosztható nyereségből más részvényfajtát, illetve más részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően vagy azoktól kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Az elsőbbség időbeli

lehet, vagy abban állhat, hogy a részvény névértéke által indokoltnál nagyobb arányban részesül a részvényes a felosztható nyereségből. A felosztható nyereségtömeg egy részét kizárólag az osztalékelsőbbségi részvényesek kapják, ezt követően pedig minden részvényes a részvények névértékének arányában részesedik. Általában a szavazati jog korlátozásával, vagy kizárásával jár együtt. A Gt szerint: amennyiben két egymást követő évben nem osztanak osztalékot, akkor a szavazati jog feléled. b) Likvidációs elsőbbséget biztosító részvény Az rt. megszűnése esetén a felosztható vagyonból való részesedésre vonatkozó elsőbbséget biztosít. E részvény tulajdonosa az rt megszűnése után maradó vagyonból a részvény névértéke alapján számított hányadot meghaladó mértékű vagyonrészre (vagyonmaradvány-hányadra) lesz jogosult. 9 c) Szavazatelsőbbséget biztosító részvény Tulajdonosa a részvény

névértéke által meghatározottnál nagyobb mértékű szavazati jogot gyakorolhat. A többszörös szavazati jog a részvény névértéke szerinti szavazati jog tízszeresét nem haladhatja meg. A szavazatelsőbbség úgy is biztosítható, ha – a létesítő okirat rendelkezése szerint – a közgyűlés csak úgy hozhat döntéseket, ha a határozati javaslattal a szavazatelsőbbségi részvényesek egyszerű többsége is egyetért. Aranyrészvény – a döntéshozatal körében vétójogot biztosít a tulajdonos számára. 4. Dolgozói részvény Ingyenes, vagy kedvezményes (névérték alatti) áron megszerezhető dolgozói részvények is kibocsáthatók. Ilyen részvényeket csak az rt alaptőkén felüli vagyonából, az alaptőke egyidejű felemelése mellet, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-áig lehet kibocsátani az rt. teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalói javára Ez az egyetlen korlátozottan forgalomképes részvény, mert csak az

rt.-n belül lehet átruházni Az rt. dolgozói és nyugdíjasai között viszont szabadon, korlátozás nélkül átruházható A dolgozó halála, vagy munkaviszonyának nem nyugdíjazással történő megszűnése esetén a volt munkavállaló, illetve örököse 6 hónapon belül jogosult a dolgozói részvényt az rt. más munkavállalójára átruházni Ha ez sikertelen, a 6 hónap lejártát követő első közgyűlésen az rt. vagy bevonja azt alaptőkéjének egyidejű csökkentésével, vagy átalakítja más fajta, korlátlanul forgalomképes részvénnyé. Ez esetben a dolgozói részvény névértéke illeti meg a volt munkavállalót, illetve örökösét, amit az örökösnek a bevonástól/átalakítástól számított 30 napon belül, a volt munkavállaló esetén 1 éven belül kell kifizetni. Ha a dolgozó munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, úgy a dolgozói részvényt a nyugdíjas megtarthatja. E részvények megszerzésének és átruházásának

feltételeit az igazgatóság határozza meg és lehetővé teheti, hogy ilyen részvényeket a dolgozók meghatározott csoportjai közösen is szerezhessenek. A dolgozói részvény kombinálható az osztalékelsőbbségi részvénnyel. 5. Kamatozó részvény Az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvények is kibocsáthatók. Tulajdonosát az osztalékhoz való jog mellett a kamathoz való jog is megilleti. A részvény névértéke után a részvényben kifejezetten meghatározott kamatláb alapján számított kamat akkor is megilleti, ha az rt.-nek adott évben nincs nyeresége A kamat a költségek terhére fizethető ki, nem fizethető ki azonban az alaptőke terhére. 6. Visszaváltható részvény 2004. január 1-től van lehetőség ilyet jegyezni A részvények sohasem testesítenek meg visszaváltási jogot, míg a visszaváltható részvény pont erre teremt lehetőséget. Átruházás: bárkinek

eladható. Visszaváltás: az rt-től nem lehet a pénzt visszakérni Ez a részvény opciós jogot testesít meg, módja:  rt.-t vételi jog illeti meg,  részvényest eladási opció illeti meg (vételi kötelezettség az rt.-t nem terheli) Az alaptőke 10 %-áig lehet kibocsátani. 10 Bárki él opciós jogával, az rt-t közzétételi kötelezettség terheli a cégközlönyben (cégbírósághoz bejelenti). Alapszabálynak lehetővé kell tennie a kibocsátást, szükség van a közgyűlés határozatára is. A visszaváltás feltételeit is a létesítő okirat tartalmazza. Csak névre szóló lehet. Részvényosztály:  vételi jogot biztosító,  eladási jogot biztosító,  kombinált. Vételi/eladási jog korlátai:  ha osztalékfizetésről sem dönthetnek (a kifizetés a saját tőke terhére történne), akkor nem gyakorolható,  csak olyan részvény vonatkozásában élhet jogával, amelyre a teljes név-, kibocsátási értéket befizette és az

apportot is rendelkezésre bocsátotta a részvényes. Megszerzést követő teendők:  a cégbíróságnak a szerzést haladéktalanul be kell jelenteni, amely ezt közzéteszi,  a visszaváltott részvényt be kell vonni, alaptőkét le kell szállítani. Mögöttes jogszabályok: törzs-, illetve elsőbbségi részvényre vonatkozó szabályok. 7. Átváltoztatható kötvény Az rt. alaptőkéjének feléig kibocsáthat olyan kötvényt, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé lehet átalakítani. Korlátozott kockázatvállalás a vállalkozás elején, amely a későbbiekben fokozott kockázatvállalássá alakítható. E kötvény részletes kibocsátási és átváltoztatási szabályait is az alapszabály állapítja meg. Ebben meg kell határozni azt is, hogy a kötvényesek a részvénnyé alakítást milyen időpont eltelte után, vagy menni időn belül kérhetik. 8. Jegyzési jogot biztosító kötvény Az rt. olyan kötvény kibocsátását is

elhatározhatja, amely alaptőke emelésekor az rt által később kibocsátandó új részvényekre elsőbbségi jegyzést biztosít a részvényeseket követően, de az új részvényjegyzők előtt. Részvénysorozat Értékpapírsorozat: azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége. Részvénysorozat: azonos típusú, tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő, azonos névértékű és előállítási módú részvények. Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. 11 Részvények átruházása – közös tulajdonú részvény A részvény átruházhatósága szempontjából:  bemutatóra szóló részvény (anonimitás),  névre szóló részvény. A névre

szóló részvények főszabályként, a bemutatóra szóló részvényekhez hasonlóan szintén korlátlanul forgalomképesek. Kivételek:  dolgozói részvény,  a zártkörű rt. alapító okirata – törvényi felhatalmazás alapján – korlátozhatja a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat. Az alapító okirat előírhatja továbbá, hogy a névre szóló részvények átruházásához az rt. beleegyezésére van szükség, melyet az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság adhat meg. Az átruházás az rt.-vel szemben csak akkor hatályos és a részvényes a részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az új tulajdont a részvénykönyvbe bejegyzik, a régi részvényest pedig törlik. A névre szóló részvény átruházása a részvényre írt nyilatkozattal (forgatmány) történik. Ez történhet a részvény első oldalán (előoldalán), vagy a részvény hátoldalán

(hátirat). Ha a részvény hátoldala betelik, úgy a hátiraton túl toldatra, vagyis a részvényhez csatolt toldatra lehet az átruházási nyilatkozatot írni. A korábbi tulajdonos és az új részvénytulajdonos jogai megegyeznek. Az ún igazoló hatás következményeként a névre szóló részvény új birtokosát tagnak kell tekinteni az rt.-nél, az rt. a részvénykönyvbe a részvény átruházását ennek alapján bejegyzi A szabály lehetővé teszi, hogy az rt. az új részvényes felé felel a részvényesi jogok zavartalan gyakorlásának biztosításáért, ugyanakkor részvényesként csak azt a személyt ismeri el, akinek neve legutolsóként a társaság által vezetett részvénykönyvbe be van jegyezve. A részvénykönyv az rt.-nél nyilvántartási célt szolgál Vezetése az igazgatóság, illetve megbízottja feladata. A részvénykönyvben az rt nyilvántartja  a részvénytulajdonosok, részvényesi meghatalmazottak nevét, lakcímét, 

részvénysorozatonkénti részvényeinek darabszámát,  tulajdoni részesedésének mértékét. A részvénynek több tulajdonosa is lehet. Az rt-vel szemben egy részvényesnek számítanak Jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, a részvényeseket terhelő kötelezettségekért pedig egyetemlegesen felelnek. Ha névre szóló részvény van közös tulajdonban, a közös képviselő nevét is be kell jegyezni a részvénykönyvbe. 12 3. Váltó A váltó fogalma és fajtái A váltó pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, jellegzetes pénzpapír, lényegében pénz fizetésére irányuló, értékpapírba foglalt ígéret. Idegen váltó – Kereskedelmi levél, melyet a kibocsátó ír a címzettnek és amelyben a címzettet arra hívja fel, hogy a váltó alapján meghatározott személynek, a rendelvényesnek meghatározott pénzösszeget fizessen. Alanyai:  kibocsátó, aki a váltó kibocsátásával mást utasít fizetésre, 

címzett, akit fizetésre utasítanak,  rendelvényes, a váltó első jogosultja, akinek a részére, illetőleg, akinek a rendelkezése szerint kell a fizetést teljesíteni, ő az első forgató. Szigorú alakszerűségekhez kötött okirat. A rendelvényes esetleges jogutódjait, a rendelvényessel együtt váltóbirtokosnak nevezzük. Saját váltó – A váltó alakszerűségeinek megfelelően kiállított olyan írásbeli kötelezvény, mellyel kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az esedékesség időpontjában meghatározott pénzösszeget fog fizetni a rendelvényesnek, vagy annak, akit a váltóra vezetett átruházó nyilatkozatok összefüggő láncolata váltóbirtokosként igazol. A váltó kellékei (AK!!!) 1. A váltó elnevezés az okirat szövegében az okirat kiállításának nyelvén 2. A meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás A meghatározottság követelményével ellentétes a részletfizetés és a kamatkikötés. Ha a

váltó a látra, vagy a lát után bizonyos időre szól, a kamat előre nem számítható ki, ezért megengedett a kamatkikötés. Ilyenkor legalább a kamatlábat előre meg kell határozni Ezeknek az előírásoknak a megszegése nem teszi a váltót kellékhiányossá, csak azt eredményezi, hogy a kamatkikötés nem írottnak tekintendő. Ha a fizetendő összeg betűkkel ész számokkal is fel van tüntetve, eltérés esetén a betűkkel írt az irányadó. Ha a váltóban többször is szerepel az összeg, eltérés esetén a legkisebb összeg érvényes. 3. Fizetésre kötelezett (címzett) neve 4. Az esedékesség megjelölése A váltó esedékessége négyféle módon határozható meg. Szólhat:  megtekintésre (látra),  megtekintés után bizonyos időre,  kelet után bizonyos időre,  határozott napra. A más esedékességre, vagy több időpontra szóló váltó semmis. 13 5. A fizetési hely megjelölése Külön megjelölés hiányában a címzett

neve mellett feltüntetett helyet kell fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének tekinteni. Ha a váltóban a címzett lakóhelyétől eltérő fizetési hely van megjelölve, a címzett a váltóban fizetési helyként megjelölt más helyen köteles fizetni (váltótelepítés, telepített váltó). 6. Annak a neve, akinek részére, vagy akinek rendelkezésére a fizetést teljesíteni kell (rendelvényes) Ő a váltó első jogosultja, az a személy, akinek a kibocsátó a váltó okiratot átadja. Tőle indul ki a váltóátruházások láncolata. Minden váltó váltóátruházás (forgatmány) útján átruházható A váltó törvénynél fogva forgatható értékpapír. Ha a kibocsátó a váltó szövegébe negatív rendeleti záradékot vett fel, az megfosztja a váltót váltói minőségétől és rektapapírrá fokozza le, ami csak engedmény hatályával és alakjában ruházható át. Az idegen váltó szólhat a kibocsátó rendeletére is (saját

rendeletre szóló idegen váltó). 7. A váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése 8. A kibocsátó aláírása A váltó legfontosabb kelléke a kibocsátó aláírása. Ez az a törvényes minimum, amelynek a váltóban már a kibocsátáskor feltétlenül szerepelnie kell. Ha a váltóban a kibocsátáskor egyéb törvényes kellékek hiányoznak (biankó váltó), a váltón csak a kibocsátó aláírása szerepel, a hiányt bármely váltóbirtokos utólag pótolhatja, a váltót kitöltheti. A kellékhiány jogkövetkezményei Az az okirat, amelyből a felsorolt kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó, hanem azt közönséges utalványként kell értékelni. Kivételek:  az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni,  külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének kell tekinteni,  ha a váltón a

kiállítás helye nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki. A váltókellékeknek nem a kibocsátáskor kell azonnal meglenniük, nem is az elfogadáskor, hanem csak a váltó érvényesítésekor, a fizetés végetti bemutatáskor. A váltón a kibocsátáskor egyetlen kelléknek kell feltétlenül szerepelnie, a kibocsátó aláírásának. Egyéb szokásos, de nem szükségszerű nyilatkozatok: Értékzáradék – az alapjogviszonyra utal és azt fejezi ki, hogy a váltót valamely áruszolgáltatás ellenértékeként állították ki. Avizó-záradék – a váltóösszeg elszámolásának módjára utal és azt jelenti, hogy a kibocsátó a váltóösszeg elszámolásának módjáról külön levelet küld a rendelvényesnek, a címzettnek, vagy más váltóbirtokosnak. 14 A váltójogviszony A váltójogviszony mindig valamilyen alapjogviszony folytán keletkezik, amely valamelyik felet

arra kötelezi, hogy az őt terhelő pénztartozásról váltót állítson ki. Általában az alapjogviszony kötelezettje kibocsátóként, jogosultja pedig rendelvényesként szerepel, míg a címzett olyan személy, akivel szemben a kibocsátónak követelése van, vagy lesz. Az alapjogviszony és a váltójogviszony elvileg független egymástól. A váltó kiállítása az alapjogviszonyt önmagában nem szünteti meg és a váltó alapján a váltójogosult az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltókötelezettel szemben. A váltójogviszony váltónyilatkozat alapján keletkezik, mely a váltóra rávezetett írásbeli nyilatkozat (a puszta aláírás is az). Minden váltónyilatkozatot önállóan és a váltónak olyan tartalma alapján kell megítélni, amilyen akkor volt, amikor azt a váltóra rávezették. A váltónyilatkozat érvényességi feltétele természetes személyek esetén a váltóképesség, mely egybeesik a cselekvőképességgel. Alanyi köre

a) jogosultja a váltóbirtokos Az első váltóbirtokos a rendelvényes. Ha a váltóból eredő alanyi jogát átruházza, a forgatmányos az átruházó helyébe lép. A váltóátruházás csak teljes és feltétlen lehet A feltétel nem írottnak tekintendő, a részleges átruházás pedig semmis. A váltóátruházási nyilatkozatot a váltóra (előoldalra, hátiratra), vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. A hátoldalra (toldatra) vezetett nyilatkozaton a forgatmányost nem szükséges megnevezni, elég a forgató aláírása (üres váltóátruházás). Üres váltóátruházás esetén a váltóbirtokos:  az üres váltóátruházást kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére,  a váltót újból átruházhatja akár üres váltóátruházással, akár más személy nevére,  a váltót 3. személynek továbbíthatja anélkül, hogy az üres váltóátruházást kitöltené és a váltót váltóátruházási nyilatkozattal látná

el. A váltó birtokosát jogos váltóbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a váltóátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó váltóátruházás üres. b) kötelezettje a címzett A címzett nem automatikusan válik a váltójogviszony kötelezettjévé. Ehhez az is szükséges, hogy a címzett a váltót elfogadja és ezt a váltóra rávezesse. (Megtérítési váltókötelezettként a kibocsátó és az átruházók is a jogviszony szereplői.) 15 A váltóérvényesítés A váltóból eredő követelés érvényesítésének 3 lehetséges módja van:  a váltó forgatása, átruházása,  a váltó bemutatása a bankban leszámítolás végett,  a váltó bemutatása a címzettnek elfogadás, majd fizetés végett. 1. A váltó forgatása, átruházása Aki váltó birtokába jut, egy másik ügylet kapcsán azonnal fizet is vele. a) a forgatmány joghatásai    Átruházó hatás – A váltójogi hatályú

átruházás esetében nem az a jog száll át, amivel az átruházó rendelkezik, hanem az, ami a váltóból kitűnik, ugyanis az értékpapír jóhiszemű megszerzőjével szemben csak az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokat lehet érvényesíteni. Igazoló hatás – A váltó birtokosát akkor kell jogos váltóbirtokosnak tekinteni, ha jogát a váltóátruházások összefüggő, meg nem szakított, a rendelvényesig visszanyúló láncolatával igazolja. Kötelező hatás – Tulajdoni forgatmány esetén a váltóátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Az átruházó tehát kizárhatja a felelősségét, mind az elfogadásért, mind a kifizetésért való felelősséget (a kibocsátó csak az elfogadásért való felelősséget zárhatja ki). b) a forgatmány típusai     Tulajdoni forgatmány – (teljes hatályú váltóátruházás) a váltóból eredő valamennyi jogot átruházza.

Meghatalmazói forgatmány – Ha a váltóátruházás a „beszedésre érvényes”, „behajtás végett”, vagy a „meghatalmazásul” kitételt tartalmazza, ez azt fejezi ki, hogy a váltóbirtokos nem a saját nevében, hanem elődje nevében jár el. Ez alapján fellépő személlyel szemben a váltóadós csak azokra a kifogásokra hivatkozhat, amelyek őt az átruházóval szemben illetik meg. A meghatalmazói forgatmányos csak ilyen meghatalmazói forgatmánnyal ruházhatja tovább a váltót. Zálogforgatmány – Ha a váltóátruházás az „értéke biztosítékául”, vagy „értéke zálogául” kitételt tartalmazza, a váltóbirtokos a váltóból eredő minden jogot gyakorolhat, de nem adhat tulajdoni forgatmányt, csak meghatalmazói forgatmányt. A váltóadós az ilyen váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely az átruházóhoz való személyes viszonyán alapul. Utóforgatmány – A fizetés hiánya miatti óvás felvétele

után, vagy az ennek felvételére megszabott idő lejárta utáni váltóátruházás. Csak a közönséges engedmény hatályával bír. 16 2. Leszámítolás – viszontleszámítolás A váltóbirtokos a váltón alapuló követelését azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. A bank a váltón alapuló megbízásnak akkor tesz eleget, ha  a váltón a fizetés helyeként a bank, vagy valamely más pénzintézet bankszámlavezető helye szerepel,  a saját váltót a kiállító, az idegen váltót az elfogadó a banknál bejelentett módon írta alá, feltéve, hogy az aláírók számláját a bank vezeti,  a váltó sértetlen, jól olvasható,  a banknak nincs tudomása arról, hogy a váltót közjegyzői eljárás során megsemmisítették, vagy beváltását megtiltották volna,  a szükséges fedezet a terhelendő bankszámla tulajdonosának a megfelelő számláján rendelkezésre áll. Ha a feltételek valamelyike hiányzik, a bank

visszaküldi a benyújtónak, egyidejűleg a váltón nyilatkozat formájában feltünteti a fizetés elmaradásának okát. A banknál számlával rendelkező váltóbirtokosok kérhetik a birtokukban lévő váltó leszámítolását úgy, hogy a váltót forgatmány útján a bankra ruházzák át. A váltót a váltóbirtokos hitelezését ellátó bankszervhez kell leszámítolás céljából benyújtani. A bank leszámítolásra akkor vesz át váltót, ha  a váltó megfelel a jogszabályokban előírt alaki és tartalmi követelményeknek,  ha fennállnak az azonnali beszedési megbízás együttes feltételei,  a váltó lejárata nem hosszabb egy évnél,  a leszámítolást kérő a forgatmányt a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett módon írta alá. A bank úgy számítolja le a váltót, hogy a leszámítolás napjától a váltó lejáratáig tartó időszakra kamatot számol ki, és ezt levonja a váltó névértékéből. Így a váltóbirtokos a

váltója ellenében pénzt kap, mégpedig a kamattal csökkentett névértéket. Két tényező befolyásolja a kamat nagyságát, a napok száma, illetve a kamatláb. A napok száma nem más, mint a váltó esedékességéig hátralévő napok száma a leszámítolástól számítva. Minél hosszabb ez az idő, annál nagyobb lesz a kamat összege Kamatláb – A váltóleszámítolási kamat diszkont jellegű kamat, tehát olyan, amelyet levonnak a kölcsön összegéből és csak az így fennmaradt részt fizetik ki. Mértéke eltér a normál kölcsönök kamatától, a leszámítolási kamatláb általában alacsonyabb, mivel ez azonnali bevételt jelent a banknak. A bank váltóleszámítolást csak visszkereseti jogának fenntartásával végez és abban az esetben, ha a leszámítolt váltót az elfogadó esedékességkor nem fizeti ki, a bank bírósági eljárás nélkül megterhelheti a leszámítolást kérő bankszámláját. A pénzintézetek az általuk leszámítolt

váltókat viszontleszámítolás céljából a Magyar Nemzeti Bankhoz nyújthatják be. 17 3. A váltó bemutatása a) A váltó bemutatása elfogadás végett A váltóbirtokos a váltót esedékességig a címzettnek lakóhelyén elfogadás végett bemutathatja. A megtekintés után bizonyos időre szóló váltót keltétől számított egy éven belül be kell mutatni elfogadás végett. A kibocsátó a váltóban kikötheti, hogy azt elfogadás végett be kell mutatni. Meg is tilthatja az elfogadás végetti bemutatást. A forgatók bármelyike is előírhatja a bemutatást, feltéve, hogy a kibocsátó nem tiltotta meg. Az elfogadás rendszerint a váltó előlapján történik és ilyenkor elég a címzett puszta aláírása is. Ha máshol írja alá, szükséges az „elfogadom” nyilatkozat is Az elfogadás nem lehet feltételhez kötött, vagy a váltó rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az elfogadó azonban nyilatkozatának tartalmáért felelős. Keltezni csak

akkor kell az elfogadást, ha a váltó megtekintés után bizonyos időre fizetendő, vagy ha külön kikötésnél fogva a váltót bizonyos időn belül kell elfogadás végett bemutatni. b) A váltó bemutatása fizetés végett A váltóbirtokos a váltót fizetés végett az esedékességtől számított egy éven belül bármikor bemutathatja, de ha a váltó  határozott napra,  kelet után bizonyos időre,  megtekintés után bizonyos időre szól a váltóbirtokos nemcsak jogosult, de köteles a váltót a fizetési napon, vagy az azt követő két munkanap valamelyikén fizetés végett bemutatni. A megtekintésre szóló váltót keltétől egy éven belül kell fizetés végett bemutatni. A címzett esedékesség előtt csak a saját kockázatára fizethet. Aki esedékességekor fizet, kötelezettsége alól mentesül, hacsak terhére csalárdság, vagy súlyos gondatlanság nem állapítható meg. A fizető köteles vizsgálni az átruházások sorrendjének

szabályszerűségét Ha a címzett kiegyenlíti a váltó értékét, követelheti, hogy a váltóbirtokos nyugtázza ezt a váltón és bocsássa rendelkezésére az értékpapírt. A váltóbirtokosnak nincs joga visszautasítani a részfizetést sem. Aval váltó – kezességgel biztosított váltó. A váltó összegének kifizetését – egészben vagy részben – váltókezességgel lehet biztosítani. Váltókezességnek csak a váltóra írt azt a nyilatkozatot kell tekinteni, amelyből a kezesi minőségben való kötelezettségvállalás kitűnik. A váltókezességet jelentő nyilatkozatot a váltó hátlapjára vagy a toldatra kell írni. Azonban a váltó előlapjára írt puszta aláírás is – amely nem a Kibocsátótól vagy a Címzettől származik – kezességvállalásnak minősül. A kezességi nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy kiért történik a kezességvállalás. Ha nem jelölik meg, akkor az a Kibocsátóért való kezességvállalásnak minősül.

(AK!!!) A polgári jogi jogosult és a kezes közti szerződés, nem pedig kötelezett és kezes közti. A váltókezesség készfizető kezesség. A váltókezes kötelezettsége ugyanolyan, mint azé, akiért a kötelezettséget vállalta. Kötelezettségvállalása akkor is érvényes, ha az a kötelezettség, amelyért kezességet vállalt semmis, kivéve ha ez a semmisség alaki hibából ered. Ha a váltókezes a váltót kifizeti, a váltóból redő jogokat megszerzi azzal szemben, akiért a kezességet vállalta. 18 c) Az óvás A váltó elfogadásának, vagy kifizetésének megtagadását közjegyző által felvett közokirattal kell igazolni, ez az óvás. Az elfogadás hiánya miatti óvást az esedékesség előtt kell felvenni, ha  az elfogadást egészben vagy részben megtagadták,  a címzett csődbe jut, vagy fizetéseit megszünteti, vagy a vagyonára vezetett végrehajtás sikertelen marad,  az elfogadás végett be nem mutatható váltó

kibocsátója csődbe jut. A fizetés hiánya miatti óvást esedékességekor kell felvenni, ha a fizetés nem történt meg. Az óvás bizonyítási eszköz, a kibocsátónak és az átruházónak bizonyítani lehessen, hogy kellő időben mentek el a váltóadóshoz és az nem fizetett. A belföldiek közti forgalomban az óvást a váltóra írt és kelettel, valamint a címzett, illetőleg a fizetést teljesítő harmadik személy aláírásával ellátott nyilatkozat helyettesítheti, kivéve, ha a kibocsátó a váltó szövegében közhitelű óvást írt elő. Óváselengedés – A kibocsátó, átruházó, kezes a váltóra írt és aláírt kifejezett nyilatkozattal felmentheti a váltóbirtokost az óvás felvételének kötelezettsége alól. Ha a felmentés a kibocsátótól ered, az a váltó minden aláírójára kihat, más esetben csak a nyilatkozattevővel szemben érvényes. A váltóbirtokos az elfogadás, vagy fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző

átruházót és a kibocsátót az óvás napját, vagy – az óvás elengedése esetén – a bemutatás napját követő négy munkanapon belül értesíteni köteles. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést az őt közvetlenül megelőző átruházóval közölni, egészen a kibocsátóig. Aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget az előírt határidőben, az ezzel okozott kárért legfeljebb a váltó összegéig felelős. A váltó kibocsátói, elfogadói, átruházói, kezesei a váltóbirtokos irányában egyetemlegesen kötelezettek. Ha önként fizetésre egyikük részéről sem kerül sor, a váltó érvényesítése iránt végső fokon bírói út vehető igénybe. Összefoglalva, óvás általában: A váltó és a közraktári jegy esetében, ha lejáratkor a fizetés nem történik meg, óvási eljárást kell lefolytatni. Az óvás bizonyítási eszköz, mely alapján a

megtérítési kötelezettek irányában a váltó illetve a közraktári jegy zálogjegy részének jelenlegi birtokosa azt bizonyítja, hogy igénye nem nyert kielégítést. Két formája van, az egyik a közhitelű óvás, amely közjegyző által felvett óvást jelent ( a közjegyző közokirati formában rögzíti a fizetés hiányát), a másik a nyilatkozati óvás. Ez esetben magára az értékpapírra vezetett, kelettel és aláírással ellátott nyilatkozat (zálogjegy esetén az első zálogjegybirtokos nyilatkozata, váltó esetén a címzett nyilatkozata) bizonyítja a fizetés elmaradását. Az óvás felvétele nem kötelező, de az értékpapír birtokosának elsőrendű érdeke, hiszen megtérítési igényt a korábbi forgatókkal szemben csak úgy érvényesíthet, ha az óvást felvette. (AK!!!) 19 d) A váltóper A pert indító váltókereset lehet:  közvetlen (egyenes) váltókereset a közvetlen váltókötelezettel szemben,  megtérítési

váltókereset (váltó-visszkereset) a megtérítésre kötelezettekkel szemben. A közvetlen váltókereset felperese a váltóbirtokos, aki keresetében a váltó tőkeösszegét, kamatot, az óvási, értesítési és egyéb költségeit és a váltó tőkeösszege után számított 3 ezrelékes váltódíjat igényelheti az alperessel, vagyis a címzettel (elfogadóval) szemben. A közvetlen váltókereset mellett a váltóbirtokos egyidejűleg megtérítési keresetet is indíthat a kibocsátó, a váltóátruházók, illetőleg a kezes ellen. Ha a megtérítésre kötelezettek közül bárki a váltót visszaváltotta, vagyis a kereseti összeget kifizette, a vele szemben kötelezettektől ő már az általa kifizetett teljes összeget, ennek a kifizetés napjától számított kamatát, felmerült költségeit és a teljes kifizetett összeg után számított 3 ezrelékes váltódíjat. A váltókövetelés elévülése Az elfogadóval szemben a váltóból eredő minden

követelés a váltó esedékességétől számított három év alatt évül el. A váltóbirtokos követelései az átruházók és a kibocsátó ellen egy év alatt évülnek el a kellő időben felvett óvás keltétől, az óvás elengedésének esetében pedig az esedékességtől számítva. Az átruházó követelése a többi átruházó és a kibocsátó ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amely napon az átruházó a váltót kifizette, vagy amely napon az ellene beadott keresetet neki kézbesítették. Ha a jogosult követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik; az akadály megszűntével az elévülés folytatódik. Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg. Az elévülés megszakítása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt. Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári

jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy váltóátruházóval szemben ezek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el 20 4. Kötvény, jelzáloglevél Kötvény A kötvény névre szóló, forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát, vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg tejesíti. (AK!!!) Kellékei, a kötvény szövegében fel kell tüntetni:  a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,  a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,  a kötvény névértékét, értékpapírkódját,

sorszámát,  a kibocsátó megnevezését,  az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,  a kötvény futamidejét; a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,  a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,  a kötvény kiállításának helyét és napját,  a kibocsátó aláírását. (Dematerializált kötvény esetén az aláírásokat a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni, mely ez esetben nem a kibocsátó, hanem az okiratot aláírók nevét tartalmazza.) A nyomdai úton előállított kötvénynek tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait, melyek:  természetes személy esetén: név, születési hely, születési idő,  egyéb esetben: név, székhely, cégjegyzék-, vagy nyilvántartási szám. A dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító adatat az

értékpapírszámla tartalmazza. Az az okirat, vagy adat, melyből e kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül kötvénynek. Kötvény kibocsátására jogosultak:  az állam, beleértve a külföldi államot is,  a Magyar Nemzeti Bank,  az önkormányzat,  nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult,  jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe. A kötvény átruházása A kötvény átruházható értékpapír, az átruházással a kötvényből eredő összes jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A névre szóló kötvény átruházása a kötvényre, vagy toldatára az átruházó által írt nyilatkozattal történik. A kötvényátruházáshoz fűzött feltétel, illetőleg a részleges kötvényátruházás semmis. A kötvény átruházását jogszabály (törvény,

kormányrendelet), vagy a kibocsátó korlátozhatja. A kötvénynek a korlátozásba ütköző átruházása semmis. A kötvényen alapuló követelés a kibocsátóval szemben nem évül el 21 Jelzáloglevél Jelzáloglevél – A gazdaság növekedéséhez szükséges hosszú lejáratú kölcsönnyújtás biztosítása érdekében a kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, névre, vagy bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. Kellékei, a jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:  a jelzáloglevél elnevezést,  a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását,  a jelzáloglevél típusának megnevezését,  névre szóló jelzáloglevél esetén a tulajdonos megnevezését,  a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, kódját, sorszámát,  a jelzáloglevél névértékét,  a kamat mértékét, a kamatszámítás módját,  változó kamatozás esetén az induló kamatláb mértékét, a

kamatláb változtatás elveit, a kamatszámítás módját,  a jelzáloglevél lejáratát,  a kamatfizetés és beváltás (törlesztés) időpontját és mértékét,  az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,  a kibocsátott sorozat össznévértékét,  a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét,  a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezetnyilvántartásba történt bejegyzéséről. Az okirat, melyből e kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül jelzáloglevélnek. A jelzáloglevél kibocsátója Jelzálog-hitelintézet. Szakosított hitelintézet, mely szigorú állami ellenőrzés alatt fejti ki tevékenységét, mely a PSZÁF által évenként lefolytatott felülvizsgálata keretében valósul meg. Mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével egyező fedezettel. A jelzáloglevelek rendes

fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és pótfedezeti értékekről a kibocsátó fedezet-nyilvántartást köteles vezetni, melyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki. A kibocsátott jelzáloglevelek mögött álló fedezet meglétét és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzését a vagyonellenőr igazolja. A jelzáloglevélen alapuló követelés a kibocsátóval szemben nem évül el. A jelzáloglevél – az állampapírok mellett – a legbiztonságosabb befektetésnek számít. E nagyfokú biztonságot  a kibocsátó szigorú állami felügyelete,  a kibocsátás szigorú feltételrendszere,  a független vagyonellenőr funkciója  és mindenekfölött az állandóan meglévő fedezet garantálja. 22 5. Csekk, letéti jegy, kincstárjegy Csekk A csekk pénz fizetésére szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó arra utasít valamely bankot, amelynél követelése van, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg

a csekkbirtokosnak. Kellékei, a csekknek tartalmaznia kell:  a csekk elnevezést az okirat szövegében az okirat kiállításának nyelvén,  a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást,  a fizetésre kötelezett nevének (a címzettnek) a megjelölését,  a fizetési hely megjelölését,  a kiállítás napjának és helyének megjelölését (a keltezést),  a kibocsátó aláírását. Az az okirat, melyből eme kellékek hiányoznak, nem csekk, hanem közönséges utalvány. Bemutatóra szóló a csekk, ha benne kifejezett bemutatási záradék szerepel, vagy a kedvezményezett nincs megjelölve. Névre szóló a csekk, ha megnevezett személyre szól. A csekk ipso iure forgatható értékpapír. Csekkjogviszony Alapja a kibocsátónak a banknál fennálló követelése. Hárompólusú jogviszony, melyben szerepel a kibocsátó, a címzett és a kedvezményezett (forgatható csekk esetén rendelvényes). Jogosultja – a

csekkbirtokos. Bemutatóra szóló csekk esetén a jogosult a csekk mindenkori tulajdonosa. Névre szóló csekk birtokosa az, akit a csekk szövege név szerint feltüntet. A forgatható csekk első birtokosa, akit a csekk szövege név szerint feltüntet, majd az átruházások következtében a csekk birtokosát jogos csekkbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a forgatmányok összefüggő és az eredeti csekkbirtokosig visszamenő láncolatával igazolni tudja. Kötelezettje – a kibocsátó (és az átruházó). A kibocsátó feltétlenül felelős a fizetésért. Csekkátruházás esetén feltétlen kötelezetté válik a fizetésért az átruházó is. Címzettje – az a bank, melynél a kibocsátónak követelése áll fenn. A csekk bemutatása és kifizetése Bemutatási határidő a csekk kiállításától számított  8 nap, ha a csekket ugyanabban az országban kell kifizetni, ahol kibocsátották,  20 nap, ha a csekket külföldi országban, de ugyanazon a

földrészen kell kifizetni (európai, vagy bármely földközi-tenger parti országban bocsátották ki),  70 nap, ha a csekket külföldi országban és más földrészen kell kifizetni. 23 A csekket megtekintésekor, azaz bemutatáskor kell kifizetni. A csekkbirtokos a részfizetést sem utasíthatja vissza. Ha a címzett átruházható csekket vált be, köteles megvizsgálni a csekkátruházások sorrendjének szabályszerűségét. A bemutatási határidő elteltével a csekk visszavonható. Ha a csekket nem vonták vissza, a címzett a határidő lejárta után is beválthatja a csekket, de erre nem köteles. A címzett a fizetés ellenében a csekkbirtokos által nyugtázott csekk kiadását követelheti. A csekkbirtokos a fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót négy munkanapon belül köteles értesíteni. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést az őt

közvetlenül megelőző átruházóval közölni egészen a kibocsátóig. A kibocsátó, illetve bármelyik átruházó az óvást, vagy azonos értelmű nyilatkozatot elengedheti, ez azonban nem menti fel a csekkbirtokost a bemutatási határidő betartása és az értesítési kötelezettség alól. A csekk kötelezettek a csekkbirtokos irányában egyetemlegesen felelnek. A megtérítési igény A csekkbirtokos megtérítési keresetet indíthat a kibocsátó, a csekkátruházók és a címzett ellen, ha  a kellő időben bemutatott csekket nem fizetik ki és  a fizetés megtagadását óvás felvételével, vagy  a címzett által csekkre írt és keltezett, a bemutatás napját is megjelölő nyilatkozattal, vagy  elszámolóhely keltezett nyilatkozatával igazolja. Az óvást, vagy az azonos jelentőségű más nyilatkozatot a bemutatási határidő előtt kell felvenni. A csekkbirtokos megtérítési igénye a bemutatási határidő lejártától számított hat

hónapon belül elévül. A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi kötelezettel szemben hat hónap alatt évül el, attól az időponttól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették. Ha a jogosult követelését elháríthatatlan akadály miatt nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Az akadály megszűnésével az elévülés folytatódik Az elévülést csak a követelés bírósági úton való érvényesítése szakítja meg. A kibocsátó és az átruházó jogalap nélküli gazdagodásából eredő igény öt év alatt évül el. A csekkbirtokos a megtérítési keresetben követelheti  a csekk ki nem fizetett összegét,  kamatot,  az óvással, értesítéssel kapcsolatos és egyéb költségeit és  a csekk összege után számított 3 ezrelékes csekkjutalékot. A csekk visszaváltójának kereseti követelés kumulálódik. 24 Letéti jegy A

letéti jegy olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a hitelintézet (külföldi hitelintézet fióktelepe) és az MNB arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. Kellékei, a letéti jegynek tartalmaznia kell:  a kibocsátó megnevezését,  a letéti jegy névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált letéti jegy kivételével – sorszámát,  a kamat- és beváltási (törlesztési) feltételeket,  a letéti jegy kiállításának helyét és napját,  a kibocsátó aláírását. (Dematerializált letéti jegy esetén az aláírást a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált letéti jegy az aláírás helyett az okiratot cégszerűen

aláírók nevét tartalmazza.) Nyomdai úton előállított letéti jegynek tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait, melyek:  természetes személy esetén: név, születési hely, születési idő,  egyéb esetben: név, székhely, cégjegyzék-, vagy nyilvántartási szám. A dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító adatat az értékpapírszámla tartalmazza. Az az okirat, vagy adat, melyből e kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül letéti jegynek. Átruházható értékpapír, az átruházáshoz fűzött feltétel és a részleges átruházás semmis. A letéti jegy kibocsátására jogosultak köre:  a hitelintézetek (Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, mely betéteket gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. Hitelintézet a bank, szakosított hitelintézet, vagy szövetkezeti hitelintézet – takarék-, illetve hitelszövetkezet – lehet.) a megtakarítási lehetőségek

bővítése érdekében bocsáthatják ki,  külföldi hitelintézetek fióktelepe,  MNB a monetáris politikai céljai megvalósítása érdekében bocsáthat ki letéti jegyet. Futamideje a kibocsátástól számított 3 évig terjedhet. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő 10 év alatt évül el. A letéti jegy átruházható, átruházása a letéti jegy hátoldalára az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik. Az átruházáshoz fűzött feltétel és a részleges átruházás semmis Kincstárjegy A kincstárjegy az állam által rövid távú hitelszükségletének fedezésére kibocsátott olyan névre szóló, átruházható, rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy

mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. (AK!!!) Futamideje a kibocsátás időpontjától számított 1 évig terjedhet. A kibocsátás után 1 éven belül be kell váltani. A kincstárjegyen alapuló követelés nem évül el Háttérszabályai a kötvénye vonatkozó rendelkezések. 25 6. Közraktári jegy – közraktári szerződés Közraktározási szerződés A közraktározás gazdasági szerepe:  Gazdaságélénkítő funkció – a közraktári jegy birtokában a gazdaság alanyai hitelhez juthatnak, a közraktári jegy megfelelő garancia a hitelezőknek, az elzálogosított árukészlet biztos fedezetet jelent számukra.  Piacszabályozó funkció – áru túlkínálat esetén a közraktár szakszerű, esetleg hosszabb időn át tartó tárolással elősegítheti a túlkínálat megszüntetését.  Tőzsdei kereskedelem fellendítése – az árutőzsdén elfogadottá

vált a közraktári jeggyel történő értékesítés, a közraktári jegy árujegy részének átadása a határidős ügyleteknél teljesítésnek minősül. Közraktározási szerződés alapján a közraktár köteles a nála elhelyezett árut időlegesen megőrizni, erről közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. Az alapját képező szerződéstípus a letéti szerződés, amitől két szempontból mutat eltérést:  Értékpapír-kibocsátási jog gyakorlása. Ha a közraktár a nála letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, úgy az ügylet egyszerű letétnek minősül.  A közraktári szerződés reál szerződés, míg a letéti szerződés konszenzuál szerződés. „A közraktári jegy a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti.” A közraktározási jogviszony keletkezése E jogviszony az áru közraktári megőrzésre való átvételekor, vagyis az áru közraktárba való

beszállításának időpontjában keletkezik. A közraktár az áru beszállításának befejezésekor jegyzőkönyvet vesz fel és csak e jegyzőkönyv alapján adja ki a letevő részére közraktári jegyet. Ennek az a magyarázata, hogy nagyon gyakran a közraktárba történő beszállítás részletenként történik. Ebben az esetben minden részmennyiségről jegyzőkönyvet vesznek fel, de közraktári jegyet csak a beszállítások befejezésekor a teljes mennyiségről állítanak ki oly módon, hogy a részmennyiségekről felvett jegyzőkönyvek alapján, azokat összefoglalóan bocsátják ki az értékpapírt. A közraktári szerződést csak írásban lehet megkötni. Kötelező tartalmi elemei:  a közraktárban letett áru mennyisége, minősége (ha van tőzsdei minősége, vagy szokvány az áru minőségének megjelölésére, akkor oly módon), értéke,  a szerződés időtartama (mindig határozott, legfeljebb egy év),  teljesítés helye (művi

tárolás, közraktár által bérelt raktárban való közraktározáskor),  a raktárban való elhelyezésnek és a raktározásnak a módja,  a közraktári díj (a közraktári díjak utóbb történő emelkedése nem érinti a már megkötött közraktári szerződéseket, a megállapított díjak utólagosan nem emelhetők),  az a kitétel, hogy a közraktár szabályzataiba foglalt előírások a közraktári szerződés részét képezik. 26 A közraktári jogviszony alanyai a) a közraktár, b) a letevő, c) a közraktári jegy birtokosa  árujegybirtokos,  zálogjegybirtokos. A közraktár olyan gazdálkodó szervezet, amely közraktári tevékenység folytatására jogosult. Közraktár kizárólag részvénytársaságként, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működhet. Részvénytársasági forma esetén csak névre szóló részvényekből álló, legalább 500 millió forint alaptőkével rendelkező rt.-ként

alakulhat E szigorú törvényességi feltételeknek megfelelően alapított és a cégjegyzékbe bejegyzett közraktár a közraktári tevékenységet csak akkor kezdheti meg, ha azt az ipari és kereskedelmi miniszter, az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével előzetesen engedélyezte és a közraktárat nyilvántartásba vette. A közraktári jogviszonyban a közraktárral szerződő letevő pozíciójában bárki lehet. A letevői kör szűkítése csak a jövedéki termékek esetén lehetséges. A közraktári jegy első birtokosa a letevő, hiszen árujának közraktárba történő beszállítása és elhelyezése ellenében az áru átvételének elismeréseként veszi át a közraktártól ezt az értékpapírt. (Kétszereplős jogviszony) A letevő a közraktári jegy segítségével az áruját eladhatja, vagy árujának elzálogosításával hitelhez juthat. Ilyenkor a közraktári jegy kikerül a letevő birtokából és egy 3. személy jelentkezik a

közraktárnál az áru kiszolgáltatásáért A közraktár a letevőtől átvett árut a közraktári jegy birtokosának köteles átadni. (Háromszereplős jogviszony) Ha a közraktári jegy birtokosa nem együtt birtokolja a közraktári jegy mindkét részét, az árujegy birtokosa követelheti a közraktártól az áru kiszolgáltatását, a zálogjegy birtokosa pedig, ha a hitel összegét számára nem fizetik vissza, követelheti a közraktártól az elzálogosított árumennyiség elárverezését és a befolyt összeg részére történő átutalását. (Négyszereplős jogviszony.) A közraktári szerződés tárgya – az áru – a pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog, mely a személy és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyezteti. Minden közraktár az üzletszabályzatában maga határozza meg, hogy saját lehetőségeihez, műszaki, tárgyi adottságaihoz mérten milyen áruk

közraktározását vállalja. A közraktári jogviszony időtartama – határozott idő, legfeljebb egy év, ezt az időtartamot meghosszabbítani sem lehet. A jogalkotó lehetővé teszi a felek számára, hogy a szerződés lejártát követően – ha még mindig nem sikerült az árun túladni – új szerződést kössenek további egy évre. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell. Az új szerződés alapján új értékpapír állítandó ki 27 A közraktári jogviszony tartalma A közraktár kötelezettségei:  a közraktári tevékenység kifejtése: a) az áru tárolása és általános kezelése, b) az áru őrzése, c) értékpapír kiállítása, d) az áru kiszolgáltatása. (Annak köteles kiszolgáltatni, aki az árujegyet és a zálogjegyet részére visszaadja, vagy az árujegyet visszaadja és a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a zálogjegybirtokos javára, az áfa

összegét pedig a letevő javára a közraktárnál letétbe helyezte.)  értesítési kötelezettség: az áru kiszolgáltatásával egyidejűleg köteles a letevőt értesíteni a kiszolgáltatás időpontjáról, valamint az értékesítés adatairól. A közraktár jogai:  a szerződésben egyéb szolgáltatások teljesítésére vállalkozhat,  a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújtson a közraktári jegy birtokosa számára (a zálogkölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni),  a nála elhelyezett árumennyiségre biztosítást köthet a letevővel történt megállapodás alapján,  jogosult az általa elvégzett közraktári tevékenység és egyéb szolgáltatások után felszámított közraktári díjra,  a meg nem fizetett közraktári díj biztosítékául a nála elhelyezett árura nézve privilegizált zálogjog illeti meg, minden más zálogjogosultat megelőz,

 ha a közraktárban elhelyezett árut a szerződés lejáratát követően nem váltják ki, vagy az árut a szerződés fennállásának tartama alatt a megromlás veszélye fenyegeti, a közraktár jogosult a letevő előzetes értesítése mellett az árut értékesíteni, a) tőzsdén – ha az áru megfelel a Budapesti Árutőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, b) árverés útján – ha az áru tőzsdei forgalomban nem értékesíthető, vagy hét egymást követő tőzsdei napon az értékesítés nem sikerült. A közraktár felelőssége Háttérszabálya a fuvarozói felelősség. Az olyan letéteményes esetén, mely főtevékenységi köre szerint az áru őrzésére, tárolására szakosodott szervezet, nem elégséges az általános felelősség kimondása. A közraktár fokozott felelőssége azt jelenti, hogy a közraktár kizárólag a törvényben taxatíve felsorolt kimentési okok valamelyike fennállásának bizonyítása esetén mentesülhet a

kártérítési felelősség alól. A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig, különösen a teljes, vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból, vagy megsérülésből keletkezik. Mentesül a felelősség alól, ha a kár  a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,  az áru belső tulajdonsága,  a csomagolás rejtett hiányossága,  a letevő, ill. a képviseletében eljáró személy felróható magatartása miatt következett be. (AK!!!) 28 A közraktár köteles bizonyítani:  a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok fennállását,  a csomagolás hiányosságát,  a károsodás az elháríthatatlan külső ok bekövetkezésével, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányosságával áll okozati összefüggésben. A letevő köteles bizonyítani:  a kár nem az áru belső

tulajdonságára vezethető vissza,  a kár nem a csomagolás hiányossága miatt következett be,  saját maga, vagy képviselői magatartása nem volt felróható. Mivel a közraktári szerződésben meg kell jelölni a letett áru értékét, így ez az érték lesz irányadó az áru megsemmisülése, megsérülése esetén is, amiből következik, hogy a szerződésben megjelölt érték lesz a közraktárat terhelő kártérítés mértékének felső határa. A letevő kötelezettségei:  a közraktári díj megfizetése,  köteles az árut csomagolva átadni, úgy, hogy az ne károsodjék, más áruban kárt ne okozzon, a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse (az áru fajtájától és a felek megállapodásától függ),  tájékoztatási kötelezettség – az általa letett áru igényel-e és milyen különleges kezelést. A közraktározási jogviszony megszűnése A letevő és a közraktár között – ha a letevő a közraktári jegyet

másra átruházta. A közraktári jegy birtokosa számára – az áru kiszolgáltatásának aktusával, azaz ő átadja a közraktári jegyet a közraktárnak, a közraktár pedig átadja neki az árut. (A közraktár nem köteles vizsgálni a közraktári jegy hátiratainak valódiságát, csak azt, hogy az átruházások összefüggő láncolata igazolja-e a közraktári jegy birtokosát.) A különvált árujegy birtokosa csak úgy válthatja ki az árut a közraktárból, hogy a zálogjegyet magához váltja (az árut tehermentesíti). Ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A zálogjegybirtokos a zálogjegy lejáratát követően jogosult az óvást lefolytatni és az áru értékesítését kérni. Értékesítési eljárás Ha a zálogjegyen szereplő összeget a lejáratot követő 3 napon

belül nem fizetik meg, a zálogjegybirtokos követelheti a közraktárban elhelyezett áru értékesítését (tőzsdei forgalomban, vagy árverés útján) és a vételárból történő kielégítését. Az értékesítésből befolyt összeget a következő sorrendben kell kifizetni:  a közraktár közraktári jegyre vezetett díjkövetelése,  a zálogjegybirtokos követelése (költségeivel együtt),  a közraktár egyéb követelése,  az árujegybirtokos követelése. A zálogjegybirtokos miután követelését kielégítették, a zálogjegyet köteles visszaadni a közraktárnak és ezzel a momentummal a közraktári ügylet számára is befejeződik. 29 Közraktári jegy A közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, tulajdonjogot megtestesítő, korlátlanul forgalomképes (akár egységesen, akár részleteiben), névre szóló, rövid lejáratú értékpapír, mely a közraktár részéről az áru

átvételének elismerését és a jegy birtokosa részére történő kiszolgáltatási kötelezettségét bizonyítja. A közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. Kellékei, a közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell:  a közraktári jegy (árujegy, zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén,  a közraktár megnevezését,  a letéti könyv sorszámát,  a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét),  a letett áru megnevezését, mennyiségét, értékét,  a közraktárat megillető díj összegét,  a közraktározás időtartamát, a lejárat pontos megjelölésével,  a raktározás helyét (művi tárolás esetén ennek megjelölésével),  a kiállítás keltét,  a közraktár

cégszerű aláírását. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, nem minősül közraktári jegynek. A közraktári jegy átruházása A közraktári jegy forgatható értékpapír. Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó cégszerű aláírásával. A két rész mindegyike külön-külön is átruházható. Aki a két részt egybefüggően ruházza át, az az áru feletti rendelkezési jogot teljes egészében, tehermentes tulajdonjogként ruházza át. Ha a közraktári jegy két része szétválik és valaki csak az árujegyet ruházza át, az az áru feletti rendelkezési jog átruházását jelenti, de zálogjoggal terhelten. A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére. A kölcsön

biztosítására ebben az esetben a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun. Ha csak a zálogjegyet ruházzák át, az kizárólag a zálogjog átruházását jelenti, az áru feletti tulajdonjog nem száll át. Ha a zálogjegy forgatása külön történik, az első hátiratnak tartalmaznia kell:  a hitelező nevét, székhelyét, bankszámlaszámát,  a kölcsönt felvevő első zálogjegyforgató nevét, székhelyét,  a kölcsön lejáratának időpontját,  a kölcsön lejáratakor érvényesíthető pontos összeget és a kölcsön lejáratáig számított kamatot. Ezeket az adatokat és a zálogjegy első forgatását az árujegyre is és a letéti könyvbe is be kell jegyezni. A bejegyzést a zálogjegy minden későbbi birtokosa is követelheti A

bejegyzés elmulasztásából eredő kárt a zálogjegy mindenkori birtokosa viseli. 30 A közraktári jegy érvényesítése A közraktári jegy birtokosa igényelheti a közraktártól az áru kiszolgáltatását. Csak az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja, melyet a közraktár köteles vizsgálni. A közraktár a nála elhelyezett árut annak köteles kiszolgáltatni, aki az árujegyet és a zálogjegyet részére visszaadja, vagy az árujegyet visszaadja és a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezi. A közraktár a nála letett összegről köteles az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost 2 napon belül értesíteni a letétbehelyezésről. Ha a zálogjegybirtokos a zálogjegyet már továbbforgatta, további 2 napon belül köteles forgatmányosát

tájékoztatni a közraktár értesítéséről, s ugyanez a kötelessége a zálogjegy összes további forgatójának. E kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a zálogjegy forgatói felelősséggel tartoznak a zálogjegybirtokosnak. A közraktári jegy birtokosának a jegy visszaadásán kívül kötelessége még megfizetni a közraktár részére a közraktári díjat, illetve a közraktár által teljesített szolgáltatások ellenértékét, kötelessége továbbá a különböző adó és illetékfizetési kötelezettségnek eleget tenni és csak ezt követően nyílik lehetősége az árut ténylegesen átvenni a közraktártól. Az árujegy testesíti meg a közraktárnál elhelyezett áru tulajdonjogát. Az árut csak az követelheti, akinél az árujegy van, a zálogjegybirtokos csak a kölcsönösszeg lejáratkori visszafizetését követelheti. Ha a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeget lejáratkor nem fizetik ki a zálogjegybirtokosnak, az a lejárat

napját követő második munkanap végéig ezt a tényt az első zálogjegyforgatónak a zálogjegyre vezetett elismerő nyilatkozatával, vagy közjegyző előtt felvett óvással megállapíthatja. A zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel az első, azaz a kölcsönt felvevő zálogjegyforgató székhelyére elmenni és a zálogjegyforgatót a fizetésre felhívni. Ha a fizetés nem történik meg, a jelenlévő közjegyző ezt hitelesen, közjegyzői okirattal tanúsítja. Az óvásnak tartalmaznia kell:  a zálogjegy szövegét a rajta lévő átruházó nyilatkozatokkal,  az óvást kérő nevét, székhelyét,  az óvatolt, vagyis annak megnevezését és székhelyét, aki ellen az óvást felveszik,  az óvatolthoz intézett felszólítást, és az arra adott választ, vagy annak megjegyzését, hogy az óvatolt nem volt fellelhető,  a felszólításnak, illetve a felszólítás megkísérlésének idejét és helyét,  a közjegyző aláírását és

pecsétjét. Ha a zálogjegy első forgatója az árujegyet is továbbforgatta, köteles az árujegy forgatmányosát 2 napon belül értesíteni a fizetési felszólításról. Ugyanez az értesítési kötelezettség terheli az árujegy továbbforgatóit is. Ha a zálogjegybirtokos elmulasztja az óvás felvételét, elveszti visszkereseti jogát az őt megelőző forgatókkal szemben. Nem jár viszont az áru értékesítésének követelésére irányuló jogosultság elvesztésével. Ha a lejáratot követő 3 munkanapon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történő kielégítését. A zálogjegybirtokos nemcsak a zálogjegyen szereplő összeget, hanem azzal egy sorban az óvás költségeinek megtérítését is követelheti. A zálogjegybirtokos követeléseinek kielégítése után köteles a zálogjegyet a közraktárnak átadni, amely azt

érvényteleníti. 31 Visszkereseti jog A zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben visszkereseti jog illeti meg. A zálogjegybirtokos visszkereseti jogát a közraktárban letett áru értékesítésének napjától kezdve érvényesítheti. Vele szemben az előző forgatók egyetemlegesen felelnek  a kölcsönösszeg,  a felmerült költségek és  a kamatok teljes kiegyenlítéséért. A zálogjegybirtokos elveszti visszkereseti jogát, ha  elmulasztotta az óvás felvételét, vagy  az óvás felvétele megtörtént ugyan, de az óvás napjától számított 30 napon belül nem kezdeményezte az áru értékesítését. A visszkereseti jog elévül az óvás napjától számított egy év elteltével. A forgatóknak a többi forgató és az első zálogjegyforgatóval szembeni visszkereseti joga attól a naptól számított 6 hónap elteltével évül el, amelyen a

zálogbirtokos igényét kielégítették. A közraktári jegy megsemmisítése A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha a közraktári jegyet közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető A közraktár székhelye szerinti közjegyzőnél a jegy utolsó birtokosa, vagy az, akit a közraktári jegy alapján valamilyen jog illet, vagy kötelezettség terhel kérheti a közraktári jegy megsemmisítését. A megsemmisítési kérelemben meg kell jelölni a közraktári jegy lényeges tartalmát és valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot. A kérelem alapján a közjegyző hirdetményt tesz közzé, melyben felhívja a közraktári jegy birtokosát, hogy az értékpapírt egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása

esetén a közraktári jegyet semmissé nyilvánítják. A hirdetmény kibocsátásáról egyidejűleg értesíteni kell  a kérelmezőt,  a közraktárat,  az áru letevőjét,  a zálogjegy első birtokosát. Az áru és a zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről 2 napon belül tájékoztatni. Ha a hirdetményi idő alatt az értékpapírt nem mutatják be, a közjegyző a közraktári jegyet határozatban semmissé nyilvánítja. 29. Miért van nagy jelentősége a közraktár számára annak, hogy a nála letett áru értékét a lehető legpontosabban állapítsák meg a közraktári szerződésben? Az áru értékének pontos megjelölése azért fontos, mert az áru károsodása vagy megsemmisülése esetén ez az összeg lesz az alapja a kártérítési igénynek (és az ÁFA fizetési kötelezettségnek). Mivel a közraktár felelőssége fokozott, ebből következően a kártérítési kötelezettségének

mértéke korlátozott, mégpedig a szerződésben az áru értékeként megjelölt összeg erejéig. 30. Miért nem lehet a szerződésben megjelölt közraktári díjat utólagosan (a szerződés megkötése után) megemelni? A közraktári díjat, a közraktári jegyre rávezetik, és ez a jegyen való feltüntetés akadályozza az utólagos díjemelést, hiszen ez a követelés megelőzi a zálogjegybirtokos igényét, és ha nem lehetne biztosan megállapítani, mekkora is a közraktárat megillető díj összege, akkor a zálogjegy valódi értéke nem lenne meghatározható. 32 7. Befektetési szerződés alanya és tárgya Befektetési szerződésnek minősül minden olyan megállapodás, amely befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kifejtésére irányul a befektetési szolgáltatók és a befektetők között. A befektetési szerződés befektetési jogviszonyt keletkeztet. A befektetési jogviszony alanyi köre

Befektetési szolgáltató A befektetési szolgáltató a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet (ide nem értve az elszámolóházat). Befektetési szolgáltatónak nem minősül, de bizonyos befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység folytatására engedélyt kaphat  MNB,  Kincstár,  Államadósság Kezelő Központ Rt.,  az egyéni vállalkozó,  a gazdasági társaság és  a szövetkezet. Csak a jogszabályok által felállított korlátok betartása mellett, jogszabályok által behatároltan és csak a PSZÁF által adott engedély birtokában lehetséges befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kifejteni, illetve erre irányuló befektetési szerződést kötni. A befektetési vállalkozások Befektetési

vállalkozásként  az értékpapír-bizományos,  az értékpapír-kereskedő, valamint  az értékpapír-befektetési társaság köthet befektetési szolgáltatási tevékenység kifejtésére irányuló szolgáltatást. Mindhárom típus kizárólag részvénytársasági formában működhet. Az alaptőke kizárólag névre szóló részvényekből állhat. A törvény rögzíti a jegyzett tőke összegének minimumát és azt is előírja, hogy a teljes jegyzett tőkéjüket készpénzben kell szolgáltatniuk. A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, mely nem vett részt az alapításban és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal, valamint amelyben az alapítónak sincs tulajdona. A befektetési vállalkozás saját tőkéjének mértéke működése során soha sem csökkenhet a jegyzett tőke törvényi minimuma alá. Ha ez mégis előfordul, akkor legfeljebb féléves türelmi idő áll rendelkezésre a saját tőke

feltöltésére, amely időszak eredménytelen elteltét követően a PSZÁF – végső esetben – visszavonja az engedélyt. 33 A befektetési vállalkozások fajtái Értékpapír-bizományos – minimum 50 millió forint összegű jegyzett tőkével rendelkezik. Tevékenységei:  ügynöki és bizományosi tevékenység,  értékpapír letéti őrzés, értékpapír letétkezelés,  értékpapír-számlavezetés, ügyfélszámla vezetés,  értékpapír-kölcsönzés,  befektetési és más jellegű (tőkeszerkezeti, befolyásszerzési, üzleti stratégiai) tanácsadás,  bekapcsolódhat az értékpapír forgalomba hozatalának szervezésébe és ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtásába. Értékpapír-kereskedő – minimum 200 millió forint összegű jegyzett tőkével rendelkezik. Tevékenységei:  ügynöki, bizományosi, kereskedelmi tevékenység,  portfoliókezelés,  értékpapír letéti őrzés, értékpapír letétkezelés, 

befektetési és más jellegű (tőkeszerkezeti, befolyásszerzési, üzleti stratégiai, vállalati fúzióval kapcsolatos) tanácsadás és szolgáltatás,  nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szolgáltatás,  értékpapír-számlavezetés, ügyfélszámla vezetés,  értékpapír forgalomba hozatalával kapcsolatos szolgáltatás,  értékpapír-kölcsönzés,  általános megbízás alapján összeállíthatja, változtathatja ügyfele értékpapírokból és más befektetési eszközökből álló befektetés-állományát. Értékpapír-befektetési társaság – minimum 1 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkezik. Tevékenységei: Törvényi felhatalmazást kap a jogszabályban konkrétan meghatározott befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körének folytatására. Ez a fentebb felsoroltaknak  a jegyzési garanciavállalással és  a

befektetési hitelezéssel történő kiegészülését jelenti. Valamennyi, a befektetési vállalkozás számára engedélyezett tevékenység felügyeleti engedélyhez kötött tevékenység, tehát azokat csak a PSZÁF által a tevékenységek csoportjára együttesen, vagy az egyes tevékenységekre külön-külön megadott engedélye alapján folytatható. Befektető „Laikus” befektető - az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. (AK!!!) 34 A törvény külön kezeli a befektetési szolgáltató szakintézményeket felkereső, pénzüket vagy értékpapírjaikat befektetési célra felajánló, szakértelemmel nem rendelkező személyeket azoktól a jogalanyoktól, akik maguk is a megfelelő szakértelem birtokában, a befektetési

szolgáltatókkal egyenrangú partnerként léphetnek egy adott befektetési kötelembe szerződő félként. Az előbbi kör fokozottabb védelmet igényel Intézményi befektető  a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás,  a befektetési vállalkozás,  a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,  a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő,  a biztosító,  az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,  a magánnyugdíj-pénztár,  az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,  mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő. Minősített befektető  a pénzügyi piacokon működő, PSZÁF által engedélyezett jogi személyek, különösen a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító, befektetési alap, befektetési alapkezelő társaság, önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár, magánnyugdíjpénztár, portfoliókezelő, árutőzsdei szolgáltató, valamint minden olyan jogi személy, amelynek kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési eszközökbe történő befektetés,  nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti pénzügyi szervezetek,  kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezetek,  olyan természetes személy, akit a Felügyelet saját kérésére annak minősített és a minősített befektetőkről vezetett nyilvántartásba bejegyzett,  olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet saját kérésére annak minősített, és a minősített befektetőkről vezetett nyilvántartásba bejegyzett (igazolni kell éves szinten a befektetési forgalmat). A befektetési jogviszony tárgya Közvetlen tárgya – az a magatartás, melynek révén a befektetési szolgáltató gondos és szakszerű eljárás keretében a

törvényben megjelölt befektetési eszközök eladására, illetve vásárlására irányuló ügyletkötésre vállal kötelezettséget. Közvetett tárgya – kettős, egyik tárgy az, amelyben a befektető által elérni, vagy megszerezni kívánt hozam, jövedelem, érték megtestesül, a másik pedig az amivel, amelynek felhasználásával, amelyre vonatkozóan kifejtett tevékenységgel a célzott tárgy elérhető. A befektetési szolgáltatások tárgyát képező befektetési eszközök:  az átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök,  értékpapírra, devizára, indexre és ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek (ideértve az ezzel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is),  a határidős kamatláb ügyletek,  a kamatláb, deviza- és tőke-csereügyletek,  valamint mindezen eszközök opciója. 35 8. Befektetési szolgáltató és befektető jogállása A befektetési szolgáltatók jogai és

kötelezettségei Kötelezettségek A befektetők egyenlő elbírálásának biztosítása – Az ügyfelek egyenjogúak, közöttük hátrányos megkülönböztetésnek nincs helye és minden befektetési szolgáltató köteles biztosítani az ügyfelek egyenlő elbírálását. Ezen túlmenően nem lehet alkalmazni olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára hátrányos. Nyilvántartási kötelezettség – A befektetési szolgáltató az általa kötött szerződéseket az üzletszabályzatában meghatározott módon, írásban, vagy elektronikus úton rögzíti. Az összes szerződésről és megbízásról egységes, folyamatos, időrendi nyilvántartást kell vezetnie. (Az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint kell teljesíteni.) Köteles biztosítani a saját számlás ügyletek és az ügyfél javára kötött ügyletek nyilvántartásának elkülönítését. Tájékoztatási kötelezettség:  Még a szerződéskötés előtt köteles

tájékoztatni a szerződni szándékozó ügyfelet a befektetési eszköz árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyamalakulásáról, piaci helyzetéről, a nyilvános információkról, az ügylettel járó kockázati tényezőkről, az ügyfél rendelkezésére álló befektető-védelmi rendszerről és minden olyan információról, mely a szerződés megkötése és teljesítése szempontjából lényeges lehet. Köteles vizsgálni azt is, hogy az ajánlott befektetési eszköz, ügylettípus, befektetési konstrukció az ügyfél számára megfelelő-e annak piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából. A tájékoztatás megtörténtét köteles belefoglalni a szerződésbe.  Ha az ügyfél határidős, vagy opciós ügylet megkötésére ad megbízást, külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni a határidős, vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredő, ügyfélre háramló különleges kockázatról, mely

nyilatkozat tudomásulvételét az ügyfélnek aláírásával kell igazolni. Nem terheli e kötelezettség: a) ha „szakbefektetővel” áll szemben, vagyis ha intézményi befektetővel készül szerződést kötni, b) ha a szerződés korábban megkötött szerződés alapján megkötött eseti megbízásra irányul, olyan befektetési eszköz tekintetében, melyre vonatkozóan az ügyfél a tájékoztatást már megkapta, c) ha a tájékoztatásról az ügyfél írásban, vagy más hitelt érdemlő módon lemond.  Milyen befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltató tevékenységre van engedélye, és hogy ezen tevékenységfajtáknak milyen az egymáshoz viszonyított aránya.  A szerződéshez kapcsolódó díjak, jutalékok, költségek mértékéről. Szerződéskötési kötelezettség – A befektetési vállalkozás értékpapír-bizományosi tevékenység folytatására köteles. 36 Szerződéskötés megtagadásának kötelezettsége – A

befektetési társaság a szerződés megkötését megtagadja, ha  a szerződéskötés bennfentes kereskedésre szól, vagy manipulációs célzatú,  jogszabályba, vagy a tőzsde, illetve az elszámolóház szabályzatába ütközik,  az ügyfél személyazonosságának igazolását, vagy az azonosítást megtagadta, vagy az nem hitelt érdemlő,  az ügyfél kockázatviselő képessége nem megfelelő mértékű. A szerződés megtagadásának tényét 2 napon belül be kell jelentenie a Felügyeletnek. Közreműködő igénybevétele – A szerződés teljesítése során, ha a megbízó károsodástól való megmentése közreműködő igénybevételét teszi szükségessé, a befektető társaságnak lehetősége van közreműködő igénybevételére az ügyfél károsodástól való megóvásához szükséges mértékig. Értesítési kötelezettség – Haladéktalanul köteles értesíteni ügyfelét az üzletszabályzatban előírt módon a szerződés

teljesítéséről. Az ügyfél kifejezett kívánságára az ügyfél megbízási ajánlatának elfogadásáról és annak tartalmáról is köteles visszaigazolást küldeni. Titoktartási kötelezettség – A befektetési társaság a működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkokat időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni csakúgy, mint az értékpapírtitkokat, vagyis az ügyfélről a befektetési szolgáltató rendelkezésére álló minden olyan adatot, amely az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Vagyonelkülönítési kötelezettség – A befektetési szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket a saját befektetési eszközeitől elkülönítetten köteles kezelni. Az ügyfelet megillető követelés a

befektetési szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe. A befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló, ügyfelét megillető követelést nem terhelheti meg, nem kölcsönözheti, saját maga, vagy másik ügyfele érdekében átmenetileg sem használhatja. Az ügyfél értékpapírjait kizárólag az értékpapírügylet teljesítésére lehet felhasználni. A befektetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél az értékpapírjáról, pénzeszközéről bármikor rendelkezhessen. Jogosultságok Díjazás – Nagyságában a felek a szerződés megkötése során állapodnak meg. Önszerződés joga – Arra ad lehetőséget a befektetési szolgáltatónak, hogy, hogy ne harmadik személlyel kötött szerződéssel teljesítse a befektető megbízását, hanem ő a saját tulajdonában lévő befektetési eszközökkel teljesítsen. A befektetési szolgáltató azonban csak az ügyfél kifejezett

hozzájárulásával és csak az azonos tartalmú megbízások teljesítésének megkísérlése után, illetve megfelelő ellenajánlat hiányában forgalmazhat saját számlájára, vagy saját számlájáról. 37 A befektetők jogai és kötelezettségei A befektetők jogainak érvényesülését legtágabb értelemben azok a garanciális szabályok, illetve tilalmak szolgálják, melyeket a tőkepiaci törvény határoz meg:  az értékpapír kibocsátásával és forgalmazásával párosuló rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség,  a bennfentes kereskedelmet, illetve a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást tilalmazó törvényi előírások,  az értékpapír-forgalmazás és a tőzsdei kereskedelem szigorú állami kontrollálása és felügyelete mind-mind a befektetők érdekeit és a befektetések biztonságát szolgálják. Ezek az eszközök közvetetten irányulnak a befektetők védelmére. Ezen túlmenően konkrét szabályok

célozzák a befektetők közvetlen védelmének megvalósítását. Tájékoztatás, illetve tájékozódás joga – nemcsak a konkrét tranzakcióval kapcsolatban áll fenn, de kiterjed a befektetési szolgáltató üzletszabályzatára, sőt az éves beszámolójának, mérlegének, eredmény-kimutatásának megtekinthetőségére is. A befektetési szolgáltatók kötelesek Befektető-védelmi Alapot létrehozni, illetve az Alapba tagként belépni. Ez az Alap biztosítást nyújt a befektetőnek a befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követelésére. Az Alap által a befektetőnek kifizetendő kártalanítás azonban legfeljebb csak a törvényben meghatározott – igen korlátozott – mértékű lehet, a befektetés kockázata döntően a befektetőt terheli. Díj és a jutalék megfizetésének kötelezettsége. A díjat akkor is meg kell fizetnie a befektetési szolgáltatónak, ha az ügylet nem hozta meg a befektető által várt eredményt. 38 9 – 10

– 11. Befektetési alapok A befektetési alapok gazdasági szerepe A tőzsde mindig is a nagybefektetők terepe volt, mely a kisbefektetők számára nem jelenthet alternatívát kevéske pénzük befektetésére. Számukra az előnyös, biztonságos befektetési forma a befektetési alap. A befektetési alap olyan cég, mely összegyűjti a kisbefektetők kis pénzét és ebből nagyban vásárol portfoliót, vagyis több tucat értékpapírcsomagot. Ezen belül aztán úgy változtatja az egyes részvények, illetve más értékpapírok arányát, hogy abból a legtöbb hozamot nyerje. Előnyei:  kiegyenlített kockázatvállalás, az egyes értékpapírok árfolyammozgásából adódó kockázat megoszlik a különböző értékpapírokba történő befektetés és a résztulajdonosok nagy száma miatt,  egy alapkezelő társaság keretében szakemberek végzik ezt a munkát – az alap nevében, de a befektető érdekeinek megfelelően, az elérhető legnagyobb hozam

biztosítása végett – megfelelő információ és szaktudás birtokában,  a törvény szigorú, garanciális szabályokat állít fel a kisbefektetők érdekeinek védelmében. A befektetési alapok kialakításának és működtetésének alanyi köre Befektetési alapkezelő társaság (10. tétel) A befektetési alapok létrehozására és működtetésére kizárólag a befektetési alapkezelő társaságok jogosultak. Befektetési alapkezelő társaság kizárólag névre szóló részvényekből álló, legalább 100 millió forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep lehet, mely az alapkezelési tevékenység végzése során mindig az alap nevében, a megbízók javára jár el. Befektetési alapkezelő tevékenység a befektetési alapkezelő által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek a befektetési alapkezelő döntése

alapján a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele. A befektetési alapkezelő egymástól elkülönítetten egyszerre több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet. Befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelő tevékenységet csak felügyeleti engedély birtokában folytathatja. A befektetési alapkezelő társaság az alapkezelési tevékenység, mint fő tevékenység mellett egyéb tevékenységet is kifejthet, pl. portfoliókezelés, befektetési tanácsadás, értékpapírkölcsönzés 39 A befektetési alapkezelő társaság jogállása A befektetési alapkezelő jogai Döntési jog – Az alapkezelőt széles körű és kizárólagos döntési jog illeti meg az alap működését érintő minden kérdésben.  Az általa meghirdetett befektetési elveknek megfelelően jogosult meghatározni a befektetések konkrét formáját, vagyis a portfolió összetételét.  Dönt a letétkezelő és a forgalmazó

kijelöléséről, szerződést köt velük az alap működésére vonatkozóan és ezzel kapcsolatban jogosult utasításokat adni mind a forgalmazónak, mind a letétkezelőnek.  Az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapítására független ingatlanértékelő szervezet kijelölése, vele a megbízási szerződés megkötése. Névvédelem joga – Cégnevében, hirdetésében, vagy bármely más módon, a „befektetési alapkezelő” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, rokonértelmű, vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak a tőkepiaci törvény előírásainak megfelelően létrehozott alapkezelői tevékenység végzésére engedélyt szerzett társaság szerepeltetheti. A jogosulatlan használó társaságot a PSZÁF a név további használatának eltiltása mellett pénzbírsággal sújthatja. Értékpapír-kibocsátási jog – Befektetési jegyek kibocsátására jogosult nyilvános módon, vagy

zártkörben. Díjra, jutalékra való jog – Az alapkezelő jogosultsága a díjra, jutalékra (eladási, visszavásárlási, vételi jutalékra) való jog. Az alap kezelésével összefüggő tevékenységéért kezelési díjat számíthat fel. Törvényes zálogjog – A tevékenységért megillető jutalékok és költségek biztosítására az alap befektetési jegyein törvényes zálogjog illeti meg. Alapátadási jog – Az általa kezelt befektetési alapot, ha nem kívánja azt tovább működtetni, más alapkezelő részére átadhatja. (Nyilvános – a Felügyelet engedélyével, átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján. Zártkörű – a Ptk tartozásátvállalás szabályai szerint) Közreműködő igénybevételének joga – A befektetési tevékenység végzéséhez magyarországi székhellyel és portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező alvállalkozót vehet igénybe. A befektetési alapkezelő az általa 3 féltől

igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért mint sajátjáért felel, eltérő kikötés semmis. A forgalmazás felfüggesztésének joga – A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag  elháríthatatlan külső ok miatt,  a befektetők érdekében,  a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti,  ha az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg,  ha az alap saját tőkéje több mint 10 %-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik,  ha a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak,  ha a befektetési alap megszüntetésére, illetve beolvadására kerül sor. 40 A befektetési alapkezelő kötelezettségei Kezelési szabályzat készítése – A befektetési alap különös szabályait kezelési szabályzatba kell foglalni, mely az alapkezelő és a befektetők

közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. Tartalmaznia kell minden olyan információt, mely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. A befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát a befektetőnek térítésmentesen át kell adni. A befektető a befektetési hegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket. A befektetők egyenlő kezelésének kötelezettsége – Az alapkezelő tevékenysége során mindenkor a befektetők érdekeit szem előtt tartva, valamennyi befektető tekintetében az egyenlő elbánás elvének betartása alapján köteles eljárni. Egyetlen befektetőt sem lehet hátrányosan megkülönböztetni a befektetési jegyek jegyzése, forgalmazása, illetőleg visszaváltása, hozamok kifizetése során. Eszközelkülönítési kötelezettség – A befektetési alapok

és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától, valamint az általa kezelt minden egyes befektetési alap vagyonát egymástól elkülönítetten köteles kezelni. Biztosítania kell az egyes alapok és portfoliók tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök, tőzsdei termékek, ingatlanok egymástól és a befektetési alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól, pénzeszközöktől, tőzsdei termékektől történő elkülönített kezelését. A befektetési alapkezelő az általa kezelt vagyonról befektetési alaponként és ügyfelenként elkülönített nyilvántartást is köteles vezetni. Biztosítási kötelezettség – Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles az alap portfoliójában lévő ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni. Befolyásszerzés tilalma – Az általa kezelt alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező befolyást. Terhelési tilalom

– A befektetési alap portfoliójában lévő eszközöket – a törvény által meghatározott kivételeken túl – zálogjoggal, vagy egyéb módon nem terhelheti meg. Hitelfelvételi és kölcsönzési tilalom – Az alapkezelők ebben a minőségükben nem vehetnek fel hitelt. Kivétel:  a nyíltvégű befektetési alapok működtetése során,  az alap saját tőkéjének terhére,  az azonnali fizetőképesség biztosítása érdekében,  kizárólag a befektetési jegyek visszavásárlása céljából,  a befektetési alap nettó eszközértékének 10 %-a erejéig,  legfeljebb 30 napos határidőre. Az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Kivétel:  hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlása,  az alapkezelő az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke 30 %-a mértékéig az alap nevében kölcsönadhatja. 41

Tájékoztatási kötelezettség – a befektetési jegyek kibocsátásától a befektetési alap megszűnéséig áll fenn.  Tájékoztatási kötelezettség a befektetési alap keletkezésével kapcsolatban. A befektetési jegy nyilvános kibocsátásának alapvető feltétele, hogy az alapkezelő nyilvános tájékoztatót és kezelési szabályzatot, folyamatos kibocsátás esetén pedig rövidített tájékoztatót állítson össze és tegyen közzé. A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót minden esetben, kibocsátáskor a tájékoztatót, a folyamatos forgalmazás során pedig a kibocsátási tájékoztatót a befektető kérésére ingyenesen át kell adni, illetve szóbeli és elektronikus értesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. A befektetési jegyek zárt körben történő kibocsátása esetén csak kezelési szabályzat elkészítése

és befektetői számára történő hozzáférhetővé tétele képezi az alapkezelő kötelezettségét.  Tájékoztatási kötelezettség a befektetési alap működésével kapcsolatban. a) Rendszeres tájékoztatási kötelezettség – az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév lezárása után 45 napon, tárgyév lezárása esetén 120 napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapról jelentést készíteni, a Felügyeletnek elküldeni, az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét is idejét. A jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb 7 nap elteltével kell lehetővé tenni. Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt befektetési alapok tekintetében a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján

portfoliójelentést készíteni és a megállapítás napját követő 10. forgalmazási naptól a forgalmazónál hozzáférhetővé tenni. b) Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség – az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni a törvényben meghatározott tényeket, adatokat körülményeket, információkat az ott előírt határidőn belül. Ilyen pl:  a befektetési alap átalakulása, beolvadása,  a befektetési szabályok megváltozása, a kezelési szabályzat módosítása,  a futamidő határozottá alakítása, vagy csökkentése,  a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változása,  az alapkezelő engedélyének visszavonása,  a befektetési alapkezelői tevékenység átadása,  a tőke és a felosztott hozam kifizetésének ideje, módja,  a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése,

újraindítása,  az alapkezelővel szemben felszámolási eljárás indítása,  a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentés,  az egy jegyre jutó nettó eszközérték jelentős mértékű csökkenése és ennek oka. 42 Letétkezelő (11. tétel) A befektetési alapkezelő társaság az általa kezelt alap és portfolió letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, ilyen tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Az alapkezelő köteles a letétkezelő személyében bekövetkezett változást a Felügyeletnek bejelenteni. A letétkezelő jogállása A letétkezelő kötelezettségei A letétkezelő mindig a befektetők érdekében köteles eljárni. Köteles visszautasítani a befektetési alapkezelő által adott minden olyan utasítást, mely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az alapkezelési

szabályzattal és a befektetési alapkezelőt ilyen esetben köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Ellenőrzési kötelezettség – Folyamatosan ellenőrzi, hogy a befektetési alapkezelő tevékenysége megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak. Értesítési kötelezettség – Ha tevékenysége során a jogszabályokban, vagy az alapkezelési szabályzatban foglalt rendelkezésektől bármilyen eltérést tapasztal, valamint, ha az alap saját tőkéje negatívvá válik, köteles írásban értesíteni az alapkezelőt, valamint a Felügyeletet. Nettó eszközérték meghatározása – A befektetési alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének meghatározása, közzététele, illetve a befektetők részére történő közlése. Letéti őrzés, letétkezelés – Letéteményesként végzi a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését

és az ahhoz kapcsolódó kezelését. A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél, vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz, vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani. Bankszámlavezetés – A letétkezelő vezeti a befektetési lap bankszámláját – ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is – , illetve értékpapírszámláját. Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetését az egyes alapok és portfoliók tekintetében kizárólag egyazon letétkezelő végezheti. Befektetési jegyekkel kapcsolatos feladatok – Ellátja a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével kapcsolatos technikai teendőket. E körben biztosítja azt, hogy az alap eszközeit

érintő ügyletekből, a befektetési jegyek forgalmazásából származó ellenértékek és az alap tulajdonát képező értékpapírok után járó osztalékok, egyéb hozamok, a befektetési alapot megillető jövedelmek határidőben az alap javára befolyjanak. A letétkezelő törvényben foglalt kötelezettségeinek nem teljesítéséből, elmulasztásából eredő károkért felelősséggel tartozik, mely felelősségét érvényesen nem zárhatja ki. 43 A letétkezelő jogai Díjra, jutalékra való jog. Közreműködő igénybevételének joga – A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, melynek cselekedeteiért és mulasztásáért sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a törvényes előírásoknak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe. Ezeken kívül megilletik a letétkezelőt megbízotti minőségéhez kapcsolódóan mindazon jogok és kötelezettségek, melyeket

a Ptk. Rögzít a megbízási szerződésre vonatkozóan Forgalmazó A befektetési alapkezelő társaság a befektetési jegyek befektetők felé történő értékesítésével forgalmazót bíz meg. A befektetési jegy eladása és visszaváltása, valamint a felosztott hozam kifizetése képezi a forgalmazó legfőbb feladatát. Az értékesítés kizárólag a forgalmazó kompetenciájába és felelősségi körébe tartozik. A forgalmazó a befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, sajátjaként felel A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére eladási, illetve visszaváltási (vételi) jutalék számítható fel, amely – részben, vagy egészben – az alapot, a forgalmazót, vagy az alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell Ingatlan értékbecslő Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok

értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Az ingatlan értékbecslő szervezet meghatározza az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget, az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget, az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét. Az értékbecslés során köteles ellenőrizni az ingatlan tehermentességét, valamint az lap portfoliójában lévő ingatlanok forgalmi értékét rendszeresen, legalább háromhavonta megállapítani. Befektető Befektető az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól

teszi függővé, kockáztatja. Részesedési jog – A befektető az alap vagyonából befektetési jegyeinek névértékével arányosan részesül. A befektetőt a hozam olyan arányban illeti meg a tulajdonában lévő befektetési jegy után, ahogy befektetési jegyének névértéke a befektetési alapnak a hozam felosztáskori nettó eszközértékéhez viszonyul. A részesedési jog a befektetési jegy birtoklásához kapcsolódó jogosultság. A befektető nem köteles véglegesen – a futamidő végéig – megtartani az értékpapírt, bármikor átruházhatja azt, nyílt végű alap esetében pedig bármikor visszaválthatja a befektetési jegyét. Tájékoztatáshoz való jog – A befektető jogosult arra, hogy az alap működését illetően megfelelő tájékoztatásban részesüljön. A befektető a jegyzési helyeken megtekintheti az alap működéséről, gazdálkodásáról készült tájékoztatókat, beszámolókat, üzlet- és kezelési szabályzatokat.

Tájékoztatást kérhet az alapkezelőtől arra nézve, hogy az alap nyeresége milyen arányban származik kamatbevételekből, árfolyamnyereségből, vagy osztalékból. Kötelezettségek – Díj és Jutalék fizetése. A befektetési alapok esetében a díjakat és költségeket az alapkezelő az alapra hárítja, ami csak közvetetten, a hozamot csökkentve terheli a megbízóként eljáró befektetőt. 44 A befektetési alap (9. tétel) A befektetési alap befektetési jegyek nyilvános, vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, önálló jogi személyiséggel rendelkező, elkülönült vagyontömeg, melyet a befektetési alapkezelő társaság a befektetők általános megbízása alapján, a befektetők érdekében kezel. (AK!!!) A befektetési alapok keletkezése A befektetési alap – az alapkezelő kérelmére – a PSZÁF által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A bejegyzési aktust azonban meg kell előzze az a művelet,

mellyel a befektetési alap saját tőkéjét gyűjtik össze. Ez pedig a befektetési jegyek kibocsátásának folyamata. A befektetési jegyek értékesítéséből befolyt tőke képezi a befektetési alap portfoliójának forrását. Ebből vásárolják meg a befektetési alap vagyonát képező értékpapírokat, ingatlanokat. Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a tőkét összegyűjteni, a forgalmazó a kezelési szabályzatban meghatározott időtartam lejártát követő 5 napon belül köteles a befektetők által befizetett teljes összeget visszafizetni. A befektetési alapok típusai és fajtái A befektetési alap keletkezésének (a befektetési jegyek kibocsátásának) módja szerint:  nyilvánosan létrehozott,  zártkörűen létrehozott. A nyilvános módon létrehozott befektetési lap esetén a befektetési jegyeket előre egyedileg meg nem határozott befektetők számára bocsátják ki,

vagyis bárki, akinek szabad megtakarítása van, jegyezhet befektetési jegyet. A nyilvános módon létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió forint, ingatlanalap esetén egy milliárd forint. Befektetési alap zártkörű létrehozatalának minősül, ha a befektetési jegyeket egyedileg előre meghatározott befektetők részére ajánlják fel a befektetők előzetes szándéknyilatkozata alapján, továbbá, ha a befektetési jegyet kizárólag intézményi befektetők számára ajánlják fel. A zárt körben létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje értékpapíralap esetében 100 millió forint, ingatlanalap esetében 500 millió forint. A zártkörűen kibocsátott befektetési jegy korlátozottan forgalomképes, ami azt jelenti, hogy az alap nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban felsorolt személyek között ruházható át. Zártkörűen létrehozott nyílt végű

befektetési alap esetén pedig kizárólag a kezelési szabályzatban felsorolt személyek számára forgalmazható. A zártkörűen kibocsátott befektetési jegyen és a kezelési szabályzatban ezt az átruházási korlátozást fel kell tüntetni. A befektetési jegyek visszaválthatósága szerint:  nyíltvégű,  zártvégű. A nyíltvégű befektetési alap olyan alap, melynél bármikor visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra. Az alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeit nettó eszközértéken, haladéktalanul köteles visszaváltani. Nyíltvégű alap esetén tehát az alapkezelőnek mindenkor készen kell állnia a befektetési jegyek visszavásárlására, ami kockázatot rejt magában az alapkezelőre nézve, de jó likviditást, előnyt jelent a befektetőnek. 45 A zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegy a befektetési alap futamidejének vége előtt nem váltható vissza. A

zártvégű alap esetében az alapkezelő a jegyzés lezárását követően további befektetési jegyeket nem hoz forgalomba, a kibocsátottakat pedig a lejárati idő, vagy az alap felszámolása előtt nem váltja vissza. A befektető tehát a zárónap előtt nem veheti ki a pénzét, az alapkezelő így végig számolhat az adott forrással. A befektetőnek természetesen lehetősége van a befektetési jegyet másra átruházni, vagy a tőzsdén eladni. A nyilvánosan működő zárt végű alapok esetében az alapkezelő köteles a befektetési alap létrehozatalát, illetve a nyilvánossá válását követő egy hónapon belül a befektetési jegy tőzsdei bevezetését kezdeményezni. A befektetési alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök szerint:  értékpapíralap,  ingatlanalap. A befektetési alapkezelő társaság üzletpolitikájának és befektetési elveinek meghatározása keretében dönt arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazásából

befolyt tőkéből értékpapírokat, vagy ingatlanokat vásárolnak. Értékpapíralap esetén a befektetési alap portfoliója különböző fajtájú és összetételű értékpapírcsomagokból áll. Értékpapíralap – a nyilvános módon létrehozott értékpapíralap legkisebb induló saját tőkéje 200 millió forint, a zárt körben létrehozott értékpapíralap legkisebb induló saját tőkéje 100 millió forint. Az értékpapíralapokon belül létrehozható különleges alapok:  európai befektetési alap (csak nyilvános, nyíltvégű alap lehet),  alapokba befektető befektetési alap,  származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap, és  indexkövető befektetési alap. Ingatlanalap – a befektetési alap portfoliója elsődlegesen ingatlanokból tevődik össze. Ingatlant kizárólag az ingatlanalap szerezhet, de ingatlanalap nemcsak ingatlanokat tarthat a portfoliójában, hanem az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött

bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD tagállam által kibocsátott állampapírt tartalmazhat. A nyilvános módon létrehozott ingatlanalap legkisebb induló saját tőkéje minimum egy milliárd forint, a zárt körben létrehozott ingatlanalap legkisebb induló saját tőkéje 500 millió forint. Két alfaja:  ingatlanforgalmazó alap – portfoliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 20 %-át,  ingatlanfejlesztő alap – kizárólag zártvégű alapként hozható létre és portfoliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 30 %-át. A befektetési alapok nettó eszközértéke és saját tőkéje A befektetési alap nettó eszközértéke a befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök értéke csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel. A nyilvános befektetési alap nettó eszközértékét és az egy

befektetési alapra jutó nettó eszközértéket a megállapítását követő 2 munkanapon belül közzé kell tenni. A befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos. 46 Kógencia érvényesül a megszerzendő értékpapírok jellemzőit és mértékét tekintve:  a befektetési alap portfoliójában az egy kibocsátótól származó értékpapírok nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének 20 %-át,  a befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok több mint 20 %-át,  az alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az általa kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegybe. A nyilvános értékpapír saját tőkéjének az eszközösszetételét képezheti: 

tőzsdén, vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír,  olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli tőzsdei bevezetésére, vagy más elismert piacok valamelyikére történő bevezetésére és a bevezetésnek nincs törvényi, vagy egyéb akadálya,  olyan tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, melyeknél a tőzsdei, vagy más elismert piaci bevezetés feltételei hiányoznak, de amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább 2 befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé,  legfeljebb 2 éves hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,  állampapír,  befektetési jegy,  kollektív befektetési értékpapír,  a bankbetét,  a deviza,  származtatott termék. A befektetési alap megszűnése A befektetési alapok megszűnése  lehet a befektetési

társaság tevékenysége során a tevékenység keretében bekövetkező olyan tény, mely nem érinti magának a befektetési alapkezelő társaságnak a létét, és  lehet magának az alapkezelő társaság megszűnésének a következménye. Az alapkezelő társaság jogutód nélküli megszűnése, illetve az alapkezelési tevékenységi engedély visszavonása az alap megszüntetését vonja maga után, ha más alapkezelő nem vállalja át az alap kezelését. Zártvégű befektetési alap esetén a futamidő vége az alap megszűnését eredményezi. A nyíltvégű alapok esetében az alap megszűnhet az alapkezelő döntése alapján, melyhez szükséges a Felügyelet engedélye. Ha az alap saját tőkéje 3 hónapon keresztül átlagosan nem éri el a 20 millió forintot, akkor az alapkezelő köteles megszüntetni az alapot. Ha az alap saját tőkéje negatív, akkor a Felügyelet határozatban rendeli el az alap megszüntetését. A megszűnésről szóló határozat,

illetve döntés közzétételét követően az alap portfoliójában lévő befektetési eszközök értékesítési eljárása veszi kezdetét. Az értékesítést pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetében végezheti az alapkezelő maga is és megbízhat más befektetési szolgáltatót (ingatlanforgalmazó céget) is a lebonyolítással. A befektetési eszközöket 1 hónapon belül, ingatlant 3 hónapon belül kell értékesíteni E határidő a Felügyelet engedélyével egyszer 3 hónappal meghosszabbítható. Ha az ingatlanalap portfoliójában lévő ingatlanokat a meghosszabbított időtartam alatt sem sikerül legalább az értékbecslő szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell értékesíteni a letétkezelő és az értékbecslő szervezet felügyelete mellett. Az értékesítésre rendelkezésre álló határidő, illetve a befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon

értékesítéséből származó ellenérték befolyását követően 5 napon belül megszűnési jelentést kell készíteni és a Felügyelethez benyújtani. A letétkezelő ezt követően 10 napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A befektetési alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló tőke a befektetőket befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. Az összeg kifizetését követően a Felügyelet törli az alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap ezzel szűnik meg 47 12. Tőzsdei ügyletek A tőzsde a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam- és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a

nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet. A tőzsde a központosított kereskedelem olyan – szakmai szokások, szabványok és jogszabályok által szabályozott – szervezete, amely összpontosítja a tőzsdére bevezetett értékpapírokra, árukra és egyéb tőzsdei termékekre irányuló keresletet és kínálatot, vagyis koncentrálja a „tőzsdeképes” értékek és dolgok piacát. A tőzsdei ügylet olyan szerződés, melyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén a tőzsdei szabályzat által behatárolt körben egymással kötnek. Az ügylet minősítésén nem változtat az, hogy a tőzsdetag saját számlára, vagy bizományosként köti-e az ügyletet. (A tőzsdei ügylet megkötésére irányuló szerződéseket a befektetési csoportjába soroljuk.) Alanyi kör Tőzsdei ügylet alanyaként csak tőzsdei kereskedők szerepelhetnek. Tőzsdei kereskedőknek pedig tőzsdei kereskedési joggal rendelkező személyek, vagy

szervezetek minősülnek. Tőzsdei kereskedési joggal az rendelkezhet, aki  legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik,  megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek,  a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását,  a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel, vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthető. Üzletet kötni a tőzsdén csak a tőzsdei kereskedésre jogosult cégek hivatalosan felhatalmazott üzletkötőinek (brókereknek) van joga. A bróker mindig a tőzsdetag, illetve tőzsdei kereskedésre jogosult befektetési szolgáltató nevében és felelősségére köti az üzletet. A tőzsdén egy tőzsdetag több üzletkötője is

kereskedhet egy időben, egyazon értékpapírcsoporttal, azonban egymással nem köthetnek üzletet. A befektető pozíciójában bárki szerepelhet. A befektetőnek, ha be akar kapcsolódni a tőzsdei forgalomba, egy tőzsdei kereskedési joggal rendelkező befektetési szolgáltatót kell kiválasztania és annak megbízást adnia. A megbízott a befektető pénzügyi helyzetének függvényében határozza meg, hogy milyen nagyságrendig fogadja el annak megbízásait, hiszen a tőzsdén ő felel az ügyletek teljesítéséért. A tőzsdei ügylet tárgya A tőzsdén lebonyolított értékpapírügyletek tárgyát  a tőzsdére bevezetett, azaz a tőzsde értékpapírlistáján szereplő értékpapírok, valamint  tőzsdei termékek alkotják. 48 A tőzsdei ügylet tartalma A tőzsdei ügylet megbízási szerződésbe, mint keretszerződésbe foglalt bizományi és letéti szerződés. A bizományi szerződés alapján a megbízott a megbízó javára, de saját

nevében köti meg az értékpapírokra vonatkozó adásvételi szerződést díj ellenében. A szerződésnek tartalmaznia kell: 1) az ügylet tárgyát képező értékpapír megnevezését, 2) az ügylet tárgyát képező értékpapír mennyiségét, 3) a szerződés tárgyát képező ügylet fajtáját, Azonnali (prompt) ügylet – Ha a tőzsdei ügyletben a felek az ügylet tárgyának átadására a teljesítés módjának és idejének meghatározása nélkül vállalnak kötelezettséget, akkor azt a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben, vagyis azonnal kell teljesíteni. Azonnali ügylet esetén a szerződés megkötése és teljesítése lényegében egybeesik, de legalábbis az ügyletkötés után – az adott tőzsdén kialakult szokásoknak megfelelően – rövid időn belül a teljesítés megtörténik. Azonnali ügylet keretében jelenbeli és jövőbeni pénz cseréje történik. Határidős ügylet – A felek megállapodhatnak abban is, hogy

a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik. Az ügylet azáltal jön létre, hogy az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az ilyen ügyletből eredő kötelezettségeket mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti az ügylet tárgyának tényleges átadásával, vagy készpénzes elszámolással. Az ügyletkötés feltételeit a jelenben állapítják meg, de a teljesítés a jövőben fog megtörténni. Az ilyen ügylet jövőbeni pénz cseréjét jelenti távolabbi jövőbeni pénzre. A jelenben nincs szükség pénzre, vagy az adott értékpapír birtoklására, mivel a teljesítés a távolabbi jövőben esedékes. Standardizált – csak meghatározott értékpapírokra, meghatározott kötésegységekre és azok egész számú többszöröseire, valamint kötött lejárati időpontokra köthetők. (AK!!!) Kötelező erejű – a vevőnek az adott jövőbeni

napon meg kell venni, az eladónak pedig el kell adni az előre kialkudott kötési áron azt az értékpapírt, melyre az ügylet szólt. Opciós ügylet (AK!!!)  Vételi opció – ha a tulajdonos az értékpapírra, vagy tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.  Eladási opció – annak a személynek, aki a jogosulttal szemben az értékpapírra, vagy tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a tulajdonos egyoldalú nyilatkozattal azt eladhatja. Az opciós ügylet tehát határidős tőzsdei szerződés, azonban itt nem konkrét értékpapír, hanem konkrét értékpapírra vonatkozó jog az ügylet tárgya. Az opció kiírója, a jog eladója kötelezettséget vállal a jövőbeni teljesítésre, míg az opció vevője jogot szerez arra, hogy lejáratkor eldönthesse, él-e az opciós lehetőséggel, vagy sem. Akkor él vele, ha az árfolyam időközben számára kedvezően

alakul. Az opció vevője a szerzett jogért cserébe opciós díjat fizet az opció kiírójának, vagyis a jog eladójának. Vételi opció vevőjének joga van kötési áron, az adott jövőbeni időpontban megvenni az ügylet tárgyát képező értékpapírt, a vételi opció kiírója pedig köteles azt eladni az előre megállapított áron, az opciós díj fejében. Eladási opció vevőjének joga van az adott jövőbeni időpontban az előre megállapított kötési áron eladni az értékpapírját, az eladási opció kiírójának pedig kötelessége megvenni azt, az előre rögzített feltételek szerint. 49 Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell az értékpapír, a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció időtartama meghatározását. Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítottan legfeljebb 5 évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, de ez a határnap sem lehet

távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított 5 év. 4) a részteljesítés elfogadhatóságát, vagy annak kizárását, 5) a megbízás határidejét, mely szólhat időszakra és időpontra,  az időszakra vonatkozó megbízás szólhat teljesítésig, vagy visszavonásig, mindkét esetben a megbízás a megjelölt kedvező árfolyam bekövetkezéséig tart, azzal a különbséggel, hogy a visszavonásig terjedő megbízásnál az ügyfél döntheti el, hogy meddig is vár arra a bizonyos kedvező árfolyamra,  az időpontra szóló megbízás meghatározott naptári nap megjelölését jelenti, de másképp is definiálható az adott nap. 6) az ár megjelölését,  limitáras megbízásnál a megbízó megadja azt a határárfolyamot, melynél csak kedvezőbben lehet teljesíteni,  átlagáras megbízást akkor adnak, ha nagy tételű üzlet lebonyolításáról van szó, de egyben nem lehet, vagy nem célszerű teljesíteni,  küszöbáras

megbízást csak akkor kell teljesíteni, ha az árfolyam egy adott küszöbérték alá, vagy fölé kerül. 7) a bizományosi díj nagyságát és a jutalék meghatározását. A tőzsdei ügylet teljesítésének módja Nyílt kikiáltás – a tőzsdeügynökök (megbízottak) kézjelekkel és hangos szóval hozzák egymás tudomására a vételi és eladási szándékokat. Mindenki felfedi, hogy venni, vagy eladni akar és az adott szó, vagy adott kézjel egyben az ügylet megkötését is jelenti. Kétoldalú jegyzés – a tőzsdeügynökök a kapott megbízást teljesítendő, felkeresik a piacon az egy, vagy néhány értékpapír forgalmazására szakosodott értékpapír-kereskedőket, akik az adott értékpapírból készletet tartanak és kérnek egy vételi és egy eladási árfolyamot saját vételi, vagy eladási szándékuk felfedése nélkül. Ezek után összevetik az ajánlatokat és a legkedvezőbb ajánlatot kínáló értékpapír-kereskedővel kötik meg az

ügyletet. Szakaszos ügyletkötés – összegyűjtik az összes vételi és eladási ajánlatot és azokat a tőzsde központilag szembeállítja egymással. Ha volt két ugyanolyan papírra, árfolyamra, mennyiségre szóló ellentétes ajánlat, akkor azt nyilvánosságra hozzák és az ügyletet megkötöttnek tekintik. A következő fázisban megint az ajánlattételek következnek, most már az előző sikeres ügyletek kondícióit látva, majd ezek újbóli összesítése történik. Elektronikus ügyletkötés – az értékpapírok számítógépes jegyzését, illetve forgalmazását jelenti. A tőzsdeügynökök a számítógépes terminálok előtt ülve figyelhetik az üzletmenetet, illetve léphetnek be a piacra vételi, vagy eladási ajánlataikkal. Amikor a befektető megbízást ad valamely befektetési szolgáltatónak, hogy a befektetésre szánt vagyonára nézve ügyleteket kössön, akkor ezt az „induló vagyont” a megbízott részére egyidejűleg átadja.

A megbízott a birtokába jutott értékpapírokat letétként őrzi, a készpénzt pedig egy elkülönített bankszámlán kezeli. A letéti őrzéssel, illetve számlakezeléssel együtt járó valamennyi feladatot ellátja. Az értékpapírokat és a készpénzt aztán az ügyletkötéseknek megfelelően, azok ütemében felhasználja. 50 13. Értékpapírkölcsön Háttérszabályként a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályai az irányadók Értékpapír-kölcsönzés az értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, melynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben, vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére. (AK!!!) Alanyai:  kölcsönbe adó 1.

befektetési szolgáltató 2. befektetési alapkezelő 3. elszámolóház Ezek a személyek akkor minősülnek kölcsönbe adónak, ha a saját tulajdonukban, vagy az általuk kezelt portfolióban lévő értékpapírt kölcsönzik. Kölcsönbe adóként szerepelhet a jogviszonyban a befektető is. A befektetési szolgáltató nemcsak a saját tulajdonában lévő értékpapírokat adhatja kölcsönbe, hanem az ügyfele (azaz a befektető) által a befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett, vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokat is.  kölcsönbe vevő – bárki Tárgya:  a befektetési szolgáltató és elszámolóház tulajdonában lévő értékpapír,  a befektetési alapkezelő által működtetett és kezelt befektetési alap tulajdonában és portfoliójában lévő értékpapír,  a befektető tulajdonában lévő értékpapír. Csak a kölcsönbe adó tulajdonát képező értékpapír lehet, de csak akkor, ha

a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya. Tartalma:  a kölcsönbe adó kötelezettségei 1. tulajdon átruházása 2. megfelelő óvadék kikötése  ha a kölcsönbe adott értékpapír állampapír, állami készfizető kezességgel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, vagy jelzáloglevél, az óvadék mértéke nem lehet levesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének 105 %-a,  ha nem ilyen államilag garantált, biztonságos értékpapír képezi a kölcsönügylet tárgyát, akkor az óvadék mértéke nem lehet kevesebb a kölcsönbe adott értékpapírok piaci értékének 120 %-ánál. 3. az ügylet tartama alatt az

értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat nem gyakorolhatja és a kölcsön futamideje alatt az értékpapír a kölcsönbe adó tőkeszámláján nem szerepelhet. 51  a kölcsönbe adó jogai 1. a kölcsönbe adott értékpapírok után kölcsönzési díj, 2. az ügylet bonyolításáért (bizományosi) díj illeti meg  a kölcsönbe vevő kötelezettségei 1. óvadék nyújtásának és kiegészítésének kötelezettsége – ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének jogszabályban meghatározott szintje alá csökken, akkor az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. Ha óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a kölcsönbe adó a rendkívüli felmondás mellett az óvadékból közvetlen kielégítést nyerhet. 2. visszaadási kötelezettség – a szerződés lejáratakor a kölcsönbe vevő köteles

azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt visszaszolgáltatni (fajlagos szolgáltatás). 3. kártérítési kötelezettség – ha visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.  a kölcsönbe vevő jogai – megszerzi a kölcsönbe vett értékpapírok tulajdonjogát és ezzel olyan pozícióba kerül, hogy gyakorolhatja az értékpapírokból folyó jogosítványokat (pl. szavazati jog) Az értékpapír-kölcsönzés időtartama - kizárólag határozott időre, legfeljebb egy év időtartamra köthető. Ha a befektetési szolgáltató nem a saját, hanem az ügyfele tulajdonában lévő értékpapírokat kívánja kölcsönözni, ilyen esetben a befektetési szolgáltató bizományosként jár el. Ha az ügyfél által nála letétbe

helyezett, vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokat kíván kölcsönözni, mindenekelőtt köteles az ügyfelével, vagyis az értékpapír tulajdonosával értékpapír-kölcsönzési keretszerződést, vagy értékpapírkölcsön-szerződést kötni. Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési szolgáltató a kölcsönbe adás tényéről, a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíteni köteles. Ha a befektetési szolgáltató az értékpapír tulajdonosa által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik. 52 14 – 15. Értékpapírok nyilvános és zártkörű kibocsátásának szabályai Mivel értékpapír forgalomba hozatala esetén nem tételezhető fel minden potenciális befektetőről, hogy ismeri az értékpapír mibenlétét, ezért vált szükségessé

az értékpapír kibocsátás és forgalmazás szigorú szabályainak törvényi szintű deklarálása. A jelenleg hatályos törvény különösen a befektető védelmi, hitelezővédelmi rendelkezések beiktatásával az értékpapírpiac szabályszerű működésének feltételeit teremtette meg. Tárgyi hatálya - az egyes értékpapírok köréből a kötvény, a kincstárjegy, a részvény, a letéti jegy, jelzáloglevél, és a befektetési jegy nyilvános kibocsátására vonatkoznak a Tőkepiaci törvény szabályai. Nem tartoznak viszont a törvény hatálya alá a váltó, a csekk, a szövetkezeti üzletrész, a közraktári jegy valamint az állampapírok zártkörű kibocsátása. Az értékpapír kibocsátás alanyai Kibocsátó az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. (Probléma: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

a gyakorlatban értékpapírt nem bocsát ki, váltót igen, de arra meg nem terjed ki a törvény hatálya.) Forgalmazó, az értékpapír kibocsátásban közreműködő befektetési szolgáltató. Csak befektetési szolgáltató lehet. A kibocsátó általában köteles forgalmazót megbízni, mely a kibocsátás technikai menetét intézi. Befektető az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.  laikus befektető  intézményi befektető 1. a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, 2. a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, 3. a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, 4. a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, 5. a

magánnyugdíj-pénztár, 6. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, 7. mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő  minősített befektető 1. a pénzügyi piacokon működő, PSZÁF által engedélyezett jogi személyek, különösen a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító, befektetési alap, befektetési alapkezelő társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíj-pénztár, portfoliókezelő, árutőzsdei szolgáltató, valamint minden olyan jogi személy, amelynek kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési eszközökbe történő befektetés, 2. nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti pénzügyi szervezetek, 3. kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezetek, 4. olyan természetes személy, akit a

Felügyelet saját kérésére annak minősített és a minősített befektetőkről vezetett nyilvántartásba bejegyzett, 5. olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet saját kérésére annak minősített, és a minősített befektetőkről vezetett nyilvántartásba bejegyzett. PSZÁF, értékpapír kibocsátásra csakis e felügyeleti szerv engedélye alapján kerülhet sor. 53 Az értékpapír kibocsátás módjai Az értékpapír kibocsátása és forgalmazása zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet.  zártkörű kibocsátás az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektetők részére történő kibocsátása a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján,  nyilvános kibocsátás során az értékpapírt egy előre meg nem határozott befektetői körnek ajánlják fel megvételre nyilvános felhívás formájában nyomtatott sajtó vagy egyéb tájékoztatási eszköz útján.

Nyilvános forgalomba hozatalnak minősül az is, amikor az eredetileg zárt körben kibocsátott értékpapírokat nyilvános ajánlattétel útján eladásra ajánlják fel,  folyamatos kibocsátással állampapír és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kerülhet forgalomba, melyre a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni. Az értékpapírok nyilvános kibocsátása Az állampapírokon kívüli értékpapírok nyilvános kibocsátása A nyilvános forgalomba hozatal feltételei Személyi feltétel - forgalmazó megbízása. Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos teendőkkel a kibocsátó befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha  az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;  hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza, forgalomba, vagy  külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású

értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba. Tárgyi feltétel – a kibocsátó a PSZÁF által jóváhagyott tájékoztatót és a nyilvános ajánlattételt köteles közzétenni. Tájékoztató Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén a kibocsátó tájékoztatót köteles közzétenni. A tájékoztató funkciója, a kibocsátó, a jegyzési garanciavállaló és a kezes piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetére, azok várható alakulására, valamint a kibocsátandó értékpapírra vonatkozó minden olyan adatnak a közlése, amely alkalmas a befektető részéről a kibocsátandó értékpapír jegyzésére vonatkozó megalapozott döntés meghozatalára. A tájékoztató elemei:  a regisztrációs okmány,  az értékpapírjegyzék és  az összefoglaló. 54 A tájékoztató kógens kellékei:  a kibocsátó bemutatása,  a kibocsátó üzleti tevékenysége,  pénzügyi jelentés,  peres eljárások,  forgalomba hozatal

adatai,  a kibocsátót és a forgalmazót a tájékoztatóval összefüggésben terhelő felelősségi szabályok. Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén ismertetni kell a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait. Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú - így különösen,  ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb, mint egy éve működik,  ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét,  ha a kibocsátó, és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges, ezt a tájékoztató elején, figyelemfelkeltő módon kell feltüntetni. A

tájékoztatónak figyelemfelkeltő módon kell tartalmaznia továbbá  az értékpapírra vonatkozóan fennálló elővásárlási jogot,  ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák forgalomba,  ha dematerializált értékpapír forgalomba hozatalára kerül sor, azt a tényt, hogy az értékpapír nem kerül nyomdai úton előállításra,  a kibocsátó üzleti tevékenységének kiemelkedő kockázati tényezőit, saját tőkéjét meghaladó mértékű hiteltartozás tényét,  ha a kibocsátóval, vagy jogelődjével szemben a kibocsátást megelőző 3 üzleti évben csőd-, vagy felszámolási eljárást folytattak le, ennek adatait,  a kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arról, hogy a kibocsátást megelőző időszakra vonatkozó pénzügyi adatok a kibocsátó nyilvántartásával megegyeznek. Ezen kellékeken túlmenően hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása esetén a tájékoztatóban meg kell

jelölni:  a törlesztés és kamatfizetés időpontját,  az esetleges kamatváltozás szabályait,  az értékpapírhoz fűződő egyéb feltételeket (pl. nyereménysorsolást),  a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékait. A tájékoztatóban közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. A tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el – a befektető megalapozott döntésének kialakításához szükséges fontos – tényt. 55 Az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más

elemeivel. Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó, az értékpapírban foglalt jogokért kezességet vállaló személy egyetemlegesen felelős. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. A tájékoztatót valamennyi felelős személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A felelősség a nyilvános ajánlattétel közzétételétől számított öt évig áll fenn. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem

korlátozható. A tájékoztató közzétételéhez a PSZÁF jóváhagyása szükséges, mely jóváhagyást a forgalmazónak és a kibocsátónak együtt kell kérnie. A jóváhagyás iránti engedélykérelemhez csatolni kell – többek között – a tájékoztató, a nyilvános ajánlattétel, a jegyzési ív és az értékpapír (dematerializált értékpapír esetén az okirat) tervezetét. A tájékoztatót a Felügyelet elbírálja. A jóváhagyást abban az esetben tagadhatja meg, ha  a tájékoztató nem felel meg a jogszabályi követelményeknek,  ha joggal való visszaélésre irányul, vagy ha  a kérelmező nem tesz eleget a tájékoztatóban szereplő adatok igazolására és dokumentálására vonatkozó kötelezettségének. Ha a Felügyelet a jóváhagyást megadja, a nyilvános ajánlattételt és a tájékoztatót közzé kell tenni legkésőbb a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a szabályozott piacon történő kereskedés

megkezdését megelőzően. A tájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni. Nyilvános ajánlattétel Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott, lehetséges befektetők részére közzétett eladási ajánlat. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza:  a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját,  a forgalomba hozandó értékpapír, a kibocsátó megnevezését,  a forgalomba hozandó értékpapír mennyiségét, névértékét és értékesítési árát, vagy az ármeghatározás módját,  a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket,  a forgalomba hozatal és a fizetés módját,  a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének, illetve

megtekintésének helyét, idejét és módját. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátó és a forgalmazó együttesen hirdetményben hozza nyilvánosságra. A hirdetményt legkésőbb 6 munkanappal a forgalomba hozatali eljárás kezdő napját megelőzően kell közzétenni. 56 A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját megelőző legalább hat munkanappal közzé tenni /34. § (4)/  legalább egy országos terjesztésű napilapban és minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák egy széles körben terjesztett napilapban, vagy  a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy  annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy  a Felügyelet honlapja, és  valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell

bocsátani. A nyilvános ajánlattételt, a tájékoztató jóváhagyásának számát és időpontját, a tájékoztató megtekintésének helyét, idejét, módját a kibocsátónak és a forgalmazónak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hoznia. A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését, az értékpapír mennyiségét, névértékét, kibocsátási árfolyamát és a jegyzésre nyitva álló időtartamot. Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapír lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a kibocsátó és a

forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban foglaltak ismeretében tette meg. Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis. Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött

szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és nyilvános ajánlattétel hiányában, illetőleg befektetési szolgáltató (forgalmazó) igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. A feltételhez kötött forgalomba hozatal szintén semmis. Ebben az esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, és a forgalmazó egyetemlegesen felel. A tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételétől számított 15 napon belül meg kell kezdeni az értékpapír jegyzési eljárását. 57 Állampapírok nyilvános kibocsátása Állampapír kibocsátása esetén a kibocsátó mindig meghatározott személy:  a Kincstár, vagy  a Magyar Nemzeti Bank. E kibocsátók saját maguk is végezhetik a forgalomba hozatalt és nem törvényi előírás a forgalmazó igénybevétele. Jogosultak úgy is dönteni, hogy nem saját maguk bonyolítják a forgalomba hozatali eljárást, ekkor viszont forgalmazót kötelesek

megbízni. Nem tájékoztatót, hanem ismertetőt kell készíteni, mely nem engedélyköteles, nincs a Felügyelet jóváhagyásához kötve, hanem csak tájékoztatás céljából kell a Felügyelethez előzetesen benyújtani. A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. Az értékpapírok zártkörű kibocsátása A zártkörű kibocsátás a kibocsátó által ismert, előre egyedileg meghatározott befektető számára hoz forgalomba új értékpapírokat a befektetők előzetes szándéknyilatkozata

alapján. Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül, ha  az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;  az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel;  az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;  az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy  az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget. Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha  a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú,

illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;  az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;  az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;  a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;  az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő-bizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelő-bizottsági tagjának

ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve. 58 A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen Zártkörű kibocsátás feltételei A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának feltételeként határozza meg a törvény, hogy az így kibocsátott értékpapír névértéke nem lehet kevesebb, mint 10 millió forint. Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a

kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja. Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát. Az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatala esetén információs összeállítást kell készíteni a kibocsátandó értékpapírról és a kibocsátóról. Ez a tájékoztatóval és az ismertetővel azonos funkciót tölt be. Oly módon kell tartalmaznia a kibocsátandó értékpapír, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi adatait, hogy a befektető az értékpapír-vásárlás kockázatát felmérhesse. Félrevezető adatot, téves

következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat és nem hallgathat el olyan tényt, amely a befektetőnek az értékpapír-vásárlással járó kockázatok reális felmérésének képességét veszélyeztetheti. A zártkörű kibocsátás esetén fogalmilag kizárt az információs összeállítás nyilvános közzététele, ezért azt a befektetők részére át kell adni, illetőleg elektronikus úton rendelkezésükre kell bocsátani. Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén befektetési szolgáltató (forgalmazó) igénybevétele kötelező, kivéve, ha  hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;

 a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba. Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel. 59 Rendszeres és rendkívüli tájékoztatás Rendszeres tájékoztatás Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója (az értékpapírban megtestesített jogok és kötelezettségek fennálltáig, illetve az értékpapír lejártáig) köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves

jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves és féléves gyorsjelentést készíteni. A kibocsátó a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni, ezt követően pedig köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A gyorsjelentések és éves jelentések elkészültének tényét, valamint megtekintésének helyét és idejét pedig közzé kell tennie. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat is. Az éves, féléves gyorsjelentésben és éves jelentésben szereplő adatok helytállóságáért a

kibocsátó ugyanolyan felelősséggel tartozik, mint a tájékoztató adatainak valódiságáért. Az éves és féléves gyorsjelentést az üzleti év, illetve a félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést az üzleti év végét követő százhúsz napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek. Rendkívüli tájékoztatás A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója - az állampapír kivételével - köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a Felügyeletnek megküldeni, és közzétenni az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információt. Ilyen információ például:  a magasabb vezető állású dolgozók személyében bekövetkezett változás,  a kibocsátó bankszámlájának zárolása, csődeljárás, felszámolási eljárás megindítása,  az alaptőke 25 %-át meghaladó hitelfelvétel,  jelentős szervezeti változásra irányuló döntés, stb. A

határidőt a döntés meghozatalától, az esemény, tény bekövetkeztétől, illetve azoknak a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik:  az értékpapír lejártával;  nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet engedélyével (ugyanis ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse),  az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti

visszavásárlásával. 60