Politika, Politológia | Felsőoktatás » Fogalmak a politikai földrajz témaköréből

Fogalmak a politikai földrajz témaköréből Politikai földrajz: politikai jelenségek földrajzi módszerekkel történő elemzését és földrajzi értelmezését végző tudományterület, a társadalomföldrajz része. Állam: olyan politikailag független (azaz önálló), a nemzetközi jog által elismert földrajzi egység, amelynek területét az országhatár jelöli. Államforma: az államhatalom gyakorlásának a módja. Kialakulásában fontos, hogy az adott társadalmat felépítő rétegek, hatalmi csoportok hogyan viszonyulnak egymáshoz. Abszolút monarchia: ahol az uralkodó az állam hatalmának a kizárólagos forrása és birtokosa. Az uralkodót az ún felségjogok illetik meg Ma már kevés helyen fordul elő, pl Szaúd-Arábia, Omán, Brunei, Katar és Bahrein. Alkotmányos monarchia: olyan monarchikus államforma, ahol „a király uralkodik, de nem kormányoz”. A törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány

a parlamentnek felelős. Először Angliában alakult ki 1689ben, s mai napig is ez az államformája Nagy-Britanniának Több európai országban ma is ez az államforma, pl. Dánia, Belgium, Hollandia, Norvégia + más országokban, Japán, Nepál, Malajzia, Kuvait. Egy központú köztársaság: ezekben az országokban egy parlament és egy kormány működik, pl. Magyarország Szövetségi köztársaság: olyan tagállamokból épül fel, amelyek mindegyike független, saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, s központi irányítás alatt csak az állam egészének működését biztosító szervek vannak (pl. hadsereg, belbiztonsági szervek) Ilyenek, pl. USA, Németország, India, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Mexikó Államnemzet: Olyan nemzetforma melyre a közös terület, valamint az ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretekhez, azaz államhoz való tartozás jellemző. Kultúrnemzet: Olyan nemzetforma melyre a nyelv és kultúra azonossága,

valamint a közös származás mítosza vagy valósága jellemző. Tiszta nemzetállam: A történelem során valószínűleg sosem jött, illetve fog létrejönni olyan helyzet, amikor az egy nemzethez tartozók egy államban laknak, és más nemzetiségek nem laknak ott, azaz „tiszta” nemzetállam soha nem fog kialakulni. Ehhez legközelebb a japánok állnak, melynek okai: az ország sziget jellege, a 19. századig tartó külvilágtól való elzártság, szokásaik. Identitás: A „valahová tartozás” is kizárólagos, azaz megkülönböztet másoktól. Nemzeti és etnikai kisebbség: nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely

mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. A törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Vallási, világnézeti meggyőződés: vallásról akkor beszélhetünk, ha a több követőt felvonultató meggyőződés központi eleme a hit egy felsőbb isteni hatalomban, míg a világnézeti meggyőződés lehet egy személy sajátja is, kritériuma, hogy egy leírható, konkrét rendszert alkosson. A vallási, illetve világnézeti meggyőződés a munkahelyen például nem csak diszkriminációnak, de zaklatásnak is alapjául szolgálhat, ha valaki a hívő (vagy éppen nem hívő) sértettet meggyőződésével kapcsolatban állandóan gunyoros, megalázó megjegyzésekkel illeti. Nemi identitás: a nemi identitás a személyek nőkénti,

vagy férfikénti önértékelését, önazonosságát jelenti, amit mindenkinek joga van büszkén vállalni, anélkül, hogy emiatt bármilyen hátrány érné. Szegregáció: Társadalmi csoportok anyagi alapon történő térben való elkülönülése (szegregáció) – arab, vagy latin-amerikai nagyvárosok bádogvárosai ↔ uralkodó osztály, felső tízezer villái. Államhatár: Az állam területének határai; lehetnek olyanok, melyek az államot más államoktól választják el, v. elválasztják a külvilágtól, mint a sivatag, a nyílt tenger, áthatolhatatlan hegység; továbbá lehetnek természet által alkotva (folyók, hegyek), vagy államok közt kötött szerződésen nyugvó határvonalak. Terra nullis: egy közösség saját területeit terjeszti ki anélkül, hogy mások érdekeit megsértené. Az elfoglalt területen nem volt még más közigazgatás, uralom, sőt semmilyen emberi tevékenység sem. „Senki földje” = terra nullis, mára ezek elfogytak

Egyoldalú határ: Míg a legtöbb határ társadalom és társadalom választóvonalaként értelmezhető, addig az egyoldalú határok egy speciális esetében a társadalom a természettől próbálja meg elválasztani, megvédeni magát. Pl: gátak – megvédenek a folyóktól, olyan építmények, amelyek az állatoktól védenek – ezek általában vertikális elkülönülést eredményeznek, pl.: cölöpökre emelt házak védenek a kígyóktól, skorpióktól, vízszint ingadozásától. Mária Terézia baldachinos ágyának lábait vizesedényekbe állíttatta, hogy ágyába ne másszanak csótányok, poloskák Szegmentált határok: Ha a határ mentén körbejárva, ugyanoda visszaérve nem jártuk körül az egész országot, akkor az állam több nem összefüggő területből áll. Pl: szigetekből álló országok (Hawaii, Fülöp-szigetek, Indonézia). Ezeket szegmentált államoknak nevezzük. Enklávé: Szintén speciális eset, ha egy országnak csak egy

szomszédja van és az teljes határával érintkezik = enklávék. Perforált állam: Perforált államoknak nevezzük, amelyekben egy másik szuverén állam van, pl.: Olaszországban Vatikán és San Marino, Dél-afrikai Köztársaságban Lesotho és Szváziföld. Ezek a belső államok általában a környező államhoz képest elhanyagolható méretűek, sem gazdasági, sem katonai veszélyt nem jelentenek. Különállásuk általában a nagyobb érdekeit is szolgálja, szerepük gyakran történelmi hagyományokra (vallási, törzsi) épül, az állam esetleg csak reprezentatív feladatokat tölt be. Geometriai határ: szabályos vonal, mely esetenként hosszúsági vagy szélességi fokok mentén halad. Fiziográfiai határ: valamilyen természeti, domborzati képződmény is lehet határ, pl. hegygerinc, folyó. Ezek általában mivel megnehezítik a határ átjárását, viszonylag stabil határt eredményeznek. Antropomorf határ: általában a lakosság nemzetiségi

csoportjaihoz és nem természeti adottságokhoz igazodik. Litorális fekvés: A litorális fekvés azt jelenti, hogy van tengerpartja az országnak. Land locked countries: Vannak, akiknek nincs tengerpartjuk = land locked countries = földdel körülzárt országok, pl. Magyarország, Mongólia, Csád Ezek az országok a világkereskedelembe, gyarmatosításba, áruforgalomba nem tudtak intenzíven, sikeresen bekapcsolódni, utoljára talán a mongol birodalomnak sikerült + selyemút. Politikai határ: A politikai határok (államhatár, megye, járás, tagállam, önkormányzat, katonai és választási körzetek) Funkcionális határ: posta, adózás, iskolák, kórházak, ellátási, szolgáltatási (víz, gáz, áram, kábel, TV, telefon stb.), termelési körzetek határai, egyházi, bírósági kerületek, tűzoltás, légi forgalom körzetei, közlekedési vállalatok, taxik viteldíj szerinti határai, zónai. Határfelület-frontier: A térképeken vonal jelzi a

határokat. ↔ Vannak olyan esetek, amikor fokozatos átmenettel fogható meg a határ (határterület, felület). Lassú, fokozatos átmenet két terület között, pl. két népcsoport, vallás, építészeti stílus aránya, vagy a hegyvidéki területek magassági övei közötti átmenet. Az angol a megkülönböztetés miatt két külön szót használ: border és frontier. Földrajzi, környezeti nihilizmus: Az az irányzat, mely szerint az emberi civilizáció már annyira magabiztos és fejlett, hogy teljesen függetleníteni tudja magát a környezetétől. Azaz bárhol, bármit megvalósíthat. Ez majdnem igaz, de sok esetben a gazdasági racionalitás határt szab az ember tevékenységének. Földrajzi, vagy környezeti determinizmus: Az a feltételezés, amely szerint az ember és társadalom cselekvését, választási lehetőségét, és egyéb jellemzőit (pl. aktivitás, innovációs készség, demográfiai növekedés, politikai berendezkedés, külpolitika,

agresszivitás, stb.) korlátozzák, befolyásolják a környezet földrajzi jellemzői (főleg a domborzat és a klíma). Földrajzi posszibilizmus: Az az irányzat, amely elismeri a környezet szerepét, de nem hangsúlyozza túl azt, nem teszi kizárólagosan magyarázó tényezővé a társadalmak, államok közötti eltérések vizsgálatakor. ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete NATO: Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO – North Atlantic Treaty Organisation) EBEÉ/EBESZ: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Agyelszívás: letelepedési engedélyt általában a jól képzett szakembereknek adnak csak. Brain Drain = „agyelszívás”, pl.: Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Teller Ede, stb. Posztindusztriális társadalom: a lakosság túlnyomó részének a tercier, szolgáltató szektor nyújt megélhetést = kb. 77 % ↔ ipar 20 %, mezőgazdaság: 2,5 % Az amerikai össz GDP több mint 70 %-át a tercier

tevékenység biztosítja. Mezőgazaság horizontális integrációja: farmok egyesültek = nagyüzemi jelleg (átlagos méretük 200 ha) gépesítés. Mezőgazdaság vertikális integrációja: vetőmagot előállító, feldolgozó, értékesítő és szállító cégek összefonódása. Szilícium-völgy: világközpontja, Stanford, Berkeley „Szilícium-völgy” = mikroelektronika Tudományok városa: „tudományok városa”, = legfejlettebb technológiájú iparágak (biotechnológia, űrkutatás, gyógyászat, félvezetők, mikroprocesszorok gyártása), + tudományos és felsőoktatási intézmények. Termelési felelősségi rendszer: a föld jogilag szövetkezeti tulajdon, de hosszú lejáratú bérletben a paraszt családok művelhetik = „termelési felelősségi rendszer” = termény beszolgáltatás nincs, a többletet szabadon értékesítik, illetve a bérleti díjat természetben fizetik. A paraszt tehát érdekeltté válik a minél jobb és

hatékonyabb termelésben a mezőgazdasági termelés 1985-ig megkétszereződött. Mesztic: az indiánok és európaiak keveredéséből származó népcsoport. Mulatt: feketék és az európaiak keveredéséből származó népcsoprt. Latifundium: Hatalmas kiterjedésű árutermelő ültevények. Minifundium: Temérdek kisbirtok = minifundium, amelyeken általában alacsony színvonalú naturálgazdálkodás folyik. Részesbérleti rendszer: A latifundiumokon elterjedt a részesbérleti rendszer és a ledolgozás = a bérlő a termékek egy részével vagy munkájával rója le az általa művelt parcella bérleti díját. Peon: Ezek a kisbérlők (peon) Maquiladora-övezet: Az amerikai-mexikói határ közelébe transznacionális cég telepítette leányvállalatát = maquiladora-övezet. sok amerikai Mercosur: Dél-amerikai Közös Piac Favela: Az alacsony jövedelmű rétegek nagy része a városokban munka nélkül marad, illetve nyomorúságos „bádogvárosokban”

élnek = Favela. Etiopid: europid fej-és testalkatúak, de sötétebb bőrű, göndör hajú népek. Száhel-öv: Száraz szavanna fás növényzete: a legeltetés + a tűzifa és építőanyag nyerése miatt vágják ki a Szahara D-i szegélyén húzódó Száhel-öv elsivatagosodása. AKP országok: IV. Loméi egyezmény (1989): valamennyi trópusi-afrikai ország részese annak a preferenciális vámövezetnek, amely ezen államoknak csaknem minden termékét szabadon és vámmentesen értékesíthetővé teszi az EU piacán, továbbá fejlesztési segélyekkel, illetve az árváltozásokból eredő exportbevételek ingadozását stabilizáló, tompító pénzügyi alapok (STABEX, SYSMIN) működtetésével igyekeznek enyhíteni partnereik gondjain. 2000-ben az EU és 77 AKP (afrikai, karibi, pacifikus) állam hasonló tartalommal írt alá partnerségi megállapodást. Hottentották-koikonok: Hottentották (dadogók) – ma a koikonok nevet használjuk: a csettintő

hangokat használó nyelven társalgó népcsoport a Fokföld D-i sávját népesítette be. Apartheid: faji megkülönböztetés Melanézia: sötét bőrű lakóiról kapta nevét, „fekete szigetek”; Óceánia legnagyobb szigetei, másik nevük Makronézia (Új-Guinea, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Salamon szigetek, Új Hebridák, stb.) Mikronézia: csupa apró, lapos, néha csak zátonyból álló laza szigetcsoportosulás; „fehér szigetek”: alacsonyak, s ált. több 100 méteres mélységben lévő vulkáni alapjukat is korallmészkő borítja. Korall: meleg, napfénytől átjárt, kristálytiszta, sekély vízben környezetszennyezés: a korall, s ezzel e szigetek létét is fenyegeti. él csak Polinézia: a legváltozatosabb, mindegyik eddigi típus előfordul itt, a Csendes-óceán középső részein. Pl: Tuamotu-szk: korall sziget, Szamoa, Tahiti: bazaltos lávából álló „fekete szigetek”, Sor-szigetek: ötvözet = korall + vulkán. Hőkonverziós

erőmű: Nauru, Hawaii – a felszíni meleg és a mélyben lévő hideg tengervíz hőmérséklet-különbségét hasznosítja (kísérleti stádium). Integráció: egységesülés, összefonódás. Komplex együttműködés, mely meghatározó a résztvevők szempontjából. ↔ Laza, alkalomszerű kooperáció Közös piac: átmeneti állapot az egymás közötti kereskedelem előtérbe helyezésétől a tényleges gazdasági integráció felé. Az egyes árucikkek szabad áramlásán túl, a tőke- és a munkaerő áramlását sem akadályozzák. A termeléshez és az értékesítéshez szükséges tényezők szabad áramlása biztosított. Gazdasági unió: már tényleges integrációs szerveződésnek tekinthető. Már nem mint különálló nemzetgazdaságok léteznek, hanem egységes gazdasági rendszerbe szerveződnek. Közös beruházásokat hajtanak végre, közös termelőegységeket hoznak létre. A gazdasági szférán túl, pl a tagállamok oktatási, kutatási,

egészségügyi politikájukat is egyeztetik. Az unión belüli elmaradott területek fejlesztésére közös pénzalapokat hoznak létre. Monetáris unió: a tagállamok pénzforgalmában már nem az egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel. Politikai unió: az elméleti kutatások szerint az integrációs folyamat legmagasabb foka. Már nem csak a tagállamok gazdasági rendszere, hanem politikai intézményei is összefonódnak. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angol nevének – Organization for Economic Co-operation and Development – rövidítéséről hazánkban is főként OECD néven ismert nemzetközi szervezet. APEC: Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC, Asia-Pacific Economic Cooperation) egy az ázsiai és a csendes-óceáni térségben létrejött gazdasági és politikai szövetség. OPEC: Az OPEC betűszó az Organization of the Petroleum Exporting Countries (Olajexportáló

Országok Nemzetközi Szervezete) kifejezést jelöli. CARICOM: (Karib Közösség és Közös Piac - Carribbean Community and Common Market) regionális szervezet, amelyet 1973-ban alapítottak Trinidadban abból a célból, hogy előmozdítsa a Karib-térség apró szigetországainak egységét, illetve gazdasági integrációját és együttműködését. ECU: Európai valutaegység (European Currency Unit) – ECU bevezetése. A gyakorlatban ez a pénz nem létezett, de a tagállamok közötti pénzügyi elszámolásban kiemelkedő szerepet játszott. Fehér könyv: 1985-ben elkészített az Európai Bizottság egy Fehér Könyvet (nagyobb jogalkotási programcsomagra vonatkozó terv), amely az egységes piac 1992-re magvalósítandó tervét tartalmazta: fizikai – határellenőrzések, pénzügyi – költségvetési, adózási szabályok, technikai – tagállami jogszabályok, szabványok, és más előírások különbözőségeiből adódó korlátok felszámolását

célozta. EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association) együttese, ami az egységes piac elvére épülve jött létre. Európai Gazdasági Térség: EGT Schengeni információs rendszer: (Schengen Information System – SIS) olyan számítógépes adatbázis, amellyel a külső határokon ellenőrzik a belépők személyazonosságát. Szubszidiaritás elve: Közösségi szinten csak olyan ügyekben határoznak, amelyek helyileg vagy regionális szinten nem oldhatók meg = szubszidiaritás elve. Árfolyamstabilitás: az euróövezetben részt vevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon. Fenntartható költségvetési pozíció: a költségvetési hiány az adott tagországokban nem lehet több a GDP 3 %-nál, illetve a bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 %-át. Árstabilitás: a vizsgált tagország inflációs rátája a

konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves perióduson belül, legfeljebb 1,5 %-kal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál. Kamatkonvergencia: a vizsgált tagország hosszú lejáratú kamatai a konvergenciajelentésben meghatározott egyéves perióduson belül, legfeljebb 2 %-kal múlhatják felül a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagát. „Opt-out”: a pénzügyi unióból való önkéntes kimaradási lehetőség, Dánia és NagyBritannia igényelte ezt