Történelem | Középiskola » Magyarország a második világháborúban

Magyarország a második világháborúban 1. Teleki Pál kormánya: 1939-1941  Legfőbb célja: békés revízió + fegyveres semlegesség  Beterjeszti a második zsidó törvényt  Tartalma: - A 20%-os határt 6%-ra szállította le - Immár faji alapon azt tekintette zsidónak, akinek egyik szülője, vagy két nagyszülője zsidó volt - A békés revízió jegyében a magyar Honvédség 1939 márciusában megszállta Kárpátalját - 1939 őszén közli a nagyhatalmakkal , hogy M.o semmilyen formában nem vesz rész L.o lerohanásában - Lengyelek tízezrei menekültek Magyarországra - 1940 nyarán SZU területeket foglalt el Romániától Magyar vezetés elérkezettnek látta az időt az újabb revíziós lépésre A németek nem akarták, hogy a két szövetséges fegyveresen összecsapjon-> második bécsi döntés 1940. augusztus 30 Tartalma: - Mo-nak ítélte Észak-Erdélyt és Székelyföldet  A hálára kötelezett M.o csatlakozott a HÁROMHATALMI

EGYZMÉNYHEZ (1940. nov)  1941 márciusában elkerülhetetlen válaszút előtt állt M.o: Hitler felszólított Horthyt, hogy M.o vegyen részt a Jugoszlávia elleni német támadásban  A fegyveres semlegesség politikája megbukott 1941. Április 3-án Teleki öngyilkos lett  1941. április 11-én a magyar hadvezetés megindította a támadást -> elfoglalták Bácskát, Muraközt és baranyai háromszöget 2. Bárdossy László kormánya:  1941. június 26-án Kassát ismeretlen eredetű gépek bombázták -> szovjet támadásként értelmeztek-> hadiállapot bejelentése  M.o 1941 végétől hadiállapotban állt az USA-val és Angliával  Ezzel egy időben romlott a zsidók helyzete: a németek követeléseinek engedve a kormány kiadta az ún. harmadik zsidó törvényt(1941 augusztus)  Tartalma: Mo. a második világháborúban 1  Faji alapon tiltotta a zsidó és nem zsidó közötti magyar állampolgárok közötti házasságot Ez csak

kiegészítő, de azért légy szíves olvasd el! Teleki Pál gróf erdélyi földbirtokos, 1879. november 1-én született Budapesten Az első bécsi döntés idején a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében a náci Németország és a fasiszta Olaszország (a tengelyhatalmak) felé forduló Imrédy- kormánnyal szemben a meggyőződéses nyugatbarát volt. A kormányzat, amely a Szovjetuniót (akkor éppen Hitler szövetségesét) tekintette a legfőbb ellenségnek és Jugoszlávia felé próbált nyitni (noha vele szemben területi követelései voltak). 1940 december 12-én Belgrádban Magyarország örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Az ottani németellenes fordulat után azonban a berlini vezetés bejelentette igényét a magyar csapatokra. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő - és a háború folyamán mindaddig legyőzhetetlennek bizonyuló - Németország és a térséget

feladó, de nagy anyagi tartalékokkal rendelkező nyugat között. Teleki önmagát tartotta felelősnek, amiért olyan helyzet alakult ki, amelynek elkerüléséért egész életében küzdött. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján 1941. április 3-án Teleki főbe lőtte magát. Azon a hajnalon drámai hangú levelet írt a kormányzónak Itt folytatódik a vázlat:  Ezzel egy időben háborúellenes megmozdulások: 1941. október 6: tüntetés a Batthyány- örökmécsesnél  1941. nov1: tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál  1942: megalakul a Magyar Történelmi Emlékbizottság 3. Kállay Miklós kormánya:  Feladata: a tárgyalások megkezdése az angolszász hatalmakkal-> megalakul a Kiugrási Iroda (titkos szervezet) 1943. Szeptember 9-én tikos fegyverszüneti egyezmény született Anglia és Mo között, amelynek értelmében M.o feltétel nélkül leteszi a fegyvert a Balkánról érkező angolamerikai csapatok előtt Mo.

a második világháborúban 2 1943 végén, a teheráni konferencia megállapodásai következtében, szertefoszlott a remény, hogy M.o területére angolszász seregek lépnek-> világossá vált, hogy e térséget a Vörös Hadsereg fogja felszabadítani Horthy és a magyar kormányzat azonban nem kívánta az országot a szovjetek kezére adni • • 1943-ban Hitler követelte Horthytól, hogy Kállay mondjon le, de Horthy ezt megtagadta A németek értesültek a titkos tárgyalásokról-> nem bíztak többé meg a magyarokban 1944. Március 19-én a Margaréta –terv alapján megszállták az országot •     A megszállás következményei: A kormányfő: Sztójay Döme lett Áprilistól angol bombatámadások M.o ellen Megindultak a deportálások, zsidóüldözés Megindult az ország gazdasági kirablása Horthy titkos tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból és a német szövetségből való kiválás érdekében, különösen Románia

kiugrása után vett lendületet ez a törekvés: • • • 1944. októbere: magyar fegyverszüneti küldöttség Moszkvába Október 15. Horthy rádióbeszéde: fegyverszünetet kér, ezt később német nyomásra visszavonta Lemondott, és a nyilas párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezete ki miniszterelnökké 4. Szálasi rémuralma:  Nemzetvezető és miniszterelnök egy személyben  A zsidó gettók felállítása  Anyagi és kulturális javak elhurcolása 5. Az ország felszabadítása és megszállása:     A szovjet hadsereg hadműveleti nyomán a nyilas-fasiszta uralom megszűnt M.o-on Az ország megszállása négy lépésben került sor Bp. ostroma decembertől február 13-ig tartott 1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került Mo. a második világháborúban 3