Tartalmi kivonat
1 Kommunikáció Gazdaságtana Horváth András Mail: horas@axelero.hu Vizsga: jegyzet + Gálik Mihály: Médiagdaságtan c. könyve A vizsga egy feladatlap lesz – 100 pontos, a kérdések 2 típusból épülnek majd fel: Tesztjellegűek, esszékérdések Elégséges: 51 ponttól – de csak a jegyzet ehhez nem elegendő! K KO OM MM MU UN NIIK KÁÁC CIIÓ Ó Kommunikáció fogalma: üzenetek révén megvalósuló társadalmi költsönhatás és cselekvés. „social interaction trough messages” A kommunikáció szintjei: Személyen belüli – gondolkodás Személyek közötti Csoportkommunikáció Tömegkommunikáció Kommunikátor - tömegmédiumok - nagyközönség A kommunikáció jellemzői a belsőtől a tömegkommunikációig: Résztvevők száma nökekszik Üzenetek áltlánosak A résztvevők fizikailag és érzelmileg mind térben, mind időben elkülönülnek Kiválik a kommunikátor Tömegközlési eszközök:
Technológiai intrumentum Komplex szervezet Intézmény Közvetítő csatorna Zaj: a hatékony kommunikációt akadályozó, zavaró tényezők. CMC = Computer Related Media Communication World Wide Web T TÖ ÖM ME EG GK KO OM MM MU UN NIIK KÁÁC CIIÓ Ó Fogalma: A társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, amelyek során az onformáció a forrástól szakemberek által feldolgozottan, technikai közvetítők révén jut el a nagyközönséghez. Az információ áramlás jellemzően egyirányú. A visszcsatolás áttételesebb és bonyolultab, mint a szenélyközi kommunikáció esetén. Publicitás – modell: A tömegkommunikáció, mint a bemutatás és odafigyelés folyamata. Érzékelési v. befogadási modell: A tömegkommunikációs üzenetek nyitottak, többféle jelentéssel bírnak, s a címzettek ugyan azt az üzenetet különféleképpen értelmezik (a különféle kontextus, valamint a különböző háttér miatt). Média: a
tömegkommunikációs eszközök és intézmények összessége: 1. Könyv 2. Újság 2 3. Hanglemez és film 4. Elektromágneses hullám 5. Rádió 6. Televízió 7. Új elektronikus média A tömegkommunikáció funkciói (MacBride jelentés 1983): Tájékoztatás Vita – eszmecsere Szocializáció Kultúra – oktatás Szórakoztatás Más Tankönyvek által közvetített felosztás: Információs Kúltúraközvetítő Szórakoztató Rábeszélő Az egyes funkciók nem határolhatóak el mereven egymástól Information + editorial = informercial Advertisement + entertainment = infotainment Education + entertainment = A média hatásai az egyéni viselkedésre: Lövedékelmélet – modell (’20 as évek) I. „információs lövedékek „ = „az egyén a tömegkommunikáció kiszolgáltatottja.” Lövedék-elmélet: olyan a média, minta az ágyú (kilövi lövedékét /üzenetbomba/ a tömegekre) ⇒ és hat (manipulálja) az
emberekre. ezt befolyásolta: háború propaganda (Pl.: náci vagy az amerikai propaganda) Pl.: 1933-34 Orwell: Áldokumentumjáték (rádiójáték) a világok harca. Amerika legnagyobb pánikját váltotta ki A média képes átmosni az emberek fejét Kétszakaszos kommunikációáramlás hipotézise (Lazarsfeld, 1948; Howland, 1949) A”véleményformálók szerepének hangsúlyozása II. Paul Lazersfeld: két lépcsős hatáselmélet. 1940-ben egy vizsgálat. A választók kire szavaznának? Panel-módszer: ugyanazokat megkérdezik. nem a média hatására változtatják meg véleményüket, hanem a mikrocsoportok (szomszédok, barátok) hatására. Véleményvezérek: jobban kommunikálnak, ők befolyásolják az embereket, de őket befolyásolja a média. Minimális hatás törvénye (’50 – ‘60as évek) /Klapper, 1960/ “szelektív észlelés vizsgálata” III. Az emberek szelektívben fogadják be a híreket. Hajlamosak, olyan médiumok felé fordulni, akik az ő
nézeteiket támogatják (nincs hatásuk). IV. Napirendelmélet: McCombs-Show: A média határozza meg, hogy az emberek miről gondolkodjanak; mivel foglalkozzanak azáltal, hogy kijelöl bizonyos napirendi pontokat, amiről írnak / beszélnek (EU-csatlakozás). Ebben az értelmében van hatás. V. Hallgatás spirál elmélet (Nell – Neumann ’70 es évek) A „hallgatás spirálja” elmélet a választásokkal kapcsolatban. Amelyik párt bízik abban, hogy nyer, kommunikálnak, aki nem bízik abban, hogy nyer, kommunikál. Akik nyerőnek érzik magukat, többnek látszanak. A legnagyobb hatású modell 3 VI. Erőss hatás modellje (’80 as évek) George Gerbner nevéhez fűződik Lényege: A média bizonyos értékeket, cselekvést kultivál(kiemel, hangoztat) – bizonyos társadalmi csoportokat, témákat többször mutat be – s ők ezeket a csoportokat vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak, hogy a médiatartalmak bizonyos kérdésekben torzak (a
statisztikai adatokhoz képest)! Ez a „torz” világkép a sokat TV – t nézőkben is egy „torz” világképet hoz létre ezért úgy látják a világot, ahogy a TV mutatja neki. Tehát ezáltal a TV hosszútávon befolyásolja értékeinket és világfelfogásunkat(úgy látjuk torzultan a világot, ahogy a média mutatja). Ez a kutatási irányzat: Téves, mivel nem minden adatot vizsgált meg. Szöveg felől (átfogó tartalomelemzés /sok esetben torzít a média/). Befogadó felől (nehéz TV-nézők – az ő világképük hasonlóan torzult, mint a média). Ezt a módszer alkalmazzák napjainkban a TV – ben bvetített erőszak hatásának vizsgálatára! M MÉ ÉD DIIAA M MO OD DE ELLLLE EK K Autoriter I. A magánvállakozásként létrejött médiumok politikai funkcióii a hatalmi igényeknek vannak alárendelve. Libertoriánus II. Az eszmék piacán mindenki szabadon vállha információ szolgáltatóvá és szabadon választhat az információ források
között. Totalitárius III. A totális állam magába olvasztja az elnyomó gépezet részévé teszi a médiát. Társadalmi felelősség modellje IV. A köz szolgálata a társadalmi és erkölcsi kötelezettségek teljesítése a vezérfonala. AA M MÉ ÉD DIIAAG GAAZ ZD DAASSÁÁG GT TAAN NT TÁÁR RG GYYAA I. II. III. A piaci alapon működő média, amelynek ideáltípusa a libertoriánus modell. Picard (’89): a médiagazdaságtan azzal foglalkozik, hogy miként elégíi ki a média ágazat a termelői rendelkezésre álló erőforrással a nagyközönség, a hirdetők és a társadalom szükségleteit. A médiatermékek piacainak és a piaci szereplők viselkedésének leírása a piaci törvények, piaci törvényszerűségek feltárása, részpiacelemzések együttese. AA M MÉ ÉD DIIAAÁÁG GAAZ ZAAT TT TE ER RM MÉ ÉK KE EII:: A moder kor létszükségleti cikkei közé tartoznak. A médiatermékekkel szemben nemcsak a nagyközönség, hanem a hirdetők is
szükségleteket támasztanak. Termék a nagyközönség piacán: Lényege: az a szellemi tartalom, ami az embereket olvasásra, hallgatásra, egyszóval fogyasztásra ösztönzi. Az egyes médiatermékek fogyasztását lehetővé tevő készülék – és szoftverállományt nem tekintjük médiaterméknek. A médiagazdaságtan a szellemi tartalmakkal foglalkozik Termék a hirdetések piacán: A reklám vagy hirdetés az a tájékoztató tevékenység, amelynek révén a vállalatok megpróbálják befolyásolnia potenciális fogyasztókat annak érdekében, hogy az ő terméküket vagy szolgáltatásukat válasszék más versenytársakkal szemben. A hirdetések a médiában jelemzően, de nem kizárólag ingyen árukapcsolás révén jutnak el a nagyközönséghez. Az emberek a médiatermékek szerves részének tekintik a reklámokat, többségük rendszeresen olvassa, hallgatja, nézi (fogyasztja) őket. 4 „Teleshopping”: A hirdetés azzal, hogy egy adott lapban a
kiadótól a lapfelügyelet egy részét megvásárolja vagy az elektronikus médiában hirdetési időt vásárol és abban elhelyezi a maga közleményét, végeredményben a nagyközönséghez való eljutást vásárolja meg. A hirdetés a közösségi kommunikáció kikerülhetetlen eleme. A hirdetési bevételek komoly szerepet játszanak a médiaágazatműködésének finanszírozásában. Média Terméksajátosságok: Kreatív tartalom A médiatermékek minden egyes darabja újdonság Az első példány előállításának költsége kiugróan magas Jó része átvitt értelemben gyorsan romló áru A kreatív tartalom újra feldolgozható Az eddig elkülönült médiaágazatok és maguk a médiatermékek közötti határok elmosódnak. A kreatív tartalom és az újdonsági jelleg következtében rendkívül nagy az egyes termékek piacra való vitelének kockázata, s ezt a kockázatot egyebek mellett széles választékkal igyekeznek a termelők
csökkenteni. A választékgazdaságosság érvényesülése annyira magától értetődő a médiapiacokon mint a méretgazdaságosságé. A médiatermékekelterjedése és fogyasztásuk tömegessé válása a hagyományos nyújtott S alakú görbével írható le. Jellemző, hogy a technológiai fejlődés nyomán keletkezőúj médiumok terjedési sebessége gyorsul. AA FFO OG GYYAASSZ ZT TÓ ÓK K,, AA FFO OG GYYAASSZ ZT TÓ ÓII K KE ER RE ESSLLE ET T A fogyasztást a szükségletek motiválják és a fizetőképes eresle teszi lehetővé. Szuverén döntéshozó – e a médiatermék fogyasztója vagy a médiapiac kiszolgáltatott rabja? A médiahasználat csoporttosítása: Otthoni / otthonon kívüli Egyéni / társas Nyilvános / magán jellegű Figyelemlekötő / háttér jellegű Interaktív / nem inetraktív. A médiafogyasztás és a médiahasználat jelentése: Gálik Mihály azonosnak tekinti a fogyasztó értékesemleges fogalom. Angelesz – Tárdos
– 1998: a fogyasztás inkább a passzív befogadás, a kommerz kínálat élvezete; a használat az aktívabb, tudatosabb befogadási attitüd. A fogyasztói szükségletek és döntések jellege a 2 piacon: a. A fogyasztó aktív, célirányosan, szükségleteit kielégítendő vásárol, fogyasztása funkcionális A szuverén fogyasztó szükségleteit a funkcionalista felfogás 3 nagy csoportra bontja: Információ iránti igény Meneülés a valóság elől Közösséghez való tartozás A média nemcsak kielégíti, hanem termeli is a szükségleteket. A média a kultúra része – a médiatermékek fogyasztása kultúrafüggő. 5 b. A hirdetők körében a szükségletek meghatározsa lényegesen egszerűbb A hirdetések a marketingnix egyik elemének az eszköztárába tartoznak. A hiredetési szükséglet tehát nem szuverén, hanem származtatott szükséglet. A fogyasztók informáltsága A nagyközönség piacán jellemző médiatermékek
előállítói és fogyasztói között erős az információs asszimetria A hirdetők esetében nem áll fenn az említett asszimetria A fogyasztás mérőszámai A nagyközönség piacán kedvelt a természetes mértékegységek használata pl.: nézési idő A reklámköltéa jellemző száma eg yképzelt értékmutató, az egy főre / háztartásra vetített össze éves reklámköltség és Makroökonómiai szinten a hirdetési költségek jövedelemrugalmasak. A fogyasztás alakulására ható tényezők I. Szegmentáló tényezők: Életkor Foglalkozás Nem Iskolázottság Jövedelem II. Az általános eltérő árak hatása III. Egyéb tényezők Közösségi érzés hőfoka Társadalmi státusz Az egyén pszichés jellemzői IV. Wundt görbe Egyéni életstílus (1988 as magyarországi felmérés). Wunott kutatásaiban arra jutott, hogy egy tartós elégedettségi szintet nem vagyunk képesek hosszútávon elviselni ⇒ szükség
van az újdonság stimuláló hatására – melyet ismét egy újdonság szakasznak kell követni. Az egyéni fogyasztó és az információ túlterhelés A médiatermékek fogyasztása gyakran egybeesik más aktív tevékenységgel (háttérfogyasztás) A fogyasztás időbeli alakulásának szakaszai: Elit Tömeg Szakosodott 1. Elit Az elit szakaszban mind kognitív, mind anyagi tényezők viszonylag szűk körben tartják a fogyasztást. innovátorok: azok csoportja, akik keresik, kutatják az újdonságokat korai felhasználók: szélesebb körű, nincs mögötte innováció 2. Tömeg A tömegszakaszban mindenkihez eljut a médium, a tartalom átalakul. 3. Szakosodott Az iskolázottság, jólét, szabadidő növekedése lehetővé tette a további differenciálódás. 6 ESP – görbe = a fogyasztás 2 szakaszát írja le. A termelők, a termelői kínálat: A tömekommunikáció úgy is felfogható, mint az üzenetek ipari termelése és újratermelése, s ezek
technikai eszközök révén történő, nagytömegekhez elérő szétosztása. Termelési – szolgáltatási ágazat: Felépítése: Infrastruktúra Elosztó rendszerek Tartalmi- és információszolgáltatók. Ki a termelő? lapban a kiadó TV és rádió műsorszolgáltató társaságok jellemzően „összeszerelő üzem” típusú termelők A termelői döntés motivációi: A tulajdonosok érdekei A nagyközönségi kereslet A hirdetők kereslete A cég munkavállalóinak törekvései A termelői szervezet sajátosságai: A termékek jellegzetességei A munkaerő sajátosságai A média tartalmi szerepe Az információ technológiai fejlődése Médiumok közti hagyományos elválasztó vonalak halványodása V VE ER RSSE EN NYY AA M MÉ ÉD DIIAAPPIIAAC CO ON N A médiaágazat a technikai fejlődés függényében folyamatosan bővül „új és újabb médiumok „ jelennek meg. A technika legújabb vívmányainak
alkalmazásával megkezdődött a néző aktivizálása, az interaktív rendszerek térhódítása. Az iparági versenyt meghatározó versenytényezők: Helyettesítő termékek Szállítók Vevők Lehetséges belépők A médiatermékek más termékekkel nem helyettesíthetőek. A szabadidő alternatív felhasználási módjai azonban bizonyos mértékig tudják a médiatermékek információközvetítő és szórakoztató funkcióit helyettesíteni. I. A szállítókat tekintve első helyen a munkaerőt kell említeni. A nagyközönség „előállításának” kulcsfigurái a sztárok. A TV ben a filmel és show – műsorok előállítását rebdkívül erő alkupozícióban vannak a társaságokkal szemben. A modern versenysport és látványsport a közvetítési jogok tulajdonosai mint szállítók erős helyzetben vannak. II. III. A vevők alkupozíciója a hirdetések piacán erős. 7 IV. A lehetséges belépők fenyegetése az egyes iparágakon
belül igencsak eltérően alakul. A földi sugárzás esetében a hatósági belépési korlát, az ún. műsorszórási engedély időszakára biztosít védettséget e piacon bennlévőknek Új belépők Szállítók alkupozíciója Vevők alkupozíciói Helyettesítő termék Versenyjogi szempontból a legkényesebb kérdést, a finanszírozást illetően az alábbiak az irányadók: Közszolgálati műsorokra fordított közpénzeknek arányban kell állni a szolgáltatásokkal és lehetővé kell tenni a felhasználások ellenőrzését. Közszolgálati műsorszolgáltatást mind közszolgálati, mind magántarsaságok nyújtanak A versenypiacon biztosítékokat kell beépíteni a verseny tisztasága érdekében. AAZ Z IIPPAAR RÁÁG GÖ ÖN NSSZ ZAAB BÁÁLLYYO OZ ZÁÁSSAA A médiaágazat szereplőit tömörítő szervezetek önkorlátozása Hűtő hatás: - Chilling Effect = öncenzúra I. A szakmai önszabályozás alapelvei: Az információ legyen igaz
Tilos bármilyen diszkrimináció Az információk megszerzésében csak tisztességes eszközök alkalmazhatóak Tiszteletben kell tartani az integritást, a személyiség jogokat Érvényt kell szerezni a véleménynyilvánítás és kommentár zsabadságának II. Formái: szakmai, etikai kódexek magatartási irányelvek A társszabályozás (co-regulation): az információs társadalomban teret nyerő szabályozási forma, mely tartalmazza az önszabályozás és az állami szabályozás elemeit. A médiapiac működésének kritikája ▪ „Az „eszmék piaca”, mely a XIX-XX. század során alakult ki, hatékonyan terjeszti a felsőbb osztályok nézeteit és elképzeléseit, ugyanakkor aláássa az alsóbb osztályok kulturális és ideológiai függetlenségét befolyásolják a társadalom politikai 8 realitásérzékét, hogy hassanak arra, mit tart a társadalom reális politikai és társadalmi választási lehetőségnek” (Ginsberg, 1986.) ▪
„A közmegegyezés termelése” forradalmi újítás a demokratikus hatalomgyakorlásban, s e közmegegyezés létrejöttében fő szerep illeti a sajtót.” (Lippmann; idézi Chomsky, 1989) ▪ A tudatipar fő feladata a meglevő társadalmi viszonyok újratermelése (Hans Magnus Enzensberg, 1974.) ▪ A frankfurti iskola jelesei úgy vélték, nemcsak a médiát, hanem a kultúra egészét maguk alá gyűrték a fejlett piacgazdaságok. A kultúra cserélhető, piacképes terméket előállító iparrá vált, szó sincs tömegkultúráról. A fogyasztó, a polgár az őt körülvevő elidegenedett világból való menekülést (escape) vásárolja meg, ezt az illúziót teszi számára elérhetővé a kultúraipar. (Adorno, 1990) ▪ Bagdikian, 1990. médiakritikája: - a média favorizálja a hivatalos hírforrásokat - a hírek szerkesztésében megjelennek a nagy üzleti társaságok érdekei - az események hírré formálásakor sokszor háttérben maradnak a társadalmi
összefüggések - a közintézményi szférát tipikusan pazarlónak és inkompetensnek, a magánszférát egészségesnek és hatékonynak mutatják - a kultúra teljesen kommercializálódik a médiában - a médiatermékek kínálata ellenére homogenizálódik a műsorkínálat AA LLAAPPO OK K PPIIAAC CAA Az újság körülhatárolt földrajzi piacokon terjesztett, az adott közönség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló, rendszeresen kiadott nyomtatott médium, amely szokásosan híreket, kommentárokat, leírásokat, tudósításokat, fotókat és hirdetéseket tartalmaz. A magazin igényes, általában szíves nyomdatechnikával előállított, a nagyközönség speciális érdeklődését szolgáló, rendszeresen megjelenő nyomtatott médium, ami az adott célközönség igényeinek megfelelő írásos és képi információkat, valamint hirdetéseket foglal magában. A folyóirat a mindennapos életvitel szükségleteit meghaladó, szakmai,
művészeti, irodalmi, tudományos közleményeket, információkat tartalmazó, jellemzően havonta vagy ritkábban megjelenő nyomtatott médium. A cím a márka rokonfogalma, a médium jelölésére, beazonosítására szolgál. Az újságok csoportosítása: területi: helyi, nagyvárosi, regionális, országos, nemzetközi megjelenési gyakoriság: napi, heti tartalmi: minőségi, középutas, bulvár tematikus: általános, szakosodott politikai: baloldali, pártsemleges, jobboldali Az újság mint árucikk jellemzői: kétpiacosság a közügyekről való tájékozódás nélkülözhetetlen forrása 9 A bevételek nagyobb hányada a hirdetési piacon jelentkezik – azaz az újságokat a hiredtők tartják el. Az újságok iránti kereslet befolyásolói A nagyközönség piacán egyes fogyasztói csoportok kereslete eltérő sajátosságokkal bír, e csoportok elkülönítése a piaci szegmentáció. olvasási
szokások területi változók demográfiai és társadalmi-gazdasági változók magatartási változókés életstílus ár a televízió hatása a hirdetések hatása Az előállítási költségek: I. szerkesztőségi saját hírügynökségi egyéb II. nyomópapír III. nyomtatási nyomdai előkészítés nyomás épület fenntartás IV. hirdetési V. terjesztési VI. kiadói költségek A minőségi politikai sajtó presztizsének elengedhetetlen feltétele a szerkesztőségei irányvonal függetlensége a tulajdonostól és a menedzsmenttől. A magazinok osztályozása: I. fogyasztói hír üzleti tudományos művészeti szórakoztató erotikus, szex hobbi háztartási utazási autó, motor számítástechnikai sport férfi/női divat ifjúsági gyermek 10 II. III. kereskedelmi műszaki A piacok globalizálódásának eredménye a nemzetközi mutáns magazinok megjelenése és
terjedése a nemzeti piacokon. A fogyasztói magazinok egy speciális fajtája a hirdetést nem tartalmazó magazin. Pl. a fogyasztói érdekvédelmi magazin (Mo: Teszt) A keresletet befolyásoló tényezők a fogyasztói szokás komoly keresletalakító tényező a területi változók jelentősége másodlagos a szocio-demográfiai változók számottevő befolyásolók az ár komoly szegmentáló tényező (up-market/down-market) A kiadás költségei tőkeigényesek ⇒ tőkegazdaságosságra törekszenek ⇒ ez jelentős tőkecentralizációt eredményez