Pszichológia | Felsőoktatás » Katona Nóra - Szocializáció és személyiségfejlődés

Katona Nóra - Szocializáció és személyiségfejlődés A mindennapi és tudományos emberismeret Wellmann: hétköznapi pszichológiáról -fiziológiai szükséglet  vágy  szándék  cselekvés  reakció, küzdelem, észlelés  gondolkodási folyamat ezek nem tudatosak, akkor válik tudatossá, ha a folyamatban probléma lép fel az érzékelésben van a legtöbb torzítás (tudományos pszichológia vizsgálja) Az emberi nem is torzító elem az érzékelésünkben, ez hat az egyének viselkedésére. (kísérlet: videofilm  kisgyerekek nemi elkülönitése, megkülönböztetés nélkül eltérő megitélések, nemtől függő jelentős befolyásoló tényező a gyerek neme  fiúk matekból tehetségesebbek) Torzítás A személy: - erőszakos - hangoskodó - okos - kedves - jókedvű B személy: - jókedvű - kedves - okos - hangoskodó - erőszakos pozitív (+) negatív (-) Az első benyomás erős befolyásoló tényező  torzítás A tudományos

pszich. történeti előzményei: 5.-4 Század  előtérbe kerül a lélek mint vizsgálandó téma kezdeti elgondolás: test + lélek - saját, megélt valóság az igazi  dualisztikus elképzelés - egységes valóság  monorisztikus megközelítés (Platón) Szókratész, Arisztotelész felvetette: Azt látjuk-e, ill. éljük-e meg, ami a valóság? Az ember racionális vagy irracionális lény-e? Valódi tudományos pszichológia: XIX sz. első fele (ok: tudományos forradalom lezajlása) Az a tudományos, ami hagyományos módon vizsgálható Próba: elszakadni a filozófiától  biológia A tudatot tenni a vizsgálat tárgyává! A XIX sz. második fele: - a módszertan alapjainak letétele 1  a viselkedés elemekre bontása, elemzése a különböző mentális folyamatoknak  introspekció: belső működés /új szemlélet a korban/  biológiai nézőpont: a viselkedés fiziológiai okait hangsúlyozza (depresszió fiziológiai okai) A behaviorista

elképzelés az 1900-as évek elején: WATSON: „adjatok nekem egy gyereket”  bármire meg lehet tanítani, lehet nevelni belőle matematikust, bűnözőt, stb. Az ember feje fekete doboz. Lényeg: az inger a fontos  milyen ingerek érik ezt a „dobozt” Ez a reakció: A reakció meghatározza a válasz milyenségét. Jutalmazó válasz növeli a válaszreakció gyakoriságát / megismétlődését pozitív és negatív irányba is („kioltási” helyzet) Kognitív pszichológia: az introspekció ellenében lép fel Fontosak a mentális folyamatok, az introspekcio torzító módszerei nem elegendőek  saját magadról számolsz be  torzÍt A mentális folyamatok vizsgálatához külső szemlélő szükséges. Az információ feldolgozást és elraktározást is megprobálja feltárni.  több lépcső: 1. Rövid idejü memória: -első benyomások, információk elraktározása -erősen korlátozott (munkamemória: az ingerre való reakció) 2. hosszú távú

memória Pszichoanalízis: Freud, budapesti iskola  Ferenczy és társai TUDATTALAN FOLYAMATOK - a kognitív pszichológiával ellentétben visszatér a belsőintrospekcióhoz (tünetekből következtet) - az egyén belső vizsgálata + valóságalapelv - negatív emberkép: ösztönlény (a tudatalatti irányítja)  az ember irracionális lény - egyén – társadalom viszonya diszharmónikus Fenomenológiai nézőpont: nem az elmélet a fontos, hanem az egyén saját, belső valósága a fontos, az egyéniség számottevő. A pszichológia célja az egyén megértése, de! az egyén szubjektív, tehát torz, tehát a torzítás elfogadása. Humanista iskola: Rogers – szembenáll a pszichoanalista szemlélettel  cél: az ember mi különbözteti meg az állattól  Önmegvalósításra törekvés Szubjektív, átélt, egyéni élményekre alapoz. Pszichológiai módszerek: 1. A kísérlet résztvevője manipulálja a változókat Egyenként változtat, így tud precíz

következtetést levonni. Kritérium: az emberi méltóság sértésének kizárása nem árthat 2. Korrelációs módszer: átmenet a megfigyelés és a kísérlet között, nincsenek ok-okozati kapcsolatok, csak együttjárások 3. Megfigyelés módszere: természetes körülmények  előny de! kevéssé megbízható – a megfigyelő maga is torzító elem (a megfigyelő hatásai is dominálnak) Kutatás (manipuláció) NEM EGYENLŐ!!! Vizsgálat 2 Pszichológia területei: - alaptudományi területek (1) - alkamazott pszichológiai területek (2) (1) Milyen működési elvek dominálnak: - biológiai - kísérleti - fejlődés, szociális helyzet (2) Ez a csoport az előzőre épül, azoknak kombinált alkalmazása A pszichológia határterületei: Filozófia Nyelvészet (pszicholingisztika) Antropológia Idegtudományok Mesterséges intelligencia Befolyásolási folyamatok: Szocializáció: szabályok elfogadtatása másokkal 1. Behodolás: (kondicionálás) - klasszikus:

PAVLOV Feltétel nélküli inger  feltétel nélküli válasz (lámpa – hús  jutalmazás a végén) Feltételes inger  feltételes válasz - instrumentális: SKINNER eszközhasználatot követel (ismernie kell a mozgást) pl: pedál lenyomása  ennivaló érte felderít (explorer)  éhes (inger)  reakció az élelem keresés ha sikert ér el, erősödik a kapcsolat a mozgással! Behavorizmus: inger – reakció kapcsolata és ennek megváltozása (jutalom – büntetés) (nem tudni kinek mi a jutalom, vagy büntetés)  Motiváció: jó benyomást kelteni a másikban (öltözködés, visszajelzések) (munkások közül a legjobb bér nem a legjobban teljesítőnek, hanem a leghízelgőbbnek járt)  Befolyásoló hatalma: eszközök feletti ellenőrzés (jutalom – büntetés)  Miért?: választható viselkedések alternatívája korlátozott (iskolai szabályok) Megvalósul: ha gyakorol felügyeletet a befolyásoló Megszűnik: ha nem gyakorol

felügyeletet a befolyásoló 2. Azonosulás / Identifikáció: (modellkövető tan)  Motiváció: kielégítő önmeghatározó viszony  Befolyásoló hatalma: vonzó mivolt, kívánatos tulajdonság  Miért?: szerephelyzetekben fordul elő ennek felismerése Megvalósul: ha a befolyásolóval kialakult viszony fontos Megszűnik: ha már nem jelent kielégítő önmeghatározó viszonyt Freud – személyiség elmélet Bensőséges – érzelmi kapcsolat és a másik részleges ismerete fontos! Szereteten alapuló azonosulás (anya – gyermek) 3 Bandura: -szembeszállt a behaviorizmussal, mert a tanulási folyamat lassú benne (1 tanulási folyamat az egész rendszert jegyzi meg) - nem fontos a személyes ismeretség az azonosuláshoz (modellkövető tan) vagy a cselekvés jutalmazott legyen (Baba buta püfölésére a gyerekek a TV-n és élőben is ugyanúgy reagáltak, de csak kevés gyerek ütötte; jutalmazásért mindenki a felnőtt személyhez hasonlóan verte a

babát) Minél vonzóbb a modell, annál inkább követik (gyerekeknek felnőttek) Ha a modellt is megjutalmazzák az még nagyobb ösztönző hatás! Érdeklődés felkeltés, viselkedéshez szükséges fizikai alapok, kommunikatív fejlettség is szükséges a cselekvéshez. Szerepek:  reciprok: kölcsönös szerepek (barát, testvér, házastárs)  kiegészítő: szülő – gyerek, tanár - diák , főnök – beosztott A szerepet megfigyelés útján tanuljuk meg. Az elsajátítás 4 szakasza: 1. Anticipálja (felkészül) a szerepre; információgyűjtés a szerep megvalósítására 2. Első alkalom a szerepben és megpróbálja a vele szemben megjelenő elvárásokat kielégíteni. (kiegészítő személyé az elvárás) 3. Azonos szerepű elváráshoz akar igazodni 4. Saját elvárásának kell eleget tenni (saját egyéniségének megfelelően) 3. Belsővé tétel: (interiorizáció) Értékek közlése, átadása komplexen, kel hozzá szakértelem, megbízhatóság.

 Motiváció: a viselkedés együtt jár (egybevág) az értékrendszerrel  Miért?: az új viselkedés jobban megfelel a cél elérésének Megvalósul: Fennáll azon értékek fontossági hasonlósága, amit a befolyásoló magáénak vall. Megszűnik: Ha már nem tekinti értékei megvalósulásához szükséges célnak. Családi szocializáció: A család az elsődleges szocializáció színtere. A családban töltött lét időszaka  család az első közeg, ahol a gyerek találkozik a társadalom elvárásaival  ELSŐDLEGES SZOCIALIZÁCIÓ Másodlagos szocializáció: állam által működtetett intézménye (óvoda, bölcsőde, iskola) Harmadlagos szocializáció: PÁLYASZOCIALIZÁCIÓ (közép – és felsőoktatás  felkészít munkára) Negyedleges szocializáció: munkahelyek Minden csoportban meg kell tanulni az együttélés szabályait, normáit (helyi sajátosságok) Szocializációs folyamat indul meg minden esetben, amikor új közegbe kerülünk. A

CSALÁD 1. Interakciós iskola: családban mindenki valamilyen szerepet tölt be  Burgess szerepük mentén folyik a család leírása a. nukleáris (mag) család:  anya, apa, gyerekek 4 b. kiterjedt család  anya, apa, gyerekek + kívülállók (egy személy több szerepet is betölthet  mintavétel) szerepek:  reciprok: (diák–diák; barát-barát)  kiegészítő: nincs egyenjogúság (szülő-gyerek; tanár-diák; férj-feleség is!) Egyes szerepek áthatják az összes szerepünket (nemi szerep, életkori szerep) 2. Strukturális – funkcionális megközelítés:  Parsons Funkciók: a. reprodukciós: gyereknemzés (állam érdeke ennek aktivizálása) b. szocializációs: család miként közvetíti a társadalmi elvárásokat a gyerek felé ( kötelező iskoláztatás életkori szabályait felállítja az állam) c. feszültségoldó (rekreációs): aktív kikapcsolódással feszültségek megoldása - sokszor háttérbe szorul  emberi

kapcsolatok hiánya - nincs kreatív szabadidő eltöltés pl: TV, gazdagabb családoknál a gyerekek táboroztatása 3. Fejlődésszemléletű iskola:  Haley A család nem statikus, hanem dinamikus, különböző fejlődési szakaszokban más és más funkciók kerülnek előtérbe. - 0. szakasz: udvarlás (párválasztó) motiváció: a család jövője  kiteljesedés igénye  menekülés az eredeti családból  jól kereső legyen az illető (világlátás) optimális esetben értékhasonlóság kell! - 1. szakasz: házasságkötés (2 rendszer összekapcsolódása) szerepváltások (anyából anyós; apából após) 1. időszak: a házasságkötéstől az első gyerekig tart  szabályok kialakítása (szükséges! A gyerek öröm, de a legnagyobb teher is) - 2. szakasz: első gyerek és a kisgyermekes család  ez is kihathat az egész családra, hiszen ismét bekövetkeznek a szerepvállalások (anyából nagymama; apából nagyapa)  feszültségokozó: egy

dolog valamit olvasni és az adott helyzetben cselekedni  a gyermek is szocializálja a családot  első gyerek átéli a szülők összes lét, és egyéb bizonytalanságait  az apa érezheti azt is hogy ki van zárva az anya – gyerek kapcsolatból, ez csak az ő viselkedésén múlik Második gyerek érkezése:  új jövevény, az első gyerek szempontjából szerepváltás lesz - az elsőszülött a legidősebb gyerek előnyök: az összes testvér közül ő rendelkezik a legnagyobb hatalommal, életkora miatt is felelősség elsőbbség megőrzése (serdülő korban) - a legkisebb gyerek a legtöbb dolgot elnézik neki legkevésbé kompetens (örök kicsi) vetélytársa az elsőnek kompetenciahiányát kihasználhatja zsarnokoskodásra - középső gyerek 5 - - - nem sajátja a szerepe (hol idősebb, hol fiatalabb szerep) előnyösebb kompetenciája lehet, ha saját szerepét sikerül érvényesítenie 3. szakasz: házasság középső szakasza (10-11 éves

gyerekek)  az anya ismét pályakezdő lesz munkájában  gyakori válási időszak tényezői: a nő úgy érzi, hogy feladta életét családjáért nő ténykedése  ő is vonzó akar lenni férfi (40-es) társadalmi kívánatosság (könnyen csábítható) 4. szakasz: fészekhagyás  akár a kollégiumba költözés is  a gyerek irányítása alá veszi saját életét (sok téma elmaradása)  fészekhagyással visszatér az első gyerek előtti állapot (férj-feleség együttes léte) 5. szakasz: nyugdíj (kikapcsolódás időszaka) A VÁLÁS A számarány növekedésének okai: - csökken a család gazdasági funkciója - csökken a nagycsaládok száma  rokonság térben is távolabb lakik - nős kereső tevékenysége (gazdasági önállóság) (régebben eltartási kötelezettség, nő anyagi függése – visszaköltözés az eredeti családhoz  konfliktusok) - keresztény egyház tanításának - nem kívánt terhesség, házasság előtt érkezett

gyermek negatív hatása - több műszakos munka, ingázás  rekreációs funkció sérül - erőteljesen felfelé ívelő mobilitás  rekreációs funkció szintén sérül - modellkövetés lehetősége (elvált szülők gyerekeinél is magas a későbbi családalapításnál a válás valószínűsége) Folyamata: - 1. döntés (belső irányultság) 2. bejelentés 3. anyagi és láthatási feltételek (békés elrendezés vagy per  anyagi okok miatt) betartása feltételes, ellehetetlenítés lehetséges, ezért alakul ki manapság a házassági szerződés a kiskorú gyerek a felséghez kerül, kivéve ha az anya alkalmatlan 2 gyerek esetén egy-egy elosztás, gyerekek elszakítása  negatív kör 4. fizikai válás 5. jogi válás 6. közügyek intézése (osztozkodás, viták) 7. új partner (a régi elvesztése, kevésbé aktív fél reménykedése, nagyobb fájdalma)  ez teszi visszavonhatatlanná A válás rövid és hosszú távú hatásai: - hatás a

gyerekre: (hosszú távú): 6 iskoláztatás előtt: az emberekbe vetett bizalom megingása, önvádlás (rövid távú) fiúkat általában jobban megviseli  férfimodell elvesztése alkalmazkodás igénye az új környezethez (kisebb korban könnyebb) óvódás gondolkodás: a vágyak megvalósulnak  önvádlás: rosszalkodás esetén a megvonás ekként jelentkezik az ő fejében kisiskolás kor: (kognitív képességek fejlődésének ideje) teljesítmény növekedés  olyannyira fájó pont a veszteség, hogy megtörténik a gondolati elfojtás! (negatív kör) teljesítmény csökkenés  önvádlás, mint teljesítmény-elvonó erő serdülőkor: korai vagy destruktív leválás a szülőktől, ellentétbe fordulás, partnerkapcsolat - az egyszülős család problémái: - a hiányzó szülő szerepét is el kell játszani  egy személy két szerepet vállal, néha túljátsza - alul vagy felülterhelés  az életkorával nem megfelelő témákban is dönt

- szülők közti konfliktusokba bevonás Gyermekbántalmazás köre: Definíciók:  szűk: fizikai, külsérelmi nyomok  tág: veszélyeztetik a gyermek egészséges fejlődését (testi, lelki, szellemi) Ezen skálában helyezkednek el. A gyerekbántalmazási esetekben a felismerést veszélyezteti hogy a szülők nem feltűnő helyen, és nem feltűnően, jó magyarázatokkal történik a bántalmazás. 1870es évek Amerikájában: gyermekbántalmazás elleni törvény nincs, de állatvédelmi van! 1900-as évek, Anglia: büntetlen gyerekgyilkosság (24 óránál nem idősebb gyermeket az édesapa megölhette! Okai: A szülők önértékelési problémái. (Tehetetlenségükben bántalmazzák a gyermeket) - a „másság” érzékeltetése (önmagát okolja a szülő) - irreális elvárások: 80as évek; 1. gyerek: 13 hónaposan szobatiszta  verés 2. gyerek: 1 évesen szobatiszta  nincs verés (Általában 2-2,5 évesen!) - akut krízishelyzet – utolsó csepp

szindróma - maga is bántalmazottként nőtt fel Kialakulás folyamata: Patterson – hatalomkényszerítési elmélet Koraszülött gyerek  sírás  gyakoribb etetés  kiabálás  orientációs inger a gyerekre (a szokatlan inger hatására elhallgatás  megszokja a gyerek –kiabálás fokozása (önnmagát erősítő folyamat) Jelei: - elhanyagolt külső (nemcsak verés és bántalmazás) - rendszeresen éhes - megmagyarázhatatlanul maradó sérülések, vagy nem elfogadott magyarázatok - gyakori hiányzás 7 - gyerek nem hajlandó levetkőzni tornaórán, nem hoz felszerelést Érzelmi elméletek: 1. James – Lange: gyanútlan séta  hirtelen megjelenik egy medve  nem a látvány, hanem a futás vált ki autonóm reakciót (Azért félünk mert futunk.) Az érzelem élménye csak észlelés után (testi reakciók) alakul ki. Minden egyes érzelemhez másfajta testi reakciók jönnek létre. Félelem esetén nő a szívritmus, csökken a végtagokba

áramló vér mennyisége. Düh esetén a szívritmus és a végtagokba áramló vér mennyisége is nő! Következménye az elméletnek: ha az ember valamilyen érzelmet produkál, egy idő után elhiteti magával. (Kivétel a mosoly  nem mindig a valódi érzelem kifejezése; társadalmi gesztus.) - 2. Cannon – Bard: Nem kell egy lépést sem tenned hogy félelmet érezz. Elindul egy kognitiv folyamat, az érzelmek azonosítása. Megindul a félelemérzés A talamusz generálja az érzelmeket Irányítja a megfelelő testi reakciókat, változásokat. Kimutatták, hogy a központi idegrendszer termel adrenalint és noradrenalint – különböző érzelmek színezése, intenzitásának fokozása. 3. Schlachter – Singer: Egyetért egyes véleményekkel az előző elméletből. Helyzetfüggő reagálás Kísérlet: 1. cs  semmi 2. cs  sóoldat 3. cs  adrenalin (Egyik felének elmagyarázták, másiknak nem)  Dühprovokáló helyzet (kérdőív kitöltése, majd egy

dühmérő kérdőív) Azok lettek a legdühösebbek akik nem tudták hogy adrenalint kaptak! A tudat befolyásolja az érzelem átélésének intenzitását. Darwin szerint vannak univerzális érzelmek. Próbálta bizonyítani a különböző kultúrákban készült fényképekkel (öröm, bánat, düh, undor)  ezekre épülnek különböző szociális hatások Kínai példák: kinyújtja a nyelvét  meglepődik tapsol  aggodalom megvakarta a fülét/fejét  öröm tágra nyíltak a szemei  dühös lett Érzelmes filmet vetítettek egyetemi hallgatóknak (nemzetközi) Japánok  faarc ; DE! egyedül nézték, ők is sírtak Feedback: Harlow: 8 1 féléve a gyereknek: A testi közérzetre adott alapérzelmek azok, melyet a külső szemlélő ki tud venni. A mosoly a közérzetnek szól egyes életkorban (gyermekek: „gázmosoly”  testi közérzetre adott mosoly 2 félév: Társas mosoly (személyes bevonása) Kialakul a félelem, elkülönülése a

sírásnak és a dühnek. Mások érzelmeit tudja lereagálni, felismerni őket. 2 év körül: Szégyen, zavar, büszkeség. Alapvető érzelmek megcímkézése 3-6 éves kor: Teljes érzelmi skála ismerése, használata, DE! egyszerre csak egy érzelem kezelése.  7-11 éves korra alakul ki!  önszabályozásra is képes, ellentétes érzelmek jelenlétét érzékelni, érzelem különbségét reagálni! Kamaszkor, serdülőkor: Kifinomult skála gyakorlása, érzékelése. Túlságosan is érzékeny reagálások. A korai fejlődés és az anya – gyerek kapcsolat Watson: „nyomonkövető vizsgálat”  ikerpárok illetve együtt vagy külön nevelt kétpetéjű ikrek vizsgálata Egypetéjű ikrek: azonos génállomány Függetlenül attól, hogy együtt vagy külön nevelkednek, az egypetéjű ikrek lesznek hasonlóbbak (környezet alapján) Kétpetéjű ikrek: különböző génállomány (genetika alapján) Az együtt nevelkedés esetén nagyobb hasonlóság, mint a

külön nevelteknél. Evokatív interakció: A környezet másként hat a különbözőképpen reagáló egyénekre (a környezetet maga az egyén is formálja.) A fejlődés folytonossága, illetve szakaszossága: - fokozatos megterhelés  folytonosság  Piaget: szakaszos fejlődés! (A fejlődés ugrásokkal történik, ezek adják a szakaszhatárokat. A gyerek kezdetben kezdetleges képet alkot a világról  séma A séma gazdagodik a fejlődés során. A sémák egy idő után módosulnak  minőségi változás  új szakasz! (a szakaszon belül csak mennyiségi változás, a séma gazdagodása.) A kritikus, a szenzitív és az alapozó szakaszok: Kritikus: a fejlődésben létrejövő változások a későbbiekben megváltoztathatatlanok (méhen belüli fejlődés egyes fázisai mint kritikus fejlődési szakasz  ezt vizsgálja a terhesség közben a vérvétel  genetikai betegségek megelőzése Szenzitív: az anya – gyerek közötti kötődés

kialakulása, az ember alapkészségeinek kialakulása (7 éves koráig optimális fejlődés) Alapozó: az egyedfejlődés során fontos, hogy az idegrendszer felismerje a törzsfejlődés szakaszait (ugrásszerűen növekedett az olvasás-írás zavaraival küzdő gyerekek száma) azoknál akiknél kimaradt a mászás! A jobb és bal félteke összerendeződése, nem történik meg az összehangolódás Az anya és a gyerek kapcsolat kétirányú: 9 Ronding: az anyának a babához való kötödése (minél hosszabb a gondoskodás, annál erősebb és hosszabb ez a szakasz (császárpingvin-telepek) Attachment: a babának az anyához való kötődése Az embereknél nem igazán jellemző ez. Az attachment ellentétes folyamat, az állatvilágban is eltérő  folyamat (fészekhagyó  fészekrakó folyamat) gyors felismerés hosszabb felismerés igénye! esélye!  Az emlősöknél: utód éretlensége kezdetben, az anya aktív szerepe kezdettől fogva  Az

embernél: a fizikai fejletlenség mellett szellemi fejletlenség is (6. hó körül alakul ki az állandóság  ragaszkodás) Az újszülött veleszületett túlélési funkcióit jelentő készségei: sírás  mosoly  megkapaszkodás (baj esetén meleg fele fordítja a fejét, a szoptatás miatt) Babinsky-reflex: ha végig húzzuk az ujjunk a talpán, begörbíti a lábujjait Az attachment szakaszai: 1. Az attachment előtti: 0 8-12 hét - személyre élénken reagál, de nincs differenciálás (az emberi alakra hasonló elemekre reagál leginkább) 2. Az attachment kialakulása: 12 hét  7-12 hónap - a gondozó megkülönböztetésének kezdetei (társas reakciók száma nő; idegen közeledésére sír) 3. Attachment szakasza: 7-12 hónap  2-3 éves korig - helyzetváltoztatás  közelség keresése (gondozó távozása ellenkezést vált ki) 4. Célorientált kapcsolat: 3 éves  - viselkedésével alkalmazkodik a gondozó céljaihoz, érzelmeihez Az

attachment mintázatai: - 1. elkerülő: az újratalálkozáskor kerüli az anyával való interakciót elkerüli az interakciót, de nem tiltakozik nem kapaszkodik, de nem is tiltakozik a gyerek nem ad stresszt az elválás esetén az idegenre az anyához hasonlóan reagál, de kevesebb az elkülönülés az idegen is csökkenti a stresszt 2. biztos kötődés: újratalálkozáskor aktívan kapcsolatot teremt a kapcsolat fenntartására törekszik, letevésnél reagál ha van stresszjelzés, csak az anya hatékony az anyát preferálja az idegennel szemben (noha reagálhat pozitívan) 3. bizonytalan kötődés: (ambivalens) az anyával szemben ellenálló a gyerek legtöbbször dühös vagy passzív idegennel szemben rosszul alkalmazkodik ha létrejön kontaktus (ambivalens), akkor nehezen vált 10 Az anya – gyermek kapcsolat sérülése Hospitalizációs szindróma (Spitz nevéhez fűződik): Akkor keletkezik, ha a gyerek tartósan elszakad a gondozótól. 1. szakasza:

Kétségbeesés  nincs együttműködés/ szülőhöz való ragaszkodás (még NEM sérül az anya-gyerek kapcsolat) 2. szakasza: Tiltakozás  tiltakozik a szülő eltávozása ellen (szomorúság vagy mosoly); együtt működés az ápolókkal 3. szakasza: Leválás  apátia; együttműködés (nincsenek kitörő hangulatváltozások; nem áll ellen, de nem is segít) (A szülővel szembeni bizalom sérült  tartós bizalmi kötődés sérül!) Öningerlő tevékenységek: anya hiányát mechanikusan próbálja pótolni; pl.: ringatja magát (önsértés; pl.: hajtépés) (kezdik bevezetni, hogy a szülő a gyermek melett maradjon; pl.: kórházi kezelés esetén) Az énfejlődés, az énkép kialakulása: Az énkép kialakulása: 1. hónap: - szimbiózis (külső és belső világ egybeolvad (haakkor folyamat) 2. - 4 hónap: - az én és a másik megkülönböztetése  pl: testének tapogatása; „mi tartozik az énredszerhez, és mi nem” (elsődleges cirkuláris

reakciók) Emlékezőtehetség még nincs! 6. hónaptól: - személyes kezdeményezés másodlagos cirkuláris reakciók)  önnmaga kezdeményez cselekvést, mely eredménye a környezetben jeletkezik; felfedezi a cselekvés és eredménye közti összefüggést  hangadás: felfedezi hogy erejével irányíthatja az anya megjelenésének a gyakoriságát 15. hónap: - saját testrész vizuális felismerése (Fizikai „én” tudat) A testi én kialakulkása, az első elem az énkép kialakulásában. 21. hónap: - fizikai megjelenés  pl: ki tudja magát választani fényképekről 2. életév: - képességek észlelése  képes erre vagy nem; szokta-e csinálni vagy nem 2,5 életkor: - életkor és nem észlelése  kisgyerek, nagy gyerek, felnőtt kategóriák Az életév 4-5 éves kortól fontos. A nem elsődleges szerepe + Férfi, női kellékek helyes elkülönülése. DE nem stabil a nem fogalom! 6 éves kortól: - stabil nem fogalom; pszichológiai én 

gondolatai csak a saját számukra létezik Privát és nyilvános én. 7-8 éves kor: - külső és belső tulajdonságok együttes észlelése; társas összehasonlítási folyamatok használata 9. éves kor / serdülőkor: - ellentétek elfogadása - meta folyamatok  helyzetek eljátszása, reakciók elképzelése 11 Ifjúkor: tudatosság határainak felismerése Énkép tartalmát tekintve: - spontán énkép: pl.: önnmaga jellemzése 4-7 éves kor között kategorikus azonosítás szempontok: testi, tevékenységek, társas, pszichológia 8-11 éves: összehasonlítás fontossága Serdülőkor: személyházi kapcsolatok  pl.: sportok, mert az osztályban kedvel olyanokat akik sportolnak Az énkép önnamgában nem tartalmaz minősítő kifejezést. Minősítő mozzanata  önértékelés Felnőttek kijelentéseiből fakadó értékelések. Az önértékelés, az énről kialakított kép minősítése: A folyamat lépései: 1. maga a minősítés 2. minősítő

személy megvonja a pozitív interakció lehetőségét, vagy csak nem minősít, vagy a kommunikáció beszüntetése 3. a felnőtt aktívan besorolja, vagy hagyja hogy besoroljon egy adott csoportba 4. a gyermek száméra referencia csoporttá válik ez  értékmérő 5. a felnőtt által fontosnak tartott értékek és célok megkérdőjelezése 6. a gyermek énképe részévé teszi a minősítéseket Az én felségterületei: 1. személyes tér 2. relexa (én használom, de most nem vagyok ott) 3. használati tér (személyes térnél tágabb) 4. burkolat (bőrünk és ruha) Serdülőkorban fontos! 5. tulajdontárgyak pl: egy idegen vagy egy ismerős kutat a holmija között 6. sorrendi helyzet pl: én helyem az adott sorban szent és sérthetetlen 7. egyénre vonatkozó információk (a felségterületekhez tartozik)  ha sérül akkor a bizalom soha többé nem tér vissza! 8. társas információk Nevelési stílusok: 1 Scheffer (1959) 2. Sears, Maccoby, Lewin (1957) 12

Erkölcsi fejlődés: Szabálymódszerek: 6-7 éves kortól biztossá válik - észben kell tartani a követelményeket, melyeket vele szemben felállítanak Szociális nézőpont váltás: mások és saját szabályok használata és kapcsolata 6-7 éves kor ELŐTT: mozaik szerű játékok, fantázia elemek használata Erkölcsi szabályok: tilalmak, becsületesség, igazságtalanság Társadalmi konvenciók: sajátos az adott társadalomra Csoport normák: nincsenek jogi, csak társas szankciók Piaget elmélete: 0-2 szenzomotoros szakasz: mozgás, tárgyak maradnak meg a gyerekben 2-6 műveletek előtti szakasz: pillanat számít, saját nézőpont szerint él (egocentrizmus) 6-12 konkrét műveleti szakasz: csökken az egocentrizmus decentrálás – konzerváció -megfordíthatóság, egymásból követhető dolgok 12-19 formális műveletek: nincs az adott tárgyhoz kötve (szemléletben), hipotézisek felállítása Kohlberg (1976) A kérdezetteknek kell megválaszolniuk,

hogy mit tenne a hős helyett. 1. Prekonvencionális 2. Konvencionális 3. Postkonvencionális 1. Pre: A büntetés elkerülése, a tekintély hatalma Saját érdekek és vágyak kiépítése, olyan világban, ahol mindenkinek saját érdekeki vannak. A csere kölcsönös érdek (1-1 arányú csere kell) 2. Kon: Az ember jó legyen, a maga és mások szemében Törődés másokkal, a jó erkölcs támogatása és a tekintély fenntartása. Az egyén társi működésének biztosítása A közösen kialakított törvények tisztelete és azokhoz valóragaszkodás. 3. Post: A törvények betartása kötelező, de módosíthatóak a megváltozott szabály iránti elkötelezettség. Az egyetemes erkölcsi elvek a legfontosabbak. A nők közben a kapcsolatokat is ápolni akarják. Férfi instrumentális feladatra koncentrál Nő expresszív; kapcsolatokra épít. Tankölcsi fejlődés: Denon: 1980 – A pozitív erkölcsi gondolkodás szakaszai: 4 éves korig: A döntés a kívánságból

ered, vágy által vezérelt szakasz. 4-5 éves kor között: A választás a vágyat tükrözi, de külső szempont az indoklásban 5-7 éves kor: Szigorú egyenlőség szerinti osztozkodás, konfliktus megelőzése. 7-9 éves kor: Cselekvés viszonossága számít. Mérlegelés a jó és a rossz cselekedetek között Érdem, kiérdemlés + befektetett munka aránya 8-10 éves kor: Erkölcsi realitás, eltérő igények azonos súllyal. Versengő igények és kibékülés 10 éves kortól: Egyenlőség viszonosság. Eltérő igények és helyzetek szemügyre vétele Pszichoanalízis Freud (1883-1936) 13 Orvosként dolgozott. Charnant vezette elmeklinika Franciaországban  Hisztériás tünetek 1 beszélgetős kezelője! ID = ösztönén Tudattalan, rejtett tartalom, az álmainkban jelenik meg. Ösztönénben: életenergiák összessége (Eros) Halál energiája (Tanatosz) Ezek egyensúlya, viszonya határozza meg az embert. Születés: (én differenciálatlan, csak ID); faj

és önfenntartó ösztönünk, örömelv van működésben A valóság korlátozó határa miatt alakul ki az EGO. EGO  valóságelv, halmozott tapasztalatok használata SUPER EGO  (felettes én) Beépülnek a szülői minták (szülőktől épül be); viselkedés-szabály betartásának tartománya  lelkiismeret funkció ezzel alakul ki, ideális én meghatározása Irreális önismeret elérhetetlen igények, és ennek belátása. Ha nincs húzóerő + motiváció sem  céltalanság, egyik napról a másikra él! Az én csak kontrollál és közvetít az ID és a S.E között EGO- elhárító mechanizmussal elegendő információra redukálja az információhalmazt.  ID-be irányítja vissza (csakis tudattalanul). Védi az EGO-t a túl sok és túl negatív tartalomtól. Racionalizáció: irracionális cselekedeteket racionális színben tüneti fel Reakcióképzés: ellentétes lépések Intellektualizáció: szenvedést eltávolítja magától Tagadás Projectio:

saját árnyoldalunk másokra vetítése Regresszió: túl magas követelményeknél visszalép / szünet Fixáció: leragadás egy szinten, túl kellemes a szint Elfojtás: fájdalmas tartalom nem juthat be a tudatos szférába A beteg ember vagy túlzásba viszi, vagy elhanyagolja az elhárító mechanizmusát. Az ösztönén legfőbb forrása a LIBIDÓ. Fejlődés: meleg területek ingerlése jelent szexualitáshoz hasonló élményeket (korra jellemző) Szakaszok: Orális: 0-1 év -(kajálás, alkoholizmus, rágó), elsődleges örömforrás helye és ideje -ha nem elégítik ki a szükségleteit, az élete során végigkíséri Anális: 1-3 év -záróizmok tudatos működtetése egy éves kor után alakul ki -család is segíthet -orális kielégítetlenség  kényszeres rend, kényszeres szétszórás (érzelmi összhang és bizalom a szülő-gyermek között) Fallikus: 3-5 év -azonos nemű szülővel való azonosulás (nemi szerep megtanulása) -fiúk: szeretett kapcsolat

az anyjával, és féltékenység az apára -azonosulás az agresszorral (ez a lányoknál nem működik) OIDIPÁLIS – krízis Latencia: 5 év – pubertás 14 -genitáliák ingerlése a szex élvezete miatt (petting, maszturbáció) -Freud szerint a személyiségfejlődés végbemegy ez alatt a szakasz alatt Jung Freud tanítványa volt. Ellentétek a vallott elméletek között Vitatott kérdés: LIBIDÓ -Freud: szexualitás előtérbe kerülése Jung érdeklődése a témával kapcsolatban az etnografikus művek, különböző kultúrtörténeti témák felé fordul.  közös jegyek keresése  van az emberiségnek közös múltja, mely leképeződik minden embernél Jung maga is súlyos depresszión esik át  elméletét önelemzés során alakította ki elvárásokhoz való szívesen vállalunk. Védőburok (perszóna)  maszk: -védjük a belső én-t -elősegíti a társadalmi illeszkedést! Beíró és külső világ közti határvonal Tudatos és tudattalan

ÉN Önkép (olyan tulajdonságokat tartalmaz, amelyeket nem A nőkben lévő férfias tulajdonságok: aminus A férfiakban lévő nőies tulajdonságok: amina Archetikus szerepek kialakulása  ez alapján szervezzük viselkedésünket A személyiségfejlődés 3 szakasza: 0-40 év: extroverzió  az egyén kifelé fordul, a külső világgal való kapcsolatteremtés időszaka ez (anyagi javak, tanulás) „gyarapodási szakasz” 40-öregkorig: introverzió  befeléfordulás (önértékelés, önkritika, számadás) Válátsi időszak: középkori krízis -belső életfilozófia kialakítása -a cél: a hátralévő idő hatékony eltöltésének célja öregkortól-halálig: „bölcsesség időszaka”  kozmikus kérdések felvetése Erikson elmélete: A kor híres gyermekarcképfestője. Freud is meghívja magához, hogy intézetében pszichoanalízist tanuljon. 1936ban áttelepül az USA-ba. Elmélete olyan átütő erejű, hogy a HARVARD egyetem pszichológia

professzora lesz. 1969ben hal meg. Újszerű elemek: - élethosszig tartó fejlődés - fejlődési konfliktus - krízis 15 Koherens-elmélet: a pszichés problémák nem mindig patologikusak, természetszerűek. Adódhatnak konfliktuspontok, melyek krízisek formájában kerülnek megoldásra  nem „örök” betegség, csak a lehetőségek szűkülnek Minden egyes fejlődési szakasznál megadja a legoptimálisabb és legkevésbé optimális lehetőséget. Szakaszok: 1. Bizalom (a bizalmatlansággal szemben) Csecsemőkor: a hiány kielégítésének elmaradása esetén alakul ki. Ez a prototípusa a későbbi bizalom kapcsolatoknak. Biztos és állandó gondozóra van szükség, hogy a bizalom kapcsolat kialakuljon. 2. Autonómia (szégyennel és kétellyel szemben) - a szakasz végére alakul ki a pszichológiai én - minél bizonytalanabb a belső én, annál inkább keresünk külső támaszt - a dackorszak is része az önálló én fejlődésének - szégyenre a

gyereket a szülő tanítja meg  a társadalmi normák átörökítése során (a gyerek saját szervezetének ura lesz) 3. Kezdeményezőkészség (a bűntudattal szemben) Óvodáskor: Az én megerősödésének időszaka  határok kipróbálása (nincs kellő önkontroll) A szülői reakcióminták mind beépülnek a gyerek személyiségébe. 4. Teljesítmény (a kisebbrendűségi érzéssel szemben) Óvodáskor végtől – Kiskamaszkorig: - fontos a rangsor a teljesítmények kapcsolata - az énkép kialakulásában fontos szerepet játszanak az összehasonlítások - visszahúzódások szerepe pusztán énvédelem (a kisebbrendűségi érzéssel kapcsolatban) 5. Identitás (az identitásdiffúzióval /olyan tulajdonságok amiket nem tudunk igazán meggvalósítani/ (korai zárással szemben) Serdülőkor: öntudat  önmagunk jellemzése 5 szóval: - nem - családi pozíció - társadalomban betöltött szerep Identitáskrízis: korai zárás (nem tevődik fel a kérdés:

„Ki vagyok én?”, hanem elfogadás a hagyományok alapján) 6. Intimitás (az izolációval szemben) (elszigetelődés) Ifjúság, ifjúkor: Nem kizárólag a szexualitás, hanem az egymás közötti kapcsolatok, bizalom kialakulása a fontos. 7. Alkotóképesség (a stagnálással szemben) Felnőttkor 8. Integritás (a kétségbeeséssel, vegetatív életmóddal szemben) Öregkor: Integritás: harmonikus életforma, elégedettség. Visszatérő fejlődési konfliktusok: 1. Függőség vs Függetlenség: 2. Biztonság vs Szorongás 3. szügséglet – kielégítés késletetése 16 Kognitív pszichológia Analitikus pszichológia A kognitív pszichológia az én két formáját különbözteti meg.  az átélt én (ahogy én vagyok, reagálok)  tudattalan átélt én A szubjektív énre csak következtetni tudunk. Külső személyvon le következtetést Piaget alapján: egocentrizmus  önközpontúság A gyerek csak a saját nézőpontjából képes látni a világot.

3 hegy elmélet:  téri nézőpontváltás (az alsó tagozatos gyerek képes erre, de nem érzelmi síkban) nincs meg a különböző nézőpontok differeciája Selman: az én és a másik viszonya A nézőpont átvétel fejlődése. 0. Egocentrikus nézőpont (3-6 év) (differenciálatlan kép más személyről) pszichológiai én még nem alakult ki! A nemek döntőek. 1. Társas, információs szerepfelvétel (6-8 év) (szándékosság tételezése) kezd kialakulni a pszichikai én, megjelenik a differenciálódás gondolat – szándék – vélemény (külön kategóriák) csak egy személyre tud koncentrálni egy nézőpont van jelen a barátságban az egyirányúság a jellemző 2. Önreflexív szerepfelvétel (8-10 év) 3. Kölcsönös szerepfelvétel (10-12 év) Egyszerre több nézőpont egyeztetése Állandó viszonyulás alakul ki, képes a saját nézőpontját koordinálni a másikéval. 4. Szerepfelvétel a társas hagyományos rendszerben (12-15/18 év) Társadalmi

normák, ütközőpontok megfogalmazása Kialakul a személyiség fogalma Tudatos és tudattalan én felismerése Jones – Harris: vakfolt  én nem tudom, de mások igen  én sem tudom, mások sem Kegan: az én tartalmakat szabályozni tudom 0. 1. 2. 3. 4. 5. inkorporatív én impulzív én királyi én interperszonális és kölcsönös én intézményi én interindividuális én (saját értékrend megszilárdulása) Humanisztikus pszichológia: Maslow: 17 - minden cselekvés külön motívumok mozgatnak a piramis szintjei egymásra épülnek Önmegvalósítás Esztétikai Kognitív Önérték Szeretet Biztonság Fiziológiai  szint  szint  szükséglet  szükséglet  szükséglet  szükséglet Az ember belső világára irányította az emberek és a pszichológia figyelmét. Rogers: 1. Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll 2. Az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás

elsődleges témáit. 3. A kutatási probléma kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást. 4. A személy méltósága a legfőbb érték A személyiségfejlődés az önmegvalósító ember személyében fogalmazódott meg. - a világot torzításmentesen érzékeli - elfogadják önmagukat - spontán módon gondolkodnak és viselkednek - valóságot gyakorlatiasan észlelik és jól tűrik a bizonytalanságot - problémahelyzetben a problémára összpontosítanak - kreatívak, jó a humorérzékük - fontos a másik ember jóléte, vannak emberi kapcsolatai  erős kapcsolatok, de nem túl sok emberrel A személyiség vonáselméleti megközelítései Vonáselméleti állapot: (ALPORT) Típus: adott cselekvési tendenciák nagy gyakoriságú, valószínűségű együtt járása Cselekvési tendencia: egy személynek az adott helyzetben nagy valószínűséggel bekövetkező tendenciája Típus  vonás  szokás  cselekvés Hierarchikusan

felfelé épülő rendszer Gauss görbe: az emberek 90%ára tudunk valamit mondani. Bemutatható mely cselekvések járnak együtt. (megfigyelések után) Hátrány: csak a nagyon szélsőséges értékek mutatnak ki konkrét dolgokat - ezeket a kutatásokat a hadsereg finanszírozta 18 ok: megfelelő katonák kiválasztása a posztokra HMBI (’60as években) kidolgozása  vonások Önkitöltős kérdőívek alkalmazása: Veszély: a kitöltőnek nem kellő önismerete, nem a valóság leírása (amilyen szeretne lenni, jó benyomás)  Beiktatnak egy hazugság-skálát, melyen átfogalmazva megjelennek ugyanazok a kérdések. (A válaszok közötti inkorrekciót mutatja be.) Leíró személyiségelmélet: 1. Külső valóságnak megfelelően képes észlelni, értelmezni a dolgokat + 2. érzelmi biztonság (nincs fenyegetettség) ÉN tárgyiasítása (képes úgy tekinteni magát, mint amilyennek a másik látja őt. 3. emberi kapcsolatokban elfogadó (nem

értékítéletekkel terhelten közelít a másikhoz) 4. kölcsönösség az emberi kapcsolatokban (egységes életfilozófia)  IDEÁLIS SZEMÉLY Vonáselméletek: 1. Biológiai (Eysenck) - velünk született biológiai eltérések - introvertált személy (félreül, nem kapcsolódik be társalgásba) cél: a teljesítmény maximalizálása  1. az optimális zónán belüli – további ingerekkel hatékony aktivációs szint érhető el 2. nyugalmasabb, kevesebb inger környezet kedvező Az érzelem központú kezelés nem hatékony, mert egyes negatív helyzeteket nem lehet kikerülni.  megbetegítő tényező 2. Szocializációs alapú tipológia - szocializáció révén létrejövő eredmények számbavétele Rotter: külső / belső kontroll  létrejött eredmények okát belül / kívül keresi A nevelés is hozzájárul ehhez. A belső kontrollos ember hatékonyabb és felelősségteljesebb  később önirányított módú élet F-skála (Rockeach) - 2.

világháború utáni hadi kutatások; körülmények vizsgálata pl.: Mi alakította ki a fasizmust? - előítéletességi skála nagymértékben előítéletesek (családi szocializáció jellegzetes) apa: tekintélyelvű anya: alárendelt szerep - 3. Kulturális alapú tipológia sémák képzése tapasztalatgyűjtés révén  tájékozódás ezek alapján veszély: -előítéletessé tesznek a sémák 19 - hátráltatja a környezethez és az emberekhez való alkalmazkodást Serdülőkor: átmeneti időszak a felnőtt és gyerekkor között - szellemi fizikai érettség  gazdasági érettség (konfliktusok létrejötte) - biológiai érés  előretolódott  lelkiekben még nem készültek fel a társas életre - korai vagy késői érés Kortárskapcsolatok: (Jannis) 1. Segítő barát, közös elfoglaltság 2. Rokonlelkűség, ösztönző szervezett játék 3. egymás elismerése, egymás iránt érzett elismerés 4. hűség, elkötelezettség 5.

segítendő barát 6. közös érték és attitűd, bizalmasság fontos elem Népszerűség: Lányok: Személyiség Jó külső Jó ruha Jó hírnév Barátságosság Csinos öltözködés, pénz Fiúk: Személyiség Jó hírnév Jó külső Barátságosság Csoportok kialakulása: (Dunphy) (12-18 év között) Klikk: - kis létszám (5-9 fő) - tagok nap mint nap találkoznak / sokat beszélgetnek - családpótló funkciót tölt be  érzelempótlás - azonos nemekből állnak Tömeg: - 15-30 fő - időnként, speciális alkalmakkor jön össze - cselekvés áll a középpontban - klikktagok tartoznak bele 1. a banda kialakulása előtti szakasz  a két nem fertőzönek találja egymást 2. a banda kialakulásának kezdete 3. a banda szerkezeti kialakulása 4. a kialakult banda 5. a banda bomlásának kezdete  párokra bomlanak Destabilizált testkép (hirtelen megnyúlt testmagasság)  Túlidealizált szépség (kisportolt testalkat, fogyókúra) Párkapcsolat

célja: 20 - fajfenntartás (nem tudatos) státuszkeresés (népszerűség módja) függetlenség megerősítése a családban párválasztás kísérletezés a sexszel megtanul viselkedni a másik nemmel Szülő-gyerek kapcsolat: - jelentős változás serdülőkorban a gyerek partnerségre, egyenlőségre vágyik önkéntes szabálybetartás alku tárgya legyen a szabály még elfogadja a szülő nézőpontját DE! felülírja saját véleményével felnőtt tekintélye  annyiban marad meg hogy hogyan viszonyul a kortársaihoz „én” differenciálódás  1. differenciáció -már nem vagyok gyerek” -különállóság hangsúlyozása -minél bizonytalanabb a belső én, külső támaszt keres (frizura, öltözék) - belső feszültség  2. szerepgyakorlás -határok próbálgatása, ellentmondása mindennek - 17 éves kor  3. közeledés -szélsőségek lecsillapodnak -integrálódik a kipróbált szerep egy része -kritikusan szemléli a külső

értékrendszerét Erikson  identitás diffúzió Moratórium: még nem választott a szerepek közül - korai zárás: szülői értékrend követése történik, a moratórium még le sem zajlott Serdülőkori devianciák: Hallgatólagos elvárások: - jogi normák - erkölcsi normák - szubkulturális Deviancia: jogi és erkölcsi normák megszegése, a társadalom elzárással próbálkozik (börtön, elvonók) Goffman (szerepelmélet) - az ember mindig valamiféle maszkot visel  titkos szabályszegő (más belül mint kívül)  tévesen megvádolt (nem akar kilógni a sorból, nem követ el szabályszegést)  helyesen szabályszegő Deviánssá válás folyamata: 1. címkézés, minősítés 2. a személy elszigetelődik 21 3. barátai is stigmatizáltak köréből 4. az egyén énképének részévé teszi a stigmát  Drogproblémák! - a bandának óriási szerepe van - iskola szerepe: nemet mondani, megismertetni a drogok tulajdonságaival 1. pszichés

függőség 2. fizikai függőség  szakemberhez kell fordulni Anómia elmélete (Dukheim) Társi normák meggyengülésének állapota Merton (1930as évek) Új anómia fogalom elmélet = társadalmilag elfogadott célokat nem lehet megengedett eszközökkel elérni pl.:  vagyon elleni bűnöző: célokat elfogadja, de nem megengedett eszközökkel él  neurotikus, alkoholista, kábítószeres, elmebeteg, öngyilkos: nincs cél, nincs eszköz / elfogadás 22