Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjog II

Büntetőjog II. 7. A nemzetközi jog szerinti bűncselekmények - Polgári és Pol-i jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: - senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani olyan csel v. mulasztás miatt, amely az elkövetés idején sem a belső- sem a nemzetközi jog értelmében nem volt bűncsel (l. magyar Alk 57§(4)) - felelősségre vonható az, akinek csel v. mulasztása az elkövetés idején a nemzetek közössége által elismert általános jogelvek alapján bűncsel-nek minősül - Emberi Jogok Európai Egyezménye - 7 cikk 2. pont: vmely személy bír elé állítható v megbüntethető olyan csel v mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert, általános jogelvek szerint bűncsel volt (ez valójában a nürnbergi ítéletek jogszerűségét deklarálják) - NSZK fenntartása a fenti cikkhez: csak az a csel büntethető, amelyet a jog az elkövetés előtt ilyennek nyilvánított ⇒ nem a nürnbergi múltat érinti, hanem a jövőre

vonatkozik - a szokásjog a nemzetközi jog forrását képezi - Wiener szerint: - 7. cikk 1 pontja: a nemzetközi jog közvetlen jogforrási jellegét deklarálja - 7. cikk 2 pontja: a visszaható hatály tilalmát oldja fel a belső bj számára, ha a nemzetközi jog által bűncsel-nek tekintett csel-eket a belső jogban utólag pönalizálja (ezt zárja ki a német fenntartás) ⇒ az adott államban v. a jogalkalmazó szerveket kell felhatalmazni a nj szerinti bűncsel-l elbírálására v. a tvalkotásban a visszaható hatály tilalmát az emberi jogi egyezmények szerint kellene szabályozni - AB: a háborús és emberiség elleni bűncsel-ekre vonatkozó normák - nem csak államok közötti kötelezettségvállalás, hanem egyénekre is megállapít kötelezettséget ⇒ a szuverén állam büntető hat-a alá rendelt T-t érinti - nem a belső jog részeként keletkeztek, hanem a nemzetek közössége tartja őket bűncsel-nek és határozza meg tényállásukat - a

nemzetközi közösség üldözi és bünteti ezen csel-eket - nemzetközi bír-ok útján - az államoknak (ha tagjai akarnak lenni a nemzetközi közösségnek) vállalniuk kell az üldözésüket - a nemzetközi közösség néha nemzetközi szervek útján felülbírálja a nj-naknem megfelelő gyakorlatot - a fenti csel-ek nj-i alapú üldözéséhez és megbüntetéséhez garancia kell: a nullum crimen sine lege garanciáját a nj magára érti, s nem a belső jogra; e csel-k súlyossága (a nemzetközi béke és biztonság ill. az emberiség kerül veszélybe) nem egyeztethető össze azzal, hogy büntethetőségük a nemzeti jogoktól függjön - Alk: a 7§ (1) szerint a nj bizonyos szabályai kötelezően érvényesülnek ⇒ nem bukik a nullum crimen sine lege elv (csak kiterjesztik a nj-ra) - a magyar állam büntetőhatalmán keresztül érvényesül a nemzetek közösségének büntetőhatalma (a nemzetek közössége által meghatározott feltételek és garanciák

szerint) 1 ⇒ az egyén felelősségre vonásához nem kell belső jogalkotás, de ahhoz, hogy a belső joghatóság működjön, szuverén állami döntés kell (parl, korm v. az igszolg is határozhat erről) - Mo. 1993 XC tv az 1956-os forradalom és szabharc során elkövetett egyes bűncsel-ekre; ennek megsemmisítésével ⇒ nj-nak közvetlen jogforrási szerepe van - a parancsra végrehajtott csel - Btk 123.§ (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott csel-ért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncsel-t követ el (2) A parancsra elkövetett bűncsel-ért a parancsot adó tettesként felel ⇒ szubjektív alapon zárja ki a felelősséget (tudatot kell vizsgálni) - Nürnberg: általában nem mentesít, csak ha a végrehajtó saját élete került volna veszélybe, ha megtagadta volna a parancs végrehajtását - később: "ha semmiféle lehetősége nem volt a parancs megtagadására" (milyen körülmények között kapta a

parancsot, milyen feltételei voltak a végrehajtásnak/megtagadásnak); egyetlen állam sem engedi meg a parancs mérlegelését - 1996. XXXIX tv a volt Jugoszlávia T-n elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot sértő csel-k megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Tvszék (NT) Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról - az Alapokmány szerinti bűncsel-k miatt Mo-n folyó be-t fel kell függeszteni az NT megkeresésére; újraindítás: - ha az NT joghatóságának hiányát megállapította - ha az NT főügyésze nem emelt vádat - ha főügyész vádindítványát elutasították - NT jogerős ítélete után ugyanazon személy ellen ugyanazon csel miatt Mo-n nem indítható be - NT megkeresése: a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló tv-t kell alkalmazni - NT-t az ENSZ Biztonsági Tanácsa állította fel - joghatósága: a volt Jugoszlávia T-n 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő csel-k elkövetői

elleni eljárás lefolytatása - NT eljárást folytathat azok ellen akik súlyosan megsértik az 1949-es Genfi Egyezményt v. arra parancsot adnak, az alábbi csel-ekkel - szándékos emberölés - kínzás, embertelen bánásmód - szenvedés, testi v. lelki károsodás szándékos okozása - vagyontárgyak jogtalan elpusztítása, eltulajdonítása - hadifogolynak, polgári személynek ellenséges haderő szolgálatába kényszerítése - polgári személyek túszul ejtése, jogellene kitoloncolása, bebörtönzése - NT eljárást folytathat a háború jogait és szokásait megsértők ellen, pl: - vegyi fegyverek alkalmazása - települések önkényes lerombolása - védelem nélküli települések, épületek támadása - vallási, oktatási, művészeti, tud-os intézmények, műtárgyak elkobzása, megkárosítása - köz- és mgntul fosztogatása - NT eljárást folytathat a népirtást elkövetők ellen - népirtás: nemzeti, népi, faji v. vallási csoport teljes v

részleges megsemmisítésének szándékával 2 csoportra csoporthoz - a csoport tagjainak megölése - a csoport tagjainak súlyos testi v. lelki sérelem okozása - a csoport fizikai elpusztulását előidéző életfeltételek ráerőszakolása a - a születések meggátolása, a gyermekek erőszakos átvitele más - büntetendő a népirtás, az erre való szövetkezés, felbujtás, kísérlet és a bűnrészesség is - NT eljárást folytathat a nemzetközi v. belső fegyveres konfliktus során elkövetett, a polgári lakosság ellen irányuló - emberölés - kiirtás - leigázás - kitoloncolás - bebörtönzés - kínzás - nemi erőszak - pol-i, faji, vallási alapon való üldözés - egyéb embertelen csel-k elkövetői ellen - NT joghatósága: természetes személyek - a terheltet hivatalos tisztsége nem menti fel a bj-i felelősség alul, ez nem enyhíti a büntetést; a parancsnak megfelelő csel nem ment fel a bj-i felelősség alól, de enyhítő

körülményként figyelembe vehető - NT és a nemzeti bír: párhuzamos joghatóság (de az NT bármikor kérheti a joghatóság átengedését) - non bis in idem (a többszöri eljárás tilalma): akit a fenti csel-ekért már a nemzeti bír elé állítottak, csak akkor lehet az NT elé állítani, ha - a csel-t köztv-es bűncsel-nek minősítették - a nemzeti bír eljárása nem volt pártatlan - NT szervezete (NT bírái elnököt választanak) - Tanácsok (11 bírót 4 évre a Közgyűlés választja, nem lehet 2 azonos állampolgárságú) - 2 elsőfokú (3-3 bíró) - 1 Fellebviteli Tanács (5 bíró) - Főügyész - a tv hatálya alá eső személyek felkutatása és vád alá helyezése - független, nem fogad el utasítást egyetlen korm-tól sem - a Biztonsági Tanács nevezi ki - Tanácsok és a Főügyész közös hivatala - NT ügyvitele, kiszolgálása - élén: Jegyző - eljárás: - Főügyész info-k alapján vádiratot nyújt be az Elsőfokú Tanács egyik

bírájának - ha az Elsőfokú Tanács bírája elfogadja a vádiratot, a bíró a Főügyész kérelmére elfogatóparancsot, személyek átadására szóló utasítást bocsáthat ki - terhelt jogai: ártatlan bűnösségének megállapításáig, díjmentes tolmács, tájékoztatják az ellene emelt vádról, személyesen v. védő útján védekezhet 3 gyakorlata) - az ítéletet az Elsőfokú Tanács bírái szavazattöbbséggel hozzák - csak szabveszt lehet (alap: a volt Jugo bír-ainak szabveszt-kiszabási - továbbá elrendelhető a bűncsel útján szerzett vagyontárgyak v. anyagi haszon visszaadása - fellebvitel: - elítélt v. főügyész javaslatára, az alábbiak alapján: - jogkérdésben való tévedés (semmissé teszi a döntést) - súlyos bírói hiba által okozott ténybeli tévedés - Fellebviteli Tanács: helybenhagy, megsemmisít v. megváltoztat - ítélet felülvizsgálata: új, döntő jelentőségű tény felmerülésekor - végrehajtás: az NT

által azon államok közül kijelölt államban, amelyek jelezték szándékukat, hogy hajlandóak átvenni az elítélt személyeket - ha a szabveszt helye szerinti állam joga szerint kegyelmet kaphat v. átalakíthatják a büntetést ⇒ az NT elnöke dönt - államok együttműködési kötelezettsége indokolatlan késedelem nélkül az Elsőfokú Tanács kérelmére, pl: - személyek felkutatása, azonosítása - tanúkihallgatások - okiratok szolgáltatása - személyek őrizetbe vétele, letartóztatása - terhelt átadása v. átszállítása az NT-hez - székhely: Hága; költségek: ENSZ; munkanyelv: angol, francia; éves jelentés 8. A büntetőjog területi és személyi hatálya - kzpkori Itália: - forum delicti commissi elve (a belföldön elkövetett bűntetteket a belföldi büntetőhatnak vetik alá); ok: féltékenyen őrzött pol-i jog + nyereség (pl. magas pénzbírságok) - büntetik a belföldiek által külföldön elkövettet bűncsel-t is - a bűnös

hazájának (judex domicilii) v. a tett elkövetési helyének bíróján (judex loci delicti commissi) kívüli joghatóság: csak a csavargókkal szemben, akiket ahol elfogtak, perbe foghattak (forum deprehensionis) - germán, francia felfogás: elsődleges a forum domicilii elve - modern nj: - rendes joghatóság: T-i és személyi joghatóság - rendkívüli joghatóság: háborús és emberiség elleni bűncsel-k (pl. a fenti Nemzetközi Tvszék) - belső jogok 2 elve a joghatóság szabályozására: T-i elv + személyi elv - angol jogrendszerek: T-i elv az alap, a személyi elv kivételes - kontinentális jogrendszerek: személyi elv az elsődleges (de előretör a T-i elv) - aktív személyi elv: a hazatérő belföldi a külföldön elkövetett csel-ért megbüntethető, ha külföldön nem hoztak ítéletet (v. nem hajtották végre v elengedték), de a lex loci alapján elítélhető lett volna - felvilágosodás korától alap: a területi elv (a bj-i következményt csak

akkor lehet alkalmazni, ha a jogkövetés a tettestől elvárható volt) - alap: az állam szuverenitása egy adott T felett 4 - 1969-es német bj-i reform: "belföldön elkövetett csel-k", "külföldön elkövetett csel-k" kategóriái - az állam csak meghatározott személyeket és jogtárgyakat véd a jogellenes támadásokkal szemben - felsorolási elv: a tényállások katalogizálása, és ehhez a joghatóság gyakorlásának különféle elveinek kapcsolása - Btk: - 3§ (1) A magyar tv-t kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncsel-re (T-i elv), vmint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan csel-ére, amely a magyar tv szerint bűncsel (személyi elv) (2) A magyar tv-t kell alkalmazni a MK határain kívül tartózkodó magyar hajón v. magyar légi járművön elkövetett bűncsel-re is - a 3§ értelmezése: - az aktív személyi elven alapuló joghatóság a magyar állampolgárokkal szemben teljes és feltétlen - magyar

állampolgárok a kettős állampolgárságú személyek is (1993. LV tv) - elkövetés helye (a csel.egység elmélete szerint): ahol a bűncsel bármely jelentős mozzanata megvalósul (pl: elkövetési magatartás vmely eleme, eredmény) - magyar joghatóság esetén is szerephez juthat a külföldi elem: - kiutasítani csak külföldi állampolgárt v. hontalant lehet - közügyektől való eltiltás: ált. csak magyar állampolgárral szemben indokolt kiszabni - külföldi terheltre kiszabott járművezetéstől eltiltás csak a MK T-re terjed ki - 1982-es BH: magyar által külföldi közl-i bűncsel: a közl-i szabályszegés megítélésénél az elkövetés helyén hatályos közl-i szabályok az irányadók - a (2) bek vonatkozik polgári rendeltetésű és katonai (hadi) hajóra és légi járműre - magyar hajó: amelyet bevezettek a hajólajstromba - egyéb elvek - 1927-es Lotus-ügy: nyílt tengeren török és francia hajó ütközik, török süllyed, franciák török

kikötőbe viszik a török hajótörötteket. Török hatóságok letartóztatják a francia tiszteket, török bír elé állítják őket és elítélik; Nemzetközi Bír: "a nj nem korlátozza az állam büntetőhatalmát" - védelmi elv: a külföldön külföldi által elkövetett olyan bűncsel-ekre vonatkozik, amelyek az állam belső v. külső biztonságát veszélyeztetik - passzív személyi elv: ha az elkövető nem tudta, v. nem kellett számolnia azzal, hogy idegen normák által védett személyek v. jogtárgyak ellen intéz támadást, akkor max a képviseleti elv alapján lehet eljárni (+ feltétel, hogy a tettet a tetthely is büntetéssel fenyegeti) - kompetencia megosztás elve: ha belföldi külföldön belföldi ellen követ el bűncsel-t; kompetencia megoszlik az állandó lakóhely v. tartózkodási hely és az elkövetési hely állama között ⇒ idegen jog figyelembevétele (kitöltő szabályok), idegen ítélet végrehajtása - egyetemes

büntetőhat elve: az elkövetés helyének jogára és az elkövető állampolgárságára nem kell tekintettel lenni (csak kisegítő elv, pl. a kiadatással kapcsolatban) - aut dedere aut punire elv: minden külföldön elkövetett bűncsel-nyel kapcsolatban a lex loci alkalmazandó ⇒ a bírónak az elkövetés helyének normáit kellene alkalmaznia, de mivel a jogértelmezés szabályaira is figyelemmel kellene lennie, ezért nehézségek merülnek fel az angol és a kontinentális államok jogértelmezésének eltérései miatt 5 - Btk: - 4§ (1) A magyar tv-t kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett csel-re is, ha az: a) a magyar tv szerint bűncsel és az elkövetés helyének tv-e szerint is büntetendő - kettős inkrimináció elve - mind2 helyen bűncsel-t képez az adott csel és ekkor van lehetőség a külföldi által külföldön elkövetett bűncsel magyar elbírálására - ekkor a képviseleti elven alapul a magyar bjhatóság

(cél: a negatív összeütközés feloldása, amikor egyik állam sem tudna eljárni) b) állam elleni bűncsel (X. fejezet), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének tv-e szerint büntetendő-e - állami önvédelem elve c) emberiség elleni bűncsel (XI. fejezet; a nj alapján büntetendők, a nullum crimen sine lege elvét nem a belső jog alapján kell vizsgálni), v. olyan egyéb bűncsel, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő (államok vállalják, hogy x magatartások üldözését beépítik a bj-ukba pl. pénzmosás; de: az erre vonatkozó büntető jogszab megalkotásáig a csel nem üldözhető, mert ütközne a nullum crimen sine lege-vel) - 1948-as Genocídium Egyezmény, 1973-as new yorki Apartheid-elleni Egyezmény, 1949-es Genfi Egyezmény, 1988-as bécsi ENSZ Kábszer Egyezmény - 4§ (2) Az (1) bek eseteiben a be megindítását a legfőbb ügyész rendeli el - Btk: 5§ A diplomáciai és a nj-on alapuló egyéb mentességet élvező

személyek bj-i felelősségre vonására nsz, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igügymin nyilatkozatát kell alapul venni. - mentesség ⇒ immunitás a fogadó állam által indítható be alól (másokkal együtt elkövetett bűncsel esetén a többiek tettesként és részesként is felelősségre vonhatók - 1961-es bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; mentességet élveznek: - a diplomáciai képvis-k (képviselet vezetője + diplomáciai személyzet tagja) - a diplomáciai képvis-k családjának a háztartásban élő tagjai, ha nem a fogadó állam állampolgárai v. állandó lakosai - mentességet állapítanak meg továbbá: - konzuli egyezmények - new yorki egyezmény az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről - bécsi egyezmény a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságairól és mentességeiről - Egyezmény az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről -

teljes mentességet élveznek az államfők külföldi utazásaik alkalmával - egyéb - nem a nj-on alapuló - személyes mentességek: - országgyűlési képvis - alkotmánybírák - állampolgári jogok ogy-i biztosa - adatvédelmi biztos 9. A nemzetközi bűnügyi együttműködés - Btk: 6§ (1) A külföldi bír ítélete a magyar bír ítéletével azonos érvényű, ha a) ezt nsz írja elő 6 b) a külföldi bír a magyar hatóságok felajánlása alapján járt el (2) Ha a magyar btv hatálya alá tartozó személy csel-ét külföldi bír már elbírálta, az (1) bek esetét kivéve a be megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést v. előzetes fogvatartást a magyar bír által kiszabott büntetésbe be kell számítani - külföldi bír ítéletének belföldi érvénye ⇒ - res iudicata-t eredményez - érvényesülnek a magyar btv által az ítélethez fűzött hátrányos jogkövetkezmények (büntetett

előélet, visszaesés) - a Mao által kötött két- és többoldalú bűnügyi jogsegélyegyezmények ált. nem terjednek ki a külföldi ítélet elismerésére (kivéve pl a Kábszer Egyezmény) - a be felajánlása (átadása) a bűnügyi jogsegély egyik formája (nem feltétele nsz v. viszonosság) - 1996: XXXVIII. tv: a be átadásáról a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, ezután az igügymin dönt - ha a külföldi bír ítélete azonos érvényű, mint a magyar bír ítélete ⇒ be megindításának nincs helye - a magyar bír által kiszabott büntetésbe csak a külföldön jogerősen elbírált ügyben végrehajtott büntetést v. ilyen ügyben foganatosított előzetes fogva tartást lehet beszámítani (beszámítás: csak ha ugyanazon csel miatt folyt külföldön az eljárás) - a T-n kívüli joghatósági elvek alkalmazásának alapja - állami szuverenitás: aktív személyi elvre hivatkozva gyakorolt joghatóság (a külföldön tartózkodó

állampolgár felett minden esetben az állampolgárságának megfelelő állam gyakorol joghatóságot) - nemzetközi szolidaritás - kettős inkrimináció (az adott csel mind2 államban bűncsel-t képez) lehet: - absztrakt: mind2 államban büntetendő a csel - csak a tényállásszerűséget hasonlítják össze ⇒ kedvezőbb az elkövetőnek - konkrét: az elkövető mind2 államban büntethető - 1996. évi XXXVIII tv a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről - a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja az MK felségjogait, sérti közrendjét, biztonságát (ezt az igügymin és a legfőbb ügyész vizsgálja); teljesíthető, v. előterjeszthető ha: - a csel mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő - nem pol-i v. katonai bűncsel-re vonatkozik - a bűnügyi jogsegély formái (igügymin, ill. legfőbb ügyész teljesíti, ill kéri) - kiadatás - be átadása, átvétele - szabelvonással járó

büntetés v. ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, átengedése - eljárási jogsegély - feljelentés külföldi államnál - igügymin a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet, ill. adhat annak kérésére - a megkeresés teljesítését az igügymin, ill. a legfőbb ügyész garanciákhoz kötheti - kiadatás: - célja lehet: 7 - be lefolytatása (ha mind2 állam joga szerint 1 évet meghaladó szabveszttel büntetendő az adott csel) - szabveszt büntetés, ill. szabelvonással járó intézkedés végrehajtása (ha a még végrehajtható rész meghaladja a 6 hónapot) - 0 kiadatás: - ha az adott bűncsel, ill. büntetés akár a megkereső államban, akár Mo-n elévült - a kiadni kért személy kegyelemben részesült - a megkereső államban az mgnindítványt nem terjesztették elő - a magyar bír jogerősen elbírálta a kiadatás alapjául szolgáló csel-t - ha menedékjogot kapott, ill. ha menekült, akkor annak az államnak, ahonnan

menekült - magyar állampolgár kiadatása: ha más állam állampolgára is és állandó lakóhelye külföldön van - ha a megkereső államban O.K a halálbüntetés, csak akkor adható ki, ha kellő biztosítékot nyújtanak, hogy nem hajtják végre - ha több állam kéri a kiadatást, figyelemmel kell lenni: - az elkövetés helyére - a személy állampolgárságára - a megkeresések érkezési sorrendjére - a bűncsel-k súlyára (ha különböznek) - megkereséseket az igügymin fogadja, a Fővárosi Bír jár el (fellebbezni lehet a Főv-i Bír másodfokú tanácsához); elrendeli a személy felkutatását, akit a rendőrség max 72 óráig kiadatási őrizetben tarthat; a kiadatási letartóztatás max 6 hónapig tarthat; szökés veszélye esetén a megkereső állam a kiadatási kérelem előtt is kérheti az adott személy ideiglenes kiadatási letartóztatását (max 40 nap) - kiadatás: igügymin dönt - a Főv-i Bír engedélyezheti olyan tárgyak átadását,

amelyek a bizonyítás eszközéül szolgálhatnak - külföldi állam megkeresése kiadatás iránt - a fenti célokkal - a kérelem előterjesztéséről az igügymin dönt - a külföldön történt fogva tartás idejét a bír által megállapított büntetésbe be kell számítani - a be átadása - be átadható, ha célszerű ⇒ - ha annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, v. abban az államban van az állandó lakóhelye, ill szokásos tartózkodási helye - ha a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásának nincs helye v. azt megtagadják, v nem terjesztenek elő kiadatási kérelmet - be átadását a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél kezdeményezi, azt követően a bír az igügymin-nél kezdeményezi, ezek döntenek - be átadása céljából a terhelt letartóztatható (amíg át nem veszik, de max 3 hónapig) - a be átvétele - akkor vehető át, ha a terhelt magyar

állampolgár v. Mo-ra bevándorolt nem magyar állampolgár (a legfőbb ügyész dönt) 8 - a külföldön végrehajtott előzetes fogva tartás beszámítandó - feljelentés külföldi államnál - ha nem került sor a be átadására, a terhelt a be során külföldön tartózkodik és a tárgyalás távollétében nem tartható meg (kezdeményezési sorrendet, ill. döntési jogokat l fenn) - külföldi bír által kiszabott szabveszt végrehajtásának átvétele - feltétele k: - az elítélt hozzájárult - min egy év letöltendő büntetése van hátra v. az határozatlan időre szól - magyar állampolgár v. Mo-ra bevándorolt nem magyar állampolgár állandó lakóhellyel Mo-n - nem vehető át, ha az adott csel-t magyar bír már jogerősen elbírálta - igügymin dönt (Főv-i Bír vizsgálja az átvétel feltételeit) - a Főv-i Bír megállapítja a Mo-n végrehajtásra kerülő büntetést (az ügyész indítványára) - köti a külföldi bír által

megállapított tényállás - a külföldön kiszabott büntetés nemének, végrehajtási fokozatának megfelelő, azzal azonos tartamú szabveszt-t kell megállapítani - a kiszabott büntetés tartama nem lehet hosszabb a külföldi bír által kiszabott büntetés tartamánál - feltételes szab-ra bocsátás, büntetés végrehajtása: magyar jog alkalmazandó - magyar bír által kiszabott szabveszt végrehajtásának átadása - feltétel: - a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására - az elítélt hozzájárul - magyar állampolgár: csak ha állandó lakóhelye v. szokásos tartózkodási helye külföldön van - szabelvonással járó intézkedés végrehajtásának - átadása: tv-ben meghatározott feltételek - átvétel: csak ha a magyar jog ismer azonos v. hasonló intézkedést v büntetést - eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére - nyomozási csel-k teljesítése,

bizonyítási eszközök felkutatása, terhelt és a tanú kihallgatása, házkutatás, szemle, motozás, lefoglalás, iratok tárgyak megküldése - eljárási jogsegély teljesíte során a magya be-i szabályok szerint kell eljárni - feltételül szabható, hogy az átadott tárgyakat azonos állapotban adják vissza - külföldi hatóság megkeresése eljárási jogsegély iránt - kiadatás, be átadásának, szabveszt végrehajtásának átadásának költségei: a megkereső külföldi államot terhelik 24. A büntetőjogi szankció célja, fogalma, rendszere - Btk 28.§ Nem büntethető az, akinek csel-e az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társ-ra, hogy a tv szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen - a jogalkotó a jogalkalmazó feladatává tette, hogy az elbírálandó történeti tényállás alapján állapítsa meg a konkrét elkövetés konkrét társ-ra veszélyességének fokát - 2 vélemény: 9 - az ilyen csel nem is

bűncsel (a tv is csak "cselekményről" szól) - a tényállást megvalósító csel szükségképpen veszélyes a társ-ra, a 28. § jelöli ki azt a határt, ameddig a jogalkalmazó elmehet a társ-ra veszélyesség csekély fokának értékelésében - ítélkezési gyakorlat: - ha a csel társ-ra veszélyessége teljességgel hiányzik ⇒ 0 bűncsel ⇒ felmentő ítélet - csel társ-ra veszélyességének csekély foka esetén: megvalósul a bűncsel ⇒ megrovást kell alkalmazni (ill. ha teljesülnek a feltételek, akkor elkobzás is alkalmazandó) - 36. § Nem büntethető az, akinek a csel-e az elbíráláskor már nem veszélyes v olyan csekély fokban veszélyes a társ-ra, hogy - személyére is figyelemmel - a tv szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen - hasonló az elévüléshez: azonos célszerűségi elv, de az elévülésnél egazkt feltételek, itt: bírói mérlegelés függvénye ⇒ megállapítása csak a bj-i felelősség

súlyát csökkenti, de nem zárja ki - már nem veszélyes a társ-ra: csak lehetőség van a megrovásra; csekéllyé vált veszélyesség: megrovás alkalmazása kötelező - funkció: ha a kerettényálások alkalmazása esetén az elkövetés és az elbírálás között csökken az ig-i norma által elrendelt tilalom terjedelme; ha az ig-i norma által korábban elrendelt tilalom megszűnik ⇒ a btv tényállása kiürül - 37. § A büntetés a bűncsel elkövetése miatt a tvben meghatározott joghátrány A büntetés célja a társ védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncsel-t kövessen el. - bj-i szankió: büntetés és intézkedés, amelyet az állam a csel elkövetőivel szemben a tvben meghatározott feltételekkel és eljárásban alkalmaz - büntetés: a bűncsel-nyel arányos joghátrány, amelyet a társ védelme érdekében az állam alkalmaz, és amely a társ rosszalló értékítéletét juttatja kifejezésre; lényege:

a megbüntetett személy megfosztása vmely jogilag védett értéktől (személyi szab, vagyoni javak), ill. jogai gyakorlásának korlátozása - nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege - büntetést csak bír szabhat ki, intézkedést az ügyészség is alkalmazhat - büntetni csak olyan magatartás miatt lehet, amely megvalósítja vmely bűncsel tv-i tényállását és csak olyan elkövetővel szemben alkalmazható, aki büntethető - 1214/B/1990 AB hat a visszaesőkről: a bűncsel-nyé nyilvánításnak és a büntetésnek alk-os indokokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybe vettnek kell lennie; a jogállami legális büntetés funkciója: a szankcióval történő arányos és megérdemelt viszonzás (ez szolgálhat preventív büntetési célokat, de nem lehet kegyetlen, embertelen); magyar bj: alap a tettarányos büntetés elve (ez nem zárja ki, hogy a tv a visszaesők súlyosabb felelősségét állapítsa meg) - a büntetés

célja: a társ védelme érdekében az egyéni és az általános megelőzés - teóriák: - aboszolút: hangsúly az elkövetett csel-en - relatív: hangsúly az elkövető személyén - vegyes: min2 hangsúlyos - 2 szintű cél: - megelőzés - egyéni megelőzés (az elkövető ne kövessen el többet): reszocializálás, visszatartás, elkövetés lehetetlenné tétele 10 - általános megelőzés (a társ tagjai ne kövessenek el bűncsel-t): korábban elrettentéssel, ma morális gátlás, mindig bekövetkező felelősségre vonás, bj-i következmény - társ védelme - a megtorlás a tv szerint nem célja a büntetésnek (de nélkülözhetetlen eleme) - 38. § (1) Főbüntetések 1. szabvesztés 2. közérdekű munka 3. pénzbüntetés (2) Mellékbüntetések 1. a közügyektől eltiltás 2. a foglalkozástól eltiltás 3. a járművezetéstől eltiltás 4. a kitiltás 5. a kiutasítás 6. a vagyonelkobzás 7. a pénzmellékbüntetés (3) A (2) bek 1. és 6 pontjában

felsorolt mellékbüntetések önállóan, büntetés kiszabása nélkül (87/A.§), a 2-6 pontjában felsorolt mellékbüntetések pedig önállóan, főbüntetés kiszabása helyett (88. §) is alkalmazhatók, ha alkalmazásuk egyéb tv-i feltételei fennállnak. - bj-i jogkövetkezmények rendszere: - bj-i szankciókra - büntetések és intézkedések kiszabására, ezek végrehajtására vonatkozó szabályok (utóbbiak: 1979 évi 11. tvr = Bv tvr) - Btk: büntetés az elsődleges - relatíve meghatározott szankciórendszer: Btk rendelkezik az alkalmazandó büntetés neméről, mértékének alsó és felső határáról, a két határ között a bír dönt a büntetésről - alternatív, vagylagos szankció: szabveszt és pénzbüntetés lehet önálló és vagylagos is, közérdekű munka soha nem kizárólagos - 2 kategória: - főbüntetés - önállóan v. mellékbüntetéssel, ill intézkedéssel együtt alkalmazható - természetük alapján: - szabelvonó (szabvesztés)

- szabkorlátozó (közérdekű munka) - vagyoni jellegű (pénzbüntetés) - mellékbüntetés - főbüntetés mellett, főbüntetés kiszabása nélkül v. önálló mellékbüntetésként szabható ki - természetük alapján: - jogfosztó - szabkorlátozó (kiutasítás, kitiltás) - javaktól megfosztó (pénzmellékbüntetés, vagyonelkobzás) - főbüntetések - tv-i sorrendje: büntetések súlya szerint 11 - BK 157. (LB kollégiumi állásfoglalása): súlyosítási tilalom korlátainál a tv-i sorrend az irányadó (pl. közérdekű munka helyett szabveszt-t a másodfokú bír nem szabhat ki) - közérdekű munka kiszabása csak felnőttkorú személlyel szemben lehetséges (többi O.K fiatalkorú elkövetőnél is), de katonával szemben szolgálati viszonya alatt nem lehetséges - mellékbüntetések - indok: a főbüntetés hatékonyságának növelése (mivel alkalmazásával újabb bűncsel elkövetésének a lehetősége szűnik meg ⇒ mellékbüntetés

önállóan is alkalmazható) - fiatalkorúak: - vagyonelkobzás nem alkalmazható - közügyektől eltiltás, kitiltás: más feltételekkel - önálló alkalmazása (önálló mellékbüntetésként csak 1 mellékbüntetés alkalmazható) - főbüntetés kiszabása nélkül: ha a be-t a bír jogszab megszegésével külföldön tartózkodó vádlottal szemben - távollétében - folytatja le - közügyektől eltiltás - vagyonelkobzás - foglalkozástól eltiltás - járművez-től eltiltás - kitiltás - kiutasítás - főbüntetés kiszabására azért nem kerül sor, mert a mellékbüntetés önmagában is alkalmas a büntetés céljának elérésére; feltétel: a bűncsel büntetési tétele 3évi szabveszt-nél nem súlyosabb - vagyonelkobzás - foglalkozástól eltiltás - járművez-től eltiltás - kitiltás - kiutasítás - a mellékbüntetések tv-i sorrendje nem súlybeli hierarchia szerint ⇒ másodfokú bír bármely más mellékbüntetésre áttérhet 25. A

halálbüntetés - Horváth Tibor (a Halálbüntetést Ellenzők Ligája nevében) előterjesztett indítványára a 23/1990 AB hat: a halálbüntetés alkellenes (az ennek következtében Alk-ba ütköző rendelkezések pl. a Btk 39 §-a alk-ba ütköznek ⇒ az AB megsemmisíti - alkellenes a Btk rendelkezéseiben a halálbüntetés, mint alkalmazható büntetési nem megjelölése is - a halálbüntetést kiszabó, jogerős határozattal lezárt be-okat felül kell vizsgálni, ha a hozott ítéletet még nem hajtották végre - indítványozó indoklása: - sérti az Alk 54§-át - (1): veleszületett jog az élethez, emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen mgfosztani - (2): nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak v. büntetésnek alávetni 12 - az emberi jogokkal összeférhetetlen, jóvátehetetlen büntetési eszköz; alkalmatlan a súlyos bűncsel-k megelőzésére, elrettentésre - AB megkeresésére igügymin:

alkellenes, szükségtelen, antihumánus büntetés, nem alkalmas a társ védelmére + megszüntetése összhangban van az eu-i jogfejlődéssel - szakértői vélemények: Földvári József, Sajó András, Korinek László (alkellenes, ellentétes a jogállamisággal, nem alkalmas a bűnözés elleni harcra, stb) - felszólalt a Teljes Ülésen Solt Pál ("bj-i szempontból igazolhatatlan") és Györgyi Kálmán (a halálbüntetés megszüntetéséhez az Alk 54§-án kívül a 8§ (2) bek is kell") - Alk 8§ (1) az ember sérthetetlen, elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása, védelme az állam kötelessége (2) alapvető jog lényeges tartalmát tv nem korlátozhatja (4) az élethez, emberi méltósághoz való jog, olyan alapvető jog, amely rendkívüli, szükségállapot, veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, ill. nem korlátozható - megszüntetés előtt - Btk 38§: a főbüntetések között az első helyen - Btk 84.§:

halálbüntetést kivételesen és csak akkor lehet kiszabni, ha - a bűncsel és az elkövető kiemelkedő társ-ra veszélyességére, a bűnösség különösen magas fokára figyelemmel - a társ védelme csak e büntetés alkalmazásával biztosítható - a halálbüntetés korábbi alkalmazhatósági köre: - emberiség elleni bűncsel-k (népirtás, polgári lakosság elleni erőszak minősített esetei, bűnös hadviselés, hadikövet elleni erőszak minősített esete) - személy elleni bűncsel-k (emberölés minősített esetei) - közrend elleni bűncsel-k (terrorcsel minősített esetei, légi jármű hat-ba kerítésének minősített esete) - katonai bűncsel-k (szökés különösen minősített esetei, kibúvás szolgálat alól minősített esete, szolgálat megtagadása, kötelességszegés szolgálatban különösen minősített esete, zendülés különösen minősített esete, elöljáró v. szolgálati közeg elleni erőszak különösen minősített esetei, stb)

- Be 399§-a: kegyelmezési eljárás - AB indoklása - Alk 8§ (1); 54.§ (1); 8§ (2),(4) - az 54§ (1) alapján az élettől való nem önkényes megfosztás O.K lenne ⇒ a 8§ (2) az irányadó - a Btk halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma korlátozásának tilalmába ütköznek (nemcsak korlátozzák a tartalmát, hanem a teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését engedik meg - az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot, minden mást megelőző legnagyobb érték, számos egyéb alapjognak forrása és feltétele ⇒ korlátot jelent az állam büntetőhat-mával szemben - kriminológia, kriminálstat: sem az alkalmazása, sem a vele való fenyegetés nincs bizonyíthatóan tvszerű hatással az összbűnözésre v. az elkövetés gyakoriságára - nemzetközi alapok: - Polgári és Pol-i Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: veleszületett jog az életre, ezt a

tv-eknek védelmeznie kell - 1950-es Római Egyezmény 1983-as kiegészítő jegyzőkönyve: a halálbüntetést el kell törölni 13 - EP 1989-es nyilatkozata "Az alapjogokról és az alapvető szab-okról": a halálbüntetést el kell törölni - Schmidt Péter különvéleménye: - az Alk 8. (tv sem korlátozhatja az alapvető jogot) és 54 §-a (csak az önkényes megfosztást tiltja) ellentmond ⇒ az ellentét feloldása az ogy kötelessége ⇒ AB-nek ki kéne mondani hatáskörének hiányát (emellett érvelhet a halálbüntetés mellett) - Lábady Tamás és Tertyánszky Ödön párhuzamos véleménye - Alk 7.§: A MK jogrendszere elfogadja a nj általánosan elismert szabályait, biztosítja a vállalt nj-i kötelezettségek és a belső jog összhangját - az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményeket Mo is elismeri - emberlét és méltóság elválaszthatatlan; nem is jog, hanem jogon kívüli érték, amelyek tiszteletben tartása és védelme a

jog feladata, ezen jogi tilalmak az államot is kötik - az emberi lét és méltóság a jog által is sérthetetlen és elidegeníthetetlen - 54.§: csak az önkényes megfosztást tiltja ⇒ ugyanolyan értékek versenghetnek egymással (pl. jogos védelemnél OK az élettől való megfosztás) - Sólyom László párhuzamos véleménye - emberi méltósághoz való jog: anyajog ⇒ még nem nevesített szabjogok forrása - AB szab-a - kizárólag alkjogi érvekkel alapozhatja meg döntését - nem köti a tvhozó szándéka, a közvélemény, erkölcsi v. tud-os irányzat sem - döntése végleges - értelmezéseivel megfogalmazza az Alk és a benne foglalt jogok elvi alapjait ⇒ koherens rendszer = láthatatlan Alk - az élethez való jog fogalma nem tölthető ki két olyan koncepcióval, amelyek közül az egyik megengedi, a másik viszont kizárja a halálbüntetést ⇒ az AB értelmezésében az állam nem veheti el egy ember életét - emberi méltóság: alap-norma szerep

(új szabjogokat lehet belőle levezetni), de csak az élethez való joggal együtt lehetnek az alapjogok alapjai - élethez való jog határai az önkényesség értelmezésétől függnek - önkényes a büntetés kiszabás, ha túlságos teret enged a bíró szubjektív döntésének v. ha a tv-nek megfelelő eljárás hiányzik - a magyar Alk az élethez és az emberi méltósághoz való jog esetében önmagában nem zárja ki az attól való megfosztás önkényességét, ha az tv alapján, tv.es eljárásban történt ⇒ magának a halálbüntetésnek kell önkényesnek lennie: - nézet: önkényes, mert nem bizonyítható, hogy alkalmas az Alk-nyal összhangban lévő büntetési célok megvalósítására, de ez kevés - lényeg: pl a börtönhöz beérhetjük a büntetés célszerűségének nagy valószínűségével, a halálbüntetéshez nem - cél: bizonyítani, hogy a hatékony életelvétel is alkellenes - a méltósághoz való jog funkciói: - abszolút határa az

állam és más emberek kényszerítő hat-ának - egyenlőség biztosítása: minden ember méltósága egyenlő ⇒ nem lehet belőle elvenni; az életek egyenlőségét a méltóság garantálja (függetlenül attól, hogy ki mit valósít meg emberi lehetőségeiből) - az élethez való jog csak a méltósággal együtt emberi jog - mai emberkép: dualista (biológiai és társ-i lény; test és lélek) - testi jogok védelme ált. nem abszolút, a méltóságé igen ⇒ az egyes ember feláldozása közösségi célokra indokolható lenne ⇒ egységes ember-felfogás kell 14 - az élethez és méltósághoz való jog csak elvehető és csak visszafordíthatatlanul, és akkor minden más jog is megszűnik (többi jog korlátozható, majd helyreállítható, más jogok érvényesülését nem zárja ki) - az élethez és a méltósághoz való jogtól megfosztás fogalmilag önkényes (mivel fogalmilag korlátozhatatlanok, maga a lényeges tartalom) ⇒ a halálbüntetés

azért önkényes, mert az élethez és méltósághoz való jog eleve korlátozhatatlan - jogos védelem kérdése (ha az élet ellen támadót megölik) - az ekkor biztosított büntethetetlenség nem az élettől való megfosztás jogszerűségét ismeri el, hanem az adott szituációnak a jogon kívüliségét (az állam sem ítélhetné halálra ⇒ nem igaz, hogy a társ védekezését valósítja meg a megtámadott személy) - Szabó András párhuzamos véleménye - a büntetésalkalmazás alapja az az elv, hogy a bűn büntetlenül nem maradhat (nem a büntetés hatásossága, alkalmassága) ⇒ nem kérdőjelezhető meg a halálbüntetés létjogosultsága sem (mivel nincsenek alk-osan meghatározott büntetési célok ⇒ a cél meg nem valósítása nem alkellenes) - alap: 8.§ - AB: a büntetési rendszer felülvizsgálandó; Szabó szerint ennek oka: - a bj mai rendszere a halálbüntetést büntetési célokkal indokolja ⇒ a halálbüntetés kiiktatása kihat a bj

társ-i rendeltetésének Btk-ban adott értelmezésmódjára - a bj-i büntetést nem szükséges a célra való alkalmassághoz kötni; a bj társ-i rendeltetése: a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen - egyedül lehetséges alk-os jogállami büntetés: arányos büntetés (csak így O.K a jogegyenlőség); arányos büntetés kiszabható halálbüntetés nélkül is - Zlinszky János párhuzamos véleménye - az élet elvétele annak korlátozását is jelenti ⇒ a 8.§ (1) bek-e alapján alkellenes a halálbüntetés - a büntetés (szemben Szabóval) csak a célra irányított értelemben elfogadható, indokoltságát veszti azonnal, amint céljai megvalósítására alkalmatlanná válik - mivel a halálbüntetés szükségessége nem igazolt ⇒ alkalmazása a tvhozó hat-i döntésén alapul ⇒ önkényes 27. A határozott ideig tartó szabadságvesztés és végrehajtása - 40. § (1) A szabveszt életfogytig v határozott ideig tart (2) A határozott ideig

tartó szabveszt legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama 15 év, halmazati v. összbüntetés esetén 20 év - legáltalánosabb büntetési nem: szabveszt (ált. kizárólagos büntetési nem, kivéve ahol csak pénzbüntetést lehet alkalmazni); de: egyre gyakoribb a szabelvonással nem járó büntetés alkalmazása - Alk 55.§-a (+ PPJNE, EEJE): a szab-hoz való alapvető jog nem korlátozhatatlan; tves korlátozás: be szabályainak megtartásával a bír szabveszt-t szab ki - a Különös Rész az adott bűncsel-re kiszabható szabveszt legmagasabb tartamát minden esetben meghatározza (legkisebb tartamát: csak ha magasabb, mint 1 nap); spec minimumok és maximumok a fiatalkorúakra a tv-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazhatók - 41. § (1) A szabveszt-t büntetés-végrehajtási intézetben, fegyház, börtön v fogház fokozatban kell végrehajtani 15 (2) A szabveszt végrehajtásának rendjét, vmint az elítélt kötelezettségeit és jogait

külön jogszab határozza meg. (3) A szabveszt végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. - a bír a büntetés kiszabásával egyidejűleg határozza meg a végrehajtás fokozatát - fokozatok eltérése: - eltérő elkülönítés a külvilágtól - eltérő ellenőrzés, felügyelet, őrzés - eltérő intézeten belüli mozgási lehetőség, életrend, jutalmazás, fenyítés - ok: elítéltek 3 alapvető csoportja - többszörös visszaesők és azok, akik igen súlyos bűncsel-t követtek el - szándékos bűncsel miatt elítéltek, akiknek büntetése viszonylag hosszabb tartamú v. korábban már büntetve voltak - szándékos bűncsel miatt rövidebb tartamú szabveszt-re, ill. gondatlan bűncsel miatt szabveszt-re ítéltek ⇒ fokozatba osztás függ: - bűncsel súlyától - büntetés mértékétől -

elítélt előéletétől - bűncsel bűntett v. vétség - állampolgári jogok a szabveszt alatt: - szünetelnek (pl. választhatóság, választójog) - módosulnak - nem korlátozhatók (privát szférát érintő x jogok, oktatáshoz való jog, jogorvoslati jog, diszkrimináció tilalma) - fiatalkorúak: eltérő szabályok - 42. § (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabvesztést (2) Fegyházban kell végrehajtani a háromévi, v. ennél hosszabb tartamú szabveszt-t, ha a) állam v. emberiség elleni bűncsel b) - terrorcsel - légi jármű hat-ba kerítése - emberölés, emberrablás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, közveszélyokozás és rablás súlyosabban minősülő esetei c) életfogytig tartó szabveszt-sel is büntethető katonai bűncsel-k miatt szabták ki (3) Fegyházban kell végrehajtani a kétévi v. ennél hosszabb tartamú szabveszt-t, ha az elítélt többszörös

visszaeső - fegyház: állandó irányítás, ellenőrzés, intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelettel járhat, külső munka: csak kivételesen és ha elkülöníthető a külvilágtól - meghatározó: szabveszt tartama, elkövetett bűncsel jellege, elítéltek előélete - csak bűntett esetén (kivéve: többszörös visszaeső által elkövetett szándékos vétség) - 43. § Börtönben kell végrehajtani a szabveszt-t - a 42§ esetét kivéve -, ha a) bűntett miatt szabták ki b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső 16 - börtön: a bűntett miatt kiszabott szabveszt általános végrehajtási fokozata (rövid tartamú eltávozás kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt, az intézet kijelölt T-én szabadon járhat, irányítás és ellenőrzés alatt áll) - 44. § Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabveszt-t, kivéve, ha az elítélt visszaeső - gondatlan vétség, ill.

szándékos vétség (ha nem visszaeső) - rövid tartamú eltávozás ált. engedélyezhető, külső munkában részt vehet, szabadidejét saját belátása szerint használhatja fel, az intézet T-n szabadon járhat - 45. § (1) Ha a bír szabveszt-t alkalmaz, fegyházat, börtönt v fogházat szab ki (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83.§) - különösen az elkövető személyiségére és a bűncsel indítékára - tekintettel a tv-ben előírtnál eggyel szigorúbb v. eggyel enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. - garancia: a fokozatot a bír határozza meg ítéletében (szempont: elkövető egészségi állapota, személyiségzavarai, életkora, vmint a bűncsel motívuma - fokozat meghatározása próbaidőre való felfüggesztés esetén és akkor is kötelező, ha a a bír a szabveszt-t az előzetes fogva tartással kitöltöttnek nyilvánítja - különleges eljárás: a tv-ben előírtnál enyhébb v. súlyosabb fokozat

megállapítására nincs lehetőség - BH 1987. 305: az összbüntetési eljárásban is irányadónak kell tekinteni, ha a bír az alapítéletben eggyel enyhébb fokozatot állapított meg - súlyosítási tilalom: csak akkor irányadó a fokozatra is, ha a bír a 45. § (2) bek alapján szabott ki enyébb fokozatot - 46. § (1) A büntetésvégrehajtás alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bír úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralévő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bír elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bír az (1) bek alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. - a fokozat megváltozása fontos, mert a feltételes szab-ra bocsátás legkorábbi időpontja a végrehajtási fokozathoz igazodik (a

határozott ideig tartó szabveszt esetén) - bv-i intézet előterjeszt, bv-i bíró dönt, elítélt fellebbezhet, a megyei (fővárosi) bír másodfokú tanácsa bírálja el - eseti fegyelmezetlenség nem adhat alapot a fokozat megváltoztatására - BH 1994. 5: enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése általában akkor indokolt, ha az elítélt folyamatosan és kifogástalanul teljesíti a kötelezettségét és a büntetésének felét már letöltötte - összbüntetés: a végrehajtási fokozatot az alapítéletekben meghatározott végrehajtási fokozatok figyelembevételével kell megállapítani (akkor is, ha a bv-i bíró az alapítélettel kiszabott büntetés hátralevő részére enyhébb v. szigorúbb fokozatot jelöl ki) - aki szabveszt-éből min 5 évet kitöltött, a várható szabadulása előtt legfeljebb 2 évvel átmeneti csoportba lehet helyezni; az átmeneti csoportban az elítéltre vonatkozó bv-i szabályok enyhíthetők (mozgásszab, külvilággal

való érintkezés) - 47. § (1) A bír a határozott ideig tartó szabveszt-re ítéltet feltételes szab-ra bocsáthatja, ha különösen a bv alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy tvtisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabelvonás nélkül is elérhető (2) Feltételes szab-ra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt - fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét 17 - börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét - fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte (3) Nem bocsátható feltételes szab-ra a) akit olyan szándékos bűncsel miatt ítéltek szabveszt-re, amelyet korábbi végrehajtandó szabveszt-re ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el b) aki a szabveszt-ből legalább 30 napot nem töltött ki - cél: elítélt

visszavezetése a társ-ba, a beilleszkedés elősegítése - funkció: a bv rendjének megtartására ösztönzi az elítéltet (szabadulás reménye ⇒ pozitív befolyásolás) - objektív feltétel: időtartam (a 30 napba beszámít az előzetes fogva tartásban töltött idő is) - szubjektív feltétel: alaposan feltehető, hogy. - intézet előterjesztése és az elítélt meghallgatása alapján a bv-i bíró dönt (elutasítás esetén később újból vizsgálhat) - BH 1996. 3: a feltételes szab-ra bocsátás mellőzését indokolhatja, ha az elítélt ellen újabb be van folyamatban - (3): nem feltételezhető, hogy elérhető a büntetés célja a szabveszt teljes kitöltése nélkül; közömbös, hogy a szabveszt-t szándékos v. gondatlan bűncsel miatt kapta, de az újabb elkövetésnél csak a szándékos bűncsel miatt kiszabott szabveszt a kizáró ok - ha az elkövetés a feltételes szab alatt történik ⇒ a bír a feltételes szab-t megszünteti és a

szabveszt-büntetéseket összbüntetésbe foglalja (az összbüntetésként kiszabott szabvesztből sem bocsátható az elítélt feltételes szab-ra) - LB: a közkegyelem hatálytalanná válása (újabb szándékos bűncsel elkövetése) miatt nincs helye sem a feltételes szab megszüntetésének, sem pedig a feltételes szab-ból való kizárásnak - 48. § (1) A feltételes szab tartama azonos a szabveszt hátralevő részével, de legalább 1 év; életfogytig tartó szabveszt esetén pedig 10 év. (2) Ha a szabveszt hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szab letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni (3) A feltételes szab tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető (4) A bír a feltételes szab-t megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szab alatt elkövetett bűncsel miatt végrehajtandó szabveszt-re ítélik.

Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik v ha a magatartási szabályokat megszegi, a bír a feltételes szab-ot megszüntetheti (5) A feltételes szab megszüntetése esetén a feltételes szab-on eltöltött idő a szabveszt-be nem számít bele - a feltételes szab a büntetés végrehajtásának része (csak a tényleges szabelvonás alól mentesít) - a feltételes szab számításánál a bv-i szabályokat kell alkalmazni (nem a Be rendelkezéseit) - pártfogó: - cél: társ védelme, elítélt társ-i beilleszkedése - pártfogó: közvetlenül ellenőriz, irányít, de segítséget is nyújt - bv-i bíró dönt róla a feltételes szab-ra bocsátással egyidejűleg - felnőttkorúak pártfogó felügyeletét a bír hajtja végre 18 - elrendelése csak lehetőség (személyiség, családi körülmény, vagyoni helyzet, életvezetés alapján) - a felügyelet tartama azonos a feltételes szab idejével - bűnmegelőzési ellenőrzés: a rendőrség bűnmegelőzési

célból ellenőrizheti azt, aki szándékos bűncsel miatt kiszabott min 2évi szabveszt-ből v. visszaesőként szabveszt-ből szabadult - feltételes szab megszüntetése: közömbös, hogy szándékos v. gondatlan volt-e az újabb bűncsel - a szabveszt hátralevő tartamának végrehajtása akkor is kötelező, ha a feltételes szab tartama alatt elkövetett bűncsel miatt a büntetés kiszabására a feltételes szab eltelte után kerül sor - a feltételes szab nem szüntethető meg - ha a korábbi szabveszt végrehajthatósága elévülés folytán kizárt - ha tartama alatt olyan bűncsel miatt kiszabott szabveszt-t hajtanak végre, amelyet az elítélt nem a feltételes szab alatt követett el - intézkedés alkalmazásakor - BK 151: Összbüntetésbe foglalásnak van helye akkor is, ha a terheltet a feltételes szab tartama alatt a bír végrehajtandó szabveszt-re ítéli olyan bűncsel miatt, amelyet a feltételes szab-ra bocsátás előtt követett el - nem kötelező a

feltételes szab megszüntetése pl. végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabveszt esetén sem (de újabb bűncsel esetén mind2 büntetés jogkövetkezményeit viseli) - a feltételes szab megszüntetéséről az újabb bűncsel-t elbíráló bír ítéletében rendelkezik (ha ezt elmulasztja ⇒ különleges eljárás keretében dönt a bír; ha a bíró mérlegelhet ⇒ nincs helye a különleges eljárásnak); a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megszegése esetén: bv-i bír dönt (indokolt: ha arra lehet következtetni, hogy az elítélt nem tud v. nem akar beilleszkedni a társ-ba) - pártfogó felügyelet magatartási szabályai: - képesség szerinti munka - tvtisztelő életmód - időszakos jelentkezés - lakó- és mh önkényes megváltoztatásának tilalma - x helyek látogatásának tilalma - egyes személyekkel való érintkezésnek a tilalma 26. Az életfogytig tartó szabadságvesztés - Btk 40. § (1) A szabveszt életfogytig v.

határozott ideig tart - legáltalánosabb büntetési nem: szabveszt (ált. kizárólagos büntetési nem, kivéve ahol csak pénzbüntetést lehet alkalmazni); de: egyre gyakoribb a szabelvonással nem járó büntetés alkalmazása - miniszteri indoklás: a legerőteljesebb visszatartó hatású büntetés, az elkövető elszigetelése lévén, közvetlenül szolgálja a társ védelmét + a büntetés nevelési feladata sem oldható meg nélküle - Alk 55.§-a (+ PPJNE, EEJE): a szab-hoz való alapvető jog nem korlátozhatatlan; tves korlátozás: be szabályainak megtartásával a bír szabveszt-t szab ki - az életfogytig tartó szabveszt nem határozatlan tartamú szabveszt, mert a büntetés végleges tartama nem a végrehajtás során hozott további döntéstől függ 19 - az elítélt élete végéig tart, a kegyelmi elhatározást kivéve nincs lehetősége az elítéltnek a szabadulásra - mindig alternatív büntetési nem, alkalmazása fiatalkorú elkövetővel

szemben kizárt - büntetési rendszerünkben a legsúlyosabb kiszabható büntetés, de nem értelmezhető kivételes jellegűnek - Btk 47/A. § (1) Az életfogytig tartó szabveszt-re ítélt akkor bocsátható feltételes szab-ra, ha a szabveszt-ből a bír által meghatározott időtartamot letöltötte, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabelvonás nélkül is elérhető. (2) A feltételes szab-ra bocsátás legkorábbi időpontját - 15 és 25 év között - a bír az ítéletében határozza meg. (3) Ha az életfogytig tartó szabveszt végrehajtása alatt az elítéltet szabveszt-re ítélik, a kiszabott szabveszt nem hajtható végre, azonban a bír a feltételes szab-ra bocsátás legkorábbi időpontját a (2) bek keretei között elhalaszthatja (4) Nem bocsátható feltételes szab-ra az életfogytig tartó szabveszt-re ítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabveszt-re ítélik - nem alkalmazhatók a 47. § (3) bek-ben meghatározott

kizáró okok - feltételek: - objektív feltétel: meghatározott időtartam kitöltése (az életfogytig tartó szabveszt-t kiszabó bír dönt) - szubjektív feltétel: alaposan feltehető, hogy a büntetés célja.(a büntetésvégrehajtási bíró dönt, a feltételes szab-ra bocsátás feltételeinek vizsgálatakor) - 0 utalás a magatartásra; ok: a feltételes szab-ra bocsátás vizsgálatánál azonos súllyal kell figyelembe venni a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket is (mivel halálbüntetés helyett is életfogytigtartó szabveszt-t szabnak ki) - különös jelentősége van annak, hogy a feltételes szab-ra bocsátás ne kapásból x idő eltelte után történjen, hanem a feltételek gondos mérlegelése után - (4) bek: a tv vélelmezi, hogy a büntetési célok a feltételes szab-ra bocsátás esetén nem érhetők el (közömbös, hogy mikor követték el az életfogytig tartó szabveszt-re ítélések alapját képező bűncsel-eket, elég a két

büntetés találkozása), de kegyelmi elhatározással még ekkor is szabadulhat - 1993. XVII tv: a 47/A §-t alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben és azoknál a szabveszt-büntetéseknél is, amelyeknek végrehajtása a tv hatálybalépésekor nem fejeződött be - ha a feltételes szab-ra bocsátás legkorábbi időpontja 25 év ⇒ nem lehet elhalasztani - a büntetés-végrehajtási bíró döntésénél figyelembe veszi, ha az elítélttel szemben végre nem hajtható határozott tartamú szabveszt-t is kiszabtak - 48/A.§ (1) Életfogytig tartó szabveszt esetén a bír a feltételes szab-ot akkor is megszüntetheti, ha az elítéltet a feltételes szab alatt a feltételes szab-ra bocsátás előtt elkövetett bűncsel miatt végrehajtandó szabveszt-re ítélik. (2) Ha a bír az életfogytig tartó szabvesz-re ítélt feltételes szab-át megszünteti, az elítélt a vele szemben kiszabott határozott ideig tartó szabveszt kétszeres időtartamáig, de legalább 5

évig nem bocsátható feltételes szab-ra. - a feltételes szab akkor is megszüntetendő, ha az elítéltet a feltételes szab előtt elkövetett bűncsel miatt ítélik szabveszt-re (ellentétes lenne a büntetés céljával, ha az elítélttel szemben kiszabott határozott tartamú szabveszt elenyészne, amikor az elítélt az életfogytig tartó szabveszt büntetése végrehajtásának hatálya alatt áll, de tényleges szabelvonást nem alkalmaznak vele szemben) 20 - a 48/A. §-t csak az azt beiktató 1994 IX tv hatályba lépése után elkövetett bűncsel esetében lehet alkalmazni 28. A szabadságelvonással nem járó büntetések - 38. §: lásd fenn - 49.§ (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát végezni Az elítélt személyi szab-a egyébként nem korlátozható (2) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon v. a szabadnapján díjazás

nélkül végzi (3) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama 100 nap. - gyakorlati alkalmazása ritka (szabveszt kiváltására inkább pénzbüntetést, különböző intézkedéseket és önálló mellékbüntetéseket alkamaz a bír) - közérdekű munka: a köz javára végzett ingyenes munka - bír: a munka tartamát határozza meg - bv-i bíró: a hivatásos pártfogó javaslatára dönt a munka természetéről és helyéről - 0 munkaviszony a kijelölt mh-lyel (min napi 4, max napi 8 óra) - lényeg: nem emeli ki környezetéből (heti min 1 nap: pihenő- v. szabadnapon); de a tv lehetőséget biztosít a folyamatos munkavégzésre is - 50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, ill. ennek hátralévő része helyébe szabveszt lép Ezt a szabveszt-t fogházban kell végrehajtani (2) A közérdekű munka, ill. ennek hátralévő része helyébe lépő szabveszt-t úgy kell

megállapítani, hogy egynapi közérdekű munkának egynapi szabveszt felel meg. - a közérdekű munka célja: a rövid tartamú szabveszt kiváltása ⇒ nem teljesítése esetén a helyébe szabveszt lép (közérdekű munka önként teljesíthető csak) - a szabveszt-re történő átváltoztatásról a bv-i bíró dönt az ügyész indítványára - 51.§ (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget. (2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke 10, legnagyobb mértéke 360 napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább 50, de legfeljebb 10000 Ft-ban kell meghatározni. - ált. alternatív büntetés a szabveszt-sel és néha a közérdekű munkával - kizárólag pénzbüntetéssel fenyegetett bűncsel kevés van a Btk-ban - cél: büntetési célok anyagi hátrány okozásával

való elérése; de alkalmazásának nem feltétele (ellentétben a pénzmellékbüntetéssel), hogy az elkövető megfelelő jövedelemmel, keresettel, vagyonnal rendelkezzen - a pénzbüntetés mértékében ki kell fejeződnie az elkövetett bűncsel súlyának is ⇒ a napi tételek számának meghatározása a csel súlya, az elkövető bűnösségének foka, vmint egyéb enyhítő és súlyosító körülmények alapján történik - az egynapi tétel összegét úgy indokolt megállapítani, hogy az ne haladja meg az elkövető egy napra eső teljes jövedelmét (kivéve, ha nagy eltérés van az elkövető életvitele és igazolt jövedelme között) - a 360 napi tétel felső határ halmazati v. összbüntetés esetén sem emelhető; megállapításánál számít, hogy a bűncsel-t kizárólag pénzbüntetéssel fenyegeti a Btk, v. alternatív büntetési nem a pénzbüntetés - BH 1990. 126: külföldi elkövető esetén a külföldi megélhetési költségek

figyelembevételével kell meghatározni az egynapi tétel összegét 21 - 52.§ A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtott szabveszt-re kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egy napi szabveszt lép - átváltoztatásról az ügyben első fokon eljárt bír különleges eljárásban határoz (fogházban kell végrehajtani) - pénzbüntetés behajtásának megkísérlése: csak fiatalkorú elítéltek esetén van előírva - megfizetés megtörténhet az előírt határidő után és a szabveszt megkezdése után is (ekkor a szabveszt-t, ill. annak le nem töltött részét nem hajtják végre) - a pénzbüntetés átváltozás esetén sem alapozza meg a visszaesői minőséget, nem foglalható összbüntetésbe, az elítélt feltételes szab-ra nem bocsátható - BH 198. 430: átváltoztatásról nem kell rendelkezni, ha a külföldi vádlott biztosítékot helyezett letétbe - ha a szabveszt-t kegyelemből pénzbüntetésre

változtatják át, és a kegyelmi döntés nem rendelkezik a pénzbüntetés átváltoztatásának lehetőségéről, úgy azt meg nem fizetés esetén sem lehet szabveszt-re átváltoztatni 29. A mellékbüntetések - 53.§ Azt, akit szándékos bűncsel miatt végrehajtandó szabveszt-re ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. - jogfosztó, jogkorlátozó mellékbüntetés - fiatalkorú: csak 1 évet meghaladó végrehajtandó szabveszt mellett - "méltatlanságot" a bír állapítja meg (ekkor köteles alkalmazni), ált: - élet elleni szándékos bűncsel-k - egyéb erőszakos bűncsel-k - többszörösen büntetett előéletű személyek - visszaesők - hosszabb tartalmú szabveszt esetén - szabveszt kiszabása nélkül is alkalmazható, ha a bír az eljárást a jogszab megsértésével külföldön tartózkozó vádlott távollétében folytatja le - közügyektől eltiltás mellett más

mellékbüntetés is alkalmazható - a közügyektől eltiltásról a bír értesíti azt a szervet, amelyet ez a büntetés érint - 54.§ (1) A közügyektől eltiltott a) nem vehet részt népképvis-i szerv tagjainak választásában, népszavazásban, népi kezdeményezésben b) nem lehet hivatalos személy c) nem működhet népképvis-i szerv testületében (bizottságában) d) nem viselhet tisztséget társ-i szervezetben, szövetkezetben, egyesületben e) nem érhet el katonai rendfokozatot f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét v. megbízását, amelynek elnyerését az (1) bek kizárja b) katonai rendfokozatát, további belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. - 2ős hatás: - megfosztás jogoktól - korlátozás x jogok megszerzésében,

gyakorlásában - taxatíve rendelkezések ⇒ 22 megfosztani - nem lehet az elítéltet a felsorolt jogosítványoknak csak egy részétől - más jogok elvonására nem terjeszthető ki - 1995-ös AB Hat: alkellenes a felsőoktatási tv azon rendelkezése, amely kizárja a felsőoktatási intézményekben felsőfokú tanulmányok folytatásából azokat, akiket eltiltottak a közügyektől. Indok: szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az oktatáshoz való alapvető jogot (de az egyes intézmények kizárhatják az ilyen elítélteket) - 55.§ (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év (2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít be az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bek értelmében szünetelnek, vmint az az idő sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabveszt végrehajtása alól. Ha a feltételes szab-ot

nem szüntetik meg, a feltételes szab-on töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani. - tartam meghatározása: elkövető társ-ra veszélyessége alapján, ill. a szabveszt mértékével arányosan - nem számít be a más ügyben fogvatartásban töltött idő, feltéve, hogy marasztaló ítélet született az ügyben - ha a terhelttel szemben a bír több esetben is alkalmaz közügyektől eltiltás mellékbüntetést: az a közügyektől eltiltás kerül végrehajtásra, amelyik az elítéltre nézve a leghátrányosabb - 56. § Foglalkozástól azt lehet eltiltani, aki a bűncsel-t a) szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, v. b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el - jogkorlátozó mellékbüntetés, 2-ős célja: - prevenciós cél, a társ. védelme egzisztenciális hátrány okozásával - védelmi, biztonsági jelleg (az elítélt e foglalkozása gyakorlásával ne

követhessen el bűncsel-t) - foglalkozás szabályai megszeghetők szándékosan v. gondatlanul is - szakképzettséget igénylő foglalkozás: alakszerű képesítés v. megfelelő gyakorlat - foglalkozás: olyan tev, amelyet vki élethivatásszerűen, megélhetésének biztosítása végett, jövedelemszerzési céllal folytat + amit a tv foglalkozásként rendel figyelembe venni - szakképzettséget igénylő foglalkozás esetén az eltiltás csak egységesen alkalmazható, nem lehet korlátozni az eltiltást az elkövető által betöltött munkakörre (1964-es BH: a szülész-nőgyógyászt az orvosi foglalkozástól kell eltiltani) - foglalkozásnak minősül: elkövető vállalat igazgatója, általános vezető szervének tagja, szövetkezet igazgatóságának, felügyelőbizottságának tagja, gt vezető tisztvis-e, felügyelőbizottságának tagja - b): vonatkozik a szakképzettséghez nem kötött, ill. hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozásnál, de

tisztázni kell, hogy mennyiben használta fel a betöltött munkakört ⇒ a megjelölt munkakör tekintetében lehet helye a foglalkozástól eltiltásnak - mind3 főbüntetés mellett, más mellékbüntetésekkel együtt is és a főbüntetés kiszabása nélkül, önálló mellékbüntetésként is alkalmazható - kiszabása lehetőség, tv nem állapít meg kötelező eseteket - az eltiltást a rendőrség ellenőrzi - 57. § (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú v határozott ideig tart Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama 10 év. 23 (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést (55. § (2) bek) a foglalkozástól eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. (3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól

tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozáshoz szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után, meghatározott módon igazolta. A végleges hatályú eltiltás alól a bír az eltiltottat mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá vált. - alkalmatlan: ált. eü-i okok - tartam meghatározása: nem elsősorban a főbüntetés függvénye, úgy kell megállapítani, hogy az adott tartam elteltével feltehető, hogy az elkövető nem fog foglalkozásával összefüggésben újabb bűncsel-t elkövetni - határozott ideig tartó eltiltás esetén az újból való gyakorlás a jártasság igazolásától függ - végleges hatályú eltiltás esetén: 10 év elteltével bírói felülvizsgálat alkalmasság igazolásától függően mentesíthet az eltiltás hatálya alól - nem érvényesül a mentesítés egységességének elve: a foglalkozástól eltiltás a mentesített elítélttel szemben is

végrehajtható - 58. § (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncsel-t v. bűncsel-ek elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat - jogkorlátozó mellékbüntetés - cél: újabb közl-i bűncsel és más, közl-re veszélyt jelentő járművezetői magatartás megakadályozása - jármű: olyan vasúti, vízi, légi és közúti jármű, amelyek vezetése engedélyhez, ill. járművezetői igazolványhoz kötött - nem feltétel, hogy engedéllyel rendelkezzen ⇒ az eltiltás tartama alatt az engedéllyel nem rendelkező nem szerezhet vezetői engedélyt - "járművezetés szabályai": minden olyan közl-i szabály, ami a járművezető részére kötelezettségeket és tilalmakat ír elő ⇒ cserbenhagyás, járművezetés tiltott átengedése is - járműhasználat nem = ha a jármű tárgya

a szándékos bűncsel-nek - az eltiltás alkalmazása lehetőség; indokolt: - ha az elkövető személyiségéből arra lehet következtetni, hogy az elkövetőnek a közl-ben járművezetőként való részvétele a közl biztonságát veszélyezteti - ha a bűnözés megelőzésére szükségesnek mutatkozik - akkor is kiszabható a szabveszt, a közérdekű munka és a pénzbüntetés mellett, ha a bír a szabveszt v. a pénzbüntetés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti; más mellékbüntetéssel együtt is alkalmazható - önálló mellékbüntetésként is alkalmazható (indok lehet: az elkövető nevelhetősége érdekében főbüntetés kiszabása szükségtelen) - az eltiltás korlátozható a közl egyes ágazataira (vízi, légi, stb), ezen belül egyes járműkategóriákra és járműfajtákra - 59. § (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú v határozott ideig tart Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A

határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama 10 év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására (55. § (2)), vmint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést (57. § (3)) a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően alkalmazni kell 24 - az alkalmatlanság nem az elkövetett bűncsel súlyához kapcsolódik (életkor, betegség, személyiség-függő); az alkalmatlanságnak összefüggésben kell állnia az elkövetett szabályszegéssel - határozott ideig tartó eltiltás esetén mérlegelési szempont: milyen mértékben veszélyes az elkövető a közl biztonságára (bűncsel szándékos v. gondatlan jellege, elkövető általános közl-i magatartása, eredményhez való viszonya) - tartamba beleszámítják azt az időt, amíg az elítélt vezetői engedélyét a bűncsel-nyel összefüggésben visszavonták - nem számítható

be: - a bevonástól eltelt idő a végleges hatályú eltiltás esetében - a letartóztatásban töltött idő - az az idő, amely alatt az elkövető az engedélyt jogosulatlanul tartotta birtokában - mentesítés végleges hatályú eltiltás esetén: ha az eltiltás óta 10 év eltelt (az ezt kimondó bírói határozattól számítják, nem a bevonástól), és az eltiltott járművezető alkalmassá vált - határozott ideig tartó eltiltás: a járművezetés újbóli gyakorlása jártasság igazolásához köthető (jártasságot a rendőrségnél kell igazolni ⇒ eredményes vezetői vizsga) - alkalmasság: adottságok, képességek megléte, ismeretek megszerzésének lehetősége; jártasság: megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége - utánképzésre kell kötelezni azt az elkövetőt, akinek vezetői engedélyét közl-i bűncsel miatt visszavonták - 60. § (1) A tv-ben meghatározott esetekben azt, akit szabveszt-re ítélnek, egy v több

helységből v. az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama 5 év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést (55. § (2)) kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell - a tartózkodási hely (lakóhely, mh) szabad megválasztásának jogát korlátozza 3 feltétellel (l. (1) bek) - szabveszt: lehet végrehajtandó v. próbaidőre felfüggesztett - közérdek veszélyeztetése: ha további bűncsel elkövetését valószínűsíti - alkalmazása nem kötelező, a bír mérlegel - megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él - önálló mellékbüntetésként is alkalmazható (szabveszt kiszabása nélkül is) - ellenőrzés: rendőrség - a kitiltott az ítélet jogerőre emelkedését (v. a szabadulást) követő 8 napon belül köteles

elhagyni az adott helységet, ill. T-t; szabadon választott helységbe távozhat, de ott köteles jelentkezni a rendőrségnél - 61. § Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a MK T-éről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország T-ét elhagyni és csak külön engedéllyel térhet vissza - a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza - a külföldi-magyar kettős állampolgár magyar állampolgárnak tekintendő ⇒ nem utasítható ki - mellékbüntetésként alkalmazható bármely főbüntetés mellett, vmint önálló mellékbüntetésként is, bármely bűncsel miatt 25 - rendőrség hajtja végre a jogerőre emelkedés után (ill. a szabveszt kiállása után) - 62. § Ha a bűncsel-t haszonszerzés céljából követik el, feltéve, hogy az elkövetőnek megfelelő vagyona van, vagyonelkobzást lehet alkalmazni végrehajtandó szabveszt mellett. - súlyos vagyoni hátrányt okoz

- elvonható: egész vagyona, vagyona egy része, x vagyontárgyai (előny: a javak eredetét nem kell tisztázni a be során) - megfelelő vagyon: elvonása az elkövető és tartásra jogosult hozzátartozói létfenntartását nem veszélyezteti - BH: megfelelő vagyon az is, amelyet az elkövető a bűncsel-ből származó vagyon értékesítéséből, ill. az eltulajdonított pénzen vásárol - haszonszerzés: társas bűncsel-nél minden elkövetőnél külön kell vizsgálni - végrehajtandó szabveszt mellett alkalmazható, bír dönt; indok főleg: ha olyan haszonra tett szert, amely a Btk. más rendelkezései alapján nem vonható el (pl környezetvédelmi bűncsel-ek) - főbüntetés kiszabása nélkül és főbüntetés kiszabása helyett is alkalmazható önállóan - mellett: más mellékbüntetésekkel együtt is kiszabható (kivéve pénzmellékbüntetés) - vagyonelkobzás: mindig mérlegelendő; pénzbüntetés: vannak kötelező esetek - fiatalkorú elkövetővel

szemben nem alkalmazható - 63. § (1) A vagyonelkobzás az elkövető egész vagyonára, egyes vagyontárgyaira v meghatározott pénzösszegben kifejezve rendelhető el. (2) A vagyonelkobzás elrendelhető arra a vagyontárgyra is, amelyet az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett átruházott, feltéve, hogy megszerzőjének az átruházás céljáról tudomása volt; úgyszintén arra a vagyontárgyra, amelyet az elkövető a bűncsel elkövetése után ingyenesen ruházott át (3) Az elkobzott vagyon az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll. - bír figyelemmel van: elkövető családi és vagyoni viszonyaira, a bűncsel-nyel elért vagyoni haszon nagyságára, a bűncsel tárgyi súlyára ⇒ a mellékbüntetés a büntetési célokon túlmenő hátrányt ne okozzon - lehet az ingatlan résztul-a, takarékbetétkönyv esetén meghatározott összeg is - főszabály: az elkövetőnek a bűncsel elbírálásakor meglevő vagyonára terjed ki - ingyenes

átruházásnál akkor is O.K a vagyonelkobzás, ha jóhiszemű volt a megszerző - a vagyonelkobzás által jogukban sértett személyek igénypert indíthatnak az állammal szemben - a vagyonelkobzást a bír-i végrehajtó foganatosítja - 64. § (1) Akit határozott tartamú szabveszt-re ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncsel-t haszonszerzés céljából követi el b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncsel elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani (2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege 5000 Ft, legmagasabb összege 2millió Ft. (3) Vagyonelkobzás esetén pénzmellékbüntetés kiszabásának nincs helye - vagyoni hátrányt okozó mellékbüntetés - főbüntetésként és mellékbüntetésként is alkalmazható 26 - BK állásfoglalás: akkor felel meg a célnak, ha az elítélt a tv-es tartási kötelezettségének teljesítése mellett, a

maga és tartásra szoruló családja minimális veszélyeztetése nélkül saját keresetéből képes megfizetni - BH: akkor sincs helye pénzmellékbüntetés kiszabásának, ha a megfelelő kereset hiánya neki felróható - kiszabás: egy összegben - más mellékbüntetésekkel együtt is alkalmazható (kivétel: vagyonelkobzás) - 65. § (1) A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabveszt-re kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabveszt-re is irányadó. (2) A pénzmellékbüntetésnek szabveszt-re átváltoztatása esetén ezer Ft-tól 15ezer Ftig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabveszt-t kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabveszt egy napnál rövidebb és 6 hónapnál hosszabb nem lehet. - csak fiatalkorú elítélt esetén kísérli meg az állam érvényesíteni igényét - átváltoztatásról az ügyben első fokon

eljárt bír dönt - a szabveszt végrehajthatóságát megszünteti, ha az elítélt kifizeti a pénzmellékbüntetést - 6 hónapos limit: hosszabb szabveszt aránytalanul súlyos hátrányt jelentene 30. A büntetés enyhítése és a végrehajtás felfüggesztése - 87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú (2) Az (1) bek alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke a) 10évi szabveszt, ehelyett min 5évi szabveszt-t b) 5évi szabveszt, ehelyett min 2évi szabveszt-t c) kétévi szabveszt, ehelyett min 1évi szaveszt-t d) egyévi szabveszt, ehelyett rövidebb tartamú szabveszt-t, közérdekű munkát, vagy ha - az elkövető különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel - ez is túl szigorú, pénzbüntetést e) egy évnél rövidebb tartamú szabveszt, ehelyett közérdekű munkát v. pénzbüntetést lehet kiszabni (3) Kísérlet

és bűnsegély esetében, ha a (2) bek a)-d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bek soron következő pontja alapján kell kiszabni (4) Ha a tv korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható - indok: - elkövetési magatartás tárgyi társ-i veszélyessége az átlagosnál csekélyebb is lehet - az elkövetői oldalon számos méltánylást érdemlő körülményt is értékelni kell - különös és többszörös visszaesőkre is alkalmazandó, de csak különös méltánylást érdemlő esetben - az enyhítés lehetősége nem kivételes intézmény - alapszabály: vmennyi büntetéskiszabási körülmény együttes értékelése ad csak lehetőséget a büntetés enyhítésére - enyhítés lehet: - egyfokú: a szabveszt büntetési tételeinek alsó határaihoz igazítva 27 - kétfokú: kísérlet és bűnsegély esetén (de nem kizárt a büntetési tétel felső határának kiszabása sem)

- feltételezi az enyhítő körülmények jelentős túlsúlyát (ha közvetlenül a kísérlethez, ill. a bűnsegélyhez kapcsolódnak) - korlátlan enyhítés: alsó határ a generális minimum (ennél nem lehet alacsonyabb a főbüntetés, pl: szabvesztnél min 1 nap); csak a büntetésre vonatkozik (nem ezalapján büntetés helyett intézkedést kiszabni) - csak lehetőség, nem kötelező a bír-nak - pénzfőbüntetés: - súlyosító/enyhítő körülmény: napi tételek száma - igazságosság érvényesülése (vagyoni, kereseti, családi viszonyok alapján): egynapi tételre jutó összeg meghatározása) - 87/A. § Ha a bír az eljárást jogszab megszegésével külföldön tartózkodó vádlottal szemben folytatja le, a bűnösséget megállapíthatja, de büntetés kiszabását - közügyektől eltiltás és vagyonelkobzás kivételével - mellőzi. Ebben az esetben az elévülésre a 33-35§ irányadó - 88. § Mellékbüntetés főbüntetés helyett önálló

büntetésként akkor alkalmazható, ha a bűncsel büntetési tétele 3évi szabveszt-nél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhető. Önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni. - főbüntetés helyett alkalmazható önálló mellékbüntetések: - fogl-tól eltiltás - járművez-től eltiltás - kitiltás - kiutasítás - vagyonelkobzás - alkalmazás: csak, ha a bír megítélése szerint a büntetés célja így is elérhető - főbüntetésként alkalmazott mellékbüntetésnek további mellékbüntetése kizárt - 89. § (1) Az egy évet meg nem haladó szabveszt v pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de a 2 évet meg nem haladó szabveszt végrehajtása is felfüggeszthető.

(3) A pénzbüntetés próbaideje 1 év, a vétség miatt kiszabott szabveszt 1 évtől 3 évig, a bűntett miatt kiszabott szabveszt egy évtől 5 évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbadidőt években kell meghatározni, és a kiszabott szabveszt-nél rövidebb nem lehet. (4) Ha az elkövetőt többször ítélik azonos nemű, próbaidőre felfüggesztett büntetésre, és még egyik büntetés próbaideje sem telt el, az előző büntetés próbaideje az utóbbi büntetés próbaidejének leteltéig meghosszabbodik. (5) Ha az elkövetőn olyan szabveszt-t hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett büntetés végrehajtását nem lehet elrendelni, a próbaidő a szabveszt tartamával meghosszaboddik (6) A szabveszt végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll - csak lehetőség, de alkalmazni kell, ha alaposan feltételezhető, hogy. -

habár a felfüggesztés kedvezményes elítélés, nem vonható a büntetés enyhítésének fogalmi körébe - LB BK 153. állásfoglalása szerint az alkalmazási feltételek: - a szabveszt végrehajtásának felfüggesztése nem kerülhet ellentétbe az általános megelőzés követelményeivel 28 - ha a bűncsel tárgyi súlya csekélyebb - ha az elkövető személyiségéből, életkörülményeiből arra lehet következtetni, hogy a fenyegetés elég a büntetési célok megvalósításához - súlyos bűncsel esetén: ha az enyhítő körülmények száma és súlya jelentős, pl: - jogos védelmi helyzet menthető túllépése - erős felindulásban elkövetett emberölés - sértett provokatív közrehatása - gondatlan bűncsel esetén: a gondatlanság enyhébb foka - főbüntetés végrehajtásának felfüggesztése mellékbüntetésekkel (pénzmellékbüntetés, eltiltás) kompenzálható, ha ezek nem aránytalanul szigorúak - 1 és 2 év közötti szabveszt

végrehajtásának felfüggesztése: különös méltánylást érdemlő esetek: - a súlyos eredmény tekintetében közreható ok is kimutatható - az elkövetés indítéka erkölcsileg menthető volt - sértetti közrehatás jelentős - próbaidő számítása: az ítélet jogerőre emelkedésének a napja odaszámítandó - különböző nemű felfüggesztett büntetések találkozása esetén a meghosszabodási szabály nem érvényesül - pártfogói felügyelet: a gyakorlat szerint csak szándékos bűncsel elkövetői esetében indokolt - 90. § A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a) a szándékos bűncsel-t a szabveszt végrehajtásának befejezése előtt v. felfüggesztésének próbaideje alatt követték el - a szabveszt végrehajtásának befejezése előtt: mindegy, hogy a korábbi szabveszt végrehajtását még nem vették foganatba v. hogy az elkövető feltételes szab-a idején valósította meg az újabb csel-t - ha felfüggesztett

pénzbüntetés próbaideje alatt követi el a új bűncsel-t: felfüggesztett szabveszt kiszabható, de a felfüggesztett pénzbüntetést végre kell hajtani - 91. § (1) A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a büntetés végrehajtását a 90. §-ban foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncsel miatt végrehajtandó szabveszt-re ítélik c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi (2) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncsel miatt felfüggesztett szabveszt-re, közérdekű munkára v. végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik. - végrehajtás: csak, ha a kizáró okot különleges eljárásban és a próbaidő időtartama alatt állapítja meg a bír; az elsőfokú határozat az irányadó - b), c): 1993. XVII tv általi reform

eredménye - próbaidő alatti bűncsel elég, ha gondatlan - a), b): a csel-nek a próbaidő tartamára kell esnie (a felfüggesztett büntetés végrehajtását azt követően is el lehet rendelni, csak az elévülés korlátoz) - pártfogó felügyelet: ha próbaidő alatt megszegi a szabályokat ⇒ a próbaidő letelte után is elrendelhető a végrehajtás (az elévülési időn belül) - kegyelmi felfüggesztés: a kegyelmi elhatározás keltétől számítandó a próbaidő - közérdekű munka átváltoztatása nem ad lehetőséget a végrehajtás elrendeléséhez 29 31. Az intézkedések - 70. § (1) Intézkedések 1. megrovás 2. próbára bocsátás 3. kényszergyógykezelés 4. alkoholisták kényszergyógyítása 5. elkobzás 6. 7. pártfogó felügyelet (2) Az (1) bek 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4 pontban megjelölt intézkedés büntetés mellett, az 5. pontban megjelölt intézkedés önállóan és büntetés mellett

is, a 7. pontban megjelölt intézkedés büntetés, ill intézkedés mellett alkalmazható - célok: - 1-2: nevelés - 3-4: gyógyítás - 7: jogkorlátozó szankció, mindig büntetéshez v. intézkedéshez társul (biztonsági intézkedés) - 5. ált közvetlenül kapcsolódik a bűncsel súlyához - büntetés és intézkedés különbsége - büntetés csak bűncsel miatt; elkobzás, kényszergyógykezelés: bűncsel elkövetés nélkül is - büntetés csak az elkövetővel szemben szabható ki; intézkedés érinthet kívülállót is - büntetés: az elkövetővel szembeni negatív társ-i értékítélet kifejezése; intézkedés: nem mindig - büntetést csak bír alkalmazhat; intézkedést ügyészség is (külön eljárásjogi intézmény: vádemelés elhalasztása fiatalkorú gyanúsítottal szemben) - büntetés büntetett előéletet eredményez, intézkedés nem - ha a bír egy be-ban a terheltnek 2 bűncsel-t bírálja el, halmazati büntetés kiszabásának v.

egységes intézkedés alkalmazásának van helye - 71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, aki a csel-e társ-ra veszélyessége csekély foka (28. §) v csekéllyé válása (36 §) miatt nem büntethető (2) Megrovásban részesíthető az is, aki a csel-e társ-ra veszélyességének megszűnése (36. §) miatt nem büntethető, v akinek a büntethetősége a tv-ben meghatározott egyéb okból (32. § e)) szűnt meg (3) A megrovással a hatóság rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncsel elkövetésétől. - nevelő jelleg, erkölcsi elítélés, cél: a tvtisztelő magatartásra nevelés - bír és ügyészség is alkalmazhatja ⇒ a nyomozati szakaszban befejeződhet a be - feltétel: - bűncsel elkövetése - az elkövető bj-i felelősségének megállapíthatósága - társ-ra veszélyesség csekély foka: büntethetőséget kizáró ok; utólagos csekéllyé válás: büntethetőséget megszüntető ok - ha 0

társ-ra veszélyesség ⇒ 0 bűncsel ⇒ nem alkalmazható megrovás 30 - minden bűncsel-nél alkalmazható (a társ-ra veszélyességről a jogalkalmazó dönt; a veszélyesség csekély foka bűntett esetén is megállapítható) - csekéllyé válás: az elkövetés után következik be és a bűncsel elbírálásakor kell fennállnia - veszélyességet megszüntető egyéb okok - az Általános Részben: - kísérletnél: önálló elállás, önkéntes eredményelhárítás - előkészületnél: önkéntes elhárítás - próbaidő eredményes eltelte - katonai vétség esetén a tettes szolgálati viszonyának megszűnése óta eltelt egy év - a Különös Részben pl.: - lázadásnál: ha önként v. a hatóság felhívására elhagyja a tömegzavargást - 72. § (1) A bír 3évi szabvesztnél nem súlyosabban büntetendő bűncsel miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. (2) Nem

bocsátható próbára a többszörös visszaeső. (3) A próbaidő tartama egy évtől 3 évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni. (4) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. - nevelő jellegű intézkedés - feltételes elítélés: - végrehajtás felfüggesztése - próbára bocsátás - a hátrány elmaradása - BK 153: vizsgálni kell: - hogy a büntetés célja ezzel elérhető-e - hogy a próbára bocsátás nem kerül-e ellentétbe az általános megelőzés követelményével - 1981-es BH: a próbaidő tartamát a bűncsel tárgyi súlyához, az elkövető személyiségéhez, vmint a feltárt bűnösségi körülményekhez igazodóan kell meghatározni - nem kizárt a próbára bocsátás, ha a bűncsel-t végrehajtásában felfüggesztett büntetés próbaideje alatt követik el (de ált. nem indokolt) - mellette mellékbüntetés nem alkalmazható (ha

mellékbüntetés alkalmazásának feltételei fennállnak és indokolt alkalmazása ⇒ nem alkalmazható próbára bocsátás) - pártfogó felügyelet alá helyezés: személyiségtől és életmódtól függ - 73. § (1) A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. (2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, v. a próbaidő alatt elkövetett bűncsel-ért elítélik. (3) A (2) bek esetén kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. - próbaidő kezdése: a próbára bocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével - ha 0 pártfogó felügyelet ⇒ próbaidő nem hosszabbítható meg - BK 149: A próbaidő meghosszabbításáról a bír csak az eredeti próbaidő letelte előtt határozhat (jogerőre a

próbaidő letelte után is emelkedhet); a próbára bocsátást elrendelő 31 határozat a bűncsel büntethetőségének elévülését félbeszakítja, annak leteltével kezdődik újra) - BH: A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegéséről a bír hivatalból v. az ügyész indítványára ítélettel határoz - BH: ítélt dolog a próbára bocsátás akkor is, ha az adott csel az új tv szerint már nem bűncsel - BH: próbaidő tartama alatt újabb bűncsel ⇒ a próbára bocsátás ismételt alkalmazásának nincs helye - fiatalkorúval szemben a próbára bocsátás megszüntetésével javítóintézeti nevelés is elrendelhető - próbaidő sikeres elteltét nem kell külön bír-i határozatban megállapítani - próbára bocsátás megszűnik: - ha a próbaidő alatt (az próbaidő előtt elkövetett bűncsel miatt) indult be miatt a bír az ügyeket egyesíti és az együttes elbírálás eredményeként a próbára bocsátás hatályát

veszti; BK 149: a próbaidő után történt elbírálás esetén már nem veszti hatályát a próbára bocsátás) - a próbaidő alatt elkövetett bűncsel-nél a próbaidő eltelte után is meg kell szüntetni a próbára bocsátást (kivéve, ha a bűncsel büntethetősége már elévült) - 74. § (1) Személy elleni erőszakos v közveszélyt okozó büntetendő csek elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló csel-t fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén 1évi szabveszt-nél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kgy-t az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. (3) A kgy-t meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. - cél: gyógyítás, társ védelme - alkalmazás alapja nem bűncsel, hanem bj-ellenes csel elkövetése - min-i indkolás példái: - személy elleni erőszakos csel: emberölés, erőszakos

közösülés, természet elleni erőszakos fajtalanság, szemérem elleni erőszak, garázdaság, rablás - közveszélyt okozó csel: közveszélyokozás - nem rendelhető el, ha hiányzik a büntethető csel ismétlésének veszélye - BH: időleges tudatzavar is elég, ha fennáll az állapot újabb bekövetkeztének és az újabb bűncsel elkövetésének veszélye - BH: nem rendelhető el, ha az elkövetés időpontjában még nem volt kóros elmeállapotban; ha az elbírálás idején vált elmebeteggé: a be-t fel kell függeszteni - feltételezett büntetés megállapítása: a csel tárgyi ismérvei alapján, a külső, objektív körülmények elemzésével - BH: könnyű testi sértés vétsége esetén nem rendelhető el kgy - BH: gondatlanságból elkövetett vétség esetén sem rendelhető el kgy - BH: jogos védelmi helyzetben elkövetett bűncsel esetén sem rendelhető el kgy - kijelölt zárt intézet: Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet - a kgy

az intézetbe történő befogadás napján kezdődik, a szükséges ideig tart - határozatlan tartamú intézkedés ⇒ ismételt elrendelése kizárt - évenkénti bír-i felülvizsgálat; lehet rövidebb: - kérelemre - ügyészi indítványra - intézet vezetőjének kezdeményezésére 32 - BK 74: a felülvizsgálat során az alanyi feltételek vizsgálandók, a tárgyi feltételek nem vizsgálhatók - pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétel csak (ha kgy feltételei nem állnak fenn, de az elkövető kóros elmeállapotú): - a beteg kérelmére, v. - sürgős szükség esetén, v. - bír határozata alapján - 75. § Az elkövető kgy-a rendelhető el, ha a bűncsel-e alkoholista életmódjával függ össze, és 6 hónapot meghaladó, végrehajtandó szabveszt-re ítélik. - gyógyító jellegű intézkedés - alkoholista életmód: veszélyezteti családját, környezetét, a közrendet - BK 103: bír-nak vizsgálnia kell, hogy a kgy elrendelése szükséges-e; a

bír-nak figyelembe kell vennie, hogy a jogerős ítélet után mennyi a szabveszt ezt követően letöltendő része (pl. ha hosszabb idő töltött előzetes letartóztatásban) - BH: A kgy elrendelése nem mellőzhető csak azért, mert a terheltnek hosszabb tartamú szabveszt-t kell letöltenie - BH: tvsértő a kgy elrendelése, ha a vádlott idült alkoholistának nem tekinthető - végrehajtás: a szabveszt foganatosítása alatt, az IMEI-ben - 77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncsel elkövetéséhez eszközül használtak v. arra szántak, ha az elkövető tul-a, v. egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, b) amely a bűncsel elkövetése útján jött létre, c) amelyet a bűncsel elkövetője a tulajdonostól, v. ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncsel megvalósul (3) A tv-ben meghatározott esetben el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a

bűncsel-t elkövették, v. amely az adott vagyoni előny tárgya volt (4) Ha az elkobzást nem lehet elrendelni, v. foganatosítani, az elkövetőt a dolog értékének megfizetésére az (1)b) esetén kötelezni lehet, az (1)c) és a (3) bek esetén pedig kötelezni kell. (5) Az (1)a) esetén az elkövető tul-ában levő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a bűncsel súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. (6) Az elkobzott dolog tuljoga az államra száll. (7) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot v. a csel társ-ra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető (8) Nincs helye az elkobzásnak a csel büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább 5 év elteltével. - biztonsági, védemi intézkedés jelleg + sokszor súlyos hátrány az elkövetőnek - elkobzás előkészületi csel kapcsán: csak ha a bűncsel előkészülete is büntetendő - BH:

gondatlanságból elkövetett vétség esetén nincs helye az elkobzásnak - BH: el kell kobozni azt a gépkocsit, amelyet az elkövető a csempészéshez szükségszerűen használ - BH: a határ engedély nélküli átlépéséhez használt eszköz nem a bűncsel eszköze - BH: szándékos bűncsel-nél a közbiztonságra veszélyesség csak akkor vizsgálandó, ha az eszköz nem az elkövető tul-a - BH: a lopásnál a dolog, v. a bűncsel útján szerzett pénzből vásárolt ingóság nem a bűncsel elkövetése útján jön létre ⇒ elkobzás nem O.K: 33 - a tul-tól, v. az ő hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott: el kell kobozni, mivel nem indokolt visszaadása (nem kobozható el az a dolog, amely az elkövetésért kapott dolog helyébe lép; el kell kobozni az elkövetésért a terhelttárstól kapott összeget - amelyre a bűncsel-t elkövették, amely az adott vagyoni előny tárgya volt: elkobzandó, ahol a Btk Különös Része az elkobzásról

rendelkezik (vesztegetés, befolyással üzérkedés, önkényuralmi jelképek használata, lőfegyverrel visszaélés, stb) - megfizetés: ha a be lefolytatásakor már nincs meg (megsemmisült, tuljoga másra átszállt) - BK 68: 0 elkobzás, ha a vámbűncsel után a bűncsel tárgyául szolgáló árut a tulaj úgy szerzi meg, hogy még vámszabálysértést sem követ el ⇒ az elkövetőt az elkobzás alá eső egyenérték megfizetésére kell kötelezni - az elkobzás méltányosságból való mellőzése nem vonatkozik a közbiztonságot veszélyeztető dologra - ha elkobzott dolog nem az elkövető tul-a, lehet, hogy az elkobzás következtében méltánytalan hátrány a tulajdonost érinti ⇒ elkobzás helyett a dolog értékének megfizetésére is lehet kötelezni - elkobzás végrehajtása: megyei (fővárosi) bír gazd-i hivatala 32. Egység és halmazat - 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy v több csel-e több bűncsel-t valósít meg, és azokat egy

eljárásban bírálják el. (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncsel az, ha az elkövető ugyanolyan bűncsel-t, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. - jogalkalmazó megállapítja, hogy a terhelt hány bűncsel-t követett el, bűncsel-enként azokhoz büntetést rendel, csel-enként szabja ki a meghatározott büntetést, majd az így kiszabott büntetések halmozódva kerülnek végrehajtásra - alaki bűnhalmazat (egyetlen magatartással több bűncsel) 2 fajtája: - homogén alaki bűnhalmazat: ua-t a tv-i tényállást azonos alkalommal többször valósítja meg - BH: sértettek száma szerinti halmazat (a tolvaj azonos alkalommal egyetlen helyiségből olyan ingóságokat tulajdonít el, amelyek tudta nélkül több sértett tul-át képezik) - heterogén alaki bűnhalmazat: azonos csel egyidejűleg több különböző tényállást valósít meg (pl. csalásnak minősülő megtévesztés

megvalósítása hamis mgnokirat felhasználásával) - anyagi bűnhalmazat: többször tanúsított magatartás - homogén anyagi bűnhalmazat: ua-t a tv-i tényállást különböző alkalmakkor többször valósítja meg (többször különböző időben és helyeken lop) - heterogén anyagi bűnhalmazat: az elkövető különböző csel-ei különböző időpontokban, különböző tv-i tényállásokat merítenek ki (pl. egyszer lopás, aztán könnyű testi sértés, majd közokirat-hamisítás) - természetes egység: az elkövető által végrehajtott magatartás-sorozat azonos jogvédte érdeket sért oly módon, hogy a magatartások kölcsönösen kiegészítik, feltételezik egymást - jogi kategória, kereteit a tv-i tényállás határozza meg 34 - pl: közúti veszélyeztetés bűntette (függetlenül attól, hogy hány személy sérelmére valósították meg) - pl: emberölés (függetlenül a részcsel-k számától, pl. halálra éheztetés) - pl: ha csak

ismétlődően valósítható meg az elkövetési magatartás (pl. tiltott szerencsejáték szervezése) - pl. állapot bűncsel-k (lőfegyver enedély nélküli tárolása) - folytatólagosság: tv-i egység - a bírói gyakorlat alakította ki, ok: x bűncsel-k a tv értelmében bűnhalmazatot alkotnának, de nem indokolják a bűnhalmazattal járó súlyosabb jogkövetkezményeket és nem vonhatók a természetes egység v. vmelyik tv-i egység kategóriája alá - ugyanolyan bűncsel többszöri elkövetése (⇒ nem természetes egység); egyes bűncsel-k: részcsel-k - a részcsel-eknek ugyanolyannak kell lenniük (ugyanazon tényállás köréb kell esniük), ha minősítésük eltér: a legsúlyosabb minősítéshez igazodik a tv-i egység minősítése - egységes elhatározás: ugyanolyan bűncsel-ek ismétlődő elkövetését határozza el ⇒ csak szándékos lehet (az egységes motívum nem elégséges) - rövid időközönként: relatív fogalom (lopásoknál: napok;

sikkasztásnál: féléves elszámolások meghamisítása is folytatólagosnak minősül) - azonos sértettek: a személy elleni v. személyhez fűződő jogi tárgyak elleni bűncsel-eknél van jelentősége - formái: - összetett bűncsel (delictum compositum) - tipikusan jelentkező, egymással cél-eszköz viszonyban álló cselkapcsolatok - pl: rablásnál felismerhető a lopás és a kényszerítés is, de kapcsolatuk olyan szoros, hogy az minőségileg más magatartást jelen - ha vmelyik komponens tényállási elemei nem megállapíthatók ⇒ a fennmaradó csel-ért még lehetséges a bj-i felelősségre vonás - összefoglalt bűncsel (delictum complexum) - az egyes bűncsel-k között nem áll fenn belső összefüggés, de egy tv-i tényállásba vannak olvasztva, hogy szigorúbb büntetést lehessen alkalmazni, mint a halmazati szabályok alkalmazása esetén - pl: több emberen elkövetett emberölés (mindegy, hogy hol, mikor, milyen időközben, akár összefüggés

nélkül is) - ált. vmilyen alapbűncsel-k minősített esetei - üzletszerűség: akkor tv-i egység, ha ez a körülmény az alaptényállás eleme (pl. zugírászat) - látszólagos halmazat: kizárt a halmazat megállapítása - a látszólagos alaki halmazat feloldását szolgáló elvek: - specialitás: a különös rendelkezés megelőzi az általános szabályt (pl. adócsalás speciális a csaláshoz képest) - szubszidiaritás: "ha súlyosabb v. más bűncsel nem valósult meg" - konzumpció: az azonos jogtárgyat sértő súlyosabb bűncsel elnyeli a kevesebbet - pl: önállótlan részcsel, összeolvadás - LB BK állásfoglalásai: 35 - 93: bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy csel-nyel a garázdaság, vmint a testi sértés v. a rongálás tv-i tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés v a rongálás tv-i büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé - 126: rongálás v. mgnlaksértés a tv-i egység folytán a

lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg, ha az előbbiek vmennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult - bűnhalmazat az elkülönülés hiányában is megállapítandó, ha a rongálás büntetési tétele az adott esetben a lopás büntetési tételénél súlyosabb - 8: Ha a hivatalos személy elleni erőszakot több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a csel nem válik több bűncsel-nyé - 85: A folytatólagosan elkövetett bűncsel egyes részcsel-ei büntethetőségének önálló elévülése kizárt - 101: A mgnokirat-hamisítás folytatólagosan elkövetett, ha a hamis mgnokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog v. kötelezettség bizonyítására többször használják - 104: Az üzletszerűen elkövetett hasonló csel-k esetében bűnhalmazatot kell megállapítani. Ha az üzletszerűség a bűncsel minősítő körülménye, nincs helye a bűnhalmazat megállapításának,

ha - a csel-k a folytatólagosság egységébe tartoznak - az üzletszerűség az alaptényállás eleme - az elkövetési magatartás folyamatos jellegű - 128: vagyoni jogokat sértő bűncsel-k akkor tartoznak a folytatólagosság tv-i egységébe, ha az elkövető a több csel-t ugyanannak a természetes személynek a sérelmére v. azonos jogi személy gazd-i egységei sérelmére valósítja meg - 138: több elöljáró v. szolgálati közeg sérelmére elkövetett erőszak a sértettek számának megfelelően halmazatot valósít meg. Egyazon sértett sérelmére, azonos magatartással megvalósított különböző függelemsértési csel-k egységet alkotnak, csak a legsúlyosabbat kell közülük megállapítani. 33. A halmazati és összbüntetés - 85. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni (2) A főbüntetést a bűnhalmazatban levő bűncsel-k büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a tv a

bűnhalmazatban levő bűncsel-k közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabveszt-t rendel, és a büntetés céljának eléréséhez a (2) bek szerinti büntetési tétel felső határa nem elegendő, akkor ez a felével emelhető, de nem érheti el az egyes bűncselekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát - próbára bocsátás és megrovás is O.K - bűnhalmazat megállapítása jogi kérdés; halmazati büntetés kiszabása büntetéskiszabási kérdés - halmazati büntetés: egyszeri elítélés (több bűncsel-ért egyetlen büntetés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha ezeket egy eljárásban bírálják el - abszorpció elve: a bűncsel-k büntetési tételei közül a legsúlyosabbat kell alkalmazni, ami magába olvasztja a többi büntetési tételt (de van lehetőség a felső határ átlépésére: aszperáció elve) - ha a legsúlyosabb büntetési tétel alternatív ⇒ az abban felsorolt bármelyik büntetési

nem kiszabható, de O.K az aszperáció is a (3) bek feltételeivel + a 20 éves limittel (l 40 §) 36 - súlyosító körülmény: - abszorpciós szabály alkalmazása esetén: két bűncsel elkövetése is elég lehet a súlyosításhoz - aszperációs szabály alkalmazása esetén: csak kettőnél több bűncsel halmazata lehet büntetést növelő tényező - intézkedés is alkalmazható, de csak egységesen - 86. § (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncsel miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a tv-ben meghatározott megmagasabb mértéket, ill. tartamot - 0 aszperáció elve - 92. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabveszt-re ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. (2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó büntetések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem

hajtottak végre v. amelyeket folyamatosan hajtanak végre. (3) A pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabveszt összbüntetésbe nem foglalható. - célja azonos a halmazati büntetéssel (kiküszöböli a több büntetés egyhuzamban való végrehajtásából származó hátrányokat) - pénzbüntetés, közérdekű munka helyébe lépő szabveszt: kumuláció elve érvényesül - halmazati büntetés: az első és a másodfokú határozat között elkövetett bűncsel-eket együttesen elbírálni már nem lehet, halmazati büntetés kiszabására már nincs mód - összbüntetésbe foglalás: a már kiszabott büntetések halmozódásából eredő hátrányokat köszöböli ki (a különböző szabveszt-ek találkozása már megteremti az összbüntetésbe foglalás lehetőségét - ha olyan szabveszt-ek találkoznak, melyeket egyetlen eljárásban is ki lehetett volna szabni (quasi bűnhalmazat): az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha

halmazati büntetést szabnának ki; feltétel: az elkövetés a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt történjen - BK 151: összbüntetésbe foglalásnak van helye akkor is, ha: - a feltételes szab tartama alatt olyan bűncsel miatt ítélik végrehajtandó szabveszt-re, amelyet a feltételes szab-ra bocsátás előtt követett el - a feltételes szab tartama alatt vesznek foganatba más ügyekben kiszabott, végrehajtandó szabveszt-t - a szabveszt-ek összbüntetésbe foglalásá kizárt: - felfüggesztett szabveszt-k esetén - a szabveszt kitöltése és a szabadulás után más ügyben elrendelt előzetes letartóztatás nem tekinthetők folyamatosan végrehajtott büntetéseknek - de: O.K az összbüntetésbe foglalás, ha a terhelt azért nem kerül szabadlábra a más ügyben történt előzetes letartóztatásig, mert átváltoztatott közérdekű munkát, pénzbüntetést v. pénzmellékbüntetést kell szabveszt-ként töltenie - összbüntetésbe

foglalás: nem érvényesülnek a 83. § büntetéskiszabási elvei ⇒ a összbüntetést csak megállapítják - 83.§ A büntetést - céljának szem előtt tartásával - a tvben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a bűncsel és az elkövető társ-ra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. 37 - 93. § (2) Az összbüntetés tartamát - az összbüntetésbe foglalandó büntetések alapulvételével - úgy kell megállapítani, hogy az haladja meg a legsúlyosabb büntetést, de ne érje el a büntetések együttes tartamát. (4) Ha vmennyi bűncsel-t a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követték el, az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát. - összbüntetés

meghatározásánál irányadó, hogy az alapítéletek szabveszt-einek folyamatos végrehajtása mekkora többlethátrányt jelent - alap: leghosszabb tartamú szabveszt + a rövidebb tartamú büntetés mértékének csökkentése (minél hosszabbak az alapítélet büntetési tartamai, annál nagyobb elengedés indokolt a rövidebb tartamú szabveszt mértékéből) - 2 büntetés: a rövidebb tartamú szabveszt egyharmad körüli része is elengedhető (nagyobb elengedés indokolt, ha az újabb bűncsel-t a büntetés megkezdése előtt követik el, ilyenkor az összbüntetésként megállapított szabveszt-ből sem bocsátható feltételes szab-ra) - 2 szabveszt összbüntetésbe foglalása során az egyik büntetés nem enyészhet el (kivéve, ha az egyik büntetés 20 év v. egy nap ⇒ ekkor a rövidebb szabveszt elenyészik) - 2-nél több szabveszt találkozása esetén előfordulhat vmelyik büntetés teljes elenyészése (ha több hosszú mellett egy rövid van) - ha vmely

szabveszt végrehajtása megszakad, majd ennek a büntetésnek a folytatására és az újabb jogerős ítélettel kiszabott szabveszt-sel való összbüntetésbe foglalására kerül sor ⇒ - irányadó a 2 alapítéletben eredetileg kiszabott büntetési mérték - az elengedés mértékét a még le nem töltött büntetésrész alapulvételével kell megállapítani - ha a feltételes szab tartama alatt elkövetett bűncsel miatt az elkövetőt újból szabveszt-re ítélik ⇒ az összbüntetésként megállapított szabveszt-ből sem bocsátható feltételes szab-ra - 93. § (4): quasi halmazat ⇒ quasi halmazati összbüntetés; abszorpció elve: az összbüntetési tartam azonos lehet a hosszabb időtartamú szabveszt-tel ⇒ elenyészhet az egyik büntetés a 2 alapítéletben kiszabott büntetés esetén is - szemben a (2)-bek-sel: az egyes bűncsel-ekre megállapított büntetési tételeknek is jelentősége van a már megállapított büntetési tartamokon kívül (a

halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezés helyes alkalmazásának ez a feltétele) - kzp: lehetőség fennállott-e? - BH: az egymással quasi halmazati viszonyban álló két büntetés összbüntetésbe foglalása esetén a rövidebb szabveszt nem enyészhet el, ha az viszonylag hosszabb tartamú - ha a rövidebb tartamú büntetés teljes elenyészése nem indokolt, akár a háromnegyedét is meghaladó részéig csökkenthető - ha az első fokú (nem jogerős) elítélés után követ el a terhelt újabb bűncsel-t: az egyik szabveszt nem enyészhet el, a rövidebb tartamú szabveszt fele részének elengedésén túli mérséklés nem indokolt - a quasi halmazati viszony esetén az összbüntetési tartam és az elengedés mérvének megállapítása nem függ attól, hogy az egyes büntetésekből a terhelt ténylegesen mennyi szabveszt-t töltött ki az összbüntetésbe foglalás időpontjáig (ezt csak a 93 (2) esetén kell figyelembe venni) 38 - többszörös

összbüntetésbe foglalás: ha a terhelt ügyében már korábban keletkezett összbüntetési ítélet, de olyan újab szabveszt kiszabására került sor, amelyet a megelőzően hozott összbüntetési ítélet nem érintett és a büntetések folyamatos töltése miatt újabb összbüntetésbe foglalás szükséges - a 93. § (2) szerinti összbüntetésbe foglalás esetén a korábbi összbüntetési ítélet alapítéleteire nem kell visszatérni - ha az újabb alapítéletben elbírált bűncsel-t a terhelt a már korábban összbüntetésbe foglalt alapítéletek vmelyikének jogerőre emelkedése előtt követte el (részben quasi halmazati összbüntetés): az elengedés mértékének meghatározásánál az az irányadó, hogy az újabb alapítéletben kiszabott szabveszt a korábbi összbüntetési ítélettel érintett milyen időtartamú büntetést tartalmazó alapítélettel áll quasi halmazati viszonyban. - vissza kell térni az alapítéletekre, ha: - a korábbi

összbüntetési ítéletet a 93. § (4) alapján hozták és az újabb ítélet vmennyi korábbi alapítélettel quasi halmazati viszonyban van - részleges halmazati viszony esetén (a legutóbb elbírált bűncsel elkövetése a korábbi alapítéletek vmelyikének elsőfokú elbírálása utáni, de jogerőre emelkedése előtti időpontra esik) - BH: ha az újabb elítélés az összbüntetésben érintett vmennyi elítéléssel quasi halmazati viszonyban van, de a korábbi összbüntetés alapítéletei egymással nem állnak quasi halmazati viszonyban ⇒ az új büntetés tartamát a 93. § (4)-re kell alapítani - alapelv: az összbüntetés az elítéltre nézve a tartam szempontjából kedvezmény ⇒ a quasi halmazati viszonyban csak részben álló szabveszt-k ismételt összbüntetésbe foglalása során az újabb összbüntetési tartamot olyan mértékben indokolt megállapítani, hogy az alkalmassá váljék a többi büntetés együttes töltéséből eredő

hátrányok kiküszöbölésére - a megelőző összbüntetési ítélet alapítéletnek tekintendő (kivéve, ha vissza kell térni vmennyi alapítéletre) ⇒ ha ehhez még további alapítéletben kiszabott szabveszt járul, az újabb összbüntetés nem érheti el a kettő szabveszt együttes tartamát - ha az újonnan elbírált bűncsel-t vmennyi korábbi alapítélet jogerőre emelkedése előtt követte el ⇒ az újabb összbüntetésnek el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát (a 93 (4) az irányadó) - 94. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabveszt-ek összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés mértéke 3 év v azt meghaladó tartamú, ill többszörös visszaesőnél 2 év v. azt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell

meghatározni. (2) Ha az (1) bek alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg. - összbüntetési ítélet: egységes végrehajtási fokozat - BH: irányadónak kell tekinteni, ha vmelyik alapítéletben a bír a többszörös visszaeső terhelt esetében eggyel enyhébb v. súlyosabb büntetési fokozatot állapított meg - 94 (2) indokoltsága főleg: ha rövidebb de szigorúbb fokozatú szabveszt és hosszabb, de enyhébb fokozatú szabveszt összbüntetésbe foglalására kerül sor - összbüntetés végrehajtási fokozatának megállapítása: az alapítéletek fokozatainak alapulvételével; a bv-i bíró enyhébb v. szigorúbb fokozatot kijelölő határozata az összbüntetési ítélettel hatályát veszti (de az enyhítő bv-i bírói határozat az összbüntetés során is figyelembe veendő) 39 - 96. § (1) Mellékbüntetések nem foglalhatók

összbüntetésbe, úgyszintén a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabveszt sem. (2) Azonos tartalmú mellékbüntetések közül - a vagyonelkobzás és a pénzmellékbüntetés kivételével - azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Ez irányadó a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésekre is. - vagyonelkobzás, pénzmellékbüntetés: kumuláció érvényesül ⇒ egymástól függetlenül végre kell hajtani; többi mellékbüntetés: abszorpció (pl. több közügyektől eltiltás: amelyik hosszabb) - különböző tartalmú mellékbüntetések külön-külön végrehajtandók - l. fenti szabályok, ha a mellékbüntetéseket önállóan, főbüntetés helyett alkalmazzák - a 96. § (2)-nek nem feltétele, hogy a főbüntetések összbüntetésbe foglalására sor kerüljön 34. A büntetés végrehajtását kizáró okok - 66. § A büntetés végrehajtását kizárja a) az elítélt halála b) az elévülés c) a kegyelem d) a tv-ben

meghatározott egyéb ok - a fentiek az ítélet jogerőre emelkedése után előálló akadályok, amelyek kizárják az állam bj-i igényének érvényesítését - vagyonelkobzás: az azt kiszabó bír-i határozat jogerőre emelkedésével végrehajtottnak tekinthető ⇒ a tuljog átszállása az államra a jogerőre emelkedéssel következik be (az elítélt jogerőt követő halála után is foganatosítható) - kegyelem lehet: - büntetés elengedése - büntetés mérséklése - tartam csökkentése - próbaidőre felfüggesztés (próbaidő a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik) - kegyelem fajtái: - egyéni: közteln - közkegyelem: ogy tv-ben - az eredetileg kiszabott büntetés bj-i következményei továbbra is érvényesülnek - vagyonelkobzás esetén: az elkobzott vagyon visszaszáll arra, akitől elkobozták (ez nem mindig az elítélt) - tv-nél alacsonyabb szintű jogszab nem állapíthat meg bv-t kizáró okot; tv által megállapított okok: -

szabvesztnél: kóros elmeállapot - határozott ideig tartó szabveszt-nél és közérdekű munkánál: életfogytigtartó szabveszt - szabvesztnél és a pénzbüntetésnél: a próbaidő eredményes letelte - közérdekű munka esetén: a jogerő után 1 év sorkatonai szolgálat v. tartós változás az elítélt egészségi állapotában - 67. § (1) A főbüntetés elévül: a) tizenötévi szabveszt, vmint ennél súlyosabb büntetés esetén 20 év 40 b) 10 évi v. ezt meghaladó szabveszt esetén 15 év c) 5 évi v. ezt meghaladó szabveszt esetén 10 év d) 5 évet el nem érő szabveszt esetén 5 év e) közérdekű munka v. pénzbüntetés esetén 3 év elteltével (2) A pénzmellékbüntetés 3 év elteltével évül el (3) Nem évül el a háborús bűntettek miatt kiszabott 15 évi szabveszt v. ennél súlyosabb büntetés, vmint az emberiség elleni egyéb bűncsel miatt kiszabott büntetés. - bv elévülése: az időmúlás bv-t kizáró hatása (ha vkivel

szemben x időn belül nem hajtják végre ⇒ a büntetés céljai már nem igénylik a bv-t; ok: méltányosság, az elkövető személy társ-ra veszélyessége csökken) - főbüntetéseken és a pénzmellékbüntetéseken kívüli mellékbüntetések végrehajtása nem évül el - a (3) bek-ben írt elévülhetetlenséget az 1968-as new yorki egyezmény írja elő - x csel esetén kiszabott büntetés elévülhet, habár az adott csel miatti büntethetőség nem évülhet el (pl. emberölés minősített esetei, Btk: 33 § (2) b-e pontja) - 68. § (1) A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabveszt végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik. (2) A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a főbüntetés végrehajtása

befejezésének, ill. végrehajthatósága megszűnésének napján, ha pedig a szabveszt végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. (3) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik (4) A pénzmellékbüntetés alkalmazása esetén akár a főbüntetés, akár e mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mind2 büntetés elévülését félbeszakítja. - félbeszakító intézkedés pl: elfogató parancs kibocsátása (ügyviteli jellegű intézkedés nem szakít félbe) - a többi mellékbüntetés nem évül el, azok végrehajtására tett intézkedés nem szakítja félbe a főbüntetés elévülését - 69. § Életfogytig tartó szabveszt esetén a határozott ideig tartó szabveszt és a közérdekű munka nem hajtható végre. - mindegy, hogy a határozott ideig tartó elítélés v. az adott

bűncsel az életfogytig tartó szabveszt-re ítélése előtt v. után történt - az életfogytig tartó szabveszt alatt határozott szabveszt-re ítélt feltételes szab-ának legkorábbi időpontját 15 és 20 év között a bír elhalaszthatja 35. A mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól - 100.§ (1) A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. (3) Újabb bűncsel elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e tv a korábbi elítéséshez fűz. - mentesítés: rehabilitáció - először: Frao (az illető méltó arra, hogy újra elfoglalja helyét a társ-ba); első formája: kegyelmi mentesítés 41 - első rehabilitációs

jogszab Mo-n: 1940 - újabb bűncsel: - a korábbi mentesítés hatálya alá esett elítélést súlyosító körülményként lehet figyelembe venni - súlyosabb bv-i fokozat állapítható meg ⇒ az elítéltet büntetett előéletűnek kell tekinteni, amíg a bűnügyi nyilvántartásban szerepel - mentesítés nem terjed ki a pj-i következményekre (azok a bűncsel elkövetéséhez kapcsolódnak, nem az elítéléshez) - 1993 XVII: a mentesítésre vonatkozó szabályait a hatálybalépése előtt meghozott ítéletekre is alkalmazni kell - 1992 LXVIII (adatvédelmi) tv: a büntetett előéletre vonatkozó adatok: különleges személyes adat (csak bűnmegelőzés v. bűnüldözés érdekében kezelhetők, ha azt tv elrendeli) - bűnügyi nyilvántartás - BNM Bűnügyi Nyilvántartó Osztálya vezeti - szerepel benne az, akivel szemben büntetést szabtak ki v. intézkedést rendeltek el, az előzetes letartóztatottak, az eljárási kegyelemben részesítettek - a

nyilvántartás megszüntetésének időpontja nem azonos a mentesítéssel, a nyilvántartás bűnügyi célokat szolgál (a hatósági bizonyítvány csak a büntetlen v. büntetett előéletre vonatkozó közlést tartalmazza) - 1990-ig: feddhetetlenség intézménye (itt figyelembe veendő az az elítélés is, amelynek hátrányos jogkövetkezményei alól mentesült az elkövető) - több jogszabály fűz hátrányos jogkövetkezményt az elítéléshez, függetlenül attól, hogy az elítélt büntetett előéletű-e v. sem - bj-n kívüli hátrányos jogkövetkezmény, pl: - ogy-i képvisvál-nál nincs váljoga annak, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll - hivatásos bíró, alkbíró: csak büntetlen előéletű magyar állampolgár - ügyész csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet - ügyvédi tev folytatásának (a kamarai tagságnak) feltétele a büntetlen előélet - nem lehet gyám, nem fogadhat örökbe az, aki

közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll - nem lehet gt tisztvis-e, akit bűncsel miatt jogerősen, végrehajtandó szabveszt-re ítéltek - a mentesítés csak a jövőre nézve érvényesül ⇒ az elítélt nem nyeri vissza mh-t, tisztségét, stb - "nem tartozik számot adni olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült", kivéve: fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek biztonsági ellenőrzése során nyilatkozniuk kell erről is - 0 együttes mentesítés, minden elítélés vonatkozásában külön kell vizsgálni a mentesítés feltételeit ⇒ - összbüntetés, quasi halmazati összbüntetés esetén is külön a különböző ítéleteket - a mentesítési várakozási időt az összbüntetésben kiszabott szabveszt kitöltésétől kell számítani - 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a tv erejénél fogva b) bír-i határozat alapján 42 c) kegyelem útján - tv erejénél fogva: - a

várakozási idő elteltével automatikusan mentesül (az elítéltnek nem kell külön kérnie, nem kell megfelelő magatartást tanúsítani a várakozási idő alatt) - minden esetben lehetséges, kivéve: életfogytig tartó szabveszt (csak kegyelmi mentesítésben részesülhet) - bír-i mentesítés: - érdemesség vizsgálata - kérelemre, bír-i határozatban kell megállapítani - kegyelem útján - 0 tv-i feltételek (ha a tv-i feltételek fennállnak kegyelmi mentesítésre nem kerülhet sor) - BH: a bír-i mentesítés megadása előtt vizsgálni kell, hogy az elítélt nem részesíthetőe tv-i v. kegyelmi mentesítésben - 102.§ (1) A tv erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján b) felfüggesztett szabveszt esetén a próbaidő leteltének napján c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabveszt esetén a büntetés

kitöltésének, ill. végrehajthatósága megszűnésének napján d) szándékos bűncsel miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabveszt esetén a büntetés kitöltését, ill. végrehajthatóságának megszűnését követő 3 év elteltével e) szándéko bűncsel miatt kiszabott, 1 és 5 év közötti szabveszt esetén a büntetés kitöltését, ill. végrehajthatóságának megszűnését követő 5 év elteltével f) szándékos bűncsel miatt kiszabott, 5 évet meghaladó, határozott tartamú szabveszt esetén a büntetés kitöltését, ill. végrehajthatóságának meszűnését követő 10 év elteltével (2) Az (1) bek b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, ill. hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók - várakozási idő igazodik a büntetés neméhez, mértékéhez, a bűncsel szándékosgondatlan voltához - próbaidőre felfüggesztett

pénzbüntetés: a próbaidő alatt büntetlen előéletűnek tekintendő - a közérdekű munka v. pénzbüntetés szabveszt-re változtatása esetén is a 102 § (1) a) pontja az irányadó - egyéni v. közkegyelem esetén a mentesítés várakozás kezdő időpontja a kegyelmi elhatározás kelte (ha a kegyelem nem terjedt ki a mentesítésre) - 103.§ (1) A bír a szándékos bűncsel miatt végrehajtandó szabveszt-re ítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabveszt kiállásától, ill. végrehajthatósága megszűnésétől a 102§-ban meghatározott idő fele már eltelt. (2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátettee a csel-ével okozott sérelmet. - BH: ha az időmúlás feltétele fennáll és a bír-nak az érdemesség kérdését kell vizsgálnia, úgy minden esetben tárgyalást

tart - 104.§ (1) A bír előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabveszt végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. 43 (2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. - a bír az ítélet kiszabásával egy időben, az ítéletben rendelkezik ⇒ az előzetes mentesítés hatálya az ítélet jogerőre emelkedésének napjától érvényesül - érdemesség: büntetés kiszabásánál irányadó körülmények, elkövetett bűncsel jellegének, bűnösség alakzatának, enyhítő körülményeknek a vizsgálata (BH: de nem az elítéléshez fűződő egyéb jogkövetkezmények, pl. mh elvesztése vizsgálandó) - 105.§ Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindaddig nem mentesül, ill. nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött v. végrehajthatósága meg nem

szűnt Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bír-i mentesítést mondanak ki, vmint a foglalkozástól, ill. a járművezetéstől eltiltásra. - 106.§ A közteln az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e tv szerint ennek egyébként nincs helye. - a kegyelmi elhatározás lehet feltételhez kötött ⇒ ha a mentesítés hatályát veszti, a mentesítésre a Btk. szabályait kell alkalmazni 36. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések - 107.§ (1) Fiatalkorú az, aki a bűncsel elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E tv rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben (VII.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. - bj-i vétőképesség alsó határa: 14 év - 14. szülnapján még gyermekkorú ⇒ nem terheli bj-i felelősség, vele szemben állig-i eljárásban a gyámhatóság jogosult intézkedni (védő-óvó intézkedést rendelhet el) - 14. év:

testi és szellemi fejlettség megfelelő foka vélelmezhető - a házasságkötés folytán nagykorú személy bj-i szempontból fiatalkorú - alap: bűncsel elkövetésének időpontja - állapotbűncsel-k esetében akkor lehet a VII. fej-t alkalmazni: ha a tényállásszerű magatartás teljes egészében fiatalkorban valósul meg - részben gyermekkorban megvalósított csel: nem vonható bj-i felelősségre a fiatalkorú - ha az elkövetési idő részben a 18. év utánra esik: a felnőttkorúakra vonatkozó szabályok szerint kell felelősségre vonni (de a kiszabásnál értékelhető, hogy részben fiatalkorban követte el) - 1989-es new yorki egyezmény a gyermekek jogairól - szabveszt kiszabása csak végső eszközként és a lehető legrövidebb időtartammal alkalmazható fiatalkorúval szemben ⇒ Mo: intézkedések és büntetések közül előnyben kell részesíteni azokat, amelyek nem eredményeznek szabelvonást; javítóintézeti nevelés: csak fiatalkorúakkal

szemben alkalmazható szabelvonással járó intézkedés - 108.§ (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés v intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társ hasznos tagjává váljék. (2) Büntetést kell akkor kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető (3) Szabelvonással járó intézkedést alkalmazni v. büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés v. a büntetés célja más módon nem érhető el - helyes irányú fejlődés elősegítése érdekében vizsgálni kell: 44 - bűncsel súlya és jellege - elkövető személyi és családi körülményei - a javítóintézeti nevelést meg kell hogy előzze a megrovás és a próbára bocsátás, a végrehajtandó szabveszt-t pedig a pénzbüntetés, az önálló mellékbüntetés és a szabveszt próbaidőre történő felfüggesztése - 109.§ (1) Fiatalkorúval szemben közérdekű munka és vagyonelkobzás nem alkalmazható (2) A

fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. - kivételek a büntetések és intézkedések fiatalkorúakra vonatkozó szabályok szerinti alkalmazása alól: - a szabveszt-t az elkövető 21. életévének befejezéséig lehet a fiatalkorúak börtönében, ill. fogházban végrehajtani - az elkövetőt a javítóintézetből el kell bocsátani, ha a 19. életévét betöltötte - a pártfogó felügyeletet a felnőttkorúakra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani, ha az elkövető a 18. életévének betöltése után szabadult a szabveszt-ből - megrovás: vizsgálják az egyéniséget, értelmi képességet, életviszonyt is (meghatározó lehet az alkalomszerűség, gyerekes meggondolatlanság) - 110.§ (1) A fiatalkorúakra kiszabható szabveszt legrövidebb tartama bármely bűncsel esetén egy nap (2) A bűncsel elkövetésekor 16. életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabveszt leghosszabb tartama a) az

életfogytiggal is büntethető bűncsel esetén 15 év b) a 10 évet meghaladó szabveszt-sel büntetendő bűncsel esetén 10 év (3) Az életfogytig tartó szabveszt-sel is büntethető bűncsel elkövetésekor a 16. életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabveszt leghosszabb tartama 10 év. (4) A (2) és (3) bek esetén kívül eső fiatalkorúakra kiszabható szabveszt leghosszabb tartama 5 év akkor, ha a bűncsel 5 évet meghaladó szabveszt-sel büntetendő. (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bek-ekben meghatározott időtartam az irányadó. - a büntetés enyhítésének szabályai szabveszt esetén nem vonatkoznak a fiatalkorúakra, de: a szabveszt helyett pénzbüntetést fiatalkorúval szemben is csak enyhítő rendelkezés alapján lehet kiszabni - BH: előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést

megvalósító fiatal: a tv-i büntetési tétel legmagasabb mértékét megközelítő szabveszt kiszabása indokolt - különös és többszörös visszaeső fiatalkorú: szabveszt felső határa felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 15 évet; szabveszt helyett pénzbüntetést csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet kiszabni - 111.§ (1) A fiatalkorú szabveszt-ét a fiatalkorúak bv-i intézetében kell végrehajtani (2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabveszt-ét, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt 2évi, v. ennél hosszabb szabveszt-re ítélik b) az egyévi, v. ennél hosszabb szabveszt-re ítélt fiatal visszaeső v szándékos bűncsel elkövetését megelőzően szándékos bűncsel miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. (3) A (2) bek esetén kívül a szabveszt-t a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani. (4) Ha az elítélt a szabveszt megkezdésekor 21. életévét betöltötte v a végrehajtás alatt tölti be, a

bír a 42-44. § alapján határozza meg a szabveszt végrehajtásának fokozatát - a 18. életév betöltése után is a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani a szabveszt-t, de: l. (4) bek; a bír az általános rendelkezések alapján határoz a fokozatról, ha az elkövető az elbíráláskor már betöltötte 21. életévét 45 - végrehajtási fokozat utólagos meghatározása: bv-i bíró hatásköre - 112. § A fiatalkorú a szabvesztből akkor bocsátható feltételes szab-ra, ha a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább a háromnegyed részét b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább a kétharmad részét kitöltötte - feltételes szab tartama: azonos a szabveszt háralévő részével, de min 1 év (mint a felnőtteknél) - 113. § (hatályon kívül): A javító nevelő munka - 114.§ (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) v

megfelelő vagyona van. (2) A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabveszt-re átváltoztatni. - a szülőktől kapott juttatás nem szolgálhat alapjául a pénzbüntetés kiszabásának - pénzmellékbüntetés: csak akkor felel meg a fiatalkorú önálló keresete, ha az elkövető akár részletekben is meg tudja fizetni a pénzmellékbüntetést - behajthatatlanság esetén a szabveszt: fiatalkorúak fogháza (ha a főbüntetés végrehajtási fokozata fiatalkorúak börtöne ⇒ a pénzmellékbüntetés átváltoztatása esetén a végrehajtás módját ebben a fokozatban kell megállapítani - 115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabveszt kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani - általános feltétel: 53. § - 116. § A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja el. - helyes irányú fejlődés fontos garanciális eleme a megfelelő családi

környezet (ha nem O.K a család, akkor a bír tájékoztatja az illetékes gyámhatóságot - 117.§ (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncsel esetén helye van (2) A próbaidő tartama egy évtől 2 évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni. (3) A bír a 73. § (2) bek esetén javítóintézeti nevelést rendel el v büntetést szab ki - kivétel: többszörös visszaeső fiatal nem bocsátható próbára - próbaidő kezdése: a próbára bocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével (a 18. életév betöltése után is folytatódik - a próbára bocsátott fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll (BH: a határozatnak ezt deklaráló jelleggel tartalmaznia kell) - 73. § (1), (2) is alkalmazandó, de: a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt megszüntetett próbára bocsátás esetén fiatalkorúval szemben javítóintézkedési nevelés is alkalmazható (a bűnösnek kimondás mellőzésével) -

BK 149: javítóintézeti nevelés alkalmazható akkor is, ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncsel miatt a próbaidő alatt, ill. a próbaidő alatt elkövetett bűncsel miatt a próbaidő után indul újabb eljárás és a bír az ügyek egyesítése után vmennyi bűncsel-t együtt bírálja el (feltéve, hogy az újabb bűncsel-t is fiatalkorban követik el) - 118.§ (1) Javítóintézeti nevelést a bír akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől 3 évig terjedhet. (3) A bír azt, aki a javítóintézetben min egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy 46 az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés

hátralévő részével, de legalább egy év. (4) A bír az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncsel miatt szabveszt-re ítélik v. javítóintézeti nevelését rendelik el. Ha a fiatalkorúval szemben a bír más büntetést szab ki v intézkedést alkalmaz, ill a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bír az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti. (5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be. (6) Azt, aki a 19. életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani - dogmatikailag bármely büntetésnél enyhébb szankció - kiszabás: ha a büntetési cél eléréséhez szabelvonással nem járó intézkedés v. büntetés nem elégséges, de végrehajtandó szabveszt kiszabása nem indokolt. - ha a bűncsel csekély súlya folytán megrovásnak van helye, v. nagy súlya

miatt szabvesztés kiszabása szükséges ⇒ nem rendelhető el javítóintézeti nevelés - javítóintézeti nevelés ált. nem célrevezető, ha a fiatalkorút korábban végrehajtandó szabveszt-re ítélték - javítóintézet: a népjóléti min felügyelete és itányítása alatt áll (pl. aszódi fiúnevelő) - intézeten belül: életkor, eü-i és nevelési szempontok szerint csoportosíthatók - javítóintézet rendjét ismételten és súlyosan megsértő fiatalkorú: az intézet igazgatója az intézeti tanács javaslatára zárt jellegű intézeti részlegbe helyezheti - ideiglenes elbocsátás feltétele: ha magatartására tekintettel alaposan feltehető, hogy helyes irányú fejlődése intézeti elhelyezés nélkül is elérhető - véglegessé válik az ideiglenes elbocsátás, ha a fiatalkorú annak tartama alatt betölti a 19. életévét - az ideiglenes elbocsátást felfüggesztett szabveszt esetén is meg kell szüntetni - "más büntetés":

pénzbüntetés v. főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés - "más intézkedés": megrovás, próbára bocsátás - 118/A. § A fiatalkorú kgy-ának (75 §) akkor is helye van, ha a bír a javítóintézeti nevelést rendeli el. - 119. § A felfüggesztett szabveszt-re ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szab-ra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll - cél: elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegíteni a társ-i beilleszkedést, megakadályozni a bűnismétlést - BH: a vonatkozó határozatnak megállapító jelleggel alkalmaznia kell a pártfogó felügyelet tényét - az általános magatartási szabályokat a pártfogót kirendelő határozat tartalmazza - külön magatartási szabályok: eljáró bír, bv-i bíró, ügyész írhat elő a bv. tvr-n és a Frd-n kívül - fiatalkorúak felügyelete:

gyámhatóság, a mellette működő hivatásos pártfogók közreműködésével - nem a gyámhatóság feladata, ha annak megkezdése előtt a pártfogolt már betöltötte 18. életévét - ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik 47 - illetékes bv-i bíró pártfogó felügyelet alá helyezheti azt, aki a szabvesztből a 18. életévének betöltése után szabadul; ekkor a bír hajtja végre a pártfogó felügyeletet a megyei (fővárosi) bír mellett működő hivatásos pártfogó útján - 120.§ (1) A halmazati és az összbüntetés a 110 § (2) bek-nek a) pontja esetén nem haladhatja meg a 20 évi, b) pontja és a (3) bek esetén a 15 évi, a (4) bek esetén a hét és hat hónapi szabveszt-t (2) Javítóintézeti nevelés és szabveszt találkozása esetén összbüntetésként szabveszt-t kell végrehajtani. Ennek tartamát a bír legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban

meghatározott cél elérése érdekében szükség van A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralévő részét nem érheti el. - az összbüntetés mértékének figyelembe vételével nem állapítható meg szigorúbb végrehajtási fokozat - csak olyan javítóintézeti nevelés és szabveszt foglalható összbüntetésbe, amelyet az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, v. folyamatosan hajtanak végre - BK 110: összbüntetésbe foglalásnak van helye akkor is, ha az ideiglenes elbocsátást a bír nem szüntethette meg, mert a fiatalkorú nem annak tartama alatt követte el azt a bűncsel-t, amely miatt szabveszt-re ítélték - a még végre nem hajtott javítóintézeti nevelést összbüntetésbe kell foglalni a már felnőttkorúként elkövetett bűncsel miatt kiszabott szabveszt-sel, amíg az elkövető nem tölti be a 19. életévét - összbüntetés tartamának meghatározásánál értékelni kell: - a javító

intézetben tanúsított magatartást - hogy az intézetben, szökés közben v. az ideiglenes elbocsátás alatt követte-e el az újabb bűncsel-t - 120/A §. (1) Ha a bír a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, v. amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bír a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. (2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamás úgy kell megállapítani, hogy ne legyen rövidebb a legsúlyosabb javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a 3 évet. - egységes intézkedés bevezetésének oka: korábban határozatlan tartamú volt a javítóintézeti nevelés - javítóintézeti nevelés - nincs végrehajtva,

ha - jogerős ítélet után még nem fogadták be - befogadták, de még nem bocsátották el - ideiglenes elbocsátás még nem járt le és nem vált véglegessé - az ideiglenes elbocsátást a lejárta után szüntették meg - végrehajtása folyamatos, ha az egyik intézkedést már végrehajtották és azt megszakítás nélkül követi a másik intézkedés végrehajtása - a rövidebb tartamú ji-i nevelés teljesen elenyészhet akkor is, ha a bűncsel-k nem állnak egymással quasi halmazati viszonyban - 120/B. § (1) Az elrendelt ji-i nevelésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egy napi előzetes fogvatartás egynapi ji-i nevelésnek felel meg. 48 - előzetes letartóztatás végrehajtási helye - ji - rendőrségi fogda - bv-i intézet - a bír az ügyész, a terhelt v. a védő indítványára megváltoztathatja az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyét - a fiatalkorúakra kiszabott szabveszt-be,

pénzbüntetésbe, ill. pénzmellékbüntetésbe be kell számítani a ji-ben végrehajtott előzetes letartóztatást is - 121.§ (1) A fiatalkorú elítélt a tv erejénél fogva mentesül a) az ítélet jogerőre emelkedése napján, ha a kiszabott szabveszt végrehajtását felfüggesztik b) a büntetés kitöltésének, ill. végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncsel miatt egy évet meg nem haladó szabveszt-re ítélik c) a büntetés kitöltésének, ill. végrehajthatósága megszűnésének napjától számított 3 év elteltével, ha szándékos bűncsel miatt 1-5 év közötti végrehajtandó szabveszt-re ítélik (2) A szándékos bűncsel miatt kiszabott, egy évet meghaladó szabveszt kitöltése után a bír a fiatalkorút, kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes. (3) A fiatalkorú mentesítését nem akadályozza az, hogy a pénzmellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be v. végrehajthatósága nem szűnt

meg - a mentesítés feltétlen hatállyal érvényesül - az általánosnál enyhébb szabályok, kivétel: szándékos bűncsel miatt kiszabott 5 évnél hosszabb szabveszt esetén 10 év várakozási idő vonatkozik a fiatalkorúakra is 49