Irodalom | Középiskola » Macbeth

Macbeth TÖRTÉNETE Bizonyossá válik, hogy 1606-ban keletkezett. 1623-ban a folio-kiadásban jelent meg, 1610-ben a Globe színházban már előadták. SZEREPLŐK BEMUTATÁSA Macbeth: Az azonos című tragédia központi alakja. Skót hadvezér Legyőzte urának és egyben rokonának, Duncannek ellenségét. De mindez nem volt elég, hiszen az országot megcélzó norvég hadakat is visszaverte A három boszorka azt jósolta neki, hogy Skócia királya lesz, de előtte még Cawdor thánja. Duncan ráruházta Cawdor thánságát, kastélyába fogadta a királyt és felesége rábeszélése miatt megölte őt, csak azért, hogy övé lehessen a trón. Macbethet kijelölték utódnak, de ő cseppet sem volt nyugodt, hiszen tudta, hogy Banquo mindent tud, hiszen ott volt akkor, amikor a boszorkák megjósolták neki jövőjét, ezért orgyilkosokkal megölette őt, de persze, nem ment tökéletesen a dolog, hiszen volt vezértársa fia, Fleance elmenekült a gyilkosok elől. Macduff

Malcolmhoz pártolt, ezért megölette Lady Macduffot és gyermekeit. a banyák ismételten jósoltak neki Azt, hogy semmi bántódás nem érheti addig, amíg a birnami erdő nem kerül Dunsinane-re és, hogy nem árthat neki olyan ember, akit anya szült. Az erdőből azonban fákat vágatott ki Macduff, amelyeknek hordozásával álcázta támadását Ezt azonban még tetőzte az a tény, hogy a királyról kiderült, hogy nem anya szülte, hanem kivágták halott anyja testéből. Halálát hősként fogadta, ezért méltóságát az utolsó pillanatban visszanyerte Lady Macbeth: A címszereplő felesége. Ő vette rá Macbethtet hosszas noszogatás árán, hogy a vendégeskedés éjjelén ölje meg a királyt és vegye át a tróni, mert már ismerte a jóslatot. Ő rendezte el a nyomokat úgy, hogy a gyanú az elhunyt király két fiára terelődjön. A lelkiismeret furdalta és elméje megbomlott, majd a halál magával ragadta. Tagadhatatlan, hogy a gyilkosságnak ő, ez a

kemény és férfias jellem a kitervelője Azt azonban hozzá kell tenni, hogy férjét nem tudta volna a nélkül rávenni, ha nem lakozott volna benne az a parányi akarat, amit csak bíztatni kellett. Lelki összeroppanásában az is közrejátszik, hogy pont azzal tette tönkre szerelmét, amivel naggyá akarta tenni. Duncan: Skót király, trónja, amit Macbeth megmentett veszélyben forgott. Szörnyű gyilkosság áldozata Macduff: Duncan hű embere. Nem hitt Macbethnek, tudta jól, hogy ő a gyilkos Angliába szökött, hogy segítse Malcolmot. Ő ölte meg végül Macbethet, akinek a boszorkányok azt jósolták másodjára, hogy akkor nem esik bántódása, ha olyan ember száll szembe vele, akit anya szült. Történet Amikor Szelíd Duncan király uralkodott Skóciában, élt ott egy nagy thán, azaz nagyúr, a neve Macbeth. Ez a Macbeth közeli rokona volt a királynak, és az egész udvar nagyon tisztelte a háborúban tanúsított bátorságáért, vitéz

magaviseletéért. Erre a vitézségre nemrégen is példát mutatott, amikor levert egy lázadó hadsereget, amelyet norvég csapatok ijesztő sokasága is segített. Amikor a két skót hadvezér, Macbeth és Banquo győztesen tért haza ebből a nagy csatából, útjuk egy kopár fenyéren vezetett keresztül, s ott megállította őket három furcsa alak megjelenése: asszonyokhoz hasonlítottak, de szakálluk is volt, s fonnyadt bőrük, torzonborz külsejük olyan volt, mintha nem is földi teremtmények lettek volna. Legelőször Macbeth szólította meg őket, de mind láthatólag megsértve, cserepes ujját aszott ajkára tette a hallgatás jeléül, aztán az első közülük üdvözölte Macbethet, mint Glamis thánját. - Üdv neked, Macbeth! Király lesz belőled! - Kisebb leszel, mint Macbeth, és nagyobb! Nem oly szerencsés, mégis boldogabb! Azt is jósolták neki, hogy ő maga ugyan soha nem uralkodik majd, de halála után fiai királyok lesznek Skóciában. Aztán

levegővé változtak és elenyésztek - ebből pedig a vezérek tudták, hogy a végzetbanyákkal, vagyis boszorkányokkal volt dolguk A boszorkányok gonosz sugallatai túlságosan mélyen hatoltak Macbeth lelkébe. Meg akarta szerezni Skócia trónját Macbeth elmondta feleségének a végzet-banyák furcsa jóslatát és a jóslat egy részének beteljesülését. Lady Macbeth gonosz, nagyravágyó asszony volt, hatalmat akart Meg akarta öletni a királyt. A király, aki felséges leereszkedéssel gyakran kegyesen meglátogatta főnemeseit, Macbeth kastélyába is eljött két fiával, Malcolmmal és Donalbainnel, az udvarral. Macbeth vára szép helyen épült, levegője enyhe és egészséges volt. Lady Macbeth értett ahhoz a művészethez, hogy az áruló szándékokat mosolyokkal álcázza: olyan tudott lenni, mint az ártatlan virág, valójában pedig a virág alatt megbúvó kígyó volt ő. A király elfáradt az utazástól, korán lefeküdt, s hálószobájában

szokás szerint két kamarása aludt a közelében. Éjfélkor Lady Macbeth készen állt a gyilkosságra, de az alvó király atyjára emlékeztette, így képtelen volt megölni. Macbeth nem akart gyilkos lenni, mert szte a király rendes, becsületes, a rokona, és ő végette lett elismert. Lady Macbeth végül meggyőzte férjét, így az tőrrel a kezében véghezvitte a tervet. Lady Macbeth utána bekente vérrel a kamarások arcát. Reggel felfedezték a tettet. A gyanú mégis Macbethre terelődött Így a király két fia elmenekült M Angliába, D Írországba. Mivel ők elmentek, Machbetra szállt a trón Bár nem felejtette el a jóslatot, miszerint az ő gyermekeik nem, hanem Banquo fia lesznek utánuk az uralkodók. Ezért orvul meggyilkolták Banquot, de fia megszökött A vacsorán megjelent Banquo szelleme, őt csak Macbeth láthatta, és a többiek azt hitték megőrült. Ilyen szörnyű rémképek gyötörték hát Macbethet. A királynő éji nyugalmát meg az

övét is rettenetes álmok zavarták, s Banquo vére sem háborgatta őket jobban, mint Fleance menekülése, mert most már úgy tekintették őt, mint királyok egész sorának ősét, aki majd az ő utódaikat megfosztja a tróntól. Ezek a gyötrő gondolatok nem engedték őket megnyugodni, s Macbeth elhatározta, hogy még egyszer felkeresi a végzet-banyákat, s mindent megtud tőlük, akármilyen rosszat rejt is a jövendő. Egy barlangban kereste őket a fenyéren, ők pedig, mivel a jövőbe láttak, tudták, hogy Macbeth eljön, és éppen elkészítették azt az iszonyú varázsszert, amivel a pokoli lelkeket felidézték, hogy feltárják előttük a jövendőt. Ehhez olyan borzasztó kellékekre volt szükségük Felidéztek három szellemet Az első jelenés sisakos fejként emelkedett fel az üstből, nevén szólította Macbethet, figyelmeztette őt, hogy őrizkedjék Fife thánjától. Macbeth megköszönte jó tanácsát, mert már amúgyis féltékeny volt

Macduffra, Fife thánjára A második szellem véres gyermek alakjában merült fel, ő is nevén szólította Macbethet, s arra buzdította, ne féljen senkitől, nevessen a szemébe minden emberi erőnek, mert akit asszony szült, nem árthat neki: az volt végső tanácsa, legyen Macbeth vakmerő, véres és szilárd. Egy harmadik merült fel az üstből, koronás gyermek alakjában, kezében zöld ággal. Eloszlatta félelmét minden összeesküvéssel szemben, mert azt mondta, nem győzi le soha ellenség, míg a birnami erdő Dunsinane dombjára nem vonul. Macbeth csak lassan szedte össze haderejét. Mindenki gyűlölte a zsarnokot; senki sem szerette, senki sem tisztelte; mindenki gyanakodott rá, s Macbeth már irigyelni kezdte Duncan helyzetét, akit ő gyilkolt meg, de most már nyugodtan alszik sírjában, mert az árulásnak nincs már hatalma fölötte: sem az acél, sem a méreg, sem a belső ármány, sem az idegen katonaság nem árthat neki többet. Eközben

királynéja a saját kezével vetett véget életének Nem kívánta többé az életet, a halálra vágyakozott, de Malcolm seregének közeledése felébresztette benne hajdani bátorságának maradékát. Bezárkózott várába Egy nap hírnök hozta neki a hírt, hogy megindult az erdő Macbeth kezd kételkedni a jóslatban. A csatában mindenki Macduffot segíti. Macbeth és Macduff végül egymással párbajoznak Macduff felkínálta Macbethnek, hogy éljen megalázottan, de nem akart. - Soha - mondta Macbeth, akinek bátorsága a végső kétségbeeséssel visszatért - nem adom meg magam, hogy csókoljam a földet Malcolm előtt, s a csőcselék átka üldözzön. Bár Birnam erdeje feljött Dunsinane-ra, s te állsz előttem, kit nem anya szült, mégis megpróbálom a végsőt. Ezekkel az őrjöngő szavakkal rávetette magát Macduffra, aki vad párviadalban végül is legyőzte, levágta fejét, s ajándékul átnyújtotta az ifjú törvényes királynak, Malcolmnak, aki

Macbeth holtteste fölött átvette az uralkodást, amelytől a bitorló cselszövényei olyan régóta megfosztották, s a nemesség és a nép üdvrivalgásának közepette elfoglalta Szelíd Duncan trónját