Élelmiszeripari ismeretek | Tanulmányok, esszék » Élelmiszerek állati eredetű nyersanyagai

Tartalom 2 I. GAZDASÁGI ÁLLATOK TULAJDONSÁGAI ÉRTÉKMÉRŐ HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG Komplex értékmérő tulajdonság. Két tényező határozza meg a hústermelőképességet:  az egyedi hústermelő-képesség  a populáció szaporodó-képessége Az egyedi hústermelést az állatok növekedése és fejlődése határozza meg! NÖVEKEDÉS Az állatok mennyiségi növekedését, a belső szervek, az izomzat és a csontváz gyarapodását jelenti. NÖVEKEDÉSI INTENZITÁS Az időegység alatti tömeggyarapodást, növekedési erélyt fejezi ki. A növekedési kapacitást a növekedés tartama és intenzitása határozza meg. FEJLŐDÉS Minőségi változást jelent, amely során az állati testben a szövetösszetétel és a szövetek közötti kölcsönhatás (az anyagcsere) megváltozik. megtermékenyülés  megszületés  elválasztás  ivarérettség  tenyészérettség  tenyészerő teljessége  halál A nagytestű állatok nem a

leggazdaságosabb hústermelők. Sok esetben a szaporodás, valamint a nagy testtömeg és izmoltság között ellentmondás van. A hús tulajdonságai mérhetők objektív és szubjektív módon is. Szubjektív módon mérjük és jellemezzük:  a hús ízét (ízlelési orgoholeptikus próba)  a húsformákat (élve és hasított állapotban) Objektív módszerrel, a tudományos célú próbavágások során figyelembe vett paraméterek:  a hús víz-, fehérje-, szárazanyagtartalma 3  pH értéke és változásai  a hús színe és változása, vízmegtartó-képessége  porhanyóssága (kötőszövet és kollagén tartalma) TEJT ERMEL Ő-KÉP ESS ÉG A tejhozam mennyisége genetikailag determinált, a megfelelő tartási és takarmányozási feltételek biztosítása esetén, fajta jelleget mutat. Nagy tejhozam jellemző a holstein-fríz, finn ayrshire és dán jersey fajtákra. TOJÁSTERMELŐ-KÉPESSÉG A tojás értékmérő tulajdonságai:  a tojás

nagysága  a tojás alakja  a tojáshéj színe  a tojáshéj szerkezete  a tojás kémiai összetétele GYAPJÚTERMELÉS A gyapjú objektív értékelésénél levő paraméterek:  a szál hossza  átmérője  színe  erőssége TERMÉKENYSÉG A szaporaságon alapozódik a nagy tojás- és tejtermelés, valamint az állati populációk hústermelő kapacitása. A szaporaságnál számszerűen, állatfajonként egyes paraméterek jól kifejezhetők. Ezek a mutatószámok a következők: ivarzási %, fogamzási %, ellési %, felnevelési %, választási átlag kg-ban. 4 KORAÉRÉS IVARÉRETTSÉG Az ivarérettség állapota akkor áll be, ha az állat ivarsejteket folyamatosan termel. TENYÉSZÉRETTSÉG Tenyészérett az az állat, amely további fejlődésének és hús-, tej-, valamint egyéb termelésének a károsodása nélkül tenyésztésbe állítható. TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉS Egyik legfontosabb tulajdonság, a gazdaságos érték-előállítás

legjelentősebb tényezője. Összefügg az összes értékmérő tulajdonsággal A nagy termelő-képességű gazdasági állatok takarmányhasznosítása jó, az egységnyi termékre jutó tápanyag-felhasználás relatíve jó. A kisebb testtömegű állatok – azonos testtömeg mellett – a takarmányt jobban hasznosítják II. ALAPFOGALMAK RENDSZEREZÉSI KATEGÓRIÁK FAJ Állatrendszertani egység, egymástól faji bélyegek alapján elhatárolható, egymással történő pároztatása esetén továbbszaporodásra képes utódokat létrehozó, élő forma. FAJTA Olyan állatcsoportot jelent egy-egy fajon belül, ahol közös a származás.  szintetikusfajta: több fajta céltudatos „össze-kereszteződése” által jön létre  fajtakonstrukció: ha néhány fajta rendszeres keresztezése tart fenn egy állományt - Törzs:  Törzsnek nevezzük az egy (vagy néhány) apaállattól származó egyedeket. 5  - A baromfitenyészetben az egy apához tartozó

nőivarú egyedeket törzsnek nevezik.  Törzs névvel illetjük a nagy állatállománnyal rendelkező populációk legértékesebb, válogatott egyedeit. Család: Családnak hívjuk egy-egy nőivarú őstől származó állatok csoportját. Vonal: Egy genetikai és egy geneológiai vonalat különböztetünk meg.  genetikai: olyan állatok csoportja, amelyek közeli rokonságban vannak egy bizonyos őssel anélkül, hogy a többi ős a közelebbi ősi sorokban többször szerepelne  geneológiai: egy híres apaállattól származó, apai oldalon leszármaztatott állatok TÁJFAJTÁK   lapály hegyi POPULÁCIÓ Az élőlényeknek valamely szempont alapján összeálló, természetes vagy mesterséges csoportja. GENETIKAI ALAPFOGALMAK GÉN Az öröklődés elemi egysége. A géneket a DNS molekulák bázissorrendje határozza meg. A tulajdonságok kialakulásáért a gének a felelősek FÉN Az élő szervezet – genotípusosan rögzített és az adott

környezetben megvalósult – tulajdonságainak egyike. GENOTÍPUS Az egyedben meglévő genetikai információk összessége. 6 FENOTÍPUS Az egyed érzékelhető, megállapítható, azaz mérhető külső és belső tulajdonságainak összessége. KROMOSZÓMA A genetikai információt tároló strukturális egység, benne a lineárisan elhelyezkedő gének kapcsolódási csoportja. MUTÁCIÓ A nukleotidok sorrendjének vagy számának változása. ALLÉL A genom egy lókuszán a gének különböző formái, változatai. GENETIKAI MARKER A genotípusban megnyilvánuló felismerhető gén jelenlétét jelző mutáns. HETEROZIGÓTA A homológ kromoszómák azonos génhelyein különböző alléleket tartalmazó sejt, vagy egyed. HOMOZIGÓTA Az adott génnek minden génhelyen azonos génváltozatot (allélt) hordozó egyed. HETERÓZIS A nagy beltenyésztési fokú, ún. tiszta vonalak hibridjeinek tulajdonságai jobban, mint bármelyik szülői vonalé. HERETABILITÁS

(ÖRÖKÖLHETŐSÉG) A gének átlagos hatásából eredő összes varianciát adja meg (h2= VA/VP). EGYÉB ALAPFOGALMAK DOMESZTIKÁCIÓ 7 Az a folyamat, amelynek folyamán az ember tevékenysége által a vadállatból háziállat lesz. DEDOMESZTIKÁCIÓ Az a folyamat, melyek során az állat kiszabadul az ember ellenőrzése alól, és ismét a természetben él több generáción keresztül. MONOFILETIKUS ELMÉLET Egy fajt feltételez ősként. POLIFILETIKUS ELMÉLET Több fajt feltételez ősként. CSEPPVÉR KERESZTEZŐDÉS Olyan kereszteződési módszer, amelynek célja egy tulajdonság bevitele egyszeri keresztezéssel egy állományba úgy, hogy a további generációkban a fajta jellegét meg tudjuk őrizni. FCM ÉRTÉK Jelenti a 4%-os zsírtartalomra standardizált tejmennyiséget. III. SZARVASMARHA EREDETE, RENDSZERE, HÁZIASÍTÁSA A szarvasmarhát az őstuloktól (Bos taurus primigenius) származtatják. Valamikor Amerikában, Ázsiában és Európában

őshonos volt az őstulok Európából 350 évvel ezelőtt pusztult ki Az új kőkorszakban háziasították. A domesztikálás centrumának számított a Földközi-tenger északkeleti partvidéke, a Balkán-félsziget, Nyugat-Európa és a Kárpátoktól keletre elterülő síkságok. ELNEVEZÉSEK  8 Szopós borjúnak nevezzük a nőivarú egyedeket 3, a hímivarú        egyedeket 4 hónapos koráig Választási borjúnak hívjuk a 4-7 hónapos korú egyedeket Növendék borjú a 18 hónapos korig nevelt állat Üszőnek nevezzük a nőivarú egyedeket az első ellésig Tehénnek hívjuk az első szülésen átesett állatokat Bikának nevezzük a hímivarú egyedeket Tinónak hívjuk a 4 éves korig az ivartalanított bikát, ezután ökörnek nevezzük Göbölynek vagy sörének hívjuk a hízlalt szarvasmarhákat FAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA, LEÍRÁSA KETTŐS-HASZNOSÍTÁSÚ FAJTÁK a) Hegyi tarka fajtacsoport  Magyar tarka marha Hazánk

szarvasmarha állományának jelentős részét a magyar tarka marha képezi. Elsősorban a kisgazdaságokban a gyakoribb Színe a szimentálihoz hasonlóan sárga-piros-tarka. 271 tejelési nap alatt 3208 kg tejet, ebben 125,1 kg zsírt (3,9% zsírtartalom) termelt kb. 607 kg-os élőtömeggel A fajta tőgy, tőgybimbó alakulása, gépi fejhetősége nem kedvező. Ipari tartásra nem alkalmas Testtömege 600-700 kg, bika esetében +100 kg Húsa márványozott, zsírral kellően átszőtt, kitűnő ízű. Magyar tarkák fajtaváltozatai:  Tejelő magyar tarka Hasonló a kiinduló magyar marhához, de 2-3 hónappal korábban tenyésztésbe lehet venni. Tejének zsírtartalma 4,3-4,6%, a tej fehérjetartalma 3,6-3,7%, tőgye jobb a gépi fejésre.  Tejelő magyar barna (50% jersey, 50% magyar tarka) Éves tejtermelése 3558 kg, 4,9% zsírral, 3,85% fehérje tartalommal. Testtömeg 500-550 kg Hústermelő-képessége kisebb  Hungarofríz 9  25% jersey, 25% magyar tarka,

50 holstein-fríz  25% jersey, 75% holstein-fríz Jó benne a holstein-fríz nagy tejhozama, a dán jersey kiváló perzisztenciája és takarmányértékesítő-képessége. Testtömeg 600 kg, tejtermelése 5-5500 kg, zsírtartalom 4,3%, fehérje 3,6%.  Osztrák tarka marha Küllemileg és termelőképességét illetően populációátlagban kiegyenlítettebb. Tejtermelő-képessége felülmúlja a magyar tarka marháét Éves 3827 kg tejet, 152,6 kg zsírt (3,99%) termel. A fajta ivarilag hamarabb érik Hizodalmassága és vágóértéke a magyar tarka marháéhoz hasonló  Bajor tarka marha A bajor tarka populáció átlagos tejtermelése 4300-4500 kg, tejzsírtartalma 4%. A fajta szakosított, tejtermelésre nem alkalmas, viszont a kettős-hasznosítású állományok nemesítésére és felfrissítésére igen  Szimentáli fajta Nagy szerepet játszott a hegyi fajták kialakításában. A fajt jelentősége az utóbbi 50 évben csökkent (kóros törpenövés,

szélességi méretek relatív csökkenése, tejtermelés csökkenése, nehéz ellések). Testtömege és első ellési életkora meghaladja a magyar tarka marháét. Tejtermelése hasonló, tőgy alakulása gépi fejésre nem alkalmas  Montbéliarde fajta Francia hegyi szarvasmarha, jó tejtermelő-képességgel. Testtömeg 650-700 kg, éves tejhozam 4000 kg, kb. 3,6%-os zsírtartalommal A tőgyalakulás kedvező, teknő alakú.  Borzderes fajta Hegyvidéki marhaként tartható számon. Számos fajta és változat alakult ki, így a svájci, oberinnentáli és a kistestű kárpáti. Napjainkban a borzderes fajták között kiegyenlítődés megy végbe. Jellegzetessége: a csuka fej, vékony bőr, nagy fül, rövid szarv, búbos fejél, közép-nagy tőgy, fejlett bimbók. USA-kanadai-borzderes: 5000 kg tejtermelés, 3,7% zsírtartalommal, 3-450 kg testtömeg. Kitűnő tőgyalakulás és jó gépi fejhetőség Húsa kevésbé márványozott és szárazabb, rostjai durvábbak és

zsírja sárgább, mint az eddigieknél. 10  Kasztromai marha Szovjetunióban Kasztroma körzetében kitenyésztett marha. Jó a tejtermelése, de a kettőshasznosítású fajtákhoz sorolható b) Lapálymarha fajtacsoport  Európai feketetarka lapályfajták Világszinten a kultúrfajták közül a feketetarka lapálymarhák köre a legkiterjedtebb. A gömbtőgy a jellemző, de gyakori a teknő tőgyalakulás is. Gépi fejhetősége általában jó Átmeneti típust képvisel a vegyes és a specializált hasznosítású fajták közül  Vöröstarka lapálymarhák Kettős-hasznosítású típust képvisel. Hústermelő-képességük majdnem eléri a hegyi tarka fajtákat. TEJELŐ FAJTÁK  USA-kanadai holstein-fríz fajta A holstein-fríz fajták tejtermelő-képessége kiváló, és jól alkalmazkodik az ipari rendszerű tartás feltételeihez. Hazánkban a tejtermelésre specializálódott közép- és nagyüzemekben honosodott meg leginkább Tőgyalakulása és

fejhetősége kiváló, bár előfordul laza függesztésű tőgy. A fajta a takarmányozás iránt igényes. A konc és a comb izmoltsága és a húsformák nem a legkedvezőbbek. A holstein-fríz populációkban néhány %-ban előfordulnak vöröstarka (Red Holstein) egyedek. Ezek színre nézve homozigóták, annak következménye, hogy a vörös szín recesszív a feketével szemben.  Dán jersey marha Mint világfajta több kontinensen elterjedt. A tehenek testtömege 350-500 kg. Színe borzderes, feje kicsi, csekélyen izmolt, bőre vékony, finom vékony a csontozata, terjedelmes és szabályos a tőgye. A fajta a relatív tejzsír- és tejfehérje termelésben első a világon. Átlagosan 400 kg élősúlyú tehenek 1300 kg FCM (FCM tej = tej kg • 0,4 + tejzsír kg • 15) mennyiséget termelnek 100 kg élőtömegre vonatkoztatva. Perzisztenciájuk (magas tejtermelő-képesség) a legkiválóbb. Hústermelőképessége alárendelt jelentőségű, húsának minősége

gyenge Korán érik, reprodukciója kedvező, könnyen ellik, sok borjút produkál. 11  Finn ayrshire fajta A skót ayrshire fajtákból nemesítették ki. A tőgyalakulása, fejhetősége, legelőkészsége jó, szervezete ellenálló Sok egyed életteljesítménye meghaladja a 100ezer kg tejet Értékmérő tulajdonságait tekintve a finn ayrshire fajta az USA-kanadai holstein-fríz és a dán jersey között foglal helyet. HÚSHASZNÚ FAJTÁK Közös jellemvonás a jó izmoltság, fejletlen ún. gulyatőgy, mély dongás mellkas és szerény, csak borjúneveléshez elegendő tejtermelés. a) Kis testtömegű húsfajták  Hereford fajta Tömege 500-600 kg, színe tarka, az állat feje élénkpiros, martájéka, hasalja, farok bojtja fehér. Vágott minősége kifogásolható, mert korán faggyúsodik, 400-500 kg végtömegig gazdaságos a hízlalás. Két változata van: a teltebb angol és az igénytelenebb amerikai (ranch).  Aberdeen-angus fajta Skóciában

nemesítették ki. Húsát angolszász ízlés szerint készítették el A fejlődése folyamán korán faggyúsodik. Szarvatlan, egyszínű fekete, korán érő, csontozata finom. Legelőkészsége jó, igénytelen, gazdaságosan tenyészthető Világszerte elterjedt A német és az amerikai változatok jobban elterjedtek, mint a skót.  Hús-shorthorn fajta A Colling testvérek nemesítették ki. Színezete sárgásvörös-tarka, egyszínű vörös és vércse színű. A tehén 550-600 kg Gyors növekedésű, korán faggyúsodó, közép-nagy testű állat. Húsának minősége nem felel meg a mai követelményeknek.  Lincoln-red fajta A fajta jelentős shorthorn vért tartalmaz. Tejtermelésre is specializált húsmarha fajta Közép-nagy testtömegű, egyszínű vörös Hazánkban a Pankotai Állami Gazdaságban tenyésztik A heterózis hatás kiváltása céljából tartják, és több fajtával keresztezik. b) Nagy testtömegű húsfajták A tehenek élőtömege 600-800 kg.

Hízótulajdonságaik kiválóak Az értékes 12 húsrészek mennyisége nagy, faggyútartalma kicsi, húsa márványozott, vágott árujának minősége kiváló, tejtermelésük a relatíve nagy testtömeg miatt még mindig nagyobb, mint a kis testtömegű szarvasmarháké. Szaporaságuk kifogásolható, gyakoriak a nehéz ellések  Charolais fajta Nagy testtömegű, a tehenek élőtömege 700-800 kg. Francia húsfajta, izmoltsága, szélességi méretei és húsformái nagyon jók Húsa márványozott, faggyúban szegény, a húskitermelés %-ban jók. A viszonylag durva csontozat miatt gyakoriak a nehéz ellések. A hús-csont arány nem a legideálisabb (68/32 kg). A fajtát végtermék-előállító keresztezésekben, rotációs keresztezési programokban használják fel.  Limousin fajta Jelenleg a legértékesebb húsmarha. Az állatok színe barnásvörös A tehenek testtömege 600-700 kg. Növekedési erélye jó, csontozata finom, közép-koránérő, kevésbé

gyakoriak a nehéz ellések. A faggyútartalma kicsi, a húsának márványozottsága jó, a hús-csont arány kedvező (72/28 kg), vágott árujának minősége kiváló. c) Primitív fajták  Magyar szürke marha A honfoglaláskori kárpáti populicus, valamint a magyarság által a Kárpátmedencébe behozott szarvasmarha fajtákból alakult ki, de az idők folyamán több fajtával keveredett. A tehén testtömege kb. 550 kg Tejtermelésének mennyisége szerény, átlagosan 1000-1500 kg, a tejzsírtartalma 4-4,5% Izmoltsága szerény, húsa száraz, növekedési erélye csekély. Szívós, edzett, igénytelen, igavonó állatként tartották számon. ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK Azokat a sajátosságokat, jellegzetességeket és termelési fokmérőket, amelyek az állat haszonvételét meghatározzák nevezzük értékmérő tulajdonságoknak. MINDEN HASZNOSÍTÁSI TÍPUSBAN FONTOS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK  Konstitúció: A jó konstitúcióra jellemző a nagy

életteljesítmény, a hosszú élettartam, a jó termékenyülő-képesség, az egészséges, fej13     lett küllem és a megfelelő alkalmazkodó-képesség. Egészség: A hús- és a tejtermelés alapja. Ellenálló-képesség: Genetikailag meghatározott, kimondottan jól öröklődő tulajdonság Élettartam: A tenyésztésben eltöltött idő. Életteljesítmény: Jelenti az állat élete folyamán termelt tej, tejzsír mennyiségét kg-ban kifejezve, valamint az ellett borjak számát. a) Termékenység, szaporaság      Termékenység: Az üsző, valamint a tehén rendszeres fogamzására képes, utódokat világra hozó, illetve bika életképes spermát termelő, fedezésre alkalmas állapot és képessége. Vemhesülési %: Kifejezi azt, hogy a kérdéses időszakban 100 megtermékenyült nőivarú szarvasmarha közül hány vemhesült meg. Termékenyítési index: Megmutatja, hogy egy vemhesüléshez hány inszeminálás szükséges.

Ellési %: Azt fejezi ki, hogy egy év alatt 100 tehén közül hány ellik. Szervízperiódus: Jelenti napokban kifejezve az elléstől az újra vemhesülésig eltelt időt. b) Növekedési erély, koraérés     Növekedés: Az állati test tömegének, méreteinek változása az időtényező függvényében. Koraérés: Kifejezi azt, hogy az állat az egyes fejlődési szakaszokon milyen gyorsan megy keresztül. Ivarérés: Akkor áll be, ha az üszőborjaknál a peteérés, a bikaborjaknál a spermatermelés megkezdődik. Tenyészérettség: Az az állapot, amikor a tejtermelés, testtömegtermelés és a tenyészállat reprodukciója végbemegy, a hasznos élettartam korlátozása nélkül. c) Tömegtakarmány-fogyasztó képesség, takarmányértékesítő-képesség, étkesség   14 Tömegtakarmány-fogyasztó képesség: Azt jelenti, hogy a szarvasmarha nagy tömegű takarmányt tud elfogyasztani. Takarmányértékesítő-képesség: Jelenti azt, hogy a

szarvasmarha mennyi állati terméket (tejet, húst) képes előállítani az általa elfo-    gyasztott takarmányban található tápanyagokból. Takarmányértékesítő-képesség mérőszáma: Egységnyi termék előállításához felhasznált energia vagy fehérjetartalom. Étkesség: Jelenti a takarmány elfogyasztásának gyorsaságát. Legelőkészség: A legeltetés körülményei közötti étkességet jelzi. TEJTERMELŐ TÍPUSÚ SZARVASMARHÁK ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI a) Tej mennyisége     Napi tejtermelés: A 24 óra alatti, általában két fejéssel nyert tejmennyiség. Laktációs tejtermelés: A laktáció időszakában, az elléstől az elapasztásig termelt tejmennyiség. Éves tejtermelés: Értjük az egy naptári év folyamán termelt tejmennyiséget. Életteljesítmény: Jelenti a tehén élete folyamán termelt összes tejmennyiséget. b) Tej fehérje- és zsírtartalma      Tejzsír%: A szarvasmarhafajták

tejének tejzsírtartalma általában 36% között van. Tejzsírmennyiség: A termelt tejzsír tömege kg-ban, egy laktációs periódus alatt. (FCM = Fat Corrected Milk) FCM tej = tej kg•0,4 + tejzsír kg•15 Tejfehérje: fehérjeindex= tejfehérje% / tejzsír% Tejcukor-tartalom: Állandó, 5-7% között mozog, eltérő a fajtáknál. Ásványianyag-tartalom: A zsír% gyarapodásával párhuzamosan alakul. c) Perzisztencia  Perzisztencia: Fogalmán a tejelő tehénnek hosszú időn keresztül a magas színvonalú tejtermelő-képességet értjük. d) Gépi fejhetőség  Tőgyindex: Kifejezi azt, hogy a teljes tejmennyiségnek hány %-át 15  adja az első tőgypár. Fejhetőség: Kifejezi a tejleadás ütemét, azt a fejési sebességgel lehet mérni. Több mutató jelzi a fejési sebességet:  átlagos fejési sebesség: kifejezi a kifejt tej mennyiségének és a fejési időnek a hányadosát  a fejés első 3 perce alatt kifejt tej mennyisége A fejési

sebesség függ:  a tőgyben található tej nyomásától  a tőgy telítettségétől  a tőgybimbó záróizmainak táguló-képességétől e) Tejtermelés gazdaságosságát befolyásoló tényező A tejtermelésben fontos a termelési tényezők összhangja, a biológiai-ökonómiai-ökológiai egyensúly Optimális környezeti feltételek mellett lehetséges csak a biológiai-képességek maximális kihasználása. A kisebb termelő-képességű szarvasmarha állományok, szerényebb környezeti feltételek között is jól tarthatók, kisebb ráfordítást igényelnek. Nagy tejhozamú állománynál a beruházás és üzemeltetés költségarányai jobbak. A nagy zsírtartalmú tejtermelés energetikai szempontból gazdaságos. Befolyásoló tényezők:  1 kg tej előállításának önköltsége  1 kg tej előállítására felhasznált abrak mennyisége  100 kg élőtömegre jutó FCM-ben kifejezett laktációs tejtermelés  100 ha/fő takarmánytermő

szántóterületre jutó tejtermelés HÚSTÍPUSÚ SZARVASMARHÁK ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI A hústermelő-képesség összetett tulajdonság:  hízlalásra szánt borjak vagy végtermék hízlalásából  hízóalapanyag előállításból a) A gazdaságos borjú-előállítást befolyásoló értékmérő tulajdonság  termékenység  igénytelenség  nevelőkészség  legelőkészség  gulyakészség 16 lásd: Minden hasznosítású típusra fejezetnél b) Végtermékhízlalás értékmérő tulajdonságai            Hízékonyság: Jelzi a hústermelés minőségi jellemzőit, amelyek az élőtömeg-gyarapodás, hízlalási végtömeg, valamint takarmányértékesítés. Hústermelés intenzitása: Jelenti a szüléstől vágásig terjedő átlagos napi testtömeg-gyarapodást. Hústermelés kapacitása: Megmutatja azt, hogy mennyi csontos hús termelhető ki a hízott állatból. Hústermelés tartama: Jelzi, hogy a

hízó állat a faggyúsodás növekedése nélkül, meddig képes húst a szervezetébe beépíteni. Vágóérték: Jelenti a vágott áru mennyiségi tulajdonságait. Vágási%: Kifejezi a csontos hús és a hízó állat élőtömegének hányadosát, %-ban kifejezve. Faggyútartalom: A szarvasmarha húsának negatív értékmérő tulajdonsága. Faggyú%: Megmutatja a testüregi faggyú hány %-a a vágás előtti élőtömegnek. Hús-csont arány:  100 kg relációban 32 kg csont, 68 kg hús  100 kg relációban 28 kg csont, 72 kg hús Hússzín: Fajta és egyedi tulajdonság. Függ az elvéreztetés módjától, ivartól, takarmányozástól és az állat korától Faggyúszín: Kifejezetten egyedi tulajdonság, ezt a takarmányozás befolyásolja (pl. a zöldtakarmányban található karotintól a faggyú sárgásabb lesz). KETTŐS-HASZNOSÍTÁSÚ SZARVASMARHA FAJTÁK ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI      Legfontosabb termelési értékük, hogy tej- és

hústermelési hasznosításúak. Hústermelésben egyes kettős-hasznosítású fajták versenyképesek egy-egy hústermelésre specializált fajtával. Megjelenési formájában kettős-hasznosítású szarvasmarha fajták átmeneti helyet foglal el. Hasznos élettartam, szervezeti szilárdság és egészség élettartam tekintetében hasonlóan szigorú elveket kell követni, mint a tej- és hústermelő típusoknál. Tejtermelő tulajdonságok a tejtermelés mennyisége 5000 kg tej 17   éves viszonylatban. Tejzsír- és tejfehérje-tartalom hasonló vagy közelít termelési tulajdonságaiban a tejtermelésre specializált fajtákhoz. Tőgyindex 45% körül van a kettős-hasznosítású teheneknél. IPARI RENDSZERŰ TARTÁS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI    kiegyenlítettség magatartás étkesség Jó a technológiai tűrőképessége annak az állatnak, amelyik az ipari rendszerű tartás esetén tejtermelését, hústermelését nem csökkenti,

termékenysége megfelelő és hosszú, hasznos élettartamot ér el. A genotípusok és fajták technológiai tűrőképessége nagyban eltér. Az eltérő technológiai körülményekhez azonos genotípusok eltérő módon tudnak alkalmazkodni. IV. A SERTÉS SERTÉSEK SZÁRMAZÁSA ÉS HÁZIASÍTÁSA A vadsertés leszármazottja a házisertés, amelynek 4 változata van. A Turkesztánban talált leletek alapján a sertés háziasítása ie 6 ezer évvel történt meg. Alakilag a sertés a háziasítás során változott:  rövidebbé vált a fej  a fülek lógóak és megnőttek  a test megrövidült  kialakult a festékanyagmentes bőr, a szőrzet ritkult  a bőr alatti kötőszövet átalakult zsírlerakódásra alkalmas kötőszövetté  a farok vége kunkor alakú A SERTÉSEK ELNEVEZÉSEI     18 Hímivarú sertést kannak, a nőivarú sertést kocának nevezzük Nőivarú sertést, amelynek már voltak malacai anyakocának hívjuk Előhasi

kocának tartjuk az első vemhesség utáni, szoptatási idő alatti kocát Kanlott az idősebb korban herélt sertés, amelyet a tenyésztésből már kiselejteztek        Miskárolt sertésnek nevezzük az ivartalanított nőstényt Szopós malacnak a szoptatás idején, választott malacnak a 4. hónap végéig, süldőnek 4 hónapos kortól 1 éves korig nevezzük a fiatal sertést Tenyészkocának hívjuk a már bebúgatott kocákat Tenyészkan a bugatásra alkalmas kan Törzskocának nevezzük a tenyészállatok szaporítására tartott tenyészetek kocáját Tenyészsertésnek hívjuk a továbbszaporításra tartott sertést Hízó sertés a hízlalás alatti, hízott sertés a vágásérett testtömegben levő sertés FONTOSABB SERTÉSFAJTÁK LEÍRÁSA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA NAGY FEHÉR HÚSSERTÉS JELLEGŰ FAJTÁK  Magyar nagy fehér hússertés Oldalra-előreálló fül, bőr pigment mentes, szőrzet gyér, világos színű, körme sárgás. 4

vérvonalból alakítottak ki: - Large white - Middle white - Deutches - Yorkshire Általános tulajdonságok: - ízékonyság - vágási tulajdonságok - takarmányozási tulajdonságok Nagy a növekedése erély, későn érő típus, a bacon sertéscsoportba sorolható. Takarmányértékesítése, hízékonysági teljesítménye, testtömeg-gyarapodása jó közepes A malacnevelés során teljesítménye kedvező A típus bacon, sonkasertésnek, de tőkesertésnek is alkalmas. Kiemelkedő hízékonysági és vágási teljesítményével tűnik ki.  Angol nagy fehér hússertés (large white) Nagyon hasonlít a magyar nagy fehér hússertés fajtához. Jellemző rá a homogén, jó örökítő-képesség, alkalmazkodó-képesség 19  Svéd nagy fehér hússértés (svéd yorkshire) Az angol nagy fehér hússertés fajtaátalakító kereszteződésének eredményeképpen alakult ki. A nagy fehér hússertés jellemzőit örökölte, viszont csontozata finomabb, hosszabb,

törzse laposabb, feje megnyúlt, profilvonaltörése enyhe, a homlok keskeny, a mellkas lapos, lábállás szűk, vállak lazák Takarmányértékesítése jó, növekedési erélye nagy, vágási tulajdonságai kiválóak.  Holland nagy fehér hússertés Az angol nagy fehér hússertésből egy jellegzetes típusváltozattá alakult ki a holland nagy fehér hússertés. A durvább csontozat, a törzs hengeres, széles homlokú fej, oldalra és felfelé álló fül. LAPÁLY SERTÉSFAJTA CSOPORT  Svéd lapálysertés A svéd lapálysertés későn érő, baconhasznosítási típust képvisel. Tejtermelő és malacnevelő képességei jók. Termékenységi és reprodukciós teljesítményeik imponálóak. A közepes húsmennyiség és a mérsékelt fehéráru tömeg jellemző a fajtára.  Holland lapálysertés A fajta alkalmas sonkasertés előállítására. A hízókat konzerv és tőkehús nyerése céljából tenyésztik. Közepes érésű típus. Közepes

szaporodási-képességű, de hízékonysági és vágási paraméterei jók.  Dán lapálysertés A dán lapálysertés a kimondottan későn érő bacon sertéstípust testesíti meg. Jól szaporodó, egy-egy alkalommal 10-12 malacot fial Mérsékelten növekszik, takarmányértékesítése közepes. A húsarány (85-93 kg), valamint a hát- és has-szalonna vastagsága kedvező.  Ex-NSZK lapálysertés Az utóbbi időben kialakult a német lapálysertés L, és B változat. A B változat a belga lapálysertés örökletes anyagának a beépülésével alakult ki A B változat megjelenésében extrém húsformákat mutat.  Ex-NDK lapálysertés Azonos eredetű, mint az NSZK lapálysertés, megjelenési és értékmérő tu20 lajdonságaiban is hasonló.  Belga lapálysertés A combok középső felületét alkotó izmok túlfejlettek. A fajta hízékonysági és reprodukciós tulajdonságai gyengébbek, mint a többi lapálysertésnek, viszont vágási paraméterei

kiválóak. Szalonnavastagsága kisebb, mint a dán lapályé, de az értékes húsok aránya nagyobb.  Észt sertés A fajta szaporasága kiváló. Zsírosodásra hajlamos, hízékonysági, vágási és takarmányértékesítő paraméterei szerényebbek, mint egyéb lapályoknál.  Magyar lapálysertés A fajta jól szaporodik, hízékonysági és vágási paraméterei hasonlóak, mint a svéd lapálysertésé. SZÍNES SERTÉSFAJTÁK  A durok sertés (Durok-Jersey) Hízékonysági és vágási mutatói jó hústermelő-képességre utalnak. A fajta egyszerű fajtakeresztezésben (yorkshire, illetve landrace) és rotációskeresztezésben (minnesota 1, 2 és hampshire fajtákkal) kiváló eredményeket ad.  Hampshire sertés A hampshire sertésnek a húsminősége kiváló. Halotán teszt alapján kevésbé stresszérzékeny. Jó szervezeti szilárdságú, kiváló alkalmazkodó-képességű fajta, amelynek következtében hazánkban is felhasználják számos

hibridizációs programban.  Pietrain sertés Közepes szaporaságú, és hízékonysági mutatójú sertés. Húsmennyiség és a húskitermelés aránya figyelemreméltó. A termelt húsa nagymértékben PSE jelleget mutat, amely rossz húsminőségre utal. Húsának vizenyőssége miatt dobozolt és konzerváru formájában feldolgozása nem célszerű. HAZAI HIBRIDKONSTRUKCIÓK A heterózistenyésztés sertésfajra vonatkozó előnyei:  A hibridizáció következtében, a keresztezési effektus során környezeti stabilitásuk nagyobb lesz.  A keresztezési hatás következtében – a hibrid kocának a szaporasága nagyobb, termelékenyebbé válnak, malacaikat jobban nevelik.  A hibridizációban csökkenthetők – a fajtiszta tenyésztéshez viszo21 nyítva – a szelekciós szempontok. Dohy szerint a hibrid fogalma: Olyan vonalak, illetve célratörően szelektált és kombinációtesztek alapján párosított, genetikailag jól elhatárolható populációk

keresztezésének végterméke, amely fenotípusában az elérhető optimális heterózishatást tükrözi.  KAHYB hibrid sertés Genetikailag öt apavonal csoport van:  a nagy fehér hússertés jellegű vonalcsoport  bacon típusú, lapály jellegű vonalcsoport  négysonkás típusú, a belga lapálysertés fajtájára alapozott vonalcsoport  all round lapálysertés vonalcsoport  robosztus típusú vonalcsoport 1 kg hízlalás alatti testtömeg-gyarapodásra 2,86 kg-os takarmány-felhasználás jut. 26 mm-es átlagos hátszalonna-vastagság és a 46-47 %-os értékeshús-részarány a jellemző  HUNGAHIB hibrid sertés Ún. specializált tenyészvonalak meghatározott kombinatív párosításával létrehozott hibrid. A felhasznált fajták:  svéd nagy fehér hússertés  70-75 %-os svéd vérhányadú nagy fehér hússertés  holland lapály sertés  angol lapály sertés  pietrain sertés  belga lapály sertés  hampshire sertés 1 kg

hízlalás alatti élőtömeg-gyarapodásra jutó takarmány-felhasználás 3,14-3,20 kg. A HUNGAHIB 39-es hibrid értékes húsrészeinek aránya 4346 %, a HUNGAHIB 50-es hibridé 46-47 %  TETRA hibrid sertés Kilenc fajtát használtak a kombinációs munkákban:  holland lapálysertés  pietrain sertés  large white  chester white 22  belga lapálysertés  angol lapálysertés  hampshire  durok  hazai svéd nagy fehér hússertés 1 kg testtömeg-gyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyisége 2,96 kg. A hízók vágási hátszalonna vastagsága 30 mm, értékeshús-részarány 46 %. SERTÉSTÍPUSOK  MEGHATÁROZÁSA Típus: Jelenti a külső testalakulást, amely közvetlenül vagy közvetve utal a belső értékmérő tulajdonságokra is.  fejlődési típus  hasznosítási típus  konstitucionális típus FEJLŐDÉSI TÍPUSOK A fejlődési típust az egyedek genetikai, vagy örökletes tulajdonságai határozzák meg. 

Hústermelő-képesség  a termelés intenzitása  a termelés tartama  Hústermelés kapacitása:  gyors intenzitású, hosszú tartamú hústermelő-képesség (nagy fehér és lapály fajták)  lassú intenzitású, hosszú tartamú fajták (cornwall, német öves fajták)  gyors intenzitású, közepes tartamú fajták (pietrian)  lassú intenzitású, rövid tartamú fajták (mangalica)  Korán és későn érő fajták:  A korán érők kis testtömegben vághatók, hajlamosak az elzsírosodásra.  A későn érők típusába tartozókra jellemző a gyors növekedés és a késői zsírosodás.  Növekedés: - csontszövetek és a csontváz gyarapodik először 23      hosszúság szélesség vastagság izomszövetek húsgyarapodása zsírszövetek növekedése HASZNOSÍTÁSI TÍPUSOK Mikolai felosztás szerint: a) Zsírtípusok A nagy tokák, rövid fej és lábak, valamint a rövid, széles, mély és dongás törzs a

legjellemzőbb küllemi tulajdonság. Korai zsírosodás és szerény hústermelő-képesség. Két csoport:  fejlődési típusból eredően idetartozó sertések, fajták  később, nagy tömegre való hízlalás után kerülnek ebbe a csoportba b) Hústípusok  A bacon-típus jellemzői Pácolva és füstölve készítik el. Későn zsírosodó, jó vágási végterméket adó sertések. A hasított sertéstömeg 55-63 kg között lehet, a szalonnavastagság a maron 40 mm, a háton és az ágyékon 20 mm vastagságú lehet. Két típusa van:  large white fajtacsoport  landrace fajtacsoporthoz tartozó extra baconnak nevezett sertések  A tőke-típus jellemzői Ezek a fajták szolgáltatják a kereskedelmi frisshús és konzervhús nagy részét. A sertések tömege 90-120 kg között van, kereskedelmi átvételi neve a sonkasertés. A típust jellemzik a jó, izmoltság, dongás mellkas, telt lapocskák, erőteljesen fejlett hát, far és combok. A korai

elzsírosodás a jellemző az ide tartozó sertésekre. Míg a tőke-típusú sertésnél az intenzív zsírosodás kezdete 65-70 kg, addig a bacon-típusnál 80-85 kg. Cseuz és munkatársai felosztása: 24  Bacon sertések A legalkalmasabb bacon típus előállítására a dán lapálysertés.  Sonkasertések felhasználása Olyan felhasználási sertéstípust nevezünk sonkasertésnek, amiből a húsipar sonkakészítményeket gyárt (francia sonka, doboz sonka, stb.) Sonka készítésre a lapály fajták, a magyar nagy fehér hússertés keresztezési konstrukciói, valamint a hibrid fajták a legjobbak A 6-7 hónapos, 95-120 kg közötti élőtömegű hízók a sonkasertések.  Tőkesertések felhasználása Tőkesertésként használják fel a 110-150 kg közötti testtömegű sertéseket. 85 %-át a sertéseknek a húsipar e célra dolgozza fel.  Öreg sertések felhasználása Az öreg kocákat ajánlatos 170 kg súlyra felhízlalni. Az öreg sertésnek húsa

tartós töltelékáru, pl. szalámi előállítására Kereskedelmi hasznosításuk alapján:  Pecsenyemalac Élőtömege 5-15 kg, előállítására olyan sertéseket alkalmaznak, amelyek pigment-mentesek és korán kész húsformákat mutatnak.  Pecsenyesüldő 30-50 kg közötti élőtömeggel, bőrös pecsenyehúsok előállítása, pigmentmentes sertésekből.  Középnehéz ipari sertés Szárazáru gyártásra alkalmas 150 kg feletti sertések.  Tenyészésbe fogott sertés Feljavított selejt kocák, amelyeket az ivartalanítás után 3 hónapig hízlalnak és szárazáru előállítására használnak fel. A SERTÉS FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI KÜLLEMI SAJÁTOSSÁGOK  Testfelépítés A fej, a törzs és végtagok aránya, fejlettsége a fajtabeli sajátosságaik, eltérések tükrözik a testalakulást. 25  Konstitúció Egy alapvető biológiai-képesség, amely ellenálló-képességben, jó reakciókészségben és

alkalmazkodó-képességben jut kifejezésre, optimálistól eltérő hatások esetén.  Kondíció Utal az állat tápláltsági színvonalára.  Vérmérséklet A környezeti tényezők befolyásolják, a negatív tényezőkre egyes állatok nyugtalansággal reagálnak. TENYÉSZETI TULAJDONSÁGOK  Szaporaság A koca szaporító-képességét, mint adottságot nevezzük potenciális szaporaságnak. A kocák egy fialásra jutó malacszáma fejezi ki a szaporaságot, amely jellemezhető a született összes, illetve az élő malacszámmal.  Vehemnevelő-képesség Értjük ezen az egy fialáskor világra jött malacok alomtömegét. Ez függ a malacok számától és ezek egyedi testtömegétől.  Ivari koraérés Első elléskori életkorra érzékelhető az ivari koraérés. A koraérés szorosan összefügg a tenyészérettséggel.  Malacnevelő-képesség Elsősorban a tejelékenységet értjük rajta. Figyelemmel kell kísérni a csecsszámot, csecselolszlást és

a csecsformákat A kocák tejtermelési nagyságát a 21 napos kori alomtömeg határozza meg. Erre a korra az 50-55 kg-os alomtömegek az ideálisak. HÍZÉKONYSÁGI TULAJDONSÁGOK  Növekedési erély A test tömegének a növekedéséhez hozzájárul a sejtek megnagyobbodása, azok számának a gyarapodása. A szövetek időbeli növekedési sorrendje:  idegszövet  csontszövet 26   izomszövet zsírszövet  A hústermelés növekedése, intenzitása és tartama Intenzív növekedésű sertés időegység alatti testtömeg-gyarapodása jelentős. A hústermelés befejezéséig tartó húsépítő-képesség jelzi a húslerakás tartamát. A hústermelési intenzitás, és a hústermelés tartama együtt határozza meg a hústermelési kapacitást, vagyis kifejezi agy adott egyed hústermelés-gyarapodásának ütemét és nagyságát. A növekedési erély kifejezhető a napi testtömeg-gyarapodás mértékével. Az egész élettartamra vonatkoztatott

testtömeg-gyarapodást az ún. életnapi testtömeg-gyarapodás (ÉNTGY) mértékével fejezik ki. A hízlalás időtartama alatt tapasztalt testtömeg-gyarapodást hízlalási testtömeg-gyarapodásnak (HATGY) nevezik.  Fajta hatása A fajta a genetikai megalapozottság következtében meghatározza a fiatalkori, növekedési erélyt.  A nemi hovatartozás hatása A kanok testtömeg-gyarapodása 7-8 %-kal nagyobb, mint a nőstényeké, a hím nemi hormonok kedvező hatása miatt.  Takarmány-értékesítő képesség 1 kg élőtömeg termeléshez felhasznált takarmányt vesszük alapul. A hasznosulás mértéke az egyed örökletes adottságaitól függ VÁGÁSI TELJESÍTMÉNYEK  Vágóérték A vágott test összetételét – a hasított sertésfeleket, a kitermelt hús és zsír arányát – mint mennyiségi és minőségi paramétert jelzi a vágóérték. A csontos hús és a fehéráru arányát a vágott sertés szalonna-vastagságának meghatározásával

fejezik ki.  Bacon minősítés Az értékes húsrészek (tarja, karaj, comb, lapocka) nincsenek feldarabolva.  Húshányad módszer: a hosszú hátizom harántmetszeti területének a meghatározása a húsosodás mértékének kifejezésére, a 13-14. hátcsigolya között  A csont-hús arány meghatározását a combban levő szalonna és 27 csontos hús arányának a megmérése jelenti.  Fogyasztói szempontból A húsminőség megítélésénél a hús zsírossága, színe, finomsága a fontos. A felhasználók nem zsíros, rózsaszínű, finom rostú, puha húsokat kedvelik, amelyeket fiatal sertésekből termelnek ki.  Táplálkozás-élettani szempontból A zsírszegény húsokat részesítik előnyben, de fontos követelmény az eladásra szánt hús toxinoktól, adagolt hormonoktól és más emberi szervezetre káros anyagoktól való mentessége.  Húsfeldolgozó-ipari szempontból Kolbász és szalámifélék előállításához a szárazabb,

zsírosabb, vörös színű húst részesítik előnyben.  Hibás minőségű hús Stresszérzékeny élő állatot feltételez.  PSE (pale-soft-exudative =halvány-puha-vizenyős) jelleg rendellenes húsminőséget jelent  DFD (dark-firm-dry = sötét-kemény-száraz) fogalma szintén rendellenes húsminőséget takar  75 % vizet, 21 % fehérjét, 3 zsírt, valamint 1 % ásványi anyagot tartalmaz a sertések izomszövete. Vágás után 45 perccel és 24 óra eltelte után meghatározzák a hosszú hátizom (musculus longissimus dorsi), valamint a félig hártyás izom (musculus semimembranosus) pH értékét. A pH-érték vágás után 45 perccel mérve 5,8-6,5 között mozog szokványos sertéshúsnál. Míg ha 24 óra után a pH 6,2-nél nem lesz kisebb, akkor DFD húsról beszélünk. A HÚS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁI a) A PSE (pale – soft – exudative) minőségű hús jellemzői Jellemző paraméterek:  pH1 ≥ 5,8  pH24 ≤ 6,4  Göfo érték < 60 

Csepegési veszteség% > 7,0 Az izomfehérjék denaturálódásának eredményeképpen a PSE hús színe sápadt, a ráeső fényt szórtan veri vissza, és megváltozik a fehérjék fénytörési 28 értéke is. Az izomfehérjék elektromos-töltése megváltozik az izoelektomos pont közelében és ez eredményezi a PSE jellegű hús vizenyősségét. A fehérjék elektromos töltése ki pH-értéknél alacsony, vele párhuzamosan kisebb a vízmegtartó-képesség is. b) A DFD (dark – frim – dry) minőségű hús jellemzői Jellemző paraméterek:  pH1 ≥ 6,8  pH24 ≥ 6,2  Göfo érték > 85  Csepegési veszteség% < 2,5 A DFD jellegű hús a tárolás kezdeti szakaszában bakteriálisan jobban bomlik, mint a normális hús, mert a glikolitikus bomlástermékek nincsenek jelen. A kis sófelvétel miatt az ilyen hús nehezen tárolható c) Normál minőségű hús jellemzői Jellemző paraméterek:  pH1  pH24 6,2-7,00 5,4-5,8 A PSE, valamint a

DFD minőségű hús élvezeti értéke táplálkozási szempontból kisebb, de nem tekinthető csökkent értékű húsnak. A HÚS MINŐSÉGÉNEK BECSLÉSE ÉLŐ SERTÉSEN a) Halotánteszt A halotángáz három percen át tartó belélegzése során a fiatal sertések hőmérséklet-emelkedés és egy része izomtónussal reagál. A reagáló sertések stresszérzékenyek. Egy autoszomatikus recesszív gén határozza meg a halotánreakció átöröklését. b) Szérumenzim-vizsgálatok A stresszérzékeny sertésben számos enzim mennyisége megnövekszik. Például a felgyorsult glikolízis izomspecifikus indikátora a kreatinfoszforkináz (CPK) enzim. 29 c) Izombiopszia A módszer gyakorlati célokra nem alkalmazható. d) Genetikai markerek Egy terület négy ismert lókussszal rendelkezik az egyik kromoszómán. Ezek a lókuszok befolyásolják a húsminőséget, vagy befolyásolnak több hústulajdonságot. Ezek a lókuszok:  H-vércsoport-lókusz  PHI-enzimlókusza

(foszforhexózizomeráz)  6-PGD-enzim (6-foszfoglukonát-dehidrogenáz)  halotánérzékeny lókusz V. A JUH JUH EREDETE, SZÁRMAZÁSA A kutatók a juh ősének az Eotragust tekintik, amely egész Eurázsiában elterjedt a miocén korszakban. A vadjuhok 5 fő csoportba sorolhatók:  a muflon (Ovis ammin musimon)  keleti vadjuh (Ovis ammon arkal)  argali (Ovis ammon ammon)  kanadai vadjuh (Ovis ammon canadiensis)  a nivicola (Ovis ammon nivicola) Gaal szerint a juhot az elsők között háziasították Elő- és Közép-Ázsiában. A juhok farkcsigolyaszám szerint lehetnek:  rövid farkú vadjuhok (13 csigolya)  hosszú farkú vadjuh (35 csigolya) A JUH ELNEVEZÉSEI IVAR ÉS KOR SZERINT     30 Jerkének nevezzük a kifejlett nőstényt. Kosnak hívjuk a hímivarú példányokat, míg az ivartalanított egyed neve ürü. Szopósbáránynak nevezzük az egyedeket szüléstől számítva 2-5 hónapos korig a szopás ideje során. Választott

báránynak hívjuk az idősebb állatokat elválasztástól 12   hónapos korig. Toklyónak nevezzük a 13-14 hónapos bárányokat. Az ivari alakiság szerint a bárány és toklyó lehet kosbárány, jerkebárány és ürübárány. JUHFAJTÁK LEÍRÁSA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA Juhfajták csoportosítása farok szerint (Ivanov, 1935.): I. Rövidfarkúak romanov (Brachycerae) finn landrace friz texel II. Zsírfarkúak (Steatopygae) III. Zsírfarkúak (Platicerae) aisszari szomáli edelbajevi karakül awasi khiosz IV. Hosszúfarkúak cigája angol rövid- és hosszúgyapjasok merinók MERINÓ FAJTACSOPORT a) A merinók posztógyapjas változatai  Elektoral Kis testű (kb. 30 kg), 1-2 kg zsírba nyírt finom gyapjút adó változat volt  Negretti Zsíros gyapjút növesztő változat.  Elektoral-negretti Az előző két fajtaváltozat keresztezéséből jött létre. b) Fésűsgyapjas merinók Gyapjú hasznosítású juhfajták, de hústermelésük is

számottevő. A nyírott gyapjú tömege az anyáknál 7-10 kg, a kosoknál 8-15 kg. Hústermelése szá31 mottevő. Tejhozama közepes, 10-15 liter 3 hónapos szoptatás után  Magyar fésűs merinó Kialakulásában a racka, a német parlagi és a francia rambouillet vettek részt. Jellemző tulajdonsága a nagy alkalmazkodó és ellenálló-képesség Az anyák 30-60 kg, a kosok 50-90 kg tömegűek. Gyapjútermelésük megfelelő, az egyedek nyírótömege évenként 4-6 kg. Húsa ízletes, évi tejhozama 50-60 l.  Francia fésűs merinó (Rambouillet) XVI. Lajos Segovia környékéről hozatott be 318 merinó anyát és 41 kost 1786-ban. Ezekből alapított törzsjuhászatot Rambouillet város környékén Az anyák testtömege 45-55 kg, a kosoké 70-90 kg. A gyapjú nyírósúlya anyáknál 4-7 kg, a kosoknál 7-10 kg. Három hónap után a tejtermelő-képesség 10-15 l.  Aszkániai merinó Ivanov nemesítette amerikai rambouillet és orosz merinók

felhasználásával, minőségi takarmányozás során szakszerű szelektálással. A fajta értékmérő tulajdonsága a hosszú törzs, a bundája tömött, benőtt, edzett, szilárd alkat, nagy nyírótömeg, nagy testtömeg, kiváló hústermelőképesség.  Kaukázusi merinó Az aszkániai merinó és az amerikai rambouillet felhasználásával állították elő. A fajta küllemére jellemző a nagy test, végtagok rövidek, a nyakon 2-3 ránc van, benőttség nagyfokú, az anyák suták, a kosok szarvaltak. Az anyák nyírótömege 6-7 kg, míg egy 145 kg-os kosé 22 kg.  Sztavropoli merinó A kaukázusi anyák és az ausztrál médium típusú kosok keresztezéséből alakult ki e fajta. Jó küllemű, szilárd szervezetű fajta, jól szaporodó és tejelő. HÚSMERINÓ FAJTÁK  Francia húsmerinó (merinó precoce) Franciaországban a fésűs merinót a leicester fajtával cseppvérkeresztezték. A frabcia húsmerinó csontozata finom, gerince húsos, a combok teltek.

Húsa nem faggyús. Tejtermelése szerény Az anyák 50-80 kg, a kosok 80-110 kg tömegűek. 32  Német húsmerinó A német fésűs merinó fajtát merino precoce kosokkal keresztezték. Az anyák tömege 60-70 kg, a kosoké 80-120 kg. A kosok nagy része szarv nélküli. A csontozat erőteljes, a bőr sima. Kiváló hústermelő fajta Gyapjútermelése jelentős, az anyák nyírótömege 3,5-4,5 kg, a kosoké 6-9 kg.  Ex-NDK húsmerinó Az ex-NDK húsmerinót jó húsformákra, nagy testtömegre és tisztagyapjú termelésre alakították ki. Az anyák 70-80 kg, a kosok 100-150 kg tömegűek  Texel Már a rómaiak is tenyésztették, Angliában és Hollandiában terjedt el. Csontozata erős, széles, telt combú, nagy testű fajta Az anyák tömege 70-80 kg, a kosoké 130 kg. Hármas hasznosítású fajta, jó hús-, gyapjú- és tejtermelő.  Ile de France A XVIII. században Franciaországban tenyésztették ki Feje széles, nagy vízszintesen álló fülek. Az

anyák 50-80 kg, a kosok 80-120 kg tömegűek Értékes húsformákkal rendelkezik, de tejtermelése is jó (20-30 %-kal felülmúlja a fésűs merinóét). Jól honosodó, takarmányértékesítése kiváló     Angol down juhok Southdown fajta: A XVIII. században alakult ki fekete fejű juhokból, szelekció és jó takarmányozás révén Hízékony típus, korán érik, testalakulása kisebb. Hampshire down: Bershire és Hampshire grófságok szarvalt és hosszú lábú juhaiból alakult ki, megfelelő szelekció segítségével. A nemesítés során southdown vérvonalat is felhasználták. Oxfordshire-down: Ez a juhfajta a hampshire down, southdown és cotswold vér keverékéből jött létre.  Suffolk Norfolk vidékén az angol down juhokkal rokon Southdown vérvonalból alakult ki. Hosszú lógó fül, fényes fekete fej jellemzi, lábszára csupasz és fekete, törzse izmolt. Az anyák 80-85 kg-ot is elérik Nyírótömegűk 2,5-3 kg. A gyapjú színe fehér

Szaporasága kiváló. Apai partnerként, húscélú keresztezéseknél világszerte felhasználják. 33  Berrichon du Cher Franciaországban, Indre és Cher megyék parlagi fésűs gyapjas juhait keresztezték a XVIII. sz végén merinóval, majd később a XIX sz-ban Southdown, Leicester, Cotswold, Kent és néha Dishley merinó fajtákkal Két tájfajta alakult ki: - a szaporább, jobb tejelő Berrichon du L’Indre - a jó hús formájú Berrichon du Cher Az anyák 70-110 kg, a kosok 110-140 kg tömegűek. Szapora fajta, az ikerbárányokat könnyen felneveli Korán érő, húsfajta, jó tejelő. Gyapjújának minősége közepes Keresztezésre alkalmas, jó takarmányértékesítő fajta TEJELŐ ÉS SZOPÓS FAJTÁK  Friz fajta Az Északi-tenger buja talajú, tengeri klímájú partvidékéről származik. A nagy testű, durva gyapjas lapály juhból nemesítették ki. Nagy testalkatú juh. Az anyák 70-90 kg, a kosok 100-120 kg tömegű Az anyák eredeti hazájukban 90

% ikret ellenek, 5 %-a három bárányt. Könnyen fogamzó, 4-6 hetes szoptatás után naponta 2-5 l tejet ad. Kitűnő perzisztenciális képességgel rendelkezik. Tejének zsírtartalma 6 %, fehérjetartalma 5 %, tejcukor tartalma 4,9 %. Laktációs időtartama 260 nap, tejtermelése 500-700 kg. Hazánkban az eltérő klíma és táplálkozási lehetőségek miatt nehezen honosodik meg  Awassi Mezopotámiai ősi, zsírfarkú, kevertgyapjas juh. Lelógó fülei, arca, lábai kávébarna színűek Az anyák 70-80 kg, a kosok 90-150 kg tömegűek Általában az egyes ellés jellemző a fajtára Az anyák 400 kg-nyi kifejt tejet termelnek a 220-260 napos laktációs időszak alatt. Az awassinak közeli rokona görög choisi fajta.  Pleveni feketefejű A bulgárok nemesítették ki a fríz és awassi fajták felhasználásával. Jellegzetessége a fekete fej Az anyák élőtömege 60-70 kg Tejtermelő-képessége 200-500 l. Hazánkban jól honosodik meg, merinóval keresztezett

utódai jól tejelnek. A 34 szaporulat mennyisége hasonló a merinóhoz.  Romanov A Volga mentén tenyésztették ki, régi tájfajták felhasználásával. Az összes juh fajták közül a legjobb irhát adja. A fej széles és mindkét ivarnál változik a szarvaltság és a szarvnélküliség. A fejet, végtagokat és a farkat fényes fekete színű fedőszőrzet borítja. Az anyák 45-55 kg, a kosok 70-80 kg tömegűek. A bárányok 100 napos korra érik el a 20 kg testtömeget. Gyapjútermelése nem számottevő. Hazánkban hízóbárányt előállító kombinatív keresztezésre használják  Finn landrace Eredetileg az ősi finnországi parlagi fajtákból alakították ki. Kedveli a hűvös tengeri klímát, ezért hazánkban honosítása nehéz Az anyák tömege 40-50 kg. Szaporasága nagy, fejlődése gyors, korán érik 150 napos korban vágott egyedek hústermelési aránya 42-43 % körül van. EGYÉB FAJTÁK  Corriedale Merinó anyákat leicester, lincoln és

romey kosokkal keresztezték Új-Zélandon, majd az utódokat egymás között párosították, szelekciót alkalmazva. Kimondottan gyapjútermelésre szelektált fajta  Karakül Szovjetunióban Khiva és Karakorum környékének sivatagos legelőiről származik. Közepes testnagyság jellemző rá. Az anyák 40-60 kg, a kosok 60-70 tömegűek Kimondottan prémtermelő fajta. A prémtermelés céljából hazánkban a racka keresztezésére használták fel HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT JUHFAJTÁK  Racka Legjellegzetesebb küllemi tulajdonsága, hogy mindkét ivar esetében a szarvak dugóhúzó-szerűen csavarodottak. A szarvak a hortobágyi kosokon 100-120, az anyákon 60-90 fokos szöget zárnak be. Fekete és fehér színváltozat fordul elő. Az anyák 28-50 kg, a kosok 47-75 kg tömegűek. Az izomszegény törzs, az éles és keskeny hát, a mély mellkas 35 jellemző rá. Fejlődése lassú, nem szapora A nyírótömeg kicsi, tejhozama 40-50 l, viszont kiváló

példányoknál 180200 l. Húsa ösztövér, nehezen rágható  Cigája Kis-Ázsiai eredetű faj. Hazánkban a Duna-Tisza közén fordul elő A kosok részben szarvnélküli, másrészt csigás szarvakat viselnek. Vegyes hasznosítású fajta. Az anyák nyírósúlya 2,2-3 kg, a kosoké 3-4 kg Bundája fehér, fekete részekkel tűzdelve. Tejtermelése szolid Romániában és Bulgáriában húsjuhként tartják. A JUH ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG Az elsődleges termék a juhok vágásakor a nyakalt törzs. Ez a főtermék, amely mellett a feldolgozás során melléktermékek is keletkeznek. Azokat a testrészeket, amelyek emberi táplálkozásra, illetve ipari feldolgozásra alkalmasak, mellékterméknek nevezzük.  Nyakalt törzs: Értékét a húsrészek arányai jellemzik. 120 napos kortól a hús és csont aránya csökken, míg a faggyú növekedik Legeltetés hatására a zsigerek tömegaránya növekedik, míg a húsarány csökken A feldarabolt

részek:      36 Nyak: Tartalmazza az első 8 csigolyát, valamint a rajta levő hús és faggyú részeket. Tarja: A következő 3-4 csigolyából és a hozzátartozó húsrészekből áll. Rostélyos: Az 5-9. Csigolya között darabolt húsrész Karaj  Hosszúkaraj: Csigolyái ízesülnek a bordákhoz, ezekhez izmok és faggyú tartozik.  Rövidkaraj: Amely ágyéki csigolyákból áll, valamint hátszínből. Combok: A juh vágásakor a legértékesebb részek a hátsó combok,   lábszárral együtt. Lapocka, alkar, szegy, oldalas: Ezeket a termékeket a vágott juhnál együtt mérik. Dagadó (hasalja): Ez kevésbé értékes húsrész. Hazánkban I. osztályú pecsenyerésznek nevezzük a vágott test ágyéki gerincből és a hátsó combokból álló részt a) A juhhús biokémiai tulajdonságai Kémiai összetétele:  fehérje tartalom  zsírtartalom  víztartalom b) A juhhús víztartó és vízkötő-képessége 13-22 % 10-40 %

50-76 % A vízkötő-képesség az ipari feldolgozás szempontjából lényeges, míg a víztartó-képesség a friss hús-fogyasztást befolyásolhatja. c) A juhhús íze és szaga A juhhús ízét és szagát befolyásolja az ivar, a takarmányozás, a zsírosság, az állatok hízlalási állapota, valamint az életkor. d) A vágójuhok minősítése élő és vágott állapotban A magyar szabvány 3-8 hetes tejesbárányt és kifejlett juhot különböztet meg. A kifejlett juh minőségi osztályozottsága és paraméterei:  Kiváló: Ha az izmok fejlettek, a vágott test tömege eléri a 22 kg-ot, a comb, ágyék, hát, nyak izmoltsága jó, a törzs felületén a faggyúréteg összefüggő, a hús márványozott a 3. És 4 hátcsigolya közötti átvágásban.  I. osztályú: Ha a tömege kb 20 kg, a nyak, a hát, az ágyék és a comb jól izmolt, amelynek következtében a felületen a csontok nem állnak ki. Faggyúréteg borítja a gerincet és a szegycsontot 

II. osztályú: Ha a testtömege eléri a 12 kg-ot A vesetok zsíros, a farktőt és a szegyfőt faggyú borítja, az izomzat elfogadhatóan fejlett, a gerincvonalon észrevehetően kiáll. 37  III. osztályú: Ha a vesetok körül és a szegyfőn zsírosodás foltokban vehető csak észre  IV. osztályú: Ha az állat küllemileg erősen csontos, leromlott állapotban van, és jellemző az izom- és szegénység A bárányhús osztályai minőség szerint:  I. osztályú: A csontvonalak nem vehetők észre, a test arányos felépítésű és az izomzat fejlett  II. osztályú: A csontvonalak feltűnőek, gyengén fejlett az izomzat A felületi sérülés az egész testfelület 20 %-ára terjedhet ki, és a felületen nem fordulnak elő vércsomók és szennyeződés-véres hús. A vágójuh nem és kor szerint:      Tejesbárány: Ide sorolható a 4-6 hetesnél nem idősebb, szoptatott 14-20 kg-os bárány. Pecsenyebárány (ún. expressz

változata): A bárány élőtömege 2545 kg között mozog, 150 napos korig Éves pecsenyebárány: Egy éves korára élősúlya 25-50 kg. Hízott ürü: 1-2 éves ürüt értünk ezen. Mustra vágójuh: Minőségileg és hizlaltság szempontjából függ ivartól, kortól és tápláltságtól. A TEJTERMELŐ-KÉPESSÉG a) A tőgy és a laktáció Követelmények a tőgyalakulásra a gép fejhetősége szempontjából:  A tőgy legyen szabályos alakú, mirigyekkel dúsan átszőtt, kellő kapacitású és széles.  A tőgybimbók alakja hengeres legyen.  Legyen a tőgybimbó hossza kb. 20 mm és az alapi részen legalább 15 mm vastag  A padozat felé irányuljanak a tőgybimbók. Azok a jó tőgybimbóállású juhok, ahol a csecsbimbóillesztés 45-55˚-os szöget alkot a tőggyel 38 A második laktáció során a következő szempontok szerint bírálható el a fejhetősége:  átlagos fejési nyeremény (1/s)  maximális fejési nyeremény (1/15s) 

relatív fejési nyeremény (1/60s, az összes nyeremény %-ban)  kézi utánfejés eredménye (az összes nyeremény %-ban)  tejleadási görbe alakulása b) Tejképződés és a tejleadás A tejmirigyben, a sejtüreget kitöltő epithelium sejtekben képződik a tej. A tőgynek van exkréciós és szekréciós funkciója. Szekréció a tejképző anyagok reszorpciója a vérből, illetve a tej alkotó elemeinek szintézise az alveoláris epithelium szekréciós sejtjeiben. A tej a sejtüregből a ciszternális részbe jut és onnan ürül ki fejés vagy szopás segítségével. Ezt a folyamatot neurohormonális reflex koordinálja c) A laktáció tartama és alakulása A juhok tejtermelése 200-250 napis is eltarthat, a kifejt tejmennyiség 1000 l. A kifejt tej mennyisége ellést követően 2 hétig fokozatosan emelkedik, és tetőzik 60-80 napig, majd ezután csökken. A nagy szaporaságra és tejtermelésre szelektált fajták jól, karakül és merinó közepesen és a

húshasznú fajták rosszul perzisztálnak. d) A tej hozama és összetétele Ashton és társai szerint számottevő a juhtej Cu, Mn és Zn tartalma. Egy kg juhtejben átlagosan 300 mg Na, 1,82 g K, 115 mg Mg, 1,83 g Ca, 10 mg Fe, 1,15 mg P, 760 mg Cl található. A juhtej tartalmaz A, B1, B2, B12, C és D vitaminokat, patoténsavat, biotint és folsavat. e) Az endogén hatások szerepe a tejtermelés alakulásában A fajta genetikailag behatárolja a tejtermelés mennyiségét. A takarmányozás, a felnevelés körülményei, valamint az első ellés döntően befolyásolhatják a tejelési életteljesítményt A tejtermelés 3-4. Laktációig nő, az 5-7 laktációban tetőzik, majd fokozatosan csökken f) Az exogén hatások szerepe a tejtermelés alakulásában 39 A szopás az első időkben növeli a tejtermelést. A szeles, esős, hideg időjárás akadályozhatja a legeltetést, rontja az állatok közérzetét, ami tejhozam csökkenést eredményezhet. Az oltás, nyírás,

fürdetés stresszt váltanak ki a juhokból. Ezért a fejősjuhok korai nyírása nem célszerű. VI. A TYÚK TYÚK SZÁRMAZÁSA ÉS HÁZIASÍTÁSA A házityúk ősei között négy vadtyúk szerepel: - bankiva vagy vörös dzsungeltyúk (Gallus gallus, Gallus ferrugineus) - ceyloni dzsungeltyúk (Gallus lafayetti) - szürke dzsungeltyúk (Gallus sanueratti) - jávai vagy villás farkú tyúk (Gallus varius). A mai házityúk eredete az orientális régió, Dél- és Közép-India, Burma, Ceylon, Szumátra és Jáva. A tyúk háziasítása i.e 3 Évezredre tehető, a felső Indus vidéken KOR      TYÚK ÉS IVAR SZERINTI ELNEVEZÉSEK Naposcsibe: A még nem etetett, kelés után megszáradt, szállításra alkalmas állat. Csirke: A nevelésre kihelyezett állatok, 8-10 hetes korig. Broiler: A pecsenyecsirke nemzetközileg elfogadott neve. A fiatal, vágásra érett, kilón felüli testtömegű, sütni való csirke. Növendék: 8-10 hetes korú állat. Nőivarú

a jérce, hímivarú a kakas Tyúk vagy tojó: A tojástermelő állat. FAJTÁK ÉS HIBRIDEK AZ ÁRUTERMELÉSBEN JELENTŐS FAJTÁK a) Tojástermelő tyúkfajták  Leghorn Az elmúlt évszázadban az USA-ban nemesítették ki. A tojók 1,5-2 kg, a kakasok 1,9-2,5 kg tömegűek Tojástermelés 230-250 db A tojáshéj mészfehér, tömege 56-60 g 40 A bőrszín sárgás, a csőr és a láb sárga. A Leghorn tojók a tojóidőszak végén kis hústömegűek b) Hústípusú tyúkfajták  Fehér cornish A fehér cornish tyúkfajtát az USA-ban tenyésztették ki. A jelenlegi pecsenyecsirke-hibridek előállításában a fajta, mint apai keresztezési partnerként döntő szerepet játszik. A tojók 3,5-5 kg, a kakasok 4-6 kg tömegűek. Tojástermelés szerény 100110 db, 55-58 g átlagos tömeggel c) Vegyes hasznosítású tyúkfajták  Rhode Island Az USA-ban az elmúlt században tenyésztették ki. A Rhode Island állam területén élő vörös parlagi tyúkfajtákat

használták fel alapul, amelyet több fajtával kereszteztek a húsformák javítása céljából. Két változat: - vörös tollszínű (genetikailag arany) - fehér tollszínű (genetikailag ezüst) A tojók 2,3-2,6 kg, a kakasok 2,9-3,5 kg tömegűek. Tojástermelése 180-230 db barna héjú, 56-61 g átlagos tömeggel.  New hampshire A Rhode Island red fajtából az USA-ban fajtán belüli szelekcióval tenyésztették ki. Tenyésztési cél volt a gyors tollasodás, korai ivarérés és az életerő javítása, a megfelelő húsformák és a téli tojástermelés növelése. A tyúkok tömege 2,4-3,1 kg, míg a kakasoké 3,2-4,2 kg. Tojástermelése éves viszonylatban 180-230 db, 56-61 g-mal. Kifejletten közepes húsformákat mutat. Ellenálló, mérsékelten élénk Hazánkba 1948-ba került  Plymouth rock Az USA-ban. Massachusetts állam Plymouth városában a múlt század közepén nemesítették ki sávozott színváltozatát Jó tojástermelő. Vitalitása nagy,

anyai és alkalomszerűen apai vonalai kiválóak Fajtán belül kialakult egy kisebb testű (2,5-2,9 kg) kiváló tojástermelő-képességű (200-220 db) vonal (ún utility típus) 41  Fehér plymouth Kitenyésztése összefüggött az iparszerű, pecsenyecsirke típusának kialakításával, amely egybeesett a broileripar felfejlődésével. A tojók testtömege 3,0-3,5 kg, a kakasoké 3,6-4,5 kg. Tojástermelő-képességük 150-170 db (59-62 g) 9 hónap alatt, amelyek színe a fehértől a barnáig terjed  Sussex A fajtát a múlt század közepén Dél-Angliában a helyi parlagi és brahma fajták keresztezéséből alakították ki. A tollszín fehér, columbián rajzolattal, a nyak- és a farktollak feketék, fehér szegéllyel. Húsformái kiválóak, húsa finom rostú, tojástermelő-képessége közepes. Angliában pecsenyecsirke értékesítésre használták fel korábban.  Magyar nemesített tyúk A magyar tyúkállomány jelleg és szín tekintetében

heterogén, amelynek kis hányadát képezi a kendermagos, a sárga és a fehér magyar nemesített tyúk. A sárga magyar változat a legleterjedtebb. A tyúk 2,0-2,2 kg, a kakas 2,53,0 kg, tojástermelés évente kb 200 db, melynek tömege 54-56 g között mozog. A sárga magyar tyúkfajta nem tudja felvenni a versenyt a félintenzív viszonyok között tartott, jobb tojás- és hústermelő-képességű new hampshire, valamint az intenzív viszonyok között tartott tojó- és húshibridekkel. AZ ÁRUTERMELÉSBEN JELENTŐS HIBRIDEK a) Tojó hibridek A tojóhibrideket tojástermelés célzattal tartják. A nagyüzemi tartás közötti termelési elvárások, egy-egy tojóhibrid faj egyedeitől: - beólazott tojó 12 hónap alatti tojástermelése: 240-250 db - átlagos tojástömeg: 58-60 g - az 51 %-os tojástermelés elérésekor az életkor: 170-180 nap - elhullás a nevelés alatt (20. élethét): 5% - a tojóházi tartás alatti elhullás (12 hónap): 8-12 % - a felhasznált

takarmány egy tojás előállításához: 170g Barna héjú tojást termelő hibridek A kifejlett testtömeg 2,3-2,7 kg, a tojásszín barna, vérmérséklet nyugodt. Elzsírosodásra hajlamos, takarmányigénye nagy. 42  TETRA SL Forgalmazója és tenyésztője a Bábolna Mezőgazdasági Kombinát. Az anyai vonal fehér tollszínű, míg az apai vonal vörös. Mindkét vonalra jellemző a Rhode Island jelleg. A tojóhibrid a tojóidőszak végén 2,5 kg testsúlyú. Vitalitása nagy, éves tojástermelése 260-270 db, 62 g súllyal A Leghorn típusú tojóhibridek Általánosan jellemző rá a kifejlettkori kis testtömeg (1,5-1,9 kg), az élénk vérmérséklet. A tojáshéjszín mészfehér, a hibrid takarmányértékesítése jó  Shaver Starcross 288-as tojóhibrid Zárt tenyészetben tartott, két Leghorn vonal keresztezésével a kanadai Shaver cég állította elő. Ez a hibrid az egyik legelterjedtebb és legjobb termelőképességű világszerte Testtömege 1,4 kg

22 hetes korra, míg a tojástermelési időszak végén 1,8 kg. 12 hónap alatt 275-280 db tojást termel, 61-62 g súllyal A tojóhibrideket csoportosítani lehet a testnagyság lapján is:  Kistestű tojóhibridek, amelyek fehér héjú tojást termelnek (Leghorn jellegű tojóhibridek, DEKALB XL Link, W 77, Hissex White, stb.)  Középnehéz tojóhibridek, amelyek barna vagy krémszínű tojást termelnek (TETRA SL, Shaver Starcross 579, Shaver Str. 444, Harco Sex-Link, DEKALB G Link, Hisex Brown, stb.) b) Húshibridek A hús típusú szülőpárok jellemző sajátossága az, hogy a napos csibéket, mint húshibrid végtermékeket fehér Cornish mint apai, és fehér Plymouth mint anyai szülőállományok keresztezésével állítják elő. A Cornish kakasok testtömege 22 hetes korra 3,6-4,7 kg, míg a tojóházi tartás végén 4,9-8,1 kg. Az anyák tojástermelése 36-40 hét során 150-160 db, amelyből 130-140 alkalmas keltetésre. A pecsenyecsirkék jellemző

adatai:  A broilerek átlagos testtömege 7 hetes üzemi körülmények között hízlalva 1,4-1,5 kg.  2,1-2,4 kg takarmány szükséges 1 kg testtömeg-termeléshez. A bro43 ilerek gyorsan tollasodnak, a tollazat nagymértékben fehér színű.  HYBRO A hollandiai Eurohibrid cég a tenyésztője. A Hybro húshibrid növekedési erélye jó, takarmányértékesítő-képessége kedvező. Húsformái kiválóak Jelentős húshibrid fajták az angol Ross 208, és a Tetra 82 A TYÚK ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI TOJÁSTERMELŐ-KÉPESSÉG ÉS TOJÁS MINŐSÉG  Állóképesség vagy perzisztencia A perzisztencia kifejezi a biológiai év, vagyis a tojástermelési időszak időtartamát. Ciklusnak nevezzük azt az időtartamot, mialatt a tyúk minden nap tojik.  Tojástermelés intenzitása Az intenzitás kifejezhető a tojástermelés %-os alakulásával, az intenzív tojásrakás időszakában. intenzitás = tojás db / ciklusok száma  Hosszú szünetek

Tojásrakás közbeni négynapos vagy annál hosszabb szünetet értjük ezen.  Kotlás A kotlás ideje alatt szünetel a tojásrakás. Napjainkban szelekcióval igyekeznek a kotlást kiküszöbölni  Ivarérés ideje A tojó fajták 4,5-5, a hústípusúak 5-6 hónapos korra lesznek ivarérettek.  Tojás minősége A tojás minőségét, tulajdonságai értékelhetjük tenyésztojás- és árutojás-termelés szempontjából  Tenyésztojásoknál a tojás nagysága, alakja és héjszerkezete nagyban meghatározza a tojások kelthetőségét.  Étkezési tojásoknál az a tojás értékes, amely a vásárló ízlésének és kívánalmának megfelel.  44 Tojás minőségét meghatározó paraméterek  a tojás tömege  a tojáshéj szilárdsága     a tojáshéj színe a tojás alakja a tojás külleme a tojás alkotórészeinek aránya  Termékenység A tojó típusú állományok termékenysége nagyobb, mint a hústípusúaké. Külső

és belső környezeti tényezők befolyásolják a termékenységet:  takarmányozás  tartási mód  megvilágítás  hőmérséklet  ivararány  termelésben eltöltött idő  Kelthetőség A megtermékenyített tojásnak azon kémiai, fizikai, alaki és biológiai tulajdonságait értjük, amelyek lehetővé teszik az embrió normális fejlődését, az életerős kiscsibe kikelését a tojásból. A kelthetőséget befolyásoló tényezők:  takarmányozás színvonala  tojások kezelése  tojóállomány kora  tenyésztési eljárások  tojás minőségi tulajdonságai HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG A broiler vagy pecsenyecsirke előállítás a fő hasznosítási cél a hústermelésben. A mai broilerfajták vagy hibridek 7 hetes korra elérik átlagban az 1,501,60 kg testtömeget, alig több mint 2 kg-os takarmányértékesítés esetén A broilerek lába rövid, comb és mell izmolt. A testtömegtermelés növekedésének üteme függhet:  a

telepítés sűrűségétől  az etető és itatóférőhely nagyságától  az istállóklíma milyenségétől  a fény erősségétől  a megvilágítás időtartamától 45 TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTŐ-KÉPESSÉG Mind a tojás-, mind a pecsenyecsirke előállításában az önköltség 60-70 %át az elfogyasztott takarmány képezi. A takarmány-értékesülés örökletes tulajdonság  A tojótyúk takarmányértékesítő-képessége A tojástermelő tyúk állományok takarmányértékesítést 1 db, vagy 1 kg tojás előállításához szükséges takarmány mennyiségével fejezik ki. Befolyásoló tényezők:  az istálló hőmérséklete  takarmányok minősége  a tartási rendszer  a tojók kora  egy tojó által termelt tojás mennyisége  Pecsenyecsirke takarmányértékesítő-képessége Pecsenyecsirke takarmányértékesítő-képességét azzal a felhasznált takarmány-mennyiséggel fejezzük ki, amelyet felhasznál 1 kg

testtömeg-gyarapodáshoz. mértékegysége viszonyszám = takarmány (kg) / élő tömeg (kg) Befolyásoló tényezők:  az állat kora  a nevelőtér hőmérséklete  az ivari jelleg  genetikailag meghatározott növekedési erély KIFEJLETTKORI TESTNAGYSÁG  A tojótípusú egyedek testnagysága A tojótípusú tyúkállományoknál előnyösebb a kisebb testtömeg. Viszont a tojóhibridek kifejlettkori testtömegét 1,7-1,8 kg alá nem szabad csökkenteni.  A hústípusú egyedek testnagysága A tojók optimális testtömege 3,2-3,6 kg. A nagy kifejlettkori testtömeg párosul az elhízási hajlammal TOLLASODÁS 46 A gyors tollasodás fontos értékmérő tulajdonság a nagyüzemi pecsenyecsirke-előállítás során. Vágáskor a broilercsirkének betollasodottnak kell lenni Ellenkező esetben a kopasztás a tolltokok visszamaradása miatt nem végezhető el tökéletesen. ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG, ÉLETERŐ Ellenálló-képesség a szervezet betegségekkel

és a környezet különböző károsító tényezőivel szembeni tulajdonság. VÉRMÉRSÉKLET ÉS ROSSZ SZOKÁSOK Az élénkebb vérmérsékletű fajták tojástermelők, a nyugodtabb fajták főleg hústermelők. Kárt okozó, rossz szokások: toll- és lábcsípés, tojásevés és kannibalizmus. VII. A GYÖNGYTYÚK GYÖNGYTYÚK SZÁRMAZÁSA ÉS HÁZIASÍTÁSA Észak- és Nyugat-Afrika sztyeppéin, Madagaszkár szigetén és Jamaicában napjainkban is megtalálható a háziasított gyöngytyúk (Numida meleagris) őse. A gyöngytyúk fajoknak két alcsaládja van:  kontyos gyöngytyúk  sisakos gyöngytyúk A GYÖNGYTYÚK KOR ÉS IVAR SZERINTI ELNEVEZÉSEI     Naposgyöngyös a 72 óránál fiatalabb korban lévő állat. Gyöngypipe, illetve a gyöngyöscsibe névvel jelöljük 4 napos kortól 6 hetes korig az állatot. Növendék gyöngyös a 6 hetes kortól a kifejlődésig. Jérce az ivarérett nőivarú növendék neve, növendék kakas az ivarérett

hímivarú állat. GYÖNGYTYÚK FAJTÁK  Kékesszürke gyöngytyúk Kifejlődve a tojók 1,8-2,0, a kakasok 1,7-1,8 kg tömegűek. Tojástermelése 80-90 db éves viszonylatban, de a szelekció következteében a tojáshozam elérheti a 100-130 db-ot is, 45 g súllyal. 47  Ezüstszürke gyöngytyúk Tollazatán elmosódott pettyek találhatók ezüstszürke alapon. A kékesszürke gyöngytyúknál jobb tojástermelő, de kisebb testű GYÖNGYTYÚK HIBRIDEK A piaci igényeknek megfelelően a hibrideket broiler gyöngyös előállítása céljából tenyésztik. Elsősorban Franciaországban folyik céltudatos nemesítői munka  Beghin hibrid gyöngytyúk Három különböző vonalból Franciaországban állították elő. Nagy az ellenálló-képessége, fejlődési erélye jó, a testforma kiváló Ketreces tartáskor a tojáshozam 170 db éves viszonylatban. A 13 hétre a pecsenyegyönygyösök testtömege 1,32 kg.  Essor hibrid gyöngytyúk A közönséges

kékesszürke gyöngytyúkból nemesítették ki Franciaországban. 30-32 hetes korban kezdik el a tojástermelést, amely tart 36 héten keresztül, és 160-170 db a keltetőtojások száma Átlagban 46 g súllyal A tojók 2,1 kg, a kakasok 2,3 kg tömegűek a tojástermelés végén.  Olasz hibrid gyöngytyúk Tollazata ezüstszürke színű. Kifejlett korban a kakasok 1,75-1,85 kg, a tojók 1,85-1,95 kg testtömegűek 31 hetes korban kezdenek el tojni Éves tojáshozam 135-140 db, 45 g átlagos súllyal  Galor hibrid gyöngytyúk Az Essor és Beghin hibridekhez hasonlóak a fejlődési és értékmérő tulajdonságaik. Hazánkban a Hortobágyi Á G foglalkozik a gyöngytyúk-tenyésztéssel A GYÖNGYTYÚK ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG A feldolgozóipar részéről követelmény, a mell és a combok megfelelő izmoltsága, az állomány egyöntetűsége, valamint 12-13 hetes korban az átlagos 1,25-1,35 kg-os testtömeg. A pecsenyegyöngyös

hústermelő-képességét befolyásolják a genetikai tényezők, a takarmányozás minősége, kisebb mértékben a környezeti hatások. 48 SZAPORASÁG Függ a tojástermelő-képességtől, a termékenységtől és az életképességtől.  Tojástermelő-képesség Gyöngytyúknál a tojástermelő-képesség és a hústermelés között negatív korreláció áll fenn. A tojások 46-52 g tömegűek  Termékenység A termékenység egy arány, amely megadja az adott tenyészállomány keltetett tojásaiból, mennyi a termékeny és terméketlen tojások %-a.  Életképesség A keltetés egy-egy szakaszában bekövetkezett elhalás és befulladás arányából állapítható meg az embrionális életképesség. Ha az együttes arány 12 % alatt van, akkor az embrionális életképesség jó. ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG, IGÉNYESSÉG A gyöngytyúk életereje, szervezeti szilárdsága következtében a kedvezőtlen ökológiai hatásokat jól kivédi. Kedveli az extenzív

tartásmódot, de alkalmazkodik a különböző belterjes tartásmódhoz is Betegségekkel szemben ellenálló. VÉRMÉRSÉKLET Mozgásigénye nagy, takarmányértékesítése ezzel összefüggésben rossz, természete ijedős, vérmérséklete élénk. VIII. PULYKA A PULYKA SZÁRMAZÁSA ÉS DOMESZTIKÁCIÓJA Őshazája és származási helye Észak- és Közép-Amerika. A pulykafélék (Meleagridae) családjába, két élő nemzettség tartozik egy-egy fajjal. A pulykát 1000 körül háziasították. KOR   ÉS IVAR SZERINTI ELNEVEZÉSEK Napospipe a 2 napnál nem idősebb, még nem etetett, a kelés után megszáradt állat. Növendék pulyka a két napnál idősebb, még nem ivarérett, tenyész49    állat előállítás céljára nevelt állat. Broilerpulyka a 12-16 hetes korig vágásra nevelt, széles mellű, fehér tollazatú 2,5-6,0 kg súlyú állat. Kakas vagy bak a hímivarú ivarérett állat. Tojó az ivarérett, nőivarú állat. PULYKAFAJTÁK

ÉS HIBRIDEK  Standard bronzpulyka Hazánkban 1960-ig mindenfelé elterjedt volt. 6-8 hónapos korban kezdi meg a tojástermelést. 40-50 tojást tojik, kotlási hajlama erős A kakas 12-15 kg, a tojó 5,5-7 kg testtömegű.  Széles mellű bronzpulyka A szélesmellű bronzpulyka a standard bronzpulyka javított változata. A mell széles, a taréjt az izmok túlnövik. A combok vastagok, rövidek Tojástermelés 50-70 db Három típusát különböztetjük meg:  a kistestű (bak 10-12 kg, tojó 4-6 kg)  a közép-nagy (bak 16-18 kg, tojó 7-8 kg)  a nagytestű (bak 20-25 kg, tojó 15-17 kg) A kistestű típus fehér bakokkal keresztezve broiler pulyka előállítására alkalmas, és a keresztezés sajátossága a gyors, fiatalkori növekedés.  Betswille-i fehér pulyka Az USA-ban a Betswille-i Állami Kutató Intézet tenyésztette ki. Csontozata vékony, fehér színű, kis testű pulyka. Húsformái kedvezőek, a kis test ellenére. A tojók 4-5 kg, a kakasok

6-8 kg-osak. Tojástermelése éves szinten 100120 db, 75-80 g átlagsúllyal Fiatalkori gyors növekedés jellemző rá, gyorsan tollasodik, 12 hetes korra vágásérett, testtömege 2,5 kg.  Szélesmellű fehér (empire white) pulyka Fehér színű, széles mellű, gyors, fiatalkori növekedésű pulyka. Kakasok 1014 kg, a tojók 6-8 kg súlyúak A széles mellformájuk következtében hústermelése jó Éves tojástermelése 70-100 db Jelenleg Mo-on e fajtát már nem tenyésztik. PULYKA 50 HIBRIDEK  Fehér gyémánt (Diamond White) Kis testű, fehér színű, széles mellű pulykahibrid. A kanadai Hybrid Turkeys Ltd. Állította elő Mo-on a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet forgalmazza. Tojástermelése 90-100 db. A fajta húsformái jók, tollszíne fehér A pulykahibrid takarmányértékesítése 2,3-2,4 kg  Double Diamond A kanadai Hybrid Turkeys Ltd. forgalmazza Kiváló húsformákat mutató, intenzív növekedésű, középnehéz hibrid. 14

hetes korra eléri az 5,4 kg átlagos testtömeget. Ebből a kakasok 14 hetes korra 6,2 kg, ezzel szemben a tojók 4,7 kg testtömeget érnek el.  B.UT (British United Turkeys) hibridek A British United Turkeys nemesítette ki a Tripl 5 (kistestű), a Tripl 6 (nagytestű) és a Tripl 7 (középtestű) hibrideket. A Tripl 5, és 6 hibridek kiváló húsformákat mutatnak, és fehér színűek. 14 hetes korban átlagosan 5,6 kg súlyúak. A PULYKA ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG  Kis típusúak Kedvező növekedési intenzitást mutatnak, 12-14 hétre 4-5,5 kg testtömeget tudnak elérni.  Közép-nagy és nagy testű pulykák Növekedési intenzitásuk 16-20 hétig állandó, nagy testtömeget érnek el. TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTŐ-KÉPESSÉG A pulyka takarmányértékesítő-képessége a termelés gazdaságosságágnak értékmérője. Befolyásoló tényezők:  a tartási körülmények  a takarmány összetétele  az ivar  a típus vagy

fajta  az állat kora SZAPORASÁG 51  Tojástermelő-képesség A tojás az állomány reprodukcióját szolgálja. A tojóidőszak hossza 20-24 hét. A mai intenzív pulykahibridek perzisztenciája 4-5 hét  Termékenység A termékenységet befolyásolják:  a genetikai és környezeti tényezők  a termékenyítési technológiai folyamat  a termékenyítés gyakorisága  a kakasok spermájának minősége  Kelthetőség Kelthetőség mértékének nevezzük azt, hogy a termékeny tojásokból hány % kel ki, amely függ a keltetési eljárástól, és bizonyos mértékben genetikailag meghatározott. ÉLETERŐ, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT A ketreces tartás a pulykatenyésztésben nagy vitalitást, maximális ellenálló-képességet és nagy alkalmazkodó- és stressztűrő-képességet követel meg. KOTLÁS A kotlás, mint biológiai sajátosság kedvezőtlen tulajdonság, mert a pulykánál meglévő rövid tojófázis lerövidül, így az állat kiesik a

tojástermelési periódusból. VEDLÉS Az első vedlés a pulykánál a 3. hét végén fejeződik be Ezt nevezik szűzvedlésnek 8-12 hetes korban fejeződik be a 2 vedlés A tojástermelés idején történik a pulyka 3 vedlése VÉRMÉRSÉKLET, ROSSZ SZOKÁSOK Egy adott állomány vérmérséklete szerint lehet:  ijedős  ingerlékeny  vad  nyugodt Hústermelés szempontjából lényeges az, hogy a nyugodt állományok jobban értékesítik a takarmányt. A könnyebb testtömegű pulykák élénkebbek, míg a nehezebb egyedek nyu52 godtabb vérmérsékletűek. IX. A LÚD LÚD SZÁRMAZÁSA ÉS HÁZIASÍTÁSA A domesztikált fajták földünk különböző részein eltérőek. Nyárilúdtól az európai lúdfajtákat, a bütykös lúdtól az amerikaiakat és az ázsiaiakat, a nílusi vadlúdtól az egyiptomi lúdfajtákat származtatják. Valószínűleg Babilóniában ie 3500-400 évvel háziasították először a vadludat A rómaiak terjesztették el a ludat

Európában. Hazánkban a XIII századtól tesznek említést lúdtenyésztésről. A LÚD KOR, IVAR ÉS HASZNOSÍTÁS SZERINTI ELNEVEZÉSEI IVAR SZERINTI ELNEVEZÉSEK   Tojó a nőivarú lúd. Gúnár a hímivarú lúd. KOR ÉS HASZNOSÍTÁS SZERINTI ELNEVEZÉSEK       Naposliba: Még nem etetett, 48 óránál fiatalabb állat. Kisliba: Az előnevelőben levő 1-4 hetes állat. Növendék lúd: A továbbtenyésztett, 8 hetesnél idősebb törzsesítésig a törzspótló ludak neve. Húsliba, toll-liba, májliba: Ez jelöli a hasznosítási irányultságot. Pecsenye (broiler liba): Az első vedlés előtti állat neve. Törzslúd: A továbbtenyésztés céljára kiválogatott törzstojókat és törzsgúnárokat nevezzük. LÚDFAJTÁK ÉS HIBRIDEK  Magyar nemesített lúd A magyar lúdnak nevezett lúdfajta a római korban a Kárpá-medencében őshonos volt. Az alföldi változat jellemzői:  nagy testtömeg (a tojó 5,5-6 kg, a gúnár 7 kg) 

kevés tojást termel (25-31 db)  hizodalmassága jó  májának tömege kb. 500 g, minősége jó  tolltermelése jó, tollszíne fehér 53  Rajnamenti (rajnai) lúd A rajnai parlagi lúdnak az emdeni lúddal való fajtaátalakító keresztezéséből jött létre. Jó a hízékonysága, legelő és takarmányértékesítése. A tojó testtömege 5-5,5 kg, a gúnáré 5,5-6 kg kifejlett korban. Évente 50-60 tojást termel Májtömege átlagban 403 g  Szürke landeszi lúd A toulousi lúdfajtából szelekcióval nemesítették ki. Legjelentősebb termelési tulajdonsága a jó májtermelő-képessége és hizodalmassága A tojók 6-7 kg, a gúnárok 7-8 kg testtömegűek.  Fehér landeszi lúd A toulousi lúd világos egyedeinek szelektálásával Dél-Franciaországban állították elő. Hizodalmassága és májtermelő-képessége, testtömege hasonlít a szürke landeszi lúdhoz.  Olasz lúd Olasz lúdfajta. A gúnár 5,5-6 kg, a tojó 5-5,5 kg

testtömegű évente 45-50 db tojást produkál. Finom felépítésű és szervezetű lúdfajta, szaporasága jó, pecsenyelúd-előállításra használják fel elsősorban, a vékony csontozata miatt. Az olasz lúd honosított változatát a Hortobágyi Á. G tenyészti Hortobágyi fehér lúd nevén.  Emdeni lúd Testfelépítése erőteljes, nyak hosszú, ívelt. A világ egyik legrégebbi kultúr lúdfajta. A tojó 7-8 kg, míg a gúnár 8-10 kg testtömegű Évente 30-40 db tojást termel, májtermelése közepes, jól tömhető és hizlalható.  Pomerániai lúd A toll színezet tarka. A fejen, a háton és a szárnyak alatt szürke foltok láthatók a fehér alapszínben A tojó 5-6 kg, a gúnár 6-7 kg testtömegű Legfontosabb termelési tulajdonsága a fejlett mellizomzat, a kiváló húsformák.  Toulousi lúd Nagytestű szürkésbarna lúd. A tojó 8-10 kg, a gúnár 10-12 kg testtömegű Tojástermelő-képessége szerény. Igényes lúdfajta, rossz

élelemkereső, májtermelő-képessége kiváló Gyakran 1 kg-nál is nagyobb a májtömege LÚDHIBRIDEK 54  Hungavis-kombi, és –barna A végterméket a kombinatív keresztezés eredményeként a Jászságban tenyésztett magyar lúd, eredeti rajnai lúd és a szelektált szapora landeszi lúd felhasználásával alakították ki. A Hungavis-kombi kiváló szaporaságú hibrid. Hasznosítása többirányú, így pecsenye-, hús-, toll- és májlibaként (500-550g) értékesíthető. A Hungavis-barna hasonlít a landeszi lúdhoz. Színezete szürkésbarna, májtermelése jó (600g), szaporasága közepes  Babati máj hibrid A magyar és landeszi fajta szelektált vonalainak keresztezése útján kialakított, 1979-bed államilag elismert fajta. A hibridek genetikailag meghatározott májtermelő-képessége 600-700 g májtömeg. A hibridek különösen kitűnnek kiegyenlített tömegű és minőségű májtermelésükkel A májak 70-80 %-át extra és I-II osztályú

exportminőségű A LÚD ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG A pecsenyeliba képezi a hústermelés céljából tartott lúd mennyiségének a felét, amelyet 8 hetes korban értékesítenek. A másik felét a húsliba előállítás alkotja NÖVEKEDÉSI ERÉLY A pecsenyelúd növekedése 3 fejlődési szakaszra osztható. A lúd növekedési erélyét befolyásolják:  a fajta genetikai tulajdonságai, keresztezés  testtömegtermelés, takarmányértékesítés  ivari eltérés  vedlés  húsformák, húsminőség KORAÉRÉS Koraérésen az optimális értékesítési korra elért kész, gömbölyű húsformákat érett és ép tollazatot, az értéketlen húsrésznek számító láb, fej és nyak kisebb arányát, finom csontozatot, vagyis összefoglalva a korai vágóérettséget értjük. 55 MÁJTERMELŐ-KÉPESSÉG A májtermelő-képesség különböző fajtánként és egyedenként. A szaporaság és a májtermelő-képesség között enyhe

negatív összefüggés tapasztalható. SZAPORASÁG A lúd szaporodó-képessége gyenge, amelyet az őstől a vadlúdtól örököltek. Egyes nemesített lúdfajták egész évben tojnak 3 hónapos megszakításokkal A lúdnál a szaporaságot meghatározza:  a tojások száma  a termékenység  kelthetőség TOJÁSTERMELŐ-KÉPESSÉG      Perzisztencia: A ciklus első és utolsó tojás kitojása közötti napok számával értékeljük. Kotlás: Gyakran fellép a lúdnál, mert öröklöttségénél fogva az intenzíven kotló baromfifajta Hosszú szünetek hiánya: Értjük a perzisztencián belül előforduló 5 napnál nagyobb termelés kihagyást vagy szünetet. A tojástermelés korai megindulása: Befolyásolhatja a takarmányozás, hőmérséklet, fény és a napszakok hossza. Tojástermelés intenzitása: A lúd tojástermelő ideje hosszabb, mint a tyúké. TERMÉKENYSÉG A lúd viszonylag kevés tojást termel és nagy a terméketlen tojások

aránya. A lúdnál nagyon kicsi a termékenység örökölhetőségi értéke. KELTHETŐSÉG A kelthetőség gyengén öröklődő tulajdonság. Az évszakok, mint környezeti tényezők hatással vannak a kelthetőségre és a termékenységre. ÉLETKÉPESSÉG, ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG 56 A lúd életerős, szállítást jól tűrő baromfifajta, alkalmazkodik a félintenzív nagyüzemi tartáshoz is. VÉRMÉRSÉKLET, ROSSZ SZOKÁSOK A befogást nehezen tűri. Környezetében zavarva a gúnár ellenszegül Nagy területet jár be, kiváló gyalogló. A csipkedés törzsesítésnél és tömésnél, mint rossz szokás előfordul. X. A KACSA KACSA SZÁRMAZÁSA ÉS DOMESZTIKÁCIÓJA A vadkacsa (Anas platyrhynchos) vagy a ma élő réce a házikacsa (Anas platyrhynca domestica) őse volt. Vadkacsát már majdnem 3000 év óta ismerik. Kínában és más földrészeken korábban már háziasították. A pézsma- vagy mosuszkacsa (Cairina moschata) vad őse is megtalálható

Dél-Mexikó, Peru és Argentína keleti vidékén. Kolumbusz idején a pézsmakacsát már háziasították és a spanyolok által került Európába. A KACSA KOR ÉS IVAR SZERINTI ELNEVEZÉSE       Naposkacsa: A kelés után még nem etetett, megszáradt állat. Kiskacsa: 2-3 hetes korban nevelésre kihelyezett kacsa, amelyet előnevelt kacsának is neveznek. Pecsenyekacsa: 45-52- napos korig nevelt, első tollában lévő, sütésre alkalmas 2,2-3 kg-os testtömegű állat. Növendék kacsa: Az első vedlést megkezdő, legalább 8 hetes korú állat. Növendék tojónak a nőivarú, növendék gácsérnak a hímivarú egyedeket nevezzük. Kacsa: Ivarérett, kifejlett állat neve. Nőivarú a tojó, hímivarú a gácsér Hízott kacsa: a 2-3 hétig töméssel hízlalt állat neve. KACSAFAJTÁK  Pekingi kacsa Peking környékén nemesítették ki. Két változata van: amerikai és a német Az Aylesbury fajtával keresztezték az amerikai változatot, a

meredek testtartás mérséklésére. A tenyésztés eredményeképp kialakult egy fehér toll57 színű, nagy fiatalkori növekedési erélyű, nagy ellenálló-képességű és jó tojástermelő, pecsenyekacsa-termelésre alkalmas típus. A német típusú pekingi kacsánál a nemesítés során a formai, megjelenési követelmények voltak a döntőek. Tojástermelő-képessége jó, szervezete szilárd. Takarmányértékesítő-képessége jó, a nagy fiatalkori növekedési erély jellemzi A pekingi kacsa hazai változata, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben tenyészetett Szarvasi nemesített kacsa.  Aylesbury kacsa Dél-Angliai város környékén nemesítették ki. Széles, mély és hosszú testalakulású kacsafajta Tojáshozama 100-200 db között mozog Igényes a tartás és takarmányozás iránt Hústermelő-képessége jó  Pézsmakacsa A pézsmakacsa a házi kacsától eltérő fajba tartozik, színe változó. Jó tulajdonsága a kiváló

takarmányértékesítő-képessége (1 kg testtömeg gyarapodáshoz 2,5 kg takarmányt használ fel) A hús és zsír aránya kedvező Májtermelő-képessége jó. Kifejlett és hízlalt kacsa mája nagy és világos Kitenyésztett hibridek:  Barbarie kacsa  Mulardkacsa (Mo.-on Pannon májhibrid)  Khaki-Campbell kacsa Angliában tenyésztették ki. Kimondottan étkezési tojástermelő kacsafajta Felhasználták keresztezésekben, a pecsenyekacsa-előállítás során, a tejhozam növelése céljából. Éves viszonylatban intenzív tartási körülmények között tojástermelése 300 db. Tojástömege 60-70 g  Magyar nemesített kacsa Feltételezhetően a hazánkban élő vadkacsa, valamint a Khaki-Campbell pekingi és roueni kacsafajták keresztezésével jött létre. Hazánkban kacsafajta a gyengébb termeléseredmények következtében kiveszőfélben van. KACSAHIBRIDEK  Kőrösmenti hibrid Három vonalból állították elő a szarvasi Haltenyésztési Kutató

Intézetben. A hibrid 7,5 hónap alatt 130 db tojást termel, 70-80 %-os kelthetőséggel. A gácsérnak 45 a tojónak 43 napos korban már vághatók. 49 napos korra testtömeg átlagosan 2,8 kg 58  Cherry Valley hibrid Angliában állították elő. Három hibrid típusa van:  kistestű  közép-nagy  nagytestű Ezen típusok fejlődési erélye és mellhús aránya jó. A hibridek forgalmazó Palotási Á. G jelenleg a Szuper M nevezetű szülőktől származó végterméket állít elő A KACSA ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI HÚSTERMELŐ-KÉPESSÉG A hústermelő-képesség a kacsa legfontosabb értékmérő tulajdonsága. Faji és fajta adottság a kacsa fiatalkori növekedési erélye. A termék minőségét a hústermelő-képesség mellett a következő tényezők határozzák meg:  a vágási veszteség nagysága  az értékes húsrészek, mell comb aránya  az ehető húsrészek, csont, hús mennyisége  a hús víztartó-képessége

TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTŐ-KÉPESSÉG A többi baromfihoz viszonyítva a kacsák takarmányértékesítő-képessége gyengébb és az életkor előrehaladtával romlik. Egységnyi testtömeg beépüléséhez a kacsa kevesebb takarmányt használ fel a nevelés kezdeti szakaszában. A fejlődést külső hatások mellett örökletes tényezők is befolyásolnak. TOJÁSTERMELŐ-KÉPESSÉG A perzisztencia alatt a biológiai év hosszát, termelésben eltöltött időt, az első és utolsó tojás lerakása közötti időtartamot értjük.  A tojástermelés, ivarérés és kelés időpontja közötti összefüggés Legkedvezőbb időpont a június a keltett tenyészkacsa nevelésre.  Az életkor és a tojástermelés összefüggése A tojástermelés 10-15 %-kal csökken a második évben. 59  Termékenység, kelthetőség A kelthetőség függ a külső környezeti és belső genetikai tényezőktől. A tojások kelthetőségét meghatározza:  a fajta genetikai

adottsága  a termelésben eltöltött idő  ivararány  hőmérséklet  takarmányozás  tartási körülmények  állategészségügyi helyzet  a tojás belső összetétele  tömege  alakja  tojáshéj szerkezete  mosás-, fertőtlenítés, tárolás módja és ideje TOLLASODÁS A nevelés 6-7. Hetében fejeződik be az első kitollasodás ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG Kacsánál jó ellenálló-képesség alatt a kiváló eredményű nevelhetőséget, erőteljes növekedést és betegségekkel szembeni tűrő-képességet értjük. VÉRMÉRSÉKLET, ROSSZ SZOKÁSOK A nagy tömegben való tartást jól tűri, viselkedésben agresszivitás nem lép fel. A tojástermelő fajták vérmérséklete élénkebb, mint a hústermelőké Rossz szokásként mutatkozik első tollváltás idején a növendék állatok intenzív tartásakor a tollcsipkedés. XI. A HAZAI ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN JELENTŐSEBB SZEREPET JÁTSZÓ FAJTÁK ÉS HIBRIDEK SZARVASMARHA

A magyar állomány legnagyobb részét a holstein-fríz fajta teszi ki. Példányszámban 640 ezer, 80%-át ez képezi az állománynak A magyar tarka a második. Tej- és hústermelése egyaránt jelentős Harmadik jelentős fajta a hungarofríz, mely az ipari tejtermelésben fontos. 60 SERTÉS A magyar nagy fehér hússertés az állomány 60%-a. Vágóérték javítás céljából skandináv (finn és svéd) nagy fehér hússertésekkel keresztezik Az angol nagy fehér hússertés teljesen háttérbe szorult. A magyar lapálysertés az állomány 20%-át képezi. JUH A magyar fésűs merino alkotja a juhállomány 90%-át. Húsjuh: ex-NSZK, Suffolk és Ile de France. Tejelő és szapora: izraeli Avassi, Pleveni feketefejű fajta. BAROMFI TYÚK Tojástermelő hibridek példányszáma a legnagyobb. Étkezési: Tetra SL, Shaver Starcross 288-as és 579-es hibridek. Hústermelő: Ross 208-as, Hybro, Arbor Acres hibridek. Kettős hasznosítású: New Hamshire. GYÖNGYTYÚK Aránya

jelentősen csökkent. Kékesszürke gyöngytyúk 0,5%-a a baromfiállománynak PULYKA Kisgazdaságokban: széles mellű bronzpulyka. Ipari feldolgozásban, árutermelésben: a hibridek. Hazai viszonylatban a B.UT (British United Turkeys), fehér gyémánt (Diamond White) hibridek. LÚD Rajnamenti, szürke, fehér landeszi, olasz lúd. Árutermelésben a hibridek: Kolozs, Hungaris-combi, Babati májhibrid. KACSA 61 Pekingi, pézsmakacsa. Hibrideknél Cherry Valley, Barbarie, Mulardkacsa 62 TARTALOM I.GAZDASÁGI ÁLLATOK ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI3 Hústermelő-képesség. 3 Növekedés. 3 Növekedési intenzitás. 3 Fejlődés. 3 Tejtermelő-képesség. 4 Tojástermelő-képesség.4 Gyapjútermelés. 4 Termékenység.4 Koraérés.4 Ivarérettség.5 Tenyészérettség.5 Takarmányértékesítés. 5 II.ALAPFOGALMAK 5 Rendszerezési kategóriák. 5 Faj. 5 Fajta.5 Tájfajták. 6 Populáció.6 Genetikai alapfogalmak. 6 Gén. 6 Fén.6 Genotípus. 6 Fenotípus.6 Kromoszóma. 7

Mutáció. 7 Allél.7 Genetikai marker.7 Heterozigóta. 7 63 Homozigóta. 7 Heterózis. 7 Heretabilitás (örökölhetőség).7 Egyéb alapfogalmak. 7 Domesztikáció.7 Dedomesztikáció.8 Monofiletikus elmélet. 8 Polifiletikus elmélet. 8 Cseppvér kereszteződés. 8 FCM érték. 8 III.SZARVASMARHA 8 Eredete, rendszere, háziasítása.8 Elnevezések. 8 Fajták csoportosítása, leírása. 9 Kettős-hasznosítású fajták. 9 Tejelő fajták. 11 Húshasznú fajták.12 Értékmérő tulajdonságok.13 Minden hasznosítási típusban fontos értékmérő tulajdonságok. 13 Tejtermelő típusú szarvasmarhák értékmérő tulajdonságai.15 Hústípusú szarvasmarhák értékmérő tulajdonságai.16 Kettős-hasznosítású szarvasmarha fajták értékmérő tulajdonságai.17 Ipari rendszerű tartás értékmérő tulajdonságai. 18 IV.SERTÉS 18 A sertések származása és háziasítása. 18 A sertések elnevezései. 18 Fontosabb sertésfajták leírása és csoportosítása. 19 Nagy

fehér hússertés jellegű fajták.19 Lapály sertésfajta csoport. 20 Színes sertésfajták.21 Hazai hibridkonstrukciók.21 64 Sertéstípusok meghatározása. 23 Fejlődési típusok. 23 Hasznosítási típusok . 24 A sertés fontosabb értékmérő tulajdonságai.25 Küllemi sajátosságok. 25 Tenyészeti tulajdonságok.26 Hízékonysági tulajdonságok. 26 Vágási teljesítmények. 27 A hús minőségi kategóriái. 28 A hús minőségének becslése élő sertésen.29 V.JUH 30 A juh eredete, származása.30 A juh elnevezései ivar és kor szerint. 30 Juhfajták leírása és csoportosítása.31 Merinó fajtacsoport.31 Húsmerinó fajták.32 Tejelő és szopós fajták .34 Egyéb fajták. 35 Hazánkban tenyésztett juhfajták. 35 A juh értékmérő tulajdonságai.36 Hústermelő-képesség. 36 A tejtermelő-képesség.38 VI.TYÚK 40 A tyúk származása és háziasítása. 40 Kor és ivar szerinti elnevezések.40 Tyúk fajták és hibridek. 40 Az árutermelésben jelentős

fajták.40 Az árutermelésben jelentős hibridek. 42 A tyúk értékmérő tulajdonságai.44 Tojástermelő-képesség és tojás minőség. 44 Hústermelő-képesség. 45 65 Takarmányértékesítő-képesség. 46 Kifejlettkori testnagyság. 46 Tollasodás. 46 Ellenálló-képesség, életerő. 47 Vérmérséklet és rossz szokások.47 VII.GYÖNGYTYÚK47 A gyöngytyúk származása és háziasítása.47 A gyöngytyúk kor és ivar szerinti elnevezései.47 Gyöngytyúk fajták. 47 Gyöngytyúk hibridek.48 A gyöngytyúk értékmérő tulajdonságai.48 Hústermelő-képesség. 48 Szaporaság. 49 Ellenálló-képesség, igényesség.49 Vérmérséklet. 49 VIII.PULYKA 49 A pulyka származása és domesztikációja. 49 Kor és ivar szerinti elnevezések.49 Pulykafajták és hibridek. 50 Pulyka hibridek.50 A pulyka értékmérő tulajdonságai.51 Hústermelő-képesség. 51 Takarmányértékesítő-képesség. 51 Szaporaság. 51 Életerő, egészségi állapot.52 Kotlás. 52 Vedlés.

52 Vérmérséklet, rossz szokások. 52 IX. LÚD 53 66 A lúd származása és háziasítása. 53 A lúd kor, ivar és hasznosítás szerinti elnevezései. 53 Ivar szerinti elnevezések. 53 Kor és hasznosítás szerinti elnevezések. 53 Lúdfajták és hibridek. 53 Lúdhibridek.54 A lúd értékmérő tulajdonságai. 55 Hústermelő-képesség. 55 Növekedési erély.55 Koraérés. 55 Májtermelő-képesség. 56 Szaporaság. 56 Tojástermelő-képesség.56 Termékenység. 56 Kelthetőség. 56 Életképesség, ellenálló-képesség. 56 Vérmérséklet, rossz szokások. 57 X.KACSA57 A kacsa származása és domesztikációja. 57 A kacsa kor és ivar szerinti elnevezése. 57 Kacsafajták.57 Kacsahibridek. 58 A kacsa értékmérő tulajdonságai. 59 Hústermelő-képesség. 59 Takarmányértékesítő-képesség. 59 Tojástermelő-képesség.59 Tollasodás. 60 Ellenálló-képesség. 60 Vérmérséklet, rossz szokások. 60 XI.A HAZAI ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN JELENTŐSEBB

SZEREPET JÁTSZÓ FAJTÁK ÉS HIBRIDEK. 60 67 Szarvasmarha. 60 Sertés. 61 Juh. 61 Baromfi. 61 Tyúk. 61 Gyöngytyúk.61 Pulyka.61 Lúd. 61 Kacsa.61 68 69 Szerkesztette: VIDA VIKTOR Készült: DR. TANÁCS LAJOS: Mezőgazdasági anyagismeret II. Élelmiszerek állati eredetű nyersanyagai alapján 70