Jogi ismeretek | Római jog » Perjog

Perjog 35. A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei jogérvényesítés Ha jogkövetés helyett jogsértés van: ütköznek a szándékok  a sértett jogát érvényesíteni kell önhatalmú * önhatalom: ősközösségben az ember csak saját erejére támaszodva érvényesítheti érdekeit: magánharc - ügyesség - erő dönti el. Talió: az önhatalom korlátozása További korlátozása a köz érdeke. Rómában: • jogos *: Területe szűkül: csak akkor, ha az állami jogvédelem már nem jelentene megoldást, mert nem lenne helyrehozható. Kétféle: a) önvédelem: A sértettet ért jogtalan támadás azonnali visszaverése (pl.: tanya elleni támadás) b) önsegély: a már bekövetezett jogsérelem önhatalmú helyrehozása (pl.: tanya visszafoglalása) vim vi repellere: "Cassius írja, hogy az erőszakot szabad erőszakkal visszaverni, és ez megfelel a természet jogának." visszaszorítása: az önhatalom törvénnyel való

visszaszorítása először a XII. tt-ben - az éjjeli v. fegyverrel védekező tolvajt meg lehet ölni lex Iulia de vi privata: az erőszakos jogérvényesítés általános tilalma (Caesar v. Augustus) Decretum divi Marci: az a hitelező elveszti követelését, aki bár erőszak nélkül, de önhatalmúlag lefoglalja adósa vagyontárgyát követelése fejében. (Marcus Aurelius) (II. Valentinianus, I Theodosius és Arcadius cs-ok): ha vki önhatalmúlag elveszi vki tulajdonát, az - ha a dolog tulajdonosa volt, a sértett javára elveszti azt - ha nem volt az, akkor még a dolog értékétől függően büntetést is kap A jusztiniánuszi kodifikáció is ezt követi. • tilos *: ezek helyét a bíróságok jogszolgáltatása váltja fel. Különben büntetendő - peres eljárás - nem peres eljárás - egyéb hatóságok - + végrehajtás per: olyan kontradiktórius eljárás, amelynél a bíró az egyik fél keresetére lefolytatott eljárás után a jogvitát eldöntve az

alperest elmarasztalja, vagy a felperest keresetével elutasítja. kontradikció: (= ellentmondás) Ez különbözteti meg a pert az egyéb bírósági eljárásoktól. Lényege: a keresetével fellépő személy kérelmének teljesítését a másik fél ellenzi. Így a kérelmező felperes (actor); ellenfele pedig alperes (reus) lesz. eljárási jog (perjog): jogágazat, mai a peres és nem peres eljárások menetét szabályozza. E Rómában nem válik el a magánjogtól: az anyagi magánjog és az eljárásjog egységet képez a praetori edictumban! Tehát a magánjog bölcsője az eljárásjog. 36. A római kereset fogalma és különböző megjelölései (latin nevei) actio kifejezések (= kereset) Celsus: "A kereset nem más, mint jog arra, hogy ami bennünket megillet, azt perrel érvényesítsük." JELENTÉSEI: - az a jog, hogy vki alanyi jogát perrel érvényesítse (keresetjog), - maga a perkezdő cselekmény (kereset) - maga a per - a praetor perindító

engedélye. - egy meghatározott perfajta - magasabb szintű keresettípus A római magánjog döntő jelentőségű intézménye: a léte v. nemléte dönti el, hogy van-e vkinek alanyi joga, v. nincs (ui a Common Law-ban) a) - modern jog: a kereset az alanyi jog természetéből fakadóan érvényesíthető, - római jog: csak akkor van alanyi jog, ha a praetor keresetet ad b) - modern jog: egyféle kereset van, ami vmennyi alanyi jog érvényesítésére szolgál - római jog: annyi alanyi jog van, ahány kereset létezik (a keresetfajták teremtik meg az alanyi jogokat) c) - római jog: keresetjogi gondolkodás: nem különül el a kereset és az alanyi jog ¤ vmire jogom van hanem: a praetor vmire keresetet ad. d) - modern magánjog: anyagi jogszabályok rendszere - római jog: eljárási szabályok rendszere, keresetrendszer, de magába foglalja az anyagi jogszabályokat is actio: kereset (bizonyos keresetek más néven) vindicatio: tulajdonjog érvényesítésére petitio:

hagyaték kiadása condictio: kölcsönösszeg visszaperlésére, alaptalan meggazdagodás visszafizetése querela: kötelesrészétől végrendeletileg megfosztott kötelelesrészre jogosult keresete császárkorban: ¤ actio elnevezés interdictum: birtokkereset mások más név alatt (pl.: persecutio) 37. Elévülés és jogvesztő határidő keresetelévülés fogalma a kereseti jog (állami jogérvényesítés) időmúlás következtében való elenyészése Tehát: csak az actio évül el, de nem a jog, amelyet az actioval érvényesíteni lehet (kiv.: szolgalom). A jog a kereset elévülése után is megmarad a) ha az alperes a perben nem élt a keresetelévülés kifogásával  a az elévült keresetű követelés alapján is elmarasztalható b) ha az adós úgy fizeti ki hitelezője követelését, hogy tud az elévülésről  utólag nem gondolhatja meg magát, nem követelheti vissza a pénzt tartozatlan fizetés címén rációja • a bizonyítékok hosszú

idő után elenyésznek • régi jogosultságok perlése hosszú idő után igazságtalanságot eredményezhet • aki jogát hosszú időn át nem érvényesíti, hanyagsága miatt megérdemli, hogy idővel elveszítse azt • a római jog a hosszú időn óta nyugvó állapotok megváltoztatását nem szereti története, - posztklasszikus korig ismeretlen kialakulása - klasszikus kor  civiljogi keresetek: örökös keresetek (actiones perpetue) - ¤ időbeli korlátozás  praetori jog keresetei: időhöz vannak kötve (actiones temporales); pl.: büntetőkeresetek, birtokkeresetek. DE ezek jogvesztők! - gyökerei: tartományi helytartók gyakorlata  jogvédelem a tartományi telek birtoklójának a tulajdonossal szemben - ezt érvényesíti II. Theodosius cs 424-ben egy constitutioban: actiones pereptuae elévülése 30 év. Itt érvényesülnek a szabályai (pl nyugvás) tehát actiones perpetuae: 30 év actiones temporales: rövidebb (pl.: eladói kellékszavatolás:

1 év v 6 hónap) szabályai • a kereseti jog létrejöttének napjától (actio nata est); tulajdonjognál: amikor azt megsértik, követelés: amikor az lejár, actiones temporales: a kereseti jog a tudomásulvétel napján (1 év v. rövidebb idő után évül el; pl: kellékszavatosság  a megvett árú rejtett hibája esetén vétel felbontására 6 hó, az ár leengedésére 1 év; a hiba tudomásulvételétől számított 1 év ill. 6 hónap alatt évül el ) • ha az alperes nem emel a perben elévülési kifogást, akkor a bíró nem veszi figyelembe, a felperes követelését az elévülési idő ellenére is megítéli • csak avval (v. jogutódjával) szemben folyik, akivel a kereset keletkezett (dologi jogoknál) a) tulajdonjogok és hasonló abszolút jogok: a védelmükre szóló kereset, mely bármely jogsértő ellen indítható, csak azzal ill. jogutódjával szemben évül el, aki ellen éppen indítható lett volna, de azzal szemben nem, aki az abszolút

jogot később, önállóan sértette meg. b) kötelmi jogok (relatívak: csak kötelemben álló személlyel szemben támasztanak a jogosult részére követelési jogot): ha a kereset már elévült a kötelezettel (kötelezettekkel) szemben, akkor már senki mással szemben nem érvényesíthető. pl.: a) tulajdonjogot védő kereset minden tulajdont háborító ellen évül el. Ha egy 3. személyhez kerül, a 30 éves elévülés újra kezdődik b) a kölcsönből eredő kereset csak egyszer, a kölcsönvevővel szemben évül el • actiones temporales: ¤ félbeszakadás, nyugvás félbeszakad (interrumpitur) a jogosult jogfenntartó ill. a kötelezett jogelismerő nyilatkozata v. magatartása következtében A * az elévülés szempontjából a kereseti jog keletkezésétől eltelt időt tárgytalanná teszi, a félbeszakító ténytől az elévülés újra kezdődik nyugszik (dormit) olyan esetben, amikor a kereset megindítása lehetetlen (háború miatt;

serdületlenség miatt). A kiváltó tény megszűnte után tovább folytatódik, a szünet előtt eltelt idő beszámít. halál személyhez tapadó actióknál, pl.: • erkölcsi elégtétel eszközlését célzó kereseteknél (actio vindictam spirans) • büntető keresetek (actiones poenales) DE: az elhalt keresetjoga örököseire átszáll Jogvesztő határidő A jog is elvész - adásvételnél actiones temporales: a kereseti jog a tudomásulvétel napján (1 év v. rövidebb idő után évül el; pl.: kellékszavatosság  a megvett árú rejtett hibája esetén vétel felbontására 6 hó, az ár leengedésére 1 év; a hiba tudomásulvételétől számított 1 év ill. 6 hónap alatt évül el ) 38. Vélelem és fictio Bizonyítás a perben A bíró ítéletét általában a bizonyítási eljárás alapján megkonstruált tényállásra támaszkodva hozza. bizonyítási a per azon szakasza, amelyben a bíró eljárás - a bizonyítékokat számba veszi - azokat

mérlegeli - megalkotja a tényállást (ez szolgál az ítélet alapjául)  a bizonyítékon alapul bizonyíték amin a tényállás alapul a) a felek esküje b) a tanúk vallomása c) a bíróság előtt produkált okiratok d) bizonyos tárgyak szemléje A bíró ítéletét a bizonyítékok bírói mérlegelése alapján hozza meg. • Ősi civil jogban kisebb szerep • a fejlettebb praetori per lehetővé teszi a bizonyítékok szabad mérlegelését • császári per: korlátozott bizonyítás: meghatározott, hogy milyen bizonyítéknak milyen bizonyító erő tulajdonítható (kötött bizonyítási eljárás) Unus testis, nullus testis (egy tanú, nem tanú) bizonyítás terhe arra hárul, aki a perben állított vmit (pl.: tulajdoni perben a tulajdonjogot a tulajdonjogát állító felperesnek kell bizonyítania). Vélelem / fikció: amikor a bíró kivételes esetben nem a bizonyítékok adta (nem közvetlenül bizonyított v. valótlan) tényállás alapján

dönt vélelem (praesumptio) amennyiben a bíró ítéletét a valószínű tényállásra alapítja a jogszabályoknak megfelelően. pl.: valószínű, hogy egy házasságban a férj a gyermek apja egyszerű v. megdönthető vélelem (praesumptio iuris): lehetséges vele szemben az ellenbizonyítás. (pl: a férj apasága) megdönthetetlen vélelem (praesumptio iuris et de iure): pl.: a gyermek fogamzását a jog a születéstől visszafele számított 182. és 300 nap közé teszi Ezt nem lehet ellenbizonyítani. ugyancsak: stipulatio szóbeli megtörténtéről kiállított okirat A vélelem a posztklasszikus korban kerül előtérbe. fictio amennyiben a jogszabály azt írja elő, hogy a bíró ítéletét valótlan, képzelt tényállásra alapítsa. pl.: érdekeinek védelmekor a méhmagzatot élő embernek tekintik; hadifogságban meghalt római polgárt élő emberként kell kezelni (öröklés miatt) 39. A római bíráskodás általános jellemzés Rómában nincs mai

értelemben vett (szilárdan kiépített, élesen elkülönülő hatáskörrel rendelkező) bírósági szervezet. Okai: • nem különül el a törv.hozó és a bírói hatalom: comitiák és a senatus törv.hozó és bírói fórum is egyben; a praetorok, aedilis curulisok és a tartományi helytartók egyben jogképző szervek is • bírói hatáskör nem pontosan meghatározott: az állami magistratusokat megillető imperium elvileg osztatlan, így minden szerv rendelkezik jogszolgáltató hatalommal (iurisdictio) iurisdictio: praetor urbanus a római polg.-ok közt; praetor peregrinus pedig a polgárok és a peregrinusok közt • összefonódik a modern értelemben vett büntető- és polgári bírói hatáskör: a bűncselekmények legnagyobb része vagyonjogi keresetekkel indított perekben; kifejezetten büntetőbíróságok elé: emberölés és hazaárulás • a praetorok (a tényleges jogszolgáltatói hatalommal rendelkező magistratusok) Róma állam főmagistratusai,

a birodalomban pedig mindenféle bíróságok működnek: Itáliai városokban: praetor küldöttei / városi főmagisztrátusok tartományok: helytartó / küldöttek provinciai jog szerint v. peregrinus bírói fórumok népjog szerint (helytartó beleszólhat); A Constitutio Antoniniana sokat egyszerűsít ezen, de ez csak a IV. sz-tól jelent változást. bíróságok • magáni ügyekben eljáró • büntetőbíróságok magánjogi perek - lényegében a magánjogi perek szabályai szerint - u.i családi viszonyokkal kapcsolatos perek (római család vagyonjogi felépítésű: a családfői hatalom elbirtokolható, a családtagokat vagyontárgyakhoz hasonló elvek alapján kezelték) 3 perrend váltja egymást, néha párhuzamosak: civiljogi perrend a peres eljárás kettéosztott: 1. fele az imperiummal rendelkező magistratus előtt 2. fele az esetenként kijelölt esküdtbíró előtt jogszolgáltató magistratus: - rex - consul - praetor [Itáliai városokban:

praetor küldöttei; tartományokban: helytartó v. küldöttei] iurisdictio: a magistratus jogszolgáltató tevékenysége. Az egységes és oszthatatlan imperiumból fakad. Fajtái: iurisdictio contentiosa: peres * iurisdictio voluntaria: peren kívüli - színleges per formájában végbemenő jogi aktusok lefolyása Az előbbit főleg a praetorok, az utóbbit főleg a consul gyakorlja. esküdtbíró: iudex közönséges civiljogi per esküdtbírája; lebonyolítja a bizonyítási eljárást, majd eldönti a pert arbiter recuperator u.a mint a iudex, csak olyan esetekben, amikor szakértői funkciót kell ellátnia (pl.: vagyonbecslés) Mindkettőt a praetor jelöli ki a felek közös megegyezése alapján; Augustustól: évente kiállított esküdtlajstrom alapján (senatorok v. lovagrendűek) hármas v. ötös tanácsban levő esküdtbírák, akiket a praetor sorsolás alapján nevez ki - államközi szerződés alapján járna el - Rómával szerződéses viszonyban levő

állam v. polgárainak Róma v. polgárai ellen okozott vagyoni v személyi jellegű károk elbírálása - később: olyan civiljogi perben is, ahol gyors lebonyolítás szükséges 2 spec. magánjogi bíróság: iudicium centumvirale (Százszemélyes bíróság): hármas tanácsonként főként hagyatéki perekben decemviri litibus iudicandis (tízszemélyes bíróság): szabadságperekben cs. kor elején összeolvad, II sz eltűnik praetori perrend megmarad a civiljogi perrend keretei közt. praetor urbanus: római polgárok közt praetor peregrinus: nem polgárok és polgárok, valamint nem polgár és nem polgár közti perekben aedilis curulis: ¤ imperium, de a praetoréhoz hasonló joghatóság: rabszolgák és igásbarmok vételéből származó kellékszavatossági perekben. helytartó: tartományokban a praetori jog alapján magistratusok illetékessége: több, azonos hatáskörű magistratus közül az jogosult eljárni, • akinek joghatósági területén az

alperes lakik: forum domicilii • ahol a vitás szerződést kötötték: forum contractus • ahol a bűncselekményt elkövették: forum delicti • amely illetékességét a felek kikötötték forum pacticium - itt sincs magánjogi ügyeket intéző bírósági szervezet császári perrend • • • • • kiépül a magánjogi ügyekben eljáró bírósági szervezet bíró  cs-i hivatalnok (annak utasítása alapján jár el) tartományok: a helytartó a felek meghallgatása nélkül nevez ki bírót: iudex datus nincs kettéosztott peres eljárás: egységes , hivatalnokbírák által vezetett perek esküdtbírói rendszer megszűnik fellebbezés: létezik magasabbrendű hivatalnoki fórum, ahova fellebbezni lehet, csúcsa a császár nevében ítélkező praefectus praetorio (Papinianus, Ulpianus, Paulus) rescriptumos eljárás: spec. bírói fórum, amiben maga a cs jár el Rescriptuma köti a hivatalnokbírót. Constantinus óta a választott püspöki bíróság

világi perekben is dönt. büntetőbíró Csak crimina (közüldözés alá eső bűncselekmények) esetében. ságok Más esetek: delicta, maleficia magánindítvány alapján, keresettel királyság rex ítél parricidium: emberölés (nyomozó: quaestores parricidii) perduellio: hazaárulás köztársaság büntetőbíró: magistratus DE: ítéletük ellen bármely polgár a népgyűléshez folyamodhat (provocatio ad populum) A comitia centuriata is rendes büntetőbíróság lehetett. A II sz-tól: quaestiones perpetuae  büntetőbíróság. Sulla alatt: minden bűncselekményre (pl: méregkeverés, gyilkos bandák stb.) külön quaestio  50 esküdt a praetor elnöklete alatt principatus Lex Iulia iudiciorum publicorum: egység a quaestiok működésében - ¤ közvádló - bárki nyilvánosan vádat emelhet - bíróság: szavaz a bűnösségről - a büntetést a törvény állapítja meg, ami létrehozta a quaestiót császári bíráskodás kiszorítja a

quaestiókat Császár képviselői: praefectus urbi, praefectus praetorio, provinciai helytartók - szabadon döntene a bűnösségről és a büntetés mértékéről is (korlátozottan) - Tiberius óta az állam elleni bűncselekményekben: senatus dominatus minden a cs. kezében 40. A legis actiós eljárás szerepe és lényege - ősi római perrend - a felek pontosan előírt szavakkal, módon kérik a iurisdictiot gyakorló magistratustól (rex, consul, praetor) a vitát eldöntő per megkezdését. Hatósági felügyelet alá helyezett önhatalmú jogérvényesítő cselekmények. fajtái • • • • • * sacramento - általános performa a polgárok között - lényege: a felek ünnepélyes fogadást tesznek, hogy kinek van igaza, a pertárgy értékéhez igazodó összegű letét  a pervesztes fél elveszti legis actio sacramento (eskü, fogadás) legis actio per iudicis seu arbitri postulationem (bíró-kérés) legis actio per condictionem (követelés)

legis actio per manus iniectionem (kézrátétel) legis actio per pignoris capionem (zálogolás) két lépésben: in iure Jogvita személyi és tárgyi feltételei a iurisdictiot gyakorló magistratus előtt. a dolog kiadása iránti sacramentumos pernél (* sacramento in rem) ◊ idézés (in ius vocatio): a felperes akár erőszakkal is köteles előállítani az alperest. Enne lényege, hogy azonosítják a feleket ◊ a pertárgyat a magistratus elé viszik vindicatio: felperes "Meum est ex iure Quiritium" + pálca contravindicatio: alperes ◊ confessus: az alperes nem mond ellent indefensus: ha az alperes nem védekezik  ezekben az esetekben a per véget ér; a praetor a dolgot a felperesnek ítéli (addictio) ◊ az alperes ellentmond  - fogadásra hívja a felperest (sacramentum) - fogadási összeg letétele - bíróválasztás - litis contestatioval zárul, - a jelenlevőket tanúnak hívták, hogy az eljárás szabályszerűségét igazolják követelésre

irányuló kötelmi sacramentumos pernél (* sacramento in personam) - A vindicatio elmarad: csak a felperes állít valamit, aztán a felek felhívása kölcsönös sacramentumra apud iudicem - esküdtbíró előtt - alakszerűtlenül - a bíró (iudex, arbiter, recuperatores) • meghallgatja a feleket • lefolytatja a bírósági eljárást • kihirdeti ítéletét • (aki nyer, az megnyeri a fogadást  ezáltal a bíró csak közvetve dönt a perben) * per iudicis seu arbitrari postulationem jellemzői: ⇒ a felperes megjelöli a praetor előtt követelése jogalapját - formailag (pl. stipulatio - de azt nem, hogy konkrétan milyen ügylet) ⇒ felhívja ellenfelét a követelés teljesítésére ⇒ ha az alperes tagad, a felperes esküdtbírót kér ⇒ ¤ fogadási összeg ⇒ szakértői becsléskor: az arbiter jár el használata ◊ stipulációs követelésnél (kérdés - felelet formájában történő kötelezés) ◊ öröktársi viszony megszűntetése

iránti követelésnél ◊ Rómában élő latinusok pereinél * per condictionem Használatát két törvény határozza meg: LEX SILIA: határozott pénzösszegre menő perekben (certa pecunia) LEX CALPURNIA: határozott dolgokra irányuló perekben (certa res; Kr. e 3 sz) condicere: a felek - a bírósági peren ívül - együttesen kijelentik, hogy 30 nap múlva a praetor előtt bíróválasztás céljából meg fognak jelenni. Ez a performa abban különbözi a sacramentumos perektől, hogy ¤ fogadás és fogadási összeg, a * per iudicis seu arbitrari postulationemtől pedig abban, hogy a felperes nem köteles megadni a jogalapját, csupán az X tartozik neki vmivel * per manus iniectionem; per pignoris capionem tk. Mindkettő végrehajtási eljárás  52. tétel 110 - 112.old 41. A formuláris eljárás jellemzői ◊ a praetor peregrinus által kifejlesztett perrend, mert a legis actio túl merev ◊ a praetor peregrinus fejleszti ki a kereskedők miatt, akik mind

peregrinusok ◊ Kr. e 2 sz LEX AEBUTIA: rögzíti a régi civiljogi perrend mellett a praetorit is formula Írásbeli rendelkezés, melyet a praetor az esküdtbíróhoz intézett. Tartalmazza a peres felek, a pertárgy megnevezését, vmint az ügy érdemi elbírálására vonatkozó utasításokat. Ha a praetori edictumban nincs formula az adott esetre, a fele érheti új formula kiadását. lefolyása - követi a civiljogi per szerkezetét - ez is két részre oszlik: in iure és apud iudicem szakasz - nem csak polgárok, hanem peregrinusok és latinusok közt is in iure idézés: u. úgy, mint a civiljogban, DE a praetor büntetőkeresetet is adhat a felperesnek a megjelenni vonakodó alperes ellen. - a felperes szóbeli, alaktalan kérelme a praetorhoz a formula kibocsátására - ha az alperes érdemben védekezik (tagadja a felperes igényét) vagy kifogással él (¤ confessus, sem indefensus)  a praetor kibocsátja a formulát - a praetor megtagadja a formula

kibocsátását, ha a) a felperesi igény sem civiljogi, sem praetori jogi alappal nem bír b) a felperes igényét meghiúsító kifogás már in iure igazolva volt c) a felperes követelése tárgyában már régen ítélet született litis contestatio: korábbi, civiljogi értelmét veszti: a perszerződéssel a felek alávetik magukat az ítéletnek. Joghatásai: - a felperes kereseti joga felemésztődik: "bis deeadem re ne sit actio" (ezen igény alapján a litis contestatiot követően új per nem indítható) - a litis contestatio időpontja az irányadó az ítélethozatalnál  a cél: a hitelező olyan helyzetbe jusson, mintha az adós ezen a napon fizetett volna. - a litis contestatioval a felperesi igény pénzköveteléssé változik - az alperes halálával átszáll örökösére apud iudicem Azonos a civiljogi per ezen szakaszával, DE: a bíró szigorúan kötve van ahhoz, amit a praetor megír a formulában a pernyerés előfeltételéül. Az eljárás

az ítélet meghozatalával (sententia) nyer befejezést. Az ítélet lehet alaki és anyagi alaki jogerő: azt jelenti, hogy a felperes most eldöntött igényét újból perrel nem érvényesíthette, mert alperes az ítélt dolog kifogását (exceptio rei iudicatiae) emelhette vele szemben. anyagi jogerő: az ítélet rendelkezését a felmerülő újabb, más perben is irányadónak kell tekintenie a bírónak: "Az ítélt dolgot igazságnak kell tekinteni." (Ulpianus) Fellebbezés (perorvoslat) nincs, rendkívüli jogorvoslat van: - az exceptio rei iudicatiaeval szemben időnként a praetor perújítást ad - ha az eljárás súlyos hibában szenvedett (pl. a iudex rabszolga volt), az ítélet semmisségének megállapítására új per indítható - a praetortól az eredeti állapot visszaállítása volt kérhető (in integrum restitutio) - az ítélet ellen tiltakozásra jogosult másik magistratus intercessiója (tiltakozása) volt kiprovokálható. tk: 179 - 181.

old 42. A formula fogalma, részei formula A per előfeltételeit tartalmazó írásbeli utasítás, amelyet a praetor ír az esküdtbírónak. Tartalmazza a peres felek és a pertárgy megnevezését és az ügy érdemi elbírálására vonatkozó praetori utasítást. A praetor ezt állandó szövegbe foglalta és az edictumban közzétette. A perrendet ez alapján nevezik formuláris perrendnek két mondat: - a bíró kinevezése - összetett feltételes mondat (tagmondatok a részei) rendes alkatrészek Amik minden formulában benne vannak, vagy csak némelyikben, de abban szükségképpen. • esküdtbíró kinevezése • intentio (szándék): a felperes követelését rögzíti, s egyben előírta, hogy mit kell bizonyítania ahhoz, hogy pernyertes legyen. 1. intentio certa: a per tárgyának pontos meghatározása 2. intentio incerta: a kártérítés mértékét a bíró állapítja meg • condemnatio (elítélés, marasztalás): utasítás az esküdtbíróhoz arra

nézve, hogy ha az intentióban levő kereseti alapot bizonyítva látja, akkor az alperest marasztalja el, ellenkező esetben felmentő ítéletet hozzon. [ Ez az alkatrész a praeiudiciális (megállapítási) perekben hiányzott: egy jogi v. ténykérdés fennállását vizsgálják] - mindig pénzben, tekintettel az esetleges végrehajtási perre  a dologi pereknél először értékbecslés (arbiter) • demonstratio: szükség esetén az intentio pontosabb megjelölésére (intentio incerta) • adiudicatio: osztó perekben (tulajdonközösség megszűntetése, örököstársi viszony megszűntetése, stb.) szerepelt A praetor itt arra jogosítja fel az esküdtbírót, hogy a vagyonmegosztás során tulajdont ruházzon át.  civiljogi tulajdon eredményez rendkívüli alkatrészek ♦ exceptio (kifogás): a praetor az intentioban foglaltakon túl biz. körülmények megvizsgálását is előírja a bírónak. Ezek a kereseti kérelem érvényesíthetőségét a

követelés fennállásának bizonyítása esetén is lerontja. (Olyan esetben, ha a követelés civiljogilag fennáll, teljesítését a praetor mégsem tartja méltányosnak. A civiljoggal mégsem fordulhat szembe. DE ez alapján felmentheti az alperest) Az exceptio doli lehetett megtévesztés (pl. szerződésnél, s ezt a civiljog nem ismerte) és az eleve rosszhiszemű perlés. Az exceptio az intentio után következett Fajtái: - * doli specialis (megtévesztés kifogása) - * doli generalis (eleve rosszhiszemű megtévesztés kifogása) - * peremtoria (végleges hatályú kifogás) - * dilatoria (halasztó hatályú kifogás) ♦ praescriptio: a formula elején helyezték el és - a demonstratiot (pl. ki nem fizetett részlet) - vagy az exceptiot (pl. elévülés kifogása) helyettesítette, később exceptionak hívják ♦ fictio: pl. ha a peregrinust római polgárnak tekinti tk. 166 - 169. old 43. Actio fajták a formuláris eljárásban A praetori formulákban

megfogalmazott keresetek a formula szerkezete szempontjából többfélék lehetnek: actiones civiles azok a keresetek, amelyek segítségével a praetor a civil jog szabályait juttatta eljárási úton érvényesüléshez actio honoraria azok a keresetek, melyek az edictumban közzétett jogi normákon alapultak (az actiok eredetére utal) fogalmilag ide tartozik: actiones in ius conceptae / actiones in factum conceptae actiones in rem actiones in personam actio certa actio incerta actiones stricti iuris actiones bonae fidei actio ficticiae actiones utiles actiones directae actiones directae actiones contraria actiones rei persecutoriae actiones poenales actiones generales actiones speciales A formula arra utasítja a bírót, hogy vizsgálja meg, van-e az igénynek civiljogi alapja. Ha a kereset csak a praetor imperiumán nyugodott, tényekre alapozódott. - actio

honoraria: praetori jog edictumban közzétett normáin alapul - actio decretalis: adott esetre hozott formula bárki ellen indítható, abszolút hatályú kereset meghatározott személy ellen indítható, relatív hatályú kereset  a legfontosabbak: a dologi jog és a kötelmi jog elhatárolása meghatározott dologra irányuló kereset nem pontosított dologra irányuló kereset (mindaz, amit a jóhiszeműség előír) Ha az intentioban az adós tartozása szorosan körül van határolva, a bíró csak ebben marasztalhat: a követelés csak a szerződésre alapozott követelésre érvényes (pl. régi civiljogi keresetek) condictio: in personam stricti iuris actio, ahol az intentio nem jelöli meg pontosan a causát. a követelés a késedelemre, kárra is vonatozhat. Valamennyi actio incerta aequitas  ius strictum Előfordult, hogy a praetor nem szerkesztett új keresetformulát (actio in factum), hanem amennyiben az adott tényállás egy civiljogi kereset

tényállásához volt hasonló, akkor a formulában arra utasította az esküdtbírót, hogy kezelje az ügyet úgy, mintha a különbség nem is létezne. Ez a praetori utasítás a fiction alapul Ficticia actio, melyben egy már meglevő civiljogi keresetet továbbfejlesztenek. Az eredeti civiljogi actio. Egyenlőtlenül kétoldalú kötelmeknél a főkövetelés keresete. Az ellenfél követelése. Vagyoni megtérítésre v. magánbírságra törekednek (pl tulajdonjogi ügyekben) Ebben nincs korlátozva a jogutódlás. Csak a felperes örököseire száll át a per, az alpereséire nem. Ezen belül: - jogsérelmet szenvedettek személyes elégtétel adására: actiones vindictam spirans - bárki kezdeményezheti a közérdek érdekében: actiones populares Különféle jogviszonyokból keletkezett igények érvényesítésére. Speciális keresetek egy-egy meghatározott tényállásból eredő jogviszony, alanyi jog védelmében. tk. 169 - 173. old 44. A császári perrend

Cognitio extra ordinem: (rendkívüli eljárás) hosszú időn keresztül létezett olyan igények érvényesítésére, melyek a formuláris perben nem voltak érvényesíthetőek. Császári hivatalnokbíró különleges esetekben. 342-ben a formulák használatát eltiltják: helyette cognitios per. cognitios eljárás - A hivatalnokbíró a rendes eljárás keretén kívül (extra ordinem) vizsgálta meg (cognoscere) ezeket az igényeket, és döntött ezek tárgyában. - a per kettéosztottsága megszűnt, ugyanazon - a császár által kinevezett - hivatalnokbíró előtt folyt le (általános v. egyedi esetre kinevezett) A praetor hatalmát veszti, nem tud jogot fejleszteni - a hivatalnokbíró igen. menete - a peres eljárás litis denuntiatio útján, írásban kezdődött - az idézés a bíróság feladata lett (evocatio). A felperes kérelmének (libellus) másolatát a bíróság kézbesítette az alperesnek, kötelezvén őt a megjelenésre. - az alperes védekezését

írásban adta elő, s kifogásait - ellentétben a formuláris eljárással - bármikor érvényesíthette a per során. - amennyiben az alperes nem jelent meg, úgy távollétében tárgyalták az ügyet - a felperes távolléte esetén nem tárgyalták az ügyet - litis contestatio: most már nem tanúfelhívás, hanem a contradictorius eljárás kezdete. Ha az ellenfél a felperes keresetének ellentmondott (contradictio), alperessé vált. A elévülés kezdete. - a formuláris per szabad bizonyítási rendszere helyett kötött: az okirat, mint bizonyíték nagyobb horderejű a tanúvallomásnál. - a peres felek jogegyenlősége megszűnt, az előkelőbbek előnyt élveztek. A IV sz-tól az alacsonyabb rendűek állami védőt kapnak a visszaélések elkerülésére. - Az eljárást az ítélet (sententia) meghozatala rekesztette be  írásban, de kihirdetik ♦ A vesztes fél fizeti a perköltséget (hivatalnokok, ügyvédek, okiratok megszerzésének díja, stb.) ♦ maga a

pertárgy is megítélhető, nem csak a pénzösszeg - van fellebbezés (apellatio; perorvoslat), s ez többfokú. Az ítélet kihirdetésekor szóban v. írásban lehet fellebbezni A fellebbezési bíróság ténykérdésben és jogkérdésben ismét dönthetett  felvesz újabb bizonyítékokat. A legfelsőbb bírói fórum ítéletének meghozatala, vagy a fellebbezési határidő esetén az ítélet jogerőre emelkedett. 2×, maximum 3× lehet. Felfüggeszti a megfellebbezett ítélet hatályát, meg is semmisítheti tk. 181 - 184. old 45. A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei A formuláris eljárás keretein belül akkor volt szó praeiudiciális eljárásról, ha csupán egy jog fent-, vagy fent nem állásának megállapítására irányult a per. A 4.44-ben Gaius is említi ezt a performát,  előzetes kérdéseket tisztázó mellékper vagy előper. Egy jogállapot, jogi tény léte v nemléte tárgyában folyik  az így megállapított jogi

tényeket maga a marasztalásra menő per dönti el. - ritkán kerül rá sor - a végén: pronuntiatio (bíró megállapító ítélete) amikor azt kell megállapítani, hogy: - fia-e az örökhagyónak a felperes, vagy sem - Gaius említi, hogy vki libertus-e vagy sem - hogy mennyi a hozomány esetei A *-ban a condemnatio (elítélés, marasztalás; a formula része) elmarad. tk. 149. old + Gaius 444 46. Eljárás és döntés in iure legis actios perben ld. 40 tétel formuláris perben ld. 41 tétel 47. A litis contestatio fogalma, hatásai mindkét perben legis actio ld. 40 tétel formuláris ld. 41 tétel Cognitios eljárás ld. 44 tétel 48. Perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher) *-i eljárás A pernek azon szakasza, amikor is a bíró számbaveszi a bizonyítékokat, s azokat mérlegelve teremti meg az ítéletének alapjául szolgáló tényállást. - felek esküje - tanúk vallomása - bíróság előtt produkált

okiratok - bizonyos tárgyak szemléje szabad és kötött * civiljog: alig van helye. praetori jog: szabad mérlegelésüket teszi lehetővé. Ez a szabad bizonyítási rendszer császári: korlátok közé szorítja: szorosan megköti, hogy milyen bizonyítékhoz milyen bizonyító erő tartozik. Ez a kötött bizonyítási rendszer  ullus testis, nullus testis a * terhe azé, aki állít vmit. pl tulajdoni perben a felperesnek kell bizonyítania lásd még: fictio, vélelem tk. 154 - 155. old 49. Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata Ítélet Lehet - marasztaló - felmentő civiljogi perrend Mindkét fél köteles a sacramentum után átadni a fogadási összeget (a pertárgy értékének felel meg) a bírónak  fogadás A iudex / arbiter / recuperatores meghallgatja a feleket, lefolytatja a bizonyítási eljárást. Ítélet: megmondja, ki nyerte meg a fogadást (közvetve dönti el a jogvitát). A vesztes elveszti a fogadási összeget (államé

lesz), a győztes visszakapja. praetori perrend Az apud iudicem eljárás a sententiával (ítélet) ér véget. Két féle lehet: alaki jogerő: a felperes most eldöntött igényét újból perrel nem érvényesítheti, mert az alperes az ítélt dolog kifogását (exceptio rei iudicatae) emelheti vele szemben. anyagi jogerő: az ítélet rendelkezését a felmerülő újabb, más perben is irányadónak kell tekintenie a bírónak. Az actiones condemnationales is sententiával végződik: nem előper, hanem a tényleges per. A kártérítés mindig pénzben. császári perrend Mindenféle igény honorálható, ami nem ellenkezett a jogszabályokkal. - írásba foglalják és a felek előtt kihirdetik - a konkrét tárgyat is megítélik, nem csak az értékét Jogorvoslat az ítélet ellen civiljog A legis actios perekben az in iure eljárás után az apud iudicem eljárásban az esküdtbíró (iudex, arbiter, recuperatores) a tényállás megvizsgálása alapján érdemben

döntötte el a pert  nincs helye perorvoslatnak, jogorvoslatnak praetori Az ítélet a felek perszerződésén alapul, amelyben alávetik magukat a bíró ítéletének  nincs fellebbezés (perorvoslat). Az ítélet azonnal jogerőre emelkedik Jogorvoslattal azonban lehet élni: - ha az eljárás súlyos hibában szenvedett (pl. a iudex rabszolga volt), az ítélet semmisségének megállapítására újabb per indítható. - a praetortól kérhető az eredeti állapot visszaállítása - az ítélet ellen tiltakozásra jogosult másik magistratus intercessiója (tiltakozása) kiprovokálható császári - van fellebbezés (apellatio; perorvoslat), s ez többfokú. Az ítélet kihirdetésekor szóban v. írásban lehet fellebbezni A fellebbezési bíróság ténykérdésben és jogkérdésben ismét dönthetett  felvesz újabb bizonyítékokat. A legfelsőbb bírói fórum ítéletének meghozatala, vagy a fellebbezési határidő esetén az ítélet jogerőre emelkedett.

2×, maximum 3× lehet. Felfüggeszti a megfellebbezett ítélet hatályát, meg is semmisítheti Res iudicata Ulpianus: "A jogerősen megítélt dolgot igazságnak kell elfogadni." (D 1525)  A római perben az ítélet rendelkezését - még abban az esetben is, ha téves volt irányadónak kell tekinteni a korábban perben állt felek közt felmerülő újabb más perben is. Ez az ítélet anyagi jogereje Újabb perben a felperes nem érvényesítheti, mert akkor a bíró megadja a felperesnek a megítélt dolog kifogását: exceptio rei iudicatae 50. A három peres eljárás összehasonlítása, lényegi elemei CIVILJOGI PERREND PRAETORI PERREND Iurisdictio 1. in iure: magistratus 1. in iure: magistratus 2. apud iudicem: esküdtbíró 2. apud iudicem: esküdtbíró (iudex, arbiter, recuperatores) (iudex, arbiter, recuperatores) perbehívás a felperes - akár erőszakkal is U. azok a szabályok, mint a köteles volt az alperest a civiljogi perben, de ha a felperes

nem akarta az alperest erőszakkal magistratus elé állítani a bíróság elé vinni, a praetor büntetőkeresetet is adhatott neki az alperessel szemben. peres felek polgárok polgárok, latinusok, peregrinusok a per szerkezeti elemei 1. in iure: vindicatio, bírókinevezés / bírókinevezés contravindicati, addictio, intentio / demonstratio sacramentum, litis contestatio exceptio / intentio 2. apud iudicem condemnatio / condemnatio bizonyítási eljárás kötött szabad sententia a pervesztes fél fogadási költsége a pertárgy helyébe lépő a államra száll pénzösszeget kellett a pervesztesnek kifizetnie nincs nincs CSÁSZÁRI PERREND 1. kinevezett hivatalnok, bíró libellus: idézés honestiores, humiliores - litis contestatio - bizonyítási eljárás (tanúvallomás, okirat) - ítélet meghozatala kötött - mindenféle igény honorálható, ami nem ellenezett a jogszabályokkal - a perköltséget a pervesztes fél fizeti perorvoslat (fellebbezés) nincs van: -

többfokú fellebbezés: a fellebbezési bíróság mind ténykérdésben, mind jogkérdésben ismét dönthetett. jogorvoslat van: van: - ha az eljárás súlyos hibában - többfokú fellebbezés: a szenvedett, új per volt indítható fellebbezési bíróság mind - a praetortól kérhető az eredeti ténykérdésben, mind állapot visszaállítása jogkérdésben ismét dönthetett. - ítélet ellen másik magistratus intercessioja volt kiprovokálható 51. A praetor perenkívüli jogsegélyei peren kívüli eljárás Elsősorban a praetor eljárása: nem jogszolgáltatás, az imperiumon alapul. 1. iurisdictio voluntaria: színleges per formájában végbemenő jogi aktusok (pl rabszolgafelszabadítás, in iure cessio formájában végbemenő tulajdonátruházás) + peren kívüli jogsegélyek 2. peren kívüli jogsegély peren kívüli jogsegély Az imperiumon alapul. A praetor (biz körben az aedilis curulis) olyan aktusai, melyekkel vmilyen kötelességet rótt a

jogvitában álló felek valamelyikére, vagy mindkettőjükre. - a legis actiókat egészíti ki - másként nem érvényesíthető jogokat biztosít - a praetor első jogképző tevékenységei típusai: ♦ külső megjelenési formák alapján - interdictum (tilalom) - iussum (parancs) - decretum (határozat) ♦ tartalmuk, jogérvényesítési eredményük alapján - in integrum restitutio - stipulatio honoraria - missio in possessionem forma szerint interdictum (= tilalom, meghagyás, parancs) A praetor a parancsot eredetileg csak az előterjesztett követelés indokoltsága esetén bocsátotta ki, amiről mindkét fél meghallgatása útján győződött meg. Bírság (multa) biztosította A jogesetek szaporodása folytán ez az eljárás oda módosult, hogy a praetor a edictumában meghirdetett interdictumokat előzetes vizsgálat nélkül bocsátotta ki  az interdictum az egyik fél (felperes) kérelmére kibocsátott feltételes praetori utasítás lett. Ha a panaszlott

ez utasításnak nem tett eleget, a kérelmező őt perbe vonhatta (actio ex interdicto).  egyszerűbb, csak az interdictumba foglaltakat vizsgálja (felek kölcsönös bírságígérete; felperes: ha alaptalanul, alperes: ha alap nélkül szegült szembe; felperes kára megtérítésére külön keresetet kap) - jogsértő magatartás abbahagyására (interdictum prohibitorium) - jogsérelem helyreállítására (interdictum restitutiorum) - valamely dolog felmutatására (interdictum exhibitorium) vagy - egyik félhez (interdictum simplex) - mindkettőhöz (interdictum duplex) tartalmuk szerint 1. in integrum restitutio: az előző állapot visszaállítása; e jogsegélynek a sérelmet szenvedett fél kérelmére akkor van helye, ha más jogsegély lehetősége nem forgott fenn. - méltányosságon alapul - nyomós indok (pl. minort erőszakkal kényszerítették szerződésre és károsodott) - 1, majd 4 éven belül (Iustinianus) - nem okozhat nagyobb hátrányt az

elszenvedő félnek, mint a kérelmezőnek - decretumban 2. stipulatio honoraria: olyan kötelezettségvállalás kirovása, melyre a civil jogban nem volt lehetőség. Pl a gyám biztosítéka, hogy a gyámoltnak nem fog kárt okozni a gyámi vagyonkezelés; stipulatio az in iure eljárásban. A praetor v az aedilis curulis róhatja ki cautio: a * által nyújtott biztosíték 3. missio in possessionem: birtokba utalás, akár fegyveres támogatással is A missio legfontosabb esetei: - örökösök bebocsátása a hagyatékba - hitelezők bebocsátása végrehajtás során az adós vagyonába  praetori tulajdont eredményez, amit aztán el lehet birtokolni tk. 185 - 187. old 52. Végrehajtás (mindhárom eljárás szerint) fogalma A jogerős ítéletben foglalt marasztalás kikényszerítésének szabályban előírt módja abban az esetben, ha a marasztalt alperes az ítéletnek nem tesz önként eleget. története 1. civiljog: személyi 2. praetori és császári:

vagyoni - univerzális (minden vagyona, csődszerű) - szinguláris (egyes vagyontárgyakra) Civiljogi perrend Ún. személyi végrehajtás, ami az adós testére irányult A végrehajtás két legis actio-s elnevezéssel jelzett eljárás keretén belül ment végbe. legis actio per manus iniectionem A hitelező hatósági védelem melletti önhatalmú tevékenysége. in rem: a dolog a nyertesé lesz (itt nem fontos) in personam: ha az adós 30 napon belül nem fizet, a hitelező kezét ünnepélyes szavakkal ráteszi. Az adós szinte rabszolga, nem védekezhet Felléphet érdekében a vindex, aki kifizetheti a tartozást, vagy pert indít jogsértő per miatt (ha alaptalanul: duplum). Ha ilyen nincs, 60 napig bilincsbe verve tarthatja, 3 Vasárnap kiviheti a piacra 60 nap után trans Tiberim eladhatta. Ha több hitelező van, több darabra vágják, v osztoznak a pénzen. Idővel enyhül ez a szigor: - az adós ledolgozhatta tartozását - Kr.e 4 sz-ban a LEX POETALIA PAPIRIA:

végleg megtiltotta az adós megölését legis actio per pignoris capionem A végrehajtás kivételes esete. A hitelező magánúton, ünnepélyes mondóka keretében lefoglalhatta az adós vagyontárgyait. Pl az áldozati állat vételárának meg nem fizetése esetén. Nincs hatósági közreműködés Praetori perrend actio iudicati lényeges változtatása: a vagyoni végrehajtás megjelenése és általánossá tétele A praetor egyes esetekben cautiot kért marasztalás esetére. Más perekben 30 nap után a végrehajtást újabb kereset, az actio iudicati útján indította meg. Confessus és indefensus ellen is Előtte megvizsgálják, érvényes-e még az ítélet (pl nem volt e kifizetés). Az adós, ha védekezett és a védekezése alaptalannak bizonyult, a praetor duplumra marasztalta. Az actio iudicati következménye lehetett személyi és vagyoni végrehajtás. személyi végrehajtás személyi végrehajtás: A felperes - praetori engedéllyel mindaddig

fogságban tarthatta az alperest, amíg tartozását meg nem fizette, vagy le nem dolgozta  a manus iniectio későbbi, enyhébb formája vagyoni végrehajtás Univerzális, csődszerű. Az adós egész vagyona árverésre került 30 (hagyaték: 15) napig még az adósé, teljesítheti a duplumot, vagy átengedhette vagyonát (cessio bonorum). Aki a hitelezők kielégítését a legnagyobb arányban vállalta (bonorum emptor), az az adós egyetemes jogutódjaként jutott az adós helyébe, vagyonának praetori utódja. Ez csak akkor volt lehetséges , ha az adós vagyona passzív volt. Érvényesíti az adóst megillető jogosultságokat. Ezután a hitelezők a bonorum emptorral szemben utiliter léptek fel az általa vállalt elkötelezési hányad erejéig, amiért saját vagyonával felel. A hitelezők megkárosítására irányuló vagyonelidegenítés megakadályozására a mit sem sejtő szerző ellenében védelmet nyújtott egy (a jusztiniánuszi kodifikáció alapján)

actio Paulina elnevezés alatt szereplő kereset útján. E kereset az adóssal összejátszó szerzővel szemben kártérítésre, a jóhiszemű ingyenes szerzővel szemben a gazdagodás kiadására irányult. cessio bonorum Ha az adós önként átengedte vagyonát a hitelezőnek, akkor mentesült a személyi végrehajtástól és az infamiától, később szerzeményeiből pedig az élet fenntartásához szükséges vagyon szintén mentesült. Beneficium competentiae Iustinianus e kedvezményt a végrehajtáskor meglevő vagyonra is elismerte. Császári perrend A korábbi végrehajtási rendszerek elemeiből tevődi össze, jelentős újítása azonban az egyes vagyontárgyra menő ún. szinguláris végrehajtás Formái: személyi végrehajtás Annyiban módosult, hogy az adós magánfogsága helyébe az állami fogságot helyezték. vagyoni végrehajtás - egyes vagyontárgyakra menő végrehajtás, bírói végrehajtó útján, bírói zálogolással - egész vagyonra

menő végrehajtás (az adós fizetésképtelensége, szökése esetén, vagyonának önkéntes átadása esetén) tk. 188 - 192. old 53. Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae Actio Pauliana Nem egyes vagyontárgyakra irányult, hanem csődszerű volt: az adós egész vagyona árverésre került. Aki a hitelezők kielégítését a legnagyobb arányban vállalta (bonorum emptor), az az adós egyetemes jogutódjaként jutott az adós helyébe. Ez csak akkor volt lehetséges , ha az adós vagyona passzív volt. Ezután a hitelezők a bonorum emptorral szemben léptek fel. A hitelezők megkárosítására irányuló vagyonelidegenítés megakadályozására a mit sem sejtő szerző ellenében védelmet nyújtott egy (a jusztiniánuszi kodifikáció alapján) actio Paulina elnevezés alatt szereplő kereset útján. E kereset az adóssal összejátszó szerzővel szemben kártérítésre, a jóhiszemű ingyenes szerzővel szemben a gazdagodás kiadására

irányult. Bonorum cessio Ha az adós önként átengedte vagyonát a hitelezőnek, akkor mentesült a személyi végrehajtástól és az infamiától, később szerzeményeiből pedig az élet fenntartásához szükséges vagyon szintén mentesült. Beneficium competentiae Iustinianus e kedvezményt a végrehajtáskor meglevő vagyonra is elismerte. tk. 190 - 190. old 54. A képviselet és a római jog kisegítő megoldásai (pótlékai) Egy - egy a közvetlenül érdekelt feleken kívülálló harmadik személy szerepe a római jogban irányulhatott: - bizonyítás megkönnyítésére (mérlegtartó, tanú) - segédkezésre a szerződés létrehozásában, lebonyolításában (írnok, stb.) - üzenetközvetítés (küldönc, tolmács) - képviselet, azaz egy jognyilatkozatnak a közvetlenül érdekelt fél helyetti eszközlésére. Többféle lehet: képviselet Ha a felek, mint perbeli főszemélyek helyett, azok megbízatásából más személyek lépnek fel a perben.

Veszélyei: - az alperes: ha perbe bocsátkozik a felperes képviselőjével, akkor a felperes újra perelheti - a felperes: ha perbe bocsátkozik az alperes képviselőjével, többé nem perelheti az alperest  ezért a képviselőt cautio adására kötelezik - a praetori perben jelenik meg: intentio: a képviseltet, a condemnatioban a képviselő a jogosult, v. a kötelezett 1. cognitor: - az ellenfél előtt, perben v. peren kívül nevezik ki 2. procurator: - alakszerűtlen megbízás, v. anélkül lép fel - cautiot kell adnia • közvetett képviselet: A képviselő saját személyében teszi meg a jognyilatkozatot, köti meg a szerződést. A jogi hatások előbb a képviselő személyében állnak be, melyeket aztán egy további aktussal a képviseltre ruház (pl. gyám, gondnok) • közvetlen képviselet A képviselő egyenesen a képviselt nevében és az ő számlájára teszi a jognyilatkozatot. A jogok és kötelezettségek, amelyek a nyilatkozat nyomán

keletkeznek, azonnal a képviselt személyében állnak be (pl. a modern jogok ügyvédi képviselete). A közvetett után alakul ki: cognitor esetében a megbízó személyében áll be a marasztalás a képviselet keletkezésének jogalapja alapján • törvényes: A képviseletre való felhatalmazás jogszabályon alapult (pl. gyám, gondnok) • szerződéses: A képviselt jogalapja a fele megbízás formájában létrejövő megállapodása a képviselet tárgya szerint • peren kívüli: A képviselt helyett a képviselő köti meg a szerződést • perbeli: A megbízás a perben való eljárásra vonatkozik kisegítő megoldások A római jog Iustiniánusig csak a közvetett képviseletet ismerte. A praetor a civiljog szabályait mintegy megkerülve bizonyos esetekben keresetet adott a hatalom alattiak kötelezettségvállalásaira, esetleg a rabszolgatartó ill. a pater familias ellen történeti áttekintése civiljog: nincs képviselet praetori perrend:

közvetett képviselő lehet - intentioban a képviselet - condemnatioban a képviselő császári perrend: részben közvetlen képviselet. A marasztalás a cognitor (megbízott képviselő) javára szól, azonban végrehajtási keresetet csak a képviselt volt jogosult indítani (és a megbízó ellen). Ügyvéd: csak mint szószóló ügyvéd = advocatus  nem perbeli képviselő, de szószólóként részt vesz a perben  a megbízó peres fél képviselője is igénybe veheti. LEX CINCIA: tilos díjazást elfogadniuk Később: max. 100 arany - nem kell szakképzettség, csak a dominatus alatt - igazságtalan ügyet nem képviselhet - általa szerkesztett oklevélhez 5-7 tanú kell egyéb tabellio, tabularius: közjegyzők elődei - csak az írásbeliség elterjedésével tk. 160 - 161. old 55. A praetor jogfejlesztő tevékenysége a perjogban peren kívüli jogsegély A praetor jogképző tevékenységének első produktumai a peren kívüli jogsegélyek voltak:

formula Azáltal, hogy benne a praetor a per eldöntésére utasítást adott, a praetori jogképzés eszközévé vált - új, a civiljogban nem ismert keresetformulával lényegében jogszabályt képezett ki - az elavult civiljogi kereset esetében a praetor a formula kiadását megtagadván vagy a kereset ellen a formulában az alperesnek kifogást adván a civiljogi szabályt hatályon - interdictumok - in integrum restitutio - praetori stipulatiok - missio in possessionem kívül helyezte, vagy átalakította. tk. 121 - 122. old (régi) 56. Iustinianus újításai a perjogban - ő tette általánossá az idézés rendjét - bizonyos mértékig korlátozta a fellebbezés többfokúságát - a "conitor" szó helyett a "procurator"-t használják - elismerte a közvetlen képviseletet - birtokszerzésnél a tényleges hatalom joghatásai a megbízó személyében állottak be 57. A római perjog továbbélése rendszere glosszátorok és

kommentátrorok: institúció-rendszer fennmarad, a magánjog része - később az eljárási szabályok önállósodnak - modern jogrendszer: az eljárásjog a közjog része  - elévülés szabályai az anyagi jogban perbeli képviselet - telesen közvetlen lesz - közjegyzők a tabelliókból fejlődnek ki (notarius) császári perrend - bolognai glosszátor-iskolában újjáéled - cognitiós + kánonjog + itáliai elemek = modern perjog - egységes eljárás - kinevezett hivatalnokbíró - írásbeliség (fontosabbakat szóban is) - nincs szabad bizonyíték-mérlegelés - fellebbezés peren kívüli eljárások - interdictum a modern jogban (pl. fizetési meghagyás) végrehajtási eljárás - személyi végrehajtás a XIX. sz-ig (pl adósok börtöne) - szinguláris: hatósági zálogolással - univerzális újra csak az újkortól (csődeljárás)