Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » Innováció menedzsment

INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT Dr. Szakály Dezső Dezső ME Vezetéstudományi Intézet Innováció és Technológia g Menedzsment Tanszék Az innováció fogalma  J. J A. A Schumpeter (1980) szerint „az az innovációt egy új termelési forma ki l kítá ké t d kialakításaként definiáljuk. fi iálj k A Az iinnováció á ió éppúgy magában foglalja egy új termék feltalálását, mint új piacok, vagy egy új szerezeti forma feltárását” feltárását 2002/2003. tanév 2 További fogalmi meghatározások        Goulding Goulding--Kennedy (1968) Morton (1972) Susánszky (1976) Bucsy (1976) Perlaky (1981) Kozma (1984) DorogiDorogi-Rott (1985), stb. 2002/2003. tanév 3 Az innováció fogalmának szélesedése  OriginálisOriginális-adaptív innovációk értelmezése  Termékinnováció lehet: -új termék -meglévő termék javított paraméterekkel 2002/2003. tanév 4 Az innováció és a differenciálás 

Megkülönböztető kritériumai: – Újdonságtartalom; – Jelentőség. A Az utánzás tá á jjelentősége l tő é g g elkülönülő  Az utánzás két,, minőségileg típusa: – Egyszerű másolás; – Javító utánzás („alkotó imitáció”). 2002/2003. tanév 5 Az innováció 4 alapvető típusa I. II. III. IV IV. Termékinnováció Eljárásinnováció Szociális innováció Strukturális innováció 2002/2003. tanév 6 INNOVÁCIÓ tí típusa 1. Termék Termék--innováció: - újítás a vállalat értékesíthető teljesítményeiben, céljai élj i 1. fennmaradás, 2. nyereség növelése, 3 piaci részesedés növelése, 3. növelése 4. törzsvásárlók körének bővítése, 5. presztízs növelése, 6. új munkahely teremtése, 2. Eljárás Eljárás--innováció: -újítások a produktum létrehozásának anyagi és irányítási folyamataiban, 1. költségcsökkentés, 2. termékenység növelése, 3. anyagtakarékosság, 4.

energiatartalékosság, 5. balesetvédelem, 6. környezetvédelem, 7. automatizálás, 3. SzociálisSzociális-innováció: - újítások a humánszféra elemeiben, - újítások az irányítási rendszerben, 1. képzési, továbbképzési rendszer fejlesztése, 2. munkaerő megtartó képesség javítása, 3. szociális feltételek javítása, 4. belső mobilitás élénkítése, 5. szociális juttatások körének bővítése, 6. új szervezeti forma alkalmazása, 4.Strukturális-innováció: 4.Strukturális-újítások a disztribúciós rendszerben, -újítások a beszerzési és/vagy értékesítési piacokon, 1. új piac, 2. új beszállító, 3. új eladási csatorna, 4. új beszerzési stratégia,(make or buy) 5. új K+F szövetség, 2002/2003. tanév 7 Új termék kategóriái Tí Típus Péld Példa 1. Új funkciót megtestesítő - első televízió első sokszögeszterga 1. Új teljesítmény régi termékben - benzintakarékos OttóOttó-motor tartós

ceruzaelem 1. Meglévő termék, technológia új hasznosítása - aerosol spray formájában kiszerelt festék, rovarirtó ultrahang használata anyagvizsgálatokban 1. Új, j, kiegészítő g funkció megjelenítése gj - telefon kihangosító g ggépkocsiban p szállítószalagba épített mérleg 1. Új piacra való átvitel - helyi termék nemzetköziesítése (pizza) humán gy gyógyszer gy az állatgyógyászatban gy gy 1. Régi termékek integrációja révén létrehozott új termék - ébresztőórás rádió trolibusz 1. Meglévő termék egyszerűsítése révén tömegtermék létrehozása - kézi számológépek eldobható öngyújtók 1. Meglévő termék részekre bontása - önállóan (Plug and Play) összeilleszthető elemek kifejlesztése j a számítástechnikában 1. Újra formatervezett termék - divatcikkgyártás autógyártás 2002/2003. tanév 8 Innovációs skálaszintek értelmezése Szin t VALENTA szerint BUCSY szerint 0. 1. 2

2. Regenációs változások Egyszerű mennyiségi változás Egyszerű mennyiségi változás Extenzív fejlődés, új piacok Egyszerű gy szerkezeti változás Gyártmányösszetétel y y jjavulása, szervezési beavatkozások 3. 4. Egyszerűbb minőségi változás Intenzív elemek jelentkezése Minőségi változás, részeleges funkcionális változás vagy új variáns Minőségi ugrás; több, egyidejű láncreakciónak megfelelő változás 5 5. Jelentős minőségi változás, funkciók megváltozása Kooperációs szint: funkciók megváltozása, komplex piaci kapcsolatok 6 6. Minőségi változás, alapelvek megváltozása ált á Változatlan alapelv, de új megvalósítási ló ítá i kkoncepció ió 7. Gyökeres változás, új alapelvek Új alapelv, komplex piaci értékelő rendszerek 2002/2003. tanév 9 Market Typology yp gy of Product Innovation Projects Ne ewnes ss to C Compan ny High New Product Lines 10% 20% New-to-World Products

35% 22% Revisions R i i tto Existing Products 9% Low Additions to Existing Product Lines 4% % Cost Reductions Low N Newness tto th the M Market k t 2002/2003. tanév Griffin and Page, J. of Prod Innov Mgmt, 1996 Griffin 1997 Repositionings High 10 Az újj termék/szolgáltatás g fokozatai Ú jd o n s á g i fo k K ö v e tk e z ő g e n e rá c ió N a g y m é rté k ű f jle fe jl s z téé s É re tt te rm é k a la c s o n y M o s ta n i vevők 2002/2003. tanév A -te t rm é k m agas Az érettségi fok változása Ú jd o n s á g a v ilá g s z á m á ra B -te rm é k T e rm é k -V á s á rló i ig é n y ö s s z e h a n g o lá s a Ú j vevők c s o p o rtja i Ú j p ia c o k / is m e re tle n v e v ő k V á s á rló P ia c 11 Új termék/szolgáltatás fejlesztési orientációi a la c so n y Termék éérettsége F e jle s z tő o r ie n tá lt fe jle s z té s T e c h n o ló g ia é s p ia c o r ie n tá lt fe jle sz té s L appangó

ig é n y e k r e o r ie n tá lt fe jle sz té s F e lh a s z n á ló v e z é r e lt fe jle sz té s T e c h n o ló g ia v e z é r e lt fe jle sz té s m agas m agas a la c s o n y T e r m é k é s v á s á r ló ö s s z e h a n g o lá s a 2002/2003. tanév 12 Innováció és növekedés  Az alapvető találmányok és a valódi innovációk eloszlásai tipikus halmozódásokat mutatnak;  Nem (!) mutathatók ki korrelációs kapcsolatok az innovációs sűrűsödések és a találmányi sűrűsödések között;  Szükség van a konjunktúrahullámok konjunktúrahullámok, az ún ún. Kondratyev--ciklusok vizsgálatára, amelyeket a Kondratyev bázis bázis--innovációk váltanak ki ki. 2002/2003. tanév 13 A Kondratyev Kondratyev--ciklusok életgörbe szakaszainak jellemzői I. Élénkülés szakasza  Nagyszámú alapvető technológiai innovációk megjelenése;  Új anyagok és technológiák iparszerű hasznosításai;  Új piacok

kialakulása;  Kapcsolódó tanulmányok készítése. 2002/2003. tanév 14 A Kondratyev Kondratyev-ciklusok ciklusok életgörbe szakaszainak jellemzői II. Prosperitás szakasza • Új termelőkapacitások kialakulása; • A racionalizáló jellegű technológiai fejlesztések sűrűsödése; • Új technológiák transzferálása; • Az élenjárók szabványosítási harca; • Másodlagos innovációk megjelenése a fogyasztói igények differenciálódása miatt miatt. 2002/2003. tanév 15 A Kondratyev-ciklusok y életgörbe g szakaszainak jellemzői III. Recesszió szakasza III • K+F ráfordítások csökkenése; • Termékválaszték szűkülése; • Árverseny kiéleződése. kiéleződése 2002/2003. tanév 16 A Kondratyev Kondratyev-ciklusok ciklusok életgörbe szakaszainak jellemzői IV. Depresszió szakasza IV • Várakozás új technológiákra; • K+F ráfordítások fokozatos emelkedése, a kutatási mozzanatok sűrűsödése. 2002/2003.

tanév 17 A technológiai fejlődés hullámai /Martin /Martin-- Dodgson, 1997/ Profilok Informatika Karrier szektorok Tömegtermelés Villamosítás Autóipar Repülés Petrol-kémia Petrol kémia Gő é Gőzgép korszak Gépesítés első hulláma Textilipar csatornaépítés Vászon Vas 1770-es évek 2002/2003. tanév Számítástechnika Telekommunikáció Anyagtudományok IT Szolgáltatások Biotechnológia Űrtávközlés Környezetbarát technológiák Nehézgép-gyártás Szintetikus festékanyag Elektromosság Gőzhajő Gőzgép Vasút Szerszámgép S é Szén Kulcsiparágak Kulcstermékek A él Acél Szállítás 1840-es évek Ol j Olaj Szolgáltatás 1890-es évek Mik Mikroelektronika l kt ik Kommunikáció 1940-es évek 1990-es évek idő 18 Az innovációs változások 4 fokozata Simai (1998) szerint I. II. III. IV IV. Fokozatos innovációk Radikális innovációk Új Ú technológiai rendszer Paradigmaváltás (korszakváltás) 2002/2003.

tanév 19 I. Fokozatos innovációk  Térben és időben egyenletes eloszlásban jelentkeznek a gazdaság majd minden szektorában;  A ttermelésitermelési lé i-elosztási l tá i lánc lá dö döntő tő szerepett játszik a megújulások kikényszerítésében;  A diverzifikációs és/vagy szegmentációs stratégiák kényszerítik ki az újdonságokat újdonságokat. 2002/2003. tanév 20 II. Radikális innovációk     A tudatos, előrelátó K+F eredményeire épülnek; A gazdasági ciklusok mélypontján sűrűsödnek; Jelentős beruházásokat kényszerítenek ki; Sok követő és másodlagos innovációt gerjesztenek;  Kialakulását befolyásolják az adott pillanatban és helyen rendelkezésre álló K+F potenciálok, beruházási méret méret--korlátok, a termelés tömegszerűségi foka, értékesítési korlátok, stb. 2002/2003. tanév 21 III. Új Ú technológiai rendszer  A radikális technikai változásokkal új

SZERVEZETI és VEZETÉSI STRUKTÚRÁK is létrejönnek;  A gazdaság d á több á ágazatát tát é érinti i ti é és új ágazatok, termelési kultúrák jönnek létre. 2002/2003. tanév 22 IV Paradigmaváltás IV.  A gazdaság valamennyi szereplőjére kiterjedő hatású változások eredményezik;  A tudásanyag radikális változására épül;  Komplex hatásmechanizmusa és kisugárzása van;  A társadalmi környezet változását is kikényszeríti;  A változások nem az előző paradigmaváltás területén jönnek létre;  Az infrastruktúra as u ú a nagymértékű agy é é ű megváltoztatását eg á o a ásá teszik lehetővé. 2002/2003. tanév 23 A világ leghosszabb acél hídjai Megépítés éve 1855 1883 1931 1937 1964 1981 1997 1998 2002/2003. tanév Hely Niagara Falls, Buffalo Brooklyn Bridge, N.Y George Washington, Hudson Golden Gate, San Francisco Verrazano Narrows, N.Y Humber Hull, Hull Anglia Nagy Belt, Dánia

Akashi, Japán Fesztávolság /m/ 250 486 1067 1260 0298 1410 1624 2022 24 Feszített vasbetonhidak fő fesztávolsága Megépítés éve Hely Fesztávolság /m/ 1938 1946 1949 1951 1952 1954 1959 1963 1964 Oelde Luzancy Sclayn, Maas Heilbronn, Neckar Worms, Rajna Koblenz, Mosel Bettingen, Majna Medway, Temze B d f R Bendorf, Rajna j 33 55 63 95,5 114 123 140 152 208 2002/2003. tanév 25 Innovációk szelekciója ötletek l k átlagos száma  60 40 20 1. 2 2002/2003. tanév 20 3. 40 60 4. 80 5. 100 idő 26 Az innovációs projektek integráltsági foka Fejlődési lépcső A fejlesztés fókusza Háttérjellemzők 1. Generáció (1950--1960) (1950 -részegységek, k komponensek k javítása; j ítá -zárt, vállalati projektek; -intenzív védelmi K+F programok; k -erős titkosítás; -korlátozott transzferálás; 2. Generáció (1965-1975) (1965- -technológiai alapú fejlesztések; -védelmi fejlesztések polgári hasznosítása;

-segélyprogramba ágyazott transzfer; -projektirányítás; 3. Generáció (1975--1990) (1975 -vevőorientáció elsődlegessége; -minőségorientált g termelés; -nemzetközi vállalatok előretörése; -számítástechnika beépülése; 4. Generáció (1990(1990) -piacok és technológiák összehangolása; -környezetvédelem; -recycling. -transznacionális társaságok; -globális stratégiák. 2002/2003. tanév 27 Innovációs modellek típusai I I. II. III III. IV. V. SAREN-féle modell SARENAz innovációs folyamat UTTERBACK--féle modellje UTTERBACK Az innováció TWISSTWISS-féle input--átalakítási modellje input Az innováció SCHONSCHON-féle kockázati modellje A DOROGIDOROGI-ROTTROTT-féle modell 2002/2003. tanév 28 A SARENSAREN-féle modell Az innovációs ciklus újraindítása II. Szakasz Ötlet és felfedezés I. Szakasz A műszaki tudás jelen helyzetének értékelése III. Szakasz Első alkalmazás IV. Szakasz Az innováció

meghonosodása, elterjedése 2002/2003. tanév Az innováció eredményeinek gazdasági hasznosulása 29 Az innovációs folyamat UTTERBACK--féle modellje UTTERBACK ÖTLET Az ötlet jelentkezése Az ötlet hasznosítása A megoldás g piacra p vitele K di á ió Koordináció Transzformáció I. 2002/2003. tanév Transzformáció II. 30 Az innováció TWISSTWISS-féle input--átalakítási modellje input KÜLSŐ KÖRNYEZET Innovatív belső környezet elgondolás alkotó készség terv javaslat Program támogatás á á Értékelés -elemzés -rangsorolás F jl Fejlesztés é I N N O V Á C I O K+F szervezet M k i szervezet Marketing Tudományos ismeretek 2002/2003. tanév Piaci ismeretek 31 Az innováció SCHONSCHON-féle kockázati modellje 2002/2003. tanév 32 A DOROGI DOROGI--ROTTROTT-féle modell Tudomásszerzés Érdeklődés Értékelés Kisérlet Teljes átvétel Gyakorlati próba (kisérlet) Üzemszerű alkalmazás A VÁLLALAT

Tudomást szerez az új eljárásról 2002/2003. tanév Érdeklődni kezd további információ információkat szerez be Gondolati modell 33 Az innovációs folyamat y logikai g szakaszai TEVÉKENYSÉG FŐBB RÉSZFELADATOK 1. Definíció  bázisanyagok összegyűjtése  célok él k meghatározása h tá á  program határainak körvonalazása 2. Tervezés  program tartalmának meghatározása  résztervek készítése  erőforrás erőforrás--szükséglet meghatározása 3. Előkészítés  feladatmegoldás  feltételek biztosítása  szervezet kialakítása 4. Végrehajtás  feladatmegoldás  koordináció  beszámolás 5. Utógondozás  átadás átadás--átvétel  elfogadtatás  ellenőrzés, értékelés 2002/2003. tanév 34 A vállalati innovációs folyamat t transzformációs f á ió modellje d llj Fő szakaszok I. Az ötlet létrehozása II. Az ötlet elfogadása III. Az ötlet megvalósítása A

szakaszok jellemzői A keresés területének meghatározása h tá á Az ötlet megkeresése g Az ötletet tartalmazó javaslat megfogalmazása 2002/2003. tanév Az ötlet megvizsgálása A megvalósításra vonatkozó tervek kidolgozása g Döntés valamelyik megvalósítási terv mellett Az új ötlet konkrét megvalósítása Az új ötlet eljuttatása a címzetthez Az ötlet elfogadásának ellenőrzése 35 Az innovációs folyamat szerkezetét és jellegét befolyásoló tényezők: a PUSH PUSH--PULL mechanizmus Keresletteremtő fejlesztés Keresletkövető fejlesztés Lappangó vagy nem ismert igények kielégítését célozza meg; Az igényfelkeltés a sikeres b bevezetés té része; é Az innovációs robbanások időszakában sűrűsödnek; A primer innovációk gyakran ebben a formában jelennek meg; Az A innovátor inno átor dönti el a az újdonság jellemzőit. Meglévő igény kielégítésére épülnek; A

gyors igény kielégítésében a technológia transzfer előnyt élvez az ö ő ffejlesztéshez önerős jl té h ké képest; t Innovációs hullámok közti űröket töltenek be; Gyakran pszeudo újdonságok formájában testesülnek meg; A vevőnek e őnek erőteljes befolyása befol ása van an a fejlesztési folyamat eredményeinek alakulására. 2002/2003. tanév 36 Innovációs modellek I. Lineáris modellek • • Előzmény: a tudományos műszaki eredmények nyomása(PUSH) vagy az új termékek iránti kereslet szívóhatása (PULL) ösztönzi-e az innovációkat?! Li á i modellek: Lineáris d ll k az innovációt i á iót elkülönült, lkülö ült egymást á t követő kö tő tevékenységek sorozatának tekintik PUSH h tá PUSH-hatás Alapkutatás Kísérleti fejlesztés Gyártás Marketing Értékesítés Kísérleti fejlesztés Gyártás Marketing Értékesítés PULL-hatás U s Piaci igény 2002/2003. tanév 37 A lineáris

modellek kritikája • Azt feltételezik, feltételezik hogy az innovációk a piaci változásokra adott PASSZÍV és MECHANIKUS válaszok eredményei • Nem adnak magyarázatot arra, hogy miért éppen bizonyos innovációk születnek meg egy adott időben (Miért nem más innovációk?! Miért nem más időben?!)) • Nem veszik figyelembe az innovációs képességek változását, melyek y sokszor teljesen j függetlenek gg a piaci környezettől 2002/2003. tanév 38 Napjaink felfogása az ún. SIN modellekre épül (System Integration and Networking Model) Az informatika által kínált lehetőségek beillesztése az innovációs folyamatba: - a gyorsaság növelése,  a műszaki-gazdasági ű ki d á ik kockázat ká t csökkentése, ökk té - a rugalmasság javítása - érdekében, érdekében ami összességében a reagálás sebességét fokozza és a találati (siker) biztonságot erősíti 2002/2003. tanév 39 Az innovációs rendszer

„hagymahéj--modellje” „hagymahéj  „Hagymahéj„Hagymahéj-modell”: az innovációs rendszerek belső összefüggéseit komplexen bemutató modell;  A modell szerint az innovációs folyamat „hagymahéj” h héj” szerkezetű k tű és é 4 rétegű: ét ű – – – – 1.héj: vezetési vezetési--irányítási folyamatok specifikus funkciói; 2.héj: a problémaprobléma-megoldási folyamat fázisai 3.héj: információs láncok 4.héj: döntési láncok 2002/2003. tanév 40 A „hagymahéj” modell I r á n y ítá s i fo ly a m a t I n fo r m á c ió s k ö r ö k D ö n té s i k ö r ö k P r o b lé m a m e g o ld á s i fo ly a m a t ID Ő 2002/2003. tanév 41 Az innovációs ciklusváltások öt generációja I.: 1. generáció (60(60-as évek) műszaki fejlődés nyomásán alapuló modell; egyszerű lineáris szekvenciális folyamat; hangsúly a K+F K+F--en; K+F haszonélvezője a piac piac. 2002/2003. tanév 42

Az innovációs ciklusváltások öt generációja II.: 2. generáció (70(70-es évek) szükségletek húzó hatásán alapuló modell; egyszerű lineáris szekvenciális folyamat; hangsúly a marketingen; a K+F K+F--nek reaktív szerepe van van. 2002/2003. tanév 43 Az innovációs ciklusváltások öt generációja III.: 3. generáció (80(80-as évek első fele) szekvenciális modell visszacsatolással; az első kettő kombinációja; a K+F és a marketing jobban egyensúlyban van; 2002/2003. tanév 44 Az innovációs ciklusváltások öt generációja IV.:  4.generáció (80(80-as évek második fele)  integrált modell:  párhuzamos fejlesztés integrált fejlesztési csoportokkal;  intenzív kapcsolatok a szállítókkal és a fő vásárlókkal;  hangsúly a K+F és a gyártás integrációján;  horizontális együttműködés: g y a kooperáció p szélesítésén;;  hangsúly 2002/2003. tanév 45 Az

innovációs ciklusváltások öt generációja V.:     5. generáció (90(90-es évek) rendszerintegrációs és hálózati modell: teljesen integrált párhuzamos fejlesztés; szakértő rendszerek és szimulációs modellezés használata a K+FK+Fben;  intenzív kapcsolatok a fő vásárlókkal;  stratégiai t té i i iintegráció t á ió a legfontosabb l f t bb szállítókkal, állítókk l ideértve id é t az új termékek közös fejlesztését és összekapcsolt CAD CAD--rendszereket;  horizontális kapcsolatok:      közös vállalkozások vállalkozások, együttműködő kutatócsoportok, közös marketing akciók; hangsúly a vállalati rugalmasságon és a fejlesztés gyorsaságán; a minőség és más, nem árral kapcsolatos tényezők növekvő jelentősége. 2002/2003. tanév 46 Az uralkodó termék I.  Uralkodó U lk dó terméken t ék egy egy--egy ö önállóan álló definiálható termékcsoporton belül azt a

terméket értjük:  önálló, új koncepció alapján hozzák létre,  az újdonságtartalom a funkcionális változtatásokban és a létrehozására kialakított új technológiában is felismerhető,  általában a kialakulása után bekövetkező diverzifikációs h llá hullámnak k ez a viszonyítási i ítá i alapja, l j bá bázisterméke, i t ék  magába foglalja egy különleges termék különböző felhasználóinak kívánságait elsősorban azon keresztül, h hogy adottságaira d tt á i épülve é ül e potenciális t iáli igények i é k lefedhetővé válnak.  ez a termék sokszor nem konkrét típus formájában megjelenő j l ő azonosítható íth tó termék, t ék iinkább kább csak k olyan l lehetőség, amit a piac felismer és a fejlesztők reális célként kitűzhetőnek tartanak. 2002/2003. tanév 47 Dominant Design g or Product or Service A product or service with a clear identity, a standard that we take for granted and has

become widely diffused:  Car  Windows  Pizza  Currency Swap  Endoscopy 2002/2003. tanév 48 A zöld termék I.  A környezetbarát termékek fogalma azt a tartalmat jeleníti meg, hogy a termék előállítása, használata során y környezetterhelést y alacsonyabb eredményeznek, mint a versenyverseny- vagy helyettesítő termékek. termékek 2002/2003. tanév 49 A zöld termék II.  Az új, vagy módosított termék az életciklusában: put o oldalon: da o  input  előállítása a korábbinál alacsonyabb energiaenergia- és anyagfelhasználással jár,  a felhasznált anyaganyag- és energia újratermelhető;  használata közben:  a környezeti károsodás (imisszió) minimális, a járatos megoldásokénál ldá ké ál alacsonyabb, l bb  használata újratermelődő anyaganyag- és energiaforrásokra épül,  a használat során nem okoz tartós környezeti elváltozást;  output oldalon:  a termék

megsemmisítésének módja nem okoz többlet környezeti terhelést,  az újrahasznosítás technológiája ismert és környezetbarát környezetbarát. 2002/2003. tanév 50 A zöld termék III III.  A zöld termékek fejlesztése során kiemelt szempontként kell kezelni az alábbi elvek t lj ülé ét teljesülését:  újra feldolgozható anyagok használata,  alkotóelemekre lk tó l k b bontható th tó vagy szétszerelhető ét lh tő alkatrészek, lk t é k részegységek beépítése,  hosszú élettartam biztosítása, biztosítása  anyaganyag-, energiatakarékos megoldások keresése,  bioanyagok és bioenergia hasznosítása,  melléktermékek újrafeldolgozása, y g lehetőségének g előzetes megkeresése. g  recycling 2002/2003. tanév 51 A zöld termék IV IV.  A zöld termék / termelés / szolgáltatás kialakításánál figyelembe vehető legfontosabb szempontok:  Határozzuk meg, hogy a vállalatirányítás mely

területein és szintjein lehet a környezeti teljesítményt javítani és hogyan.  Törekedjünk a környezetbarát termék– termék–szolgáltatás tartalmának egyértelmű meghatározására.  Keressük az alkalmazott technológiák gyenge pontjait pontjait, csökkentve a környezetszennyezést és ösztönözzük a hulladék felhasználást.  Keressük K ük az energiaenergia i - és é anyagtakarékos t k ék ttechnológiai h ló i i megoldásokat. 2002/2003. tanév 52 A zöld termék V.  A környezetszabályozás területén alkalmazott legfontosabb eszközök:  Termékdíj: j A környezeti y terhelés növekedését okozó termékek előállítására,,  behozatalára, forgalmazására kivetett egyszeri fizetési kötelezettség. A befizetett termékdíjakból az elhasználódott termék visszagyűjtését, újrahasznosítását, megsemmisítését szolgáló tevékenységeket lehet finanszírozni. Magyarországon jelenleg (2000.) az alábbi

termékekre vonatkozik a szabályozás: – üzemanyag, – gumiabroncs, – hűtőberendezés, hűtőközeg, – csomagolóeszköz, – akkumulátor. kk lát  Betétdíj: A betétdíj a termék visszaforgatási kötelezettségét ösztönzi. 2002/2003. tanév 53 A zöld termék VI VI.  Környezetterhelési díj:  A környezetbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő díj. A kibocsátott szennyezés mértékének megfelelően kerül meghatározásra A szabályozás tételesen tartalmazza a szankcionált meghatározásra. anyag-- energiafajtákra vonatkozó előírásokat. anyag  Igénybevételi járulék:  A környezet y valamely y elemének igénybevételéért g y fizetendő jjárulék. Az anyag-- és energiatakarékos gazdálkodásra serkentő előírás. anyag  Környezetvédelmi alapok:  A környezettudatos aktivitás támogatására szolgáló ösztönző h hozzájárulások. ájá lá k Általában Ált láb költ költségvetési é

té i fforrások á k révén, é é új újraelosztó l tó hatású források.  Környezetvédelmi bírság:  Környezetvédelmi előírások, előírások normák megszegőire kirótt büntetés, büntetés amelynek mértéke a károsító hatás súlyához, jellegéhez, értékéhez igazodik. 2002/2003. tanév 54 Innovációs modellek II. Diffúziós modellek Az innováció alapvető mozzanatait Schumpeter három szinten különítette el: • Invenció: I ió az új gondolat d l t megszületése; ül té • Innováció: az ötlet materiális megjelenítése; • Diffúzió: D ffú ó az új termék/szolgáltatás ék/ l ál á elterjesztése l j é és é befogadása Diffúzió: egyrészt az újdonság befogadásának leírására szolgáló fogalom, másrészt egy jelenség megnevezése, amely az újdonság időbeli és térbeli mozgásának különböző változatait foglalja magában 2002/2003. tanév 55 A diffúzió küszöbértékei  30%30%-os

határérték: határérték: a beépülés stabilizálódása érzékelhető;  60% 60%--os határérték: határérték: az ingadozók, a ki á á kivárásra ját játszók ók é és az utánzók tá ók iis felsorakoznak az innováció hasznosítói közé. 2002/2003. tanév 56 A diffúzió gyorsaságát befolyásoló fontosabb tényezők 1. 2 2. 3. 4. 5 5. Relatív előnyök K Kompatibilitás tibilitá Komplexitás p Megismerhetőség B Bemutathatóság t th tó á 2002/2003. tanév 57 A diffúziós modellek típusai II. II. III. IV. V. Gravitációs G i á ió modellek d ll k Járvány y modellek Egyensúlyi modellek Fogyasztói magatartás előrejelzésére p modell épülő A betanulási előnyök kiaknázására épülő modell 2002/2003. tanév 58 A diffúziós modellek ö összehasonlítása h lítá 4 szempontt alapján Felfogás I. II II. Paraméterek III. Gyenge pont IV. Alkalmazhatóság 2002/2003. tanév 59 A zöld termék II.  Az A új

új, vagy módosított ód ít tt termék t ék az él életciklusában: t ikl áb  input oldalon: y energia energiag - és  előállítása a korábbinál alacsonyabb anyagfelhasználással jár,  a felhasznált anyaganyag- és energia újratermelhető;  használata közben:  a környezeti károsodás (imisszió) minimális, a járatos megoldásokénál alacsonyabb,  használata újratermelődő anyag anyag-- és energiaforrásokra épül,  a használat során nem okoz tartós környezeti elváltozást;  output oldalon:  a termék megsemmisítésének módja nem okoz többlet környezeti y terhelést,,  az újrahasznosítás technológiája ismert és környezetbarát. 2002/2003. tanév 60 A zöld termék III III.  A zöld termékek fejlesztése során kiemelt szempontként kell kezelni az alábbi elvek t lj ülé ét teljesülését:  újra feldolgozható anyagok használata,  alkotóelemekre lk tó l k b bontható th tó vagy

szétszerelhető ét lh tő alkatrészek, lk t é k részegységek beépítése,  hosszú élettartam biztosítása, biztosítása  anyaganyag-, energiatakarékos megoldások keresése,  bioanyagok és bioenergia hasznosítása,  melléktermékek újrafeldolgozása, y g lehetőségének g előzetes megkeresése. g  recycling 2002/2003. tanév 61 A zöld termék IV IV.  A zöld termék / termelés / szolgáltatás kialakításánál figyelembe vehető legfontosabb szempontok:  Határozzuk meg, hogy a vállalatirányítás mely területein és szintjein lehet a környezeti teljesítményt javítani és hogyan.  Törekedjünk a környezetbarát termék– termék–szolgáltatás tartalmának egyértelmű meghatározására.  Keressük az alkalmazott technológiák gyenge pontjait pontjait, csökkentve a környezetszennyezést és ösztönözzük a hulladék felhasználást.  Keressük K ük az energiaenergia i - és é anyagtakarékos t k ék

ttechnológiai h ló i i megoldásokat. 2002/2003. tanév 62 A zöld termék V.  A környezetszabályozás területén alkalmazott legfontosabb eszközök:  Termékdíj: j A környezeti y terhelés növekedését okozó termékek előállítására,,  behozatalára, forgalmazására kivetett egyszeri fizetési kötelezettség. A befizetett termékdíjakból az elhasználódott termék visszagyűjtését, újrahasznosítását, megsemmisítését szolgáló tevékenységeket lehet finanszírozni. Magyarországon jelenleg (2000.) az alábbi termékekre vonatkozik a szabályozás: – üzemanyag, – gumiabroncs, – hűtőberendezés, hűtőközeg, – csomagolóeszköz, – akkumulátor. kk lát  Betétdíj: A betétdíj a termék visszaforgatási kötelezettségét ösztönzi. 2002/2003. tanév 63 A zöld termék VI VI.  Környezetterhelési díj:  A környezetbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő díj. A kibocsátott szennyezés

mértékének megfelelően kerül meghatározásra A szabályozás tételesen tartalmazza a szankcionált meghatározásra. anyag-- energiafajtákra vonatkozó előírásokat. anyag  Igénybevételi járulék:  A környezet y valamely y elemének igénybevételéért g y fizetendő jjárulék. Az anyag-- és energiatakarékos gazdálkodásra serkentő előírás. anyag  Környezetvédelmi alapok:  A környezettudatos aktivitás támogatására szolgáló ösztönző h hozzájárulások. ájá lá k Általában Ált láb költ költségvetési é té i fforrások á k révén, é é új újraelosztó l tó hatású források.  Környezetvédelmi bírság:  Környezetvédelmi előírások, előírások normák megszegőire kirótt büntetés, büntetés amelynek mértéke a károsító hatás súlyához, jellegéhez, értékéhez igazodik. 2002/2003. tanév 64 Életciklus görbék elemzése II.  A görbe egy általános modellként fogható fel,

hiszen egyegyegy termék / szolgáltatás életciklus görbéjének alakulását sok tényező y befolyásolja. y j  Ilyenek lehetnek:  a termékváltások periodicitása,  a verseny verseny-- vagy helyettesítő h l tt ítő ttermékek ék k piaci i i pozíciója í iój  piacpolitikai szabályozások alakulása (dömping, kvóták stb stb.))  a termelési költségek változásának dinamikája,  a piac telítődése,  új piacok kialakulása,  új felhasználási módok létrejötte. 2002/2003. tanév 65 Életciklus görbék elemzése II II. + Árbe evétel Q1 Q2 t1 t2 t3 t4 t5 t6 2002/2003. tanév Gyártás-e előkészítés Termelés--előkészítés "0" szériá ák Kutatási k kísérletek, prototípussok Térnyerés Alkalmaz zott kutatás - Ráfor rdítás t0 t7 t8  Magyarázat t6-t5 = ráfordítás, előkészítési szakasz t5-t8 = árbevétel (dbxár), piaci szakasz, ezen belül t7-t8 = kiöregítési szakasz 66

Életciklus görbék elemzése III III.  1. Bevezetés szakasza:  a gyártó új piac(ok) megszerzésére törekszik,  a kiváró vásárlók ösztönzésével a kereslet élénkítését előtérbe helyezi, a lassan emelkedő eladások intenzifikálása érdekében,  a termékismeretek t éki t k propagandája dáj iintenzív, t í  magas induló árakkal kezd, majd ezeket fokozatosan csökkenti, csö e t , a fogyasztói ogyas tó inercia e c a legyőzésére, egyő ésé e,  a piacot merev árrugalmasság jellemzi,  az eladó monopol jellegű előnyöket élvezhet (szabadalmi védettség), éd tt é )  a fejlesztés a termék ismert gyengeségeinek kiküszöbölésére összpontosít. p . összpontosít 2002/2003. tanév 67 Életciklus görbék elemzése IV IV.  2. Növekedés szakasza:  versenytársak, utánzók jelennek meg a piacon (oligopol jelleg),  a választék bővítésére törekszenek a gyártók, a piaci részesedés növelése

érdekében,  a merev árrugalmasság oldódik,  a volumen növekedése miatt a gyártási költségek és az árak kedvezően alakulnak,  a fejlesztés a minőség javítására és az önköltség csökkentésére irányul. 2002/2003. tanév 68 Életciklus g görbék elemzése V.  3. Érettség szakasza:  a versenytársak közötti harc a piaci részesedésért kiéleződik (polipol jelleg),  a gyártó a kapacitásai maximális kihasználására törekszik (kapacitás konvertálás) és a legalacsonyabb g y önköltséggel gg dolgozik, g  az árharc erősödik és differenciálódik, a vásárlói árrugalmasság ilyenkor a legnagyobb,  a kiegészítő ki é í ő szolgáltatások l ál á k felértékelődnek f lé ék lőd k ((szerviz, i tanácsadás),  a diverzifikációs törekvések erősödnek erősödnek,  a fejlesztés (felújítás) fokozatosan átadja a helyét a racionalizáló beavatkozásoknak. 2002/2003. tanév 69 Életciklus

görbék elemzése VI VI.  4. Hanyatlás szakasza:  az eladások csökkennek,  az úttörők és a gyors utánzók fokozatosan kivonulnak a termelésből, termelésből  az árrugalmasság csökken,  az önköltség é ismét é növekszik,  a tartalék alkatrész ellátás biztosítása a goodwill” miatt fontossá válik, j újj innovációs forrásokat készít elő.  a fejlesztés 2002/2003. tanév 70 Életciklus görbék elemzése IX IX.  Az életciklusok egyre rövidülő tendenciát mutatnak a gyorsuló technikai fejlődés miatt. Az Ansoff által , a stabilitás alapján azonosított tecnológiai típusok eltérő j ll jellegzetességeket t é k t mutatnak: t t k  -Stabil technológia:Az életciklus alatt, hosszú időn keresztül, nincs markáns technológiai változás. / él á tá hajógyártás, /acélgyártás, h jó á tá klasszikus kl ik technológiák/ t h ló iák/  -Termékeny technológia:A technológia csak kissé módosul,

miközben a termék akár többször is módosul.A termék él t ikl rövidebb, életciklus ö id bb a váltások áltá k id idején jé visszaesések i é k iis bekövetkezhetnek. /gyógyszergyártás, vegyipari technológiák, általában minden folyamattechnológia/  -Turbulens technológia: ó A termék é és é a technológia ó váltások á á periódikusan követik egymást.A változások kereszthatásokat is érvényesítenek. Egyidejüleg élnek a t termék ék é és ttechnológia h ló i változatok. ált t k 2002/2003. tanév 71 Életciklus görbék elemzése X X.  A modell érvényességét és az előnyöket támogató észrevételek:  Az életciklus elmélet jól definiált fogalmi keretet ad a stratégiai döntések megalapozásához.  A forgalom adatai, az eladási volumen növekedési rátájával a nyereségrátájával, nyereség-veszteség mértékeivel együtt értékelve a szakaszok felismerését, a stratégiai lépések meghatározásához

szükséges pontossággal lehetővé teszik teszik.  A görbe a termékek élettartama és növekedése valós - a gyakorlat által sokszor visszaigazolt gy g - összefüggését gg szemléletesen, könnyen áttekinthető módon ábrázolja.  A prognóziskészítési módszerekkel kiegészítve alkalmas az innovációs ciklus fő állomásainak kijelölésére kijelölésére. 2002/2003. tanév 72 Életciklus görbék elemzése XI XI.  Ellenérvek:  A görbét csak utólag, visszamenőleg lehet pontosan felrajzolni, mert alakulása a versenytársak és a vásárlók viselkedésétől is fü függ, íígy előrejelzésre lő j l é nem, vagy csak k korlátozottan k lát tt használható h álh tó fel. A múltbeli adatok elemzésén alapuló extrapolációk, az innovációs folyamat lényegi tulajdonságait (váratlanság, bizonytalanság) és az elterjedés gátjait (konzervatív vásárló, vásárló előző befektetések megtérülése stb.) nem képesek figyelembe

venni, kiszűrni.  Ismeretesek:  az ún. „örökzöld”,  és az ún. piaci „flop”„flop”-okat (erőteljes nekiiramodás utáni nyomtalan y eltűnés)) képviselő p termékek,, amelyek y nem igazolják g j a görbéhez kapcsolódó feltevéseket. 2002/2003. tanév 73 Életciklus g görbék elemzése XII.    A ciklus szakaszai nincsenek egyértelműen elhatárolva a ciklus átfutási ideje a környezet elhatárolva, (vásárlók, versenytársak) viselkedésének is függvénye, ezért az előrejelzések pontatlanok. A ciklus kezdeti szakaszait túlhangsúlyozza és felerősíti a hanyatlási szakasz jelentőségét is, így túlzott növekedésre és korai kipusztításra ösztönöz ösztönöz. A görbék alakulását egyedi, a domináns szereplőkhöz kötődő akciók jjelentősen befolyásolják y j , de a módosuló életpálya nyújtotta potenciális előnyök a gyenge versenypozíciójú szereplők számára nem aknázhatók ki. ki

2002/2003. tanév 74 Életciklus g görbék elemzése XII.    A ciklus szakaszai nincsenek egyértelműen elhatárolva a ciklus átfutási ideje a környezet elhatárolva, (vásárlók, versenytársak) viselkedésének is függvénye, ezért az előrejelzések pontatlanok. A ciklus kezdeti szakaszait túlhangsúlyozza és felerősíti a hanyatlási szakasz jelentőségét is, így túlzott növekedésre és korai kipusztításra ösztönöz ösztönöz. A görbék alakulását egyedi, a domináns szereplőkhöz kötődő akciók jjelentősen befolyásolják y j , de a módosuló életpálya nyújtotta potenciális előnyök a gyenge versenypozíciójú szereplők számára nem aknázhatók ki. ki 2002/2003. tanév 75 Életciklus görbék elemzése XIII XIII.    Az elmélet nem differenciál a gyenge és az erős piaci pozícióval rendelkező termékek és a relatív gyenge helyzetűek között, között így azonos stratégiát tart helyesnek

helyesnek. A legmodernebb eszközök, hirtelen megjelenésére a g mert korábbi vásárlók csak késve reagálnak, tőkebefektetésük még nem térült meg, így a szakaszok prognosztizált határai eltolódnak. Az egyre inkább szigorodó be be-- és kilépési korlátok módosítják, előzetesen differenciálják a szereplők pozícióit és korlátozzák azokat döntéseinek p szabadságát. 2002/2003. tanév 76 Életciklus görbék elemzése XIV. In n o v á c ió s hányad T e r m é k in n o v á c ió É le tg ö r b e te c h n o ló g ia -o r ie n tá lt ig é n y o r ie n tá lt k ib o c s á tá s o r ie n tá lt K ö lts é g o r ie n tá lt Id ő 2002/2003. tanév K o o r d in á la tla n g y á r tá s S z is z te m a tik u s g y á r tá s P a ss z ív g y á r tá s fe jle s z té s A g r e s s z ív g y á r tá sf e jle s z té s V o lu m e n n ö v e lé s e K ö lts é g c s ö k k e n té s e 77 Életciklus görbék elemzése XV XV. S

zőnyegfo n a l T É rté k e síté s [M $ ] 400 Texttruált fonal o 300 o K o r d sz á la k (a b ro n c s) A 60 50 40 30 20 10 A o Abroncs-ko ord Lánchurkolás L 100 Körhurkolás Szzélesszövés 200 L á n c h u r k o lá s (d iv a tc ik k g y á rtá s) o S z é le ss z ö v é s (ip a ri sz ö v e t) o o o A = a n ya g h a tá s T = te rm é k h a tá s o o o T 1942 2002/2003. tanév o A A o F o n a la k (p u ló v e r) o 1952 K ö r h u r k o lt a n y a g (ru h á z k o d á s) K ö té l, c é r n a 1 9 6 2 Id ő 78 A diffúziós diffú iós modellek kritikája • A kínálati oldal szereplői és azok kommunikációs aktivitása döntő módon befolyásolja a diffúzió erősségét • A kínálati oldal szereplői különböző marketingeszközökkel ostromolják a felkészületlen befogadókat, így erőteljesen befolyásolják azok döntéseit • Csak egy-egy jelenség értelmezésére alkalmasak, de következtetéseik emiatt

korlátozott érvényűek y • Racionális döntéshozókat feltételeznek 2002/2003. tanév 79 Trigger effektus Trigger-effektus Trigger-effektus Az a lökésszerűen létrejövő, a technológiai rendszereken áthatoló megújulás, amelyet egy-egy újdonság láncreakciószerű terjedésének tovagyűrűző ű ű ő hatásán h á á keresztül k l érzékelhetünk. é ék lh k Jellemzői  az egyik szakterületen létrejövő új technológia intenzifikálja más szakmakultúrák fejlődését  a tovagyűrűzés nem fokozatos, hanem lökésszerű, azonos gyökerekhez kötődve  előrehaladás közben a létrejövő keresztkapcsolatok révén új ismeretcserére is sor kerül Innováció előtt 2002/2003. tanév Innováció után 80