Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Közgazdaságtan szigorlat tételek, 2002

2 3 4 1. A KARDINÁLIS ÉS ORDINÁLIS HASZNOSSÁGI ELMÉLET HASZNOSSÁG Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, vagy jószágkombinációt, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletét kielégíteni. HATÁRHASZON A határhaszon kifejezi, hogy termék egységnyi növelésével mennyivel változik az összhaszon. FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS VÁLASZTÁSA Jószágtérnek nevezzük két vagy több jószág összes lehetséges kombinációját. Amennyiben egy fogyasztó a jószágtérben az ( x1 , y1 ) kosarat határozottabban ( x2 , y2 ) jobbnak ítéli, mint az fogyasztói kosarat, akkor azt mondjuk, hogy fogyasztónk az ( x1 , y1 ) -et szigorúan preferálja az ( x2 , y2 ) -vel szemben, amit az alábbiak szerint jelölünk: ( x1 , y1 ) f ( x2 , y2 ) . ( x1 , y1 ) legalább olyan jó, mint az ( x2 , y2 ) , akkor azt mondjuk, hogy az ( x1 , y1 ) gyengén preferált az ( x2 , y2 ) höz képest, amelyet így jelölünk: ( x1 , y1 )

f ( x2 , y2 ) . Ha ugyanezen fogyasztó számára az El fordulhat, hogy a fogyasztónk a két jószágkosár között nem tud dönteni, ebben az esetben a két kosár közömbös egymással: ( x1 , y1 ) ( x2 , y2 ) ( x1 , y1 ) ( x 2 , y 2 ) . 5 PREFERENCIARENDEZÉS AXIÓMÁI Az els axióma szerint a preferenciarendezés teljes, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó az összes jószágkombinációt képes páronként összehasonlítani egymással, és ennek alapján rangsorolni azokat: ( x1 , y1 ) f ( x2 , y2 ) ( x1 , y1 ) p ( x2 , y2 ) ( x1 , y1 ) ( x2 , y2 ) A második axióma kimondja, hogy a preferenciák reflexívek: bármely fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga: ( x1 , y1 ) p ( x1 , y1 ) . A harmadik axióma az, hogy a preferenciák tranzitívek: ha létezik olyan ( x1 , y1 ) jószágkosár, amely preferált ( x2 , y2 ) -höz képest, illetve az ( x2 , y2 ) preferált egy harmadik ( x3 , y3 ) -hoz képest: ( x1 , y1 ) f ( x2 , y2 ) , ( x2 , y2 ) f ( x3

, y3 )  ⇒ ( x1 , y1 ) f ( x3 , y3 ) . A preferenciarendezésnek létezik egy negyedik, gyenge axiómája, amely azt mondja ki, hogy az a jószágkosár, amelyben bármely termékb l több van, annak jobbnak kell lennie, mint annak, amiben kevesebb van. KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE Egy közömbösségi görbe a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára. 6 A JÓL VISELKED KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK TULAJDONSÁGAI • negatív meredekség , az egyik jószág mennyiségének növekedésével a másik mennyiségét csökkenteni kell annak érdekében, hogy a hasznossági szint ne változzon • az origóra konvex, a növekv mennyiség termék egy egysége egyre kevesebb mennyiséget képes a csökken mennyiség l helyettesíteni HELYETTESÍTÉS HATÁRRÁTÁJA A helyettesítés határrátája megmutatja, hogy a mennyiségében növektermék ( x ) egy egységéért a másik

termékb l ( y) a szükségletkielégítés mértékének változatlanságához. Jele: MRS. MRS = dy dx Vagyis a közömbösségi görbe bármely pontjához húzott érint meredeksége. SPECIÁLIS KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉK Egymást tökéletesen helyettesítik azok a termékek, amelyekr l a fogyasztó úgy vélekedik, hogy számára teljesen közömbös, melyiket fogyasztja, csupán a termékb l elfogyasztott összmennyiség a lényeges. Egymást tökéletesen kiegészít javakról beszélünk azon termékek esetében, amelyek kizárólag (de legalább hagyományosan) csak együtt fogyaszthatók egy meghatározott arányban. A fogyasztó szempontjából semleges az a jószág, amelynek a fogyasztásához sem hasznosságérzet-növekedés, sem hasznosságérzet-csökkenés nem köt dik. Károsnak nevezzük azokat a javakat, amelyekb l egy pótlólagos egység elfogyasztása kifejezetten kellemetlen élmény a fogyasztó számára, tehát hasznosságérzete csökken. Minden

termékb l van egy olyan mennyiség, amelynél a szükséglet telídik. Ha ennél a mennyiségnél többet fogyasztanánk, akkor a hasznosságérzet elkezd csökkenni. Ebben az esetben tehát létezik egy ún. telítettségi pont, amelyhez egyre közelebb kerülve a fogyasztónak növekszik a megelégedettség-érzete, attól távolabb pedig csökken. 8 2. A FOGYASZTÓI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ OPTIMÁLIS VÁLASZTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI HALMAZ ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES A költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az adott id szak jövedelméb l az érvényes árak mellett meg tud vásárolni. n ∑x p i =1 i i ≤ I , ahol xi az i -edik termékb l vásárolt mennyiség pi az i -edik termék ára I a fogyasztó jevedelme az adott id szakban A költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó jövedelmének teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett. n I = ∑ xi pi i =1 A

költségvetési egyenes egyenlete: px x + p y y = I ÁRVÁLTOZÁS HATÁSA A KÖLTÉSGVETÉSI EGYENESRE Ha px növekszik, akkor a költségvetési halmaz elmei csökkennek, hiszen a jövedelem és p y változatlansága mellett a fogyasztó kevesebb kombinációt tud megvenni. 9 Ugyanakkor megváltozik a költségvetési egyenes meredeksége is, most x vásárlásának egységgel való növeléséhez több y -ról kell lemondani, mint korábban. Ha x ára csökken, akkor a fentivel ellentétes irányú változás következik be. JÖVEDELEMVÁLTOZÁS HATÁSA A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENESRE A jövedelemváltozás hatására a költségvetési egyenes az eredetivel párhuzamosan mozdul el, miközben a meredeksége nem változik. Jövedelemváltozás esetén a költségvetési egyenes az origótól távolodik, jövedelemcsökkenés esetén pedig közeledik az origó felé. OPTIMÁLIS VÁLASZTÁS A választásnak két feltételnek kell eleget tennie: • egyrészt a kiválasztott

kombinációnak rajta kell lennie a költségvetési egyenesen • másrészt az így adott lehet ségek közül azt kell választani, amelyik az egyén számára a legjobb, vagyis a legmagasabb szükségletkielégítést tesz lehet vé Fogyasztónk költségvetési korlátja nem teszi lehet vé, hogy elérje az U3 hasznossági szintet. Megveheti viszont a B és az A kombinációt. Ha B-t választaná, akkor jövedelme átcsoportosításával növelheti a szükségletkielégítés fokát. Ezt mindaddig érdemes megtennie, amíg el nem éri az A kombinációt. Ha viszont innen elmozdul, a már elért hasznossági szintje csökkenni fog. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó azt a jószágkombinációt választja, amelyben adott jövedelem mellett a legmagasabb szükségletkielégítést éri el. Ekkor a jövedelem- és árkorlátokat kifejez költségvetési egyenes érint egy közömbösségi görbét. Az optimális választás esetén a helyettesítés határrátája éppen

megegyezik az árak arányával MRS = p MU x dy = x = dx p y MU y MU x MU y = px py GOSSEN II. TÖRVÉNYE Gossen II. törvénye kimondja, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utoljára kiadott pénzegység minden termék esetében azonos összhaszonnövekményt eredményez. Másképpen: a pénz határhaszna minden termék fogyasztásában azonos. A JÖVEDELEMVÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE ( ICC -GÖRBE) A jövedelem-fogyasztási görbe a különböz jövedelmekhez tartozó optimális jószágkombinációk halmaza. Jele: ICC ENGEL-GÖRBE Az Engel-görbe kifejezi, hogy a fogyasztó mekkora mennyiséget kíván vásárolni az adott termékb l különböz jövedelem és változatlan árak mellett. 12 ÁRVÁLTOZÁS HATÁSA A KERESLETRE ( PCC -GÖRBE) Az ár-fogyasztási görbe azon optimális kombinációk összessége, amelyeket az egyik termék különböz árai mellett választ a fogyasztó, miközben a másik termék ára és a fogyasztó

jövedelme változatlan. Jele: PCC 3. A FOGYASZTÓI KÖLTSÉGVETÉS KOMPARATIV STATIKÁJA, KERESLETRUGALMASSÁGI MUTATÓK AZ ÁRVÁLTOZÁS KÉT HATÁSÁNAK ELVÁLASZTÁSA HICKS MÓDSZERÉVEL Hicks megközelítése azon a feltevésen alapul, hogy a reáljövedelem nagyságát az elérhet szükségletkielégítés jelzi. A közömbösségi görbék rendszerében ez azt jelenti, hogy a reáljövedelem akkor változatlan, ha a fogyasztó az árarányok megváltozása ellenére változatlan közömbösségi görbén választja ki a számára optimális megoldást. Ábrázoljunk egy árváltozást a közömbösségi görbék rendszerében. A fogyasztó I1 költségvetési egyenessel rendelkezik, és az A jószágkombinációt választotta. Ezután x termék ára növekedett miközben y termék ára és a fogyasztó jövedelme nem változott. Az új költségvetési egyenes I2 , amely mellett a fogyasztó a B jószágkombinációt választja. Az árváltozás teljes hatása x1 − x 2

. Ha az árcsökkenés nem változtatta volna meg a reáljövedelmet, akkor a fogyasztó az eredeti közömbösségi görbe mentén, az új árarányoknak megfelel jószágkombinációt választaná. Tehát az új költségvetési egyenessel párhuzamos érint t húzunk az eredeti közömbösségi görbéhez Ezzel az eljárással meghatározhatjuk az árváltozás helyettesítési hatását. Továbbá a helyettesítési hatás kisz résével megkapjuk a jövedelmi hatásnak megfelel értéket 14 AZ ÁRVÁLTOZÁS KÉT HATÁSÁNAK ELVÁLASZTÁSA VEL SLUTSKY MÓDSZERÉ- Slutsky szerint a reáljövedelem akkor változatlan, ha a fogyasztó az új árarányok mellett is képes megvásárolni a korábban kiválasztott jószágkosarat. Az ábrán A az a pont, amelyet az induló helyzetben választott a fogyasztó. Ha x ára növekszik, akkor a költségvetési egyenes eltolódik I2-be, amely mellett a fogyasztó a B kombinációt fogja választani. A teljes árhatás tehát csökkenti

x keresletét A-ból B-be A reáljövedelem változatlanságát egy olyan költségvetési segédegyenessel fejezhetjük ki, amelyik I2-vel párhuzamos és átmegy az A ponton. Ezt fejezi ki I 2 egyenes, amely mellett a fogyasztó a C kombinációt fogja választani. Változatlan reáljövedelem esetén tehát az árváltozás x termék keresletét A-ról C-re csökkenti. Ez a keresletváltozás tehát az árváltozás helyettesítési hatása A teljes keresletcsökkenés fennmaradó része fejezi ki a jövedelmi hatást. KERESLET ÁRRUGALMASSÁGA A kereslet árrugalmassága megmutatja, hány %-kal változik a keresett menynyiség, ha a termék ára 1%-kla változik. ívrugalmasság: ahol q p p0 és q0 p1 és q1 εp = ∆q p1 + p 0 : ∆p q1 + q 0 az árváltozás hatására bekövetkezett keresletváltozás az árváltozás mértéke az eredeti ár és kereslet a változás utáni értékek 15 pontrugalmasság: ε p = Az árrugalmasság értéke εp >0 εp =0 −1 <

ε p < 0 1> εp > 0 ε p < −1 ε p >1 dq q : dp p A fogyasztó magatartása A termék jellege Presztízsfogyasztás Az ár növekedésének hatására a vagy Giffen-jószág. fogyasztó növeli a termékb l vásárolt mennyiséget. Teljesen rugalmatlan Az ár növekedésének hatására a kereslet. fogyasztó nem változtatja a termékl vásárolt mennyiséget. Az ár 1%-os növekedésének hatására A kereslet a fogyasztó kevesebb, mint 1%-kal árrugalmatlan. csökkenti a termékb l vásárolt mennyiséget. Az ár 1%-os növekedésének hatására a fogyasztó többmint 1%-kal csök- A kereslet árrugalmas. kenti a termékb l vásárolt mennyiséget. ALACSONYABB ÉS MAGASABB REND JAVAK Alacsonyabbrend (inferior) javaknak nevezzük azokat a javakat, amelyekb l a fogyasztó által keresett menynyiség csökken a jövedelem növekedésével, ha jövedelmük meghalad egy bizonyos szintet. Magasabbrend (szuperior) javak azok, amelyekb l a keresett mennyiség er

teljesen növekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk a fogyasztáson belül ekkor megnövekszik. KERESLET JÖVEDELEMRUGALMASSÁGA A kereslet jövedelemrugalmassága megmutatja, hogy a jövedelem 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget. 16 pontrugalmasság: A jövedelemrugalmasság értéke εI > 0 εI = 0 0 < εI ≤1 1< εI q A − qB q A + qB : I A − IB I A + IB dq q εI = : dI I εI = ívrugalmasság: A fogyasztó magatartásának jellemz i A termék jellege A jövedelem növekedésének hatására Alacsonyabb (inferior) jószág. a fogyasztó csökkenti a termékb l vásárolt mennyiséget. A jövedelem növekedésének hatására Kereslete független a a fogyasztó egyáltalán nem változtatjövedelemt l. ja a termékb l vásárolt mennyiséget. A jövedelem 1%-os növekedésének Normál jószág. hatására a fogyasztó legfeljebb 1%kal növeli meg a termékb l vásárolt mennyiséget. A jövedelem 1%-os

növekedésének hatására a fogyasztó több, mint 1%- Magasabb (szuperior) jószág. kal növeli meg a termékb l vásárolt mennyiséget. Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására. Ha a termék helyettesíti egymást, akkor az árváltozás kereszthatása pozitív. Az egymást kiegészít termékek esetében fordított hatást tapasztalunk: ha az egyik ára növekszik, akkor a másik termék kereslete növekszik; kereszthatás ekkor negatív. KERESLET KERESZTRUGALMASSÁGA A kereslet keresztrugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék árának 1%-os változása ceteris paribus hány %-kal változtatja meg egy másik jószág keresett mennyiségét. ívrugalmasság: ε x, y = ∆q x p yí + p y 0 : ∆ p y q x1 + q x 0 17 pontrugalmasság: A rugalmasság értéke ε >0 ε =0 0<ε ε x, y = δq x q x : δp y p y A fogyasztó magatartásának jellemz i Az egyik termék

árának növekedésekor a fogyasztó növeli a másik termékb l vásárolt mennyiséget. Az egyik termék árának változásakor a fogyasztó változtatja a másik termékb l vásárolt mennyiséget. Az egyik termék árának növekedésekor a fogyasztó kevesebbet vásárol a másik termékb l. A kapcsolat jellege Egymást helyettesít termékek. Egymástól független termékek. Egymást kiegészít termékek. GIFFEN-HATÁS Azon inferior javakat, amelyeknél az árváltozás jövedelmi hatása felülmúlja a helyettesítési hatást, Giffen-javaknak nevezik. FOGYASZTÓI TÖBBLET Azon pénzösszegek különbsége, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért, valamint ténylegesen fizetend összeg különbsége a fogyasztói többlet. 18 A fogyasztói többletet legkönnyebben a keresleti függvény segítségével határozhatjuk meg. A fogyasztó ténylegesen x1 darabot vásárol adott p1 ár mellett a termékb l. A pénzkiadás ezen

pénzegysége: p1 x1 A fogyasztó azonban ennél nagyobb összeget lenne hajlandó fizetni, mégpedig a pmax , A, x1 , 0 pontok által határolt területnek megfelel összeget. Ha ugyanis x1 -nél kevesebbet venne, azt hajlandó lenne magasabb áron is megvenni. A fogyasztó ezért a mennyiségért is csak p1 árat fizet. A fogyasztói többlet nagyságát tehát a pmax , A és p1 pontok által határolt háromszög jelzi. 19 4. A TERMELÉS I TÁVOK Hosszú távnak tekintjük azt az id távot, amelyen belül bármelyik termelési függvény mennyiségét megváltoztathatjuk, korlátlanul módosíthatjuk a termelési tényez ket. Rövid távon azzal kell számolni, hogy termelési tényez k mennyiségének többségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább az egyik tényez változtatható. Piaci id távnak azt az id t nevezzük, amelyen belül egyik termelési tényez mennyisége sem változtatható meg. A TERMELÉSI FÜGGVÉNY A termelési függvény a felhasznált ke és

munka kombinációihoz azon termelési értékeket rendeli hozzá, amelyek a technikailag hatékony megoldásokat jelentik. A termelési függvény tehát a különböz t ke és munka kombinációkhoz a velük maximálisan termelhet termékmennyiséget rendeli hozzá. A TERMELÉSI FÜGGVÉNY TULAJDONSÁGAI Termelés nem lehetséges termelési tényez k nélkül, ha bármelyik tényez hiányzik, nem tudnak termelni. Ha viszont bármely tényez mennyiségét növelik, miközben a másik menynyisége változatlan, akkor a termelés n . A hatékonyság elve ugyanis kizárja annak lehet ségét, hogy több termelési tényez vel kevesebb mennyiséget állítsunk el . 20 AZ ISOQUANTOK ÉS TULAJDONSÁGAIK Az isoquant-görbe azon tényekombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek. Az isoquant-görbe alakja a termelési függvényt l függ. Ha a termék el állítása technikailag csak egyetlen hatékony t ke-munka aránnyal

lehetséges, akkor változatlan termelés csak úgy képzelhet el, hogy az egyik tényez mennyiségét növelve a másik mennyiségét nem változtatjuk. S t, ez a megoldás tulajdonképpen értelmetlen, hiszen ezzel technikailag nem hatékony megoldáshoz jutunk SKÁLAHOZADÉKI FÜGGVÉNY A skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos t ke-munka arány melletti tényez kombinációk és a termelés mennyisége közötti összefüggést mutatják meg. PARCIÁLIS TERMELÉSI FÜGGVÉNY A parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényez felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényez mennyisége változatlan. 21 A HATÁRTERMÉK A határtermék kifejezi, hogy az egyik termelési tényez egységnyi változása mennyivel változtatja meg a termelést, miközben a másik tényez változatlan. Jele: MP. munka határterméke: ke határterméke: ∆Q ∆L ∆Q MPK = ∆K MPL = A

határtermékfüggvény a termelési tényez különböz értékeihez rendeli hozzá az általa eredményezett termelésváltozást. A határtermékfüggvény a termelési függvénynek a változó tényez szerinti parciális deriváltfüggvénye munka határtermékfüggvénye: ke határtermékfüggvénye: ∂Q (K , L ) = MPL = f ( L ) ∂L ∂Q (K , L ) = MPK = f (K ) ∂K AZ ÁTLAGTERMÉK Egy termelési tényez átlagterméke a termelt mennyiség és a felhasznált tényez mennyiségének hányadosa. Jele: AP munka átlagterméke: ke átlagterméke: Q L Q APK = K APL = Az átlagtermékfüggvény a felhasznált tényez rendeli hozzá az átlagtermék különböz értékeit. munka átlagtermékfüggvénye: különböz mennyiségeihez APL = f (L ) = Q (K , L ) L APK = f (K ) = ke átlagtermékfüggvénye: Q (K , L ) K Egy termelési tényez rugalmassága kifejezi, hogy a tényez felhasználásának 1%-os növekedésével, hány %-kal növekszik a termelés. Jele: munka

termelési rugalmassága: εL = ∆Q ∆L : Q L (diszkrét változásokat feltételezve) εL = ∂Q Q : ∂L L (pontrugalmasság) ke termelési rugalmassága: εK = ∂Q Q : ∂K K A TERMELÉS RUGALMASSÁG JELLEMZ ÉRTÉKEI ÉS TARTOMÁNYAI ε L > 1, ha ε L = 1, ha 0 < ε L < 1 , ha MPL < εL = 0, ha MPL > APL MPL = APL APL és MPL > 0 MPL = 0 A változó tényez (munka) technikai optimumában a munka termelési rugalmasságának értéke 1. A hozadéki függvény technikai maximumában, vagyis a maximális termelés esetén a változó termelési rugalmassága 0. Itt alakul ki az állandó tényez maximális átlagterméke, ami egyben azt is jelenti, hogy az állandó tényez nek itt van a technikai optimuma. 23 Parciális termelési függvény Határtermék MPL Átlagtermék APL Termelési rugalmasság εL növekv mértékben inflexiós pont εL >1 maximális csökken csökken mértékben maximális csökken MPL = APL maximális εL

=1 MPL < APL csökken 0 < εL <1 MPL = 0 MPL < 0 Technikai hatékonyság jellemz je A változó tényez felhasználása technikailag nem hatékony. A változó tényez technikai optimuma. A termelési függvény technikailag releváns tartománya. εL = 0 A változó tényez technikai maximuma, az állandó tényez technikai optimuma. εL < 0 A tényez k felhasználása technikailag nem hatékony. A SKÁLAHOZADÉKI FÜGGVÉNYEK Állandó skálahozadék esetén a termelés ugyanolyan ütemben növekszik, amilyen ütemben a termelési tényez ket változtatjuk. λQ = f ( λ K , λ L ) 24 Növekv skálahozadék esetén a termelési tényez k 1-1 %-kal való növelésével a termelés több, mint 1 %-kal növekszik. β Q = v (λ K , λ L) Csökken skálahozadék esetén pedig a termelés kisebb mértékben növekszik, mint amilyen mértékben a termelési tényez ket növeltük. β Q = g (λ K , λ L) 25 5. AZ ALTERNATÍV KÖLTSÉGEK ÉS A TERMELÉS

KÖLTSÉGEI HOSSZÚ TÁVON AZ ALTERNATÍV KÖLTSÉGEK ELMÉLETE: KÖLTSÉGFOGALMAK ÉS PROFITOK Az alternatív költség (opportunity cost) legtágabb értelemben azokat a leheségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszít azzal, ha er forrásait egy meghatározott célra használta fel. Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott id pontban már nem változtathatóak meg. A termelés gazdasági költségei mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerültek. Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és/vagy a könyvelésben elszámolhatóak. Alternatív költségek sz kebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék el állításához szükséges er források megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek. Azokat a költségeket, amelyek adott id szakban közvetlen pénzkifizetést igényelnek

explicit (kifejezett) költségeknek nevezzük. Az adott id szakban felhasznált er források azon ráfordításait, amelyek az adott id szakban nem járnak közvetlen pénzmozgásokkal, implicit (rejtett) költségeknek nevezzük. A gazdasági profit az összes bevétel és a gazdasági költségek különbsége. Az összbevétel és a számviteli költségek különbségét számviteli profitnak nevezzük. 26 KÖLTSÉGEK HOSSZÚ TÁVON Hosszú távon csak változó költség létezik! A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretét l függ. Jele: VC (Variable Cost) ISOCOST-EGYENES Az isocost-egyenes azokat a lehetséges t ke-munka kombinációkat tartalmazza, amelyek adott összköltség és adott tényez árak mellett megvásárolhatóak. OPTIMÁLIS TÉNYEZ KOMBINÁCIÓ A B pontban az isoquant-görbe meredeksége nagyobb, mint az isocost-egyenesé. A helyettesítés határrátája nagyobb, mint a tényez árak aránya: P dK > L .

dL PK Ezért egységnyi pénzráfordítás nagyobb termelésnövekedést idéz el a munka dQ dQ esetében, mint a t kénél: dK < dL . Egy egység t két pK értéken vehet meg a PL PK vállalat. Ez a ráfordítás MPK nagyságú termelésnövekedést idéz el . Ha csökkenti a t 27 ke felhasználását, és a felszabaduló pénzösszeget fordítja a munkamennyiség növelésére, úgy, hogy a termelés ne változzon, akkor ez az átcsoportosítás költségeinek csökkentését eredményezi. A t keállományt egységnyivel csökkentve p K érték szabadul fel. Munkánál egységnyi pénz nagyobb termelésnövekedést idéz el , ezért nem kell a teljes felszabadult pénzösszeget a munka növelésére fordítnia, ha a termelést változatlanul akarja tartani. Ha az isoquanton közeledik B pontból A felé, akkor költségei változatlan termelés mellett is csökkennek. Egységnyi termelés változás ugyanannyi költséget eredményezzen mindkét tényez esetében: pL p = K

MPL MPK Egy adott isocost, vagyis adott összköltség meghatározta lehet ségek közül a maximális termelést biztosító tényez kombináció jelenti az optimális megoldást. Az optimumot az isocostot érint isoquant adja meg, hiszen ez jelenti adott költségek mellet a maximális termelési lehet séget. MINIMÁLIS KÖLTÉSGET BIZTOSÍTÓ TÉNYEZ KOMBINÁCIÓ TULAJDONSÁGAI 1. A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényez árak arányával: MRTS = p dK = L dL pK 2. A tényez k határtermékeinek aránya megegyezik a tényez k árainak arányával: MPL p = L MPK pK 3. Egy költségegyenesre mindkét tényez vel azonos határtermék jut: MPL MPK = pL pK 4. A határtermék pL p = K MPL MPK 28 egységének költsége mindkét tényez nél azonos: TÉNYEZ ÁRAK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA AZ OPTIMUMRA Ha a munkabér növekszik, akkor az isocost-egyenes elfordul, TC2-be. A q1 termeléshez tartozó minimális tényez kombinációt az új isocosttal

párhuzamos érint segítségével határozhatjuk meg. Az új optimum B pontban lesz, ahol a korábbinál kevesebb munkát és több t két használnak fel ugyanakkora termeléshez. Vegyük észre, hogy a minimális költséget biztosító költséget adó kombinációt csak a tényez árak aránya határozza meg. 29 6. A RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS AZ ÜZEMMÉRTÉK A KÖLTSÉGEK TÍPUSAI Az állandó költségek nem változnak a termelés változásával, még akkor is felmerülnek, ha egyáltalán nem termelnek. Jele: FC A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretét l függ. Jele: VC A termelés összköltsége a változó és az állandó költségekb l tev dik össze. Jele: TC. A termelés egységnyi árváltozása által el idézett összköltségváltozást határköltségnek nevezzük. Jele: MC MC = ∆TC ∆VC = ∆Q ∆Q A határköltségfüggvény a termelés különböz értékeihez rendeli hozzá az

összköltségváltozás értékeit. A határköltségfüggvény az összköltségfüggvény (vagy a változó-költségfüggvény) deriváltfüggvénye. MC = f (Q ) = 30 dTC (Q ) dVC (Q ) = dQ dQ Az átlagköltség (más néven darabköltség) az egységnyi termékre jutó összköltséget fejezi ki. Jele: AC Az átlagos változó költség a termékegységre jutó változó költség. Jele: AVC AVC (Q ) = VC p L ⋅ L 1 = = pL ⋅ Q Q APL Az átlagos fix költség pedig a termékegységre jutó állandó költség. Jele: AFC . AFC (Q ) = FC Q KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI • A határköltség-függvény alulról metszi az átlagos változóköltségfüggvényt, és ebben a metszéspontban van az AVC -nek a minimuma. • Az átlagos változó költség minimumában megegyezik a határköltséggel. • Az átlagköltség az átlagos változó költség és az átlagos fix költség összege. • Az átlagköltség minimumában megegyezik a határköltséggel.

LAC -FÜGGVÉNY A hosszú távú átlagköltségfüggvény megmutatja, hogyan változik a termékegységre jutó költség, ha minden termelési tényez felhasználását azonos mértékben növelve növeljük a termelést. Jele: LAC 31 A hosszú távú határköltségfüggvény megmutatja, hogyan változik a minimális összköltség, ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük a termelést a tényez k együttes növelésével. Jele: LMC 32 7. A VÁLLALATI KÍNÁLAT TÖKÉLETES VERSENY ESETÉN A PIACI SZERKEZET A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szerepel k milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szerepl k összessége által meghatározott feltételekhez. Két f típusa: a tökéletes verseny és a monopólium. Tökéletes verseny esetén az eladók és a vev k egyenként képtelenek befolyásolni a piac

helyzetét: az árat és az egyensúlyi mennyiséget. Az egyes vállalat kínálata nem hat a termék piaci árára. A piaci árat a termék összes kereslete és kínálata határozza meg. Versenyz vállalat számára a piaci ár adottság Monopólium esetén viszont egyetlen eladó kínálja a terméket, ezért a piaci egyensúlyt meghatározó árat és mennyiséget. KERESLET ÉS BEVÉTEL Az összbevétel az eladott mennyiség és a piaci ár szorzata. Jele: TR A határbevétel megmutatja, mennyivel változik az összbevétel, ha egy egységgel növekszik az eladott mennyiség. Jele: MR MR = ∆TR ∆Q Az átlagbevétel az összbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Jele: AR AR = TR Q A határprofitfüggvény a termelés egyes értékeihez rendeli hozzá a profitváltozásokat, vagyis az összprofitfüggvény deriváltfüggvénye. Az összprofit akkor maximális, ha a határprofit nulla: 33 dπ (Q ) dTR(Q ) dTC (Q ) = − =0 dQ dQ dQ Versenyz vállalat akkor

maximalizálja profitját, ha azt a mennyiséget termeli, ahol a határbevétel (piaci ár) megegyezik a határköltséggel. PROFITMAXIMALIZÁLÁS RÖVID TÁVON TELJES BEVÉTEL ÉS TELJES KÖLTSÉGEK ALAPJÁN Az összköltségfüggvény és összbevételfüggvény távolsága mutatja meg az egyes kibocsátási szintekhez tartozó összprofit nagyságát. Az összbevétel mindaddig kisebb, mint az összköltség, amíg a két függvény nem metszi egymást. Eddig a pontig az összprofit negatív. Ezt követ en a az összbevétel meghaladja az összköltséget. A két függvény távolsága maximális, ha meredekségük megegyezik. Ezt a pontot megkapjuk, ha az összbevételfüggvénnyel párhuzamosan érint t hízunk az összköltségfüggvényhez. PROFITMAXIMALIZÁLÁS MC SEGÍTSÉGÉVEL A határbevételi egyenes két pontban metszi a határköltség-függvényt, q1 és q* kibocsátás mellett. q1 kibocsátás esetén a határköltség szintén megegyezik a határbevétellel,

formailag tehát érvényesül a profitmaximalizálás feltételei. Ez a pont azonban nem stabil egyensúlyi pont, hiszen ha tovább növeljük a kibocsátást növelhet az összprofit. 34 A RÖVID TÁVÚ KÍNÁLAT A versenyz vállalat kínálati függvénye nem más, mint a határköltségfüggvénynek az átlagos változóköltségfüggvény minimuma felett lév szakasza. Ha az ár kisebb, mint az átlagos változó költség minimuma, akkor a vállalat nem termel. TERMEL I TÖBBLET A termel i többlet a határköltség és a piaci ár közötti különbségek összege. FEDEZETI ÉS ÜZEMBEZÁRÁSI PONT Azt a termelés költség ár kombinációt, ahol az ár megegyezik az átlagos változó költséggel és a határköltséggel, üzembezárási pontnak nevezik. Azt a termelés költség ár kombinációt, ahol a határköltség megegyezik az átlagköltséggel és az árral, fedezeti pontnak nevezik. HOSSZÚ TÁVÚ KÍNÁLAT Hosszú távon egyetlen vállalat sem lehet

vesztesége, hiszen fennmaradásának feltétele, hogy minden költsége megtérüljön. Ha egy iparágban a vállalatok nem realizálnak gazdasági profitot, akkor a cégek nem akarják elhagyni az ágazatot, de a kívülállók sem akarnak belépni a piacra. Így a piaci egyensúly stabilizálódik Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának három feltétele: • az iparág minden vállalata maximalizálja profitját • egyetlen vállalat se legyen érdekelt abban, hogy kilépjen vagy belépjen a piacra, vagyis egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot • egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz adott ár mellett a kínált mennyiség azonos legyen a keresett mennyiséggel 36 8. A MONOPÓLIUM TISZTA MONOPÓLIUM A monopólium minden tekintetben ellentéte a tökéletes versenynek: egyetlen eladó kínálja az adott terméket, ebb l következ en ármeghatározó szerepe van, és piaci hatalmával képes megakadályozni, hogy versenytárs jelenjen

meg a piacon. A monopóliumnak tehát alkalmazkodnia kell a piaci kereslethez, és figyelembe kell vennie költségeit is. Monopólium tiszta formájában nagyon ritkán fordul el . MONOPOLER Monopoler vel rendelkezik az a vállalat, amelyik elég nagy piaci részesedéssel bír ahhoz, hogy termékének árát meghatározza. TERMÉSZETES MONOPÓLIUM Természetes monopólium akkor alakul ki, amikor a gazdaságos üzemméret olyan nagy, hogy egyetlen vállalat olcsóbban tudja kielégíteni a piaci keresletet, mint több kisebb vállalat. TELJES BEVÉTEL ÉS HATÁRBEVÉTEL MONOPÓLIUM ESETÉN Az összbevétel és a határbevétel alakulását viszonylag egyszer en levezethetjük egy lineáris keresleti függvény alapján! Egy lineáris keresleti függvény inverzének általános alakja: P = a − bQ , ahol a a függ leges tengelymetszet, b pedig a keresleti függvény meredeksége. Ennek alapján felhasználva TR(Q ) = P(Q ) ⋅ Q összefüggést: TR = Q (a − bQ ) = aQ − bQ 2

Majd ennek Q szerinti deriváltja a határbevételi függvény: MR(Q ) = a − 2b 37 Ezekb l látszik, hogy a keresleti függvény és a határbevételi függvény ugyanazon értéknél (a-nál) metszi a függ leges tengelyt; a vízszintes tengelyt pedig éppen fele akkora értéknél ( a a -nél) metszi, mint a keresleti függvény   , 2b b vagyis a határbevételi függvény meredeksége kétszerese a keresleti függvény meredekségének. 38 A MAXIMÁLIS PROFITOT BIZTOSÍTÓ KÍNÁLAT MEGHATÁROZÁSA A monopólium maximális profitot biztosító kínálata az a termékmennyiség, amelyiknél a határköltség és a határbevétel megegyezik egymással. Az ehhez a mennyiséghez tartozó ár nagyobb, mint a határbevétel. A monopólium maximális kínálata akkora mennyiség lehet, ahol a határbevétel nullává válik. OPTIMÁLIS KÍNÁLAT ÉS KÍNÁLATI ÁR Ha a monopólium az optimálisnál kevesebbet termelne (pl. Q1-et), akkor elveszítené a

bevételének egy részét, hiszen a magasabb áron kevesebbet tudna eladni. A profitja csökkenne, ami azt jelzi, hogy a bevétel ennyivel csökkenne nagyobb mértékben, mint a költségek. Ha viszont az optimálisnál többet termelne (pl. Q3-at), azt alacsonyabb áron kellene eladni, ezért a bevételnövekedés kisebb lenne, mint a költségnövekedés, a profit ismét csökkenne. A HOLTTEHERVESZTESÉG A piac tökéletlen m ködése miatt az összes többletben (a fogyasztói és a termel i többletben) bekövetkez csökkenést holtteherveszteségnek nevezzük. A versenyz vállalatok Qv menynyiséget Pv áron értékesítenek. Ugyanezen piacon egy monopólium Qm mennyiséget Pm áron ad el. 39 A fogyasztói többlet csökkenni fog A és B nagysággal. Ugyanakkor a termel i többlet nagysága kisebb lesz C nagysággal, továbbá növekszik az árnövekedés következtében A nagysággal. Az elveszett fogyasztói többlet egy része a monopólium termel i többletévé

alakul át, ugyanakkor B és C teljesen elvész Így a társadalom teljes vesztesége B+C, ami a holtteherveszteség nagysága 9. AZ OLIGOPOL MODELLEK Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki. Monopolisztikus verseny esetén a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaci értékesítésb l csekély, de képesek terméküket megkülönböztetni a többiekét l, vagyis a kínálat termékdifferenciált. Duopólium esetében két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogén terméket állítanak el . COURNOT DUOPOL MODELLJE Az Augustin Cournot által kidolgozott modell olyan piaci helyzetre vonatkozik, ahol két vállalat elégíti ki a piaci keresletet. A két vállalat terméke homogén, a vev nek tehát közömbös, hogy melyikt l vásárol. A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt. A vállalatok egyid ben hozzák meg döntésüket, hogy mennyit termeljenek. Mindkét

vállalat abból a feltevésb l indul ki, hogy a másik az el id szakban kínált termékmennyiséget fogja továbbra is termelni, vagyis a versenytárs kibocsátását adottnak tekintve dönt arról, hogy mennyit termeljen. A reakciógörbe megmutatja, hogy a másik vállalat különböz nagyságú kínálatát adottnak tekintve, mennyit kínálna az adott vállalat, saját helyzetét optimalizálandó. A vízszintes tengelyen az 1. vállalat termelését, a függ leges tengelyen a 2 vállalat termelését ábrázoljuk Ha a 2 vállalat nem termel, akkor az 1. vállalat termelése megegyezik a monopolista kibocsátással Az 1. vállalat kilép a piacról, ha a 2 vállalat annyit termel, mint a tökéletes versenyes iparág. 41 Ez utóbbi természetesen jóval nagyobb mennyiség, mint a monopóliumé lenne, ezért a tengelymetszet nagyobb termelésnél van. COURNET-EGYENSÚLY Azt a pontot (kibocsátás- kombinációt), ahol a tényleges, és a reakciógörbék által várt

output megegyezik egyensúlyi egymással pontnak Cournot-féle nevezzük. Tegyük fel, hogy az 1. vállalat már m ködött, amikor a 2 vállalat belépett a piacra. Az 1 vállalat kínálatát monopolistaként határozta meg, vagyis induló helyzetben az A pontban volt. A 2 vállalat ennek megfelel en a B pontban alakította ki a kínálatát Az 1 vállalat ezt tapasztalva csökkenti a következ id szakban kínálatát, mégpedig a C pontnak megfelel en, hiszen a 2 vállalat B pontbeli kínálatához igazodva számára ez biztosítja a maximális profitot Ehhez most a 2. vállalat kénytelen igazodni, és növelni kibocsátását, a D pontnak megfelel en A folyamat eredményeként az 1 vállalat olyan mértékben csökkenti kínálatát, a másik pedig annyira növeli, hogy a Cournot-egyensúlyi pontba kerüljenek. ALGEBRAI LEVEZETÉS Adott egy lineáris keresleti függvény. Feltételezzük, hogy a két vállalat határköltsége konstans és megegyezik egymással: MC1 = MC 2 A

piaci kereslet a két vállalat együttes termelése elégíti ki, így a már ismert lineáris keresleti függvény inverze a következ képpen írható fel: P = a − b(Q1 + Q2 ) Az 1. vállalat profitfüggvénye: π 1 = [a − b(Q1 + Q2 )]Q1 − TC (Q1 ) A profit akkor maximális, ha az el Q1 szerinti deriváltja nulla: a − bQ2 − 2bQ1 − MC1 = 0 Ha kifejezzük Q1 -t, akkor megkapjuk az 1. vállalat reakciófüggvényét, hiszen azt látjuk, hogyan függ az 1. vállalat profitmaximalizálandó kibocsátása a 2 vállalat termelését l Q1 = a − bQ2 − MC1 2b Az 1. vállalat reakciófüggvénye, lineáris keresleti függvényt és állandó határköltséget feltételezve Ezzel teljesen azonos a 2 Vállalat reakciófüggvénye, értelemszer en felcserélve az indexeket: Q2 = a − bQ1 − MC 2 2b Az MC1 = MC 2 alkalmazva a két függvény metszéspontjához tartozó Q1 és Q2 értékeket a két egyenlet segítségével meghatározhatjuk a − MC a − MC Q1 =

Q2 = 3b 3b A Cournot-optimumban tehát a két vállalat azonos mennyiséget termel, ha határköltségeik megegyeznek. A két vállalat együttes, azaz piaci kínálatának összege: Q = Q1 + Q2 = 2(a − MC ) 3b Miután a két vállalat külön-külön döntött a kínálatról, a piacon az együttes kínálat alapján alakul ki az ár. Az egyenkénti és az együttes kínálat nagyságát meghatározhatjuk eltér határköltségek esetére is. a − 2MC1 + MC 2 3b a − 2 MC 2 + MC1 Q2 = 3b 2a − (MC1 + MC 2 ) Q = Q1 + Q2 = 3b Q1 = 43 A Cournot-modell azt feltételezi, hogy a piacon lev két vállalat versenyez egymással. Ilyen piaci helyzetben azonban joggal feltételezhet , hogy a vállalatok megállapodnak egymással, ha az számukra kedvez bb. Ha a két vállalat együttesen döntene a termelésr l és a piaci árról, akkor úgy viselkednének, mint egy monopólium Ebben az esetben az összesített határköltség és a piaci keresleti függvényb l levezetett

határbevételi függvény alapján alakítanák ki azt a kibocsátási mennyiséget, amely mellett az együttes profit maximális. Így az összes termelés a monopolista kibocsátásnak felelne meg, a vállalatok ezen osztoznának, határköltségük vagy kapacitásaik arányában. A reakciófüggvények ábrázolását könnyen beláthatjuk, hogy ez a termelés bizonyosan kisebb, mint az egymástól független döntés eredményeként kialakuló érték. Az A és a B pontok jelölik azokat a termelési értékeket, amelyek monopóliuma esetén valósulnának meg. Ha a két vállalat megállapodik egymással, akkor nyílván ezt a termelési mennyiséget fogják kínálni és ezen kell megosztozniuk egymással. Ha az A és B pontokat összekötjük egymással, akkor egy ún. szerz dési görbét kapunk, amelyen azon termelésmegosztási kombinációk helyezkednek el, ahogyan a két vállalat megoszthatja egymás között a monopolista kínálati menynyiséget. A szerz dési görbe

minden egyes pontja kisebb együttes kibocsátást jelent, mint a Cournot-egyensúlyhoz tartozó összesített termelés. A két vállalat megállapodása tehát a termelés csökkenéséhez és a zárak növekedéséhez vezet Ugyanakkor a két vállalat összes profitja nagyobb lesz. STACKELBERG DUOPÓL MODELLJE A Stackelberg-modell alapvet en abban különbözik a Cournot-duopóliumtól, hogy a vállalatok nem egy id ben döntenek. Az egyik vállalat el bb dönt, és ismeri a másik vállalat várható reagálását, a másik pedig igazodik ehhez a döntéshez Az els vállalatot ezért gyakran nevezik vezet vállalatnak, míg a másikat követ nek. 44 Tegyük fel, hogy az 1. vállalat a vezet , és a 2 vállalat a követ Alkalmazzuk most is azt az egyszer sítést, hogy a két vállalat határköltsége állandó és megegyezik egymással. A 2 vállalat reakciógörbéjét már ismerjük, hiszen az megegyezik a Cournot-modellben megismerttel A 2 vállalat készen találja az 1

vállat döntését, amit Q1-gyel jelölünk. Ehhez alkalmazkodva határozza meg azt a kibocsátási mennyiséget, ami adott keresleti függvény mellett a maximális profitot biztosítja számára. Q2 = a − bQ1 − MC 2b Az 1. Vállalat úgy hozza meg döntését, hogy tisztában van a piaci helyzettel, azaz tudja, hogy a piaci keresletet ketten fogják kielégíteni, és a 2. Vállalat alkalmazkodni fog az döntéséhez Ezért kínálatát úgy határozza meg, hogy bekapcsolja a 2 vállalat magatartására vonatkozó Q2 = a − bQ1 − MC összefüggést is. 2b Az 1. vállalat összbevételét úgy határozza meg, hogy a lineáris keresleti függvényben a 2 vállalat termelését annak reakciófüggvényével helyettesíti:  a − bQ1 − MC   π 1 = a − b Q1 +  Q1 − TC 2b    A szokásos módon kapjuk meg a maximális profitot biztosító értéke, azaz Q1 szerint deriváljuk és 0-val tesszük egyenl vé: a − 2bQ1 − 1 (a −

2bQ1 − MC ) − MC = 0 2 Ha Q1-re rendezzük, akkor megkapjuk az 1. vállalat optimális kínálatának nagyságát: a − MC 2b a − MC a−b − MC a − MC 2b Q2 = = 2b 4b Q1 = Az iparág összes kínálata: Q = Q1 + Q2 = 3(a − MC ) 4b A nagyvállalatok gyakran választják ezt az ún. els lépésb l adódó el nyt , mondván, a versenytárs csináljon amit akar. 45 BERTRAND DUOPÓL MODELLJE Mindkét eddigi modellben a szerepl k döntési folyamata alapvet en a termelési szint meghatározására irányult. A Bertrand-féle modellben a szerepl k magatartása annyiban hasonló a Cournot-modellben feltételezett magatartáshoz, hogy szerepl ink itt is feltételezik a másik félr l, hogy egy, a döntés során lényeges tényez t nem változtatnak. Ebben az esetben azonban e tényez nem a mennyiség, hanem az ár. Tegyük fel, hogy két vállalat elégíti ki a keresletet, a fogyasztók magatartását továbbra is a P = a − bQ inverz keresleti függvénnyel

jellemezhetjük. Az egyensúlyi helyzetet az a biztosítja, amelyre fennáll: ( p1 , p 2 ) ár, valamint (Q1 ,Q2 ) mennyiségi páros a − p1 , és Q2 = 0 b a − p2 Ha p1 > p 2 , akkor Q1 = 0 , és Q2 = b a − p2 Ha p1 = p 2 , akkor Q1 + Q2 = b Ha p1 < p 2 , akkor Q1 = Megjegyzés a két vállalat ármeghatározásával kapcsolatban: • Nem fordulhat el olyan helyzet, amikor az árak nem egyenl ek, és a kisebbik ár magasabb, mint a határköltség. • Nem fordulhat el olyan helyzet sem, amikor az árak nem egyenl ek, és a kisebbik ár kisebb, vagy egyenl a határköltséggel. • Nem fordulhat el olyan helyzet, amikor az árak egyenl ek, és a határköltség alatt, vagy a határköltség felett helyezkednek el. ⇒ Az áraknak egyenl eknek kell lenniük, s meg kell egyezniük a határköltséggel. A bertrand-i elvek alapján m köd gazdaság egyensúlyi pontja megegyezik a tökéletesen versenyz iparág egyensúlyi pontjával. MONOPOLISZTIKUS VERSENY Monopolisztikus

verseny esetében az adott termék piacán relatíve sok vállalat m ködik, melyek piaci részesedése kicsi, ezért elképzelhetetlen, hogy egy cég önmagában képes legyen akkora termelésre, ami a piaci árat befolyásolná. 46 A vállalatok által gyártott termékek, vagy szolgáltatások nem tökéletes helyettesít i egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. Az iparág vállalatai saját termékük árát és a kínálat mennyiségét úgy határozzák meg, hogy figyelmen kívül hagyják a többiek döntéseit, pontosabban annak csak végs következményét, a piac egészére vonatkozó árát veszik számításba. A verseny legfontosabb feltétel érvényesül: szabad a piacra való belépés és a piacról való kilépés. Mivel a gazdasági profit legfeljebb abból származhatnak, hogy a megkülönböztetett terméket sikerül valamivel magasabb áron értékesíteni, mint a tömegterméket, ezért egyetlen termel sem fog arra törekedni, hogy megegyezést

kössön a többiekkel. MONOPOLISZTIKUS KERESLETI FÜGGVÉNY A vállalatnak két keresleti függvénnyel kell számolnia, mert a terméke iránti keresett mennyiség két okból változhat: ha változtatja meg az árát vagy ha a piacon szerepl mindegyik vállalat változtatja meg az árát. Az egyik egyéni keresleti görbe azt fejezi ki, hogy mennyivel változik a keresett mennyiség, ha a vállalat egyedül változtatja meg az árat (asszimetria keresleti görbe). A másik egyéni keresleti görbe azt mutatja meg, hogyan változik a vállalat termékének keresett mennyisége, ha egyidej leg valamennyi vállalat megváltoztatja az árat (szimmetria keresleti görbe). A vállalat p0 ár mellett ugyanakkora mennyiséget tud eladni szimmetria és aszimmetria keresleti görbéje alapján. Ha azonban az árat csökkenti p1 -re, akkor az eladott mennyiség a szerint változik, hogy a többi vállalat is követi-e vállalatukat az árcsökkentés során. Ha igen, akkor eladásait csak q1

-re tudja növelni Ha viszont a többi vállalat nem csökkenti az árat, akkor vállalatunk képes lehet q1 -re növelni az értékesítést. 47 10. A TERMELÉSI TÉNYEZ K PIACA, A MUNKAPIAC A TERMELÉSI TÉNYEZ K KERESLETE A termelési tényez k kereslete ugyanúgy negatív meredekség . Mint az eddig megismert keresleti függvények, csak más okból. A termelési tényez k kereslete származékos kereslet, mert keresletük alakulását a segítségükkel termelt termékek eladási lehet ségei határozzák meg. Ha egy vállalat növelni kívánja termelését, akkor növelni fogja a tényez k iránti keresletét is, még akkor is, ha azok ára nem változik. PROFITMAXIMALIZÁLÁS A tényez -határköltség megmutatja, mennyivel változik az összköltség, ha a termelési tényez felhasznált mennyiségét egységnyivel növeljük. Jele: MFC MFC L = ∂TC (Q (K , L )) ∂L Ha adott a t keállomány nagysága: dTC (Q(L )) dTC (Q ) dQ (L ) = ⋅ = MC ⋅ MPL dL dQ dL A

határtermék-bevétel megmutatja, mennyivel változik az összbevétel, ha a termelési tényez mennyiségét egységnyivel növeljük. Jele: MRP ∂TR(Q (K , L )) ∂L dTR(Q(L )) dTR(Q ) dQ(L ) = ⋅ = MR ⋅ MPL Adott t keállomány esetén: dL dQ dL MRPL = A maximális profit akkora tényez -felhasználásánál biztosított, amelynél a határtermék-bevétel megegyezik a tényez -határköltséggel: MFC L = MRPL MC ⋅ MPL = MR ⋅ MPL MC = MR 48 GAZDASÁGI JÁRADÉK A gazdasági járadék az a különbség, ami az adott termelési tényez nek ténylegesen kifizetett öszszeg és az adott termelési tényez megszerzéséért minimálisan szükséges összeg között van. 49 11. A T KEPIAC, A VÁLLALKOZÓ JÖVEDELME, A JÖVEDELEMELOSZTÁS JELENÉRTÉK A jelenérték kifejezi, mennyit és ma egy jöv ben várható pénzbevétel. Egy t év múlva várható x összeg bevétel jelenértéke PV , ha PV -t ma a piaci kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x

összeghez jutnánk, kamatos kamatot számítva. Adott t keállományból várható nettó hozamok jelenértékeinek összege: PV = n Rn Rt R1 R2 . , + + + = ∑ 2 n 1 + i (1 + i ) (1 + i ) t =1 (1 + i )t ahol Rt a t -edik évben várható nettó hozam. NETTÓ JELENÉRTÉK A nettó jelenérték a várható nettó hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek) és a befektetett összegnek a különbsége. Jele: NPV n NPV = ∑ t =1 Rt (1 + i )t −K A VÁLLALKOZÓ JÖVEDELME, JÖVEDELEMMEGOSZTÁS A jövedelmeket legalább háromféle szempontból kell vizsgálnunk: • hogyan keletkeznek • mennyi van bel le • mire használják fel A fogyasztói magatartás, a termék értékének megoszlása, a tényez k díjazásának alakulása a mikroökonómia tárgya. Ha a jövedelemeloszlást a termelési tényez k díjazásaként elemzzük, akkor funkcionális jövedelemeloszlásról beszélünk. A megoszlás ebben az esetben attól függ, hogy az adott termelési tényez

mennyivel járul hozzá az össztermeléshez. 50 A tényez k hozzájárulása és a termelés kapcsolata: MPL ⋅ L + MPK ⋅ K + QE = Q , ahol L és K a munka és a t ke felhasznált mennyiségeit, az MPL, és MPK az egyes tényez k határtermékeit, a QE pedig a vállalkozó profitjának megfelel terméktömeget jelöli. Tökéletes verseny esetén a kereslet és a kínálat, valamint a gazdasági szerepl k egyéni törekvései azt eredményezik, hogy mindegyik tényez éppen annyit kap a létrehozott összes termékb l, amennyi a tényez közrem ködésének tudható be. Az outputból származó összbevétel a következ képpen oszlik meg az egyes tényez k között: P ⋅ MPL ⋅ L + P ⋅ MPK ⋅ K + P ⋅ Q E = P ⋅ Q , ahol P az eladott termék egységára, és P ⋅ QE = π . Az összbevételb l mindegyik tényez akkora összeget kap, ami a felhasznált mennyiségének és egységárának szorzata: L ⋅ PL + K ⋅ PK + π = P ⋅ Q Az egyensúlyi munkabér megegyezik a

munka határtermék-bevételével, ezért az alkalmazott munka összdíjazása: L ⋅ PL = L ⋅ (P ⋅ MPL ) Behelyettesítve ezt az el egyenletbe: L ⋅ P ⋅ MPL + K ⋅ P ⋅ MPK + π = P ⋅ Q Ez az eloszlási arány azonban csak akkor alakul ki, ha minden piacon tökéletes verseny van és semmi nem akadályozza az egyensúly kialakulását. 51 12. AZ ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY Az általános egyensúlyi elemzés az árakat és a termék-, valamint tényez mennyiségeket szimultán határozza meg az összes piacon, figyelembe véve azok kölcsönhatásait is. Az általános egyensúlyi elmélet azokat a feltételeket és összefüggéseket tárja fel, amely az összes részpiac együttes egyensúlyát biztosítják A PARETO-HATÉKONY CSERE ÉS EGDEWORTH-DOBOZ SEGÍTSÉGÉVEL TERMELÉS EGYENSÚLYA AZ A csere Edgeworth-doboza egy kétszerepl s gazdaság kéttermékes jószágterét jelenti, ami a két szerepl jószágterének egymásba fordított

koordináta-rendszeréb l származtat- ható. Pareto-hatékony a jószágmennyiség, ha nem lehet úgy javítani bármely szerepl helyzetén, hogy az nem rontaná valaki más helyzetét. A csere szerz dési görbéje az Edgeworth-dobozban azokat a termékkombinációkat köti össze, amelyekr l nem lehet úgy elmozdulni, hogy az kölcsönös el nyökkel járna. Ezen pontok tartalmazzák a Paretohatékony készletmegoszlási lehet ségeket. 52 A termelés Edgeworth-dobozában a rendelkezésre álló két termelési tényeminden lehetséges kombinációja szerepel. Tegyük fel, hogy a gazdaságban 30 t ke és 50 munka áll rendelkezésre. Ha minden termelési tényez t a hal termelésére fordítanánk, akkor 8 halat tudnánk termelni (OB pont). Ha viszont csak banánt termelünk, akkor abból 10 egységet tudunk el állítani (OH pont). A doboz sarkában az isoquantok egy pontra zsugorodnak, hiszen az adott terméket nem lehet más tényez kombinációval el állítani, mint

amit a tényez készlet meghatároz. A két termék isoquantjait tartalmazó koordináta-rendszer egymásba fordításával kapjuk meg a termelés Edgeworthdobozát. A termelés szerz dési görbéje az isoquantok érintési pontjait köti össze. A szerz dési görbe mentén tehát a két termék esetében a technikai helyettesítés határrátája mindkét terméknél azonos. MRTS KH L = MRTS KB L A tökéletes verseny a termelési tényez k piacán biztosítja, hogy a piaci egyensúly és a Pareto-hatékony tényez felhasználás egyszerre valósuljon meg. MRTS KH L = MRTS KB L = pL pK A TERMELÉSI LEHET SÉGEK HATÁRA A termelési lehet ségek határa, vagy más néven a transzformációs görbe, azon termékkombinációk összessége, amelyeket az adott mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényez k teljes kihasználása mellett a gazdaság maximálisan képes termelni. Az OH pontban adott feltételek között egyáltalán nem termelnek halat, de ez a pont jelzi

a banánból maximálisan termelhet mennyiséget. Az OB pontban viszont a rendelkezésre álló termelési tényez ket csak a hal termelésére fordítják Bármelyik széls pontból indulunk is ki, a másik termék termelése csak úgy növelhet , ha az egyik termelését csökkentjük. A termelés szerz dési görbéjén kijelölt A, B és C pontok a tényez k teljes kihasználásával hatékonyan termelhet termékkombinációkat jelentik. Ezeket vetítettük át az alsó koordináta-rendszer transzformációs görbéjére. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY A termelés és a fogyasztás együttes egyensúlyát egy kéttermékes jószágtérben tudjuk bemutatni. A banán-hal fogyasztói térbe berajzoltuk a transzformációs görbét. A piacon kialakult árarányok mellett a termel k az A pontnak megfelel kombinációt választották ki. Ez lesz az a termékmennyiség, amely a két fogyasztó számára rendelkezésre áll, és amit k eloszthatnak egymás között. Az A pont felfogható a csere

Edgeworth-doboza csúcspontjának. Ez lehet a szerz dési görbe egyik végpontja. A tényleges termékmegoszlás attól függ, milyen volt az induló készletmegoszlás, de bizonyos, hogy a szerz dési görbe valamelyik pontját fogják választani. Bármilyen felosztás is alakul ki, a két fogyasztó számára azonos lesz a két termék helyettesítési határrátája. 54 A transzformációs határrátája megegyezik a két termék helyettesítésének határrátájával. MRTy x = MRS y x = px py A termék és a termelési tényez k tökéletesen versenyz piaca biztosítja a gazdasági és technikai hatékonyságot. Az általános egyensúly egyrészt a kereslet és kínálat minden piacon megvalósuló egyensúlyát jelenti, másrészt biztosítja a termelési tényez k hatékony felhasználását, vagyis a szükségletek lehet leghatékonyabb kielégítését és a tényez k optimális felhasználását. A tökéletes verseny a hatékony egyensúly következ feltételeit

elégíti ki: • Hatékony a termékek allokációja a fogyasztók között, azaz a termékek elosztása a szerz dési görbe mentén történik. Ezért a helyettesítés határrátája minden fogyasztó számára azonos lesz A helyettesítési határráták pedig megegyeznek az árarányokkal. • Hatékonyan használják fel a termelési tényez ket: a termelési tényez ket a termelés szerz dési görbéje mentén osztják meg az egyes termékek között. Amib l következik, hogy a technikai helyettesítés határrátája minden termék esetében azonos A termelési tényez k árainak aránya pedig megegyezik ezen technikai helyettesítési határrátával, vagyis minden terméket minimális költséggel állítanak el . • Hatékony a termelés és a fogyasztás kapcsolata: adott termelési tényekkel a lehet legmagasabb szükségletkielégítést biztosítják: a transzformációs határráta megegyezik a fogyasztók helyettesítési határrátájával, így a termékek

árainak optimális aránya azonos a termel k és a fogyasztók számára. EXTERNÁLIÁK Externáliák (küls gazdasági hatás) esetén az egyik szerepl tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szerepl helyzetét. A társadalmi határhaszon mindazon haszonnövekményt tartalmazza, amely egy termék vagy szolgáltatás újabb egységének elfogyasztásával jár. Jele: MSB A társadalmi határköltség pedig mindazon költségnövekmény, amelyet egy újabb termékenység el állítása igényel. Jele MSC 55 Negatív externáliákról akkor beszélünk, ha egy termék el állításának társadalmi határköltsége nagyobb, mint az egyéni: a társadalmi többletköltséget az ár nem tartalmazza. Ezzel együtt a társadalom egyes csoportjainak hasznosságérzete csökken, a társadalmi határhaszon kisebb, mint a kibocsátott termék fogyasztóinak egyéni határhaszna. ΣMC -vel jelöljük az egyéni határköltségek összegét, ΣMU

-val pedig az egyéni határhasznok összegét. Az egyéni határhasznok összege az adott terméket fogyasztók határhasznainak horizontális összege, a termék piaci keresleti függvénye. Az egyéni határköltségek összege pedig az adott terméket termel k határköltségeinek horizontális összege, vagyis a termék piaci kínálati függvénye Ez a két függvény, amelynek metszéspontjában kialakul az egyensúlyi piaci ár és jószágmennyiség Pp , Q p . ( ) Az, hogy az adott iparágban negatív externália létezik, a társadalom számára veszteséget okoz, melyet jóléti veszteségnek nevezünk. Azzal, hogy a piac Qp mennyiséget termel a társadalom szempontjából optimálisnak tartott Qt helyett, többletköltséget okoz a társadalomnak, melynek nagysága az MSC-függvény alatti terület azon része, amely a két termelési nagyság között van (Qt, A, B, Qp pontok által határolt terület). A Qp termeléshez nagyobb társadalmi hasznosság tartozik, mint

Qt-hez, ezért a negatív externália okozta 56 veszteség nem azonos a társadalmi határköltség növekményével. A két termelési érték közötti társadalmihaszon-többlet nagyságát az MSB-függvény alatti terület adja a két termelési mennyiség között (Qt, A, C, Qp pontok által határolt terület). A többletköltségek és a többlethaszon különbsége adja meg számunkra a jóléti veszteség nagyság (A, B, C pontok által határolt terület). Pozitív externália akkor alakul ki, ha a társadalmi összhaszon egy tevékenység hatására nagyobb, mint az egyéni összhaszon, illetve a társadalmi határköltség kisebb, mint az egyéni költségek összessége, a társadalom tehát nagyobb teljesítményhez jut, mint amennyit a piacon megfizet. Pozitív externália esetén az okozza a társadalmi veszteséget, hogy a piac nem termeli meg azt a mennyiséget, amelyet a társadalom szükségesnek tartana. A társadalmilag optimális kibocsátás (Qt) jóval

nagyobb, mint a piacon ténylegesen kialakuló termelés (Qp). A pozitív externália okozta jóléti veszteséget szintén a két kibocsátás között meglév többletköltség és többlethaszon különbségével határozhatjuk meg. A Qt, A, B, Qp terület nagysága adja meg azt a haszonveszteséget, ami a társadalmat éri: ennyivel több hasznossághoz jutnának a társadalom tagjai, ha a kibocsátását a társadalmi határhaszon és a társadalmi határköltség határozná meg. Ez az elmaradt haszon nagysága A nagyobb mennyiséget ugyanakkor a társadalom nagyobb költséggel is termelné. A kett különbsége határozza meg a jóléti veszteség nagyságát (A, B, C pontok által határolt terület). 57 KÖZJAVAK A közjavak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeknek fogyasztási módja eleve lehetetlenné teszi az ellenszolgáltatás beszedését. A közjavak fogyasztói nem realizálnak egymással: ezen javak esetében ugyanis egy újabb fogyasztó belépésével

nem csökken a többiek fogyasztási lehesége, ezért az újabb fogyasztó belépése nem igényel többletköltséget sem. Fogyasztásából nem lehet senkit kizárni, mert csak közösen lehet fogyasztani A közjavakat csak az állam képes termeltetni és költségeit az adózáson keresztül fizetteti meg. 58 13. FELADATOK A TERMELÉS KÖLTSÉGEI Œ Egy vállalat teljes költség függvénye TC = 1000 + 30q 2 − 2q 3 a) Számítsa ki, hogy milyen kibocsátás mellett lesz a vállalat határköltsége minimális! (TC )′ = (1000 + 30q 2 − 2q 3 )′ = 60q − 6q 2 ′ MC = (TC ) = 60q − 6q 2 MC-t q szerint deriváljuk és a deriváltat egyenl vé tesszük nullával: 60 − 12q = 0 60 = 12q q=5 b) Határozza meg azt a kibocsátási szintet, amely mellett a változó inputtényez átlagterméke maximális! A munka átlagterméke ott maximális, ahol az átlagos változó költség (AVC) minimális: VC = 30q 2 − 2q 3 AVC = 30q − 2q 2 Ahol az átlagos változó

költség minimális, ott: MC = AVC . 60q − 6q 2 = 30q − 2q 2 0 = 4q 2 − 30q 0 = 2q(2q − 15) N O 2q ≠ 0 2q − 15 = 0 q≠0 2q = 15 q = 7,5 59 • Egy vállalkozás gazdasági költsége 120.000 ezer forint Ebb l az explicit költség 70.000 ezer forint, az amortizáció értéke 10000 ezer forint Az vállalkozás árbevétele 150000 ezer forint Számítsa ki a megadott adatok alapján: - az implicit költséget gazdasági költség explicit költség = implicit költség 120.000 − 70000 = 50000 - a számviteli költséget explicit költség + amortizáció = számviteli költség 70.000 + 10000 = 80000 - a nominálprofitot implicit költség amortizáció = normál profit 50.000 − 10000 = 40000 - a számviteli profitot árbevétel (összbevétel) számviteli költség (explicit + amortizáció) = számviteli profit 150.000 − (70000 + 10000) = 70000 - a gazdasági profitot árbevétel (összbevétel) gazdasági költség = gazdasági profit 150.000

− 120000 = 30000 Ž Egy vállalkozó gazdasági profitja 10.000 (ezer forint) Az el nem számolható implicit költség nagysága: 60000 ezer forint Az amortizáció nagysága: 10000 ezer forint A vállalkozó tervezett árbevétele 150000 ezer forint Számítsa ki a vállalkozó: - explicit költségét számviteli költség amortizáció = explicit költség 100.000 − 10000 = 90000 - implicit költségét gazdasági költség + explicit költség = implicit költség 160.000 − 90000 = 70000 - számviteli költségét gazdasági költség normál profit = számviteli költség 160.000 − 60000 = 100000 60 - gazdasági költségét árbevétel (összbevétel) gazdasági profit = gazdasági költség 150.000 − (− 10000) = 160000 - számviteli- és normál profitját el nem számolható implicit költség = normál profit = 60.000 normál profit + gazdasági profit = számviteli profit 60.000 + (− 10000 ) = 50000 • Az Ön szomszédja videokölcsönz t nyit.

A következ ket meséli el induló vállalkozásáról Az üzlethelység havi bérleti díja 8000 forint, amelyet egy évre el re ki kell fizetnie a tulajdonosnak. A berendezés 700000 forintjába kerül, úgy gondolja ezt 5 évig nem kell cserélnie. Tervezett árbevétele: 2 millió forint A vállalkozás elindulásához szükséges forgót ke 500000 forint A videokölcsönzés megkezdéséhez szükséges t ke felét hitelb l képes csak biztosítani. A hitelt egy évre kapja, amelynek kamata 25% A szükséges t ke másik felét értékpapírjainak eladásával biztosítja, amelyek kamata 20%. 16 órás nyitva tartást tervez, ezért felvesz egy alkalmazottat is napi 4 órás munkaid re. A neki fizetett havi munkabér 20000 forint Természetesen otthagyja eddigi állását, ahol havi 50.000 forintot keresett Úgy számolja, hogy a havi rezsi a bérleti díjon felül 15.000 forint Segítsen szomszédjának várható költségeinek és profitjának kiszámításában! Határozza meg: -

explicit költség bérleti díj: rezsi: kamat: munkabér: 96.000 Ft 180.000 Ft 162.000 Ft 240.000 Ft 678.000 Ft - implicit költség gazdasági költség: 1.547600 Ft − explicit költség: 678.000 Ft 869.600 Ft 61 - számviteli költség explicit költség: 678.000 Ft amortizáció: 140.000 Ft 818.000 Ft - gazdasági költség számviteli költség: 818.000 Ft el nem számolható implicit költség (normál profit): • saját korábbi munkabér: 600.000 Ft • korábbi t kejövedelem: 129.600 Ft 1.547600 Ft - gazdasági profit árbevétel: 2.000000 Ft − gazdasági költség: 1.547600 Ft 452.400 Ft - normál profit el nem számolható ktg.: • saját korábbi munkabér: • korábbi t kejövedelem: 600.000 Ft 129.600 Ft 729.600 Ft - számviteli profit nagyságát normál profit: 729.600 Ft gazdasági profit: 452.400 Ft 1.182000 Ft Érdemes-e az Ön véleménye szerint szomszédjának feladnia eddigi munkahelyét és tervezett vállalkozását elkezdenie? Válaszát

indokolja meg! 62 A VÁLLALATI KÍNÁLAT TÖKÉLETES VERSENY ESETÉN Œ A bal oldali ábra egy tökéletesen versenyz vállalat költségfüggvényeit, a jobboldali ábra pedig az iparág egészének kínálati függvényét mutatja. a) Rajzoljon be a jobboldali ábrába egy olyan iparági keresleti függvényt, amely mellett a vállalat pozitív profitot tud realizálni! b) A piaci viszonyok változása miatt a vállalat helyzete romlott. Most veszteségének minimalizálása a célja. Rajzoljon be a jobboldali ábrába egy ennek a helyzetnek megfelel iparági keresleti függvényt! Jelölje a vállalat veszteségének nagyságát! • Egy vállalat változó költség függvénye: VC = 2q 2 − 10q + 18 a) Milyen kibocsátási szint mellett lesz a változó inputtényez átlagtermékének maximális értéke? Az átlagtermék annál a kibocsátási szintnél lesz maximális, ahol az AVC mi63 nimális: AVC min = MC AVC = 2q − 10 + 18 q MC = 4q − 10 2q − 10 + 18 q =

4q − 10 2q 2 − 10q + 18 = 4q 2 − 10q 2q 2 = 18 q2 = 9 q=3 b) Milyen piaci ár mellett alakul ki a vállalat üzemszüneti pontja, ha a vállalat tökéletesen versenyz ? Tökéletes verseny esetén az üzemszüneti pont jellemz je: P = AVC min = MC Ebb l és az a) pontbeli számításból következik, hogy az üzemszüneti pont: P = 4q − 10 = 4 ⋅ 3 − 10 = 2 q = 3 és P = 2 Ž Egy vállalat termelési függvénye: Q = 5 K 3 L1 2 A vállalat által rövid távon felhasznált t ke mennyisége K=2. A vállalat számára a következ piaci árak adottságaként jelennek meg: Px = 800 PL = 1.600 és PK = 10.000 Számítsa ki a következ ket a rövid távú profitmaximumot biztosító kibocsátás mellett: a) Termelés Q = 40 L ebb l L-t kifejezve: L = Q 2 1.600 VC = L ⋅ p L = 1.600 ⋅ Q 2 1600 = Q 2 MC = 2Q P = MC 2Q = 800 azaz Q = 400 64 b) felhasznált munka mennyisége L = 400 2 1.600 = 100 c) a vállalat fix és változó költsége FC = K ⋅ PK = 2 ⋅ 10.000

= 20000 VC = 160.000 d) a határköltség nagysága MC = 800 e) a t ke és munka határterméke MPK = 15 K 2 ⋅ L = 600 MPL = 5 2 ⋅ K 3 ⋅ L−1 2 = 2 f) a technikai helyettesítési határráta konkrét értéke MRTS K L = 1 300 g) a vállalat által realizálható profit nagysága! TR = 400 ⋅ 800 = 320.000 TC = 20.000 + 160000 = 180000 profit = 320.000 − 180000 = 140000 65 A MONOPÓLIUM Œ A következ ábrán egy iparág keresleti és határköltség függvényét láthatja. a) Határozza meg az ábra alapján a kínálat nagyságát, valamint az iparágban kialakult árat, ha az iparágban a tökéletes verseny feltételei uralkodnak! QTV = 250 PTV = 200 b) Mekkora lesz a piacra vitt termékmennyiség és a kialakult ár, ha az iparágban monopolviszonyok jellemez ek? QM = 150 PM = 275 c) Jelölje az ábrán a fogyasztói többlet nagyságát mindkét piaci feltételrendszer mellett! 66 d) Mekkora a monopolista viszonyok miatt keletkez

holtteher-veszteség? Jelölje az ábrán! Holtteher-veszteség: (275 − 150 ) ⋅ (250 − 150) = 6.250 2 e) A holtteher-veszteség hányad része éri el a termel ket, illetve a fogyasztókat? A holtteher-veszteségb l a fogyasztókat ér veszteség: (275 − 200) ⋅ (250 − 150 ) = 3.750 2 A termel ket ér holtteher-veszteség: (200 − 150) ⋅ (250 − 150) = 2.500 2 f) Számítsa ki a piacszerkezet változása miatt bekövetkez többlet változását! A fogyasztó többlet változása: FTTV − FTM = fogyasztói (400 − 20) ⋅ 250 − (40 − 275) ⋅150 = 2 = 25.000 − 9375 = 15625 2 g) Mekkora a monopólium által realizálható termel i többlet? A monopólium által realizált termel i többlet: TT = (275 − 150 ) ⋅ 150 + (150 − 75) ⋅150 = 24.375 2 67 • Az alábbi ábra egy monopolhelyzetben lév vállalat terméke iránt keresleti függvényét és költségfüggvényeit látja. a) Jelölje be az ábrába azt a kibocsátási szintet, amely

mellett a vállalat teljes bevétele maximális! Q1 b) Jelölje be, hogy milyen kibocsátási szint mellett lesz a vállalat teljes költsége éppen egyenl a teljes bevételével! Q2 és Q3 c) Határozza meg azt a kibocsátási szintet, amely mellett a vállalat változó termelési tényez jének átlagterméke maximális! Q4 68 d) Jelölje meg, hogy az adott feltételek mellett mekkora lesz a vállalat kibocsátása, mekkora árat alakít ki és mekkora az általa realizált profit! Q5 és PM,, a realizált profit a satírozott terület 69 A TERMELÉSI TÉNYEZ K PIACA Œ Egy vállat kapacitásának b vítése érdekében gépek beszerzését tervezi. A következ ajánlatok közül választhat: I. ajánlat: Beszerzési ár 8 millió forint, várható élettartam 7 év, várható éves hozam 2 millió forint II. ajánlat: Beszerzési ár 5 millió forint, várható élettartam 4 év, várható éves hozam 2,5 millió forint III. ajánlat: Beszerzési ár 7 millió forint,

várható élettartam 5 év, várható éves hozam 3 millió forint A piaci kamatláb 20%. a) Számítsa ki, hogy az ajánlatok közül melyiket érdemes a vállalatnak megvalósítani! 2 2 2 2 2 2 2 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 = −0,79 1,2 1,2 1, 2 1,2 1,2 1,2 1,2 2,5 2,5 2,5 2,5 NPV0 II = −5 + + + + = 1,47 1,2 1,2 2 1,2 3 1,2 4 3 3 3 3 3 NPV0 III = −7 + + 2 + 3 + 4 + 5 = 1,97 1, 2 1,2 1,2 1, 2 1,2 NPV0 I = −8 + Válaszát szövegesen is indokolja meg! A három beruházási lehet ség közül a vállalatnak a harmadikat érdemes megvalósítani. Az els szóba sem jöhet, hiszen a nettó jelenérték negatív, a másik kett közül pedig azt kell kivitelezni, ahol a nettó jelenérték nagyobb. b) Id közben másik vev is jelentkezett az Ön által kiválasztott gépekre. Maximálisan mennyit adna ezekért a gépekért? 3 3 3 3 3 + 2 + 3 + 4 + 5 = 8,97 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 • Tegyük fel, hogy az x termék forgalmazójaként Ön úgy dönt, hogy üzletláncának egyik boltját

értékesíti. Hirdetésére három ajánlat érkezett Ezek jellemz i: 1. ajánlat: A vev most fizet 20 millió forintot, majd három éven át évente 5 millió forintot. 2. ajánlat: A vev a szerz dés aláírásakor fizet 25 millió forintot, majd egy év múlva 4 millió forintot, két év múlva pedig 3 millió forintot. 70 3. ajánlat: A vev 8 millió forintot fizet szerz déskötéskor, majd végtelen lejárattal minden évben 4 millió forintot A gazdaságban kialakult piaci kamatláb 20%. Számítsa ki, hogy melyik ajánlat a legkedvez bb Ön számára! 5 5 5 + 2 + 3 = 30,53 1,2 1,2 1,2 4 4 + 2 = 30,41 2. ajánlat: NPV0 = 25 + 1,2 1,2 4 = 28 3. ajánlat: NPV0 = 8 + 1,2 1. ajánlat: NPV0 = 20 + A három ajánlat körül az els t nik a legjobbnak, mert itt a legnagyobb a nettó jelenérték 71 AZ ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY Œ A meginduló gazdasági növekedésnek köszönhet en városunkban új, keer s vállalat létesül, amely új munkahelyeket, kereseti lehet séget

biztosít a lakosságnak, illetve jelent sen támogatja a helyi focicsapatot. Sajnos ugyanakkor meglehet sen környezetszennyez technológiát alkalmaz termeléséhez. a) Készítsen egy ábrát, amely azt az esetet ábrázolja, hogy a vállalat által okozott pozitív extern határ nagyobb, mint az általa okozott negatív externália! Jelölje meg az externál hatásokból adódó hatékonyásgveszteséget! b) Amennyiben a helyi önkormányzat a társadalmi optimum elérését t zi ki ebben az esetben, akkor milyen közgazdasági eszközök alkalmazását javasolná a kívánt cél elérésére? Mivel a pozitív hatás nagyobb, mint a negatív, ezért például érdemes adóengedményeket, különböz támogatásokat nyújtani a vállalatnak a társadalmi optimum elérése érdekében. 72 • A papírpelenkáknak egyre nagyobb a kereslete, ugyanakkor ezek növelik a hulladékfeldolgozás amúgy is magas költségeit. Számítások szerint a hulladék-feldolgozás 40 forintot

tesz ki darabonként. Az alábbi ábráról leolvashatjuk a papírpelenka iránti keresleti függvényt és a piaci optimumot a) Jelölje meg az ábrán az externáliából fakadó hatékonyság-veszteséget! b) Mutassa be a fenti ábrából kiindulva, hogyan alakul a papírpelenkák egyensúlyi mennyisége, ha a hulladékfeldolgozás költségeit a fogyasztók fizetik meg? Jelölje az ábrán a fogyasztó által fizetett és a termel által realizált árat! PF fogyasztó által fizetett PT termel által realizált 73 74 75 76 1. ALAPFOGALMAK, A TERMÉKEK ÉS A JÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA A SZEKTOROK KÖZÖTT A makroökonómia feltárja azokat a törvényszer ségeket, amelyek a gazdaság egészének mozgását jellemzik Háztartásnak a közgazdaságtan azt a gazdasági egységet nevezi, amely az egyéni fogyasztás színtere. A közgazdaságtan vállalatnak nevezi mindazokat a szervezeteket, amelyeknek alaptevékenysége a termékek vagy szolgáltatások el

állítása. A reálkibocsátás a termékek és szolgáltatások összes mennyisége. A bruttó kibocsátás egy adott id szakban, egy országban megtermelt összes termék és szolgáltatás. Ha minden vállalat és ágazat összes kibocsátása, vagyis a bruttó kibocsátás értékéb l levonjuk a termel fogyasztást (alapanyagok, nyersanyagok, energia, stb.), akkor megkapjuk a végs felhasználásra álló termékek értékét 77 Egy gazdaság végs felhasználásának értékét a hozzáadott érték fejezi ki, amely bruttó kibocsátás értékének a termel fogyasztás feletti része. A teljes árupiaci kínálatot aggregált kínálatnak nevezzük A fogyasztási cikkek és a t kejavak kereslete, valamint az állami áruvásárlások együttesen alkotják az árupiaci aggregált keresletet. Y kibocsátás, C fogyasztás, I beruházás, G állami áruvásárlás, S megtakarítás, T adó, TR transzfer, IM import, X export, reálprofit, i reálkamatláb, N munkások

száma, B kötvény névértéke, W nominálbér, W/P reálbér, P árszínvonal A bruttó hazai termék (GDP) az országban adott évben el állított, végs felhasználásra kerül termék és szolgáltatás összértéke. Az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége a nettó hazai termék (NDP). A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az ország állampolgárai által adott évben realizált összes els dleges jövedelem. A nettó nemzeti jövedelem (NNI) a belföldiek által realizált nettó jövedelmek összessége. 78 A bruttó vagy nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI vagy NNDI) az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó vagy nettó jövedelem összessége. Bruttó kibocsátás Termel fogyasztás GDP amortizáció = NDP GDP amortizáció = NDP + belföldiek külföldön kapott els dleges jövedelme külföldiek belföldön kapott els dleges jövedelme GNI amortizáció = NNI GNI amortizáció = NNI +

külföldr l kapott transzferek külföldre utalt transzferek GNDI amortizáció = NNDI 79 2. AZ ÁRUPIAC KIBOCSÁTÁS RÖGZÍTETT ÁRAK MELLETT A vállalati szektor egy bizonyos határon belül bármennyit hajlandó termelni. Ekkor a kereslet határozza meg a kibocsátás szintjét. Ha a vállalatok többet termelnek a keresletnél, akkor csökkenteni fogják termelésüket; ha viszont túlkereslet alakul ki, akkor a vállalat növelni fogják a kibocsátásukat. Mindebb l következik, hogy az egyensúlyi kibocsátás esetén a kínálat megegyezik a kereslettel. Nagyon rövid távon a vállalatok nem tudják megváltoztatni termelésüket, ezért a kereslet és a kínálat eltérése a készletek nagyságának változásában tükrödik. A fogyasztási kereslet és a kibocsátás közötti eltérés megegyezik a készletek nem tervezett változásával. Mivel a készletek változása része a vállalati beruházásnak, ezért a fogyasztási kereslet és a kibocsátás eltérése

a nem szándékolt beruházások formájában jelentkezik Rövid távon a vállalati szektor képes megváltoztatni a kibocsátást és alkalmazkodni a kibocsátástól eltér kereslethez. A vállalatok profitérdeke biztosítja, hogy a kereslet és a kibocsátás egyensúlyba kerüljön. Egyensúly akkor van, ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik a kereslettel. A kibocsátás jellemz i: • az összkereslet határozza meg a kibocsátás egyensúlyi szintjét • az egyensúlyban minden szerepl annyit költ, amennyi a keresletének nagysága • a kínálat alkalmazkodási mechanizmusa biztosítja, hogy rövid távon a kibocsátás mindig közeledjék az egyensúlyi érték, tehát a kereslet felé A FOGYASZTÁSI KERESLET A fogyasztási függvény a jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatot fejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemt l. 80 C = f (Y ) ∧ C = C 0 + c⋅ Y A fogyasztói határhajlandóság azt fejezi

ki, hogy a jövedelem egyensúlyi növekedésével mennyivel n a fogyasztás. ∧ c= dC dY ∧ C (Y ) C 0 + c⋅ Y C 0 ∧ c= = = +c Y Y Y Y= A MEGTAKARÍTÁSOK A háztartások, amit nem költenek el, azt megtakarítják. S ≡Y −C ∧   S = Y −  C0 + c Y     ∧ S = −C 0 + 1 − c Y   A megtakarítások a jövedelem növekv függvénye. A megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik a megtakarítás, ha a jövedelem egységnyivel n (megtakarítási határhajlandóság: ∧ s ). ∧ s= ∧ dS dY − dC = =1− c dY dY 1 ∧ 1− c ⋅ C0 BERUHÁZÁSI KERESLET Beruházásnak nevezünk minden olyan kiadást, amely a gazdaság keállományának fenntartására és b vítésére irányul. A t keállomány mindazon javak összessége, amelyeket a vállalati és a háztartási szektor tartósan, több éven keresztül használ. AZ ÁRUPIAC ÖSSZEKERESLETE ÉS EGYENSÚLYI JÖVEDELME A beruházási

kereslet független az aktuális jövedelemt l, ezért adott piaci kamatláb (i0 ) mellett rövid távon az árupiacon autonóm keresletként jelenik meg: minden jövedelemszintnél azonos értéket vesz fel. Y D = C (Y ) + I (i0 ) A beruházások értékével az összkereslet megn , így az egyensúlyi jövedelem is nagyobb lesz, mint Y0 . Az egyensúlyi jövedelem azt fejezi ki, hogy milyen kibocsátás, illetve jövedelem mellett egyezik meg a kereslet a kibocsátással. ∧ Y = C (Y ) + I (i0 ) = C 0 + c⋅ Y + I (i0 ) 1 [C 0 + I (i0 )] Y= ∧ 1− c IS-FÜGGVÉNY Az IS (beruházási-megtakarítási) függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedelem megegyezik egymással: 1 (C 0 + I 0 − ai) 1− c Y ≡C+I Y= 82 IS-FÜGGVÉNY LEVEZETÉSE Ha a kamatláb növekszik, akkor a beruházási kereslet rövidtávon csökken, így az egyensúlyi jövedelem is csökken. Tegyük fel, hogy a

kamatláb csökken, így a beruházási kereslet a kamatlábváltozás a-szorosával növekszik, az árupiaci keresleti függvény felfelé tolódik el. Minden egyes kamatlábhoz hozzárendelhetünk egy egyensúlyi jövedelmet, így megkapjuk az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb- és jövedelemkombinációt. IS-FÜGGVÉNY LEVEZETÉSE I ÉS S FÜGGVÉNYB L Felveszünk egy tetsz leges kamatlábat (i1). Ezen kamatláb mellett a beruházási kereslet I1. I és S egy tengelyen van I1=S1 S1 megtakarítás Y1 jövedelem mellett alakul ki. Vetítsük át Y1-t a másik tengelyre (450-os tengelyen) Az els negyedben megkapjuk az IS-függvény egy (Y1, i1) pontját. Hasonlóan a többi pontot is megkapjuk. 83 IS-FÜGGVÉNY TULAJDONSÁGAI • a kamatláb és jövedelem azon kombinációi adják, amelyek mellett az árupiac egyensúlyban van • negatív meredekség , mert a kamatláb növekedése csökkenti a beruházást • meredekségét a és i határozza meg • az autonóm

tényez k (C0, I0) változásának hatására az IS-függvény Y tengelyen jobbra tolódik el • az IS-függvényt l jobbra lev pontok az árupiaci túlkínálatot jelzik, a balra lev pontok pedig a túlkeresletet jelzik • stabil egyensúlyi pontok halmaza KAMATÉRZÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA Ha a beruházások kamatérzékenysége növekszik, akkor egységnyi kamatváltozás nagyobb változást idéz el az árupiaci keresletben. A kamatláb egységnyi növekedése csökkenti az egyensúlyi jövedelmet A függvény laposabb lesz és nulla piaci kamatláb esetén találkozik egymással a két függvény. 3. A PÉNZPIAC A PÉNZKÍNÁLAT, A PÉNZKERESLET TÉNYEZ I A jegybankpénzállomány a forgalomban lév készpénzb l és a kereskedelmi bankok jegybankpénz tartalékából (számlapénzb l, azaz jegybanki betétb l) áll (M 0 ) . A bankszférán kívüli magánszektor teljesen likvid pénzeszközeit sz ken vett pénznek (forgalomban lév készpénz, kereskedelmi

bankoknál lev látra szóló folyószámla betétállomány) nevezzük (M 1 ) . A tágabb értelmezés pénzbe beletartoznak a háztartások és vállalatok lekötött betétei, takarékbetétei, banki takaréklevelei, stb. is (kvázi pénz) A tágabb értelembe vett pénzmennyiség (M 3 ) tartalmazza az M 1 összegét plusz a kvázi pénz mennyiségét. A pénzpiac a sz ken vett pénz (M 1 ) keresletének és kínálatának összege. A pénzkínálat a forgalomban lév készpénz mennyiségét és a bankszférán kívüli magánszektor látra szóló bankszámlapénz állományát jelenti. A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény. A pénzkereslet három motívuma: • a tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet • az óvatossági motívum, amelynek alapján az el re nem látható események fedezetére keresik a pénzt • a vagyontartási

(spekulációs) motívum, amelyik a vagyon meg rzését vagy likviditását biztosítandó eredményez pénztartási igényt A pénzkereslet tényez i: - reáljövedelem - reálkamatláb - reálvagyon 85 A reáltényez k (Y , i ) határozzák meg a reálpénzkeresletet (L ) , a nominális ( pénzkeresletet M D adja meg. ) pedig a reálpénzkereslet és az árszínvonal (P) szorzata M D = P ⋅ L(Y , i ) TRANZAKCIÓS PÉNZKERESLET A tranzakciós pénzkereslet a szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkereslet: Lt = f ( y ) = k ⋅ Y , ahol a k a reáljövedelem bizonyos hányada. ÓVATOSSÁGI PÉNZKERESLET Az óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amit el re nem látható kiadásokra tartanak: Ló = f (Y , i ) . VAGYONTARTÁSI PÉNZKERESLET A vagyontartási (spekulációs) pénzkereslet a piaci kamatlábtól függ, azzal ellentétes irányban változik: Ls = f (i ) . 86 A kötvény egy hitelviszonyt megtestesít értékpapír. A vagyonmérleg

(portfolió) a felhalmozott vagyon összetételét jelenti. A vagyontartók úgy igyekeznek portfóliókat kialakítani, hogy a reálvagyon értéke nem változzon és a vagyonból származó jövedelem a lehet legnagyobb legyen. A gazdaság teljes pénzkeresletét a tranzakciós, az óvatossági és a spekulációs pénzkereslet együttesen határozza meg: L = Lt (Y ) + Ló (Y , i ) + Ls (i ). L = f (Y , i ) általános alakban: Az összesítet pénzkeresletet megkapjuk, ha a tranzakciós, a óvatossági és a vagyontartási pénzkereslet függvényeket összegezzük: L = Lt (Y ) + Ló (Y , i ) + Ls (i ) LM-GÖRBE LEVEZETÉSE A pénzpiac egyensúlyát egy olyan függvénnyel írhatjuk le, amely összekapcsolja a kamatláb és a reáljövedelem azon összetartozó értékeit, amelyek adott reálpénzkínálat mellett biztosítják a pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát. Ezt nevezzük pénzkeresleti-pénzkínálati görbének vagy röviden LM-görbének. MS = L(Y , i ) P

Felveszünk egy tetsz leges Y1 jövedelmet. A tranzakciós pénzkeresletfüggvény segítségével megállapíthatjuk a hozzá tartozó tranzakciós pénzkeresletet. Ezt átvetítjük a 450-os segédegyenesen az M , Ls tengelyre. Egyensúly P akkor lesz, ha éppen ez a szakasz hoszszának felel meg a vagyontartási pénzkereslet is. Ehhez azonban az Ls (i ) alapján éppen i1 nagyságú piaci kamatláb kialakulására van szükség. Tehát az árupiacon létrejöv Y1 egyensúlyi jövedelem mellé a pénzpiacon i1 kamatláb társul. Hasonlóan levezethet egy Y2 jövedelemmel is. LM-GÖRBE TULAJDONSÁGAI • a kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza, amelyeknél a pénzpiac egyensúlyban van • a pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van • pozitív meredekség • a reálpénzkínálat növekedésével a függvény jobbra tolódik • a balra felfelé elhelyezked pontok a pénzpiaci túlkínálatot, a jobbra lev pontok pedig

a túlkeresletet jelzik ÉRTÉKPAPÍRPIAC Ha a kamatláb túl alacsony, akkor a megtakarítások nagyobb részét pénzben fogják tartani, az értékpapír-kereslet, vagyis a pénzt kekínálat kisebb lesz. A megtakarítás nagysága nem függ a kamatlábtól, de a megtakarítások összetételél a kamatláb alapján döntenek a háztartások. A kamatláb mozgása ösztönzi a vagyontartókat, hogy éppen annyi megtakarítást akarjanak kamatozó értékpapírokba felhalmozni, amennyi a vállalati szektor pénzt kekereslete. Az értékpapírpiacon az ellentétes irányú várakozások hatására a kamatláb mozgása nemcsak a vagyontartási célú pénzkeresletet és kínálatot hozza egyensúlyba egymással, hanem a pénzt ke keresletét is annak kínálatával. 88 4. IS-LM ÉS AZ ÖSSZKERESLETI FÜGGVÉNY ÁRU- ÉS PÉNZPIAC EGYENSÚLYA Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya akkor létezik, ha találunk olyan reáljövedelem- és kamatláb-kombinációt, amelynél

mindkét piac egyensúlyban van. NEM EGYENSÚLYI HELYZETEK Árupiac Pénzpiac 1. túlkínálat túlkínálat 2. túlkereslet túlkínálat 3. túlkereslet túlkereslet 4. túlkínálat túlkereslet A pénzpiac nagyon gyorsan reagál, az árupiac reagálása viszont lassú. Tehát el ször a pénzpiacon következik be mozgás és csak ezt követi az árupiac. A pénzpiacon ugyanis pusztán kötvényeket kell eladni vagy vásárolni, míg az árupiacon a termelésnek kell megváltoznia. Például ha a gazdaság a ‚-ben van, akkor a pénzpiacon túlkínálat van, a felesleges pénzmennyiséggel növelik az értékpapírok keresletét. Ennek hatására növekszik az árfolyam és csökken a kamatláb; a pénzpiacon helyreáll az egyensúly, a gazdaság az LM-görbe egyik pontjára kerül; de az árupiacon a túlkereslet változatlanul fennmarad. Erre a vállalati szektor a kibocsátás növelésével reagál, iga- 89 zodva a túlkereslethez. A kibocsátás

növekedése azonban lassan, lépésr l lépésre megy végbe. A növekv kibocsátás miatt túlkereslet alakul ki a pénzpiacon a kamatláb most növekedni fog. A pénzpiac azonban újra és újra az LM-görbére juttatja a gazdaságot, a kiigazodási mechanizmus tehát az LM-függvény mentén az együttes egyensúly irányába tereli a jövedelem és kamatláb értékeit. ÖSSZKERESLETI FÜGGVÉNY Az összkeresleti (aggregált keresleti) függvény az áruk iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki adott pénzmennyiség mellett. Induljunk ki egy P0 árszínvonalból, ami meghatároz egy LM0-függvényt. Az LM és az IS metszéspontja adja az adott árszinthez tartozó reálkeresletet. Ha növekszik az árszínvonal P1-re, akkor a reálpénzmennyiség csökken, az LM0 felfelé tolódik LM1-re. Ha viszont csökken az árszínvonal P2-re, akkor a reálpénzmennyiség növekszik, az LM0 lefelé tolódik LM2-re. ÖSSZKERESLETI FÜGGVÉNY TULAJDONSÁGAI

• az összkeresleti függvény az aggregált kereslet egyensúlyi értékei és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki • egy összkeresleti függvény adott nominális pénzkínálathoz tartozik • az árszínvonal csökkenésével folyamatosan csökken az egyensúlyi kamatláb is, az összkereslet pedig növekszik. • az árszínvonal változása a pénzpiac közvetítésével hat az árukeresletre 90 • az összkeresleti függvény minden egyes pontja az áru- és pénzpiac egyensúlyát feltételezi • az összkeresleti függvény meredekségét az IS- és LM-görbe meredeksége határozza meg • az összkeresleti függvény origótól való távolsága az autonóm keresleti tényez k összegét l és a nominális pénzkínálat nagyságától függ AZ ÁRUPIAC ÉS PÉNZPIAC REAKCIÓIDEJÉNEK HATÁSA AZ EGYENSÚLYI HELYZETRERA 91 5. A MUNKAPIAC A MUNKAKERESLET A munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon öszszetartozó értékeit

tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor a maximális profitot éri el. A keresleti függvény negatív meredekség . A MUNKAPIAC ÉS A MUNKAKÍNÁLAT A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott id szakban jelentkez összes munkakereslet és kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiaci kínálat a háztartások által eladni kívánt munkamennyiség. W  NS = f  P NÉPESSÉG FELOSZTÁSA FOGLALKOZTATÁS SZEMPONTJÁBÓL Egy ország lakosságának az a része, amelyik koránál és egészségi állapotánál fogva képes lehet munkavégzésre, alkotja a munkaképes népességet. A munkaképes népesség azon része, amelyik semmilyen körülmények között sem kíván munkát vállalni, mert megélhetését más forrásból biztosítja, az inaktív népesség. A teljes munkakínálatot a munkaképes lakosságból az inaktív népességen felüli rész nyújtja. 92 Egy adott id szakban egy ország munkaer piacán

munkát vállalni szándékozók adják az aktív népességet. Az aktív népesség létszáma az adott id szak maximális munkakínálata, az ország munkaer -kapacitása MUNKAPIAC EGYENSÚLYA A munkapiac egyensúlya akkor alakul ki, ha a kereslet és a kínálat megegyezik egymással, tehát annál a reálbérnél, amely mellett a vállalati szektor éppen annyi munkát kíván alkalmazni, amennyi munkát a háztartási szektor adott reálbér mellett kínál. ÖNKÉNTES ÉS KÉNYSZER MUNKANÉLKÜLISÉG Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket, akik adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni. 93 Kényszer munkanélküliség l akkor beszélünk, ha adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást. TÉNYLEGES FOGLALKOZTATÁS A tényleges foglalkoztatás ( N f ) nagyságát mindig a munkapiac rövidebb oldala határozza meg; az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat közül a kisebb

mennyiség adja a ténylegesen foglalkoztatott létszámot:   W    W    W    N f    = min  N D   ; N S      P  0   P  0   P  0    • Ha a reálbér kisebb, mint a munkapiac egyensúlyát biztosító értéke, akkor a foglalkoztatás tényleges nagyságát a munka kínálata határozza meg. • Ha a reálbér magasabb, mint az egyensúlyi, akkor a foglalkoztatás nagyságát a munka kereslete határozza meg. A RÖGZÍTETT NOMINÁLBÉR ÉS A FOGLALKOZTATÁS ALAKULÁSA Rögzített nominálbér esetén az árszínvonal változásával ellenkez irányban változik a reálbér. A reálbér ebben az esetben az árszínvonal függvénye, mert a nominálbér konstans: bérfüggvény eltolódik. 94 W W (P ) = 0 . Ha a nominálbér megváltozik, akkor a reálP P Ha például a nominálbér növekszik W0 ról W1 -re, akkor a reálbérfüggvény jobbra felfelé

tolódik, és megnyúlik. Az árszínvonal növekedésével egy-egy árszínvonalhoz rendre nagyobb reálbér tartozik. A P0 árszinthez W0 nominálbér esetén (W / P )0 reálbér tartozik, míg W1 nominálbérnél a korábbinál magasabb (W / P )1 reálbér. Az árszínvonal változása miatt változó reálbér megváltoztatja a foglalkoztatás nagyságát. A munkavállalók és munkaadók az év elején adott árszínvonal mellett (P0 ) a munkapiac egyensúlyát biztosító reálbérhez tartozó nominálbérben állapodnak meg. A rögzített nominálbér legyen W0 , az egyensúlyi reálbér tehát W0 . P0 Ezen reálbér mellett a munkapiac egyensúlyba kerül, kialakul a teljes foglalkoztatás. 95 ÁRSZÍNVONAL ÉS A FOGLALKOZTATÁS A foglalkoztatottak száma rögzített nominálbérek esetén rövidtávon az ár-  W0   , ahol W0 konstans.  P  színvonal változásától függ: N f = f  Az árszínvonal változása hosszabb távon nem hagyja

változatlanul a nominálbért. STRUKTURÁLIS MUNKANÉLKÜLISÉG A strukturális munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele eltér egymástól. A szakmai, a regionális, a nem vagy kor szerinti eltérései miatt a munkavállalók egyes csoportjai rendszeresen munka nélkül maradnak. 96 6. AZ ÖSSZKÍNÁLATI FÜGGVÉNY TERMELÉSI FÜGGVÉNY A termelési függvény a felhasznált termelési tényez k és a velük elérhet legnagyobb kibocsátás közötti kapcsolatot fejezi ki, két tényez t: a t két és a munkát feltételezve Y = f (K , N ) . ÖSSZKÍNÁLATI FÜGGVÉNY LEVEZETÉSE Adott nominálbér (W0) mellett a munkapiac W0 reálbérrel, tehát P0 árP0 színvonal esetén kerül egyensúlyba. Ehhez a foglalkoztatáshoz tartozik Yp potenciális kibocsátás. P1 árszínvonal esetén a reálbér W1 , amely mellett N1 P1 foglalkoztatás alakul ki. Ezen munkamennyiség esetén a kínálat: Y1 Ha P2 à N2 à Y2 alakul ki.

97 ÖSSZKÍNÁLATI FÜGGVÉNY TÖKÉLETES MUNKAPIAC ESETÉN Tökéletes munkapiac esetén a reálbér mindig a munkapiac egyensúlyát biztosító értéken alakul, a kibocsátás pedig a teljes foglalkoztatás által meghatározott nagysággal azonos minden árszinten. ÖSSZKÍNÁLAT RÖGZÍTETT NOMINÁLBÉREK ESETÉN Rögzített nominálbérek esetén az összkínálati függvény pozitív meredekség , ha az árszínvonal kisebb, mint az egyensúlyi reálbért biztosító árszínvonal, ha az árszínvonal magasabb, mint az egyensúlyi reálbérhez tartozó árszint, akkor az összkínálati függvény negatív meredekség . A függvény a potenciális kibocsátás nagyságánál megtörik NOMINÁLBÉR MEGVÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA AZ ÖSSZKÍNÁLATI FÜGGVÉNYRE A rögzített nominálbér változása az összkínálati függvény minden egyes pontját megváltoztatja: a függvényt a P tengely mentén eltolja és megnyújtja. A rögzített nominálbér növekedése W0 -ról W1

-re azt eredményezi, hogy minden árszinthez magasabb reálbér tartozik. A munkapiac egyensúlyát biztosító reálbér a korábbinál magasabb árszinten (P1 ) alakul ki. Ennek következtében a potenciális kibocsátást ezen magasabb árszinten kínálja a vállalati szektor. A korábbi egyensúlyi reálbért biztosító árszinthez (P0 ) most 98 egy magasabb reálbér, ezzel kisebb kibo- csátás tartozik. Az összkínálati függvény úgy tolódik el, hogy ugyanakkora árszinthez rendre kisebb kínált mennyiség tartozik, vagy másképpen: azonos kibocsátást csak rendre magasabb árszint mellett kínál a vállalati szektor (a W P függvény változása megváltoztatja a kínálati függvény meredekségét is, W növekedésének hatására a függvény megnyúlik ). MUNKAKÍNÁLAT VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA A KÍNÁLATRA A munkakínálat változásának hatására az összkínálati függvény pozitív meredekség szakasza meghosszabbodik vagy megrövidül, a munka

kínálata által meghatározott negatív meredekség szakasz pedig eltolódik a munkakínálat változásának megfelel en. 99 7. A MAKROEGYENSÚLY MAKROEGYENSÚLY TÖKÉLETES PIACOK ESETÉN Tökéletes munkapiac esetén az összkínálat minden árszintnél megegyezik a potenciális kibocsátás nagyságával. Tehát az árupiac és a pénzpiac egyensúlyi helyzeteib l levezetett összkeresleti függvény minden esetben a potenciális kibocsátás mellett metszi az összkínálati függvényt. Ha az összkereslet elemei megváltoznak, akkor megváltozik asz összkeresleti függvény is, azonban csak az árszínvonal nagyságára hat. EGYENSÚLY TÖKÉLETLEN PIACON, A KEYNESIÁNUS MODELL A keynesiánus-i felfogás szerint piaci tökéletlenségek esetén az összkereslet és összkínálat megegyezhet ugyan, de semmi garancia sincs arra, hogy ez a potenciális kibocsátás szintjén fog megvalósulni. Bármi idézi is el a potenciálisnál kisebb egyensúlyi jövedelmet,

az mindenképpen munkapiaci túlkínálatot eredményez. 100 ÖSSZKERESLET-ÖSSZKÍNÁLAT EGYENSÚLYA RÖGZÍTETT NOMINÁLBÉREK ESETÉN Az összkereslet-összkínálat egyensúlya ebben az esetben úgy valósul meg, hogy a munkapiacon nincs egyensúly. Az áru-, pénz- és értékpapírpiac egyensúlya mellett munkanélküliség van. A vállalati szektor helyzete optimális, adott feltételek között maximalizálta profitját. A háztartási szektor optimálisan költötte el jövedelmét A vagyontartók szándékaik szerint oszthatták meg vagyonukat a pénz és értékpapír között. A pénzpiac ugyancsak egyensúlyban van. A munkanélküliek nyomására a reálbér nem csökken, mert a rögzített nominálbérek ezt nem teszik lehet vé, a munkapiac tehát nem tud megtisztulni ÖSSZKERESLET VÁTLOZÁSÁNAK HATÁSA RÖGZÍTETT NOMINÁLBÉR ESETÉN Az összkeresleti függvény eltolódásának hatására túlkereslet alakul ki, ami növeli az árszínvonalat. Ennek

következtében a kínálat is növekszik, míg a kereslet valamelyest csökken, az árszínvonal növekedés által kiváltott kamatláb-növekedés miatt. A kibocsátás növekszik, ami a foglalkoztatás növekedését feltételezi Mindebb l következik, hogy a Saytörvény nem érvényes akkor, ha valamely piac nem tud tökéletesen m ködni. Ebben a helyzetben a kereslet határozza meg a kínálatot 101 8. A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS CÉLJA Az állam gazdaságban betöltött szerepe határozza meg a gazdasági beavatkozás közvetlen céljait, a célok eléréséhez alkalmazható eszközrendszert. Az állam gazdaságban betöltött szerepét rendszerint három csoportba szokás sorolni: allokációs, újraleosztási és stabilizációs szerep. A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. AZ ADÓMULTIPLIKÁTOR Az adómultiplikátor

megmutatja, hogy az egyösszeg adó milyen mértékben ∧ hat az árupiac egyensúlyi jövedelmére: c . ∧ 1− c Y= 1 ∧ (C0 − c T0 + I1 ) ∧ 1− c TRANSZFEREK Transzfereket kaphatnak a háztartások és a vállalatok egyaránt. A vállalatoknak juttatott transzferek növeli a vállalatok bevételeit és profitját; a vállalati transzfer a vállalat döntései is befolyásolja. Azt a feltevést alkalmazzuk, hogy transzfereket csak a háztartások kapnak, és a transzferek nem változtatják meg az autonóm beruházások értékét. A háztartási transzferek az adókhoz hasonlóan lehetnek autonóm jelleg ek (alanyi jogon járó családi pótlék) és jövedelemfügg k (munkanélküli-segély). A transzferek növelik a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, ezért hatásukra növekedni fog a fogyasztási kereslet is. ∧ C = C 0 + c (Y + TR ) 102 Y= ∧ 1   C + c⋅ TR + I1  ∧  0  1− c  A transzferek multiplikatív hatása azonos

mérték , de ellenkez el jel , mint az egyösszeg adóké. KORMÁNYZATI VÁSÁRLÁSOK Feltevésünk szerint függetlenek a realizált jövedelemt l és a kamatlábtól, és nem befolyásolják a rendelkezésre álló jövedelmet sem. Ezért a kormány ilyen célú kiadásai autonóm keresleti tényez ként jelennek meg. A kormányzati áruvásárlások multiplikatív hatása azonos mérték a többi autonóm keresleti tényez sokszorosító hatásával: Y= 1 ∧ 1− c (C0 + I 0 − ai + G ) EGYENSÚLYI KÖLTSÉGVETÉS Egyensúlyban lev költségvetés esetén tehát a kormányzati áruvásárlások és az egyösszeg adók együttes multiplikátora +1, ami bizonyosan kisebb, mint a tiszta kiadási multiplikátor. ∧ ∆Y = 1 ∧ 1− c G− ∧ c ∧ 1− c G= 1− c ∧ 1− c G=G HAAVELMO-TÉTEL Egyensúlyban lév költségvetés és egyösszeg adók alkalmazása esetén a kormányzati áruvásárlások hatására az árupiaci egyensúlyi jövedelem a

kormányzati kiadások összegével növekszik. Csak konstans kamatláb és beruházási kereslet, valamint változatlan árszínvonal mellett érvényes! 103 9. A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENSÚLY ÉS A MONETÁRIS POLITIKA A KÖLTSÉGVETÉSI SZUFFICIT HATÁSA A költségvetés akkor szufficites, ha az adóbevételek nagysága meghaladja a költségvetési kiadásokat. A kormányzat a szufficit összegét elhelyezi a t kepiacon: értékpapírokat vásárol. Ez közvetlenül az értékpapírok árfolyamát és ezen keresztül a kamatlábaz érinti. Kevesebben fognak a kamatláb növekedésére számítani, mint korábban, hiszen a költségvetési szufficit tartósan alacsonyan tarthatja a kamatlábat. Az LM-görbe jobbra tolódik el. A végs hatás attól függ, hogy a szufficit hogyan befolyásolja a vagyontartók magatartását. 104 A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT HATÁSA A költségvetés akkor deficites, ha a költségvetési kiadások meghaladják a bevételeket. Deficit esetén

a kormányzati beavatkozás egyértelm en megnöveli az árupiaci keresletet. A deficit szükségesség teszi, hogy a kormány hitelt vegyen fel: értékpapírokat bocsásson ki. Kevesebben számítanak a korábbinál a kamatláb csökkenésére, ezért magas kamatláb mellett sem csökkentik pénzkeresletüket. A végs hatás azon múlik, melyik tényez változása er sebb: az árupiaci autonóm keresleté vagy a spekulációs pénzkeresleté. 105 MONETÁRIS POLITIKA HATÁSA A GAZDASÁGRA A monetáris politika a kormányzat központi bank azon célkit zéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül els sorban a forgalomban lev pénzmennyiséget. A monetáris politika eszközeivel a központi bank a forgalomban lev pénzmennyiséget és/vagy a kamatlábat szabályozza, illetve befolyásolja. Ha a központi bank intézkedéseinek hatására növekszik a pénzkínálat, akkor n a vagyontartási célra rendelkezésre álló pénzmennyiség,

a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. A növekv pénzmennyiség hatására tehát csökken a kamatláb. Ez serkenti a beruházási keresletet, így az összkeresleti függvény felfelé tolódik. 106 BERUHÁZÁSI CSAPDA Kedvez tlen gazdasági kilátások esetén a beruházások nem reagálnak a kamatlábváltozásokra, mert a profitvárakozások olyan rosszak, hogy a kamatláb esetleges csökkenése sem teszi jövedelmez vé a reált kebefektetéseket. Ebben az esetben a beruházások alacsonyan stagnálnak. Ha viszont a beruházások értéke bármely kamatláb mellett változatlan, az IS-függvény függ legessé válik. Ezután hiába változtatja meg az árszínvonal emelkedése vagy csökkenése a reálpénzkínálatot és ezen keresztül a piaci kamatlábat, a beruházási kereslet és az összkereslet alacsony szinten megreked. LIKVIDITÁSI CSAPDA A vásárlások tömeges egybeesése nemcsak a beruházási kereslet mozgását béníthatja meg,

hanem a pénzkeresletet is. Nagyon alacsony kamatláb esetén a vagyontartók mindegyike a kamatláb növekedésére számít. Ekkor tehát a kötvényárfolyam csökkenése várható, ezért senki nem akarja értékpapírban tartani vagyonát, mindenki pénzbeli vagyontartást szeretne választani. A vagyontartási pénzkereslet ezen a kamatszinten végtelenül rugalmasság válik, a gazdaság bármennyi pénztöbbletet felszívna a kamatláb változása nélkül. Ennek hatására az LM-függvény egy szakasza vízszintes lesz. 107 KISZORÍTÓ HATÁS A költségvetési deficit rendszerint azért keletkezik, mert a kormány költségvetési politikájából igyekszik növelni az összkeresletet. Ezt a hatást azonban lerontja az, hogy a deficit finanszírozásához kibocsátott értékpapírokat a kormány a magánszektornak adja el: ez a kamatláb növekedésén keresztül csökkenti a beruházásokat és ezen keresztül a keresletet. Erre a jelenségre úgy szoktak hivatkozni,

hogy az állami áruvásárlásoknak kiszorító hatása van a magánberuházásokra és esetleg az összkereslet más elemeire nézve is. KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA HATÁSA BERUHÁZÁSI CSAPDA ESETÉN A kedvez tlen profitkilátások hatására stagnáló beruházási kereslet által el idézett rugalmatlan összkeresletet csak valamilyen küls tényez növelheti meg. A monetáris politika teljesen hatástalan marad, hiszen a kamatláb változása sem képes befolyásolni az árupiaci keresletet. Csak a költségvetési politika képes a reálkeresletet b víteni. KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA HATÁSA LIKVIDITÁSI CSAPDA ESETÉN A likviditási csapdából adódó munkanélküliséget is csak a költségvetési politika eszközeivel lehet felszámolni. Ebben az esetben ugyanis a kamatláb megrekedése okozza a kereslet merevségét. Ha a költségvetési kiadások hatására az ISfüggvény jobbra tolódik, akkor növekszik az egyensúlyi jövedelem és ezzel az összkeresleti

függvény is jobbra tolódik. 109 10. MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ A MUNKANÉLKÜLISÉG TERMÉSZETES RÁTÁJA A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány, amely hosszú távon létezik, még rövid távon sem csökken lényegesen ezen szint alá. (Un). OKUN-TÖRVÉNYE Ha a munkanélküliségi ráta 1%-kal nagyobb a természetes rátánál, akkor a kibocsátás 3%-kal kisebb, mint a potenciális. Yp − Y Yp = 3(U − U n ) IINFLÁCIÓ FAJTÁI • KUSZÓ: ha üteme évente néhány százalék • VÁGTATÓ: ha évi mértéke már 2-3 számjegy • HIPER: ha az árszintnövekedés olyan mérték , hogy teljesen szétzilálja a gazdaságot KERESLETI INFLÁCIÓ Azt a növekedést, amit az összkereslet növekedésével idéz el , keresleti inflációnak nevezünk. 110 KÍNÁLATI INFLÁCIÓ Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi el , akkor kínálati inflációról beszélünk. ÁR-BÉR SPIRÁL Ár-bér spirálnak

nevezzük az árszínvonal és a nominálbérek gerjeszt növekedését. PHILIPS-GÖRBE A. W Phillips azt az összefüggést fedezte fel, hogy a munkanélküliségi ráta nagysága és a nominálbérek növekedési üteme között szoros kapcsolat van. A Phillips-görbe összefüggést fejez ki a nominálbérek változási üteme és a munkanélküliségi ráta között. (Csak rövidtávon érvényes!) Alacsony munkanélküliség mellett a pénzbérek növekedési üteme magas; magas munkanélküliségi ráta mellett viszont a bérek csak lassan esnek. 111 Hosszú távon a Phillips-görbe egy függ leges egyenes, amely akkora munkanélküliségi rátánál helyezkedik el, amelyet a reáltényez k változatlan árszint mellett alakítanak ki. AZ INFLÁCIÓS VÁLTOZÁSOK ÖSSZKERESLETRE HATÁSA AZ ÖSSZKÍNÁLATRA ÉS Adaptív várakozások hipotézise: lényege, hogy a gazdasági szerepl k a múltbéli események alapján alakítják a jöv re vonatkozó elképzeléseket. A

várt inflációs ráta befolyásolja a keresleti és kínálati magatartást. A vállalatok a várt inflációnak megfelel mértékben igyekeznek áraikat növelni, nehogy a várható költségnövekedés miatt csökkenjen a profitjuk. Ennek hatására az összkínálati függvény a várt infláció mértékével felfelé tolódik. Ennek hatására a kínálat végül is csökken, az árszintet pedig növeli a vállalati szektor. A lejátszódó folyamat stagflációs jelleg : növekv árszínvonal, csökken kibocsátás és növekv munkanélküliség. Ekkor a keresleti oldal szintén reagál az inflációs várakozásokra a keresleti függvény is felfelé tolódik. Így az árnövekedés tovább folytatódik, de most növekv kibocsátás és csökken munkanélküliség mellett Az újabb árnövekedés ismételten nagyobb inflációs várakozást vált ki, mai a fent leírt folyamat megismétl déséhez vezet. Az inflációs várakozások felgyorsítják az inflációs folyamatot.

Az infláció és az inflációs várakozások eltér en hatnak a kibocsátásra és a munkanélküliségre rövid- és hosszú távon. 11. KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁSOK KORLÁTJAI LAFFER-GÖRBE A Laffer-görbe az adókulcs növekedése és az adóbevétel közötti kapcsolatot fejezi ki: az adókulcs növekedésével az adóbevétel csak egy bizonyos pontig növelhet , ezt követ en az adókulcs további növekedésével az adóbevételek csökkennek. Ha az adókulcs nulla, akkor nincs adóbevétel; ha az adókulcs 100%, akkor senki sem realizál jövedelmet, hiszen neki nem maradna bel le, ezért az adóbevétel is nulla. Ha az adókulcs növekszik, egy darabig n az adóbevétel is, azonban egy bizonyos adókulcs felett már nem lesz érdeke a gazdasági szerepl knek a jövedelmüket szinten tartani, hiszen annak egyre nagyobb hányada válik adóvá. Minél magasabb az adókulcs, annál inkább csökkenteni fogják a legális jövedelmeket, ezért az adóbevétel csökken. A

kormányzat akkor tud tartós kibocsátás- és foglalkoztatásnövekedést elérni, ha a keresletösztönzéssel a kínálati kapacitások növekedését is ki tudja váltani. Ennek érdekében a magánberuházások növekedését kell serkenteni. A beruházási kereslet akkor növekszik, ha javulnak a profitkilátások. A várható profit akkor növekszik, ha javuló realizálási feltételekre számítanak, vagy ha a termelés hatékonysága javul, a relatív költségek csökkennek. 113 STABILIZÁCIÓS POLITIKA NEHÉZSÉGEI • A gazdasági szerepl k várakozásai befolyásolják a magánszektor reagálását a kormányzati beavatkozásra. • A gazdaságpolitika formálói sem tudnak számolni a véletlen tényez k hatásával, amelyek megváltoztatják a gazdasági környezetet. • A kormányzati politika hatása késéssel érvényesül. • A fellép nehézségek felismerése, jellegük feltárása id t igényel. • A lemaradás tovább növekszik a döntéshozatal

idejével. 114 12. A NEOKLASSZIKUS MODELL A reálkibocsátás, a reáljövedelem csaknem mindig a potenciális kibocsátásnak felel meg. A gazdasági szerepl k által realizált jövedelem nagysága is megegyezik a potenciális jövedelem nagyságával. A fogyasztási keresletet a neoklasszikusok a háztartások mikrogazdasági magatartásából vezetik le: a fogyasztó adott reáljövedelemb l annyit költ fogyasztásra, hogy a megtakarítás által lehet vé tett jöv beli fogyasztásának és az adott id szak fogyasztásának összhaszna maximális legyen. A fogyasztási kereslet csak akkor változik, ha megváltozik a piaci kamatláb. A neoklasszikus modellben rövidtávon a fogyasztás és a megtakarítás arányát, ezzel reálnagyságát a kamatláb határozza meg. A neoklasszikus fogyasztási függvény a kamatláb különböz értékeihez rendeli hozzá a fogyasztás különböz értékeit. A kamatláb növekedésével a megtakarítás növekszik. C = f (i ) S = g (i )

A Fisher-féle forgalmi egyenlet l (MV=PY) és a pénzkereslet meghatározásából adódik, hogy a pénzpiaci egyensúly: M = kY P A költségvetési politika nem befolyásolja a kibocsátás és a foglalkoztatás nagyságát, hiszen a munkapiac egyensúlya minden körülmények között létrejön. Azonban megváltoztatja a kereslet összetételét A neoklasszikus feltevések között a kormányzati áruvásárlások kiszorító hatása mindig teljes amennyivel a kormány növeli az összkeresletet, annyival csökken a magánszektor kereslete. A neoklasszikus modell szerint a költségvetési politika nem képes megváltoztatni a kibocsátás és foglalkoztatás nagyságát, hanem csak a kereslet és a termelés összetételét. Ha növekszik a forgalomban lev pénzmennyiség, akkor sem a kamatláb, sem a kibocsátás nem változik. Egyedül az árszínvonal fog növekedni, mégpedig a pénzmennyiség növekedésével azonos ütemben. A neoklasszikus feltevések szerint a monetáris

politika teljesen hatástalan, csak az árszínvonalat változtatja meg. 115 Szerkesztette: VIDA VIKTOR Készült: Solt Katalin: Makroökonómia, Mikroökonómia Tri-Mester Tatabánya, 2001 és Bock Gyula: Makroökonómia feladatok Tri-Mester Tatabánya, 2001 valamint Daruka Magdolna - Simanovszky Zoltán: Mikroökonómia feladatgy jtemény Tri-Mester Tatabánya, 2001 116