Kereskedelem | Rendezvényszervezés » Személy- és vagyonőr szakképzettség jogi szóbeli tételek

Személy- és vagyonőr szakképzettség jogi szóbeli tételek 1. Csoportosítsa és magyarázza az állampolgári jogokat az Alkotmány rendelkezései alapján. Állampolgári jogok: az Alkotmány (1949 évi XX tv. ) 70/A § (1) szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az embereknek a bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti (állampolgárok egyenjogúsága ) Állampolgárok alapvető jogai: Egyéni szabadságjogok: - Állampolgári szabadságjogok: az Alkotmány 55. és 58 §-aiban írt szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog korlátozását jelenti az őrizetbe

vétel, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés. Senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről, vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. A Btk Különös Része számos tényállásban védi a személyek azon jogát, hogy cselekvési szabadságukat mások jogtalan erőszakkal, illetve fenyegetéssel ne korlátozzák, érdekeiket ne sértsék. A tényállások körébe tartozik egyebek között több a szabadság, az emberi méltóság, a nemi erkölcs és vagyon elleni bűncselekmény. A büntetőtörvény azonban nem

alkalmas arra, hogy a társadalmi életben előforduló valamennyi jogellenes magatartást megfogalmazzon és a Különös Részben elhelyezzen. Ezért szükséges olyan általánosabb magatartások megjelölése, amelyek segítségével a társadalomra veszélyes, jogellenes cselekmények büntetni rendeltségét biztosítani lehet. Ilyen tényállás a kényszerítés is. Kollektív szabadságjogok: - Egyesülési jog: az Alkotmány 63. §-ban rendelkezik arról, hogy: „A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre”. Mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket

hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. - Gyülekezési jog: mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az Alkotmány a 62 § (1) bekezdésben kimondja, hogy: „A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. - Szólás- és sajtószabadság: A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. Az Stv 3 § meghatározza ennek korlátait, a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, nem sértheti a közerkölcsöt és mások személyhez

főződő jogait. - Lelkiismereti és vallásszabadság:A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon – akár egyénileg, akár másokkal együttesen – nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy

kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. Vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása, illetőleg gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet és semmiféle előny nem illet meg. Személyi szabadságjogok: - Személyi sérthetetlenség: mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. - Levéltitok sérthetetlensége: Mindenféle személyes közlést – beleértve a telefonbeszélgetést, táviratot, faxot stb. – megismerni az érintett beleegyezése nélkül tilos Kivétel a törvényi felhatalmazás alapján a hatóságok szigorúan ellenőrzött

tevékenysége. ( pl titkosszolgálati eszközök alkalmazása ) - Magánlakás sérthetetlensége: az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog. Ezen alkotmányos alapjog büntetőjogi védelme fogalmazódik meg a Btk. 176 §-ában A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog korlátozását jelenti a házkutatás. Gazdasági szociális és kulturális jogok: - Munkához való jog: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. - Pihenéshez való jog: Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. - Egészséghez és szociális biztonsághoz való jog:A

Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. - Művelődéshez való jog: ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. Állampolgári részvétel az állam tevékenységében: Választójog, népszavazás, igazságszolgáltatásban való részvétel( pl népi ülnökök) 2. Ismertesse a személyi szabadságjogokat és azok alkotmányos biztosítékait. Személyi szabadsághoz való jog: az Alkotmány 55. § (1) bekezdése szerint –

összhangban a Polgári és politikai jogok nemzetközi Egyezségokmánya 9. Cikk 1 pontjával, valamint az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 5. Cikk 1 pontjával – a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Ezzel összhangban rendelkezik a Be. is A szabadság elvonása mindig valamilyen jogszabályi rendelkezésre alapszik. Elsősorban bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja szolgáltathat alapot, mint pl. az őrizetbe vétel, vagy az előzetes letartóztatás A büntetőeljárás során a kényszergyógykezelés, javító intézeti nevelés, szabadságvesztés alkalmazása szintén személyi szabadság elvonásával jár. A törvényben meghatározott esetekben előfordulhat az államigazgatási jellegű személyi szabadság

korlátozása is. Így pl. az 1972 évi II törvény szabályozása értelmében ennek tekinthető az ittas személy kijózanító állomásra szállítása, illetőleg kóros elmeállapotú személyek gyógykezelése és gondozása. A honvédelemről szóló, 1993. évi CX törvény értelmében fegyelmi fenyítésként alkalmazható a fogdában letöltendő fogság. További személyi szabadság korlátozásával járó intézkedések megtételére ad lehetőséget az Rtv. is, pl. amikor az elfogás, előállítás, közbiztonsági őrizet szabályait rögzíti Személyi szabadság megsértése: bűncselekmény. Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két

évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk 175 §) Az Alkotmány 58. § (1) szerint, mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén törvényben meghatározott esetek kivételével megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. Alkotmányos garancia hogy az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 3. Ismertesse az államigazgatás szervezeti tagozódását Az Országgyűlés 2004-ben megalkotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL tv-t, (KET) abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás demokratikus, modern, ügyfélbarát legyen. A Ket. Rendelkezései szerint

közigazgatási hatóságok : a) államigazgatási szervek, b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, c) főjegyző, jegyző (körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a hatósági igazgatási társulás, d) nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. A közigazgatás két polaritású: egyrészt vannak az Országgyűlés alá tartozó szervek ezeket nevezzük szűkebb értelemben államigazgatási szerveknek is – másrészt vannak az önkormányzatok amelyek a közigazgatás részei ugyan de külön hatalmi ágat képviselnek a helyi szintű ügyekben. Az államigazgatás legfelső szintje a Kormány amely végrehajtja az Országgyűlés által hozott törvényeket és működteti az

államigazgatás apparátusát. A Kormány élén a Miniszterelnök áll és tagja a miniszterek, akik a minisztériumok élén állnak. A Minisztériumok munkáját az általuk felügyelt Országos hatáskörű szervek segítik. Ilyen országos hatáskörű szervek: Belügyminisztérium alá tartozók: ORFK, Katasztrófa Védelem, Határőrség, stb Pénzügyminisztérium alá tartozók: VPOP, APEH, stb. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: ÁNTSZ és szervei, stb. Stb. Minden államigazgatási szinten működik a felügyeleti ellenőrzési rendszer: A kormány, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek működését az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A jogorvoslati hierarchia miatt az államigazgatási szintek között is működik ellenőrzési mechanizmus. Az államigazgatás rendszerében még egy törvényesség felügyeleti szerv létezik ez az ügyészség, amelynek élén a Legfőbb Ügyész áll akit az Országgyűlés nevezi ki. Az

ügyfelek és az államigazgatási szervek közötti viták eldöntésére a független bíróságok hivatottak. A bíróságok élén a Legfelsőbb Bíróság Elnöke áll akit az Országgyűlés nevez ki Vannak még országos hatáskörű szervek amelyek nem tartoznak a kormány alá ilyen például a Magyar Nemzeti Bank. Az önkormányzatok szakmai felügyeletét a Belügyminisztérium látja el. Az önkormányzatok élén a Polgármester áll. A jogalkotási és jogérvényesítési érdekek végett a hatósági feladatokat az önkormányzatok mellett működő Jegyző látja el. A Jegyző és az önkormányzatok jogalkotási és jogérvényesítési hatósági tevékenységét a Megyei Önkormányzatok mellett működő Közigazgatási Hivatalok felügyelik amelyek élén a Főjegyző áll. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után felgyorsultak azok a folyamatok amelyek során a vármegye rendszerű közigazgatás átalakul és két-három megyei szerepét egy

regionális szintű közigazgatási lépcső veszi át. 4. Ismertesse a szabálysértési eljárás alá vont jogait és kötelezettségeit. Az Sztv.(1999 évi LXIX tv) alkalmazásában eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják. Általános jogai: - Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás. - Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet. - Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. - Az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője, továbbá nagykorú hozzátartozója védőt

hatalmazhat meg. - Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét vagy az általa értett nyelvet kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. - Az eljárás alá vont személy jelen lehet a tanú vagy szakértő meghallgatásánál és a szemlén. - A szabálysértési hatóságnak a Sztv. 79–81 §-a alapján hozott határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, panaszt tehet. Eljárási jogai: - Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható vele szemben. Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a körülmény az eljárás folytatását nem akadályozza, ő viszont a védekezésnek erről

a módjáról lemond. Az eljárás alá vont személynek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. Ezek után kérdések intézhetők az eljárás alá vont személyhez. Kötelezettségei: - Az eljárás alá vont személy köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni. - Akit a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. - Az eljárás alá vont személy viseli az eljárási költséget, ha megállapították, hogy a szabálysértést elkövette 5. A szabálysértésért való felelősség. A felelősséget kizáró és megszüntető okok Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és

aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). Kizáró okok: Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, - aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, - aki a cselekményt az elmeműködésnek a beszámíthatóságot kizáró kóros állapotában, - kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, - tévedésben, - jogos védelemben vagy végszükségben követte el, - illetve e törvényben meghatározott egyéb ok zárja ki a felelősségre vonást. - Nem vonható felelősségre az sem, aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta. A kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható annak a javára, aki a szabálysértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. - magánindítvány hiánya - elévülés (6 hónap- 2 év) Megszüntető

okok: A szabálysértési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha a) a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el; b) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; c) az eljárás alá vont személy meghalt; d) a felelősséget kizáró ok áll fenn; e) a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen elbírálták; f) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapított meg; g) elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak; h) az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül alkalmaz elkobzást. 6. Ismertesse a szabálysértés miatt kiszabható büntetéseket és

intézkedéseket. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: az elzárás, Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama – a 24. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – hatvan nap. Az elzárás tartamába a szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a négy órát meghaladó előállítás tartamát be kell számítani. Nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a) fiatalkorú; b) fogyatékos személy, kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, illetőleg kórházi kezelése válik szükségessé; c) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizenhat éves korát be nem töltő gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. - a pénzbírság. A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a

pénzbírság legmagasabb összegét. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén – ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetőleg adók módjára nem hajtható be – közérdekű munkára, illetőleg elzárásra kell átváltoztatni. Nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, ha nincs helye elzárásnak. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: - a járművezetéstől eltiltás, Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. - az elkobzás, El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy

tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; b) amely a szabálysértés útján jött létre; c) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre, illetve a hatóság mellőzte a felelősségre vonást. A fenti bekezdés a) pontja esetén az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene az eljárás alá vont személy számára. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes. - a figyelmeztetés, Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható,

ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. - kitiltás. A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből. A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év. 7. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok. Az illetékesség Hatáskör: - Bíróságok - Szabálysértés miatt – ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik – a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. - A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok járnak el. -

Pénzügyi szabálysértés miatt a Vám- és Pénzügyőrség jár el - Egyéb szervek: a Határőrség, ÁNTSZ, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a bányakapitányságok, munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, a nemzeti park igazgatóságok, a Szerencsejáték Felügyelet, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. Illetékesség: Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. Ha több eljárás alá vont személy van, és különböző helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.

8. Magyarázza a „Tulajdon elleni szabálysértés”-t tényállását, megkülönböztetését a vagyon elleni bűncselekményektől. Sztv. 157 § (1) Aki a) tízezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva bankkártyával visszaélést, csalást, szándékos rongálást, c) tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá

parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. (5) Aki a tízezer forintot meg nem haladó lopást mező-, illetőleg erdőgazdaságilag hasznosított földön lévő terményre, termékre, illetve haszonállatra, vagy az ott elhelyezett felszerelésre, eszközre követi el, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A tulajdon elleni szabálysértések szorosan kapcsolódnak a Btk.-ban meghatározott vagyon elleni bűncselekményekhez, hiszen ezek a cselekmények csak az elkövetési érték, az okozott kár, illetve vagyoni hátrány mértéke tekintetében különböznek

a bűncselekményi alakzatoktól. A törvény nem is határozza meg az egyes tulajdon elleni támadásokat, (lopás, sikkasztás stb.) azok fogalma tekintetében teljes egészében a Btk.-ra hagyatkozik A tulajdon elleni szabálysértések bűncselekménnyé "emelő" körülményeit ugyancsak a Btk. tartalmazza A szabálysértést a bűncselekménytől elválasztó értékhatárt a törvény tízezer forintban állapítja meg. A törvény - mivel kétséget kizáróan tulajdon elleni támadásról van szó - az orgazdaságot is a tulajdon elleni szabálysértések körébe sorolja. E cselekmények kísérlete is szabálysértést valósít meg. A helyes minősítés érdekében vizsgálni kell, hogy ténylegesen milyen értékű vagyontárgy került veszélybe és az elkövető szándéka milyen értékű vagyontárgy eltulajdonítására, elsikkasztására, stb. irányult A (2) bekezdés a Btk. 327 §-ában meghatározott jármű önkényes elvételének szabálysértési

alakzata: az elkövetési magatartás a jogtalan használat céljából történő járműelvétel, a bűncselekménytől elhatároló elem pedig az elkövetés tárgya, amely csak nem gépi meghajtású jármű lehet. A fentebb tárgyalt vagyon elleni cselekmények kizárólag szándékosan követhetőek el. A (3) bekezdés a gondatlan rongálás olyan eseteit rendeli büntetni, amikor az adott elkövetési tárgy megrongálása nem pusztán vagyoni sérelmet okoz, hanem meghatározott közösségi érdekeket is (közúti közlekedés rendje, környezetvédelem, műemlékvédelem) veszélyeztet. A büntetőjogi szabályozáshoz hasonlóan a tulajdon elleni szabálysértések körében is érvényesül a sértett érdekeinek, akaratának figyelembevétele, ha az elkövető a hozzátartozója: ebben az esetben az eljárás megindításához nem elegendő a hatóság tudomásszerzése, a sértettnek is kifejezésre kell juttatnia az elkövető megbüntetésére irányuló szándékát.

9. Magyarázza a „Rendzavarás” tényállást, és megkülönbözetését a „Garázdaság” bűncselekményétől. Rendzavarás Sztv. 142 § (1) Aki a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki nyilvános rendezvényen a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, b) a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a

bíróság, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik. A törvény öt - önálló tényállások szerint eddig is büntetni rendelt - garázda jellegű magatartást von a "rendzavarás" fogalma alá. Ezek a következők: a) a verekedés, b) a garázdaság, c) a hatóság vagy hivatalos személy intézkedésével szembeni engedetlenség, d) nyilvános rendezvényen közbiztonságra veszélyes eszköz birtoklása, e) nyilvános rendezvényen a rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség. 1. A verekedés jogi tárgya a közrend, a köznyugalom A tipikus elkövetési formája két vagy több személy kölcsönös bántalmazása, ugyanakkor az egyoldalú bántalmazás is megvalósítja a szabálysértést. A verekedést el kell határolni a Btk. 271 §-ában meghatározott garázdaságtól: a garázdaság- akár bűncselekményi, akár szabálysértési alakzatában - kihívóan közösségellenes magatartás, amelynek

alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ennek pedig az a feltétele, hogy a többek általi észlelés lehetősége fennálljon. Így a sértett mások jelenlétében történő, megbotránkozás keltésére alkalmas, hosszas bántalmazása garázdaságnak minősül. 2. A törvény a "rendzavarás" körében szabályozza - változatlan tartalommal - a garázdaság szabálysértési alakzatát. A garázdaság bűncselekményi alakzataitól való elhatárolás alapja a szabálysértés erőszakmentessége. A garázdaság veszélyeztető jellegű cselekmény megállapításának nem feltétele, hogy ténylegesen kiváltson riadalmat, illetve megbotránkozást. A cselekmény megvalósulásának feltétele a mások előtti elkövetés, tehát azt legalább két személynek ténylegesen észlelnie kel. A magatartás kihívó közösségellenességének ténye határolja el a garázdaságot a csendháborítástól, illetve a

becsületsértéstől. Ha az eset összes körülményei alapján egyértelmű, hogy az indokolatlan zajkeltés, illetve a lealacsonyító, megszégyenítő kijelentés hátterében közösségellenes motívum, tehát mások nyugalmának megzavarása áll, garázdaságot lehet megállapítani. A garázdaság csak szándékosan követhető el. 3. A szűkebb értelemben vett "rendzavarás" esetében a hatósági intézkedéssel szembeni passzív engedetlenséget rendeli a törvény büntetni. A "rendzavarás" létrejöhet baleset, bűncselekmény, természeti csapás stb. helyszínén A lényeges az, hogy ezekben az esetekben azonnali rendészeti beavatkozást igénylő teendőkre van szükség. Ilyenkor az élet- és vagyonbiztosító vagy éppen bizonyítási célú hatósági intézkedéseket nemcsak az érintettek aktív ellenállása akadályozhatja, hanem az is, ha nem reagálnak a hatósági felhívásra. E jogsértés legtipikusabb megvalósulási formája az,

amikor az elkövető nem tesz eleget a helyszín elhagyására vonatkozó felhívásnak. 4. A (2) bekezdés a nyilvános rendezvényen tanúsítható közrendsértés két elkövetési módját fogalmazza meg: - az a) pont szakít azzal a gyakorlatban érvényesíthetetlen és célszerűsége szerint is megkérdőjelezhető szabályozással, amely általában - az elkövetés helyére, idejére, céljára tekintet nélkül - tiltja a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök közterületen történő birtoklását. A tényállás egyrészt a nyilvános rendezvényhez köti a birtoklás jogellenességét, másrészt - a veszélyes eszköz kimeríthetetlen alakváltozatai miatt - nem alkalmaz taxációt, csupán azok objektív jogtárgysértő, illetve veszélyeztető voltát emeli ki. - a b) pont a nyilvános rendezvényen történő "engedetlenséget" rendeli büntetni, ahol a szabályok betartására rendszerint már nemcsak a rendőrség, hanem a rendező szerv

képviselői is felügyelnek. Mivel a szabálykövető magatartást a rendezvény biztonságáért felelős rendező szerv is számon kérheti, indokolt, hogy a vele szemben történő engedetlenség is szabálysértést valósítson meg. 10. Magyarázza „Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés” valamint megkülönböztetését a „ Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel” bűncselekményétől. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés Sztv. 141 § (1) Aki a) a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi, b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a) a légfegyver, gáz- és riasztófegyver, illetőleg hatástalanított lőfegyver gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi, b) a

lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) (4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (5) Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell, azt a légfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amelyre nézve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel Btk. 263/A § (1) Aki a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) b) különös visszaesőként követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, b) vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart, c) vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények körét az (5) bekezdés sorolja fel.) A törvény összevonja és egy helyen szabályozza a lőfegyverrel, illetve a hatástalanított

lőfegyverrel, légfegyverrel, gáz- és riasztófegyverrel, lőtérrel kapcsolatos rendelkezéseket. A lőfegyver és a lőszer tekintetében a rendőrhatósági engedély keretein belül történő szabályszegések minősülnek szabálysértésnek. A lőfegyverdarab vagy lőszerelem vonatkozásában viszont az engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás, forgalomba hozatal alkot szabálysértést. A lőfegyverre és lőszerre vonatkozó kiemelten veszélyes magatartásokat a Btk. 263/A§-a rendeli büntetni. A bűncselekmény több magatartással is elkövethető: - lőfegyver vagy lőszer engedély nélküli készítése, megszerzése, tartása vagy forgalomba hozatala - kiadott engedély keretit túllépve lőfegyver készítése, megszerzése, tartása, kereskedelme - engedéllyel rendelkező lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek adja át. A bűncselekmény minősített esetei: - Üzletszerűen: követi el a bűncselekményt az, aki ugyanolyan

vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. - Bűnszövetség: akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.( Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése) A fegyverekről és a lőszerekről a 2004 évi XXIV tv. ( Továbbiakban : Ftv) valamint a253/2004 (VIII.31 ) Korm rendelet (a továbbiakban: R) tartalmaz rendelkezéseket Néhány fontos rendelkezés keretjogszabályból: Ftv 3. § (1) Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges: a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a

flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához; b) az ,,A, ,,B, ,,C vagy ,,D kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításhoz; c) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez. Ftv. fogalom meghatározásai: légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver; flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél

rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a ,,B engedélyköteles kategóriába tartozik; flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert; lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki; lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz; lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek; R. 2 § (1)

Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges a) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, a Magyar Köztársaság területén történő forgalmazásához; b) a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez, a lőszerelem, a színházi fegyver megszerzéséhez, tartásához; c) a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához. R. 38 § (1) A lőfegyver, gáz- és riasztófegyvert tartó személy a) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét csak ürítve, tokban, sportcélú rövid lőfegyverét üres tárral, a fegyver, a tár és a lőszer elkülönített csomagolásával, zárt dobozban vagy egyéb zárt tárolóeszközben szállíthatja; b) lakott területen,

közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyverét, viselési engedély esetén gáz- és riasztófegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselheti; c) fegyverét nem szállíthatja, nem viselheti és nem használhatja szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve, ha szervezetében kábítószer, illetve pszichotrop anyag van; d) a fegyverét kizárólag ürített állapotban, olyan helyen tisztíthatja, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti; e) a lőfegyver szállításakor, viselésekor és használatakor köteles a lőfegyvertartási engedélyt, gázés riasztófegyver viselésekor a viselési engedélyt magánál tartani; f) köteles az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertárolóhely megváltozását 5 munkanapon belül a lakóhely szerint illetékes

rendőrkapitányságnak bejelenteni; g) köteles lőfegyverét a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni ga) az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően, gb) lőfegyver, színházi fegyver esetében a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tíz évenként, gc) a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban meghatározott egyéb esetekben; h) a lőfegyver tanúsítványát a lőfegyvertartási engedélyben kell tartani; i) nagy teljesítményű acélsörétes lőszert csak olyan sörétes puskából lőhet ki, amelyet acélsörétes lőszer használatára bevizsgáltak és a bevizsgálás a lőfegyveren jelölve van; j) lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított tanúsítványban megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a

próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja; k) ha lőfegyverét eladta, az annak átvételéről kapott elismervényt, vagy a megszerzési engedély eladói igazolását köteles a lőfegyvertartási engedéllyel együtt, az azt kiállító rendőri szervnek 5 munkanapon belül bemutatni; l) munkavégzési célú lőfegyverét, a lőfegyver tartásához szükséges alkalmazási feltétel, munkakör megszűnését követő 3 munkanapon belül az engedélyt kiadó hatóságnak köteles beszolgáltatni; m) megszerzési engedély birtokában jogosult a forgalmazótól vagy érvényes lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezőtől lőfegyvert vásárolni. (2) Szervezet esetén az (1) bekezdés f)–l) pontjában foglaltak végrehajtásáért a szervezet vezetője felelős. (3) Az önvédelmi célú lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy köteles évente legalább egy alkalommal lőgyakorlaton részt venni, és a lőtérnapló alapján kiállított igazolást

5 munkanapon belül a lakóhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságnak leadni. 11. Magyarázza az „Ittas vezetés” szabálysértésének törvényi tényállását megkülönböztetését a „Járművezetés ittas vagy bódult állapotban” bűncselekménytől. Ittas vezetés R. 42 § (1) Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át, b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. (3) Az

(1) bekezdés a) – b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban Btk. 188 § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 12. Ismertesse a „Közúti közlekedés rendjének megzavarása” szabálysértés törvényi tényállását és értelmezze a közvetlen veszély fogalmát. A közúti közlekedés rendjének megzavarása R 46. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal

sújtható. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések. A közúti közlekedés szabályait (KRESZ) gondatlanul megszegő magatartását a fenti rendelkezés szabálysértésnek minősíti, feltéve, hogy szabályszegésével másnak vagy másoknak az életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy könnyű testi sértést okoz. A közvetlen veszélyhez az szükséges, hogy a közlekedési szabályszegés olyan folyamatot indítson be amely valószínűleg hátrányos változással járhat, és távoli sérelem kialakulása nem kizárt. 13. Magyarázza a „Veszélyes fenyegetés” és a „Valótlan bejelentés” törvényi tényállásait Veszélyes fenyegetés Sztv. 151 § (1) Aki a) mást félelemkeltés céljából olyan

bűncselekmény elkövetésével komolyan megfenyeget, amely a megfenyegetett személy vagy annak hozzátartozója élete, testi épsége vagy egészsége ellen irányul, b) mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A törvény a gyakorlatban tapasztalható elkövetési formákra tekintettel kibővíti és az eddiginél differenciáltabban fogalmazza meg a veszélyes fenyegetés tényállását: - az (1) bekezdés a) pontjában az elkövetési magatartás alanyi oldala egyrészt kiegészül a speciális célzattal, a félelemkeltéssel, kibővül a megfenyegetett személyi kör a megfenyegetett személy hozzátartozóival,

ugyanakkor a védendő jogtárgyak, az élet és a testi épség mellé az egészség is "belép", - az (1) bekezdés b) pontja ebben a körben vadonatúj jogtárgyat, az emberi méltóságot veszi védelembe: reális félelmet válthat ki a sértettben, ha valaki - a személye vagy hozzátartozója ellen irányuló - a nagy nyilvánosság előtti becsületsértés elkövetésével fenyegeti meg komolyan. Amennyiben ez a fenyegető magatartás haszonszerzési célzattal és károkozással is társul, már nem a veszélyes fenyegetés szabálysértése, hanem a Btk. 323 §-ába ütköző zsarolás bűntette valósul meg. Valótlan bejelentés Sztv. 153 § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt

helyszínre vonult, vagy egyéb intézkedésre kényszerült, az elkövető százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A szabálysértési tényállás nem más, mint a közveszéllyel fenyegetés vétségének [Btk. 270/A § (1) bek.] "kiegészítő" magatartása: amíg a bűncselekményi alakzat a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tény mások előtti állításával valósul meg, amely szerint közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, addig a szabálysértés azt a bejelentőt rendeli büntetni, aki hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél - a bejelentés tényleges hatásától függetlenül vészhelyzetről (tűzeset, baleset stb.) vagy rendzavarásról tesz valótlan bejelentést A törvény egy "minősített esetet" is megfogalmaz: nem hagyható értékelés nélkül, ha az

alaptalan bejelentés következtében a hatóság intézkedésre kényszerül, hiszen ez részben költséget, részben indokolatlan kapacitás-lekötést jelent, amely adott esetben más, valóban intézkedésre alapot adó eseménytől vonhatja el a hatóságot vagy a közfeladatot ellátó szervet. 14. Magyarázza a „Veszélyeztetés kutyával” szabálysértés elkövetési magatartásait Veszélyeztetés kutyával R. 3 § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja, b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen – a vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy a játszótérre beenged, illetőleg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt

helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. 15. Ismertesse a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket, és az azok tartására vonatkozó tiltó

rendelkezéseket. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről 175/2003. (X 28) Korm Rendelet tartalmaz rendelkezéseket. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket a rendelet melléklete sorolja fel, amelyek: a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli); b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer); c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek; d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző

anyag permetezhető ki (gázspray); e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat); f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló). A rendelet által használt fogalmak: 1. forgalmazás : a közbiztonságra veszélyes eszköz továbbadására irányuló tevékenység, ideértve a kereskedelmi tevékenységet is; 2. jármű : a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II 5) KPM–BM együttes rendeletben meghatározott közúti szállító vagy vontató eszköz; 3. közforgalmú közlekedési eszköz : bárki által azonos feltétellel igénybe vehető közlekedési eszköz; 4. közterület : a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe

vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét; 5. nyilvános hely : a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely A rendelet egyes rendelkezései: - Tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is –, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni. Nem vonatkozik ez a tilalom - a fegyveres és rendvédelmi szervekre - azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi; - azokra a rendeltetésszerűen munkavégzési, sport és a szokásos életvitel körében használt eszközökre, melyeknek közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is –, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása indokolt, feltéve,

ha a tényleges munkavégzésen (tevékenységen) vagy az igazolható munkavégzéshez (tevékenységhez) szükséges szállításon kívül a birtoklás (szállítás) rejtve vagy a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben, illetőleg egyéb biztonságos módon történik; - azokra az eszközökre, amelyek használata filmfelvétel, színházi előadás, illetve más hasonló rendezvény megtartásához szükséges; - a legfeljebb 20 gramm töltőanyag tömegű gázspray-re, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket. Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray csak a fegyveres és rendvédelmi szervek részére forgalmazható. A felsorolt eszközök nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők. Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység, házalás és az információs

társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható. Gázspray közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is –, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve birtokolható (szállítható). Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII 28) Korm rendelet 10 § (1) bekezdése kimondja: ,,Aki a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására, szállítására, forgalmazására vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 16. Ismertesse a kézi-lőfegyverek megszerzésének feltételeit. A hatósági engedély kiadását a rendőrség mikor köteles megtagadni, illetve azt milyen esetekben tagadhatja meg. A lőfegyverek tartására, megszerzésére vonatkozó szabályokat a 2004 évi XXIV tv. ( Továbbiakban : Ftv.) valamint a 253/2004 (VIII31 ) Korm rendelet (a továbbiakban:

R) tartalmazza Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása magánszemélyek által: 1. Munkavégzési célra a) lőfegyver-kereskedő egyéni vállalkozónak, lőszerpróbára; b) lőtér üzemeltetésére engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozónak, a lőtér üzemeltetési engedélyben és a lőtérszabályzatban meghatározott lőfegyverre; c) igazságügyi fegyverszakértőnek feladatköréhez kapcsolódóan; d) és annak a személynek engedélyezhető, akinek a foglalkozása gyakorlásához a szolgálati lőfegyver tartását külön törvény írja elő. 2. Sportlövészetre legfeljebb három darab hosszú és kettő darab rövid lőfegyver, valamint ezekhez tartozó lőszer megszerzése és tartása sportolónak engedélyezhető. 3. Sportvadászatra lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása annak a személynek engedélyezhető, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV törvényben (a továbbiakban: Vtv.) a

sportvadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételeinek megfelel, a Vtv. meghatározott fegyver 4. Önvédelmi célra 2 db rövid lőfegyver és lőszer megszerzése és tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel. Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására a következő szervezetek kaphatnak engedélyt: a) hosszú lőfegyverre az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, vadkereskedelemmel, erdészettel, természetvédelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv, egyesület, egyesületek megyei és országos szövetsége, a hivatásos és sportvadászok kamaraként működő köztestülete, tudományos kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, nevelési-oktatási intézmény, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver; b) sportlőfegyverre a

sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja; c) sportlövészetre, illetve lövészeti oktatásra az, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik; d) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult (kijelölt) szervezet, feladatai ellátására; e) az igazságügyi fegyverszakértői vizsgálattal foglalkozó szervezet, valamint muzeális intézmény a feladatköréhez kapcsolódóan; f) lőszerpróbára az, amely a lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik; g) rövid lőfegyverre az, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, ha bizonyítja, hogy feladatainak

ellátásához szükséges a lőfegyver. Fegyvertartási engedély nem adható annak : a) aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be; b) aki cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll; c) akit a R 3 § c./ pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt elítéltek, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig; d) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítéltek, illetve, ha vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig; e) aki ellen a c) és d) pontban meghatározott bűncselekmény

elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik; f) aki ellen polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig; g) aki az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, illetve a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtásától, illetve a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő két évig.

Lőfegyver megszerzésére és tartására engedély csak akkor adható, ha a kérelmező személy a) nem áll a 3. § (1) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt; b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyver tartásához előírt egészségi alkalmasságát igazolja; c) külön jogszabály szerint a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes; d) a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik. 17. Ismertesse a „Személyi szabadság megsértése” bűntettének törvényi tényállását, súlyosabban minősülő eseteit, és összefüggését a személy- és vagyonőri tevékenységgel. Személyi szabadság megsértése Btk. 175 § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) aljas indokból vagy célból, b) hivatalos eljárás színlelésével, ( tevékenységét hivatalos személy ténykedéseként tünteti fel pl. rendőrnek adja ki magát) c) a sértett sanyargatásával, ( sérüléssel nem járó testi vagy lelki gyötrelem, szenvedés okozása) d) jelentős érdeksérelmet okozva, (sértett jó hírnevének, erkölcsi vagy anyagi helyzetének jelentős sérelével jár ) e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik

el. A személyi szabadság jogokat az Alkotmány alábbi rendelkezései tartalmazzák: 55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén törvényben meghatározott esetek kivételével megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. A személy- és vagyonőri tevékenységet folytatók személyi szabadságjogok korlátozására vonatkozó tevékenységét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXIII törvény ( továbbiakban: Vtv) az alábbiak szerint szabályozza: 25. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző

személy e törvényben meghatározott jogosultságait a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja. (2) Az e fejezetben meghatározott jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani. 26. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult: a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani; 26

§ (3) A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult: a) zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt – a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja – különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja tartalmának bemutatására felszólítani, rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek visszautasítása esetén a rendezvényen való részvételét megtiltani; b) a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani, amennyiben az érintett személy

ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni. 27. § (2) A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is (3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja; b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent

tartózkodót onnan eltávolíthatja; c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja; d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja. 18. Ismertesse a „Testi sértés” bűncselekmények törvényi tényállását, súlyosabban minősülő eseteit, a magánindítvány szerepét. Testi sértés Btk. 170 § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi

sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. Magánindítvány: a törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. A magánindítvány nem vonható vissza. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre

vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt. Magánindítvány hiánya: büntethetőséget kizáró ok. A magánindítvány, a sértett diszkrecionális jogává teszi a döntést az eljárás kezdeményezése tárgyában. Ebből következően, amennyiben a sértett nem terjeszt elő magánindítványt olyan bűncselekmény miatt, amelyik más, hivatalból üldözendő cselekményt is magában foglal, úgy e cselekmény miatt sem lehetséges az eljárás megindítása. 19.

Magyarázza a „Magánlaksértés” bűncselekményét és megkülönböztetését a „ Magánlaksértés”, valamint az „Önkényes beköltözés” szabálysértésétől. Magánlaksértés Sztv. 139 § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. Önkényes beköltözés Sztv. 139/A § (1) Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony

létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával vagy intézkedésével feljogosította volna, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A magánlakás sérthetetlensége alkotmányos alapjog, melynek társadalomra súlyosabban veszélyes alakváltozatait a Btk. 176 §-a rendeli büntetni A szabálysértést a bűncselekménytől az erőszakmentesség különbözteti meg. A lakásba vagy egyéb helyiségbe való "egyszerű", erőszakmentes bemenetel, illetve bent maradás - ha az jogellenesen történik - nem igényel büntetőjogi üldözést, a jogalkotó megítélése szerint ilyenkor elegendő a szabálysértési felelősségrevonás. A cselekmény jogi tárgya lakás vagy egyéb helyiség, illetve az ezekhez tartozó bekerített hely zavartalan

használatához fűződő érdek, az ún. házijog A lakás minden olyan zárt hely, amely rendeltetéséből adódóan emberek tartózkodására szolgál. Ehhez képest az alkalmi, ideiglenes szállás (pl. szálloda, kollégium) is betöltheti a lakás funkcióját A lakás nem szükségképp ingatlan: a lakókocsi is betöltheti a lakás funkcióját, így a házijog védelme alá esik. Az elkövetés tárgya csak a "más" lakása lehet, s ezt nem a lakás tulajdoni helyzete, hanem a tényleges állapot dönti el: adott esetben a bérlő is élvezheti a házijog védelmét a tulajdonossal szemben, hiszen itt nem a tulajdonvédelemről, hanem a zavartalan használatról van szó. A szabálysértés elkövetésének feltétele, hogy az ott lakó vagy az azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel történjék a bemenetel. A jogosultnak félreérthetetlenül kifejezésre kell juttatnia a tiltó jellegű akaratnyilvánítását, amelynek konkrétnak és

személyre szólónak kell lennie. A cselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fogni azt a tényt, hogy a lakással rendelkező személy akarata ellenére cselekszik. Magánlaksértés Btk. 176 § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) csoportosan bemegy vagy ott bent marad. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a

lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el. Az erőszak fogalmán az akaratot megbénító, lenyűgöző hatású (vis absoluta), mind az akarat hajlítására szolgáló (vis compulsiva) kényszert is értjük A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Akkor értékelhető komoly félelem keltésére alkalmasnak, ha oly mértékben képes befolyásolni a sértett akaratát, hogy legyőzi az ellenállásra késztető motívumokat. Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz

részt. 20. Magyarázza a „Becsületsértés” és a megkülönböztetését a „Becsületsértés szabálysértésétől. „Rágalmazás” bűncselekményeit, Becsületsértés szabálysértés Sztv. 138 § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. Rágalmazás Btk. 179 § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el. Becsületsértés bűncselekmény Btk. 180 § (1) Aki a 179 § esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. A becsületsértés jogi tárgya az ember társadalmi megbecsülése, az emberi méltóság. A becsület csorbítására alkalmas minden olyan szóval és viselkedéssel elkövetett cselekmény, amelyben kifejeződik az elkövetőnek a sértettel szembeni megvetése, őt gúnyoló, megszégyenítő, lealacsonyító értékítélete. Az állandó bírói gyakorlat szerint nem minősül becsületsértésnek

a kemény kritika megfogalmazása, ugyanígy az elkövető pusztán indulat által vezérelt megnyilatkozásai, szidalmai sem. Az adott kifejezés, értékítélet becsületsértő jellegének eldöntése minden esetben jogalkalmazói értékelést igényel, ahol az elkövető és a sértett korábbi viszonyát, az adott szituációt, a kifejezés társadalmi megítélését kell alapul venni. A törvény - egyezően a korábban hatályos szabályozással - csak azokat a verbális viselkedési formákat rendeli szabálysértésként büntetni, melyek a jogalkotó értékítélete szerint nem érik el a büntetőjogi büntetést-érdemlőség szintjét. Ha ugyanis a becsületsértő megnyilvánulás a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásával, közérdekű tevékenységével van összefüggésben, b) azt nagy nyilvánosság előtt, vagy c) tettlegesen követi el, akkor a Btk. 180 §-a szerinti becsületsértés vétségét valósítják meg A verbális

becsületsértés kísérlete fogalmilag kizárt. A cselekmény csak szándékosan követhető el. A becsületsértés annyi rendbeli, ahány sértettet érint a becsületsértő kifejezés vagy cselekmény Tekintettel arra, hogy a szabálysértési jog nem ismeri a folytatólagosság intézményét, az ugyanazon sértett sérelmére elkövetett, más-más tartalmú becsületsértő kijelentések elvben önálló szabálysértési cselekményt valósítanak meg. 21. Ismertesse a „Magántitok megsértési”, valamint az „Üzleti titok megsértése” bűncselekmények törvényi tényállásait. Magántitok megsértése Btk. 177 § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. Gazdasági titok

megsértése Btk. 300 § (1) Az a bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy b) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet

kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt, c) bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. 22. Ismertesse a hivatalos személy elleni bűncselekményeket. A hivatalos személy elleni bűncselekmények Hivatalos személy elleni erőszak 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) A (2) bekezdésben

meghatározott csoport szervezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 230. § A 229 § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Hivatalos személy

támogatója elleni erőszak 231. § A 229 § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. Nemzetközileg védett személy elleni erőszak 232. § (1) Aki a belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt bántalmazza, személyi szabadságától megfosztja, vagy személyét, illetőleg személyi szabadságát – különösen hivatalos helyisége, magánlakása vagy szállítási eszköze elleni támadással – veszélyezteti, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazásában nemzetközileg védett személy az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy

nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez. 23. Ismertesse a „Hamis vád” bűncselekményének törvényi tényállását. Hamis vád 233. § (1) Aki a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. (3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. 234. § Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 235. § Aki a) mást nyomozó

hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság előtt szabálysértés, illetőleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. (2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is a hamis vád elkövetőjének a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy

befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja. A bűncselekmény tárgya az igazságszolgáltatás tisztasága. A hamisan vádló cselekménye közvetlenül egy konkrét személy érdekeit sérti vagy veszélyezteti, azonban lényegesebb érdeksérelem az igazságszolgáltatási szervek iránti bizalom megrendülésében nyilvánul meg. A hamis vádnak ebből kifolyólag mindig van sértettje, erre utal a jogalkotó is amikor leszögezi, hogy „más” vádolása minősül hamis vádnak. A hamis vád minden olyan személy sérelmére elkövethető, aki ellen büntetőeljárás indítható, és ennek a személynek egyedileg meghatározott felismerhetővé tett személynek kell lennie. A hamis vádat kétféle magatartással lehet megvalósítani; vádolással, és koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozásával. A vádolás minden olyan tevékenység amely a büntető eljárás megindítására alapul szolgálhat. Bizonyítéknak nevezzük azt a tényt amely a

bizonyítandó tény megállapítására szolgál. A koholt vádat tárgyi bizonyíték koholásával lehet elkövetni. A hamis bizonyíték előállítása önmagában előkészületi cselekmény, azonban a törvényi tényállás megvalósulásához szükség van a koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozására. A törvényi tényállás legjellemzőbb sajátossága, amit a jogalkotó is kiemel, hogy a vádnak hamisnak kell lennie. Kétféle hamisság létezik Az egyik, ha a vád nem felel meg a valóságnak, a másik, ha a vádló az általa is valótlannak tartottat valósnak adja elő. A bűncselekmény csak a hatóság előtt követhető el. A törvényi tényállás megvalósulásának nem feltétele a büntető eljárás megindítása vagy lefolytatása; a tárgyalt magatartások tanúsításával a bűncselekmény befejezetté válik. A bűncselekményt bárki elkövetheti. A vádlott védekezésül sem követhet el bűncselekményt azzal, hogy mást hamisan

vádol. A tanú a szakértő és a tolmács abban a folyamatban lévő büntető eljárás során akkor követheti el a bűncselekményt ha magatartásuk alkalmas egy másik büntető eljárás megindítására. A szándékos elkövetés megállapításához az elkövetőnek tudnia kell, hogy: - mást vádol, - hatóság előtt vádol, - büntetendő cselekmény elkövetésével vádol, - cselekménye következtében meghatározott személy gyanúba kerül, - meghatározott személy ellen büntető eljárást indíthatnak; ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Bármelyik fenti cselekmény hiánya eredményezheti a gondatlan cselekmény elkövetését amelyet a 234 § rendel büntetni. A jogalkotó a büntetés mértékét attól tette függővé, hogy milyen következménye lett a hamis vádnak./ 233 § (2 ) és (3) bek/ A büntetés korlátlanul enyhíthető ha az elkövető a vád hamisságát a büntető eljárás befejezése előtt a hatóság tudomására hozza./ 236 §/ 24.

Ismertesse a ” Hamis tanúzás”, bűncselekmények törvényi tényállását. valamint a „Hamis tanúzásra felhívás” Hamis tanúzás 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje. (4) A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt

életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés. (6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választott bírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján

indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. 241. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. A bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartások : a./ a valótlan vallomástétel, b./ a való elhallgatása, c./ a hamis szakvélemény adása, d./ hamis szaktanácsadói vélemény adása, e./ hamis tolmácsolás, f./ hamis fordítás, g./ hamis okirat vagy hamis

tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása A vallomás eljárási cselekmény amelyet az eljárási jogszabályok határoznak meg. Hamis tanúvallomást csak a tanúként kihallgatott személy tehet, szóban vagy írásban. A való elhallgatása csak a vallomástétel során történhet meg, amikor az elkövető a tanukihallgatás során hallgat el egyes körülményeket. Ha például a tanú nem tesz vallomást vagy nem válaszol a feltett kérdésekre akkor az nem minősül hamis tanúzásnak. A fenti c./ - f/ pontban felsorolt elkövetési magatartások szóban és írásban is megvalósulhatnak A bűncselekményt csak olyan hatóság előtt lehet elkövetni amely az eljárásban részt vesz. A hamis vallomást akkor teszi meg a tanú, ha a vallomástétele véget ér, míg a többi cselekmény elkövetéséhez elégséges a hamis tényt a hatóság tudomására hozni. A cselekmény társtettesi minősítése fogalmilag kizárt, de a közvetett tettesi minősítés előfordulhat

a gyakorlatban is. ( pl ha gyermeket hamis vallomásra vesznek rá) A felbújtás feltétele hogy a hamis tanúzás megtörténjen, míg ennek hiányában a 242 § szerinti hamis tanúzásra felhívás bűncselekmény elkövetése kerülhet megállapításra. A szándékos cselekmény megállapításának feltétele, hogy az elkövető tudjon arról, hogy - bíróság vagy más hatóság előtt, - tanúként ( szakértőként stb.) hallgatják ki, - és vallomása nem felel meg a valóságnak. A tanú akaratlanul is eltérhet a valóságtól észlelési, emlékezési, nyelvi kifejezésbeli hiányosságok miatt. A gondatlanság soha nem az észlelésnél, hanem a vallomástételnél kell hogy fennálljon A hamis tanúzás büntetése attól függ milyen eljárásban követték el a cselekményt. A törvényben meghatározott egyéb okként büntethetőséget kizáró okokat jelöl meg a jogalkotó a 241 §-ban. Hamis tanúzásra felhívás 242. § (1) Aki mást büntető ügyben

hamis tanúzásra rábírni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A elkövetési magatartás lényegében a hamis tanúzás törvényi tényállásával szoros összefüggésben van. Lényegében a meg nem valósult felbújtást rendeli büntetni a jogalkotó Az elkövetési magatartás a „rábírni törekvéssel„ valósul meg, és akkor válik befejezetté ha az elkövető törekvése eljut a címzettig. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, kivéve az a hivatalos személy aki törvényellenes eszköz – pl. kényszervallatás –

alkalmazásával törekszik rábírni mást a hamis tanúzásra A hamis tanúzásra felbújtást és a hamis tanúzásra felhívást úgy lehet elkülöníteni egymástól, hogy az követi el a felbújtást akinek a tanúja a hamis vallomástételt vagyis a bűncselekmény elkövetését legalább megkezdi. A felbújtás legtöbbször akkor válik felhívássá ha a tanú visszautasítja az elkövető rábírási magatartását, vagy hajlandónak mutatkozik a hamis tanúzásra ami azonban valamilyen okból elmarad. 25. Magyarázza megkülönböztetését a a „Bűnpártolás” részesi bűncselekmények törvényi (bűnsegéd, felbujtó) tényállását és cselekményektől. Bűnpártolás Btk. 244 § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a

bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)(2) bek], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, b) hivatalos személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés

b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. (5) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. Elkövetési magatartások: - segítségnyújtás, meghatározott célra törekvés ( személyi bűnpártolás) - közreműködés (tárgyi bűnpártolás) A segítségnyújtás olyan tevékenység, amely előmozdítja más személy magatartását az elérni kívánt cél érdekében. A bűnpártolás és a bűnsegély közötti különbség abban nyilvánul meg, hogy kinek, mihez és milyen szándékkal nyújt valaki segítséget. Míg a bűnsegély passzív magatartással ( pl bűncselekmény helyszínén való szándékerősítő hatású jelenlét ) is elkövethető addig a bűnpártolás csak aktív

magatartással valósulhat meg. A bűnpártoló a segítséget annak az elkövetőnek nyújthatja aki ellen büntető eljárás folytatható le, a segítségnyújtásnak pedig a hatóság előli menekülésre - elrejtésben, szökésben való támogatásra kell irányulnia. Minden másfajta segítségnyújtás a büntető eljárás sikerének meghiúsítására való törekvés amely a b.) pont szerinti tényállást valósítja meg Tárgyi bűnpártolás a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés. Ennek feltétele olyan korábbi cselekmény elkövetése amely a Btk.-ba ütközik, függetlenül attól hogy lefolytatható-e büntető eljárás vagy sem. A bűnpártolást a bűnsegélytől elhatárolja még az elkövetés időpontja is. Amíg a bűnsegély a bűncselekménnyel egyidejűleg valósul meg addig a bűnpártolás megállapítása a pártolt személy tevékenységének a kifejtése után tanúsított magatartásokra alkalmazható. A

bűnpártolást bárki elkövetheti aki az alapbűncselekmény elkövetésében nem vesz részt, vagy a bűncselekmény elkövetése előtt nem egyezett meg az elkövetővel. A bűnpártolás szándékos bűncselekmény. A szándékosság feltételei a következők: - a pártolt bűncselekményt követett el ( nem kell felismerni a cselekményt, elég a büntető eljárás lehetőségéről tudni ) - a pártolt a hatóság üldözése elől menekül, - cselekményével a büntetőeljárás sikerét meghiúsítja, - elősegíti a bűncselekményből származó előny biztosítását, - tisztában van saját cselekményének segítő jellegével amely alkalmas a törvényi feltételek előidézésére. A bűnpártolás célzatos cselekmény, a célokat a jogalkotó a törvényi tényállásban nevesíti. A tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság között a két lényeges körülmény: - a tárgyi bűnpártolás minden bűncselekményhez kapcsolódhat, az orgazdaság csak a nevesített

törvényi tényálláshoz - a tárgyi bűnpártoló csak a cselekmény elkövetője érdekében cselekszik, míg az orgazda maga vagy más érdekében törekszik vagyoni haszonszerzésre. A bűnpártolás súlyosabban minősülő eseteit a (2) és (3) bekezdés szabályozza. A (4) bekezdés a hozzátartozónak kizárólag az (1) bek a.) pontjába ütköző cselekményére mentességet biztosít a büntetőjogi felelősség alól. 26. Ismertesse a „Közveszély okozás”, valamint a „Terrorcselekmény” törvényi tényállását Közveszélyokozás Btk. 259 § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó-, sugárzó- avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő. (4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Terrorcselekmény 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy

valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) aki tevékenységét a

hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (5)

bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek], a testi sértés [170 § (1)–(5) bek], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek], a személyi szabadság megsértése (175 §), az

emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184 § (1) és (2) bek], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230 §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232 §), a közveszélyokozás [259. § (1)–(3) bek], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260 § (1) és (2) bek.], a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263 §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. § (1)–(3) bek], a fegyvercsempészet (263/B §), a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)–(3) bek], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)–(3)

bek], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rongálás (324 §) és a rablás (321 §), b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése. 27. Ismertesse a „Vesztegetés” törvényi tényállását Vesztegetés 250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. (3) Az (1) és a

(2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. 251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés

esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. 253. § (1) Aki hivatalos személy működésével

kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)–(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű

munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el. 254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt

ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el. 28. Magyarázza a „Visszaélés kábítószerrel” bűncselekményének, megkülönböztetését a „Kábítószer-rendészeti szabálysértés”-től. valamint Visszaélés kábítószerrel Btk. 282 § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (3) Aki a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. Kábítószer-rendészeti szabálysértés R. 11 § (1) Aki a) a kábítószerek,

illetőleg a pszichotrop anyagok rendelésére, kiadására, forgalmazására, nyilvántartására, tárolására, illetőleg elszámolására, valamint ezek gyártására, exportálására, importálására, tranzitálására, az ilyen anyagokkal végezhető kutatásra, továbbá az ezen anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegi, b) kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal (ellenőrzött anyagok) végezhető egyes tevékenységek végzésének szabályait megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, illetőleg az ÁNTSZ hatáskörébe is tartozik. 29. Ismertesse az „Önbíráskodás” és a „Zsarolás” törvényi tényállásait Önbíráskodás Btk. 273 § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt

szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Zsarolás Btk.323 § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni, avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. 30. Ismertesse a „Rablás” és a

„Kifosztás” törvényi tényállásait Rablás Btk. 321 § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan, c) fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során, követik el. Kifosztás Btk. 322 § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b) bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. 30. Ismertesse a „Lopás” törvényi „Orgazdaság” törvényi tényállását. tényállását, minősített eseteit, valamint az Lopás Btk. 316 § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal, e) f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult

(használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre

elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon, c) követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a) – d) pontjában meghatározott módon, c) követik el. Orgazdaság Btk. 326 § (1) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy

pénzbüntetés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre, b) a szabálysértési értékre üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot nagyobb értékre vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) jelentős értékre, b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre, b) jelentős értékre üzletszerűen követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen jelentős értékre, b) különösen nagy értékre üzletszerűen, c) követik el. 32. Ismertesse a „Sikkasztás”, valamint a „Csalás” törvényi tényállásait Sikkasztás Btk. 317 § (1) Aki a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy

azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre,

b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott módon követik el. Csalás Btk. 318 § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés

a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon, c) követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott módon, c) követik el. 33. Ismertesse a „Segítségnyújtás elmulasztása”, valamint a „Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” törvényi tényállásait. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Btk. 171 § (1) Aki foglalkozása szabályainak

megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetéshez képest – öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. Segítségnyújtás elmulasztása Btk. 172 § (1) Aki nem nyújt tőle várható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. 34.

Ismertesse a „Közokirat-hamisítás”, valamint a „Magánokirat-hamisítás” törvényi tényállásait és magyarázza a közokirat, illetve magánokirat fogalmát. Közokirat-hamisítás Btk. 274 § (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból

követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő. Btk. 275 § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. Magánokirat-hamisítás Btk. 276 § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Közokirat: Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más

hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Magánokirat: Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. 35. Ismertesse a büntethetőséget kizáró és a büntethetőséget megszüntető okokat. A büntethetőséget kizáró okok a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka, f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőséget megszüntető

okok a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. 36. Ismertesse és magyarázza a kényszer vagy fenyegetés alatt álló személy büntetőjogi felelősségét. A kényszer és a fenyegetés Btk. 26 § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. A kényszer fogalmát a törvény nem határozza meg, azt a bírói gyakorlat lényegében a más testére kifejtett fizikai ráhatással azonosítja, de ettől eltérő esetek is előfordulhatnak. Ilyen, pl. ha valakit bezárnak, mozgássérültnek elveszik a segédeszközét azért, hogy ne tudja a szükségszerű magatartást

tanúsítani. Nem feltétel, hogy az erőszakot azzal szemben alkalmazzák, akit a meghatározott bűncselekmény elkövetésére akarnak „rávenni”, de az erőszaknak e-végett kell történnie. A fenyegetés: „súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen”. Akkor értékelhető komoly félelem keltésére alkalmasnak, ha oly mértékben képes befolyásolni a sértett akaratát, hogy legyőzi az ellenállásra késztető motívumokat. A fenyegetésnek arra alkalmasnak kell lennie, hogy a sértettet a szabad akaratával ellentétes cselekvésre késztesse. A kilátásba helyezett súlyos hátrány vonatkozhat a sértett anyagi helyzetére, hivatására, becsületére, nemi, avagy személyi szabadságára stb. A kényszernek és a fenyegetésnek is két fokozata ismert. Az egyik az akaratot megtörő (vis absoluta) a másik az akaratot hajlító (vis compulsiva). Mindig a konkrét ügyben kell vizsgálni, hogy

az alkalmazott erőszak, fenyegetés az adott személy személyiségét, érzelmi, értelmi világát, időszerű fizikai állapotát figyelembe véve milyen szintű ellenállást tett lehetővé, és a vele szemben alkalmazott behatások milyen következményekkel jártak az akarati cselekvésére. Az akaratot megtörő kényszer, fenyegetés kizárttá teszi, hogy a célzott személy a saját akaratának megfelelően cselekedjék, sőt adott esetben – a nem mulasztásos cselekményeknél – az akaratával ellentétes cselekedetre veszi rá. Ezekben az esetekben a kényszer, fenyegetés hatása alatt álló személy nem büntethető. A kényszert, fenyegetést alkalmazó személy ilyen esetben közvetett tettesként felel az elkövetett cselekményért. 37. Ismertesse, és magyarázza a jogos védelemre vonatkozó rendelkezéseket, az elhárító cselekmény szükségességét, időszerűségét és arányosságát. A jogos védelem 29. § (1) Nem büntethető, akinek a

cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. A jogos védelem eleve támadást feltételez, ami a jogtalanság talaján áll, ennek –, illetve az ilyen támadás közvetlen veszélyének – hiányában nem kerülhet sor e kizáró ok megállapítására. Az általános elvek szerint támadáson cselekvő emberi magatartást kell érteni. A mulasztással összefüggésben a végszükség szabályai kerülhetnek alkalmazásra, tekintettel arra, hogy a mulasztás lehet jogtalan, de támadásként aligha

értékelhető. A jogos védelem alkalmazása szempontjából a támadás általában olyan erőszakos magatartást jelent, amely legtöbbször közvetlen személy – élet, testi épség, szabadság –, ritkábban dolgok – rongálás – ellen irányul. A közérdek ellen irányuló támadás, pl. az elkövető által megvalósított közveszély okozás Az intézett támadás azt jelenti, hogy a támadás már folyamatban van, míg a közvetlenül fenyegető támadás időben megelőzi azt. A közvetlen fenyegetettségről beszélünk, ha a támadó és a megtámadni szándékolt térbeli helyzetére, közelségére figyelemmel rövid időn belül valóságos alappal lehet a támadástól tartani. A megtámadott személy tehát nem köteles megvárni magát a támadást, hanem már annak megkezdése előtt védekezhet, ugyanakkor pusztán a támadás előkészítése nem teszi jogszerűvé az elhárító cselekedetet. 38. Ismertesse és magyarázza a végszükségre vonatkozó

rendelkezéseket, az elhárító cselekmény szükségességét, időszerűségét és arányosságát. A végszükség Btk. 30 § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége. Végszükségi helyzetet

tipikusan előidézhet természeti csapás, ritkábban állat támadása. A végszükség megállapíthatóságának feltétele, hogy a kialakult vészhelyzet ténylegesen a végszükségben cselekvő személyt, illetve javait, mások személyét, javait, vagy a közérdeket veszélyeztesse. Látható, hogy a jogilag védett értékek – a közérdek kivételével – azonosak a jogos védelemnél meghatározottakkal, más azonban a veszély forrása. 39. Ismertesse jogos védelem és végszükség esetén az elhárítás szükséges mértékének túllépésére vonatkozó szabályokat. A jogos védelem eleve támadást feltételez, ami a jogtalanság talaján áll, ennek –, illetve az ilyen támadás közvetlen veszélyének – hiányában nem kerülhet sor e kizáró ok megállapítására. Az általános elvek szerint támadáson cselekvő emberi magatartást kell érteni. A mulasztással összefüggésben a végszükség szabályai kerülhetnek alkalmazásra, tekintettel

arra, hogy a mulasztás lehet jogtalan, de támadásként aligha értékelhető. A jogos védelem alkalmazása szempontjából a támadás általában olyan erőszakos magatartást jelent, amely legtöbbször közvetlen személy – élet, testi épség, szabadság –, ritkábban dolgok – rongálás – ellen irányul. A közérdek ellen irányuló támadás, pl. az elkövető által megvalósított közveszély okozás Az intézett támadás azt jelenti, hogy a támadás már folyamatban van, míg a közvetlenül fenyegető támadás időben megelőzi azt. A közvetlen fenyegetettségről beszélünk, ha a támadó és a megtámadni szándékolt térbeli helyzetére, közelségére figyelemmel rövid időn belül valóságos alappal lehet a támadástól tartani. A megtámadott személy tehát nem köteles megvárni magát a támadást, hanem már annak megkezdése előtt védekezhet, ugyanakkor pusztán a támadás előkészítése nem teszi jogszerűvé az elhárító

cselekedetet A végszükség esetén a veszélynek két további ismérvnek kell megfelelnie, egyrészt közvetlennek, másrészt másként el nem háríthatónak kell lennie. Közvetlen veszélyről – amely térbeni és időbeli kiterjedésű – akkor beszélünk, ha az meghatározott személyeket, javakat érint, és megvalósulása előrelátható. A másként el nem háríthatóság fogalmon azt értjük, hogy a végszükségben cselekvő személy részére valamely különös részi tényállást kimerítő magatartása szükséges a veszély elhárításához, mert vagy ténylegesen nincs más megoldás, vagy van ugyan, de az kevésbé célravezető. 40. Ismertesse a tévedés büntetőjogi értékelésére vonatkozó szabályokat, összefüggéseit a személy- és vagyonőri tevékenységgel. A tévedés Btk. 27 § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben

követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. Tévedés: Valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól. Ennek megfelelően a tévedésbe ejtés az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. Ezen elkövetői aktív tevékenység az, amely kialakítja a megtévesztett személyben a valóságtól eltérő képzetet. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a tévedést a tettes mely magatartással idézte elő. Ez lehet szóban, írásban, esetlegesen mulasztással megvalósuló is. Ez utóbbi eset, amikor az elkövető valamilyen kötelező felvilágosítást elmulaszt és a sértetti oldalon ez okozza a tévedésbe esést. A bűncselekmény

megállapításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a tévedés a károkozással okozati összefüggésben álljon. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen. A károsult hiszékenysége, könnyelműsége sem zárja ki a csalás megállapíthatóságát. A tévedésbe ejtés feltétele, hogy alkalmas legyen a sértett személyéhez kapcsolódóan a károkozás előidézésére. Éppen ezért minden egyes esetben az elkövetői magatartással összefüggésben konkrétan vizsgálni kell a sértett tudattartalmát. I. Ténybeli tévedés: akkor beszélhetünk erről, ha az elkövető a különös részben megfogalmazott valamely tényállás tárgyát, tárgyi oldalát tekintve van tévedésben. Ennek az a jogi következménye, hogy a cselekmény minősítésekor figyelmen kívül kell hagyni azt a tényállási ismérvet, amelyben az elkövető tévedésben volt. Ebből következően lehetséges, hogy a cselekmény

nem bűncselekmény, vagy bűncselekmény, de másként minősül, hiszen a tévedés nem általánosságban büntethetőséget kizáró ok, hanem csupán annak a bűncselekménynek a megállapítását zárja ki, amelynek a tényállási eleme vonatkozásában megállapítható. Okozati összefüggésben való tévedés nem von maga után jogi konzekvenciákat, amennyiben az eredményt előidéző szükséges magatartást az elkövető tanúsítja. Ilyenkor lényegében arról van szó, hogy az elkövető egy meghatározott célt el akar érni, pl. A-t meg akarja ölni, ennek érdekében késsel leszúrja, majd miután azt hiszi, hogy áldozata már elhalálozott, az elrejtés érdekében elássa. Később megállapítást nyer, hogy a sértett nem a szúrás, hanem az elásás következtében fulladásos halált halt. Lényegtelen az okozati összefüggésben való tévedés és befejezett emberölésért felel az a szülő nő, aki gyermekét közvetlenül a szülés után

fojtogatja, majd az általa halottnak hitt csecsemőt egy műanyag zacskóba csomagolja és egy kukába dobja, azonban nem lehet utólag megállapítani a halálhoz vezető oki összefüggést, azt, hogy a gyermek a fojtogatás, vagy a műanyagzacskóba csomagolás miatti légúti elzáródás következtében halt-e meg. II. Társadalomra veszélyességben való tévedés: az elkövető jogellenességi szándékára van hatással. A Btk 24 § (2) bekezdése szerint nem büntethető az, a törvényi tényállást akár szándékosan, akár gondatlanul kimerítő elkövető, aki a cselekményét abban a téves feltevésben követte el, hogy cselekménye nem veszélyes a társadalomra és ezen feltevésre alapos oka volt. A törvény tehát a gondatlan cselekmények estén is kizárja a büntethetőséget. 41. Ismertesse a bizonyítás eszközeit, tárgyi bizonyítékok körét, felkutatásuk, megőrzésük és rögzítésük módszereit. A bizonyítás eszközei Be.76 § (1) A

bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása. (2) A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat az okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság – jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése során a hatáskörében eljárva – a büntetőeljárás megindítása előtt készített, illetőleg beszerzett. Tárgyi bizonyítási eszköz Be.115 § (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. (2) E törvény alkalmazásában tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más

eljárással adatokat rögzít. Ahol e törvény iratról rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. Az okirat 116. § (1) Okirat az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas. (2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének igazolása céljából a 115. § (2) bekezdésében megjelölt módon készült Bizonyíték: mindaz a tény, adat, körülmény, amely a bizonyítási eszközből nyerhető a bizonyítás során és természetesen maga a bizonyíték is további bizonyítási eszközzé válhat a bizonyítás folyamatában. A gyakorlatban azonban vitatott, hogy bizonyos eljárások, illetve ezekből az eljárásokból származó bizonyítékok a bizonyítási

eljárás során felhasználhatók-e, vagy sem. E körbe tartozik többek között a szagazonosítási eljárás és a poligráf, az ún. hazugságvizsgáló használata. Kétségtelen, hogy mindkét eljárás elsődlegesen a nyomozás operatív szakaszába tartozik, ám eredményes alkalmazásuk miatt helyet követelnek, vagy követelhetnek a bizonyítási eljárásban is. Bizonyos álláspontok szerint az eljárások manipulálhatósága és megbízhatatlansága miatt nem alkalmazhatók, ugyanakkor megállapítható, hogy sem az eljárások, sem az így nyert bizonyítékok semmivel sem megbízhatatlanabbak, mint egyéb más bizonyítási eszközök, illetve az azokból származó bizonyítékok, így kizárásuk a bizonyítási eljárásból egyértelműen a szabad bizonyítás elvének sérelmét jelentené. Másrészt aligha hihető, hogy a gyakorlatban bármelyik bizonyítási eszköz önmagában – egyéb más bizonyítékok nélkül – alkalmas lenne a hitelt érdemlő

bizonyításra. Ezekben az esetekben egyébként sem maga a bizonyítási eljárás válik kérdésessé, hanem az ezekből az eljárásokból nyert bizonyíték, illetve e bizonyítékok bizonyító ereje. Bizonyítékok értékelése: a büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét. A bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje. A bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a

résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Okirat: az a bizonyítási eszköz, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül és arra alkalmas. Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének igazolása céljából a 115. § (2) bekezdésében megjelölt módon készült. A büntetőeljárásban nem tesznek különbséget közokirat és magánokirat között. A büntetőeljárásban e-két fajtának azonos a megítélése Ha az irat tények, körülmények, adatok vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására nem alkalmas, okiratnak nem tekinthető, de tény bizonyítására alkalmas, tárgyi bizonyítási eszközként felhasználható. 42. Ismertesse a büntetőeljárás megindítását és szakaszait.

Büntetőeljárás: a jogilag szabályozott cselekmények és jogviszonyok összessége. Azt a folyamatot öleli fel, amely a büntetőügy megindításától kezdve, egészen annak jogerős befejezéséig tart, illetve a törvény által meghatározott kivételes esetekben ezt követően is folytatható (különleges eljárások, rendkívüli jogorvoslatok). Büntető eljárási törvény: 1998 évi XIX tv A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. Büntetőeljárás megindítása: A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az Büntető eljárási törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. Büntetőeljárás akadályai: büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult

büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha 1. a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el 2. nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el. 3. a Be-ben meghatározott kivételekkel – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, 4. a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXVIII Fejezet II. és III Címében meghatározott eljárások esetét Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható. Ismeretlen helyen tartózkodó terhelt ellen: az eljárásnak nem akadálya, hogy a terhelt

ismeretlen helyen tartózkodik. Ebben az esetben a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedik; ennek során el lehet rendelni a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének a megállapítását, a körözését, és az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani. A lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely megállapítása iránt a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kell megkeresni. A körözést a külön törvényben meghatározott szabályok szerint a rendőrség, illetőleg – a reá irányadó törvény szerinti esetekben – a Határőrség végzi 43. Ismertesse a személyhez fűződő jogokat a Ptk alapján és azok védelmének polgári jogi eszközeit. Polgári jog jogforrásai: 1959. évi IV törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Ptk) 1960. évi 11 törvényerejű rendelet (Ptké) a Polgári Törvénykönyv

hatálybalépéséről és végrehajtásáról 1977. évi IV törvény a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978 évi 2. törvényerejű rendelet ( Tvr ) A személyhez fűződő jogok Ptk.75 § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani E jogok a törvény védelme alatt állnak. (2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illeti meg. (3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Ptk.76 §A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő

bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. Ptk.77 § (1) Mindenkinek joga van a névviseléshez (2) Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. (3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. (4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató – ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy

nevével – az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. Ptk.78 § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Ptk.79 § (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül –, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét

követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig – ugyancsak nyolc napon belül – a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. Ptk.80 § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges. (3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni. Tvr.2 § Az eltűnt, illetőleg a büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmás vagy hangfelvétel felhasználását az eltűnt személy felkutatását

vagy körözését elrendelő, illetőleg az a hatóság engedélyezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik. Ptk.81 § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. (3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati

vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. (4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és

a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető. Ptk.82 § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot. Ptk.83 § (1) 1 A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. (2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – az érintett személyen kívül – csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. (3) Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat

helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. Tvr.3 § Ptk.84 § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. (3) 2 E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt. Ptk.85 § (1) A személyhez fűződő jogokat – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet. (2) A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen helyen távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel. (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy)

jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult. (4) Ha a jogsértést valószínűsítették, és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is. Személyhez fűződő jogok: alatt értendők az ember személyiségéhez fűződő jogok. A személyiség fogalom az ember testi és szellemi individualitását fejezi ki. A személyiségi jogok megteremtik az ember önmegvalósításának feltételeit, és garantálják, hogy a magánszférát senki jogtalanul meg ne sérthesse. A Ptk nem tartalmaz kimerítő felsorolást a személyiségi jogokról, és nem határozza meg az „általános” személyiségi jog fogalmát sem csak annyiban, hogy tiltja bármely személyhez fűződő jog megsértését. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a

magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. 1 2 A Ptk. 83 §-ának (1) bekezdése az 1992: LXIII törvény 33 §-ával megállapított szöveg A Ptk. 84 § (3) bekezdését az 1997: LVIII törvény 23 §-ának b) pontja iktatta a szövegbe 44. Ismertesse a jó hírnév védelmére vonatkozó szabályokat Ptk.78 § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Jó hírnév védelme: a jó hírnév a polgári jogban a személyhez fűződő jog. Az ember munkájával, társadalmi megítélésével,

személyi értékeivel összefüggő társadalmi megítélést jelenti. A jó hírnév sérelmét jelenti, pl. egy valótlan állításokon alapuló büntetőeljárás is A gazdasági jogban tilalomként, külön is megfogalmazták. Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. 45. A tulajdonjog tárgya és tartalma A tulajdonjog tárgya Ptk.94 § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet Tulajdon: valamilyen anyagi vagy szellemi érték, amely felett valaki, vagy valakik rendelkeznek. A jog a tulajdonhoz számtalan következményt kapcsol, tulajdonképpen a jog tölti ki tartalommal a tulajdon fogalmát. A tulajdonhoz való jog korlátozását jelenti az óvadék és a lefoglalás (ezeken a birtoklás jogának a szüneteltetése értendő), a számítástechnikai rendszer útján

rögzített adatok megőrzésére kötelezés, a zár alá vétel és a biztosítási intézkedés (ezeken a rendelkezési jog szüneteltetése értendő). A tulajdonjog tartalma A birtoklás joga Ptk.98 § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem Birtoklás: egy dolog feletti tényleges hatalom gyakorlását jelenti. A birtokot megszerzi az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek más módon a hatalmába kerül. A birtokbavétel egyrészt fizikai, másrészt jogi értelemben használt fogalom. Fizikai értelemben birtokba vehető az, ami hatalmunkban tartható. Jogi értelemben birtokba vehető mindaz, aminek hatalomban tartását jogszabályok nem tiltják. Birtokvédelem: ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. (Ptk 188 §) A Ptk.-ban két eszköz ismert: az egyik mód a birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása, illetve a már elkövetett

birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása, a másik mód pedig az állam által nyújtott birtokvédelem igénybevétel. Az állami védelem szintén kétféle úton lehetséges: az egyik a birtoklás tényén alapuló birtokvédelem, ami a birtokvita rendezése során eltekint a birtokláshoz való jog vizsgálatától. Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A másik: a birtokláshoz való jogra alapítható birtokvédelem. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A tilos önhatalom objektív fogalom, a magatartás elkövetése önmagában kiváltja a jogi

következményeket, nem szükséges, hogy a magatartás felróható legyen és nincs jelentősége ebből a szempontból az elkövető jó- vagy rosszhiszeműségének, cselekvőképessége hiányának sem. A használat és a hasznok szedésének joga Ptk.99 § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A használat joga személyhez kötött dologi jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot korlátozott mértékben használhatja, és hasznait szedheti. Korlátozott egyrészt azért, mert a használat jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot csak a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, másrészt azért, mert annak gyakorlását másnak nem engedheti át. A használat joga szerződésen alapszik A használatot alapító

szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre, de nincs akadálya annak sem, hogy a jogot engedő fél a teljes dologra holtig tartó használatot engedjen. Ez azonban nem teszi a jogot haszonélvezetté, mert megmarad a különbséget jelentő másik ismérv, a gyakorlás átengedésének tilalma. Haszon: elsősorban mindaz az előny, amely egy dologból származik. A haszon legalapvetőbb fajtája a klasszikus jogi terminológia szerint a gyümölcs (termék, termény, szaporulat), azaz az olyan haszon, amely a dologból rendeltetésszerűen származik. Fő szabály szerint a hasznok (gyümölcsök) a tulajdonost illetik meg függetlenül attól, hogy ez a tulajdonos munkájának következményeként keletkezett-e. A rendelkezési jog Ptk.112 § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra

átruházza vagy azzal felhagyjon. A rendelkezési jog a tulajdonhoz kapcsolódó jogosultság. Tartalma: 1. A birtok és a használat (hasznok szedése) átengedése (például: haszonélvezet, haszonkölcsön, haszonbérlet). 2. A biztosítékul adás, megterhelés (például: zálogszerződés, jelzálogjog) 3. A tulajdonjog átengedése (például: adásvételi-, ajándékozási-, tartási-, vagy öröklési szerződés) 4. Az ingó dolog tulajdonjogával felhagyás 46. A birtok fogalma, összefüggése a tulajdonnal A birtok megszerzésének és megszűnésének esetei. Birtoklás: egy dolog feletti tényleges hatalom gyakorlását jelenti. A birtokot megszerzi az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek más módon a hatalmába kerül. A birtokbavétel egyrészt fizikai, másrészt jogi értelemben használt fogalom. Fizikai értelemben birtokba vehető az, ami hatalmunkban tartható. Jogi értelemben birtokba vehető mindaz, aminek hatalomban tartását jogszabályok nem

tiltják. 47. A birtokvédelem, a birtokháborítás esetei, a birtokvédelemre való jogosultság, a birtokvédelem polgári jogi eszközei. A jogos önhatalom, mint birtokvédelmi eszköz, alkalmazására jogosultak. A személy- és vagyonvédelmi vállalkozások igénybevétele a birtokvédelemre. Birtokvédelem: ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. (Ptk 188 §) A Ptk.-ban két eszköz ismert: az egyik mód a birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása, illetve a már elkövetett birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása, a másik mód pedig az állam által nyújtott birtokvédelem igénybevétel. Az állami védelem szintén kétféle úton lehetséges: az egyik a birtoklás tényén alapuló birtokvédelem, ami a birtokvita rendezése során eltekint a birtokláshoz való jog vizsgálatától. Akit birtokától megfosztanak vagy

birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A másik: a birtokláshoz való jogra alapítható birtokvédelem. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A tilos önhatalom objektív fogalom, a magatartás elkövetése önmagában kiváltja a jogi következményeket, nem szükséges, hogy a magatartás felróható legyen és nincs jelentősége ebből a szempontból az elkövető jó- vagy rosszhiszeműségének, cselekvőképessége hiányának sem. 48. A jegyző szerepe a birtokvédelemben A birtokper (a bírósági eljárás) Ptk.191 § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül

kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (2) (3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is. (4) A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Ptk.192 § (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. (2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A

birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. (3) A bíróság a birtokperben való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Ptké.26 § (1) A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) illetékes. (2) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. Ptké.27 § (1) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a birtokvitában eljáró jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik. (2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár

ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. (3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. (4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható. Ptké.28 § (1) A jegyző határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell (2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt. (3) A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon

belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. (4) Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik. 49. A felelős őrzés A felelős őrzés Ptk.196 § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. (2) A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be. (3) A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni, és az elfogyasztott vagy beszedni

elmulasztott hasznok értékét – az őrzésből folyó igényei beszámításával – megtéríteni. Ptk. 197 § (1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja. (2) A gyorsan romló dolgot – amennyiben lehetséges – értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni. (3) Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. 50. A szerződés fogalma, létrejötte, tartalma és alakja Ptk.198 § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Szerződés: a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által

lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A Ptk a konszenzuális szerződés elvét követi Az ügylet létrejöttét nem köti további feltételhez – például teljesítéshez – mint a reálaktusok esetében. Ekként az adásvételi szerződés sem a dolog átadásával jön létre – az csak a tulajdonjog átszállásához elengedhetetlen feltétel –, hanem a kölcsönös akarat kifejezésével. A szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Lényeges elem az egyező akaratnyilvánítás csak akkor hoz létre szerződést, ha kiterjed a kívánt ügylet lényeges kérdéseire. Olyankor, amikor a törvény a szerződés érvényes létrejöttéhez írásbeli alakot kíván, a megállapodást rögzítő okiratnak

legalább a törvény által lényegesnek minősített elemeket tartalmaznia kell. Azt, hogy mit kell lényeges elemnek tekinteni, részben maga a jogszabály, részben pedig a felek határozzák meg. A lényeges pontok közé kell sorolni minden esetben a szerződéshez fűződő érdeket megtestesítő leglényegesebb elemet, a nyújtott, illetve elvárt szolgáltatás meghatározását. A Ptk nem ad általános meghatározást a szerződés lényeges pontjait illetően. A törvényi elváráson alapuló lényeges elemek ezért csak az egyes szerződéstípusok jogszabályi megfogalmazásából olvashatók ki. Szerződés létrejöttének ideje: jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni Helye: ha a szerződés távollevők között jön létre, a szerződés

létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye, illetve székhelye (telephelye). 51. A hibás teljesítés a Ptk szerint Hibás teljesítés: olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. A

kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság) Szerződésen és jogszabályon alapuló jótállás esetén nincs akadálya annak, hogy a jogosult a jótállás helyett szavatosságra alapítsa az igényét, illetve a szavatossági jogokat is gyakorolja az olyan hibák tekintetében, amelyekre a jótállás nem terjed ki. Amikor a kötelező jótállás szűkebb körű, mint a szavatosság, nem kizárt, hogy a jótállási idő alatt a jogosult e körben a szavatossági jogával éljen. Hibás a teljesítés akkor is, ha az esztétikai követelményeket sért, például azzal, hogy nem illeszthető a környezetbe, vagy, mert a megállapodásban megjelölt színtől eltér stb. Hibás teljesítés esetén a jogosult: 1. elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény

teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. 2. ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének az előírt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a

hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el. 52. A megbízás nélküli ügyvitel fogalma, a beavatkozás helyénvalósága, a megbízás nélküli ügyvivő jogai és kötelességei. Megbízás nélküli ügyvitel: aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. A megbízás nélküli ügyvitel tehát „a más ügyébe való öntevékeny (az érdekelt felkérése nélküli) és önkéntes (jogi kötelezettség nélküli) beavatkozás jogi formája. A más ügyébe jogosultság nélkül

való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg. A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, erről haladéktalanul értesíteni; egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik. A megbízott kötelezettségei: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása

érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, különösen, ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a

megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. 53. A kár fogalma, a kártérítés általános szabályai A polgári jogi kár fogalom több elemből tevődik össze. 1.)Tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül, elpusztul, megrongálódik vagy elvész. Ilyenkor a kár összege a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés. 2.) Elmaradt vagyoni előny : e körbe tartozik a keresetveszteség vagy jövedelemveszteség 3.) Vagyoni hátrány költségei: a kár csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek, ide nem értve azokat a költségeket, amelyek a perköltségben megtérülnek. Ezek a költségek olyan károk, amelyek

nem a károkozó magatartással oksági kapcsolatban keletkeznek, hanem a károsultnak a káresemény bekövetkezte után, de azzal összefüggésben lévő elhatározásán alapuló indokolt költségek. Kártérítés általános szabályai: A Ptk. a teljes kártérítés elvén alapul, vagyis azon, hogy a kártérítés mértékét nem a károkozó magatartásának súlya, hanem a ténylegesen bekövetkezett kár mértéke határozza meg. Ez alól két kivétel van: egyrészt azok, amelyeket már említettünk, vagyis ahol a jogalkotó a szándékosságnak vagy a súlyos gondatlanságnak (azaz a vétkesség különböző fokozatainak) jelentőséget tulajdonított, másodsorban pedig azok az esetek, amelyeknél a kártérítés méltányosságból mérsékelhető. A szerződések érvénytelensége, illetve megszegése kapcsán meg szokták különböztetni a negatív interesszét és a pozitív interesszét is. A pozitív interessze alatt azt értik, hogy mekkora lett volna a

szerződő fél vagyona, ha a szerződés teljesül. A negatív interessze, vagy más néven biztatási kár azt fejezi ki, hogy a szerződéskötéssel kapcsolatban milyen költségek merültek fel, vagyis, hogy mekkora volna a szerződő fél vagyona, ha a szerződést nem kötik meg. E vonatkozásban az általános szabály a pozitív interessze megtérítésén alapul. A bíróság a kárért felelős személyt, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. Ez nem alkalmazható a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése kapcsán 54. Felelősség a megbízott károkozásáért Ptk.350 § (1) A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. A Ptk.

szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval szemben A megbízó az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak e törvény szerint követelhet megtérítést a megbízottól. Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelősségére nem vonatkozik. Állandó jellegű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja Károkozás: a polgári jogban gyakran használt, de önmagában nem definiált kifejezés. Így például beszélünk a szerződéses szabályok alapján fennálló vagy a szerződésen kívüli károkozás szabályairól. A Ptk két felelősségi rendszert ismer a szerződésszegéses és a szerződésen kívüli károkozást. A Ptk elsődlegesen a szerződésen kívüli

károkozást szabályozza és a szerződésszegés körében, csak utal az általános szabályokra. A jogellenesség alapja lehet, pl a károkozás vagy a személyhez fűződő jogsértés. A kártérítés fogalmát a Ptk a jogellenes károkozás esetében alkalmazza. A bűntett eredménye lehet a károkozás is A jogos károkozás egyes esetekben kártalanítási kötelezettségekkel jár, de előfordulhat az is, hogy jogos károkozás esetén a felmerülő kár senkire át nem hárítható még kártalanítás formájában sem. A kártalanítás mértékéről és módjáról különböző jogszabályok rendelkeznek. Szándékos a károkozás, ha kifejezetten a károsodás előidézésére irányult. Gondatlan a károkozás, ha a károkozó nem törődik a károsodás lehetőségével, vagy e lehetőséget fel sem ismeri, bár fel kellene ismernie. 55. Felelősség az alkalmazott károkozásáért, az alkalmazott kártérítési felelőssége Az alkalmazott károkozása Ptk.348 §

(1) Ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Az alkalmazottra a munkajogi szabályok az irányadóak. Sokszor azonban vitatott, hogy a felek között munkaszerződés vagy megbízási, esetleg vállalkozási szerződés jött-e létre. A minősítés szempontjai egyrészt a munka törvénykönyvében foglalt rendelkezésekben, másrészt a polgári törvénykönyvben foglalt egyes rendelkezésekben keresendők. Kérdéses lehet annak a kárnak a megítélése, amit az alkalmazott másik munkáltatónál okoz. Ha például más cégnek ideiglenesen átengedett dolgozóról van szó, a két cég közötti megállapodás dönt a kár viselése kérdésében. Megállapodás hiányában az a munkáltató felel, akinek ténylegesen az alkalmazottja a károkozó Munkavállaló felelőssége: a munkavállaló a munkaviszonyából eredő

kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkavállaló kártérítési felelőssége eltérően alakul attól függően, hogy – vétkessége alapján fennálló felelősség terheli-e (mely bekövetkezhet gondatlan, ill. szándékos károkozás esetén) vagy – az általános megőrzési felelősség, azaz a munkavállaló vétkességére tekintet nélküli (objektív) károkozásért fennálló felelőssége. E kártérítési felelősségi alakzat megállapításának együttes feltételei: 1. a felek között munkaviszony álljon fenn 2. munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés valósuljon meg 3. az elkövetés módjában a munkavállalót vétkesség terhelje 4. kára keletkezzen a munkáltatónak 5. okozati összefüggés álljon fenn a kár és a

munkavállaló kötelezettségszegése között Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Szándékosság akkor áll fenn, ha a munkavállaló előre látja cselekményének, vagy mulasztásának következményeit és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Munkáltató kártérítési felelőssége: a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. A munkáltatót a fenti szerinti felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban

bekövetkezett károkért. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel