Egészségügy | Gyógyvizek » Gyógyvizek, termálvizek, geotermikus energiák

Gyógyvizek, termálvizek, geotermikus energiák Magyarország jelentős mennyiségű termálvízzel, azaz geotermikus energiával rendelkezik. Az ország területének mintegy 40%-án tárható fel termálvíz. A kitermelhető mennyiséget minimálisan 50, maximálisan 300 milliárd m3-re becsülik. Hazai sajátosságunk azonban, hogy geotermikus rendszerünk passzív alacsony hőmérsékletű és elválaszthatatlan közvetítő hordozójától, a hévízkészlettől. A legutóbbi felmérés szerint hazánkban mintegy 620 termálkút van, melyeknek kifolyóvíz hőmérséklete 35 °C-nál nagyobb és 180 darab azoknak a kutaknak a száma, amelyekből kifolyó víz hőmérséklete eléri, ill. meghaladja a 60°C-ot és így energetikai célra már hasznosítható. Jelenleg a kitermelt víz mennyiségének mintegy 45%-a hasznosul energetikai célokra. Ezzel a mennyiséggel elvileg évente mintegy 200 000 tonna olajat lehetne helyettesíteni. Sajnos a valóság azonban azt mutatja, hogy

ennek a mennyiségnek nem egészen a felét hasznosítjuk csak, mert a hasznosító berendezések műszaki színvonala sok esetben nem megfelelő. A jelenleg meglévő hévízhasznosítási infrastruktúra az optimális hidrogeológiai viszonyokkal jellemzett területeken található, így elsősorban Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok és Győr-Moson-Sopron megyében. E felső pannóniai hévízkészlet ezeken az optimális területeken kiváltképpen alkalmas komplex hévízhasznosításra, a balneológiától a mezőgazdasági hasznosításon keresztül egészen a használati meleg víz ellátásig és épületfűtésig. A geotermikus energia hasznosításának másik nagy területe a terményszárítás lehet minden olyan esetben, amikor megfelelő mennyiségű és 40–60 °C hőmérsékletű meleg víz elegendő az adott termék teljes, vagy rész-szárításához. Zöldtakarmányok szárítása (főleg a lucernafélék) termálvízbázison meleg levegős

üzemmel valósítható meg. A forró levegős szárítás esetében a termálvíz önmagában csak előszárítási funkciókra alkalmas, amivel a magas hőmérsékletű szárítóknál is jelentős tüzelőanyag megtakarítást tesz lehetővé. A termálvíz kedvezően alkalmazható a kis hőmérsékletet igénylő szemes termény és fűszerpaprika szárítóknál is. Az élelmiszeripari szárítási folyamatok általában 100 °C hőmérséklet feletti tartományban mennek végbe, ezért a berendezések gőzzel vagy olajtüzeléssel működnek. Vannak azonban alacsony hőfokon végezhető szárító-érlelő eljárások, ahol a termálvíz adta lehetőségek jól és gazdaságosan hasznosíthatók (például a szalámi-és kolbászfélék szárítása alacsony hőmérsékletű érlelési eljárást igényelnek). Alacsony hőfokú szárítva-tárolásra hasznosítható a termálvíz a tojások tartósítására is. A keményítő szárítása is kis hőmérsékletet igényel a

fehér szín megőrzése és a csirizesedés elkerülése miatt. Az említetteken túl még számos lehetőség kínálkozik a termálvíz felhasználására a szárításban. Bár a meleg vizű forrásokat már az ókorban is felfedezték, az igazi fürdőkultúrát széles körben a törökök terjesztették el hazánkban a százötven éves hódoltság idején. A test ápolása, kényeztetése a főurak mindennapi szokása volt, így számos fürdőt is építettek azokon a helyeken, ahol hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak. Ezek közül nem egy még ma is létezik és fürdőként működik. Nálunk a vízimádó törököknek e szempontból könnyű dolguk volt, hiszen a víz, úgy ahogy a földből feltört, máris használható volt. Termálvíz, gyógyvíz, ásványvíz – a természet e kincsét szigorú és tudományos vizsgálatok alapján kategorizálják. A mai tudásunk szerint termálvíznek a 20 Celsius-fokosnál melegebb vizet nevezik szerte Európában,

nálunk – talán mert bőven van belőle – hivatalosan a 30 fokos számít már annak. Az ásványvíz- és a gyógyvízminősítést aszerint adják meg, hogy a víz mennyi ásványi anyagot, sót tartalmaz és milyen gyógyhatással rendelkezik. A magyar gyógyvizek szinte minden olyan betegségre jók, amelyeket fürdő- vagy ivókúrával gyógyítani vagy enyhíteni lehet. A leggyakoribb a mozgásszervi, reumatikus megbetegedésekre alkalmazott gyógykúra, mivel a kalciumban, magnéziumban gazdag vizek éppen olyan jó hatásúak rá, mint a kénes vagy radioaktív tartalmúak. A világhírű hévízi gyógyvízben például ez utóbbi kettő együtt található. Vannak elsősorban nőgyógyászati betegségekre jó hatásúak, ilyenek a jódban, brómban nátriumkloridban gazdagok, a szív- és érrendszer, a gyomor megbetegedéseit az úgynevezett meszes vizek enyhítik, a rádiumionokat tartalmazó vizek pedig az anyagcserezavarokra és a belső elválasztási szervek

működésére is hatnak, és de több víz enyhíti a bőrbajokat is. A gyógyturizmus évtizedek óta a belföldi idegenforgalom fontos ága. Sőt, már a múlt század elején nemzetközi híre volt a magyar fürdőknek. Az ország legnagyobb fürdőcentruma természetesen Budapest. Az utóbbi években egyre több gondot fordítottak a nemzetközi vonzerővel is rendelkező nagy hírű fürdők színvonalának javítására, így a Városligetben lévő Széchenyi, a patinás Gellért, a Rudas és a Lukács fürdő nappali kórházzal, korszerű gyógyszolgáltatásokkal áll a vendégek rendelkezésére. A gyógyfürdőket meg kell különböztetni az egyre terjedő wellnessközpontoktól, bár gyakran ezek is termál- vagy gyógyvízre épülnek. Az utóbbi években a magasabb kategóriájú fővárosi szállodák is felzárkóztak a wellnessközpontok közé, csaknem mindegyik rendelkezik ilyen típusú szolgáltatással. Vidéken pedig szinte gombamód szaporodnak a nagyon

igényes, korszerű - termálfürdőre vagy szállodára, illetve mindkettőre alapozott – létesítmények. Itt érdemes megemlíteni az Esztergomi gyógy- és élményfürdőt, mely igen komoly welness részleggel is rendelkezik. Országosan még kevésbé ismert – pedig érdemes lenne rá – a cserkeszőlői jódos gyógyvíz ízületi panaszok kezelésére, baleseti sérülések utáni rehabilitációra és nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas. De nézzük a Dunántúlt is, annak is a délnyugati, zalai részét: Zalakaros–Zalaszentgrót– Kehidakustány az utóbbi évek egyik legnagyobb fürdőbázisává, a belföldi turizmus fellegvárává vált. A közeli Hévíznek egyre erőteljesebb versenytársai a gyógyászati célú és családi nyaralásra, hétvégi kikapcsolódásra egyaránt alkalmas szuper-modern zalai fürdőcentrumok. Hévíz azért a maga nosztalgikus hangulatával ma is vonzza a gyógyulni vágyókat, a tófürdőben kizárólag

gyógyszolgáltatásokat lehet igénybe venni. Bükfürdő a nyugat-dunántúli régió büszkesége, számtalan medencéje közül mindenki megtalálja a leginkább kedvére valót. A büki gyógyvíz reumás és ortopédiai panaszok enyhítésére alkalmas, ivókúraként emésztőrendszeri betegségek kezelésére. Nincs messze innét Sárvár, ahol a gyógyvíz elsősorban reumára és nőgyógyászati panaszok kezelésére javallt. A fürdő azonban a gyógyászati hatása mellett komplett wellnessközpont is, az asztmások számára sókamrával, másoknak Kneipp-kúrával, aroma- és hangterápiával, szaunával és hideg vizes kavicsos talpmasszázzsal