Pszichológia | Felsőoktatás » Érzelem, 2006

Érzelem Érzelem és motiváció •Az érzelmek és a motívumok szorosan összetartoznak, mégis különbséget kell tenni köztük. •Emóció jelentése: mozdulni. •Az érzelmek kívülről irányítottak, a motívumok pedig belülről aktiválódnak és a környezet bizonyos tárgyai felé irányulnak. •Az érzelmek mindig aktiválják a vegetatív idegrendszert, a motívumok nem. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 2 Az érzelmek összetevői • Az érzelem szubjektív élménye • Belső testi válaszok, a vegetatív idegrendszer reakciói. • Az érzelemről és a helyzetről alkotott gondolatok. • Arckifejezések. • Érzelmi reakciók. • Cselekvési tendenciák. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 3 Fiziológiai alapok Az intenzív érzelmek fiziológiai változást idéznek elő a szervezetben, amelyért a szimpatikus idegrendszer a felelős (ez készíti elő a szervezetet a vészreakcióra). A szimaptikus

idegrendszer a következő változásokért felelős: •A vérnyomás és a szívritmus nő. •A légzés felgyorsul. •A pupillák kitágulnak. •Az izzadás fokozódik, miközben a nyálelválasztás csökken. •A vércukorszint emelkedik, hogy több energiát biztosítson. •A vér gyorsabban alvad a sebeknél. •A vér a gyomorból és a belekből az agyba és a vázizmokba áramlik. •A szőrzet feláll, „libabőrt” okozva. Amint az érzelem lecsillapodik a paraszimpatikus idegrendszer lép működésbe, és visszaállítja a szervezet egyensúlyát. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 4 BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 5 Az érzelem jelentése • Az érzelmek kétpólusúak, bipolárisak: pozitív érzelmeknek van negatív megfeleloje és viszont. Érzelmek ambivalenciája, a szeretem is, meg nem is élménye. • Temperamentum: biológiai gyökeru, a környezetbol származó ingerekre adott válaszokban nyilvánul

meg. • Hangulat: közérzet, általános érzelmi állapot, amely színezi az ember magatartását, élményeit. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 6 Érzelmek értelmezése Az érzelmek kéttényezős elmélete Az érzelem szubjektív élménye a testi változások észlelése. Minden emóciónak van érzésbeli és kognitív oldala. (James-Large elmélete) Az érzelmek általános vegetatív aktiváció változást hoznak létre. Az átélt érzelmek minőségét az határozza meg, hogyan magyarázzuk a vegetatív változást (attribúció). Schachter és Singer (1962) kísérlete. Kísérleti személyeknek fiziológiai izgalmi állapotot kiváltó adrenalint, illetve placebót fecskendeztek be. Mindenkivel azt közölték, hogy vitaminkészítményt kaptak. Az adrenalint kapott személyek egy részét tájékoztatták a mellékhatásokról, így amikor érezték a tüneteket tudták minek tulajdonítani. A másik részüket nem tájékoztatták: Amikor

érezték pl. a kézremegést, szaporább szívdobogást úgy reagáltak a tünetekre, mint a környezetük más tagjai. Amikor a fiziológiai tünetek megmagyarázhatóak az érzelmeket más ember viselkedése nem befolyásolja. Amikor olyan fiziológiai reakciókat érzünk, amelyek eredetével nem vagyunk tisztába, mások érzései befolyásolnak bennünket. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 8 Kiértékelés elmélet A helyzet kiértékelése az, ami az érzelem átéléséhez és az ahhoz kapcsolódó fiziológiai válaszokhoz vezet. A kognitív kiértékelés határozza meg az érzelmeket: Elsődleges értékelési folyamatban a helyzet személyes jelentőségét értékeljük (mennyire elégíti ki céljainkat). Ennek során dől el egy helyzetről, hogy azt fenyegetőnek, vagy kihívásnak értelmezzük. (Lazarus elmélete) Egyéni különbségek. A másodlagos értékelés során azt elemezzük, hogy kinek tulajdonítható a helyzet (magunknak vagy

másoknak). Ennek értékelése során dől el az, hogy mit érzünk és hogyan cselekszünk az adott helyzetben. Vannak olyan események, amelyeket mindenki azonosan értékel és vannak olyanok, amelyek kultúrától eltérően különbözőek. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 9 Az érzelmek megnyilvánulása Az érzelmek forrásuk szerint lehetnek: Alap érzelmek, Magasabb rendu érzelmek. Az elsődleges, alap (primer) érzelmek egy-egy alapvető élethelyzettel hozhatók összefüggésbe. Az alapvető érzelmek minden kultúrában és az állatvilágban is megtalálhatók. A szervezet alapveto szükségletei kielégülésének vagy a kielégülés hiányának szubjektív élményei (testi öröm, fájdalom). Öröm, Fájdalom / bánat, Érdeklodés / izgalom, Meglepodés, Harag / düh, Undor, Megvetés, Félelem, Szégyen, Bunösség / buntudat. Az érzelmek kifejezodését befolyásolják a családi és társadalmi szocializáció és a kulturális

hatások. Általánosságban jellemzo, hogy az érzelemi helyzetekben pozitív – megközelíto, vagy negatív – távolodó reakciókat adunk. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 10 Az érzelmek megnyilvánulása A magasabbrendű érzelmek a tanulás során alakulnak ki az emberben. A morális érzelmek: A morális érzelmek az erkölcsi normák elsajátításával és betartásával kapcsolatosak. Intellektuális érzelmek: Az intellektuális érzelmek az ember megismero tevékenységéhez kapcsolódó élmények (csodálkozás, kíváncsiság, kételkedés, felfedezés öröme). Esztétikai érzelmek: Az ember érzelmi viszonya a természetben, a muvészetben meglévo széphez. Praxikus érzelmek: A praxikus érzelmek az emberi akarati tevékenységgel, az akadályok leküzdésével kapcsolatos érzelmek. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 11 Bonyolultabb érzelmeknél először értelmezzük a helyzetet, és csak ezt követi az

érzelmi viszonyulás. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 12 Érzelemkifejezés: az érzelmi kifejezések kommunikációja BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 13 Arckifejezések és gesztusok Bizonyos arckifejezéseknek egyetemes jelentésük van, attól a kultúrától függetlenül, amelyben az egyén nevelkedett. Az öröm, düh, bánat, undor, félelem és meglepődést minden kultúrában felismerik és beazonosítják. Darwin szerint az érzelemkifejezések többsége öröklött mintázatú, és túlélési értékük van. Az undor, az elutasítás kifejezése azt jelenti, hogy az állat meg akar szabadulni valami kellemetlenségtől. Vicsorítás=mosolygás Az érzelem kifejezése erősíti az érzelem élményét, a kifejezés elnyomása pedig csillapítja azt. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 14 BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 15 BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

www.ergbmehu 16 Az érzelmek fajtái A szeretet tanuljuk, formáit az ember az anyagyerek kapcsolatban sajátítja el. Harlow majomkísérlete igazolta tanult jellegét. A félelem szintén tanult érzelem. A fájdalom vagy más negatív érzelem anticipálása (elorevetítése) egy veszélyhelyzetben félelmet kelt bennünk. Konkrét félelmek: fájdalomtól, szeparációtól való félelem. Szimbolikus félelmek: fantáziánktól függően bármi lehet. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 17 Szorongás Állapot (state) szorongás: vannak olyan helyzetek, amelyek mindenkiben szorongást keltenek. Alkati, vonás (trait) szorongás: vannak emberek, akiket az átlagosnál magasabb szorongási szint jellemez, másokat meg alacsonyabb. Facilitáló és debilizáló szorongás. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 18 Facilitáló - debilizáló szorongás Ha fontos vizsgára készül, kevésbé fog az agy, mint egyébként? Kritikus

helyzetben tud legeredményesebben dolgozni? Ha nem készült fel egy feladatra, az idegességtől még rosszabbul szerepel-e mint ahogy tudna? Minél fontosabb egy feladat, annál kevésbé sikerül? Előfordul-e, hogy vizsga előtt ideges, de ha vizsgázni kezd, mintha elfelejtené az idegességet? Felelés, előadás közben az izgalom hozzásegíti ahhoz, hogy jobban szerepeljen? Ha egy vizsgatételen dolgozni kezd, másra nem is figyel? A vizsga miatti izgalomtól gyakran olyan fáradt-e, hogy nem is érdekli, hogy hogyan is sikerült? BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 19 Agresszió Düh (érzelem) kiváltotta agresszió. Instrumentális (cél kiváltotta) agresszió. Az agresszió katarzis hipotézise. Az agresszió agressziót szül hipotézis. Frusztráció-agresszió hipotézis. Agresszió és a társas kognitív megközelítés. Proszociális agresszió: agresszív viselkedéssel normatartó viselkedésre kényszerítjük a másikat. BME Ergonómia

és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 20 Az érzelmek észlelése Az érzelmek észlelése, illetve kifejezésének képessége (magunk és mások érzelmeinek értékelése). Az érzelmileg intelligens személy: • tudja, mikor mit érez o maga, vagy a másik ember. • azonosítja és képes egymástól megkülönböztetni olyan érzelmeket, mint a harag, buntudat, félelem, vagy a szeretet. • Abban is különbözünk, hogy mennyire világosan fejezzük ki érzelmeinket. Vannak, akik pontosan meg tudják fogalmazni aktuális érzéseiket, mások kétértelmu jelzéseket küldenek az emberek felé. • Minél biztosabb valaki az érzéseiben, annál határozottabban irányítja életét, mert annál egyértelmubb számára, hogy hogyan viszonyul ténylegesen az adott helyzethez, személyes döntéseihez, vonatkozzanak azok a házasságára, a munkavállalására vagy a hétvégi programra. • Érzelmileg teljesen sivárnak tunhet valaki csupán azért, mert nem tudja

azonosítani, s ezért kifejezni sem mindazt, amit érez, pedig biztos, hogy o is érez. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 21 A gondolkodás segítése Az érzelmeket a gondolkodás és a cselekvés segítésére is használjuk. Megvizsgáljuk érzelmeinket egymás viszonylatában és más érzékletekkel és gondolatokkal való viszonylatukkal, és hagyjuk, hogy személyes érzelmeink irányítsák figyelmünket, gondolatainkat és kommunikációnkat (például tudatosítunk egy érzelmi állapotot, és ezt tudatunkban is tartjuk mindaddig, amíg megvizsgáljuk összefüggéseit olyan hasonló érzékletekkel mint például a hang, a szín vagy az íz). Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy foglalkozunk az észlelt érzelmeinkkel, és teret engedünk hozzákapcsolódó gondolatainknak és ezek kommunikálásának. Az érzelmek ilyen cél alá rendezése, gondolatainkhoz kapcsolása rendkívül fontos a figyelem összpontosítása, az önvizsgálat, az

önmotiválás a kitartás és még sorolhatnánk mennyi minden szempontjából. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 22 Az érzelmek megértése és indoklása Az érzelmek részekre bontásának és elemzésének képessége. Az „érzelmi forgatókönyv”: ahogyan egy film forgatókönyve pontosan tartalmazza az események menetét elejétol a végéig, úgy az érzelmek lejátszódása is egy elore látható forgatókönyv szerint pereg. • Az érzelmi intelligencia magas fokán álló személyeknek azonban igen összetett ismereteik vannak más érzelmekrol is. Meg tudják különböztetni például még az olyan, egymással közeli rokonságban álló érzelmeknek az okait, jellegzetességeit és következményeit is, mint harag és gyulölet, szégyen és buntudat, irigység és féltékenység. • Minél összetettebb és minél finomabban hangolt az érzelmekrol szóló tudásunk, annál helyénvalóbb módon tudunk viselkedni a különbözo

kapcsolatainkban. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 23 Az érzelmek kezelése és szabályozása Azt a képességet jelöli, hogy bánni tudjunk a saját érzelmeinkkel - és másokéval is. • Az érzelmek intelligens kezelése és szabályozása a belso harmónia fontos tényezoje. Az intelligens szabályozás több mint az, hogy az „ajkába harap” az ember, ha kiborítják, vagyis ha csupán uralkodik negatív érzelmei, dühe, szorongása kifejezésén. Az érzelmek irányításával együtt kell járnia a pozitív érzelmek, és a mások által kiváltott érzelmek eloidézésének és kifejezésének is. • Önkontroll és impulzivitás. – Alulkontrollált személy. – Túlkontrollált személy. – Optimális szinten kontrollált személy. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu 24 Érzelmi Intelligencia SZEMÉLYES KOMPETENCIA Én-tudatosság: Önszabályozás: Motiváció: BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

www.ergbmehu Érzelmi tudatosság Pontos önértékelés Önbizalom Önkontroll Megbízhatóság Lelkiismeretesség Alkalmazkodás Innováció Teljesítménymotiváció Elköteleződés Kezdeményezőkészség Optimizmus Érzelmi Intelligencia SZOCIÁLIS KOMPETENCIA Empátia: Mások megértése Mások fejlesztése Ügyfélközpontúság Társas készség: Befolyásolás Kommunikáció Konfliktuskezelés Vezetés Kapcsolatépítés Együttműködés Csapatszellem BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.ergbmehu