Jogi ismeretek | Munkajog » Munkajog, 2006

Munkajog - 2006 1992. évi XXII törvény A törvény hatálya •munkaviszonyra, ahol a munkát –Magyarország területén végzik –magyar munkáltató munkavállalója a munkát külföldön végzi •a közalkalmazotti jogviszonyt és a köztisztviselői jogviszonyt külön törvények szabályozzák A munkaviszony alanyai •munkáltató •munkavállaló Munkavállaló •16. életévét betöltötte (a 18 életév betöltéséig fiatal munkavállalónak számít) •15. életévét betöltött nappali tagozatos is, a szünet ideje alatt •16 év alatt a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges •gyámhatósági engedéllyel 16 év alatti is lehet művészeti, sport, modell és hirdetési tevékenységet folytatni Munkaadó •jogképes Munkaviszony létesítése Munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. -írásba kell foglalni – a munkaadó feladata -bármely kérdésben megállapodhatnak a felek -kötelező megállapodni: -alapbér, munkakör,

munkavégzés helye A munkaszerződés tartalmi kellékei Meg kell jelölni a felek nevét és címét és a munkaviszony szempontjából lényeges adatot. Meg lehet kötni a kollektív szerződésre (munkáltató köti szakszervezettel) való utalással is, a felek adataival, ekkor a kollektív szerződést a fél rendelkezésére kell bocsátani, hogy megismerhesse. A munkavállalót tájékoztatni kell: •a) az irányadó munkarendről, •b) a munkabér egyéb elemeiről, •c) a bérfizetés napjáról, •d) a munkába lépés napjáról, •e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve 1 •f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint •g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. Munkaszerződés időtartama •amennyiben a felek nem állapodnak meg: határozatlan időre jön létre a munkaviszony •de a felek határozott

időben is megállapodhatnak: max. 5 év Próbaidő •csak a munkaviszony létesítésekor köthető ki •30 nap •max. 3 hónap lehet •nem lehet meghosszabbítani •a felek ez idő alatt következmények nélkül felmondhatnak azonnali hatállyal •szabadság kérdése Munkaszerződés módosítása •a felek csak közös akarattal módosíthatják •amennyiben az egyik fél kezdeményezi, a másik félnek joga van a döntés ellen fellebbezni, ha azzal nem ért egyet (még pl. fizetésemelés során is!) •cél, hogy a felek közös nevezőre jussanak A munkaviszony megszűnése A felek akaratán kívüli okból •a) a munkavállaló halálával, •b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, •c) a határozott idő lejártával, A munkaviszony megszűntetése A felek közösen vagy a felek egyike akarata alapján, írásba kell foglalni •a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; •b) rendes felmondással; •c) rendkívüli

felmondással; •d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt; Határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése A határozott időre szóló munkaviszony •csak közös megegyezéssel vagy •rendkívüli felmondással, illetőleg •próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg próbaidő alatt. 2 A rendes felmondás •határozatlan munkaidő esetén •munkaadó: –indokolni köteles • A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. – munkavállaló védekezhet •munkavállaló –nem köteles indokolni A felmondási idő Legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. •A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött •a) három év után öt nappal, •b) öt év után tizenöt nappal, •c) nyolc év után húsz nappal, •d) tíz év

után huszonöt nappal, •e) tizenöt év után harminc nappal, •f) tizennyolc év után negyven nappal, •g) húsz év után hatvan nappal •meghosszabbodik. •A felmondási idő fele alól a munkavállalót fel kell menteni •a felmentést a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni •átlagkereset jár erre az időre Végkielégítés • A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. • A végkielégítés mértéke –a) legalább három év esetén: egyhavi; –b) legalább öt év esetén: kéthavi; –c) legalább tíz év esetén: háromhavi; –d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; –e) legalább húsz év esetén: öthavi; –f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. •ha a munkavállaló mond fel, nem jár neki végkielégítés •a tv. csak a végkielégítés minimális (kötelező) mértékét

adható (pl. kollektív szerződés alapján) állapítja meg, annál több mindig Rendkívüli felmondás •munkáltató és munkavállaló élhet vele •ha a másik fél: 3 – a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy –egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Munkavállaló rendkívüli felmondása •a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet a munkavállaló részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, •továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. •A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. Eljárás a munkaviszony megszüntetésekor •az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabért és egyéb járandóságokat •jogszabályban előírt

igazolásokat kell kiadni •a) munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap); •b) a munkavállaló TAJ számát; •c) a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát; •d) a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát; •e) a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát; •f) a munkavállaló emelt összegű végkielégítésben való részesülését. •A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét tartozás nem terheli. •Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési

bizonyítványt adni. A működési bizonyítvány tartalmazza: a) a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, b) a munkavállaló munkájának értékelését. Munkaviszony jogellenes megszüntetése •bírósághoz lehet fordulni –megyei bíróságok illetékesek első fokon eljárni •ha a munkaviszonyt a munkáltató jogellenesen szüntette meg, a munkavállaló kérelmére vissza kell helyezni eredeti munkakörébe –kivéve, ha továbbfoglalkoztatása nem várható el •ezen felül a munkavállaló követelheti az elmaradt munkabérét •kárának megtérítését •ki nem fizetett végkielégítését A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei: •mindkét fél számára a tv. előír kötelezettségeket és jogosultságokat 4 A munkáltató köteles: •egészséges és biztonságos munkakörülményeket biztosítani •a munkát úgy szervezni, hogy a munkavállaló a feladatát teljesíteni tudja •munkavégzéshez szükséges

információt megadni •munkavégzéshez szükséges ismereteket megszerzését biztosítani •munkabért fizetni •az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; •munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; •munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; •munkáját személyesen ellátni. •A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni. •A munkavállaló

köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. •A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. •A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. A tanulmányi szerződés A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja. A tanulmányi szerződés: •ideje •elvárt előrehaladás a tanulmányokban •támogatások (pl.

10 nap szakdolgozat elkészítésére) •elkötelezettség a cégnél A teljes munkaidő és pihenőidő: napi 8, heti 40 óra. 5 1. A munkaidőt a munkaadó osztja be 2. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 3. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. A rendes szabadság A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg: Rendes szabadság = alapszabadság +pótszabadságból. •Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Az alapszabadság emelkedése: –a) huszonötödik életévétől huszonegy; –b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; –c) harmincegyedik

életévétől huszonhárom; –d) harmincharmadik életévétől huszonnégy; –e) harmincötödik életévétől huszonöt; –f) harminchetedik életévétől huszonhat; –g) harminckilencedik életévétől huszonhét; –h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; –i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; –j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. Pótszabadság jár: •fiatal munkavállalónak (+5 nap) •gyerekek után (16 évnél fiatalabb után 2-7 nap) •vakoknak •föld alatt dolgozóknak •sugárzásnak kitett munkavállalóknak •kollektív szerződés máskor is megállapíthatja A szabadság kiadása •két részletben – kivéve, ha a munkavállaló több részletben kéri •¼-del rendelkezik a munkavállaló •¾-del rendelkezik a munkáltató •a munkavállaló előzetes véleményét ki kell kérni •a munkavállalónak 15 nappal előtt jeleznie kell •kivételes esetben a szabadság átvihető a következő évre A

munkabér •egyenlő munkáért egyenlő bér (Alkotmány) •utólag kell fizetni 6 •a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig •pénzben kell fizetni (csak természetben nem lehet) •szociális juttatások adhatók – de nem kötelező •nem lehet kocsmában kiosztani Munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem

szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel. A munkavállaló kártérítési felelőssége • A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. • A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan

dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart (leltár), kizárólagosan használ vagy kezel. A cég alapítása 2006. évi V tv A cég fogalma A cég az a jogalany, cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cégnyilvántartás: cégek adatainak adatbankja, melyet a cégbíróságok vezetnek, de a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat is ad végez különböző feladatokat A cégbíróság: 7 •a cég cégjegyzékének vezetése a megyei bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozik •cégbíróság (19 megye + a Fővárosi Bíróság) •a cégbíróságot a cég székhelye határozza meg Cégjegyzék •egy adott cég adatait tartalmazza A cégnyilvántartás adatai – 1. •Kötelező adatok valamennyi cég esetében többek között:

cégnév, a székhely, a cégjegyzés módjának meghatározása, cégjegyzékszám, tagok neve és adatai, törzstőke nagysága, adószám, tevékenységi körök meghatározása. •Nem kötelező adatok, csak ha jogszabály így rendelkezik, vagy a felek akaratából a létesítő okirat ezzel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz. pl a cég rövidített neve, fióktelepe, vagy a cég átalakulása esetén a jogelőd cég feltüntetése. A cégnyilvántartás adatai – 2. •Azok az adatok, amelyek a cég működése során felmerülő, a hitelezői érdekek vagy közérdek szempontjából is jelentős adatokat tartalmazzák, illetve folyamatban lévő, a céggel kapcsolatos perre utalnak. Ilyen pl a csődeljárásra vagy felszámolási eljárásra, illetve a cég működésének felfüggesztésére vonatkozó adat vagy a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perre utaló bejegyzés. •Azok a különleges adatok, amelyek kifejezetten az adott cégformára

vonatkoznak. Ilyen pl a betéti társaság kültagjainak feltüntetése vagy részvénytársaság esetében a részvényfajták meghatározása. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége •A cégnyilvántartás alapvető funkciója, hogy a cégek legfontosabb adatai, illetve azok változásai a forgalom biztonsága, a hitelezők védelme érdekében nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek legyenek. •A közhitelesség azt jelenti, hogy a bejegyzett adatokat ellenkező bizonyításig mindenkinek hitelesnek kell elfogadni. Cégekről kérhető okiratok •cégkivonat •cégmásolat •cégbizonyítvány Hol szerezhetem be? cégbíróságon az adott cégbírósághoz tartozó cégről vagy bármely cégről a Szolgálatnál Cégközlöny A nyilvánosságot szolgálja a Cégközlöny, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja. A cégjegyzék adatainak nyilvánosságra Cégközlönyben való megjelenés biztosítja. hozatalát, általános jellegű

megismerhetőségét a 8 A cégbejegyzési eljárás • A cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás a Polgári perrendtartás szabályai szerint. • A nemperes eljárásokra általában jellemző a bizonyítás lehetőségének szűkítése, az esetek többségében csak az okirati bizonyítás megengedett. • A cégbejegyzési eljárás kérelemre indul. • A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelem •Társasági szerződés / alapító okirat •Tisztségviselő nyilatkozata •Tagjegyzék •Ügyvédi meghatalmazás •Banki igazolás •Aláírási címpéldány •Befizetést igazoló szelvény •Nyomtatvány Alapító okirat •Társasági szerződés •Alapító okirat •Alapszabály Alapító okiratról általában •Gazdasági társaság létrehozásához társasági szerződés megkötése szükséges, ezt valamennyi tagnak alá kell írnia. •A társasági szerződés alakszerűséghez kötött okirat: azt vagy közjegyző

által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie. •A társasági szerződésben (alapszabály, alapító okirat) az alapítók meghatározzák: Alapító okirat •a társaság cégnevét, •székhelyét •tevékenységi körét, •idejét, •a társaság vagyonát, •a társaság tagjait, •felelősségüket •a társasági szervezet alapvonásait, •a legfőbb szerv ülésének szabályait •a vezető tisztségviselőket •a cégjegyzés módját. Ezen kívül bármiről meg lehet állapodni, amit jogszabály nem tilt. Cégnév: vezérszó + tevékenységi kör + társasági forma = Hófehérke Bányászati Részvénytársaság névfoglalás (60 nap) 9 Kovács és trs. Bt ππ (Pipi) Szárnyashús Kereskedés Kft Széchenyi Szobafestő Bt. Széchenyi Adótanácsadó Bt. Hivatalos levelezés: A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság a bejegyzését követően írásbeli képviselete, illetve hivatalos

levelezése során - ideértve az elektronikus levelezést is -, valamint a honlapján köteles feltüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát, továbbá szükség szerint a cég felszámolására, illetve végelszámolására utaló toldatot. A cég - választása szerint - feltüntetheti a jegyzett tőkéjét is. Ebben az esetben azonban a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke feltüntetése mellett meg kell jelölni annak ténylegesen rendelkezésre bocsátott összegét is. A cégbejegyzési eljárás •az alapító okirat aláírását követő 30 napon belül be kell jegyeztetni a cégbíróságon •cégbíróság: 2 nap alatt regisztrálni kell –postai úton –személyesen lehet beadni •Tanúsítványt állít ki a cégbíróság: –név, székhely, adószám, statisztikai jelzőszám •nem peres eljárás •15 napja van a cégbíróságnak a bejegyzésre (első 3 nap: formai vizsgálat) –

elutasítás esetei – 8 napon belül újra benyújtható •ha hiányosságokat vesz észre: –felhívja a cégek a hiányok pótlására (45 nap) •ha határidőben pótolja a hiányosságokat a cég, akkor bejegyzi a céget •ha nem pótolja határidőben a cég a hiányosságokat, akkor a bejegyzést elutasítja •a cégbíróság a céget végzéssel jegyzi be •a végzés ellen a cég csak akkor fellebbezhet, ha a cégbíróság nem úgy jegyezte be, ahogy a cég akarta •jogsértésre bárki hivatkozhat •a cégközlönyben közzé kell tenni Bejegyzési eljárás minta alapján •szerződésmintával készített alapító okirat esetében a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a mellékleteket benyújtották-e, illetve a minta minden pontját (jól) kitöltötték-e. •ebben az esetben a bejegyzésre 8 nap van Elektronikus cégbejegyzés: •elektronikus tanúsítványt kapunk •elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni a kérvényt •az

okiratok elektronikusan kerülnek csak nyilvántartásra •a jogi képviselő feladata a nem elektronikus okiratok elektronikussá alakítása •a kérvényt a Cégszolgálathoz kell benyújtani, ő továbbítja az adott cégbírósághoz 10 Egyszerűsített cégeljárás: •KKT, BT, KFT ha a bejegyzési kérelmet -szerződésmintával és -névfoglalással és -elektronikus úton nyújtották be, akkor két munkanapon belül bejegyzésre kerül a cég Előtársaság •A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. •„bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni. •Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez

kötött tevékenységet nem végezhet. a) az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be; b) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítására - a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor; c) nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per; d) jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el. e) gazdasági társaságot nem alapíthat •Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését megszüntetni. A társaságok törvényes működésének biztosítéka •cégbíróság •bíróság: tag és cég közötti viták •bíróság: tagkizárás Cégbíróság •már a bejegyzés során vizsgálja, hogy a cég megfelel-e a törvényes

feltételeknek •cégek adatainak módosulása •cégek törlése •határozatok bírósági felülvizsgálata •törvényességi felügyeleti eljárás Törvényességi felügyeleti eljárás: a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, 11 b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő, c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. Kezdeményezése: •hivatalból: a cégbíróság észleli •bejelentés alapján: –a) az ügyész, –b)

jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében –ba) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, –bb) a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara, vagy –c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. Eljárás indítása: •az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. •Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. •az eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a cég törvényes működése helyre nem áll. •a cégbíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás

alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül a törvénysértő állapotot szűntesse meg A bíróság intézkedési lehetősége: •felhív a törvénytelenség kiküszöbölésére •büntet •határozatot semmisít meg •összehívja a legfőbb szerv ülését •felügyelőbiztost rendel ki •a céget megszűntnek nyilvánítja Megszűntnek nyilvánítás: •eltilt a működéstől •elindítja –a végelszámolást vagy –a felszámolási eljárást 12 Különleges törvényességi eljárások: •zárgondnok kirendelése •más hatóság eljárásának kezdeményezése •a beszámoló letétbe helyezésének és a közzététel kikényszerítése •A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme •Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás Tagok kizárása •a

legfőbb szerv hoz róla határozatot •¾-es többség kell hozzá •a határozatot a bíróság elő kell terjeszteni •a kereset jogalapja: –a tagnak a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagy mérték veszélyeztetné Cég alapítása 2006. évi V törvény A cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából A cég cégneve alatt szerezhető jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Cégnyilvántartás • A cégek adatainak adatbankja, melyet cégbíróságok vezetnek de a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat is ad, végez különböző feladatokat. Cégbíróság • 19 + 1 db (Fővárosi) = 20 • A Cégbíróságot a cég székhelye határozza meg • A cég cégjegyzékének vezetése a megyei bíróság mint cégbíróság hatáskörébe tartozik Cégjegyzék • Egy adott cég adatait tartalmazza

(azonosítás céljából) • A cégjegyzék szám: minden cég számozva van • A szám a megyét jelöli, társasági formát jelöli Cégjegyzék adatai 1. kötelező adatok • cég neve, székhelye, cégjegyzés módja, száma, tagok nevei és adatai, törzstőke, adószáma, tevékenységei. 2. nem kötelező adatok • pl.: ha a társaságban külföldi személy is részt vesz, meg kell mondani, hogy melyik országból jött – nem kötelező külföldit felvenni. • A cég nevének a rövidítése (ha így használják) – nem kötelező rövidítése. 3. külső személyeknek szükséges adatok: 13 • cég állapotáról ad felvilágosítást • pl.: fizetőképes-e a cég, pereskedő-e a cég, kiskorú van-e a cégben 4. cégspecifikációs adatok: • kötelező adatok lesznek, csak cégenként meg van határozva, hogy micsoda A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége • nyilvánosság: a cég fontosabb adataihoz bárki hozzáférhet •

közhitelesség: a cégbíróságnál nyilvántartott adatokat igaznak, valósnak kell elfogadni Cégekről kérhető okiratok • Cégkivonat – legutolsó hatályos adatok • Cégmásolat – cég alapításától az összes adatot tartalmazza • Cégbizonyítvány – csak arról állít ki okiratot amiről én kérek Beszerezhetők az adott cégbíróságtól (megye) és a szolgáltatótól. Cégközlöny • A nyilvánosságot szolgálja a cégközlöny, az Igazságügyi Minisztérium lapja • Cégjegyzék adatainak nyilvánosságra hozatalát általános jellegű megismerhetőségét a Cégközlönyben való megjelenés biztosítja • Azonnali információ: cégbíróságon jutok hozzá Cégbejegyzési eljárás • A cégjegyzési eljárás a polgári perrendtartás szabályai szerint • A nemperes eljárásokra általában jellemző a bizonyítás lehetőségének szűkítése, az esetek többségében csak az okirat bizonyítása megengedett – ügyvéd kell •

Cégbejegyzési eljárás kérelemmel indul, csatolni kell hozzá: - Társasági szerződés - Tisztségviselők nyilatkozata - Tagjegyzék (csak Kft-nél) - Ügyvédi meghatalmazás - Banki igazolás - Aláírási címpéldány - Befizetést igazoló szelvény - Nyomtatvány Alapító okirat • Társasági szerződésnek hívják (KKT (közkereseti társaság), Bt, Kft esetén) • Alapító okiratnak hívják nyílt Rt esetén • Alapszabálynak hívják zárt Rt esetén • Gazdasági társaság létrehozásához Társasági szerződés megkötése szükséges (a tagoknak alá kell írni) • A társasági szerződés alakszerűségéhez kötött okirat • Az alapító okiratban az alapítók meghatározzák: - Társaság cégnevét - Székhelyét - Tevékenységi körét 14 - Tevékenységi idejét Vagyonát Tagjait Tagok felelősségeit Vezető tisztségviselőket Szervezet alapvonását Legfelsőbb szerv ülésének szabályait Cégjegyzés módját Cégnév • Három

része van: a vezérszó, a tevékenységi kör és a társasági forma • Pl.: Hófehérke Bányászati Részvénytársaság (ki kell teljesen írni a nevet) • Névfoglalás 60 napra – 60 napig tartják a cégnevet, amíg a papírokat elintézem • Két azonos cégnév nem lehet (aki először lefoglalja, azé) • Ha a vezérszó nem latin betűkkel van írva, akkor a szó mögé zárójelbe ki kell írni a latin betűs változatát • A vezérszó bármi lehet - Ha ez élő személy neve, akkor a hozzájárulása kell - Ha halott és ismert ember neve: a névhez méltó tevékenységet folytat a cég, és valószínű, hogy felveheti a nevet. - Pl.: Széchenyi Adótanácsadó Bt És Széchenyi Szobafestő Bt – ez nem méltó a névhez, nem veheti fel - MTA-t kell megkérdezni, az ő jóváhagyása szükséges • Tevékenységi kör: kifejezi, hogy mivel foglalkozik a cég, csak magyar szó lehet • Vezérszó és társadalmi forma rövidítése: Hófehérke Rt. Hivatalos

levelezés • Fel kell tüntetni (e-mail, levél): - A cég nevét - Azt a cégbíróságot, amihez tartozik a cég - A cég székhelyét - A cégjegyzék számát - Törzstőkét (ez nem fontos, ha akarja ezt is fel lehet tüntetni) Cégnév utáni toldalékok • B. a – bejegyzés alatt áll a cég • V. a – végelszámolás alatt áll a cég • F. a – felszámolás alatt áll a cég Cégjegyzési eljárás (papíralakú feljegyzés) 15 • • • • • • • • • • • • • • Az alapító okirat aláírását követő 30 napon belül be kell jegyeztetni a cégbíróságon Cégbíróság: két nap alatt regisztrálni kell. Postai úton és személyesen is be lehet adni Tanúsítványt állít ki a cégbíróság (név, székhely, adószám, statisztikai jelzőszám – ezekkel, az adatokkal rögzítésre kerül a cég) Formai szempontból megnézik a beérkezett iratokat Ha formailag hiányos: - Elutasítja a cégbíróság a kérelmet - Az

elutasítást követő 8 napon belül kijavítja a cég a hibákat - 8 nap után visszakerül a 3 napos szakaszba Ha megfelel a formai szempontoknak, akkor a cégbíróságnak van 15 napja dönteni a tartalomról Ez lehet tartalmi hiba, vagy megfelelhet Tatalmi hiba: 45 napot ad a cégnek, hogy kijavítsa Ha nem javította ki, vagy rossz, akkor elutasítják Ha kijavítják és jó, akkor bejegyzik a céget A céget végzéssel jegyzik be A végzés ellen csak akkor fellebbezhet a cég, ha a Cégbíróság nem úgy jegyezte be, ahogy a cég akarta (hibás adatoknál lehet csak fellebbezni) Jogsérelemre bárki hivatkozhat Cégközlönyben közzé kell tenni Bejegyzési eljárás minta alapján • Szerződésmintával készített alapító okirat esetében a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a mellékleteket benyújtják-e, illetve a minta minden pontját jól kitöltötték-e • 8 nap van a bejegyzésre ebben az esetben Elektronikus cégbejegyzés • Elektronikus tanúsítványt

kapunk • Elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni a kérvényt • Okiratok elektronikusan kerülnek csak nyilvántartásba • Jogi képviselő feladata az a nem elektronikus okirat elektronikusság alakítása • A kérvényt a cégszolgálathoz kell benyújtani, ő továbbítja a cégbírósághoz Egyszerűsített eljárás • Kft, Bt, KKT 16 • • Ha a bejegyzési kérelmet szerződésmintával és névfoglalással, és elektronikus úton nyújtották be 2 napon belül bejegyzik a céget Előtársaság • • • • Feltételesen jogképes 30 nap alatt: a cég csak szervező tevékenységet folytat, gazdaságit nem 30 nap és bejegyzés előtt: elkezdheti az üzletszerű gazdasági tevékenységet a cég (hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket még nem folytathat) Fel kell tüntetni a név után a b. a (bejegyzés alatt) toldalékot ebben a • szakaszban. De, ha közben kiderül, hogy nem fog bejegyzésre kerülni a cég, akkor

az eredeti állapotot kell visszaállítani • • • • • • Gazdasági társaságot nem alapíthat Tagjainak személyében változás lehet Alapító okiratot nem lehet módosítani, kivéve, ha a cégbíróság azt nem mondja Nem lehet tagot kizárni Nem szűnhet meg (maximum visszavonhatom a kérelmet) Nem alakulhat át A társaságok törvényes működésének biztosítéka • Bíróság: tag és cég közötti viták, tagkizárás. • Cégbíróság: - Már a bejegyzés során vizsgálja, hogy a cég megfelel-e a törvényes feltételeknek - Cégek adatainak módosulása - Cégek törlése - Határozatok bírósági felülvizsgálata - Törvényességi felügyeleti eljárást indít • Törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha - Észreveszi, hogy valamit elmulasztottak bejegyzéskor ami törvénytelen 17 • Külső esemény törvénytelenséget okozott a cégnél a bejegyzés után A cég nem tartja be a saját működési szabályait

Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti - Hivatalból: cégbíróság észleli - Bejegyzés alapján: a) Ügyész b) Ellenőrző hatóságok c) Kamarák d) Egyéb (bárki kezdeményezheti az eljárást) A bíróság lehetőségei, ha törvénysértés történik • Felhív a törvénytelenség kiküszöbölésére (felhívja a figyelmet a törvénysértésre) • Büntet • Határozatot semmisít meg • Összehívja a legfőbb ülési szervet • Felügyelő bizottságot rendel ki • A céget megszűntnek nyilvánítja (ha az előzőek nem segítenek) Megszűntnek nyilvánítás • Eltilt a működéstől • Elindítja a végelszámolást vagy a felszámolási eljárást Különleges törvényességi eljárások • Zárgondok kirendelése (ha nemzetközi kötelezettségének nem tesz eleget a cég) 18 • • • Más hatóság eljárásának kezdeményezése (a cégbíróság más hatóságokat kér meg, hogy intézkedjenek) Beszámolók letétbe

helyezésének és közzétételének kikényszerítése, így a cégbíróság nyilvánosságra hozza Ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás Tagok kizárása • Legfőbb szerv hoz róla határozatot • ¾-es többség kell hozzá • A határozatot a bíróság elé kell terjeszteni • A kereslet jogalapja: a tagnap a társaságban való maradása a társaság céljának elérését nagy mértékben veszélyezteti – tagkizárás ez esetben A betéti társaság A társaság fogalma A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására

köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - e törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. A betéti társaság elnevezést - vagy annak „bt.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni Jogi személyiség nélküli társaság A kültag •a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult (kivéve: Ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja) A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel. A beltag •korlátlanul felelős •ha több beltag van, akkor egymás viszonylatában egyetemlegesen felelősek Variációk bt-re •„hitelező védő” •„társaság tagjainak vagyonát

védő” Hitelező védő? Tagvédő? •„A” beltag: 19 –12 milliós vagyona van, ebből 4 milliót visz be a cégbe •„B” beltag: –5 milliós vagyona van, ebből 1 milliót visz be a cégbe •„C” kültag: –4 milliós vagyona van, ebből 1 milliót visz be a cégbe •a cég 7 millióval tartozik „E” hitelezőnek Ha minden beltag kiválik: Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha a) az utolsó beltag kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve b) a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és Az ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják. Ha minden kültag kiválik: Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha a) az utolsó kültag kiválásától számított

hat hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve b) a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és Az ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják. A gazdasági társaságok alapító okirata, szervezete, működése Kötelezettségek és felelősség Gazdasági társaság alapítása: Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható: Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.) Törvény előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Alapítók: Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. 20 Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. tag. Alapító okirat a társaság cégnevét, székhelyét tevékenységi körét, idejét, a társaság vagyonát, a társaság

tagjait, felelősségüket a társasági szervezet alapvonásait, a legfőbb szerv ülésének szabályait a vezető tisztségviselőket a cégjegyzés módját. Ezen kívül bármiről meg lehet állapodni, amit jogszabály nem tilt. Alapító okirat módosítása: harminc napon belül egyszerű szótöbbséggel módosítható: név, székhely, telephely, fióktelep, tevékenységi kör – amennyiben ezt így szabályozták a fentiekben fel lehet hatalmazni az ügyvezetést a döntésre Székhely csak és csakis egy lehet belőle ez határozza meg a cégbíróságot fő adminisztráció itt folyik a cég cégtáblával megjelöli a cég itt mindig megtalálható kell hogy legyen 8200 Veszprém, Egyetem utca 15/c. III em 4 ajtó 8200 Veszprém, Pf. 34 Telephely a székhellyel azonos településen van termelő tevékenység folyik csak az adott telephelyhez kötődő adminisztráció folyik száma: 0 – végtelen

bejelentésköteles Fióktelep a székhelytől és a telephelytől eltérő településen van lehet külföldön is termelő tevékenység folyik csak az adott fióktelephez kötődő adminisztráció folyik száma: 0 – végtelen bejelentésköteles Tevékenység 21 KSH által kiadott jegyzék: TEÁOR (Tevékenységek ágazati országos rendszere) szám és tevékenység alapján min. 4 számjegyig meg kell adni csak az így megjelölt és bejegyzett tevékenységeket folytathatja amihez engedély kell, azt csak engedéllyel meg kell jelölni a főtevékenységet 74.85 Irodai szolgáltatás 80.30 Oktatás Idő határozatlan időre jön létre határozott időre jön létre határozott cél megvalósítására jön létre Vagyon pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás: törzstőke meghatározott az arányuk nem állhat a társaság vagyona csak nem pénzbeli hozzájárulásból minden tagnak kötelező

hozzájárulni a társaság vagyonához lehet jog, tárgyi eszköz, oltalmi jog egyes társaságoknál a minimum előírt, a többinél a működés megkezdéséhez szükséges vagyont kell rendelkezésre bocsátani bejegyzéskor legalább minden tagnak az 50%-ot teljesíteni kell (bankba való befizetéssel) bankszámla vezetési kötelezettség   Felelősség elsősorban a társaság felel a vagyonával korlátolt: csak a bevitt vagyon mértékéig felel korlátlan: nemcsak a bevitt vagyonnal, hanem a saját be nem vitt vagyonukkal is felelnek, ha a társaság vagyona nem fedezi a követelést egyetemleges: bármelyik tagtól követelhető a tartozás, utána majd a tagok osztják fel egymás között – a hitelező választ Tagok természetes személy és/vagy társaságok minimum két tagra van szükség kivétel Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaság Egyszemélyes Részvény Társaság amennyiben a tagok

száma egy főre csökken, átalakul vagy megszűnik vagyoni hozzájárulással lesz valaki taggá részt vesznek vagy részt vehetnek a működésben Legfőbb szerv minden tag jogosult részt venni a legfőbb szerv működésében 22 minden társaságnak van legfőbb szerve tagok gyűlése taggyűlés közgyűlés bizonyos ügyeket a törvény a legfőbb szerv hatáskörébe utal, de a társaság maga is átsorolhat ide ügyeket A legfőbb szerv ülése évente legalább egyszer kell tartani írásbeli meghívót kell küldeni hely idő témák határozatképtelenség miatt a 2. ülésre vonatkozó szabályok határozatképesség szabályai döntéshozatalhoz szükséges szavazatok száma Ügyvezetés más-más neve van: bt: ügyvezetésre jogosult tag kft: ügyvezető, cégvezető rt: igazgatóság (3-11 fő) legfőbb szerv választja napi feladatokat látják el megvalósítják / megvalósíttatják a

legfőbb szerv döntéseit max. 5 évre nevezhetők ki / van ahol korlátlan a kinevezés meghosszabbítható összeférhetetlenségi szabályok visszahívhatóak le lehet mondani lehet alkalmazott is ingyenes – díjazás képviselik a céget felosztható a munka közöttük a legfőbb szervnek beszámolással tartoznak A vezetői tisztségviselői jogviszony öt esetben szűnik meg: a) a határozott időtartam lejártával, b) ha a megbízatás időtartama alatt a vezető tisztségviselőt visszahívják, c) ha a vezető tisztségviselőre nézve törvényben szabályozott kizáró ok következik be, d) ha a vezető tisztségviselő meghal, e) ha a vezető tisztségviselő tisztségéről lemond. Felügyelő bizottság fakultatív vagy a törvény előírja A törvény előírja: a) a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 23 b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt

százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik; c) a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; d) ha e törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik 3-15 fő belső ellenőrzés: a legfőbb szerv választja határozatképes: ha 2/3-ad (legalább 3 tag) jelen van a legfőbb szerv ülésén tanácskozási joggal részt vesz összeférhetetlenség Munkavállalók részvétele a felügyelő-bizottságban: Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók jogosultak részt venni a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az esetben a felügyelő-bizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből

áll. Az ügyvezetés ellenőrzése vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja minden lényeges üzletpolitikai jelentést, illetve minden olyan ügyre vonatkozó előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik, a legfőbb szerv ülése előtt megvizsgál és arról véleményt nyilvánít. véleménye a legfőbb szervet nem köti. Az üzemi tanács A Munka Törvénykönyve alapján a kétszáz főt meghaladó létszámú vállalatoknál kötelezően működő szerv az üzemi tanács. Az üzemi tanács a dolgozók legáltalánosabb szervezete, amelynek létrehozásánál a társaságnál működő szakszervezetek döntő szerepet töltenek be. Könyvvizsgáló önként választható – legfőbb szerv választja: Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás

igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát. a fentieken kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása a részvénytársaságnál, valamint ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja. 5 évre választják, újraválasztható Ki lehet könyvvizsgáló? A társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Egyebekben a könyvvizsgálóra vonatkozó szakmai 24 képesítési és etikai követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat külön törvény állapítja meg. Ki nem lehet könyvvizsgáló? Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja

(részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. Feladata pénzügyi, számviteli ellenőrzés külső ellenőrzés független összeférhetetlenség a beszámolóról csak a könyvvizsgáló után lehet döntést hozni a véleménye nem irányadó Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való

tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. Tagok kizárása a legfőbb szerv hoz róla határozatot ¾-es többség kell hozzá a határozatot a bíróság elő kell terjeszteni a kereset jogalapja: a tagnak a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagy mérték veszélyeztetné Nem kezdeményezhető: Nem indítható kizárásra irányuló kereset a részvényes ellen. A tag nem zárható ki a gazdasági társaságból, ha a gazdasági társaságnak csak két tagja van. Nem zárható ki az a tag, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik. Kisebbségi jogok: Azok a tagok (részvényesek), akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik. A társasági szerződés ezt a jogot a szavazatok kisebb hányadát képviselő tagoknak

(részvényeseknek) is megadhatja. Kisebbségi jogok: Ha az ügyvezetés az indítványban foglaltaknak harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére, a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a cégbíróság hívja össze, vagy az ülés összehívására az indítványtevő tagokat jogosítja fel. A cégbíróság csak akkor köteles összehívni, ha az indítványtevő tagok (részvényesek) a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. 25 Hitelezővédelem: A kft és a rt jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt: korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. Hitelezővédelem: Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti

beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Befolyásszerzés: be kell jelenteni a cégbíróságon, ha bekövetkezik minősített többséget biztosító befolyás: 75% A választottbíróság eljárása a rendes bíróság eljárásánál gyorsabb, rugalmasabb és olcsóbb a társasági jogvitákban a társulók korlátlanul kiköthetik az állandó, illetve eseti választottbíráskodást

a választottbírósági kikötést a társasági szerződésnek, illetve az alapító okiratnak vagy az alapszabálynak kell tartalmaznia választani csak akkor lehet, ha legalább az egyik fél gazdasági táraság, illetve a jogvita a gazdasági társaság tevékenységével kapcsolato a választottbírósággal mindegyik félnek egyet kell értenie döntése mindegyik félre kötelező A korlátolt felelősségű társaság Fogalma A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést - vagy annak „kft.” rövidítését - a

társaság cégnevében fel kell tüntetni. A társaság alapítása a) a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; b) a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét; c) a szavazati jog mértékét; d) az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját; 26 e) a cégjegyzés módját; f) felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait; g) könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét; h) a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét. Szükség szerint rendelkezni kell: a) a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről; b) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgáltatás), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről; c) a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés

előírására és feltételeinek meghatározásáról; d) az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészekről; e) az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy annak korlátozásáról, illetve az átruházásnak a társaság beleegyezéséhez kötéséről f) jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának és az üzletrész felosztásának kizárásáról; g) az üzletrész bevonásának megengedéséről; h) a dolgozói üzletrészről és az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról; i) a határozatképesség szabályozásáról és a határozathozatal módjáról; j) a taggyűlésnek a székhelyen kívüli helyre történő összehívásának szabályozásáról, valamint az ülésen kívül történő határozathozatal határidejéről; k) azon értékhatár megjelöléséről, amely ügylet tekintetében a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik; l) az adózott eredmény felosztásáról és a társaság megszűnése esetén a

tagoknak járó részesedés mértékéről, ha ezek számítási módja eltér a törzsbetétek arányától; m) valamennyi tag feljogosításáról az ügyvezetésre és a képviseletre; n) az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról; o) a felügyelő bizottság létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjainak kijelöléséről; p) könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló kijelöléséről; r) a törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról. A törzstőke • A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. • A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll. • A törzstőke összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. • Tagonként nem lehet kevesebb százezer forintnál és forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. • Minden tagnak egy

törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. 27 A törzstőke – pénzbeli hozzájárulás A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig • minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. A törzstőke – nem pénzbeli hozzájárulás A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. •Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság

rendelkezésére kell bocsátani. •Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell. A törzstőke bejelentése Az ügyvezető köteles a cégbírósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozni a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokról •A cégbejegyzést követően az egyes vagyoni hozzájárulások teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni. A törzstőke leszállítása •a törzstőke bármikor leszállítható •a leszállításkor a minimumra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni •legalább ¾-es többségi döntés kell hozzá A törzstőke felemelése •bármikor felemelhető •de előtte be kell fizetni az eddigieket •a legfőbb szerv ¾-es döntése kell hozzá •a felemeléskor a tag törzsbetétjére vonatkozó

szabályokat alkalmazni kell Mellékszolgáltatás • A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. • A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul. • A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. • A pótbefizetés • A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. • A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát és ütemezését. 28 • A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. Üzletrész A társaság bejegyzését

követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek ettől el lehet térni Minden tagnak csak egy üzletrésze van. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. A tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. Az

üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. Üzletrész átruházása • Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható fel. A felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges. • A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell. • A társasági szerződés az üzletrész felosztását kizárhatja. • A társaság az üzletrészeket a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg, ha befizették a törzsbetétek teljes összegét.  egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak térítés nélkül átadni, illetve bevonni. A legfőbb szerv: taggyűlés A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli

törvény szerinti beszámoló elfogadása, b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; c) osztalékelőleg fizetésének elhatározása; d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása; g) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása; 29 h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt; k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok

ellen kártérítési igények érvényesítése; l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, m) a társasági szerződés módosítása; n) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A taggyűlés működése •összehívás •levezetés •meghatalmazások •határozatképesség (legalább 50%) •megismételt taggyűlés (3-15 nap) •határozatok tára •jegyzőkönyvek Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak - a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását kivéve - a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. A határozat tervezetét írásban és - ha a társasági szerződés ennél rövidebb határidőt nem állapít meg -, a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas

módon adják le. A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az ügyvezető a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően - ha a társasági szerződés rövidebb határidőt nem ír elő - nyolc napon belül írásban tájékoztatja. Az ügyvezetők A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni. Az ügyvezetők feladata: •tagjegyzéket vezet •munkáltatói jogokat gyakorol •legfőbb szerv ülését hívja össze •az ülést levezeti 30 •felelős a számviteli törvényben leírtakért A társaság megszűnése •¾-es többségi döntés

kell hozzá •végelszámolás •felszámolás •csak a törlés után lehet a vagyont felosztani •ha a tagok száma egy főre csökken, akkor egyszemélyes társaságként működik tovább Egyszemélyes KFT •egy személy alapítja, vagy egy személy marad a társaságban •alapító okirattal jön létre •cégbírósági bejegyzésig a teljes pénzbeli és nem pénzbeli betétet is be kell teljes egészében fizetni •taggyűlés helyett írásban dönt a tag •saját üzletrészt nem szerezhet A közkereseti társaság A társaság fogalma A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak „kkt.” rövidítését - a társaság

cégnevében fel kell tüntetni. Jogi személyiség nélküli társaság A társaság alapítása A társasági szerződésben – az alapokon felül szükség szerint - meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait. A társaság belső viszonyai •Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. •A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. •A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében. •A tagot személyes közreműködéséért díjazás illetheti meg. A legfőbb szerv – 1. A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt. (taggyűlés) 31 A

tagok gyűlése (taggyűlés) határoz a társaság - üzletvezetés körébe nem tartozó - mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat megillet. A legfőbb szerv – 2. A tagok gyűlése (taggyűlés) a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében e törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A

társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia. Ügyvezetés Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult. A társasági szerződésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak; ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. Határozatlan idő is lehet A társaság külső viszonyai A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok

saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. Megszűnik a tagsági jogviszony •a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; •b) a tagok közös megegyezésével; •c) a tag kizárásával; •d) rendes felmondással; A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. 32 A tagsági jogviszony megszűnése – 2. e) azonnali hatályú felmondással; Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági

szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. A tagsági jogviszony megszűnése – 3. f) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; A meghalt tag örököse a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. El kell számolni a tag jogutódjával is, ha a jogutód úgy dönt, hogy nem válik a társaság tagjává. g) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. h) a társasági részesedés átruházásával; A tagsági jogviszony megszűnése – 4. A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig - a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett. A tagsági jogviszony megszűnése – 5. Ha tagsági jogviszony

megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha három hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges. A társaság megszűnése: Ha tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. A társaság átalakulása: Közkereseti társaság betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá a társasági szerződésének a módosításával alakulhat át. A részvénytársaság Fogalma A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével)

alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. A részvénytársaság elnevezést - a működési forma megjelölésével, illetve annak „zrt.” vagy „nyrt” rövidítésével - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Alapítása 33 A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. Részvénytársaság - zártkörű vagy nyilvános működési formában - létrejöhet e törvény szerinti átalakulással is. A részvénytársaság a működési formáját megváltoztathatja. A működési forma megváltoztatása nem jelenti a részvénytársaság átalakulását. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az

értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. A törzstőke: Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis. Névérték – kibocsátási érték •Névérték: a részvényre írt érték •kibocsátási érték: amennyiért a részvényt először

„piacra dobják” A részvény: A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. Részvény megjelenési formái: •Nyomdai úton •Dematerializált úton –A dematerializált részvény elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, amelynek nincs sorszáma. Dematerializált részvény esetén a részvényes nevét, valamint az azonosításhoz szükséges egyéb adatait az értékpapír-forgalmazó által a részvényes javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza. Átruházás: •szabadon átruházható • A nyomdai úton előállított részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. •A dematerializált részvény átruházása

az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik. •Dematerializált részvény esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják. Részvényfajták: •a) a törzsrészvény, 34 •b) az elsőbbségi részvény, •c) a dolgozói részvény, •d) a kamatozó részvény, •e) a visszaváltható részvény. Törzsrészvény: •minden, ami nem tartozik b-e pontok alá elsőbbségi részvény •a) osztalékelsőbbséget, •b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség), •c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, •d) vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget, valamint •e) elővásárlási jogot Dolgozói

részvény: Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára - ingyenesen vagy kedvezményes áron - dolgozói részvény bocsátható ki (dolgozói részvény). kamatozó részvény: Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható. Visszaváltható részvény: A közgyűlés az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben olyan részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a kibocsátandó részvényre a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes

kérésére részvénnyé kell átalakítani (átváltoztatható kötvény). Részvényutalvány: •átmeneti időre szóló részvény A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a cégjegyzékbe való bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről részvényutalvány állítható ki. A részvényutalvány - az ellenkező bizonyításáig - igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit. Ideiglenes részvény: •átmeneti időre szóló részvény A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes

részvényt kell előállítani. 35 Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja. Saját részvény: A részvénytársaság az általa kibocsátott részvényeknek (saját részvény) az alapítás során történő átvételére nem jogosult. A részvénytársaság saját részvényeit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezheti meg. A részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. A részvény előállítása •nyomdai úton •dematerializált formában Nyomdai úton – kellékek: •a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; •b) a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét; •c) az első tulajdonos nevét; •d) a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve

részvénysorozathoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat; •e) a kibocsátás időpontját (az alapszabály, illetve alaptőke-emelés esetén az alapszabály módosításának keltét), az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát; •f) a cégjegyzési módnak megfelelően a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírását, az értékpapír kódját; •g) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát. Dematerializált kellékei: •azonos a nyomdai úton előállított kellékeivel, de •a részvényen a részvény sorszámát feltüntetni nem kell •az aláírás a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A részvénykönyv: A részvénytársaság igazgatósága vagy megbízottja a részvényesről részvénykönyvet vezet: részvényes nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),

részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és a részvénytársaság alapszabályában meghatározott adatokat. A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. Az átruházás csak akkor érvényes, ha azt a részvénykönyvben feltüntették 36 Zártkörű alapítás: A részvénytársaság alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítók a részvénytársaság alapításáról, a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, valamint a részvénytársaság szervezetéről és működéséről az alapszabályban rendelkeznek. Törzstőke: A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. Részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható. A részvényes

jogai: •személyesen vagy képviselő útján lehet a jogokat gyakorolni •A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, e törvényben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. Azok a részvényesek, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, - az ok megjelölésével - írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. A részvényes kötelezettségei: A részvényes köteles az általa átvett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatást meghatározott időpontig a részvénytársaságnak befizetni, illetve rendelkezésre bocsátani. A közgyűlés: A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe

tartozik: •a) alapszabály megállapításáról és módosításáról; •b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; •c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; •d) az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; •e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; •f) osztalékelőlegről •részvényekről Összehívása: Az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni Az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni. Meghívó: •a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; •b) a

közgyűlés időpontját és helyét; •c) a közgyűlés megtartásának módját; •d) konferencia-közgyűlés esetén a szavazási meghatalmazott nevét, elérhetőségét; 37 •e) a közgyűlés napirendjét; •f) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; •g) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét. Lefolytatása: •A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. • A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. •A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített

szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. •Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. •A nem határozatképes és a megismételt közgyűlés között - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - legalább három napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint huszonegy nap. •Az alapszabály módot adhat a közgyűlés felfüggesztésére. Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. •jegyzőkönyvet kell készíteni •lehet elektronikus úton is lebonyolítani – sajátos szabályok Az igazgatóság: Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az alapszabály úgy is

rendelkezhet, hogy az igazgatóság elnökét közvetlenül a közgyűlés választja. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának az előterjesztése az igazgatóság feladata. Az alaptőke felemelése: •a) új részvények forgalomba hozatalával; •b) az alaptőkén felüli vagyon terhére; •c) dolgozói részvény forgalomba hozatalával; illetve •d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik. Az alaptőke leszállítása: A részvénytársaság az alaptőkét leszállíthatja, az e törvényben meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. Nem szállítható le az alaptőke minimális összege alá. 38 A részvénytársaság megszűnése: A

részvénytársaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes szótöbbségével elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a részvényesek között részvényeik névértékének arányában kell felosztani. A részvénytársaság átalakulása: •egyesüléssel •szétválással •más társasággá Egyszemélyes részvénytársaság: •egy személy alapítja •egy személy szerzi meg az összes részvényt •alapításkor a teljes törzstőkét be kell fizetni, rendelkezésre kell bocsátani •saját részvényt nem szerezhet Nyilvánosan működő részvénytársaság: •alapvetően a zárt részvénytársaságra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá, de vannak kivételek! Eltérések: •csak dematerializált részvényt bocsáthat ki •részvényjegyzéssel alapítható: –aluljegyzés –felüljegyzés –megfelelő jegyzés •a

közgyűlést 30 nappal előbb hirdetményben kell összehívni •igazgatóság és felügyelőbizottság= igazgatótanács (5-11) •3 tagú audit bizottságok kell létrehozni (közgyűlés hozza létre az igazgatótanácsból és felügyelőbizottságból) –feladata pl.: •a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése; •b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására; •e) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére; valamint •f) az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében. Egyéni vállalkozás 39 Fogalma Az egyéni vállalkozás a belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatnak a magyar állampolgárokon kívül a bevándorlási engedéllyel és

letelepedési engedéllyel rendelkező, illetve az uniós cselekvőképes külföldi állampolgárok is A vállalkozói igazolvány •ennek birtokában gyakorolható az egyéni termelőtevékenység és annak szolgáltatásai •kérelemre állítja ki az önkormányzat jegyzője –nyomtatványon igényelhető –a székhely szerinti önkormányzatnál •minden vállalkozónak csak egy lehet vállalkozás, kivéve a mezőgazdasági Vállalkozói igazolvány – 2. •lehet több telephelyet és fióktelepet is megadni •csak akkor tagadható meg a kiadása, ha a teljesítés jogszabályba ütközik Ki lehet egyéni vállalkozó? A törvény azt határozza meg, hogy ki nem lehet egyéni vállalkozó: •bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztését tölti •foglalkoztatástól eltiltottak, a foglalkozásra nézve •aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja •akinek a korábbi vállalkozói igazolványát bizonyos bűncselekmények

elkövetése, bizonyos kötelezettségszegések miatt bevonták. •akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Működési szabályok •bármilyen nem tiltott tevékenységet folytathat •a vállalkozói igazolvány birtokában lehet megkezdeni a tevékenységet •az igazolványban feltüntetett tevékenységeket lehet folytatni •az igazolványban bejegyzett adatok változását haladéktalanul jelenteni kell Működési szabályok - 2 •a törvényességi ellenőrzést az önkormányzat végzi •személyesen köteles a vállalkozó közreműködni •a tevékenység folytatásakor a jogszabályokat be kell tartani •ha a tevékenység engedélyhez kötött, csak az engedély birtokában lehet elkezdeni és folytatni Működési szabályok - 3 •képesítéshez kötött tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozó rendelkezik a képesítéssel, vagy alkalmazottai, segítő családtagjai között valaki rendelkezik a képesítéssel 40

–segítő családtag: közeli hozzátartozó, élettárs, egyenesági rokonának házastársa, házastársának egyenesági rokona, testvér házastársa A vállalkozó felelőssége •kötelezettségekért teljes saját vagyonával korlátlanul felel ezért nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja is egyben A cégtábla •székhelyet, szolgáltató egységet cégtáblával kell megjelölni: –név –a székely címét, ha nem a székhely –tevékenységre kell utalni Aláírás •az aláírás mellett kötelező feltüntetni: –„egyéni vállalkozó” - „e.v” –„egyéni cég” - „e.c” A tevékenység gyakorlásának megszűnése •igazolvány visszaadással •az igazolványt a jegyző visszavonja •a vállalkozó –meghal, –cselekvőképességét elveszíti Az igazolványt vissza kell vonni: •ha a körülmények a kiadást kizárnák •nem felel meg a követelményeknek •kötelezettséget 12 hónapig nem teljesíti (adó) •12

hónapot meghaladó járulékfizetési kötelezettséget nem teljesít Az egyéni vállalkozás, mint egyéni cég •a cégnyilvántartásba bejegyezhető, nem kötelező, csak lehetőség •egyéni cégként is fennmarad a korlátlan felelőssége •a bejegyzéssel nem lesz jogi személy •bizalomnövelő •átalakulhat egyszemélyes kft-vé vagy egyszemélyes rt-vé. Off-shore cégek www.off-shorelaphu 41 Jelentése: parttól távol fekvő : az angolok a cégeket a szigetországtól távol regisztráltatták, így bizonyos kedvezményekhez jutottak a székhely országában adóparadicsom néven terjedt el adójogi kategória Adóparadicsom: államok vagy területek, amelyek az ott bejegyzett off-shore státuszú cégek számára rendkívül széleskörű adókedvezményekben részesít székhelynek az adott országban kell lennie a törvénykezés teszi ott lehetővé, hogy kevesebb adót fizessen – nem illegális Lényege: Az alapítóknak a

székhelytől, illetve lakóhelytől különböző államban bejegyzett társaság a bejegyzés helye szerinti országban gazdasági tevékenységet nem folytat, onnan bevétele nem származik, ezért cserébe kedvezményekben részesül. Mi a cél? külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása befektetés off-shore cég segítségével hajó és repülőgép regisztráció ingatlanvásárlás holdingtársaságok alapítása presztizs-szempontok magánvagyonok „biztonságba” helyezése Előnyök – 1.: Közvetlen adózási előnyök: fix adózás: árbevételtől függetlenül fizet fix adót alaptőke szerinti adóztatás liniáris adókulcs: tiszta nyereség után fizet adót – kötelező a könyvvezetés és éves beszámoló készítése, de alacsony az adókulcs: 4,25% (Ciprus) Előnyök – 2: 2. Járulékos előnyök devizagazdálkodási előnyök: bármely valutában gazdálkodhat könyvvezetési előnyök: a nincstől az egyszerűig

presztizs-szempontok Lehetséges korlátozások a cégek működésével kapcsolatban: devizakorlátozások: kikötik a pénznemet – ma már ritka éves igazgatói ülés megtartása a helyszínen bankszámlanyitási korlátozás: adott ország bankjaiban kell a számlákat vezetni Keresett helyszínek: Bahamák, Barbados Kajmán szigetek, Ciprus Gibraltár, Madeira, Monaco, Delaware, Panama, Luxemburg. 42 Vámszabadterületi társaság Vámszabadterület fogalma: vámszabadterület az ország olyan elkülönített része, amely a vám-, deviza- és külkereskedelmi rendelkezések szempontjából külföldnek minősül. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelenti, hogy a vámszabadterületről az ország más részére behozott áru olyannak minősül, mintha azt közvetlenül külföldről hoznák be, másrészt azt, hogy az ország más részéről a vámszabadterületre bevitt árut olyannak kell tekinteni, mintha azt külföldre vinnék.

Magyarországon vámszabadterület raktározási vagy ipari feldolgozás céljából (ipari vámszabadterület) hozható létre. Vámszabadterületi társaság: Vámszabadterületi társaság kizárólag ipari vámszabadterületen hozható létre. Vámszabadterületi társaság tevékenysége: A vámjogi rendelkezések szerint ipari vámszabadterületen - bizonyos esetektől eltekintve csak olyan tevékenységet lehet folytatni, melynek során a külföldről behozott anyagokat és alkatrészeket abból a célból dolgozzák fel, hogy a feldolgozott terméket később külföldön értékesítsék. Ennek megfelelően a vámszabadterületi társaság is kizárólag ilyen típusú termelési tevékenységet végezhet. Alapítása: •meglévő gazdasági társaság alakul át vámszabadterületi társasággá •új vámszabadterületi társaság alapítása Alapítás feltételei: szükséges a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a vámszabadterület

létesítését engedélyező határozata csak magyarországi székhelyű szervezet, olyan külföldi részvétellel, illetőleg kizárólag külföldi által alapított társaság kérheti, amelynek bejegyzett székhelye Magyarországon van. A vámszabadterületi társaság létrejöttét a Magyar Nemzeti Banknak nyilvántartás végett be kell jelenteni. Megszűnése: megszegi az előírásokat nem marad a társaságban külföldi tag a terület megszűnik vámszabadterületnek lenni egyéb jogszabályban meghatározott egyéb ok Társaságok megszűnése 43 A megszűnés módjai •jogutódlással –mert a társaságok száma változik •egyesülés –összeolvadás –beolvadás •szétválás –különválás –kiválás –mert a társasági forma változik Megszűnés módjai •jogutódlás nélkül –önszántából: •az idő eltelt, célt elérte •legfőbb szerv elhatározza: –fizetőképes: végelszámolás –nem fizetőképes:

felszámolás –nem önszántából: •tagok száma egy főre csökken – kivételek! •cégbíróság megszünteti: –fizetőképes: végelszámolás –nem fizetőképes: felszámolás •jogszabály így rendelkezik. Egyesülés Beolvadás • esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad (A+B=A). Egyesülés Összeolvadás • esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Összeolvadás során csak az azonos társasági formájú gazdasági társaságok választhatnak a jogutód gazdasági társaságnak más társasági formát. Egyébként a jogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének társasági formájában jöhet létre (A+B=C). Szétválás Különválás • esetében a különváló gazdasági

társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át (A=B,C). Szétválás Kiválás 44 • esetében az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok (részvényesek) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával, pedig új gazdasági társaság jön létre (A= A, B). A megszűnés hatálya •a cég a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg •a törlést elrendelő végzést a cégközlönyben közzé kell tenni •megszűnéstől számítva 5 évig felel Adós fogalma • adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; Hitelező fogalma •a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban

vagyoni követelése van Vagyon fogalma •vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít; •A csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. Illetékesség az eljárásban A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság), a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Végelszámolás A végelszámolás fogalma •A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli

megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti. A határozat A végelszámolás elrendeléséről a legfőbb szerv döntése szükséges! A végelszámolás elhatározásával a társaság megszűnik, a cégbíróság törli a cégjegyzésekből. A cégközlönyben közzé kell tenni: a) a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, leányvállalatának, tröszti vállalatának a nevét, székhelyét és adószámát, ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; b) a végelszámolást elrendelő szerv nevét, székhelyét és a határozathozatalának időpontját; 45 c) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be; d) a végelszámoló nevét, székhelyét; e) az egyéb lényeges körülményeket. A végelszámoló a végelszámolás

elrendelését követő 8 napon belül értesíti: a) a végelszámolással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt; b) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervet; c) a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet; d) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget; e) a gazdálkodó szervezet bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet; f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat. A gazdálkodó szervezet vezetője köteles: a) végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a záró leltárt, tevékenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt az adóhatóságnak és - ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet vezetője - a végelszámolónak a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül átadni; b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű

iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagokat és a folyamatban lévő ügyekről az információkat - ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet vezetője - a végelszámolónak átadni; c) a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a végelszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat; d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18 §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni. A vagyon kevesebb, mint a követelések: •Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert

hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni. Egyszerűsített végelszámolás: • A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. • Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. • A végelszámoló szerzi be az összes igazolást is • Kényszer végelszámolás: 46 • Ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, kényszer-végelszámolást rendel el. Vagyonrendezési eljárás: •

Vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. • Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Csődeljárás Csődeljárás fogalma • A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás megindítása • A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, melyhez a legfőbb szerv hozzájárulása szükséges. A csődeljárás iránti kérelemhez • a legfőbb szerv

előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, • három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és • az adós adószámát, • valamint a hitelezők névsorát, • a hitelek összegét és lejáratok időpontját, • illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül részesült-e fizetési haladékban. A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. Csődegyezség Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart. Az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos

napilapban kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell: a) az adós nevét és székhelyét; b) a csődeljárás kezdő időpontját; c) a tárgyalás helyét és idejét; d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg az iratokat. A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az 47 összes követelése eléri az adós által a mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők

névsorát. •Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el. •Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. A csődegyezség közzététele • Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. • A bíróság a bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. • A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben

való közzétételéről. Kötelező kifizetések a csődegyezség ideje alatt is! A fizetési haladék nem vonatkozik az alábbiakra: a) munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a Vagyonfelügyelő költségei; b) a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése Fizetési

haladék A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel. A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak. Vagyonfelügyelő •A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. •A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. –áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja; 48 •A

vagyonfelügyelő csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek. •A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás fogalma • A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A eljárás megindítása •Megindíthatja: –az adós, –a hitelező –a végelszámoló –a cégbíróság • Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. Ideiglenes vagyonfelügyelő •Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban

csak az ideiglenes vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulásával köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. • Az ideiglenes vagyonfelügyelő meghatározhatja azokat a rendes gazdálkodás körébe tartozó ügyleteket, amelyek tekintetében az őt megillető jogkört nem kívánja gyakorolni. •Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet. •Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan

segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. •Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. •A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. •A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. •A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy b) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy c) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. •Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. A felszámoló 49 •A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg

megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető. •A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki. A felszámolás lefolytatása •A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: •az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szerveit, •a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet, •az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőséget, •a bíróság Gazdasági Hivatalát, •az adós székhelye szerint illetékes levéltárat, •az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet, •a területileg illetékes földhivatalt. A vezető köteles: • a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves

beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. •a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni, •a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, •a felszámolónak tájékoztatást adni minden

jogügyletről, •a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni, felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott A tulajdonosok jogai •a •A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. •A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. •A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a” toldattal kiegészítve kell használni. 50 •A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. •A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és

amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. •Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a köztartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai az irányadók. •A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap

elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó. •Az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A hitelezői választmány •A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. Egyezség a felszámolás során •A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. •Az egyezségi tárgyalásra az adós

köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. •A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével. Az egyezség tartalma: •a) kielégítésének sorrendjében, 51 •b) teljesítési határidejének módosításában, •c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá •d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. Egyezség létrejötte •Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább

fele minden csoportban hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. •Ebben az esetben az egyezség hatálya valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség). A csoportok: A felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követelések •a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, •a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (pl. így különösen a hibás teljesítésből), • a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a

visszafizetendő állami támogatások, valamint a vízés csatornadíjak, •f) egyéb követelések, •g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás. A felszámolási eljárás menete •A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. •A követelések nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. •A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől

számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető. •A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. 52 •A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. •A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről. •A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható

bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. •Az értékesítést a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni. •Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet. •Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani. •Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; Az

egyszerűsített felszámolás •Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. •Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. •Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz

benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak. A szabálysértési jog 53 Szabálysértés fogalma: olyan jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amely csekély fokban veszélyes a társadalomra. Szabálysértéssé nyilváníthat: törvény kormányrendelet önkormányzati rendelet Területi hatály: a belföldön elkövetett szabálysértéseknél lehet alkalmazni az elkövetés idején hatályban lévő jogszabály alapján kell megítélni kivétel: ha ma már enyhébb megítélés alá esik Időbeli hatály: az elkövetéstől számított 6 hónapon belül el kell kezdeni a felelősségre vonást, különben elévül 2 éven túl nincs helye felelősségre vonásnak Az elkövető

felelőssége a cselekménynek szándékosnak vagy gondatlannak kell lennie lehet, hogy csak a szándékos elkövetés kerül büntetésre Nem vonható felelősségre: 14 év alatti elmebeteg, tudatzavarban szenvedő, aki azt hitte jogosan, hogy amit tesz, nem büntetendő Szankciók: elzárás (1 nap – 60 (90) nap) pénzbírság (1.000 – 150000 Ft) önkormányzati rendelet: max. 30000,- Ft pénzbírság meg nem fizetés esetén: adók módjára behajtani közérdekű munka elzárás Intézkedések: járművezetéstől eltiltás elkobzás kiutasítás és kitiltás sportrendezvényekről figyelmeztetés Eljáró hatóságok jegyző rendőrkapitányságok vámhivatalok idegenrendészet Más eljáró szervek: határőrség 54 ÁNTSZ Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek bányakapitányságok Hírközlési Felügyelet Nemzetipark igazgatóságok Szerencsejáték Felügyelet Az eljárás főbb

szabályai feljelentésre vagy a hatóság észlelése alapján indul az eljáró hatóság tárgyalást tart határozat születik: büntetést alkalmaz intézkedést alkalmaz az eljárást megszünteti a határozatot az eljárás megindulását követő 30 napon belül meg kell hozni a határozat ellen kifogásnak van helye a hatóság módosítja vagy nem vonja vissza a határozatát tárgyalás tartását lehet kérni a tárgyalás nyilvános hatályban tartja megváltoztatja hatályon kívül helyezi és az eljárás megszünteti a határozat a közléssel jogerőssé válik Gazdasági élettel kapcsolatos bűncselekmények Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése Aki a) a központi költségvetésből, a helyi önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján, b) külföldi állam vagy

nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, avagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntetendő, aki a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétől eltérően használ fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgyszintén az, aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel. A számvitel rendjének megsértése 55 Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati

kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérleg-főösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését

meghiúsítja. (4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el. Csődbűntett •Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén •a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, •b) színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, •c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, •d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, •és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bűncselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (3) Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (5) Aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a

felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. 56 Hitelező jogtalan előnyben részesítése Aki a fizetésképtelenségének tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára jogtalan előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala •Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. •Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. •Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. •Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. •A fentieken kívül rossz minőségű az olyan termék, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent. Minőség hamis tanúsítása •Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet

követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. •Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Áru hamis megjelölése Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fogyasztó megtévesztése •Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre

alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. •(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. 57 • (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is. Tartozás fedezetének elvonása •Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését

részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. •(2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. Hitelezési csalás •Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Üzleti titok megsértése •Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. •(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra

hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Banktitok megsértése •Az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. •(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt •a) jogtalan előnyszerzés végett; •b) a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva •követik el. •Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki •a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott

kötelezettségének tesz eleget, vagy •b) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. Pénzmosás •Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 58 a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként

követik el. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. A dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. A pénz- és bélyeghamisítás Pénzhamisítás Aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

pénzhamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre, b) bűnszövetségben követik el. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre követik el. 59 Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzügyi bűncselekmények Adó-, társadalombiztosítási csalás •Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a

társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb mértékben csökken. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege jelentős mértékben csökken. A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. •(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza. •(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat

benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti. Csempészet és vámorgazdaság Aki a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet), b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság), vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, 60 b) bűnszövetségben, c) jelentős értékű vámárura, d) kulturális javak körébe tartozó tárgyra

követik el. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) különösen nagy értékű vámárura, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) különösen jelentős értékű vámárura, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura. követik el. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában a) vámáru alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4 cikk 8 pontja szerinti nem közösségi áruk fogalmát, b) vámteher alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4 cikk 9 pontja szerinti vámtartozás, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI törvény 1 §-a (3)

bekezdésének 12 pontja szerinti nem közösségi adók és díjak fogalmat kell érteni. Sikkasztás Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, követik el. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában

meghatározott módon követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. 61 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. Csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. A büntetés bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, követik el. Hűtlen kezelés Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A

büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, 62 okoz. d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt Hanyag kezelés •Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű

munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. •(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. Orgazdaság Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre, b) a szabálysértési értékre üzletszerűen követik el. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot nagyobb értékre vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) jelentős értékre, b) nagyobb

értékre üzletszerűen követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre, b) jelentős értékre üzletszerűen követik el. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen jelentős értékre, b) különösen nagy értékre üzletszerűen követik el. Vásárlók megkárosítása Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozatala során a) hamis méréssel vagy számolással; c) az áru minőségének megrontásával A vásárlókat, megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 63 Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el. Bűntettet követ

el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a vásárlók megkárosítását üzletszerűen követi el. Sztrájkjog Eredete: Az Alkotmányból vezethető le: a munkavállalónak joga van a sztrájktörvényben leírtak szerint sztrájkolni, közösségi érdekek érdekében, egyéni érdekekért nem Hol nem lehet sztrájkolni? - fegyveres erőknél, igazságügyben dolgozóknál és rendvédelmi szerveknél. Mikor nem lehet sztrájkolni? - környezeti katasztrófa idején, szükségállapot idején és veszélyhelyzet idején. Korlátozottan lehet sztrájkolni: az egészségügyben, és víz, energia, gáz, hőközpontban. A részvétel: • Önkéntes! • Önkéntes a részvétel is és önkéntes a távolmaradás is! • Senkit nem érhet hátrány, mert részt vesz benne és azért sem, mert nem vesz benne részt! Lefolytatása: be kell jelenteni a munkaadónak 7 nap egyeztető tárgyalások a munkavállalók és munkáltató között – addig nem

lehet sztrájkolni ha nincs eredmény, akkor lehet sztrájkolni ha a munkáltató nem hajlandó a tárgyalásokra, azon nem jelenik meg, azonnal elkezdhető a sztrájk a 7 nap tárgyalások alatt egyszer maximum két órára figyelmeztető sztrájkot lehet tartani ha nem tudjuk, hogy ki a munkáltató, kivel kellene tárgyalni, akkor a Kormány 5 nap alatt kijelöli a tárgyalópartnert nem lehet a munkáltatót a sztrájk alatt megkárosítani aki dolgozni akar, annak biztosítani kell a feltételeket a sztrájkban töltött idő beleszámít a munkában töltött időbe 64