Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Walter János - Közpénzügyek

1 Közpénzügyek III. / Pénzügy szak pénzintézeti szakirány Tankönyv Az államháztartás Az államháztartás: A költségvetési rend szerint gazdálkodó központi és helyi önkormányzatai költségvetési szervek, a társadalombiztosítási alapok, az elkülönített állami pénzalapok, valamint azon non-profit szervezetek csoportja, amelyek a gazdálkodásukhoz szükséges források több, mint fele a költségvetésből származik. Az államháztartás jellemzői: • Végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez • Jövedelme a többi szereplő által fizetett adóból, járulékból, hozzájárulásból származik jellemzően • Jellemzően természetbeni és pénzbeli társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt Az állam által nyújtott szolgáltatások Általános jellemzőik: • A szolgáltatás nyújtása és fogyasztása időben egybeesik • Szükséges a fogyasztó aktív jelenlétére • Kevésbé tárolható, szállítható • Nehezen

helyettesíthetők, egészíthetők ki • Rohamos fejlődés figyelhető meg • Táguló munkamegosztás • Anyagi és nem anyagi tevékenységek összefonódása Az állami szolgáltatások iránt megnyilvánuló kereslet jellemzői: • Végtelen, a legjobb minőségre irányul • Nem függ a fogyasztó jövedelmétől • Nem mérlegel a különböző változatok között Az állam funkciói: • Allokációs funkció • Elosztási funkció • Stabilizációs funkció • A társadalom, a gazdaság működésének jogi kereteit meghatározó funkció • Önfenntartó funkció Munkamegosztás a közfeladatok ellátásában: • Az államháztartás rendszere • Központi költségvetés • Helyi önkormányzatok • Társadalombiztosítás 2 • • • • • Elkülönített állami pénzalapok Közhasznú szervezetek Gazdasági társaságok Egyházi intézmények Egyéb intézményesített formák (Pl.: utalvány) Költségvetési szerv: Az államháztartás

részét képező jogi személy, amely állami feladatok lát el társadalmi közös szükségletek kielégítése céljából alaptevékenységként, feladatait az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi, nem nyereség elérése céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete alatt működik. Költségvetési szervek típusai: • Alapító szerint • Központi költségvetési szerv • TB költségvetési szerv • Helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei • Elkülönített állami pénzalapok • Köztestületi költségvetési szervek • Országos Kisebbségi önkormányzat • Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint • Teljes jogkörrel rendelkező • Részjogkörrel rendelkező • A gazdálkodás megszervezése szerint • Önállóan gazdálkodó: valamilyen előirányzattal önállóan rendelkezik •

Részben önállóan gazdálkodó • Pénzellátás, pénzgazdálkodás módja szerint • Kincstári körön belüli • Kincstári körön kívüli Költségvetési szerv alapítása • Alapító okirattal, melynek tartalmaznia kell: • az alapító neve, székhelye • Költségvetési szerv neve, jogállása • Alaptevékenység • Vállalkozási tevékenység • Kiegészítő tevékenység • Felügyeleti szerv • Szervezeti és Működési Szabályzat • Költségvetési alapokmány Költségvetési szerv megszűnése • Megszüntető okirattal az alapító vagy a jogutód szüntetheti meg. • Üzleti tervet kell készíteni • Gondoskodni kell: • A vagyonról • A foglalkoztatottakról 3 • A megszűnés oka lehet: • A kitűzött célt elérték • Nem az alapító okiratban megjelölt feladatot látja el • A szükséglet (kijelölt cél) megszűnik • Adott feladatot más szervezeti formában hatékonyabban lehet ellátni Közhasznú szervezetek:

Közhasznú tevékenységnek minősül: • Egészségmegőrzés, betegségmegelőző, gyógyító és rehabilitációs tevékenység • Szociális tevékenység • Tudományos tevékenység, kutatás • Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés • Kulturális tevékenység • Műemlékvédelem • Természetvédelem • Környezetvédelem • Gyermek és ifjúság védelem • Emberi és állampolgári jogok védelme • Sport • Közrend és közbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás • Fogyasztó védelem • Euroatlanti integráció segítése Kiemelten közhasznú szervezet: Az a szervezet, amely olyan közfeladatokat lát el, amelyről törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatinak kell gondoskodnia Közhasznú szervezetek: • Társadalmi szervezet • Köztestület • Alapítvány • Közalapítvány •

Közhasznú társaság • Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár • Egyházak, egyházi szervezetek, egyházi szövetségek • Vízgazdálkodási társulatok 4 Állami feladatok tervezési rendszere Költségvetési politika: Az államháztartási bevételek, kiadások és egyenleg tudatos alakítása a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében Eszközei: • Adók és támogatások • Állampapírok kibocsátása és visszavásárlása • Kormányzati beruházások finanszírozása • Társadalmi közös fogyasztás pénzellátási rendszere Költségvetési tervezés Módszerek: • Tételes vagy irányszámos költségvetés tervezés: Tételekhez annak árát rendeli, azaz a szükséges kiadást • Teljesítmény költségvetés: A kiadásokat közigazgatási egységenként, funkciónként és tételenként osztályozza, arra keresi a választ, hogy milyen feladat, hol, mennyibe kerül? • Tervezés-programozás költségvetés (PPBS): Pénzalapok

optimális felosztását keresi a feladatok között • Megegyezéses Eredménycélokkal való Vezetés (Management by Objectives MBO): Hatékonyság központú • Nulla alapú költségvetés (Zero-Based Budgeting ZBB): Felméri a feladatok fontossági rangsorát, célszerűségi és hatékonysági vizsgálatokat végez • Politikai-irányítás- költségvetés: A tervezés felülről lefelé indul, a célhoz teremti meg az eszközöket és nem felosztó-maradék politikát valósít meg A költségvetés jogi és elszámolási alapelvei: • Jogi alapelvek • Költségvetés-készítési kötelezettség • Az elfogadott költségvetésnek megfelelő végrehajtás • Ellenőrizhetőség • Nyilvánosság • Specialitás • A népképviseleti felhatalmazás elve: Az Országgyűlés fogadja el • Korlátozott idejű felhatalmazás elve: A költségvetés időszaka egy év (Sic!) • Az előzetes felhatalmazás elve: Minden végrehajtási elem a népképviseleti felhatalmazás

szerint történjen • Elszámolási alapelvek • Teljesség elve • Részletesség • Áttekinthetőség • Folyamatosság • A pénzbeli elszámolások kötelezettségének elve: Arra az évre kell elszámolni, amelyikben keletkezett • Bruttó elszámolás elve • A hitelfelvétel és a végleges bevételek különválasztásának elve 5 Költségvetés bevételei • Jellegük szerint: • Adók • Adó jellegű bevétlek • Nem adó jellegű bevételek • Adományok • Segélyek • Felhalmozási és tőke jellegű bevételek • Központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek • Költségvetési mérleg szerinti bontásban • Fogyasztáshoz kapcsolt adók • Társasági adó • Vám, vámbiztosíték • Lakosság befizetései • Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek • Állami és kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések • Az MNB befizetése • Központi költségvetési szervek bevételei • Az

államháztartás többi alrendszeréből származó bevételek • Egyéb bevételek • Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek Kiadások: • Állami feladatok ellátásának finanszírozása, illetve támogatása • Állami adósságszolgálat • Egyéb kiadások • Költségvetés • Fejezet: A költségvetési tervezés végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége • Cím: Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége • Alcím • Előirányzati csoport • Működési célú előirányzati csoport. Kiemelt előirányzatai • Személyi juttatások • Munkaadókat terhelő járulékok • Dologi kiadások • Ellátottak pénzbeli juttatásai • Egyéb • Felhalmozási célú előirányzati csoport. Kiemelt előirányzatai • Beruházások • Felhalmozások • Egyéb • Kiemelt előirányzatot tovább bontják: •

Rovat 6 • Tétel • Altétel Társadalombiztosítási alrendszer I. Nyugdíjbiztosítás Nyugdíjbiztosítási rendszerek típusai: • Felosztó-kirovó rendszer • Tőkefedezeti rendszer Jelenlegi nyugdíjrendszer: • I. Pillér: A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer: • Felosztó-kirovó rendszerű • Az átlagkereset kétszerese alatti jövedelműek 1%-a • A nem magánpénztár tagok jövedelmének 6-8%-a • A munkáltatók befizetése (22-24%) • 2009 és 2013-ban lesznek változások a kifizetések rendszerében • II. Pillér: Tőkefedezeti magán-nyugdíjpénztár rendszer • Nem része az államháztartás feladatainak • III. Pillér: Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak • Többlet előtakarékosság intézményei • Nem része az államháztartás feladatainak Nyugdíjbiztosítási alap • Bevételei • Nyugdíjbiztosítási járulék • Késedelmi pótlék, bírság • Egyéb bevételek • Működési bevételek • Kiadásai •

Saját jogú nyugellátás • Öregségi nyugdíj • Baleseti-rokkantsági nyugdíj • Rokkantsági nyugdíj • Hozzátartozói nyugellátás • Özvegy nyugdíj • Szülői nyugdíj • Árvaellátás • Baleseti hozzátartozói nyugellátások II. Egészségbiztosítás Egészségügyi ellátások: • Alapellátás (háziorvosi ellátás) • Járóbeteg ellátás 7 • • Fekvőbeteg ellátás Egyéb egészségügyi ellátások Egészségbiztosítási Alap • Az Egészségbizosítási Alap által fedezett ellátások • Természetbeni ellátások • Háziorvosi ellátások • Járóbeteg ellátás • Fekvőbeteg ellátás • Gyógyfürdő szolgáltatás • Pénzbeli ellátások • Táppénz • Segélyek • Stb. Bevételei: • Járulékbevételek • Hozzájárulások • Késedelmi pótlék, bírság • Egyéb társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevételek • Központi költségvetés hozzájárulása • Működési célú bevételek

Önkormányzatok feladatai: • Alapellátás • Tulajdonában lévő járó és fekvőbeteg szakellátás • Alap és szakellátások felhalmozási kiadásai Helyi önkormányzatok tervezési rendszere Feladatai: • Kötelező feladatok • Egészséges ivóvízellátás • Óvodai nevelés • Általános iskolai nevelés és oktatás • Egészségügyi és szociális alapellátás • Közvilágítás • Helyi közutak és köztemető • Nemzeti és kisebbségi jogok érvényesülése • Vállalható feladatok • Településfejlesztés és rendezés • Az épített és a természeti környezet védelme • Lakásgazdálkodás • Csatornázás • Vízrendezés • Közterület fenntartás • Helyi tömegközlekedés • Köztisztaság 8 • • • • Helyi tűzvédelem Közbiztonság helyi feladatai Sport, művészet, tudomány, közművelődés támogatása Stb. Helyi önkormányzatok bevételei: • Saját bevételek • Helyi adók • Szabad pénzeszközök

lekötéséből származó kamatbevétel • Bérleti díj, lízing • Intézményi ellátási díjak • Készletek értékesítése • Vállalkozási bevételek • Beszedett illeték • Műemlékvédelmi és környezetvédelmi bírság meghatározott része • A volt tanácsi vállalatok értékesítéséből befolyt összeg fele • Központi költségvetési támogatások • Normatív hozzájárulások • Színházi támogatás • Címzett és céltámogatás • Központosított előirányzatok • Önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzatok támogatása • Hivatásos tűzoltóságok támogatása • Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatások • Kiegészítő támogatások egyes feladatok ellátásához • Céljellegű decentralizált támogatás • Átengedett központi adók • Személyi jövedelem adó • Belföldi gépjárműadó • Átvett bevételek • Hitelek, kötvénykibocsátás kiegészítő 9

Költségvetési szervek tevékenységének szervezése I. Költségvetési szervek tervezése Költségvetési szervek legfontosabb pénzügyi tervei: • Hároméves költségvetés • Az elemi költségvetés • Kincstári körben a kincstári költségvetés • Az előirányzat felhasználási, pénzellátási terv Elemi költségvetés • Bevételei: • Működési bevételek • Alaptevékenység bevételei • Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek • Intézmények egyéb sajátos bevételei • Általános forgalmi adóbevételek visszatérítése • Vállalkozási bevételek • Kamatbevételek • Felhalmozási- és tőkejellegű bevételek • Tárgyi eszközök, inmateriális javak értékesítéséből származó bevételek • Pénzügyi befektetések bevételei • Költségvetési támogatások • Átvett pénzeszközök • Hitelek • Kiadásai: • Működési kiadások • Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok • Dologi

kiadások • Intézményüzemeltetési és fenntartási kiadások • Szakmai tevékenység speciális dologi kiadásai • Jóléti-, sport-, és kulturális célokat szolgáló kiadások • Különféle kiadások és befizetések • Végleges pénzeszköz átadás • Ellátottak pénzbeli juttatásai • Felújítási, felhalmozási kiadások • Hitelekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódó kiadások Költségvetési tervezés módszerei: • Gördülő tervezés • Intézményi vagy keretszerű tervezés • Költségvetési év javasolt előirányzatainak intézményi szintű számszerűsítése • Eredeti előirányzat szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege • Szerkezeti változás: • Feladat törlése • Feladat átadás-átvétel • Bevételi előirányzat változás 10 • • Kiemelt előirányzat feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulása • Szintrehozás • Törtidőszaki kiadások éves

szintre számítása Programköltségvetés, programfinanszírozás • Tárgyi hatály: Központi beruházások • Központi költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatok között beruházás alcímen • Fejezeti kezelésű előirányzatok között, vagy intézményi címen felhalmozott kiadások között • Meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok • EU támogatásával megvalósuló programok • Személyi hatály: • Vállalkozások • Önkormányzatok • Magánszemélyek • Kincstári kör • Program előirányzat keret felhasználási Számla (PEKFSz) A programfinanszírozás folyamata: Tevékenység Tervezés: 1. Tervezési közokirat 2. Költségvetési javaslat előkészítése 3. Egyeztetés 4. Költségvetési törvényjavaslat tervezet 5. Éves költségvetés elfogadása 6. Költségvetési törvény adatainak átadása 7. A költségvetési törvényből a programfinanszírozási tételek elkülönítése Megvalósítás: 1. Programismertető

elkészítése: A program célja, forrásai, időbeli és pénzügyi ütemezése és a részprogramok 2. Programismertető befogadása 3. Részprogram engedélyezési okiratok 4. Ezek ellenőrzése, befogadása 5. Finanszírozási szerződés megkötése Végrehajtó PM fejezet PM - Fejezet PM Országgyűlés PM Kincstár Fejezet Kincstár Fejezet Kincstár Kincstár képviselő 6. Finanszírozási tájékoztató megküldése Kincstár 7. Vállalkozási szerződések megkötése Megvalósító 8. Szerződések bejelentése a Kincstárnak Megvalósító 9. Ellenőrzi a bejelentett szerződést, befogadja, visszaigazolja Kincstár 10. Átutalási megbízások és mellékleteinek benyújtása a Megvalósító Kincstárnak 11. A dokumentumok ellenőrzése Kincstár 12. Program lezárása Kincstár Beszámolás: 1. Teljesítési beszámoló rendelkezésre bocsátása Kincstár 2. Költségvetési beszámoló készítése Fejezet 3. Zárszámadás elfogadása Országgyűlés elsődleges

11 II. Horizontális folyamatok tervezése II. 1 Munkaerő és illetménygazdálkodás • Munkaerő gazdálkodás • Sajátosságai: • Élőmunka • Magasan képzett munkaerő kell: Tudásuk a nemzetgazdaság más ágazataiba nehezen konvertálható • Létszámtervet készítenek: Mozgás, fogyás (természetes fogyás, más ágazatba mozgás, tartalékba kerülés) és a pótlás módjai (Iskola rendszerű oktatásból kikerülők, más ágazatból, tartalékból visszatérés) • Korlátok: • Anyagi korlát • Kereslet-kínálati korlát • Jogszabályi korlátok • Illetménygazdálkodás • Közszolgálati jogviszony • Köztisztviselők • Közalkalmazottak • Bírók, ügyészek • Hivatalos szolgálatot teljesítők Költségvetési szervek illetmény rendszere Köztisztviselők: • Köztisztviselői törvény • Minisztériumok • ÁSZ • Helyi önkormányzatok hivatalai • Egyéb központi szervek és azok területi szervei (Pl.: TB) • Három

csoport • Köztisztviselők: Érdemi, ügydöntő feladatokat lát el • Minimum középfokú végzettség (minisztériumoknál felsőfokú) • Büntetlen előélet • Cselekedeteiért, döntéseiért felelősséget vállaló ("beszámítható") • Magyar állampolgár • Ügyvezetők: A köztisztviselői feladatok ellátásához az ügyviteli feltétel rendszert biztosítják • Fizikai alkalmazottak • Kormány cselekvési programja: Köztisztviselői életpálya kialakítása, karrier lehetőség megteremtése • Köztisztviselők személyi juttatásainak tervezése • Rendszeres személyi juttatások • Alap illetmény • Bértáblázat segítségével határozzák meg • Fizetési osztályok: A szakmai végzettség határozza meg 12 • Felső fokú végzettségű köztisztviselő • Közép fokú végzettségű köztisztviselő • Ügykezelő • Fizikai • Fizetési fokozatok: Az eltöltött idő alapján: • Középfokú végzettség: Gyakornok,

Előadó II. - I, Főelőadó III. - II - I, Főmunkatárs • Felsőfokú végzettség: Gyakornok, Fogalmaz II. - I, Titkár II. - I, Tanácsos II - I, Főtanácsos, Szakfőtanácsos • Az illetmény alapot (28150 Ft volt eddig) a bértábla megfelelő szorzószámával beszorozva határozzák meg • Eltérés: Miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok és Költségvetési törvény kiemelt kategóriái: Alacsonyabb illetmény alap, magasabb szorzók • A köztisztviselők 20 %-ig el lehet térni lefelé 10 %-kal, felfelé 40nnel (a helyi önkormányzatoknál felfelé nincs korlát • 13 (14.) havi fizetés • Illetménykiegészítés • Az alapilletmény 10-50 %-a • Központi szervek: 50% • Területi szervek: 25% • Helyi szervek: 10% • Illetménypótlék • Egy része az alapilletmény bizonyos %-a, más része az illetmény alap meghatározott %-a • Vezetői pótlék: Intervallumok között mozog (200-300%) • Idegen nyelv tudási pótlék:

Középfokú nyelvvizsga: Illetmény alap 50 %-a, felsőfokú 100% • Gépkocsivezetői pótlék: Ha a beosztáshoz sofőr jár és mégis maga vezet, az alapilletmény 30 %-a • Képzettségi pótlék: Olyan többletképzettség, amit fel tud használni a munkájában • Egyéb • Nem rendszeres személyi juttatások • Munkavégzéshez kapcsolódó • Jutalom • Napidíj • Foglalkoztatáshoz kapcsolódó • Jubileumi jutalom • Végkielégítés • Személyhez kapcsolódó költségtérítés • Munkaruha • Étkezési • Utazási • Túlóra helyett szabadidő megváltás: Ha nem tudja a szabit kivenni, kifizetik 13 Közalkalmazottak: • Ahol nem köztisztviselők vannak, azok közalkalmazottak • 800 ezer alkalmazottja van a költségvetésnek • Rendszeres juttatások • Alapilletmény • Közalkalmazotti bértábla szerint • Fizetési osztályok: A-G • A: Alapfokú • B-E: Középfokú • F-G: Felsőfokú • Fizetési fokozatok: 3 év egy fokozat

• Bizonyos ágazatokban ezek növelhetők • Illetménykiegészítés: Kollektív szerződésekben, közalkalmazotti szabályzatban rögzítik • Illetménypótlék: • Pótlékalap %-a • Vezetői pótlék • Nyelvpótlék • Nem rendszeres juttatások: Ugyanaz, mint a köztisztviselőknél, csak alacsonyabb • Külső személyi juttatás: Nem az adott intézménnyel állnak jogviszonyban Eredeti előirányzat módosítása • Hatáskör: • Országgyűlés • Kormány • Felügyeleti szerv • Új előirányzatot ad • Pót előirányzat • Előirányzat csökkentése • Előirányzat zárolása (átmeneti, vagy végleges) • Saját hatáskörben • Többletbevétel • Alap, kiegészítő vagy vállalkozási tevékenységéből többletbevételhez jut és a dologi ráfordításokat kifizetette a maradékot felhasználhatja személyi juttatásra • Megtakarítások felhasználása • Tartós megtakarítás: Tartós kötelezettségvállalásra használható fel •

Átmeneti megtakarítás: Átmeneti kötelezettségvállalásra használható fel • Személyi juttatásra felhasználható megtakarítások: • Rendszeres személyi juttatásokból adód megtakarítások • Megbízási szerződésekből adódó megtakarítások • Nyugdíjasok foglalkoztatásából adódó megtakarítások • Részmunkaidősök személyi juttatásaiból adódó megtakarítások 14 • A megtakarítások év közben fel nem használt része lesz az év végi pénzmaradványoknak: Csak a felügyeleti szerv jóváhagyásával használható fel • Személyi juttatásra csak a személyi juttatások területén megtakarított pénzmaradvány használható Költségvetési szervek érdekeltségi rendszere 1. Milyen feladatokat ösztönözzünk? Alapfeladat, kiegészítő feladat, vállalkozói feladat ösztönzése 2. Kit / Kiket ösztönözzünk? A feladat ellátására közvetlenül, vagy közvetve hatással levőket ösztönözzük 3. Milyen eszközökkel

ösztönözzünk Eszközök: • jutalom • személyi illetmény • köztisztviselőknél a %-os eltérés • pótlékok • nem rendszeres személyi juttatások • Kiegészítő és vállalkozási tevékenységben való részvétel és azért járó illetmény II. 2 Költségvetés szervek eszközgazdálkodása Sajátosságai a költségvetési szerveknél • Ellátási kötelezettség: Bizonyos feladatokat a gazdaságosságtól függetlenül is el kell látni • Készenléti jelleg: Az államnak kell gondoskodni a váratlanul bekövetkező káros események elhárításáról • Szervezeti széttagoltság Eszközgazdálkodás intézményi stratégiája • Feladatok rangsorolása, ellátásukhoz szükséges eszközkör felmérése • Beszerzendő eszközök kiválasztása • Közbeszerzés eredményes alkalmazása • Az eszközök gazdaságos kihasználásának elősegítése • Az eszközök megfelelő karbantartása, üzemben tartása, felújítása • Időbeni

selejtezés és pótlás, feleslegessé vált eszközök feltárása és hasznosítása Az eszközgazdálkodás folyamata • Tervezés a feladat ellátásához szükséges eszközök felmérése, a beszerzési lehetőségek és feltételrendszerének feltárása azzal a céllal, hogy a feladat ellátásához megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű eszköz álljon rendelkezésre • Szükséges eszközök beszerzése • Meglévő eszközök megfelelő tárolása, üzemeltetése, felújítása, rendeltetésszerű használata • Feleslegessé vált eszközök megfelelő hasznosítása • Eszközökhöz kapcsolódó nyilvántartások vezetése, statisztikai, számviteli és egyéb jelentések, beszámolók készítése 15 II. 2 1 A közbeszerzési rendszer A közbeszerzési törvény szabályozza. A törvény hatálya kiterjed a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett a következőkre: • Árubeszerzés • Szolgáltatás igénybevétele

• Építési beruházás A közbeszerzési eljárások fajtái: • Nyílt eljárás • Zárt eljárás • Meghívásos eljárás • Tárgyalásos eljárás • Belföldi vagy külföldi • Egy vagy két fordulós II. 2 2 Tárgyi eszköz gazdálkodás Feladatai: • Tárgyi eszközök üzemben tartása • Hibajavító karbantartás • Megelőző karbantartás • Felülvizsgálat utáni karbantartás • Használati idő szerinti karbantartás • Tervszerű megelőző karbantartás (TMK) • Tárgyi eszközök felújítása • Feleslegessé vált tárgyi eszközök feltárása, hasznosítása • Feleslegesé válás oka: • Az eszköz használata iránti igény megszűnt, vagy jelentősen lecsökkent • Műszakilag elavult • Meghibásodott és javítása, felújítása gazdaságtalan az új eszköz beszerzéséhez képest • Hiányzik az eszköz üzemeltetéséhez szükséges szakképzett személyzet, pénzügyi forrás • Hasznosítás: • Értékesítés •

Lízingbe adás • Üzemeltetésre, kezelésre átadás • Térítésmentes átadás • Selejtezés, megsemmisítés Költségvetési szervek beruházásai: Csoportosítás • Indíték szerint • Pótló beruházás • Bővítő beruházás • Kivitelezés szerint 16 Idegen kivitelezésben • Megbízásos • Megrendelés útján • Saját kivitelezésben Anyagi-műszaki összetétel szerint • Építés • Építésszerelés • Gép • Gépi felszerelés • Berendezés • Jármű • Egyéb beruházás • • Központi beruházás: Olyan részben vagy egészben költségvetési előirányzatból megvalósuló beruházási célú fejlesztés, amelynek alapokmánytervezetét a költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetője jóváhagyásra előterjeszt a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, aki a konkrét anyagi-műszaki tartalmat meghatározza és magvalósítását a rendelkezésre álló előirányzatból engedélyezi Intézményi

beruházás: A költségvetési szerv saját forrásból, átvett pénzeszközökből vagy pályázaton nyert e célra felhasználható forrásokból valósítja meg és a költségvetési szerv elemi költségvetésében tervezik A beruházások folyamata: • Beruházási cél meghatározása • A beruházási döntés előkészítése • Döntés a beruházás megvalósításáról • A megvalósítás előkészítése, beszerzés, kivitelezés • Műszaki átadás-átvétel, üzembe helyezés A beruházások pénzügyi forrásai: • Költségvetési támogatás • Fejlesztési célra átvett pénzeszközök • Pályázaton nyert pénzeszközök • Saját források • Bankhitel Beruházások kincstári finanszírozásának folyamata Tevékenység 1. A finanszírozási alapokmány a létesítmény és gépjegyzék elkészítése 2. Finanszírozási szerződé kötés és a beruházási előirányzat megnyitása 3. Tervezési, kivitelezési, stb szerződések megkötése és

megküldése a Kincstárnak 4. Megkötött szerződések nyilvántartásba vétele és ellenőrzése 5. Fizetési megbízás 6. Fizetési megbízás ellenőrzése és teljesítése Szerv Költségvetési szerv Kincstár Költségvetési szerv Kincstár Költségvetési szerv Kincstár 17 II. 2 3 Készletgazdálkodás Feladatai: • Készletek tervezése • Felhasználási és készletezési normák kialakítása • Igények felmérése és azok jogossága szerint beszerzési tervek készítése • Közbeszerzési rendszer eredményes alkalmazása • Készletek beszerzése • Készletraktározási és szállítási feladatok ellátása, készletek kezelése • Az anyag és egyéb készletigénylés belső rendjének kialakítása • A felhasználás ellenőrzése • Nyilvántartási rend kialakítása, vezetése • Elhasználódott készletek selejtezése, feleslegessé vált készletek feltárása Készletgazdálkodás folyamata • Tervezés • Megrendelés •

Mennyiségi, minőségi átvétel • Tárolás • Felhasználás Költségvetési szervek gazdálkodása I. Vagyongazdálkodás Az államháztartás vagyona: • Kincstári vagyon • Köztestületi vagyon • Helyi önkormányzatok vagyona • TB vagyon Az államháztartás vagyonának fogalma: • Az állami feladatok ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő • Mindazon állami tulajdonban lévő társaság, részesedés, az ahhoz kapcsolódó jogokkal együtt, amely a központi költségvetésből, vagy elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközök felhasználásával került vagy kerül állami tulajdonba. Kincstári vagyon elemei: • Kizárólagos állami tulajdon • Koncesszióba adható vagyontárgyak • Az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, közhasznú szervezetei közérdekű és gazdasági célú feladatainak ellátásához szükséges

eszközök • Állami tulajdonban lévő • Közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás • Védett természeti érték, terület • Műemlékingatlan 18 • • • Erdő termőföld • Történeti, régészeti emlékek, földterületek • Be nem hajtható állami követelések fejében elfogadott vagyon Védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok Állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon (örökség, adomány, életjáradék ellenében) Az állami vagyon tulajdonosa a szakminiszter, aki tulajdonjogát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szervezetén keresztül. A vagyongazdálkodást a KVI végzi, a szakminiszternek egyetértési joga van. Vagyonkezelés Célja: Az állami feladatellátás hatékonyságának biztosítása, a vagyon állagának, értékének megörzése, védelme, értékének növelése Vagyonkezelés történhet: • Költségvetési szerv (Vagyonkezelői megállapodás) • Egyéb

vagyonkezelő (Vagyonkezelői szerződés) • Magánszemély • Jogi személy • Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet • Vállalkozás • Egyéb szervezet Vagyonkezelői megállapodás tartalma: • Általános tartalmi kellékek • Kijelöléssel kapcsolatos adatok • Vagyonkezeléssel érintett vagyonkörnek pontos megjelölése • Egyetértési, javaslati jog esetén a megfelelő nyilatkozatok • Vagyonkezelés terjedelme, az esetleges korlátozások pontos megjelölése • A vagyonkezelői jogok átruházására vonatkozó előírások • A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke • A vagyonnal való vállalkozás feltételei • KVI-vel szembeni elszámolási kötelezettség • A vagyonkezelés körében való értékesítés feltételei és korlátai A vagyonkezelői jog megszűnik • Ha határozott időtartamra szól és lejár • A szerződést felmondják • A vagyonkezelő meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik • A

tárgy megsemmisül • A jogot átruházzák • Szerződés egyéb feltételei szerint • 6 hónapja lejárt köztartozás keletkezik Értékesítés módja • Versenyeztetéssel 19 • Nyilvános vagy zárt pályázat • Nyilvános árverés • Nyilvános ajánlattétel • Anélkül • Nyilvános forgalomba hozatal • Zárt körű elhelyezés • Tőzsdei értékesítésre adott megbízás II. Gazdálkodás a költségvetési előirányzatokkal II. 1 Vertikális folyamatok • Kötelezettségvállalás • Írásban kell rögzíteni • Az első számú vezető, átruházható hatáskörrel vállalhatja • Dokumentumai: • Megrendelés • Szerződés • Alkalmazási okirat • Ajánlat kérés • Az erre felhatalmazott személy ellenjegyzi • Érvényesítés • Utalványozás • Ellenjegyzés kapcsolódik • Utalvány: A kifizetést elrendelő okmány • Ellenőrizni kell • Az ellenőrző megtagadhatja az ellenjegyzést • Fizetés • Kincstári körön

belül • Kincstári körön kívül Költségvetési előirányzatok módosítása • Országgyűlés hatáskörében • Előirányzatok megváltoztatása • Átcsoportosítás költségvetési fejezetek között • Előirányzatok céljának és rendeltetésének megváltoztatása • Kormány hatáskörében • Fejezetek közötti átcsoportosítás • Fejezeten belül a címek közötti átcsoportosítás • Általános tartalék és céltartalék felhasználása előirányzat-módosítás útján • Költségvetési szervek működési költségvetésének 10 %-át meghaladó mértékű átcsoportosítás • Működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosítás • Felügyeleti szerv hatáskörében • Pótelőirányzat vagy új előirányzat a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére • Felhalmozási célú előirányzatokon belüli átcsoportosítás • Bevételek növekedésével a támogatás csökkentésével és a kiadások szinten

tartásával a bevételi előirányzat növelése 20 • • Többletfeladat elrendelése az előirányzatok bővítésével • Előirányzatok csökkentése • A szervek változtatási jogát korlátozhatja illetve saját hatáskörbe vonhatja A költségvetési szerv saját hatáskörében • A tervezett össz-előirányzatot meghaladó többletbevétel felhasználása • Előirányzat-maradvány felhasználása • Vállalkozási tartalék felhasználása II. 2 A Magyar Állam Kincstár Alapfeladatai: • Rendelkezik a kintári egységes számláról • Megbízás alapján számlát vezet a kincstári körbe nem tartozó ügyfeleknek • Számlát vezet a központi költségvetés kiemelt jogcímeiről, a nemzetgazdasági elszámolásokról • Rendelkezik az MNB-nél vezetett likvidítási hitelszámlákról • Nyilvántartást vezet a költségvetési előirányzatokról • Pénzátutalásokat teljesít • Lebonyolítja a számlapénzforgalmat • Elkészíti és

aktualizálja a költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét • Előirányzati és likvidítási fedezetvizsgálatot végez • Alaki-formai ellenőrzést végez • A kincstári költségvetéssel rendelkezők számára nyilvántartást vezet a kötelezettség vállalásokról • Ellátja a központi beruházások teljesítményarányos finanszírozását • Programfinaszírozást végez • Működteti a Kincstári Biztosi Irodát • Likvidítási hitelezést végez • Kidolgozza az államadósság finanszírozását (államadósság Kezelő Központ: Függetlenné vált) • Részt vesz a költségvetés tervezésében • Adatokat szolgáltat a zárszámadáshoz • Szervezi a állampapír kibocsátást (ÁKK) • Nyilvántartja és kezeli az állam által nyújtott hiteleket • Tartja a kapcsolatot a tőkepiaci szereplőkkel • Szervezi az állampapír piacot A kincstári finanszírozás • Időarányos finanszírozás • Projektfinanszírozás •

Nettó finanszírozás (önkormányzatok: Az állami kötelezettségekkel való elszámolás) A Kincstár számlavezető tevékenysége • Felügyeleti szervek számára • Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla • Fejezeti maradvány-elszámolási számla • Fejezeti befizetési számla 21 • • Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla • Fejezeti célelszámolási forintszámla • Fejezeti fedezetbiztosítási számla • Fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla • Fejezeti programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla • Fejezeti letéti számla Költségvetési szervek számára • Előirányzat-felhasználási keretszámla • Fedezetbiztosítási számla • Célelszámolási számla • Központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla • Programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla • Letéti számla • Kincstári

kártyafedezeti számla Kiskincstári modell: Önkormányzatok gazdálkodása. OTP Bank kidolgozott erre egy rendszert