Vallás | Hindu » Egy nyaláb gally

Egy nyaláb gally Élt egyszer egy idős bráhmana egy szent helyen egy asramában hét tanítványával. Nagyon ősi és híres Rádhá és Krisna murtikat imádtak. Sokan jöttek el ezekhez a murtikhoz, hogy láthassák Őket és adományokat adjanak az imádatukra. A guru azonban hajlott kora miatt egyre csak gyengült. Tudta, hogy hamarosan eljön az ideje, hogy elhagyja a testét, viszont nem merte a tanítványaira bízni ezeknek a murtiknak a teljes szolgálatát. Egy napon egy zarándok egy nagy rubintot adományozott a murtiknak. - Szerintem adjuk el pénzért! – jelentette ki az egyik tanítvány. - Ne, dehogy! – kiáltotta a másik. – Radhanak kell viselnie! – Aztán egy másik is előadta a véleményét: - Sokkal jobb lenne, ha sok kis rubintra darabolnánk. Akkor lehetne belőle egy gyönyörű nyakláncot készíteni Radhanak. Olyan sokáig folyt a vita a tanítványok között, hogy a bráhmana úgy érezte, hogy murtik sosem kaják meg a rubintot. Mégsem

avatkozott közbe Azt akarta, hogy a tanítványai megtanulják maguk vezetni az asramot. Egy idő után így szólt: - Elég legyen ebből! Most mindegyikőtök elmegy az erdőbe. Hozzatok vissza gallyakat, ne legyenek vastagabbak 2,5 centinél. A hét tanítvány abbahagyta a vitatkozást, és felkerekedtek, hogy teljesítsék a guru parancsát. Amikor visszatértek, a bráhmana elvette tőlük a gallyakat. Egy kötéllel szorosan egymáshoz kötözte őket. Aztán megkérdezte: - Melyikőtök tudja ezt a köteget eltörni? – A hét fiatalember mind megpróbálták egymás után, de még a legerősebbnek sem sikerült. - Ez lehetetlen! – kiáltották. - Nézzétek! – mondta a gurujuk, miközben egy késsel elvágta a kötelet, majd mindegyiket ágat külön-külön könnyedén eltörte. – Öregszem Hamarosan meghalok Olyanok vagytok, mint egy köteg gally. Ha segítetek egymásnak, együttműködtök és együtt dolgoztok, erősek lesztek és szépen tudtok majd engem

szolgálni. De ha megoszlotok és vitáztok, gyengék lesztek, mint ezek a különálló pálcák. És akkor ki fog Rádhára és Krisnára vigyázni? Felismerve ostobaságukat, a hét tanítvány megegyezett, hogy gyűrűt készíttetnek a rubintból. Aztán úgy döntöttek, hogy azzal a gyűrűvel ékesítik fel Krisna ujját. A gurujuk, aki nagyon elégedett volt a döntésükkel, végül felkészült arra, hogy elhagyja őket. Kisvártatva békésen elhagyta a testét, és visszatért a lelki világba. Később, amikor az emberek elmentek megnézni a bráhmana híres murtijait, megkérdeztzék: - Hogy kapta Krisna azt a gyönyörű gyűrűt? – Mire a tanítványok így feleltek: - Egy nyaláb gally erejével. Hare Dhirasanta dasa Krisna!