Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Termelésmenedzsment

TERMELÉSMENEDZSMENT Bevezetés A termelés az értékképző folyamatok talán leglényegesebb része. Fontos, hogy jól csináljuk, jól szervezzük, jól vezessük. Ráadásul olyan korban élünk, és a Föld olyan részén, ahol egyre nagyobb a verseny a vevő kegyeiért. Gyors, minőségi és olcsó szolgáltatást kell nyújtani, - ez nem megy tervezés és irányítás nélkül. Sőt, a nagy cégek már világméretben szervezik a munkájukat, és ez lesz a kisebbek feladata is. Ehhez megfelelő technikai támogatás kell A számítástechnika fejlődésével egyre több, egyre jobb termelésirányítási szoftver készül. Szerencsére az elméleti alpok nálunk is elterjedtek, sajnos a megvalósításban szegények voltunk, így többnyire külföldi programokat használunk. A termelésmenedzsment tudománya meglehetősen egységes, és folyamatosan fejlődik. Az ismerkedést vele néhány órában csak elkezdeni tudjuk, de követése és alkalmazása akár egy életen át

tartó szerelem, pardon, izgalmas foglalkozás is lehet Alapfogalmak Gyártási típusok: - Egyedi gyártás: az egyes gyártmányfajtákból csak egyetlen darabot, vagy kis mennyiséget állítanak elő, és a gyártmányok ismétlődése is rendszertelen. Pl hidak, hajók, nagyméretű gépipari berendezések. A termékek technológiája nincs is részletesen kidolgozva, általában sok a kézi munka. A gyártás csak magas szakképzettségű dolgozókkal bonyolítható le (Ma már itt is gyakran használnak számítógéppel támogatott tervező és gyártó rendszereket.) - Sorozatgyártás: Olyan termékek, amik iránt nem túl nagy, de rendszeresen ismétlődő igény van, általában kisebb-nagyobb sorozatban készülnek. Pl ilyenek a gépipar, a bútoripar, a ruházati ipar és az építőanyagipar gyártmányainak nagy része. Itt már gazdaságos a részletes technológiai előkészítés, a pontos műszaki dokumentáció. A berendezések időalapja jobban kihasználható,

mert csökkennek az átállítási idők. Szokás megkülönböztetni kis-, közép-, és nagysorozat gyártást. - Tömeggyártás: Állandó, tömeges szükségletre kevés fajtájú gyártmány állandó, gyakorlatilag megszakítás nélküli előállítását jelenti. Pl. cementgyártás, textilipari alapanyagok, vegyi üzemek. Kiforrott konstrukciók, tipizálással, szabványosítással A gyártmány teljesen kitölti a munkahelyek produktív időalapját. A technológiai tervezés itt a legmélyebb. Gyártási rendszerek: - Műhelyrendszerű gyártás: az üzemen belül minden munkahely az előállítandó terméknek csak egyetlen technológiai fázisát végzi, pl. forgácsolás, szerelés, - egy-egy műhelyben pedig csak azonos, vagy hasonló technológiai műveletek elvégzésére alkalmas gépek, pl. esztergák, marógépek dolgoznak A műhelyrendszerű gyártás előnyei, hogy a géppark jól áttekinthető, a gépek terhelése jó ütemezéssel kedvező lehet, és ami a

legfontosabb, kevésbé érzékeny a profil változásra. Hátrányai, hogy sok az anyagmozgatás, ezért hosszúak az átfutási idők, a változó munkadarabok miatt a szerszámozás költséges, és a termelés programozása és követése nem könnyű. - Csoportos rendszerű gyártás (ciklusos gyártás): Az azonos vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek előállítására alkalmas gépek egy közös termelő- egységbe vannak összevonva. Akkor szervezhető előnyösen, ha olyan termékeket állítanak elő, amelyeknek minden művelete elvégezhető a csoporton belül. A csoportos gyártási rendszer előnyei a 1 rövid szállítási utak, a gazdaságos szerszámozás és készülékezés, az egyszerű termelésirányítás és a magas termelékenység. Hátrányai, hogy érzékeny a konstrukciós változásra, és a gépek jó kihasználása nem mindig biztosítható. - Folyamatos rendszerű gyártás (futószalagos v. vonali gyártás): a munkahelyek a

műveletek sorrendjében helyezkednek el, a munkadarabok folyamszerűen, egyirányban, ütemesen áramlanak, az anyagmozgatás gépesített. A folyamatos gyártás kialakításának sok feltétele van: a termelési feladatot hosszabb időtávra ismerni kell, az alkatrészeket tipizálni, a kooperációkat és a kiszolgáló folyamatokat biztosítani, részletes műszaki előkészítés kell, szigorú technológiai és munka fegyelem. Az ütemidő két terméknek - a vonal ugyanazon pontján való - áthaladása között eltelt idő. Ez az idő adja a szalag vagy a vonal kibocsátási ütemét. (Amit a mindenkori szűk keresztmetszet határoz meg.) A termelési folyamat szervezésének egyik fontos célkitűzése, hogy az egyes ciklushelyeken a műveleti idők kitöltsék az ütemidőt. A folyamatos gyártási rendszereknek többféle gépelrendezési változata van, az egyszerű vonali elrendezésen kívül lehet komplex, összefutó, elágazó, és vegyes. A folyamatos termelés a

zavarokra rendkívül érzékeny, hiszen egy munkahely kiesése az egész vonalat leállítja, ezért mérő, vizsgáló, ellenőrző berendezéseket kell beállítani, és tartalékokat kell képezni abból, amiben zavar keletkezhet. A folyamatos gyártási rendszer előnye, hogy növeli a hatékonyságot, a minőséget, segíti új technológiák bevezetését, - hátránya, hogy beruházás-igényes és a termékváltás szintén drága. !(A monotónia megszüntetésére: feladatbővítés, csoportmunka, feladatváltás, stb.) - Automatizált gyártási utak: A műszaki fejlődés lehetővé teszi olyan gyártási rendszerek létrehozását, amelyek megszüntetik a tömegszerűség, a gazdaságosság és a rugalmasság korábban tárgyalt problémáit, ellentmondásait. Ez az út a számítástechnikán és az automatizáláson át vezet az integrált gyártórendszerekig. Az automatizálás a gépi úton, korszerű szállítóberendezésekkel kiegészített megmunkáló

automatákkal végzett műveleteket összekapcsolja azok ellenőrzésével és szabályozásával, amelyek biztosítják a gyártási követelményeket, visszasorolva a hibás darabokat a megfelelő műveletre. Az automatizálás költségei nagyok, maguknak az automatáknak az elkészítése is hosszú időt vesz igénybe, és az automatizálás a termék konstrukcióját is érinti, ezért csak kedvező műszaki paraméterek (pl átdolgozott technológia) és előnyös gazdasági adottságok (állandó tömeges kereslet) mellett javasolt az áttérés. Az automatizálás jelentős gazdasági előnyökkel járhat: a termelékenység ugrásszerűen megnő, az átfutási idők lecsökkennek, az anyagválaszték szűkül, az anyagkészletek csökkennek, a forgóeszközök forgási sebessége nő, a berendezések kapacitásterhelése egyenletes, és mindezek következtében az önköltségek csökkennek. Az automatikus gyártási utak ugyanakkor merev rendszernek tekinthetők, mert

állandó tömeges szükségletre épülnek. - Rugalmas gyártási rendszerek: A számjegyvezérlésű gépek megjelenése teszi lehetővé, hogy viszonylag kis tömegszerűségi fokon is biztosítani lehet az automatizálás előnyeit, mert a gyártási folyamatban könnyebb átállni az egyik munkáról a másikra, így alkalmazkodni lehet a változó piaci igényekhez. A rugalmas gyártó rendszer típusai: -- a rugalmas gyártócella, - a legkisebb önálló berendezés, kevés megmunkálási fokozattal, de automatikus szerszám és munkadarab cserével, folyamatellenőrzéssel, felügyelet nélkül is működik -- a rugalmas gyártóhálózatok, - gyártócellák összekapcsolásával, egy-egy alkatrész család megmunkálására, korszerű .NC vezérléssel, palettás vagy robotos anyagmozg, 2 -- és a rugalmas gyártóvonalak, - egymáshoz szervesen illeszkedő berendezések, az anyagmozgatás és a kibocsátás ütemes, új termékre a vonal leállításával állíthatók

át. - Számítógéppel integrált gyártás, számítógéppel integrált automatikus gyár A számítógépes rendszer előkészíti a gyártási technológiát, a gyártási programokat, - vezérli a gépeket, a szállító és adagoló berendezéseket, - ellenőrzi a teljes termelési folyamatot, - és zavar esetén leállítja a gépet vagy az egész rendszert, - ha felkészítjük rá:) 1. Gyártástervezés és irányítás A termelésirányítási rendszerekről A T (TIR, VIR, MPC, TR, GYR, .) rendszerek a gyártási folyamatokkal foglalkoznak, (aminek elemei a termékek, az emberek, a gépek, a szállítók, stb), a változó piac és a vállalati stratégia igényei szerint. Célja, hogy versenyelőnyhöz juttassa a céget Tipikus term.ir rendszerek által támogatott feladatok : kapacitásszükséglet tervezés, anyag, eszköz, stb igény biztosítás, készletgazdálkodás, gyártásütemezés, a források rendelkezésre állásának követése, vevő-, szállító-

kapcsolat tartás, váratlan problémákra reagálás, információnyújtás. A T rendszerek költségei és előnyei : Sok emberre van szükség közvetlenül és közvetve, és megfelelő számítástechnikai háttérre A term.ir rendszer hiánya sok hátránnyal járhat a vállalatnál: gyenge vevő kiszolgálás, nagy készletek, elavult készletek, rossz munkaerő- és munkaeszköz-kihasználás, sok a sürgetés, a tűzoltás, likviditási problémák, stresszes menedzsment, stb. Viszont egy jó term.ir rendszer növeli a rugalmasságot, az erőforrás kihasználást, a termelékenységet, a határidőtartást, csökkenti a készleteket, az átfutási időket,- végső soron növeli a nyereséget, a minőséget, - a versenyképességet. A termelésirányítási rendszerek váza A T rendszereknek három fázisát szokás megkülönböztetni Erőforrástervezés Termelési terv Vevői igények Nagyv. Nagyv.kapacszám kapac.szám Kapac.szüksszám Gyártási főterv

Szükségletszámítás Készlet, Készlet, dbj, dbj, művterv művterv Anyag, félk, kapac terv Beszerzés program Gyártási program Az első fázis határozza meg a cég gyártási feladatait. (Természetesen van egy korábbi fázis, a stratégiai tervezés, ami kijelöli a termékcsaládokat és a nagyságrendeket, a keretszámokat, ha nem is darabszámban, de értékben.) A vevői alrendszer sokféle adatot kezel, a vevői igények előrejelzését, a megrendeléseket, az ajánlatokat, a vállalatközi igényeket, a szervízszolgálat 3 pótalkatrészigényét. Lényegében ezek alapján készül a vállalati terv gyártási terv része, és az un erőforrásszükségleti terv, ami nemcsak a gépi és munkarő kapacitásigényeket, de egyéb erőforrásigényeket is számol, mint pl az energia, a víz, a pénz, a kooperáció. Az időszakokra lebontott készárúkibocsátási terv az un főterv, vagy vezérterv. Nagyon fontos, hogy a főterv egy megvalósítható terv

legyen, ezért kell párhuzamosan megvizsgálni a kritikus erőforrásokat. A középső fázis a rendszer lelke, a szükségletszámítás, a részletes anyag, félkész, késztermék, kapacitás igény meghatározás, ami azt mondja meg, hogy kinek, mit, mikor kell tennie, hogy a főterv teljesüljön, ill a vevők ki legyenek elégítve. Ez a szükséglet számítás (MRP) elsősorban azoknak a cégeknek nélkülözhetetlen, ahol a termékek széles választéka készül, termékenként sok alkatrésszel. A rendszer harmadik fázisa a végrehajtást támogatja. A rendszerkonfiguráció a gyár típusától függ. Az alkatrészgyártó cégek egy része műhelyeket szervez homogén gépcsoportokkal, ezeknek úgy kell ütemezniük a műveleteket, hogy a termékek átfutási ideje rövid legyen, ugyanakkor ne kelljen túl sok munkaerőt, gépet tartalékolni. Más cégek a hasonló termékeknek különböző berendezésekből gyártó cellákat szerveznek, és átbocsátási rátákkal

ütemeznek, külső vagy belső anyag mozgatással számolva. Ezek a programok szorosan kapcsolódnak a tervező, szerkesztő, technológiai munkákhoz. A programozáson túl ide tartozik a gyártás előkészítése, indítása, figyelése, és minőségi probléma vagy kapacitáskiesés esetén a feladatok újraütemezése. (Általában napi feladatkiadás történik.) A beszerzési rendszerek kezelik a beszállítók adatait, a beszállítás ütemezését és előrejelzését a rendelésekkel és a tervezett rendelésekkel kapcsolatban. Ez ugye külső kapacitás foglalást jelent, ezért jól kell ütemezni a partner munkáját is. A végrehajtás utolsó lépése az eredmények mérése. A gyártás kibocsátást, a műveleteket, a vevőkiszolgálást össze kell hasonlítani a tervezettekkel. Ez a három-fázisú gyártástervezés - irányítás valósul meg számos szoftverben, amelyek a fenti értelemben integráltak. Természetesen nemcsak lefelé mennek információk,

(visszafelé is kellene nyilakat rajzolni :), a rendszer több ágon visszacsatolt, hiszen a megvalósítás zavarai vagy túlteljesítése újratervezést igényelhet különböző szinteken. A termelésirányitási rendszerek illesztése (Megvalósítási tanulm, Fitting analysis) A T rendszerekkel szembeni igények függnek a gyártási folyamattól, a menedzsment szükségleteitől, a vevői elvárásoktól, és mindig új problémákkal kell szembenézni, hol ezt, hol azt a modult kell módosítani, fejleszteni, vagy átalakítani. Az idők folyamán a technológia is megváltozott. A számítástechnika fejlődésével vált lehetővé a gyakori MRP futtatás és az on-line tranzakciók. A készletek lecsökkentek és a felhasználók már természetesen használják a rendszert mindennapi munkájukhoz. A gyártási folyamat maga is változik. A legújabb áttörés a fizikai folyamatok megváltozása A műhelyrendszerű gyártás vonali gyártássá alakul, ahol lehetséges. És

nő a gyártóközpontok száma. Alapvető változások vannak a gyárak és beszállítóik kapcsolatában is Nő a JIT típusú gyártás és beszerzés megjelenése a vállalatoknál. A T rendszerek elemei elég általánosak, de felhasználásuk egyedi. A rendszer a vállalati stratégia megvalósítását támogatja. A megfelelő illesztést (a rendszer funkcióit a vállalati folyamatokhoz) csak az után lehet megcsinálni, ha tisztán értjük a vállalati stratégiát, a vezetők gondjait, a feladatokat, - és természetesen az alkalmazni kívánt rendszer elemeit. Nagy a verseny a vállalatok között. Egy -egy vállalat versenyképessége többek között termelésirányítási rendszere fejlettségén is múlik. A termelésirányítási rendszerek osztályozása 4 CPM MRP Vonalütemezés JIT Folyamatirányítás Pl olaj, élelmiszer, ital, órák, számítógép, teherautó, repülő, ház, hajó Az ábra a termelésirányítási rendszerek kapcsolatát mutatja a

gyártás bonyolultságával, amit a beépülők számával fejez ki, - és a gyártás gyakoriságával, amit az egymás után készülő termékek közötti idő jellemez. A bal alsó sarokban szerepel a folyamatos gyártás, mint pl a vegyipari termelés, kevés összetevővel és folytonos kibocsátással, folyamatirányítással. Ezeknél a cégeknél a legnagyobb költség az alapanyag és a szállítás. A vonalütemezés azokat a gyárakat jellemzi, ahol gyártószalagok, szerelővonalak vannak, és a gyártásnak ez a fázisa nem túl bonyolult. Az ütemezés alapja a ki (át) -bocsátási ráta (db / időegység) De az anyagigény tervezéshez MRP-t használnak. A JIT (just - in - time) nagyon izgalmas új filozófia,sok-sok nullát igér. (Nulla várakozás, nulla készlet, stb) Sokféle típusú rendszerhez integrálható. De már a tervezéstől készülni kell rá. Az MRP (az időben ütemezett anyag, alkatrész, szerelvény szükséglet számítás) széles spektrumot

fed le, kulcsfontosságú a bonyolult összetételű termékek gyártásának irányításában, akár műhelyrendszerű a gyártás, akár vonali. Az utolsó kocka, a hálótervezés a projekt (nagy, összetett, időigényes feladat) típusú termékekkel foglalkozik, egyedi és hosszú átfutási idejű munkákkal. Itt a legfontosabb szempont az idő dimenzió kezelése.(Az idő pénz:) Sok cég egyidejűleg használja a CPM-et és az MRP-t olyan területeken, ahol nemcsak tervezés, de építés, gyártás is történik. A gyártástervezés és irányítás-ról összefoglalva: - a termelésirányítási rendszerek támogatják a vállalat stratégiáját és taktikáját - különböző gyártási folyamatok különböző rendszertervezést kívánnak - a termelésirányítási rendszerek növelik a vállalat versenyképességét a költségcsökkentéssel, és a reagálóképesség növelésével - a termelésirányítási rendszerek fő váza azonos, a három fázis tervezése

lehet cégenként különböző - a rendszertervezés függ a cég jelenlegi rendszereitől és jövőbeli igényeiktől - a termelésirányítási rendszereket állandóan fejleszteni kell, ahogy a piaci , a technológiai, a termékek és a gyártási eljárások igényei változnak. 5 2. Anyagszükséglet számítás (MRP) A szükségletszámítás a részletes beszerzési és gyártási terv készítés alapeszköze az alkatrészgyártó - szerelő típusú gyártásban. A cél az, hogy a megfelelő anyag, alkatrész, szerelvény, szerszám a megfelelő időben rendelkezésre álljon. Az MRP előzetes gyártási és beszerzési tervet készít a vásárolt tételekre és a gyártandó félkész és késztermékekre, úgy, hogy az ne igényeljen felesleges készletet, túlmunkát, költséget. Az MRP a term.ir rendszerekben a rendszer “lelke”,” motorja” Az un főterv határidőiből indul ki, másik két fontos input adathalmaza a darabjegyzék, vagy anyaglista a

beépülőkről, miből, mennyire van szükség a termeléshez, - és a készlet adatok, hogy mennyi beépülő termék van a raktárban, mennyi van megrendelve, és mennyi van lefoglalva. Az MRP a legfelső szintű kibocsátási terveket (Front end) bontja le - iteratív eljárással, szintről szintre haladva a fa-struktúrákon - apró egyedi feladatokká, amelyek szükségesek a teljesítéshez, - ilymódon kapcsolódva a konkrét végrehajtáshoz (Back end). Tehát valóban központi szerepe van a T rendszerekben. A szükségletszámítás eleinte egyszerű lebontás volt, de a számítógépek fejlődésével dinamikus prioritás beállító eszköze lett a gyártásprogramozóknak és a készletgazdálkodóknak. Ezek után merült fel a kapcsolat javítása a főterv felé: olyan tervadatok kellenek, amik részletei “alul” megvalósíthatóak. Ezt a szemléletet nevezzük zárt láncú mrp-nek A kibővített rendszer tartalmaz mindhárom szinten kapacitásvizsgálatot,

továbbá pénzügyi tablókat, és szimulációt (What if ) Az MRP több lett, mint szükségletszámítás. (Új neve is van, MRP II) A term.irrendszerek középpontjában az MRP rekordok állnak, amelyek időszakokra bontva tartalmazzák az igény - fedezet adatokat minden termékre. !! Az információkat az alábbi táblázat tartalmazza. Az egyes sorok adatai: A bruttó igény az időszakonkénti felhasználás és előre látható szükséglet ebből a termékből vagy anyagból (az időszak alatt összesen) A várható beérkezés a termék élő, nyitott rendelései, amiket az időszakok elején teljesítettnek remélünk, - vagyis potenciális készlet A becsült készlet sor a jelenlegi raktárkészletet mutatja, és az előre vetíthető készlet mennyiségeket, amiket a várható beérkezések megnövelnek, a bruttó igények viszont lecsökkentenek, - a periódus végére. Ha a becsült készlet negatívvá válna, vagyis ha az igény nagyobb, mint a fedezet, akkor

gondoskodni kell a pótlásról. Az MRP rekord Időszakok 1 2 3 4 5 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Bruttó igény 10 40 10 Várható beérkezés 50 Becsült készlet 4 54 44 44 4 44 Tervezett rendelés 50 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Átfutási idő : 1 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Sorozatnagyság : 50 6 Példánkban az ötödik héten hiány lenne, ezért tervezni kell oda egy rendelést, aminek sorozatnagysága és rendelés átfutási ideje adott. A tervezett rendelés mutatja a javasolt új rendelést, amit ezen a héten , a hét elején kell feladni, hogy biztosan beérkezzen az ötödik hétre. (Ha majd a tervezett rendelés élő rendelés lesz, akkor átkerül a várható beérkezés sorba.) A becsült készlet sor tehát

segédadatokat tartalmaz a számításhoz. A készletadatok helyett mellett nettó igényeket is tárolhatunk A tervezett rendeléseknek is lehetne két sora, az igény kielégítés, az anyag felhasználás és a megrendelés, a rendelés feladás időszakának megfelelő adatokkal. A tervezési időszakok tetszőlegesen választhatók, a legáltalánosabb a heti bontás. Az időszakok együtt adják a tervezési horizontot. Megállapodás, hogy a “most” , a jelen időpont az első időszak első napja. Ezért pl az induló készletet az első periódus elé tesszük Van olyan rendszer, ahol egy “múlt” periódust is beállítanak A darabjegyzék (DBJ, BOM, Stücklist) Leírni, hogy valami hogyan készül, nem könnyű. Két alapdokumentun alakult ki, a gépiparban a műveletterv és a darabjegyzék, - a vegyiparban az eljárás és a recept. A darabjegyzék, vagyis hogy mi miből tevődik össze, ábrázolható struktúra diagrammal, vagy leírható listákkal, vagy

egyszintű, vagy összetett anyagjegyzékekkel. A darabjegyzéknek, amit az MRP használ, a gyártási útnak kell megfelelnie, pl piros autóba piros ajtó kell, és nem festetlen, de ha szerelés után fújják le az egészet, akkor a piros kocsihoz színtelen kocsi kell és valamennyi piros festék. Hólapát Szerelt fogantyú Fogantyú (fa) Lapát-nyél összekötő Szög(2) Tartó Nyél Szög(4) Szerelt tartó Lapát Szegecs(4) Szerelt lapát Penge Szegecs(6) Kapocs Hólapát dbj- struktúra Bruttó - nettó “lebontás” (Darabjegyzék - lebontás) A lebontás az az eljárás, amikor a tervezett gyártási rendelésekhez meghatározzuk a beépülő anyagok, alkatrészek iránti igényeket (,a beépülési mennyiségekkel). Minden beépülőre összegezzük a felsőbb szintekről jövő igényeket, a “függő” igényeket, - és a darabjegyzékeknek megfelelöen folytatjuk a lebontást lefelé, szintről szintre, míg minden beépülő sorra nem kerül. A bruttó

igényeket nettózzuk a meglevő és a várható raktárkészlettel, így csak a valódi, nettó igények kerülnek meghatározásra. (A szülők nettó igényeiből lesznek a gyerekek bruttó igényei :) Pl. Ha A-ból 100 db kell, F-ből is bruttó 100 kell, és nettó 51? (nem) 7 A B C D E F A B C D E Készlet Várható Bruttó Nettó 20 5 100 75 . 20 7 75 34 15 48 48 F Az átfutási idővel való eltolás A lebontás kiszámolja a pontos darabszámokat, de van mégegy megválaszolandó kérdés, az, hogy mire mikor van szükség. Nyilván az alkatrészekre a szerelés előtt, az anyagokra az alkatrészgyártás előtt van szükség, stb. Ezeket a kapcsolatokat nevezzük “előzési relációknak”, ezek határozzák meg a munkák sorrendjét, ütemezését. Ezenkívül a műveletek száma és a műveleti idők is befolyásolják az ütemezést. (Egy sorozat teljes elkészülési idejét “átfutási időnek” nevezzük.) Ha minden munkát elindítunk, amint

lehet, akkor nagyon sok készlet (félkész készlet, üzemi készlet) keletkezik. Pl. B C A B A C B C A Ez lenne az “előre ütemezés”. Amit csinálni kellene, az a “visszafelé ütemezés”, azaz mindent a lehető legkésőbb indítani. Persze ehhez számolni kellene:) Az MRP lényege a lebontás és a visszaszámlálás. SZ Az MRP rekordok kapcsolata 8 Szerelt fogantyú Átfidő2 hét bruttó igény várh.beérk b.készlet 25 terv.rendelés Fogantyú Átfidő 2 h bruttó igény várh beérk b.készlet 22 terv rendelés Szög (2) Átfidő 1 h Soroz. 50 20 25 5 5 10 5 5 22 17 bruttó igény várh beérk 50 b készlet 4 54 terv rendelés 10 44 25 42 44 20 5 0 0 35 0 10 35 10 0 0 70 20 24 4 35 10 0 0 20 0 5 20 5 22 17 18 40 10 4 50 44 20 5 2 0 35 0 10 35 10 0 10 0 35 10 20 20 17 10 44 50 35 10 0 0 0 0 4 4 0 0 0 0 0 0 0 20 20 20 20 Dbj. s Szerelt tartó Átfidő2 hét bruttó igény

várh.beérk b.készlet 27 terv.rendelés Tartó Átfidő 1 h bruttó igény várh beérk b.készlet 15 terv rendelés Kapocs Átfidő 3 h Bizt k. 20 bruttó igény várh beérk b készlet 39 terv rendelés 5 27 22 22 3 3 15 15 39 15 54 4 12 12 23 3 51 10 51 Technikai kérdések Futtatási gyakoriság Az MRP rekordok input adatai folyamatosan változnak, tehát a tervezést napi aktualitásúvá, up-to-date-té kell tenni. Kérdés, milyen gyakorisággal számoljunk újra, és mely rekordokat A teljes újraszámolást (regeneration) vagy a módosító futást (net change) választhatjuk. A teljes futás túl sok idő, és felesleges, a kívánt gyakoriság a heti, vagy a napi aktualizálás. (Nap közben nem lehet mrp-t futtatni, összeakadhatnak a rekordok, és sohasem aktuálisak, - ezért a változásokat gyűjteni kell, és munkaidő után átvezetni a rendszeren.) 9 Adattárolás érdekes probléma az idősoros vagy indexes adattárolás. Ha kicsik az

intervallumok, akkor sok van belőlük, nagy a tárigény, és hosszú a futás. Ezért használnak inkább igényekhez, rendelésekhez kapcsolt dátumokat, bár így meg bonyolultabb az algoritmus. Sorozatnagyság A példánkban kétféle sorozatot használtunk, a fix, rögzített nagyságú, és az igénnyel megegyező darabszámú szériát. A rögzített sorozatnagyság lehet tapasztalati adat, vagy optimumszámítás eredménye. Összevonhatunk mennyiségre vagy időszakra ! Az összevonás előnye az átállások csökkenése, hátránya a raktárbantartás. De gyakran a diszkrét (összevonás nélküli) sorozatok kívánatosabbak, pl félig szerelt szerelvényeknél. Bár első látásra a lot-for-lot technika primitívnek tűnik, ami nem vesz figyelembe gazdasági vagy technikai tényezőket, - de az összevonás a struktúrák magasabb szintjein túl sok igényt generálhat lefelé a lebontás során. Bár ez a hatás csökken a közös alaktrészeknél, ahol amúgy is

nagyobbak a darabszámok. Tehát az összevonás a fa tetején és alján inkább javasolt (A fa tetején az egyenletes kibocsátás miatt:) Biztonsági készlet és biztonsági idő A szükségletszámítás “biztonsági “ adatokkal is meg van támogatva. A biztonsági készlet azt jelenti, hogy a várható készlet ne csökkenjen egy bizonyos szint alá. A biztonsági átfutási idő azt jelzi, hogy az anyag vagy az alkatrész előbb lesz kibocsátva (indítva), és várhatóan előbb jön be, mint az MRP logika szerint kellene Biztonsági készletet akkor alaklmazunk, ha gyakran lépnek fel nem - tervezett igények, biztonsági időt pedig akkor, ha van olyan üzemünk vagy szállítónk, aki nem mindig tartja be a határidőt. A “szint - kód” A hólapát darabjegyzékén látható, hogy pl a szegecs közös alaktrész. A hólapát tervezett rendeléseiből szükséglet generálódik a szegecsre. De alább, a lapát szereléshez is kellenek szögecsek. Ha végigszámoljuk a

közös alkatrészek adatait, mielőtt az összes bruttó igény összejönne, a számolást újra és újra meg kellene ismételni. A probléma un szint-kódokkal (low-level code) kezelhető. Konvenció szerint a felső késztermékek kapják a 0-s kódot, a közvetlen beépülők az 1-est, az ezekbe beépülők a 2-est, és így tovább, mindig az alacsonyabb szintű kódot, ha ismétlődnek. (Pl a szegecs először 1-es kódot kap, majd ezt felülírjuk, kijavítjuk 2-re) A szintkód nem egy-egy terméken belül kerül meghatározásra, hanem vállalati szinten, hiszen a szükségletszámítás minden darabjegyzéket együtt kezel, épp a közös anyagok, alkatrészek miatt. Ez a szintkód beállító algoritmus elég időigényes, - először, aztán új kapcsolatoknál már csak javítgatunk. Az MRP algoritmus szintenként dolgozik, elindulva a 0-s termékektől. Ez a módszer biztosítja, hogy a bruttó igények valóban összegyűljenek egy-egy termékre, anyagra, mielőtt az

MRP rekord feldolgozásra kerül. Szinteken belül természetesen nincs jelentősége a feldolgozási sorrendnek. Címkézés A pegging, a címkézés kapcsolja össze a bruttó igényeket azokkal a tervezett rendelésekkel, és más igény - forrásokkal, amik az igényeket generálták. A felső szinten ilyen források pl a vevő - rendelések, bár alkatrészeket is igényelhetnek vevőrendelések. Ezek a címkék teszik lehetővé, hogy “felfelé” menjünk az mrp rekordokon, fordított irányban, mint a lebontáskor. (Az adatokat egy “hol használjuk” állományban tároljuk. 10 Rögzített, befagyasztott rendelések A szükségletszámítás eredménye egy csomó gyártási és beszerzési rendelés. Ha két mrp futás között sok változás történik, akkor a két számítás eredménye nagyon különböző lehet, hiszen minden változás végigömlik a fa-struktúrákon. Ennek megakadályozására vezetjük be a rögzítést, a megerősítést, így ezeket a

fixált rendeléseket az mrp nem változtatja meg automatikusan. (Természetesen manuálisan lehet) Ez a lehetőség stabilitást ad a rendszernek, elkerülhető az “idegesség”, hogy a már kiadott feladatokat , - bocs, mégse ez kell, - változtatgassuk. Tervezési időszak Az mrp rekordok elemezgetésénél láttuk, hogy nem minden késztermék-igény bomlik le a darabjegyzék aljáig, mert közben a szükséglet kielégíthető készletből. De ha eléggé előre tervezünk, akkor generálódnak igények az alsó szinten is. (Mint példánkon a szerelt fogantyúhoz a kapocsra, hét héttel előbb.) Ekkor az átfutási idők összeadódnak A tervezési időszaknak tehát hosszabbnak kell lennie, mint a leghosszabb összevont átfutási idő. Várható beérkezés - tervezett rendelés Az MRP igazi megértéséhez érezni kell a különbséget e két fogalom között. A várható beérkezés kötelezettség, míg a tervezett rendelés csak terv, - amiből, ha addig meg nem

változik, előbb-utóbb szintén várható beérkezés lesz. Vásárolt tételekre a várható beérkezés mögött élő beszerzési rendelés áll, amit a szállító megigért, talán előleget is fizettünk rá, - gyártott termékekre pedig un nyitott gyártási rendelés (belső rendelés), amihez az anyagokat már lefoglaltuk, vagy már ki is készítettük a munkahelyre, talán már el is kezdődött a gyártás . Ebből következik, hogy az MRP a tervezett rendeléseket lebontja, hogy biztosítsa a hozzá szükséges beépülőket, de a várható beérkezéseket természetesen nem. Az MRP rendszer használatáról A következőkben olyan szempontokat boncolgatunk, amelyek biztosítják, hogy adataink szinkronban legyenek a valós anyagi folyamatokkal. Az MRP “tervezők” feladatai Az MRP rendszerek hatékony használatában a tervezők, a fő felhasználók szerepe a legnagyobb, akik a technológián, a termelési és a készletgazdálkodási osztályokon dolgoznak. A

tervezők szerepe kettős, egyrészt biztosítani a rendszer bemenő adatait, paramétereit, másrészt vizsgálni a kijövő adatokat. A sokezer tabló követése felesleges, a legtöbb tabló nem igényel semmilyen azonnali tevékenységet. A tervezőknek azokkal a termékekkel kell foglalkozniuk, amik valamilyen “akciókat” követelnek. A legfontosabb tennivalók lehetnek a következők: 1. Ki kell adni a feladatokat, azaz elindítani a gyártási és a beszerzési rendeléseket 2. Élő, nyitott rendeléseket kellhet megváltoztatni 3. Karban kell tartani a tervezési paramétereket, mint az átfidők, sorozatnagyságok, selejtszázalékok, stb 4. Hibák, ellentmondások észrevétele, pl késnek a beviteli tranzakciók 5. Problémás területekkel kapcsolatos tennivalók - a későbbi krízishelyzetek elkerülésére 6. A következő futás előkészítése, a valósághoz igazítás, pl, hogy az MRP -ben 11 jelenjen meg egy váratlan igény, - és ne informális

csatornákon oldják meg 7. Jelezni kell, milyen rendszerbővítésekre volna szükség, pl új tablókra, új eljárásokra 8. Kapcsolatot kell tartani a többi osztállyal, pl a tervezőkkel, értékesítőkkel, számvitellel, pénzüggyel, kontrolinggal, 9. és a végfelhasználókkal (Ők a legkritikusabbak a rendszerekkel:) 10. Hogy ez a meglehetősen sok munka elvégezhető legyen, nem szabad mindenkinek minden termékkel foglalkoznia, hanem valamilyen logikai csoportokba kell szervezni az anyagokat, a gyártást, a beszerzést, és külön gazdája kell legyen az egyes területeknek. Rendeléskibocsátás Az aktuális tervezett feladatokat pl hetente ki kell adni; el kell készíteni a beszerzési rendeléseket vagy aktualizálni a keretrendelésekből a lehívásokat, és ki kell bocsátani a belső gyártási rendeléseket. Ezek a kiadott feladatok az MRP rekordban átkerülnek a tervezett rendelés sorból a nyitott rendelés, azaz a várható beérkezés sorba. A

rendeléskibocsátás tehát “megnyitja” a rendeléseket, kiadják a gyártási dokumentációkat, a nyitott rendelésekre lehet anyagot vételezni, munkaórát írni, egyéb költségeket terhelni. Akkor lesznek lezárva, ha a termék bekerül a raktárba. Ekkor az MRP rekordban a tétel kikerül a várható beérkezés sorból, és megnöveli a raktárkészletet. A rendeléskiadás nagy felelősségű munka a gyártásprogramozónak. Néha felül kell bírálnia az MRP-t, pl ha több a munka, mint amennyi a kapacitás, akkor megbonthatja a sorozatokat, vagy ha a rendelés csak a biztonsági készletet növelné, és más munka fontosabb, akkor ezt későbbre ütemezheti. Óvatosan kell kezelni a selejtet és a gyártási veszteséget. A program megnöveli pl a gyártandó mennyiséget a veszteségszázalékkal, de ha a veszteség valóban bekövetkezik, a nyitott rendelést le kell csökkenteni. Foglalás A gyártási rendelés kibocsátáshoz szorosan kapcsolódik a foglalás a

gyártáshoz szükséges komponensekre vonatkozóan, ill ezt megelőzően a rendelkezésre - állás vizsgálat. (Természetesen csak a közvetlen beépülőkre vonatkozik a foglalás.) Itt is kulcsfontosságú a tervező szerepe, ha nincs elég anyag, a rendelésnek csak az annak megfelelő részét indíthatja. Ha van elég anyag, a rendszer automatikusan lefoglalja a rendelésekhez szükséges mennyiséget, ami már más rendeléseknek nem áll rendelkezésére, - a foglalt készlet nő, az un szabad készlet csökken. A foglalás után raktári kivételező jegyek vagy kivét lista készül sok helyen, amivel a megfelelő anyagokat, félkészeket kiveszk a raktárból, és átszállítják a gyártóhelyre. A kivételezés lejelentésével a számítógép törli a foglalást,és csökkenti a raktárkészletet. Kétféle foglalás van, általános, és névre (rendelésszámra) szóló. Ez utóbbival nagyon óvatosnak kell lenni, mert nehéz követni és javítani. Időnként

leltárral kell elllenőrizni, hogy a fizikai készlet valóban megegyezik-e a számítógépes rendszerben levő foglalt + szabad készlettel. Akció-file, kivétel-kódok A kivétel-kódok, mint a számítástechnikában ismert hiba-kódok, a nem szabályosan lejátszódó eseményeket kódolják. A tervezőknek csak ezekkel a kivételes ügyekkel, figyelmeztető üzenetekkel kell foglalkozniuk, a termékeknek mintegy 10 %-ával. Kétféle üzenet van az un akció-file-ban; egyrészt adathibára, kilódó mennyiségi vagy időadatra, valamilyen ellentmondásra hívja fel a figyelmet, másrészt magát a tervező munkáját segíti ajánlásaival. A legfontosabbak: 12 1. A kibocsátandó tervezett rendelések, amik a következő napokra esnek 2. A módosítandó vagy törlendő nyitott rendelések, amiket a rendszer nem tud automatikusan javítani, pl - túl nagy egy rendelés darabszáma, mert csökkent az őt generáló igény, - törölni kellene egy rendelést, mert a műszaki

változás miatt nem lesz rá szükség - módosítani kell a rendelés határidejét, mert beérkezése túl korai, vagy túl késői (A mi példánkban pl a fogantyú 25 db-os rendelése csúszhatna egy hetet, sőt, a kapocs 15-ös rendelése négy hetet.) 3. A “múltba eső”, azaz el nem készült munkák, amiket sürgetni kell “Alulról felfelé” tervezés Az ilyen újratervezésre - a címkék segítségével - pl akkor van szükség, ha meg akarunk vizsgálni egy anyaghiány miatt keletkezett problémát. Nézzük a példánkat. Tegyük fel, hogy az 50 darab szög megérkezik az első héten, de rossz a mérete. Így a 10 bruttó igényből csak 4-et tudunk kielégíteni a raktárból A szülő termék a szerelt fogantyú, amiből 5 helyett csak 2-t tudunk elkészíteni a második héttől, így csak 7 lesz a negyedik héten, azaz 3 darab hiányzik a 10 hólapáthoz. Mit lehet tenni, ha a rendelést teljesíteni kell? 1. Azonnal rendelni kell 6 szöget, sürgős!

jelzéssel, kétnapos átfutással, a második hétre, és a többit a harmadik hétre. 2. Tárgyalni kell a gyártókkal, hogy ezt az egy sorozatot gyártsák le egy héttel rövidebb átfutási idővel. Így az 5 db tervezett rendelés a harmadik hétre kerül (Rögzítjük, hogy az MRP hagyja ott.) Illetve 2-t már a második héten el lehet kezdeni 3. Szükség esetén a fogantyú hívójának, a hólapátnak is csökkenteni kell a gyártási időt erre a sorozatra. Hiány esetén tehát végig csökkenteni kell a sorozatokat és az időket, ha lehet. Ha meg nem lehet, és a vevő rendelés késni fog, legalább előre látjuk :) Az MRP outputja Összefoglaljuk, hogy kb milyen adatok szerepelnek egy termék MRP lapján A fejadatok között szerepel az MRP futás dátuma, a termék cikkszáma és megnevezése, a gyártástervező vagy a készlezgazda neve, a termék mennyiségi egysége, a selejt%, a biztonsági készlet, a gyártási vagy beszerzési átfutási idő, a

termékcsalád kódja, az éves adatok, a rendeléspolitika és a sorozatnagyság. Az MRP rekordok első oszlopa a “múlt” idő, (általában rossz adatokkal), aztán a tervidőszak periódusai (napok, hetek, hónapok, évek) következnek. A sorok az MRP rekordok ismert sorai, - általában a tervezett rendeléseknek két sora van, a felhasználásnak és az indításnak megfelelően, különösen, ha hosszúak az átfutási idők. A tabló alján jönnek az üzenetek az akció-file-ból, hogy mit kell siettetni, késleltetni, átrakni, módosítani, törölni, stb. Sok cég csak azokat a tablókat nyomtatja ki, ahol vannak üzenetek, mert csak ezekkel kell foglalkozniuk. Az utolsó adatok, a lábadatok a címkék, hogy erre a termékre mikor kinek lesz szüksége. A rendszer dinamikája A Murphy-törvény szerint, ha valami elromolhat, el is romlik:) Az MRP rendszernek is meg kell birkóznia olyan kellemetlenségekkel, mint a selejt, a hibás fők.számlák, a vevő igények

megváltozása, a rossz darabjegyzék, a műszaki változások, a rossz szállítmányok, stb. A következőkben végignézünk néhány eseményt, s hogy hogyan lehet az aktuális helyzetnek megfelelően helyreállítani a rendszert. 13 Napi tranzakciók Tegyük fel, hogy egy bizonyos alkatrészre ezt az MRP rekordot kapjuk az első héten 1 30 50 30 Bruttó igény Várh.beérkezés Becs.készlet 10 Terv.rendelés Terv.rendelés ind 50 Átf.i2 hét Sorozatn 50 2 20 3 20 4 0 5 . 45 10 40 50 50 40 45 50 A gyártásprogramozó kibocsátja az új tervezett sorozatot, ami várhatóan a harmadik hétre érkezik a raktárba majd. Tegyük fel, hogy ezek után a következők történnek: - az 50 darabos nyitott rendelés elkészült, de 10-nek a minősége nem megfelelő, - az igényelt 30 helyett csak 20-at vételeznek a szerelők, - a raktárban leltároznak, és 20-szal több van ott, mint a papíron, - a 45 darabos rendelést az 5. hétről előrehozzák a 4 hétre, - a

marketing kér 5 darabot egy bemutatóra a 2. hétre, - a 6. hétre az új igény 25 darab Az új MRP rekord így néz ki a következő hét elején: 2 3 4 5 6 Bruttó igény 25 20 45 0 25 Várható beérkezés 50 Becsült készlet 50 25 55 10 10 35 Tervezett rendelés 50 És a rendszer üzenetet küld, hogy a nyitott rendelésünk késleltethető a 4.hétre :) Komplex tranzakció-kezelés A tervezőknek néha többszintes kapcsolatokat is figyelembe kell venniük, ha helyesen akarnak dönteni. Az alábbi példában a C terméket az A és a B használja, beépülői pedig X és Y. A Tervezett rendelés C Br. igény V.beérkezés Átf 4 hét B.készlet 20 Sorzt 100 T.rendelés X Br.igény B Tervezett rendelés 30 - - - - 30 95 85 - 85 - 85 - 85 - 85 - 85 Y Br.igény - - - - - - - - - - - - - - - - Tegyük fel, hogy az A iránti igény két héttel módosul, a B -re pedig 90 új igény jön. Az MRP azt üzeni, hogy a 95 nyitott rendelés ráér, viszont egy 100-nak el kell

indulnia, a 95 anyagigénye ráér, a 100-hoz viszont sürgősen be kell szerezni :) Az MRP adatbázis 14 Tételtörzs (cikktörzs, termék fő file) Az egyes termékekre, anyagokra vonatkozó adatok kétfélék: állandóak, a termékekre jellemzőek, - és változók, a termékek mozgásával, állapotával kapcsolatosak. A tételtörzs adatai a tervezéshez, az elszámoláshoz, egyéb vállalati funkciókhoz szükséges állandó, ritkán változó, statikus adatok: tételkód (cikkszám), név, szintkód, mértékegység, műszaki változási szám, rajzszám, tervező, átf.idő, összevonás kód, biztonsági készlet, csoportkód, dbj kód, műveletterv kód, stb Tétel al -file A termékek változó, dinamikus adatai, mint az igények, rendelések, foglalások, cimkék Darabjegyzék Általában egyszintű darabjegyzékeket tárolunk, a közvetlen beépülőket, a beépülési mennyiséget, az érvényességi időt, az aktív -nem-aktív kódot Készlet -állományban van a

termék raktárhelye, készletadatai, készletmozgások Naptár -file tartalmazza az un üzemi naptárt, műszakokat, hasznos időalapot, és az ünnepeket, leállásokat :) Rendelések állománya beszerzési anyagokra élő rendelések, ajánlatok, szállítók adatai, árak, - gyártási termékekre nyitott rendelések, művelettervek, munkahely adatok, lejelentések, stb Egyéb állomány kapcsolatok előrejelzések, kapacitásadatok, ütemezés, költségelszámolás, műhelyirányítás, elosztás, számlázás, bérfizetés, műszaki tervezés,stb Összefoglalás - Az MRP az anyagi folyamatok előrelátó tervezésének hatékony eszköze - Az MRP lehetővé teszi a termékek önálló vizsgálatát, koordinálva a kapcsolatokat - Az akció- file üzenetei lehetővé teszik, hogy csak a kevés “kivétellel” foglalkozzunk a sokezer tétel helyett - A felmerült problémákra született döntéseket át kell vezetni a rendszeren, következményeivel együtt - Az MRP-nek

követnie kell a fizikai valóságot, és az üzemi történéseknek azonnal be kell kerülniük a rendszerbe 6. Fő gyártási terv A fő gyártási terv készítés, azaz a késztermék kibocsátási terv összeállítás a termelésirányítási rendszerek kényes, kritikus modulja. A hatékony fő gyártás ütemezés az alapja a vevői rendelések visszaigazolásának, a kapacitások kihasználásának, a vállalati tervben megfogalmazott stratégiai célok elérésének, és az értékesítési és a gyártási szempontok koordinálásának, kiegyensúlyozásának. A főterv a gyártás utolsó lépésének, a termékek elkészülésének ütemezése, nem értékesítési előrejelzés. Gyártási program, ami figyelembe veszi a gyártási kapacitások korlátait és lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékeket előbb legyárt, mint a piac kéri, másokat esetleg nem is gyárt, hiába volna rá piaci igény. Minthogy a főterv az, ami alapján meghatározzuk a

beépülő termékek iránti igényeket,- a gyártási és beszerzési feladatokat, - ezért a főtervben azoknak a termékkódoknak, cikkszámoknak kell szerepelniük, amelyekhez darabjegyzékek, művelettervek állnak rendelkezésünkre. (Ha nagyon sok termékünk van, akkor típustermékeket vagy modelleket vagy termékcsoportokat teszünk a főtervbe, amiket speciális módon kezelünk.) 15 A főterv készítés három fő forrása a piaci igények, a vállalati termelési terv és a nagyvonalú kapacitás terv. Azt kell gyártani, amire igény van, és meg tudjuk csinálni, és ami hozza a tervezett nyereséget is. A piaci igényeket az előrejelzések, a vevői megrendelések és a visszaigazolt rendelések mutatják, és a belső, vállalatközi igények, amik szintén igénylik a kapacitásainkat. A termelési terv a vállalat stratégiai üzleti tervében a gyártás szerepét reprezentálja. A termelési tervek általában havi aggregált, összevont adatok értékben

vagy mennyiségben. A főterv adatainak összevontan ezeknek a diktált értékeknek kell megfelelniük. A nagyvonalú kapacitástervezésnek az a szerepe, hogy elemezze a főtervet abból a szempontból, hogy nincs-e potenciális szűk keresztmetszet a gyártásban, ami miatt változtatni kellene az ütemezésen, - vagy valahogyan biztosítani a kívánt kapacitást. A fő gyártási terv készítés (MPS Master Production scheduling) egyensúlyozás a különböző funkcionális területek igényei között, - pénzügyi, kereskedelmi, gyártás irányítási, stb célokat kell figyelembe vennie. Bele kell szólnia pl, hogy a kereskedők milyen határidőket igérhetnek meg a vevőknek, vagy hogy a gyártási programot hogyan kellene módosítani, vagy hogy a vállalati erőirányzatok reálisak-e, stb. Igazából csoportmunka a különböző területek vezetői között, de kell lennie egy embernek, aki a felelős. A gyártástervezés háromféle gyártási típust különböztet

meg: a raktárra gyártást, a rendelésre gyártást és a rendelésre szerelést (összeállítást). A raktárra gyártás (make-to-stock) nagyobb tömegben gyárt pl fogyasztási cikkeket, alapanyagokat, általában katalógus -számot használnak, optimális raktárkészletet próbálnak tartani, - és a gyártás gazdaságos sorozatnagyságokat kialakítva (batch-ben) történik. A rendelésre gyártó (make-to-order) cégek nem tartanak késztermék készletet, csak rendelésre gyártanak, amire persze várni kell. Ezeknek a termékeknek általában nagyon sokféle konfigurációja lehet, egyedi termékek, ezért nincs előre gyártás, sőt, gyakran a termék műszaki leírása is egyedi, sőt gyakran párhuzamos a gyártással. A rendelésre szerelés (assemble-to-order) azt jelenti, hogy azonos komponensekből és részszerelvényekből sokféle késztermék rakható össze, ezért a komponensekből és a részszerelvényekből van csak készletregyártás, és a végső

összeállításra, a végszerelésre csak megrendelés esetén kerül sor ( pl targoncák vagy különböző autó szerkezeti elemek gyártásakor). A tervezés un átlagterméket használ un tervezési darabjegyzékkel, ami közös beépülőket és un opciókat tartalmaz, ahol az opciókhoz előfordulási valószínűségek tartoznak. A fő gyártás tervezés ezeknek megfelelően különböző egységet használ, - készterméket, vevői rendelést vagy típus- vagy átlagterméket. A fő gyártás tervezéssel kapcsolatos technikák közül megvizsgáljuk az MPS rekordot, a gördülő tervezést, a rendelés visszaigazolást és az előrejelzés fogyasztást :) Az itt használt rekord az MRP rekordhoz hasonlatos, igény és fedezet sorok vannak benne, a legegyszerűbb formában pl értékesítési előrejelzések és gyártási terv adatok, valamint a várható készletalakulás.Itt is tarthatunk biztonsági készletet, és képezhetünk gazdaságos sorozatnagyságokat. Maga a

főterv készítés stratégia különböző lehet - a kiegyenlítő stratégiától az “ üldöző” stratégiáig, - azaz vagy egyenletes a gyártás, és a kapacitásigény, és időnként megnőnek a készletek, vagy a gyártás követi az igényeket, nem halmozódnak készletek, de a kapacitáskihasználás nem egyenletes. A jó stratégiához elemezni kell az előnyöket, a hátrányokat és a velük járó költségeket. (A készlet is pénz, a kapacitás is) A gördülő tervezés azt jelenti, hogy ahogy múlik az idő, minden input adatunk - pl a kereskedők értékesítési előrejelzése - megváltozhat, tehát állandó ellenőrzésre, program módosításra van szükség. Ami viszont nem mindig megoldható, különösen, ha közeli 16 időpontra vonatkozna a változtatás. (Nagy a felelőssége tehát a főtervkészítőnek és az előrejelzéseket adó értékesitéssel foglalkozó kollégáknak. Ha alábecsülik a piaci igényt, nehéz hirtelen megnövelni a

termelést, ha viszont túlbecsülik, nehéz leállítani, és esetleg nehéz túladni rajta) A rendelés visszaigazolás az a feladat, hogy meg kell határozni a lehetséges szállítási határidőt, esetleg a pontos szállítási dátumot, sőt órát. Ebben a munkában segíthet a számítógépes szoftver, ha számon tartja az addigi vevő rendeléseket és az un eligérhető szabad készletet (ATP available -to-promise). Ezt az eligérhető, a vevőknek rendelkezésére álló mennyiséget azokra az időszakokra számítják ki, amikor a tervezett sorozatok épp elkészülnek. Értéke a tervezett gyártási mennyiség mínusz a vevői rendelések a következő periódusokban. Pl Előrejelzés 10 10 10 15 15 15 10 Rendelések 10 5 5 10 Készlet 2 22 12 2 17 2 17 7 Gyártás 30 30 30 ATP 12 20 30 Az előrejelzés “fogyasztás” azt jelenti, hogy az értékesítési előrejelzéseket idővel felülírják a vevői rendelések, tehát a becsléseket kicseréljük aktuális

adatokkal. (Persze kérdés, mi legyen, ha az adatok lényegesen eltérnek egymástól?) A fő gyártási terv készítése az egyik legkritikusabb tevékenység a vállalatoknál, ezért erre külön munkakört hoztak létre, Master Scheduler, vagy MPS menedzser címmel. A főterv összeállítása és módosítása felelősségteljes munka, a tervezőnek a vállalati termelési tervet kell késztermékszintű teljesíthető gyártási tervekre bontania, értékesítési vagy gyártási problémák esetén módosítania, - egyensúlyt teremtenie a különböző igények között. Általában jó szoftverek (adatbázis, integrált rendszerek, szimuláció, akció file üzenezek) állnak rendelkezésére, de a döntés felelőssége egyedül az övé. Stabil főterv esetén biztosítva van a kiegyensúlyozott gyártás (minden szinten). Ha túl sok a módosítás, az csökkenti a gyár produktivitását, - viszont a túl kevés csökkenti a vevőszolgálat színvonalát, és növeli a

készleteket. E két cél érdekében a gyárak különbözőképpen kezelik a közeli és a távoli jövőt. Hosszabb távon rugalmasak, viszont a közeli feladatokat rögzítik, a következő heteket “befagyasztják” (frozen periods), és “tilalmi időszakokat” (time fencing) jelölnek ki, ahol csak bizonyos típusú változtatások vannak megengedve. Milyennek kell lennie elsősorban egy főtervnek? Reálisnak, és a vállalati terveknek megfelelőnek. - És szigorúan számon kell kérni A teljesítés mérése nem lehet más, pl árbevétel, az ütemezést, -termék, mennyiség, határidő - kell betartatni. Összegezve: - A fő gyártási terv készítésének kulcsszerepe van a termelésirányításban - A hatékony tervezésben a vállalat minden területének részt kell vennie - Minden rendelés -visszaigazolás csak gyártás -ütemezéssel párhuzamosan történhet - A fő -gyártás -tervezői tevékenységet szervezetileg is pontosan meg kell határozni -

Biztosítani kell a főterv stabilitását 17 7. Termelés tervezés A termelésirányítási rendszerek legelső lépése az aggregált termelési tervadatok összeállítása. A vállalatvezetés időnként egy átfogó, integrált vállalati tervet készít, amelynek többféle tervsora között szerepelnek a termelési adatok is. Az integráció az értékesítési, pénzügyi, készletezési, erőforrásbiztosítási, termelési, stb feladatokat jelenti, tehát azt, hogy a vállalat minden része ugyanazt a vállalati stratégiai célt kövesse. A termelési terv tehát a kommunikációs kapcsolat a felső vezetés és a gyártás között. A termelési terv összevont adatait kell a fő gyártás tervezésnek termékszintű határidős gyártási tervre bontania. (És fordítva, a lehetséges főterv-változatokból alakul ki a termelési terv) A stratégiai célok mellett mindkettő a piaci igények elemzésével és a rendelkezésre álló erőforrások

figyelembevételével készül. Termelési terv Nehéz kérdés a mértékegység megválasztása. A vállalati tervek általában forintban számolnak, így a termelési tervek is, de készülnek termékcsaládra, telephelyre lebontott tervek kezelhető mértékegységekben, darabban, súlyban is. Mivel a piaci igények (külső igények, de belső vállalati igények is) becslése nem könnyű, ezek pontosításával a termelési terveket is módosítani kellene időnként. Az aktuális rendelések eltérhetnek az előrejelzésektől, de ha lehet, a típus cseréket az aggregált tervadatokon belül kell elintézni, mert a vezetés nem szivesen változtat a fő célkitűzéseken. Az erőforrás tervezés szorosan kapcsolódik a termelés tervezéshez, a meglevő erőforrások, gépek, szakemberek létszáma rövid távon korlátokat jelentenek a gyártás tervezésnek, hosszabb távon viszont biztosíthatók a szükséges erőforrások, ha idejében tervezzük. Természetesen a

vállalati terv teljesülését folyamatosan követni kell, és ha rendszeresen eltérő adatokat kapunk, meg kell vizsgálni, hogy a végrehajtással vagy a tervezéssel van -e baj. Az üzemek feladata a gyártási ütemtervek betartása, - és ha pl a készletszint túl magas lesz, akkor az vagy értékesítési problémát mutat, vagy az igények rossz előrejelzését, - és ha túl alacsony, akkor annak financiális oka lehet. Tehát szoros a kapcsolat a funkcionális területek között, és ezt a kapcsolatot jól mutatják a vállalati tervek. És átlátható , átlátszó lesz a vállalat A termelési terv alapja az értékesítési előrejelzés, módosítva a tervezett készletekkel. A tervezés egy, másfél évre szól, gördülő tervezés, negyedévenként készül, vagy ha nagyon megváltoznak a feltételek. A hatékony tervezésnek feltétele, hogy a közeljövő adatai nem változtathatóak, illetve különböző tilalmi időzónákban csak bizonyos módosítások

lehetségesek. A legalapvetőbb kérdés annak eldöntése, mennyire kövesse a gyártás az értékesítés előrejelzést. A két szélsőséges politika - a követő stratégia, ahol a hullámzó gyártás miatt rossz az erőforrás felhasználás, drága az állásidő és a túlóra vagy a bérmunka, igaz, hogy nincs felesleges készlet, - és a kiegyenlítő stratégia, ahol azonos a gyártási ütem, így jó a kapacitáskihasználás, viszont többletkészlet keletkezhet, vagy hiány léphet fel. A jó politika valahol a kettő között van, érdemes több stratégia gazdaságosságát összehasonlítani. Ehhez persze megfelelő költségadatokra van szükség, - és jó algoritmusokra. 18 Összegezve: - A termelési terv a vállalati terv része, a vállalat kibocsátása, outputja - A termelési terv a kiindulópontja, inputja a több-lépcsős termelés -irányításnak - A vállalatoknak több terv -változatot kell kidolgozniuk és elemezniük pl az integrált

számítógépes rendszerek segítségével - A gyártás és az értékesítés állandó figyelése indíthat fontos terv -módosításokat 8. Igények kezelése A termelésirányítási rendszerek “kapu” részrendszere, ami kommunikációs csatorna a gyártás és a vevők, - a vállalat és a piac, a vállalat társegységei és a (köz)raktárak - között. Az igénykezelés gyűjti össze és koordinálja az összes potenciális igényt, amelyek gyártási kapacitásokat igényelnek a vállalattól. Az igények menedzselése magában foglalja az értékesítési előrejelzést, a vevő rendelések felvételét, a határidők rögzítését, a szállítások szervezését, a szerződések, számlák kezelését, a pótalkatrész igények, a belső vállalati gyártási igények, és az elosztó raktár készletek feltöltésének kezelését, - tervezését, módosítását, irányítását, ellenőrzését. Igénykezelés A gyártási feladatok az igénykezelésen keresztül

jutnak be a termelési tervbe és a fő gyártási tervbe, a termelési tervbe összesítve, a főtervbe részletesen. Természetesen az igények részletes ismeretének igénye lényegesen különböző a készletre gyártó, a rendelésre szerelő és a rendelésre gyártó területeken. Az mindegyikben közös, hogy a konkrét vevői megrendelések csak idővel váltják fel az előrejelzéseket, tehát a gyártásnak az előrejelzések alapján kell felkészülnie. 19 A görbék fölötti és alatti területek mutatják a rendelés előrejelzések és a konkrét vevői rendelések arányát. Az első görbe készletre gyártásra vonatkozik, itt a vevők készárú készletből vásárolnak, kevés az aktuális vevő rendelés A második görbe a rendelésre szerelésre utal, ahol a gyártás az előrejelzések alapján indul, és a konkrét vevői igények szerint fejeződik be. A harmadik a rendelésre gyártás rendeléseit mutatja, ahol főleg a vevők igényei szerint

készülnek a termékek, s csak kis részben “megérzésre”. (A képen az egyik dimenzió az idő, a másik a kapacitás, amit ki kell tölteni rendlsekkel A függőleges vonalak az un tilalmi zónákat választja el, ahol már nem módosíthatók az aktuális rendelések, illetve a termékek aktuális összetétele vagy műszaki adatai. A bizonytalanság típusa is különböző gyártástípusonként. Készletregyártásnál a raktárankénti igény változatok bizonytalanok, ami ellen megfelelő biztonsági készletekkel lehet védekezni. Hasonló a probléma a rendelésre szerelésnél, ahol szintén pufferkészletekre van szükség, és egy érdekes hedging technikára. A rendelésregyártásnál pedig a munka részletes ismerete, ill a kapacitások kihasználtsága bizonytalan. Az előrejelzés pontosításnak egy új formája alakult ki a partner vállalatoknál, ahol a teljes lánc (supply chain) hatékonysága fontos. Itt a rendelések megérkezése előtt már vannak

ismereteik a másik készletéről vagy tervezett gyártási ütemtervéről. (Sőt, néhány ilyen partner cég már nem is használja a régi rendelési eljárást, hanem elektronikusan közli pl készletadatait, sőt, van aki számla nélkül fizet a felhasználás után.) A különböző szintű előrejelzések megegyezőségét biztosítja az un “piramis” előrejelzés Egyedi termékek 20 becsült értékesítési mennyiségével indul, amit összesítenek termék-csoport szinten, aztán vállalati szinten. (Roll up - felgöngyölítés) Ez az összeg persze nem azonos a vállalati tervvel A vezetés valahogy dönt, és az új vállalati bevételtervet fogja visszabontani először csoportra, majd termékekre (Force down - eröltetés lefelé) A társüzemi szolgáltatások és a raktárfeltöltések kezelésére fejlesztettek ki egy, az MRP -hez hasonló elosztás szükséglet számítás (DRP - distribution requirements planning) nevű eljárást, aminek hasonló

rekordban kezelik az adatait Pl Előrejelzett igények 10 10 10 10 10 Tranzit (úton lévő) 20 Készlet alakulás 6 16 6 16 6 16 Tervezett szállítás 20 20 Az előrejelzések mindig pontatlanok, hiszen becslések, ezért meg kell próbálni kezelni a hibákat. Egy szellemes módszer egy pufferkészlet technika (hedging) Az ötlet az, hogy a várható eltérés mennyiséget az átfutási idő határon mozgatjuk, és az alsó szinten tartunk ennek megfelelő készletet. És az igények változásától függően vagy szükség van a plusz mennyiségre, vagy “átdobjuk a kerítésen” 340 0 340 0 340 0 340 0 340 ( 20 340 (360 340 (20) Az igények előrejelzésére (forecasting) nagyon sok modellt dolgoztak ki. Az eljárások a múlt adatait vetítik előre, illetve ebből kell a szakértőknek kiindulniuk. A két legismertebb technika az un mozgó átlag és az exponenciális simítás. A mozgó átlag az előző néhány időszak aktuális igényeinek átlaga. (Mozgó,

mert minden időszakban lépteti a vizsgált időszakokat.) Pl Az előző hónapok igényei 900, 1100, 1500, 1400, 1700,1200 voltak, hat hónapos átlaggal az előrejelzés 1300, három hónapossal 1430. Az exponenciális simítás minden régi időszakot figyelembe vesz, de úgy súlyozza az adatokat, hogy az újabb időszakok adatai vannak jobban súlyozva (Innen az elnevezés) Az előrejelzés az előző előrejelzésből és az előrejelzés hibájából (egy biz részéből) számolandó, Pl Az előző időszak előrejelzése 1000 volt, aktuális igénye 900 lett, az un simító konstans 0,1 Az új előrejelzés 1000 + 0,1(900-1000) = 990 (HF Hol jelennek meg a képletben a régi adatok?) Ez a modell nagyjából egyenletes igényeket tételez fel. Ha az igények nem ilyenek, hanem növekvők vagy csökkenőek, vagy szezonálisan változók, akkor a módszert módosítani kell ezeknek megfelelő trend vagy szezonális faktorokkal. Összegezve: - Az igény -kezelésnek mindenféle

külső -belső igényt össze kell gyűjtenie - A “nem-foglalt “ gyártás figyelésével könnyebb az igényekre válaszolni - A tervezéshez többféle igény-előrejelzési módszert érdemes használni 21