Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Értékpapírok

Értékpapírok A korábban már emlegetett tételsorban az értékpapírokról is van egy résztétel, ezt a témát még annyira sem érdemesítették, hogy egy egész tétel erről szóljon. Most tehát röviden fogom bemutatni a legfőbb értékpapír-típusokat, ha bárkit bármelyik jobban érdekel, szóljon, és igyekszem részletesebb bemutatót produkálni igény esetén. Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír, mely forgalomképes, tehát átruházható. Az értékpapír előállítható nyomdai úton okiratként, de napjainkban ez már egyre kevésbé jellemző. Leginkább biztonsági és anyagi megfontolásból az értékpapírok nagy része ma már ún. dematerializált értékpapír, tehát elektronikus úton rögzített, értékpapír-számlán nyilvántartott értékpapír, ami természetesen minden szükséges azonosító adatot és tartalmi kelléket megfelelő módon tartalmaz. Az értékpapírok csoportosítása A vagyonnal

kapcsolatos jog alapján lehet • • • követelést megtestesítő értékpapír: más néven hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melynek kibocsátója elismeri, hogy az értékpapír ellenében visszafizetendő pénzösszeghez jutott és ezt az értékpapírban megjelölt módon és időben köteles visszafizetni. Ide tartozik pl a kötvény (bemutatóra vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melynek előre meghatározott lejárata van és általában előre rögzített kamatozású), a váltó (rendeletre szóló forgatható értékpapír, melyben egy későbbi időpontra szóló fizetés testesül meg. Fizetési ígérvény vagy fizetési felszólítás, jogszabályban meghatározott kellékekkel, szabályokkal.), a kincstárjegy (az állam által kibocsátott, kölcsönügyletet megtestesítő, bemutatóra szóló átruházható értékpapír). tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a kibocsátó meghatározott pénzösszeg fejében

tulajdonosi jogokat biztosít az értékpapír birtokosának. A tulajdonosi jogokkal egyéb jogok is együtt járhatnak, pl. szavazati jog, osztalékhoz való jog, elővásárlási jog, egyebek. Ide tartozik pl a részvény (tagsági jogot megtestesítő lejárat nélküli értékpapír, mely általában névre szól. A részvény tulajdonosa egy részvénytársaság tulajdonosává válik a részvény névértékének megfelelő arányban.) áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír: valamely áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír. Ide tartozik pl a közraktárjegy (közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról állítják ki, azt bizonyítja, hogy a közraktár az árut átvette és később meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles azt kiszolgáltatni). Az átruházási lehetőség szerint lehet • • bemutatóra szóló értékpapír: az értékpapírban foglalt jogokat az gyakorolhatja, akinél az értékpapír

van, pl. ilyen a kincstárjegy Az átruházása egyszerű, átadással a jog átszáll az új tulajdonosra. névre szóló értékpapír: az értékpapírban foglalt jogokat meghatározott személy gyakorolhatja. A jogok nem ruházhatók át az értékpapír átadásával, csak ún cedálással (írásbeli nyillatkozattal történő átruházással). • rendeletre szóló értékpapír: az értékpapír eredeti tulajdonosa az értékpapíron fel van tüntetve, az értékpapírban foglalt jogokat ún. hátirat útján, azaz forgatással tudja átruházni. Ilyen értékpapír pl a váltó Hozam szerint lehet • • • • nem kamatozó értékpapír: pl. diszkontkincstárjegy vagy váltó, mely az értékpapíron feltüntetett névérték alatti értéken kerül forgalomba fix kamatozású értékpapír: az értékpapíron feltüntetik a fix névleges kamatlábat, mely a lejáratig nem változik, pl. a kötvények nagy részénél változó hozamú értékpapír: általában

azt a tényezőt rögzítik az értékpapíron, mely meghatározza a hozam nagyságát. Pl változó kamatozású kötvény esetén köthetik az aktuális hozamot a jegybanki alapkamathoz, részvény esetén pedig a közgyűlés döntése határozza meg az éves osztalék nagyságát. átmeneti jellegű értékpapírok: rugalmasabb értékpapírok, pl. átváltoztatható kötvény, melyet kérésre részvénnyé változtatnak Lejárat szerint lehet • • • • rövid lejáratú értékpapír: egy évnél nem hosszabb (pl. váltó) középlejáratú értékpapír: 1-5 éves lejáratú (pl. kötvény) hosszú lejáratú értékpapír: 5 évnél hosszabb lejáratú (pl. kötvény) lejárat nélküli értékpapír: pl. részvény Forgalmazás szempontjából lehet • • nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok: bárki számára elérhetők zártkörűen forgalomba hozott értékpapírok: csak meghatározott körben értékesíthetők (pl. a zártkörű részvénytársaság

részvényei) Forgalomképesség szempontjából lehet • • közforgalomra szánt értékpapírok (bárki megvásárolhatja) csak meghatározott körben forgalmazható értékpapírok (pl. dolgozói részvények)