Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Komparatív előnyök

Komparatív előnyök Miért olyan fontos a komparatív előny a közgazdaságtanban? Azért, mert ez a munkamegosztás alapja. Mi az a komparatív előny? Egy relatív (viszonylagos) előny, azaz olyan előny, ami abszolút értelemben véve hátrány. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy annak van valamiban komparatív előnye, aki az adott dologban kevésbé van lemaradva. Pl ha Kati kétszer olyan szép, mint Panni, és háromszor olyan gyorsan fut, akkor Katinak mindkét dologban abszolút előnye van, viszont Panninak szépségben komparatív előnye van, mivel ebben a dologban kevésbé van lemaradva Kati mögött, mint a futásban. Tekintsük át a dolgot egy példán keresztül. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy két ország két különböző termékből 1 hét alatt hány darabot tud előállítani autarch, azaz önellátó helyzetben (az autarch állapot azt jelenti, hogy mindent maguknak kell megtermelni, nem tudnak cserélni más országokkal, azaz ebben az esetben az

egy hét alatt két terméket termelnek úgy, hogy a hét egyik felében az egyiket, a másik felében a másikat). Megnevezés A ország B ország I. termék 12 18 II. termék 15 18 Mint látható, B ország mindkét termékből többet tud előállítani, azaz mindkét termék termelésében abszolút előnye van. Ha ezt az abszolút előnyt ki akarjuk használni, akkor azt ajánlanánk, hogy mindkét terméket a B ország termelje, lássa el ezzel az A országot is. No de akkor A ország mivel fizetne a termékekért, ha nem termel semmit? És vajon eleget termelnee B ország a 2 ország részére? 18 db I. + 18 db II termék, az eddigi 20 db I és 23 db II termék helyett. Valószínűleg ennél nagyobb termelési mennyiség is elérhető, ha jól használjuk ki az előnyöket. A komparatív előnyök kihasználása azt jelenti, hogy megnézzük, A ország melyik termék termelésében van kevésbé lemaradva. Ebben a példában ez ránézésre látszik, de számítással is

alátámaszthatjuk oly módon, hogy egymáshoz viszonyítunk. B:A I. termék: 18:12=1,5 II. termék: 18:15=1,2 Az I. termék esetén B ország előnye 1,5-szeres, míg a II termék esetén csak 1,2-szeres, tehát A országnak a II. termék termelésében van komparatív előnye Nézzük meg, hogy megéri-e A országnak a II. termékre specializálódnia, B országnak pedig az I-re Ha A ország ezentől egész héten II. terméket termeli, akkor 2x15, azaz 30 db-ot tud előállítani Ha B ország egész héten csak az I. terméket termeli, úgy 2x18, azaz 36 db-ot állít elő Tehát az I termékből több készül, mint autarch állapotban, a II. termékből viszont kevesebb Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, megérte-e specializálódni, ismernünk kellene az árakat (termeltek-e profitot). A példában nem beszéltünk árakról, árfolyamokról, így a fenti példa nem tökéletes, hiszen az árak, árfolyamok befolyásolják a komparatív előnyöket és a cserearányokat. Arról

nem is beszélve, hogy itt csak két termék és két ország szerepelt, több termék és több ország esetén az összehasonlítás természetesen bonyolultabb. A következő részben további (bonyolultabb) példákkal próbálom bemutatni a komparatív előnyök kihasználásának jelentőségét. 1.) Az alábbi táblázat egy termékegység előállításához szükséges ráfordításokat tartalmazza munkaórába átszámolva: Ország gabona bor Németország 4,5 óra 18 óra Franciaország 3 óra 6 óra Azt is tudjuk, hogy autarch állapotban mennyi az összes megtermelt mennyiség: Ország gabona bor Németország 20 egység 14 egység Franciaország 40 egység 20 egység Milyen termelési többlet érhető el a komparatív előnyök kihasználásával? Megoldás: látható, hogy Franciaországnak mindkét termék termelésében abszolút előnye van. A gabonatermelésben 4,5/3 = 1,5-szeres, a bortermelésben pedig 18/6 = 3-szoros (ennyivel kevesebb munkaráfordítással

állítja elő a termékeket). Tehát Németországnak a gabonatermelésben van komparatív előnye, ebben van kevésbé lemaradva. Franciaország tehát a bortermelésre specializálódik. Rendelkezésre álló ideje: 40x3+20x6 = 240 óra. Ez alatt az idő alatt elő tud állítani 240/6 = 40 egység bort Autarch állapotban összesen 14+20, azaz 34 egység bort állított elő a két ország együtt. Németország a gabonatermelésre specializálódik. Rendelkezésre álló ideje: 20x4,5+14x18 = 342 óra. Ez alatt az idő alatt elő tud állítani 342/4,5 = 76 egység gabonát Autarch állapotban összesen 20+40, azaz 60 egység gabonát állított elő a két ország együtt. Az elért termelési többlet tehát borból 6 egység, gabonából 16 egység. Felhívom a figyelmet arra, hogy a ráfordításokat átszámoltuk munkaórára, tehát valamiféle átváltási arányt használtunk a gépóra, az anyagköltség és egyéb ráfordítások esetén, hogy egyszerűbb legyen az

összehasonlítás. 2.) Van két országunk: Madaria és Atlaszia Ismerjük a két ország 4 termékére vonatkozóan a munkaerő-ráfordítási adatokat és az áradatokat. Azt is tudjuk, hogy 1 atlasziai frank értéke megegyezik 20 madariai dollár értékével. Munkaóra A termék ára helyi valutában Madaria Atlaszia Madaria Atlaszia Kukorica 5 4 400 16 Alma 3 2 500 30 Banán 4 6 200 15 Mangó 1 2 100 10,5 a) Melyik országnak melyik termék termelésében van komparatív előnye a munkaórákat tekintve? Hogyan változik mindez, ha figyelembe vesszük, hogy Madariában az órabér 10 MD, Atlasziában pedig 1 AF? b) Mit és mennyit exportáljon ill. importáljon az a madariai vállalkozó, aki profitmaximalizálásra törekszik és van 100.000 MD befektetendő pénze? Megoldás: a) Abszolút előnye Madariának banán és mangó termelésben van, Atlasziának pedig kukorica és alma termelésben. Banán: 6/4 = 1,5-szeres, mangó: 2/1 = 2-szeres, azaz Atlasziának komparatív

előnye van banán termelésben. Kukorica: 5/4 = 1,25-szörös, alma: 3/2 = 1,5-szörös, tehát Madariának komparatív előnye van kukorica-termelésben. Az órabérek figyelembevételével mindez változni fog. Munkaóra Munkaköltség helyi valutában Madaria Atlaszia Madaria Atlaszia Kukorica 5 4 50 4 (80MD) Alma 3 2 30 2 (40 MD) Banán 4 6 40 6 (120 MD) Mangó 1 2 10 2 (40 MD) Madariának minden termék esetében abszolút előnye van (alacsonyabbak a munkaköltségek). Kukorica: 80/50 = 1,6-szoros, alma: 40/30 = 1,33-szoros, banán:120/40 = 3-szoros, mangó: 40/10 = 4-szeres. Tehát Atlasziának komparatív előnye van az alma termelésében, esetleg még a kukoricáéban is. b) Az export-import esetén a vállalkozót csak a késztermék ára érdekli, a termelési költségek nem. Mivel madariai vállalkozóról van szó, át kell számolni az árakat MD-be Madaria Atlaszia Kukorica 400 16x20=320 Alma 500 30x20=600 Banán 200 15x20=300 Mangó 100 10,5x20=210 A kereskedő

Madariában él, tehát az ő szempontjából kell vizsgálnunk az árakat. Ami Madariában drágább, azt importálni érdemes, ami ott olcsóbb, azt exportálni (most a szállítási költségeket nem vesszük figyelembe). Kukorica: 400/320 = 1,25, alma: 500/600 = 0,83, banán: 200/300 = 0,6, mangó: 100/210 = 0,47. Relatíve legolcsóbb a mangó, ezt érdemes exportálni (persze lehet a banánt és az almát is, csak azokkal alacsonyabb profit érhető el). Tehát a vállalkozó vesz 100000 MD / 100 MD = 1000 egység mangót, elviszi Atlasziába, ott eladja 1000 x 10,5 AF = 10500 AF-ért, amiből vesz kukoricát 10500 AF / 16 AF = 656,25 egységet, amit otthon, Madariában elad 656,25x400 MD = 262.500 MD-ért Tehát a tranzakciós költségeket nem számítva, elért 162.500 MD profitot