Gazdasági Ismeretek | Nonprofit szféra » Dr. Zám-Nagy - A civil szervezetek működésének, gazdálkodásának jellemzői

Dr. Zám Mária Nagy Ferenc A civil szervezetek működésének, gazdálkodásának jellemzői Beszámoló a kutatás folyamatáról .A Szociális és Családügyi Minisztérium felkérésére készült a kutatás Az 1997-ben életbe lépett Gyermekvédelmi törvényt a civil szervezetek részéről komoly várakozás előzte meg. Ez a törvény, és a közhasznú szervezetek jogállását rendező törvény elősegítette, hogy a társadalom önszerveződő csoportjai, s a szakma egy része közhasznú formát választva próbálja meg a gyermekvédelem, problémáit megoldani. Ezek a szervezetek a szakmán belül egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak, tevékenységük egyre bővül. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy nem minden esetben képesek betartani azokat a normákat, melyek elengedhetetlen feltételei működésüknek. A kialakult helyzet követeli meg a fejlesztési lehetőségek kidolgozását, specifikusan a család- gyermekés

ifjúságvédelemmel foglalkozó civil szervezetek számára. Kívánatos lenne egy a civilekre alkalmazható szakmai standard kidolgozása, az ehhez kapcsolódó képzési, továbbképzési rendszer felállítása. A területen dolgozó közhasznú szervezetek számára a törvényi előírások nem mindig egyértelműek. Az alap- és szakellátásban betöltött szerepük, együttműködésük keretei az önkormányzatokkal, a hatalmi ágakkal nem mindig tisztázottak. Itt elég, ha csak a szakellátásra utalunk Az ezeken való törvényi pontosításhoz is szükséges a szervezetek teljes körű felmérése. Az azóta eltelt több mint három év alatt már elegendő tapasztalatot gyűjthettek ezek a szervezetek, melyek megérettek arra, hogy egy átfogó kutatás és program fejlesztés keretében a tapasztalatok modellé szerveződjenek és a fejlesztéshez szükséges javaslatok megfogalmazódjanak. 2 A kutatás programja volt 1. A gyermek és ifjúságvédelem területén

működő civil szervezetek elmúlt időszakának tapasztalatai. Helyzetelemzés, mérhető diagnózis 2. A kutatás tapasztalatainak és értékelésének összegzése, a kapott eredmények alapján működési modellek bemutatása. 3. Cselekvési és intézkedési csomag összeállítása .A kutatás témakörei 1. Szervezeti kép a környezetről:  A nonprofit szektor helyzete, ezen belül a gyermekvédelmi szervezetek  A család-, gyermek- és ifjúságvédelem helyzete, kereslet, kínálat 2. A szervezet belső fejlődése  A szervezet története az eredményeken keresztül, problémák, kudarcok.  Tárgyi és személyi feltételek  Emberi erőforrás térkép, gazdálkodás  Jövőkép, stratégia 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi programok kialakítása, eredményei és kudarcai  A szakmai programok kapcsolódása  Szakmai kapcsolatok, önkormányzati, országos szervezetek 3  Kapcsolat a forrásnyújtókkal, közigazgatási hivatalokkal,

minisztériumokkal, egyéb forrásnyújtó szervezetekkel  Ellátási szerződések keretei  A törvényi környezet hatása a tevékenységükre 4. Szakmai standardok a civil szervezetek számára  A civil szervezetek különbözőségei, előnye, hátránya  Közhasznú gyermekvédelmi szerveztek képzési, továbbképzési lehetőségei, igényei  A szervezetek által ellátott feladatok, fejlesztésük lehetőségei Vizsgálatba bevont szervezetek A magyarországi gyermekvédelemmel, gyermekek és fiatalok szociális ellátásával foglalkozó civil szervezetekre irányuló felmérés vizsgálati köre kétszáz szervezetre terjedt ki. Ezen szervezetek mindegyike számára megküldésre került egy kérdőív, szervezeti, gazdálkodási, szakmai élet egészére amely a vonatkozó kérdéscsoportot tartalmaz. (kérdőív mellékletben) A felmérésben Közigazgatási részt Hivatalok vevő szervezetek nyilvántartásában fő csoportját

szereplő, a működési engedéllyel rendelkező civil szervezetek alkotják. Ezek a szervezetek egyrészt olyan feladatot látnak el, amely engedélyhez kötött, másrészt olyan szintű fejlődésen mentek keresztül, hogy alkalmasak az állam, az szempontból vizsgálata, önkormányzatok figyelemre mivel feladatainak méltó ugyanezen ezeknek feladatokat ellátására. az Ebből a intézményeknek túlnyomó részt állami, önkormányzati szervezetek látják el. A Közigazgatási Hivatalok 2000 évi adatszolgáltatása lapján 72 ilyen szervezethez tudtunk kérdőívet 4 küldeni. A fennmaradó Minisztérium 2000. szervezetek évi a Szociális gyermekvédelmi és Családügyi kiírásaihoz pályázott szervezetek közül kerültek kiválogatásra. Közigazgatási Hivatal cím listája m egyék szerint 97 szervezet 30 25 25 20 15 10 10 7 4 3 5 2 4 5 4 2 7 3 0 0 7 7 2 1 2 2 Za la s Va To ln a Pe So st m og y H

ev es ya B ar an B ud ap es t 0 A vizsgálat helyszíne A mintavétel helyszíneinek kiválasztásának figyelembe vettük a Szociális és Családügyi Minisztérium javaslatait, illetve a Közig. Hivatal által nyilvántartott szervezetek teljes körűen lettek felmérve. A további szervezeteknél a mintavétel országos volt. A vizsgált intézménytípusok A közhasznú szervezetek által működtetett alap illetve szakellátást nyújtó intézmények, valamint a család- gyermek- és ifjúságvédelem területén tevékenységet kifejtő civil szervezetek. - napközbeni alapellátási formák, napközi, családi napközi, 5 - átmeneti ellátást nyújtó gyermek, anya-gyermek és családi otthonok, - helyettes szülői, nevelőszülői szolgálatok, - gyermekjóléti szolgálatok, - szakellátási formák: gyermekotthonok, lakásotthonok, speciális otthonok, - egyéb család- gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakmai és társadalmi

szervezetek Az ellátási szerződések általános tapasztalatai Az önkormányzati költségvetés jellemzője a hiány, amely többnyire éppen a közszolgáltatások leggyengébb rendszereinek működését teszi minden évben kérdésessé. Arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy a fogyasztói szolgáltatások területétől vonjanak el forrásokat, illetve tekintsenek el a fejlesztésektől, a rendszerek működésének minőségi változtatásától. Ebből következően a lakosság gyorsan változó igényeinek és szükségleteinek megfelelő közszolgáltatások fejlesztésére és e szolgáltatások finanszírozására új megoldási módokat kell találni, amelyek jobban megfelelnek egy piac-konform és szolgáltatás-barát rendszer elvárásainak, mint a korábbi, kényszerpályán mozgó intézmények mindenáron való fenntartása, megszüntetése, funkcióbővítése vagy az intézmények újraközpontosítása. A felsorolás egyben azt is jelenti, hogy a

megoldásmódokat keresve ezek a stratégiák látszottak kialakulni a kilencvenes évek közepére. Ezek defenzív stratégiák, melyek nem a szükségletekből és a lehetőségekből indulnak ki, tehát nem a jövőre koncentrálnak. Pusztán pénzügytechnikai problémák megoldására építik fel a rendszert. 6 Az közismert, hogy az önkormányzatok szolgáltató funkciói kerültek veszélybe a növekvő gazdasági problémákkal és a szűkülő fizetőképes kereslettel, illetve a fogyasztók szükségleteinek növekedésével. Az ártámogatások leépítésével a kompenzációkra biztosított központi források elosztása, a korábbi közszolgáltatások működtetése a magas infláció mellett tovább szűkítette az önkormányzatok költségvetési kereteit. Ebben a szűkös időszakban egyáltalán nem közömbös, hogyan reagál a civil szektor a megszorításokra, az ellátások csökkentésére, jogai gyakorlására. A családok, a háztartások csak abban

az esetben keresnek külső megoldást szociális, mentális, egészségügyi, oktatási, stb. problémáik megoldására, ha azok a szűkebb családban, a háztartás keretei között nem kezelhetők. A másik problémája a közszolgáltatásoknak, hogy nincsenek, nem is jöhettek létre olyan funkcionális szolgáltatások, melyek a mai gondok megoldását szolgálják. A társadalmi változásokkal új szükségletek vagy új ellátási formát igénylő szükségletek jelentek meg, amelyek kielégítésére a helyi önkormányzat pusztán saját erőből nem tud vállalkozni. Ezek pedig nem egyszerűen gazdasági kérdések, ezek a demokrácia nagy kérdései. Az együttműködés a demokrácia, a helyi közösségek szintjén zajló reformok másik nagy kérdése. Felismerik-e a helyi hatalom képviselői az együttműködésben rejlő lehetőségeket és érdekeket? Akár a gazdaságot meghatározó piaci szektorral vagy a civil társadalmat legitimáló civil szervezetekkel?

Együttműködés nélkül nincs helyi stratégia, nincs folyamatos problémamegoldás. Az önkormányzatok gazdasági partnerei, a piaci szervezetek a versenyszektorban kénytelenek működni és együttműködni. Míg a piaci rendszer látványos kialakulása már a nyolcvanas évek második felében lezajlott Magyarországon, addig a civil szektor robbanásszerű fejlődésére csak a rendszerváltás után kerül sor, amikor a civil szektor legitimitást nyert a szabad választásokkal. 7 A kilencvenes évek második felére markánsan kirajzolódtak a civil szektor határvonalai is, és a szektorban mélyreható változások mentek végbe a szervezetek megerősödésével, gazdasági szerepük növekedésével, az érdekcsoportok társadalmi legitimációjának stabilizációjával. A 90-es évek második felére a helyi társadalom demokratizálódásának fontos részeivé váltak, az önkormányzatok egyik lehetséges partnerévé, mind a döntések megalapozásában, mind

pedig a lakosság megváltozott szükségleteire reagáló közszolgáltatások nyújtásában. A non-profit szektor számbeli növekedése mögött nemcsak a társadalmi cselekvésben elfoglalt stabil hely kialakulásáról van szó. A szektor megerősödése, amely következik számbeli és dinamikus növekedéséből, a szektor differenciálódását is jelenti. A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerződéses partneri viszonyon alapuló együttműködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, valamint a felelősség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élők érdekében. A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni. A szolgáltató típusú szervezetek továbbélése is függ ettől. Gazdaságilag csak

azok a szervezetek lesznek életképesek, amelyek a fogyasztói piacról várják a kereslet megjelenését – lehet ez egyéni vagy közösségi jellegű – vagyis amelyek képesek alkalmazkodni az új társadalmi kihívásokhoz, képesek forrásokat keresni és szerezni céljaik elérésére. Képesek az önkormányzatok közfeladataiból átvállalni, vagy olyan innovációt megvalósítani, aminek van kereslete mind a magánszektorban, mind a közszektorban. A civil társadalom egészét és annak érdekképviseletét nem szabad azonosítani a non-profit szervezetekkel. Ma ez a szektor is differenciált Különböző érdekek jelennek meg benne, gazdasági és politikai, szakmai és magánérdekek sokasága alakítja, fejleszti a szektor egészét. A szervezetek elfogadottsága és hitele sokban függ attól, mit tud felmutatni a helyi közösség feladatainak megoldása területén, 8 milyen a gazdaságban való részvétele, akár mint foglalkoztató szervezetnek is? Az

önkormányzatok is csak olyan partnerrel tudnak együttműködést kialakítani, amely már a helyi társadalomban presztízsre tett szert, hozzátartozik a település arculatához, integrálódott, vagyis a társadalmi intézményesülés lépcsőfokait már bejárta. A szektor erejét és hitelességét a funkcionálisan épülő szervezetek jelentik Társadalmi erejét is ezek fogják biztosítani ahhoz, hogy a hatalom képviselői a civil szervezeteket partnernek tekintsék a döntési helyzetekben, bevonják őket a döntéselőkészítés folyamatába, és hogy a civil szervezeteken keresztül megtörténjék a lakosság részvétele, a társadalmi nyilvánosság csatornái valóban működjenek és az önkormányzatok egyre inkább a társadalmi részvételt igénylő döntési mechanizmusokban találják meg a stratégia kialakításának útját. Szerződéskötés - partneri viszony Az együttműködésnek előfeltétele a partneri viszony az önkormányzatok és

nonprofit szervezetek között. Az önkormányzatok csak hiteles és a helyi közösségben legitimitást élvező szervezettel kötnek szerződést, vagyis a megfelelő vagyoni háttér, a működéshez szükséges források és a képzett szakemberek elengedhetetlenek. Az önkormányzat, mint a közszolgáltatásokért felelős szervezet, amely a források felett is rendelkezik, nyilván sajátos érdekei alapján keresi a partnereket a feladatmegosztáshoz. Ezek a piaci szervezetek mellett non-profit szervezetek is lehetnek. A szolgáltatásra specializálódott szervezetek így a piaci szervezetekkel állnak versenyben, s azokkal a szervezeti és gazdasági előnyökkel kell rendelkezniük, amely versenyképessé teszik őket. Tehát a minőséget kell garantálni, a hatékony gazdálkodást kell felmutatni, és a szerződéses viszony létrejöttének az átláthatóság is fontos feltétele. Érdekeltség az együttműködésben Az önkormányzat számára az első számú

prioritás, hogy a költségeket csökkentse, a források felhasználását, a szakmai minőséget ellenőrzése alatt tudja tartani. 9 Az együttműködés bármely formája erősíti az önkormányzat társadalmi presztízsét. Növekszik az esélye annak, hogy az önkormányzat a lakosság által jobban elfogadható, vagy jobbik esetben a lakosság akaratával megegyező döntéseket hoz. Az együttműködés önmagában véve is egyfajta tanulási folyamat mindkét fél részéről, aminek során az önkormányzat nagyobb betekintést kap a helyi társadalom tényleges gondjaiba, megismeri véleményét, közérzetét. A civil szervezetek sok esetben az önfenntartáshoz szükséges gazdasági stabilitást várják a szerződéses viszony kialakításától, amely nemcsak állandó bevételi forrást jelent, hanem a szervezet hosszú távú fenntartását is képes biztosítani, egzisztenciális biztonságot nyújtani a szervezetben dolgozóknak. Ugyanis a szervezetek döntő

többségénél még mai is komoly gond, hogyan tudják a minimális működési költségeket és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges bérköltséget előteremteni. A pályázati forma ma már erre nem alkalmas, kiépült szervezetek esetében pedig lehetetlen a napról-napra élés stratégiáját követni. A civil kurázsi már nem ritkaság, de településtípusonként eltérőek a civil szerveződések feltételei. Kistelepüléseken maga az önkormányzat hoz létre kvázi-civil szervezeteket, hogy kieső ill. nem létező forrásait pótolni tudja Így a források ugyan a helyi közösséget szolgálják, de keveset jelentenek a civil társadalom fejlesztése szempontjából. Az önkormányzatok várhatóan stratégiát váltanak az elkövetkezendő időszakban. Keresni fogják azokat a partnereket, akiknek feladataikat átadhatják, akikkel megoszthatják súlyos anyagi terheiket. Erre a partnerségre a fennmaradásért, a legalitás és a társadalmi elismerés

megszerzéséért küzdő civil szektor az egyetlen „jelentkező”. A különböző bevételi forrásokból részesülő nonprofit szervezetek aránya 1997, 2000/ KSH 2000. 1 / Bevételi forrás Összes központi állami támogatás Személyi jövedelemadó Összes önkormányzati tám. Vállalati támogatás Alaptevékenység díjbevétele 1 1997 16,8 2000 22,3 17,7 26,1 24,9 16,8 27,1 32,8 25,4 24,2 Nonprofit szervezetek Magyarországon 2000, KSH, Budapest 2002.37p 10 Pénzügyi műveletek bevétele Vállalkozási tevékenység 51,4 8,4 65,8 11,9 A KSH adatai szerint az önkormányzatok 36 %-a alapító civil szervezetben, 11 %uknak szerződése van civil szervezettel és 75 %-uk támogat civil szervezeteket. Évente közel a civil szervezetek 32,8 % részesül önkormányzati támogatásban. Ez a szektor ¼-e, az átadott összeg pedig mintegy 28,4 %-a a költségvetési bevételeiknek. 2000-ben normatív állami támogatásból 26 milliárd Ft, nem normatív

központi költségvetési támogatásból 59 milliárd Forint származott. Az elkülönített állami pénzalapokból 19 milliárd Ft bevétel származott. Normatív önkormányzati támogatásból 2,5 milliárd, nem normatív önkormányzati támogatásból pedig 28 milliárd Ft-ot kapott a szektor. Az önkormányzatok 718 millió Ft iparűzési adót is átengedtek a szektornak. Legtöbbet a sport, a kultúra, szabadidő, majd a szociális ellátás 50 millió Ft-ot kapott. Összehasonlításul a sport viszont 346 millió Ft támogatásban részesült. Riasztó adat viszont, hogy a települések 15 %-ban nincs civil szervezet! A civil szervezetek által ellátott feladatok esetében általában kedvezőbbek a forráslehetőségek. Rendelkezésre állnak központi és egyéb pályázati lehetőségek, vállalkozási bevételek, adományok. Alacsonyabb az adminisztrációs költsége a szervezetnek, kis apparátussal képesek a feladatot ellátni, rugalmas a gazdálkodás és maga a

foglalkoztatás is. Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködésnek számtalan formája létezik ma már. A lényeg ebből a kapcsolati rendszerből, hogy milyen „nyereségre” lehet szert tenni mindkét oldalon. Az a legfontosabb természetesen, hogy az együttműködés nyomán a lakosságé legyen a legnagyobb nyereség. Kutatási eredmények: a téma tágabb társadalmi környezete A 2001-ben elkezdett civil gyermekvédelmi kutatás egyik fő meghatározó eleme a szervezetek működési feltételeinek, gazdálkodásának vizsgálata. A sikeres tevékenység egyik fő záloga a 11 biztonság, a tevékenységek forrásainak biztosítása, az a gazdaságipénzügyi rendszer, amely a civil szervezetek számára teremt céljaihoz megfelelő környezetet. A szociális, gyermekvédelmi tevékenységek, mint alapvetően önkormányzati feladatok legfontosabb kritériuma, hogy a lakosság ellátásában az önkormányzat milyen felelősséget és

szakszerűséget tud biztosítani. Ma még szinte bátorság kell ahhoz és vakmerőség, hogy egy önkormányzat külső szervezetre bízza alapfeladatának ellátását. Mindkét oldalon hiányosak még azok a feltételek, amelyek a lakosság, az igénybevevők oldaláról a biztonságot szavatolni tudják. Az önkormányzatoknak még nincs elég tapasztalata, rutinja, felkészültsége szerződéses viszony menedzselésében, másik oldalról a non-profit szervezetek sem elég tőkeerősek egy partneri viszony kialakításához. Szakmailag nem fér kétség – mutatta meg a kutatás is – hogy a civil szervezetek felkészülten vállalják feladataikat, de önmagukban nem képesek a forrás és likviditási nehézségeik megoldására. Sokszor és sokan kerülnek olyan helyzetbe, ahol már az ellátás felelőssége is veszélybe kerül. A helyzetet, a szerződéses viszonyt az is befolyásolja, hogy Magyarországon a gazdasági-pénzügyi feltételek folyamatos

változása, alakulása, a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályok eltérése, néhány helyen hiányossága, mindenféleképpen befolyásolja, milyen módon alakul ezen szolgáltatások jövőbeli helyzete. I. Gazdasági-társadalmi környezet 2002. január 01-jén, Magyarországon 67.147 non-profit szervezetet (KSH, 2002.) regisztráltak A 90-es évek második felének megtorpanása után ezen szervezetek száma jelentősen gyarapodott. Míg 1998-ben 50 ezer alatt volt a számuk, addig az elmúlt négy évben közel 40 társdalom %-os gyarapodás gazdaság tapasztalható. teljesítőképességének Ennek oka stabilabbá főként a válása, a törvényi feltételrendszer kialakulása. Meg kell azonban jegyeznünk, 12 hogy e viszonylagos nagyobb növekedés mögött az is tapasztalható, hogy a költségvetési intézmények forráshiányait egy-egy hozzájuk kapcsolódó civil szervezet létrehozásával igyekszik enyhíteni. Erre vonatkozóan még

nincs pontos adatunk, hogy mely önkormányzati intézmények mellett találjuk meg ezeket a forrásgyűjtő szervezeteket, de biztosan állítható, hogy a gyermeknevelés, gondozás területen van a legtöbb belőlük 2 , bizonyítják ezt korábbi kutatások , melyek a helyi települések működését vizsgálták. Elsősorban iskolák, óvodák éltek a lehetőséggel, hogy civil szervezetet hozzanak létre, illetve családsegítő központok, szociális otthonok járnak élen a sajátos civil szervezeti háttér kialakításában. Valójában egy verseny helyzetet teremtenek a valóságos civil szerveztek számára, hiszen lobbizásban, érdek kapcsolatok alakításában sokkal előrébb járnak az önkormányzati alapítású szervezetek. Mind az önkormányzat, mind a potenciális adakozók szívesebben adják pénzüket egy önkormányzati alapítású szervezetnek, ahol az ellenőrizhetőség, átláthatóság feltételeit jobban biztosítva látják.

Mára a civil szervezetet alakítani kívánok viszonylag egyszerű helyzetben vannak. Az ezekre vonatkozó törvények működnek (Nonprofit tv., adótörvények, Gyermekvédelmi törvény), ha nem is a legtökéletesebb módon, de biztosítják a szervezetek gyarapodásához szükséges törvényi garanciákat, a működéshez a megfelelő jogi alapot, bizalmat. Ezek a jogi garanciák tették lehetővé, hogy az önkormányzatok nagyobb kreativitást vállalva „szabaduljanak” azoktól az új feladatoktól, szakemberekkel és melyekre saját nem forrásokkal. rendelkeztek Ilyen volt a intézménnyel, gyermekjóléti szolgálatok felállítása az elmúlt időszakban. Vagy más példát is említhetnénk, mint a közhasznú foglalkoztatás területe, ahol az önkormányzatok kényszer adta feladata a tartós munkanélküliekkel való foglalkozás, vagy a csekély „dicsőséget” jelentő hajléktalan gondozás. Ide sorolhatjuk a hátrányos helyzetű

csoportokat gondozó 2 Dr.Zám Mária: Szolnok város civil szervezeteinek felmérése, Polisz Bt 1998, 13 intézmény típusokat, többek között a teljes ellátást nyújtó családvédelmi, gyermekvédelmi intézményeket is. A KSH szerepeltetett, intézményes 2000, akik évi statisztikájában gyermekvédelmi gyermek – és feladatot 716 szervezetet látnak ifjúságvédelemmel, el. Ebből támogatással foglalkozik 78 szervezet, egyéb gyermek és ifjúságvédelemmel 583 szervezet foglalkozik. Családvédelemmel 436 szervezet foglalkozott Sajnos tisztított adat nincs arra vonatkozóan, hogy ebből mennyi az intézményes ellátást nyújtó szervezet. Az önkormányzatok egyre gyakrabban szerződések útján, civil szervezetek bevonásával látják el tehát ezen feladataikat . A Szociális és Családügyi Minisztérium 2000. évi statisztikája szerint 64 civil szervezet – összesen 74 egysége - látta el a gyermekjóléti

szolgálatokat. Összesen 120 települést láttak el a szervezetek Ebből 42 alapítványi formában működött. A mai fejlett nyugati társadalmak egyik meghatározója a civil szféra, az NGO térhódítása. Ennek egyrészt hagyományos gyökerei vannak, másrészt az állam tudatosan, törvényalakításában pozitívan diszkriminálja a civil szervezeteket. A szolgáltató típusú önkormányzat egyenrangúan kezeli a saját intézményeit, s a civil szervezetek intézményeit, sőt néhány országban (pl. Németország, Spanyolország, Anglia ), a civil szervezet előnyöket élvez. Magyarországon az állami, önkormányzati szféra költségvetési kényszerben van. A helyi önkormányzatok intézményműködtető típusa, szemben a feladatellátó típussal, nem minden esetben engedi meg a civil szervezetek bevonását. Ott, ahol ez mégis megvalósul, a költségvetési kényszer miatt, az a nézet alakul ki, hogy a civil szervezet útján ellátott feladat a

költségmegtakarítás miatt előnyös az önkormányzatoknak. Ez gyakran magát a feladatellátást veszélyezteti A civil szervezet túlélése érdekében kénytelen megkötni a számára előnytelen szerződést, de ez egyúttal forráshiányhoz is vezet. A feladatot így csak részben tudja, 14 vagy nem olyan színvonalon végrehajtani. A feszültség az önkormányzat és a szervezet között nő Mindezek mellett ki kell emelni, a tendencia az, hogy egyre több jól működő önkormányzati-civil együttműködés alakult ki az elmúlt négy év során. A költségvetési kényszer megnyilvánulása tapasztalható a már működő szerződések esetében is. Az önkormányzat költségmegtakarítást vár, a civil szervezet forrásait szeretné bővíteni. A helyi önkormányzat az intézményfenntartás – szolgáltatásvásárlás között a költségtényező az egyik meghatározó. A költségmegtakarítás azonban nem fajlagos, az önkormányzatnak

tudomásul kell vennie, hogy a jó minőségű szolgáltatás gyakran legalább annyiba kerül, mint a saját intézmény fenntartása. Gyakran az önkormányzat saját intézményrendszere gátolja a helyi civilek bekapcsolódását a feladatellátásba. Az önkormányzat megörökölt intézményi struktúrája, az abban dolgozók ellenérdekeltek a kiszerződésekben, s mivel a közalkalmazotti státusz biztonságot nyújt, a működtető önkormányzat nem vállalja fel a konfliktusokat ezeknek a leépítésére. Érdekesen hat egyébként a közalkalmazotti státusz minden előnye a non-profit szervezetekre is. Itt a munkavállalói érdekvédelem nem válik oly mértékben külön a fenntartói érdekektől, mint az állami szektorban. Ezért bármilyen kezdeményezés, amely javítja a közalkalmazottak helyzetét, pozitív fogadtatásra talál itt, mivel az állami feladatok átvállalásával automatikus , hogy béremelést, egyéb juttatást megkapják az itt dolgozók

is. Tehát az önkormányzati intézményekben dolgozók esetében inkább előítélettel állunk szemben és bizalmatlansággal, ami megakadályozza, hogy az önkormányzatok szabadabban döntsenek szolgáltatási szerkezetükről és hatékonyabb szervezeti formában lássák el feladataikat. Sokszor akadályt képez a megfelelő szakember gárda hiánya is, szakszerű, civil keretek között kialakítandó szolgálat felállítására. Elsősorban azért, mert a szakemberek 15 már foglaltak és közintézményben dolgoznak, vagy egyszerűen a település mérete, a szociokultúrális hagyományok miatt nincs esély megfelelő szakember beállítására. Pl. a gyermekjóléti szolgálatok nagy gondja a pszichológus, fejlesztő pedagógus alkalmazása. Képzett szociális munkásokat sem könnyű találni kisebb városokban, falvakban. Az önkormányzatok idegenkedése saját intézményrendszerének lebontására, a feladatok ellátási szerződéssel való

felváltása a magyar közigazgatási hagyományokban is keresendő. Az önkormányzat szívesen szerepel a gondoskodó, a feladatait önállóan ellátó szerepben. Ez azonban akkor, amikor egy feladat ellátásakor külső, általában civil szervezet jelenik meg, nem érzékelhető közvetlenül. Gyakori a bizalmatlanság a civilek forráshiánya miatt. Maguk az önkormányzatok is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják a saját intézményrendszerüket sem fennakadás nélkül finanszírozni, mivel forráshiányosak. Még megyei városban is előfordult olyan eset, hogy nem tudtak csak késve fizetést adni. Ilyenkor a prioritások szerint maradnak el a szerződéses rendszerben álló utalások és ebbe a civil szervezet is beletartozik. Komoly viták és ellentétek forrása a pontos utalás, mivel a civileknek általában nincsenek szabad pénzeszközeik, illetve a „nagymenők” nem kívánják befektetéseiket, tőkehozamukat megbolygatni. A

szervezetnek előre mutató szakmai koncepciója van, de a forrást az önkormányzattól várják. Másik gyakori ok a civilekkel szembeni bizalmatlanság, előítélet az elhíresült rossz minták alapján, ahol a kliensek alkalmatlansága, lehetetlen helyzetbe visszaélése miatt. kerültek Ott az a civil szervezet önkormányzat is hibáztatható, hiszen a kutatásunk alapján mondhatjuk, hogy az ellenőrzések elég formálisak. Sok véleményt gyűjtöttünk össze a közvetlen és a közvetett feladatellátás összehasonlítása tárgyában. Az önkormányzatok részéről, a közvetlen feladat ellátás előnyeként az ellátás biztonságát emelik ki. Ez adódik abból, hogy az önkormányzat fenntartói- munkáltatói szerepe egy állandó közvetlen teljesítmény kontrollal jár. 16 Az intézményrendszer jobb-rosszabb struktúrája adott, a foglalkoztatottak biztonságban vannak. Hátrányaként felhozható a merev, tehetetlen

rendszer, a döntési mechanizmusok bonyolultsága. A rendszer a kihívások változását nem, vagy csak nagyon lassan képes követni. A túlbiztosítottság miatt a költségek magasabbak A foglalkoztatottak általában nincsenek jól megfizetve, magas a fluktuáció. A közvetetett feladatellátás előnyeiként az önkormányzatok részéről a szakmai gondok, az intézmény működtetésének operatív feladatai alóli mentesülést lehet említeni. A szolgáltatás megszervezése rugalmas, az adott területi igényeihez igazodik. A költségek alacsonyabb szinten tarthatóak, s könnyebb külső forrásokat is bevonni. A kliensek érdekei könnyebben érvényesíthetőek, a szolgáltatások szélesebb skálája valósulhat meg. Hátrányként lehet felhozni az önkormányzatok szempontjából a szolgáltatás minőségellenőrzésének bizonytalanságot, amely egyrészt nehézségét, gazdasági, a viszonylagos másrészt szakmai okokra vezethető vissza.

A szerződő civil szervezet ellehetetlenülése miatt megszűnhet a feladatellátás, arról az önkormányzatnak kell gondoskodnia, amely komoly forrásokat igényel. A civil szervezet nem képes olyan garanciákat nyújtani, ami ezt meggátolná. A civil szervezetek aktivitására, a civil kezdeményezésekre nagyon nagy hatással van a szűkebb környezet társadalmi-gazdasági A vizsgált szervezetek területi megoszlása 1. tábla 50 Minisztériumi pályázatokból nyert lista 45 40 Közigazgatási Hivatalok címlistája 35 30 25 20 15 10 5 Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Pest Nógrád Komárom-Eszt ergom 17 Jász-Nagykun-Szolnok Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Baranya Bács-Kiskun Budapest 0 helyzete. Ha megvizsgáljuk a civil szervezetek régiónkénti eloszlását, s azoknak a régióknak a gazdasági, szociális mutatóit, azt az összefüggést vesszük észre, hogy a

fejlettebb területeken magasabb a civil aktivitás, mint máshol. A fenti táblával való összehasonlítás érdekében bemutatom az önkormányzatok költségvetésének 2000. évi alakulását is Az Önkormnányzatok költségvetésének alalkulása 2000-ben ezer Ft/lakos 2. tábla 240 220 Bevételek 200 180 160 140 120 A tapasztalhatunk célú ebben az civil szervezeteknél összefüggésben. Több némi olyan Za la s Va ln a To st m og y Pe He ve s szociális So Bu Ba ra da pe ny a st 100 eltérést megyét találhatunk, amelyben jelentősen nőtt a civil aktivitás. Ha megnézzük az Észak-alföldi régiót a szervezetek növekedésének arányát tudjuk szemléltetni. Ebben a régióban is jelentősen növekedett a civil aktivitás, de még így is a 10000 lakosra jutó szervezetek száma csak 80%-a az országos átlagnak, ami itt 37 szervezet/10000 lakos. 18 Ezen belül Hajdú-Bihar megyében 62 %-os növekedés volt tapasztalható, s

ez visszatükröződik a vizsgálatba bevont szervezetek arányában is (1. tábla) Szabolcs–Szatmárban 42 %-os, míg JászNagykun-Szolnokban csupán 15 %-os volt a növekedés Ennek egyik oka a helyi önkormányzatok hajlandósága, amely szerint a civil szervezeteket milyen mértékben vonják be a települési feladatok megoldásába. A vidék non-profit szervezeteinek település típusonkénti megoszlása is az országos átlagot reprezentálja. Ezek alapján a civil szervezetek városban, szervezetek közel s a fele többi a nagyvárosokban, községekben tevékenység szerinti működik. egyharmada Az megoszlásának alapított vidéki civil vizsgálatakor megállapítatjuk, hogy a legtöbbjük, 40 %-uk oktatási céllal alakult, jellemzően önkormányzati fenntartású iskolák mellett, 40 %-uk szabadidős, sport céllal, s 15 %-uk szociális céllal (Észak-alföldi régió). Azoknál a helyi önkormányzatoknál, ahol a civilekkel való

kapcsolattartás kialakult szervezeti rendszerrel bír, pl. Debrecen, 19 Székesfehérvár, ösztönzőleg hat a non-profit szervezetek alapítására, s folyamatos működésére. 2000. évben családsegítő tevékenységet végzett kb. 660 szervezetből közel 14 %, a gyermekjóléti alapellátást végző több mint 1500 szervezetnek szervezet, szervezetek s ezek csupán döntő 5 %-a aránya önkormányzati nem civil kötelező önkormányzati, szervezet. feladatot Mivel látnak állami ezek el a majd mindegyik rendelkezik ellátási szerződéssel. Az elmúlt időszak statisztikáinak elemzése során az ágazat beruházásainak fejlődése megtorpanást mutat az előző év hasonló időszakához képest. A szociális szektor, benne az önkormányzati állami és civil szféra, beruházásainak indexe 96,4 %, míg például az oktatásé 106,8 %, s az országos átlag is 103,1 %. Ebből nem érdemes nagyon mélyreható következtetést levonni, de

azt jelzi, hogy milyen prioritások érvényesülnek, s az érdekérvényesítő képessége. 20 egyes ágazatoknak milyen az II. A non-profit szervezetek gazdálkodásának általános jellemzői A non-profit alapelve, hogy a szervezetek általános tevékenységük során gazdálkodásának keletkezett fő bevételüket, eredményüket az alapító dokumentumban meghatározott közcélú tevékenységre törekedhet fordítják. gazdasági Ennek során a eredményre, non-profit végezhet szervezet vállalkozási tevékenységet, de ennek eredményét is a közhasznú tevékenységre használja fel. A non-profit szervezetek gazdálkodására vonatkozó törvények követik az általános gazdálkodásra vonatkozó törvényeket, mint a hatályos adótörvény, Számviteli törvény, s a speciálisan a közhasznú szervezetek gazdálkodását figyelembe vevő rendeletek. Alapvetően közhasznú meghatározó szervezetekről, az amely 1997. évi

számos CLVI. törvény a változást hozott a gazdálkodás területén. Azok a szervezetek, amelyek bejelentkeztek a törvény hatálya alá, vagyis közhasznúsági fokozatot szereztek szélesebb kedvezményeket nyernek, ellenben több nyilvántartási és beszámolási kötelezettségük elengedhetetlen ezen is szervezetek keletkezik. számára Ezért a ma már professzionalista menedzsment alkalmazása, azok folyamatos képzése. Az a non-profit szervezet, amelyik nem alkalmaz pénzügyi szakembert, vagy saját erejéből nem képezi ki azokat, nem számíthat hosszú távú sikerre. A közhasznú szervezetek gazdálkodásának sajátossága a szervezet költségvetésének megoszlása. A bevételi oldalon két fő meghatározó tétel szerepel. A legfontosabb a közhasznú tevékenységhez kötődő bevételek. Ezek mindegyike tárgyát képező valamilyen szervezetek kedvezménnyel esetében ez jár. az A vizsgálatunk államháztartás

alrendszereiből , az alaptevékenység folytatásához kapott támogatás. A Non-profit törvény, és a Szociális és Gyermekvédelmi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a nem állami, önkormányzati szervezet 21 olyan tevékenységet végezzen, amely a mindenkori költségvetési törvényben nevesített. Ezekhez a normákhoz a szervezetek az önkormányzatokon, az államháztartás helyi szervezetein keresztül közvetlen jutnak amennyiben hozzá. Az rendelkezik a közfeladatot ellátási ellátó szerződéssel szervezet, valamely önkormányzattal, önkormányzati támogatást használ fel tevékenysége ellátásához. Kedvezményezett bevétel az alapítótól, támogatótól nyert természetbeni és pénzbeli adományozás. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a szervezet jogosult a személyi jövedelemadó felajánlott 1 %-ának felhasználására. Jelentős bevételi forrás a pályázatok útján elnyerhető támogatás is. Másik

jelentős forrás lehet a vállalkozási tevékenység bevétele is. Ezek a bevételek csak bizonyos határokon belül élveznek kedvezményeket, azonban a vizsgált szociális célú szervezeteknél ez ritka. A bevételek megoszlása 22% Állami támogatás Magánadomány 60% Vállakozási tevékenység 18% A bevételek megoszlása a KSH vizsgálatai szerint az összes non-profit szervezetet tekintve a következő képet mutatja. Az állami támogatás 22,3 %, a magánadomány 18,2 % míg a vállalkozási tevékenység bevétele 59,5 %. Az európai összehasonlítást tekintve az állami támogatás aránya rendkívül alacsony. Összehasonlításképpen közöljük néhány európai ország hasonló statisztikáját. Ország Állami támogatás % Magánadomány % Saját bevétel % Összes % 22 USA 43 10 47 100,0 Anglia 40 12 48 100,0 Olaszország 43 4 53 100,0 Németország 68 4 28 100,0 Franciaország 59 7 34 100,0 Japán 38 1 60

100,0 Magyarország 22 18 60 100,0 A kutatatási körben szereplő szervezetek bevételei ettől jelentősen eltérő képet mutatnak. Ezeknél a szervezeteknél az állami támogatás szerepe sokkal hangsúlyosabb, s a vállalkozási tevékenység szinte elenyésző. Ezzel részletesebben a kapott adatok elemzése kapcsán foglalkoztunk. Itt csak egy összehasonlító táblát szeretnénk közölni, amelyből kiviláglik, hogy a szociális célú civil szervezetek vállalkozási bevételei csupán 4,5 %-át képviselik a szektor vállalkozási bevételeinek. Ez annál is beszédesebb, mert az összese non-profit szervezeten belül a szociális célkitűzésű civil szervezet aránya 9%. Tevékenységcsoport Vállalkozási tevékenység bevétele (Mrd Ft) Szakmai, gazdasági érdekképviselet 8,2 Sport 7,8 Településfejlesztés 7.0 Szabadidõ, hobby 6,4 Kultúra 3,9 Gazdaságfejlesztés 3,0 23 Többcélú adományosztás, non-profit szövetségek

2,4 Szociális ellátás 2,1 Oktatás 1,6 Környezetvédelem 1,6 Egyéb 2,9 Összes 46,9 A civil szervezetek gazdálkodását megillető egyik legnagyobb kedvezmény a társasági és osztalékadó kedvezménye, amely a közhasznú tevékenység bevételének 100 %-át érinti, s a vállalkozási tevékenység bevételének az a része, ami nem haladja meg az összes bevétel 10 %-át. Jelentős kedvezmény még az illeték és vámkedvezmény. A támogatói oldal adakozási kedvét növelheti a támogatói kedvezmények. Azon magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek, amelyek támogatást támogatás kaphatnak. nyújtanak mértékéig, Növekedik vagy a a azt közhasznú szervezeteknek, meghaladóan kedvezmény, ha a a adókedvezményt civil szervezet kiemelkedően közhasznú státuszt nyert, vagy tartós adományozási szerződést köt egy non-profit szervezettel. Meg kell említenünk még a non-profit szervezetek szolgáltatásait

igénybe vevőket megillető kedvezményeket is. Ezek a kedvezmények a személyi jövedelemadó fizetése alól mentesítik a pénzbeli, vagy természetbeni szolgáltatásokat élvezők körét. A közhasznú szervezetek költségei is az alapító dokumentum alapján két fő kategóriába sorolhatóak. Az első a közhasznú cél elérése érdekében felmerült költségek, másik a vállalkozás érdekében felmerült költségek. A kutatásban szereplő szervezetek esetében az első kategória a domináns. A későbbiekben részletesen elemezzük a költségek összetételét, mivel ez 24 jelentősen eltér a hasonló tevékenységet folytató önkormányzati, állami intézmények költségstruktúrájától. III. A kérdőíves felmérés tapasztalatai A magyarországi gyermekvédelemmel és gyermekek és fiatalok szociális ellátásával foglalkozó civil szervezetekre irányuló felmérés vizsgálati köre kétszáz szervezetre terjed ki. Ezen

szervezetek mindegyike számára megküldésre került egy kérdőív, szervezeti, gazdálkodási, szakmai élet egészére amely a vonatkozó kérdéscsoportot tartalmaz. A felmérésben Közigazgatási részt Hivatalok vevő szervezetek nyilvántartásában fő csoportját szereplő, a működési engedéllyel rendelkező civil szervezetek alkotják. Ezek a szervezetek egyrészt olyan feladatot látnak el, amely engedélyhez kötött, másrészt olyan szintű fejlődésen mentek keresztül, hogy alkalmasak az állam, az szempontból vizsgálata, önkormányzatok figyelemre mivel feladatainak méltó ugyanezen ezeknek feladatokat ellátására. az Ebből a intézményeknek túlnyomó részt állami, önkormányzati szervezetek látják el. A Közigazgatási Hivatalok 2000 évi adatszolgáltatása lapján 72 ilyen szervezethez tudtunk kérdőívet küldeni. A Minisztérium fennmaradó 2000. évi szervezetek a Szociális

gyermekvédelmi és kiírásaihoz Családügyi pályázott szervezetek közül kerültek kiválogatásra. Az elemzés időszakára a kérdőívek közül 63 értékelhető állt rendelkezésünkre. Az kérdőívek feldolgozott adatai, s az eltelt időben rendezett fórumok alapján kísérelhetjük meg a gyermekvédelmi civil szervezetek gazdasági életétének sajátosságait leírni. 25 1. Tevékenység, földrajzi eloszlás A már korábban bemutatott 1. ábra szemlélteti a vizsgálatba vont civil szervezetek földrajzi megoszlását. Ha a szervezetek országos eloszlását hasonlítjuk, össze azt vesszük észre, hogy a kérdéses szervezetek eloszlása követi a szervezetek országos eloszlását. Egy helyen tapasztalhatunk csupán komolyabb elérést, az Északalföldi régiónál. Ebben a régióban a legalacsonyabb az arányos lakosságszámra jutó civil szervezetek száma, ellenben a vizsgálatunk tárgyában Budapest után itt találtuk a legtöbb

szervezetet. Ennek okai sokrétűek. Egyrészt adódhat ez a civil aktivitás a terület szükségleteiből. A régió az ország gazdaságilag elmaradott területe, szociális mutatói, munkanélküliségi rátája alapján itt a szociális ellátások koncentráltabb kielégítésére van szükség. Ennek az önkormányzati, állami ellátórendszer nem tud kellőképpen megfelelni. 26 Tehát elmondhatjuk, hogy a társadalmi igény is felszínre hozhatja a civil szféra egy-egy területének aktivitását. Indokolja ezt az arányeltolódást az is, hogy a munkaerőpiac bővítésére a legjobb úton van lehetőség civil szervezet létrehozásával. Másrészt a szociális területen bizonyos tekintetben van egyfajta túlképzés is, ami aktivizálj azokat, akik dolgozni szeretnének. A legjobb módja ennek egy professzionális szervezet létrehozása. Forrás oldalról vizsgálva szakminisztériumok is , számos kiemelten közalapítvány

kezelik a illetve keleti a régió kezdeményezéseit és pályázati források bevonásával növelhető a régió ellátóképessége. Ez azonban még önmagában nem igazolja az ezen a területen lévő ilyen típusú szervezetek magas számát. Ehhez szükséges még az állami önkormányzati oldal civilekkel való szervezett, bejáratott kapcsolatrendszere is. Mivel a vizsgált non-profit szervezetek nagy része olyan , az önkormányzatok számára is kötelező feladatokat lát el, nem lehet együttműködés nélkül, ebbe beleértve az anyagi támogatást is, működtetni. Az utóbbi 27 időszakban, Hajdú-Bihar megyében 50 %-kal nőtt a civil szervezetek száma. Ebbe a már említett okok játszottak közre, s az, hogy például a debreceni önkormányzat kidolgozta a szolgáltatások szerződések útján való ellátásának rendszerét, s a helyi pályáztatási rendszert. A szervezetek elhelyezkedését egyébként két fő impulzus motiválja: a

területen fejlett az önkormányzati intézményrendszer, de sem számában, sem a minőségi szolgáltatásokban nem tud eleget tenni a szükségleteknek. Ezt a kihívást még erősíti a 90-es évek mások felétől zajló csendes létszámának, leépítése főleg a közalkalmazotti iskolákban, más foglalkoztatottak gyermekintézményekben, egészségügyben. Tehát vannak képzett szakemberek, van piaci igény , ez hívja életre a civilek aktivitását, civil szervezet létrehozását. Másik motiváló erő, ha nincs megfelelő szolgáltatás, van viszont ellátási kényszer, ezért még az önkormányzat is jobban érdekelt civil szervezet létrehozásában, a feladat megoldásában. Tehát a szervezetek fejlődése nagy mértékben múlik azon az önkormányzati stratégián, amely előrelátóan próbál gondoskodni a terület – jelen esetben a szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások – fejlesztéséről. Felhasználva ehhez a

rendelkezésre álló erőforrásokat: képzett, viszonylag fiatal munkaerőt, szabad ingatlanokat, bevonható – sokszor csak a civileken keresztül elérhető - pályázati forrásokat, információkat, kapcsolatokat. A szolgáltatásfejlesztés kritériuma tehát elsősorban az önkormányzati oldalról definiált. Van-e stratégia, együttműködési készség, kellő szakismeret és némi induló tőke is szükséges. A civilek kezdeményezései csak ennek a feltételnek a függvényében lehetnek sikeresek. Tapasztalatunk szerint, ott ahol ezek a feltételek nem állnak fenn, sajnos a civil kezdeményezések rövid idő alatt elbuknak, vagy csökkenő hatékonysággal képesek dolgozni. Példa erre éppen a debreceni önkormányzatnál tapasztalható változás az önkormányzati politika átalakulásával 1998-ban. Eredményeként kezdeményezések évekig nehéz helyzetbe kerültek. 28 a civil 2. A civil szervezetek költségvetésének alakulása Ha

megvizsgáljuk a non-profit szervezetek bevételi és kiadási oldalait, azoknak összetételét , azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a civil szolgáltatások fő bevételi forrása az állami költségvetésből, azok alrendszereiből tevődik össze. Ez a bevételek 64 %-át adja A legnagyobb tétel a közvetlen állami normatíva, amit a A szervezetek bevételeinek megoszlása (IV/6) Külföldi támogatás 4% Eg yéb Támogatás piaci 5% szereplőktől 10% Állami no rmatíva (Közig Hiv., TÁH) SZ JA 1 % 32% 1% T érítési d íj 3% Pályázati 5% Gazdálkodási tevékenység bevétele 8% Nem normatív költségvetési 5% Szerződéses önko rmányzati (állami normatíva) 12% Szerző déses önkormányzati (kiegészítő no rma) 15% működési engedéllyel rendelkező szervezetek igényelhetnek meg. A non-profit szektor sajátossága, hogy tevékenységre fordítható összegeket saját forrással egészíthetik ki. Ez mindösszesen a vizsgált szervezeteknél

36 %-ot tesz ki. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezek a szervezetek fajlagosan többet fordíthatnak a szolgáltatásokra, mivel ezek a bevételek a forráshiányt hivatottak fedezni. A pályázati forrásokat csak költségeknél szereplők a fejlesztésre gazdálkodási támogatása tudják felhasználni. tevékenység jelentősebb. 29 A árbevétele, Meglepő viszont működési s a piaci ezeknél a szervezeteknél, hogy a személyi jövedelemadó 1 %-ból csupán a költségek 1 %-át tudják fedezni. Elgondolkodtató, hogy az állami bevételekből csupán ennyi jut erre a célra. A non-profit szervezet az alaptevékenységének finanszírozására az alaptevékenység bevételeinél nagyobb részt tud fordítani. Ez azt jelzi, hogy az alaptevékenység forráshiányos, nem fedezi a költségeket, kénytelenek olyan alaptevékenységen kívüli szolgáltatást végezni, amelynek bevételét visszaforgatják a főtevékenységre. A szervezetek

bevételi forrásainak vizsgálatkor a leggyakoribb forrás a pályázati és az állami normatív támogatás. A pályázati a 63 A szervezetek bevételeinek, kiadásainak átlagos alakulása szervezetenként (IV/5) 16 000 Ft 15551,75 15 500 Ft 15445,36 Bevétel Kiadás e Ft 15 000 Ft 14410,90 14 500 Ft 14 000 Ft 13708,71 13 500 Ft 13 000 Ft 12 500 Ft Összes Alaptevékenység szervezetből 37-et, míg a normatív 31-et érint. Azonban az ezekre a forrásokra jutó átlagos támogatás jelentős eltérést mutat. Az egy támogatásra jutó összeg pályázatok esetében 2,3 millió, a normatíva esetében 13,3 millió forint. 30 A szervezetek egy bevételi forrásra jutó összegének átlaga (IV/6) 13326,77 6405,63 5238,46 4476,89 3511,83 2263,73 2205,88 2149,79 1514,08 1384,50 342,17 SZ J A 1 % e Ft 14000,00 12000,00 10000,00 8000,00 6000,00 4000,00 2000,00 0,00 A szervezetek életében alapvető az önkormányzatok szerepvállalása. A bevételek

megközelítik az állami normatíva összegét, s összességében támogatásonként kb. 12 millió forint A kiadási oldalt vizsgálva már sokkal összetettebb képet kapunk. A bér és bérjellegű költségek aránya szervezethez viszonyítva alacsonyabb értéket mutat. 31 a hasonló célú A költségeket közlő szervezetek kiadásainak aránya (IV/7) Egyéb 23% Bér, bérjellegű 30% Nyújtott támogatások 7% Közterhek 11% Közüzemi díjak 8% Anyagköltség és anyagjellegű szolgáltatás 21% Az okokat vizsgálva - a fórumok és a találkozók tapasztalatai alapján - a civil szervezetek foglalkoztatás politikájának sajátosságait figyelhetjük meg. Nagyon sok szervezetnél jellemző az un „számlás” alkalmazás. Ez esetben a szakfeladatok bizonyos részét egyéni, vagy társas vállalkozási formában végzik a non-profit szervezet munkatársai. Ezért a részükre juttatott összeg nem bérként, hanem közvetlen költségként

jelenik meg. Ezt sok szervezet egyéb költség kategóriában, mint vásárolt szolgáltatást jeleníti meg. A következő tábla az egy szervezetre jutó átlagos költség nagyságát mutatja. Ezen is jól költségarány. 32 látható a már előbb említett A költségeket közlő szervezetek átlagos kiadásai (IV/7) 6000,00 5709,00 5000,00 4540,68 4121,92 4000,00 3000,00 e Ft 2131,68 2000,00 1648,94 1413,07 1000,00 0,00 Bér, bérjellegű Közterhek Anyagköltség és Közüzemi díjak anyagjellegű szolgáltatás Nyújtott támogatások Egyéb Összességében elmondható a vizsgált non-profit szervezetek gazdálkodásának elemzése során, hogy a költségvetés belső szerkezete jelentős eltérést mutat a hasonló állami, önkormányzati szervezetektől. Fő bevételi forrás itt is az állami rendszerektől nyert normatív és szerződéses támogatás, s a forráshiányt főleg az alaptevékenységen kívüli tevékenység

árbevételéből, a gazdálkodási tevékenységből, s piaci szereplők támogatásából igyekszenek pótolni. A költségoldalt nézve a foglalkoztatási rendszerből adódóan alacsonyabbak a bérre fordított összegek. Ezzel a szervezet bizonyos közterheket tud áthárítani a munkavállalókra, megtakaríthat bizonyos költségeket. 33 másrészt így 3. A civil szervezetek és a normatívák kérdése Mint azt az előzőekből is láthatjuk, a szociális célú, s ezen belül gyermekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek a non-profit szféra összességéhez képest magasabb arányban kénytelenek támaszkodni az állami forrásokra. Míg az állami támogatás aránya az összes szervezetnél kb. 22 %-os, addig az ő esetükben 59 % Éppen ezért fontos megvizsgálni a szervezetek viszonyát a közvetlen és közvetett költségvetési forrásokhoz. A költségvetési törvényben nevesített normatív jellegű támogatáshoz azon szervezetek

férnek hozzá, akik rendelkeznek megfelelő működési engedéllyel. A működési engedélyek kiadását a többnyire a Közigazgatási Hivatalok, néhány esetben, a helyi jegyző végzi. Azok az intézmények, amelyek közvetlen normatív támogatásból kívánják fenntartani a szükséges, lekérésére. szolgáltatásaikat , közigazgatási hivatal engedélye hogy a civil szervezet jogosult legyen a normatíva Ezen követelménynek. Közigazgatási felül meg Több civil Hivatalok kell felelnie szervezettől velük szemben egy sor elhangzott, sokkal szakmai hogy a magasabb követelményeket állítanak, nincs mód arra, hogy néhány esetben határidőkkel engedményeket kapjanak, ellenben az önkormányzati intézmények gyakran a hiányosságok ellenére is kapnak működési engedélyt. A normatívát két módon használhatja fel a civil szervezet által fenntartott intézmény. Az első esetben közvetlen felhasználásról

beszélhetünk. Államháztartási Ekkor az Hivataltól állami kapják a alrendszerből, a működési forrást. Területi Ezzel kapcsolatban is több észrevétel hangzott el;  A TÁH gyakran komoly késéssel finanszírozza a szervezetet. A támogatási összeg nagyságától függően éves féléves, vagy havi utalási rendszert vezettek be. Azonban az utalások jóval az 34  Azok a szervezetek, amelyek teljesítménymutatóhoz kötött normatív finanszírozást kapnak, amennyiben nem teljesítették a szerződésben szereplő tervet büntető kamattal kénytelenek visszafizetni a támogatást. Ez, főleg az olyan tevékenységeknél, ahol nehéz előre pontosan meghatározni a mutatókat, gondot okoz, arról nem is szólva, hogy a büntető kamat használata sérti a szervezeteket. A költségvetésben nevesített normatíva felhasználásánál másik módja, amikor a szervezet az önkormányzatokon keresztül kapja meg azt. Ez gyakorlatilag a

települési önkormányzatok, un települési lélekszámhoz kötött normatív központi támogatásának része. Amennyiben a civil szervezet olyan tevékenységet folytat, amelyet ily módon finanszíroz az állam - ilyenek például a gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő szolgálatok - a normatívához csak az önkormányzattal kötött szerződés alapján juthat. A probléma akkor adódik, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy az adott szolgáltatásra nem adja át a teljes normatívát, hanem csak egy részt abból. Kutatásunk tényszerű tapasztalata volt, hogy gyakran esnek hibába civil szerveztek és számukra hátrányosan kötnek szerződést az önkormányzattal, lemondva a normatíva egy részéről. Általában azonban ez a szakmailag még járatlan, vagy szolgáltatás nyújtásban tapasztalatlan vezetési hiba, melyet később próbálnak korrigálni, sokszor sikertelenül, veszélyeztetve az ellátás biztonságát. 35 A

következő ábrán jól látható a civil szervezetek vélekedése arról, hogy milyen arányban jutnak hozzá a normatívához. A szervezetek hozzáférése az állami normatívához szolgáltatásonként (IV/1) 120,00 92,68 100,00 80,00 98,00 95,00 69,67 % 60,00 56,11 60,00 40,00 20,00 0,00 Megfontolandó lenne, hogy az állami ellátórendszer a civil szervezetek igényeihez finanszírozásának jobban rugalmasabb, illeszkedő technikákat a szervezetek alkalmazzon. Az államháztartási hivataloknál civil finanszírozási ügyekkel foglalkozó szervezeti egység felállítása enyhítene a gondokon, s az említett büntetőkamat megszüntetése sok non-profit szervezet számára jelenthetne biztonságosabb tervezési lehetőséget. Az önkormányzatokon keresztül folyósított normatíva esetében kívánatos lenne, ha az nem csak a civil és önkormányzat viszonyától függne, hanem a feladatra eső kötelezően átadná a szervezetnek. 36

normatívát az önkormányzat A normatíva összege, a szervezetek véleménye alapján átlagban a költségek kétharmadát fedezi. A következő ábra mutatja, hogy ez az egyes szolgáltatástípusoknál mekkora arány. A normatíva összegét természetesen minden szervezet növelni A szolgáltatások költségeinek a választ adó szervezeteknél hány százalékát fedezi az állami normatíva (V/2) 80,00 71,80 66,93 66,53 70,00 64,33 60,00 50,00 % 40,00 30,00 25,00 20,00 10,00 0,00 Gyermekjóléti szolgálat szeretné. Ennél Családsegítő szolgálat reálisabb Átmeneti otthont nyújtó elvárás Lakásotthon azonban, a Napközbeni ellátás megfelelő ütemű évenkénti növekedés, s az, hogy a feladatokhoz illeszkedjen a norma. Több olyan szolgáltatás van, amelynél a normatíva szerkezetének átalakítását szeretnék elérni. Ezek a feladatmutatóhoz kötött normatívák. Felmerült az az igény, hogy egy alap, és egy

kiegészítő norma rendszer férőhelyeinek lépjen arányában életbe. Az állapítana alap meg az egy adott intézmény összeget, míg a kiegészítő ,a tényleges feladatmutató alapján. Több szervezet jelezte, hogy az egyházi fenntartású intézmények 36 %-os többlet normatíva támogatása alapján a civil szervezetek is kapjanak egy kiegészítő, a százalékában megállapított, un. civil normatívát 37 költségvetési norma 4. Pályázatok A gyermekvédelmi célú civil szervezetek bevételi forrásai közé tartozik a pályázati forrás. Némileg meglepő, de ez a forrás nem kap akkora hangsúlyt, mint azt feltételezhetnénk , csupán a bevételek 5 %a. Ennek oka, hogy a kiírt pályázatok javarészt fejlesztési célú projekteket támogatnak, s még mindig ritka a működési célú pályázat. Az intézményt működtető civil szervezet nem tervezheti tevékenységét pályázati forrásokra. Másrészt állami

feladatot látnak el, tehát jogosultak is , legalább a teljes normatíva összegére ,amelyhez még mindig kiegészítő forrásra van szükség a működtetéshez. Legjelentősebb pályázati forrás a Szociális és Családügyi Minisztérium, s a helyi önkormányzatok. A sikeres pályázatok számát, s a támogatások mértékét az alábbiakban közölt táblák szemléltetik. A vizsgált szervezetek közül sikeresen pályázott az alábbi szervezeteknél 63 szervezetből 25 23 20 20 15 14 15 10 5 5 5 6 5 2 0 1 1 PH A R E 0 38 A pályázatokkal kapcsolatban a civil szervezetek számára rendezett fórumokon komoly kifogások hangzottak el.  A legtöbbet említett a pályázatok finanszírozásának lebonyolítása. Több pályáztató is az államkincstáron keresztül finanszíroz, s ez annyira bonyolulttá teszi a megvalósítást, hogy több szervezetet visszariaszt a pályázástól. Ez főleg a kisebb civil szervezetet érinti.  Még

mindig hiányolják a működési célra is felhasználható kiírásokat.  Az utólagos finanszírozás gyakran megoldhatatlan helyzetbe hozza a pályázaton nyertes szervezeteket. A pályázati források nagysága e Ft/nyertes pályázat 8000,00 6816,50 7000,00 6000,00 5000,00 4000,00 3000,00 2000,00 1000,00 3392,00 3181,00 1877,48 1473,15 902,60 1200,00 192,14 700,00 538,00 PH A R E 0,00 5. Önkormányzati szerződések 39 340,67 A vizsgált szervezetek 62 %-a kötött szerződést, s az átlagos szerződésszám, 5 önkormányzat non-profit intézményenként. Ezek mögött a szerződések mögött, nem számítva a település lélekszámhoz kötött normatíva átengedett részét, az összbevétel 15 %-a található. Az intézményt működtető civil szervezetek számára azt a célt kell elérni, hogy működését döntően szerződéses alapon tudja biztosítani. A legfontosabb partner ehhez a települési önkormányzat. A szerződéses

viszonyok esetében azonban nagyon sok olyan elem is található, amely kívánatossá teszi ennek a területnek a szabályozását. Több olyan önkormányzat van, amelyik a törvényben meghatározott feladatait még nem látja el, mulasztásos törvénysértést követ el. Könnyű megoldás erre az, hogy az adott feladatra kötnek egy ellátási szerződést, amely korlátozottan áll. mögött Példa valódi erre a tartalom gyermekek nem, vagy átmeneti csak otthona szolgáltatás, melyet saját eszközzel viszonylag kevés önkormányzat nyújt, s gyakori a kiszerződés. A civil szervezet forráshiánya miatt gyakran kénytelen belemenni a hátrányos helyzetű szerződésekbe. Találkoztunk olyan példával is, ahol a szolgáltatás felszámolásához vezetett a helyzet /Balatonföldvár/. A szerződések tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre nagyobb az önkormányzati igény ilyenek létrejöttében. A másik oldalon azonban, mintha lenne egy ütembeli

módosulás. A civilek is ma már inkább a biztonságra, megalapozott a jól körülírt, tevékenységekre szakmailag vállalkoznak. , pénzügyileg Nem akarnak mindenáron bővíteni. A fejlődésnek egy magasabb szintjét kezdik fontosnak tartani, ahol nem a tevékenységek sokfélesége, számtalan elköteleződés jellemzi már a fejlődést, melynek motorja az állandó pályázás, ügyeskedés, hanem a kiegyensúlyozott, határozott stratégiai irányvonal képviselete. A komplexitás helyett a civilek is ma már inkább a specializálódást választják, mert reálisan azt a szolgáltatást tudják működtetni, ahol meghatározott keretek vannak. 40 6. Foglalkoztatás, munkaügy A civil szervezetek foglalkoztatás politikájának a kérdései mutatják a legérdekesebb képet. Már korábban, a költségvetés elemzése során, felmerült a sajátos foglakoztatási rendszer kérdése. A kérdőívre választ adó szervezetek átlagosan 13 főt

foglalkozattak. Ez a szakmai átlagnak megfelelő, de nem érdemes különösebb következtetést levonni belőle, mivel tudjuk, hogy a munkavégzés nem minden esetben munkaviszony keretében folyik. Annál érdekesebb megvizsgálni a munkáltatás jogi formáit, aminek összetételét az alábbi ábra mutatja. Foglalkoztatottak megoszlása (II/2) 9,17% 9,29% Főállású teljes munkaidős 408 Részmunkaidős főállású 80 5,38% Mellékállású 15 1,47% 49,88% Közhasznú foglalkoztatott 50 Vállalkozói szerződéssel 58 7,09% Ösztöndíjas 12 Megbízási szerződés 44 6,11% Nevelőszülői jogviszony 76 1,83% 9,78% Egyéb 75 Ha a bérkifizetéseket vizsgáljuk, ötlik szembe leginkább az eltérés az állami, önkormányzati rendszertől. A szervezetek bevallása szerint az átlagbérek a minimálbértől valamivel magasabb szinten vannak. Míg az elmúlt időszakban 41 a KSH adati szerint az egészségügyi, szociális ágazat átlagbére

90 ezer forint körül alakult, addig a szervezetek ennél jóval alacsonyabb összeget jelöltek meg. A szervezetek alkalmazottainak jövedelmi arányai (IV/2) 70,00% 61,32% Menedzsment Foglaloztatottak 60,00% 50,00% 40,00% 32,81% 30,00% 31,25% 26,07% 20,31% 20,00% 15,63% 6,62% 10,00% 0,00% Minimálbér(40.0 00,- Ft) 5,98% Minimálbérnél valamivel magasabb Minimálbér kétszerese Minimálbér többszöröse Menedzsment 20,31% 32,81% 31,25% 15,63% Foglaloztatottak 26,07% 61,32% 6,62% 5,98% Mindehhez társul az, hogy a foglalkoztatottak végzettsége átlagosan magasabb, mint a hasonló önkormányzati intézményben. Foglalkoztatottak végzettsége (II/3) 250 Menedzsment 200 Foglalkoztatottak Összesen 150 100 50 0 8 Szakiskola, Szakirányú Nem Szakközépi általánosná 8 általános szakmunká Gimnázium főiskola, szakirányú skola l kevesebb sképző egyetem főiskola, Menedzsment 0 0 0 5 Foglalkoztatottak 1 29 64 123 Összesen 1 29

64 128 42 T öbb diploma 12 39 18 26 104 185 51 41 116 224 69 67 A sajátos foglalkoztatási szerkezet egyrészt a forráshiányból ered. A civil szervezet megpróbálja a még elégséges minimális létszámmal működtetni a szolgáltatást, gyakran minden olyan munkakört mellőz, ami nem a közvetlen önkormányzati azonban tevékenységet intézményekre gyakran olyan szolgálja. jellemző Nincs túlbiztosítottság problémákat vet fel, az az sem. Ez amivel a civil szervezetnek szembe kell néznie. Hivatalosan a munkaidő itt is a munkatörvénykönyvben meghatározott, de természetesen ez csak keret, többnyire ennél jóval több munkaidő is jellemez egy-egy szervezetet. Időmérleget ugyan nem készítettünk, de a fókusz csoportokon, interjúkból is kitűnt, hogy ez a legnehezebben kezelhető pontja a civileknek, a munkaerő „túlhasználása”. Egy-egy ember számtalan munkakört is betölthet adott szervezetnél,

tehát eleve többet kell hogy dolgozzon, mint napi 8 óra. Ennek háttere a szakember hiány, a formális munkakör fenntartás , másik oka pedig a jövedelmek lehetséges növelése. Sajátos személyzeti politika ez, amelyben a munkaerőt arra ösztönzik, hogy saját, főállású munkahelyén töltsön be másodállás, mellékfoglalkozást, szakértői munkát. A non-profit szervezet a függetlenséget gyakran a szabályok alóli kibújással téveszti össze. Nincs ,vagy hiányos szabályozás. A munkavállalóknak nincs érdekvédelme, a belső nem kötnek kollektív szerződést. A foglalkoztatás során nem minden esetben készül munkaköri leírás, ha van is, az puszta formalitás. Több alkalommal felmerült az a kérdés, hogy ezeknél az intézményeknél kell-e alkalmazni a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat. Szinte mindegyik szervezet hevesen tiltakozott a szigorítások ellen, a függetlenségüket érezték veszélyben. A

közalkalmazottakra vonatkozó kötelező fizetésemelések teljesítése alól is szeretnének kibújni, amíg lehetséges. Azonban mindenféleképpen szükség lenne a szakmai és az ezzel járó munkajogi szabályozások betartására, betartatására. Sok szervezet nincs felkészülve arra, hogy ezeket alkalmazza. Központilag szervezett, kötelező képzésekre van égetően szükség a szervezetek 43 részére, ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a kihívásoknak. Végeredményben elmondható, hogy a foglalkoztatási viszonyok nem szakma specifikusan jelennek meg, jellemző a civil szféra egészére, s megoldást is csak ilyen szintű szabályozással lehet elérni. Vizsgáltuk, hogy a gyermekvédelmi non-profit szervezetek milyen juttatásokat nyújtanak a dolgozóiknak. Sajnos a kötelezően előírt juttatások közül sem mind valósul meg. Az itt dolgozók számára azonban van egy nagy előnye a civil A dolgozóik számára különféle juttatást nyújtó

szervezetek száma (IV/8) 40 34 35 31 30 25 27 25 20 15 10 12 11 9 8 5 1 1 4 M 1 un ka Ju ta lo m ru ha 0 szervezeteknek. Ez pedig a függetlenség, mind munkajogi, mind szakmai téren. Az itt dolgozók többsége korábban már szerzett szakmai tapasztalatot valamely önkormányzati fenntartású intézményben, s van összehasonlítási alapjuk, de a kreatív munkahelyi légkör, a rugalmasabb munkaidő, a képzési lehetőségek pozitív irányban tudják tartani a munkahelyi elégedettséget. Ezt bizonyítja az alacsony fluktuáció is. 44 Összességében eredményt mutat a megállapíthatjuk, civil szektorral hogy való a kutatás pozitív együttműködés további fejlesztésében. Az önkormányzat stratégiája változóban van és nyitottabbá vált a szolgáltatási piacon jelen lévő szervezetekkel megosztani feladatai elvégzését. A szemléletváltozás mögött persze elsősorban anyagi okok húzódnak meg, de nem szabad

elfeledkeznünk az utóbbi évek változásairól sem, ami lassan kikerülhetetlenné teszi a hiteles civil szervezetekkel való együttműködést, a döntések előkészítésébe való bevonásukat. A civil oldalon bizonyították már a piacon tevékenykedők alkalmasságukat. A jövőben a fejlesztéseknek az alábbi területeken kell megtörténnie: A szolgáltatások területi fejlesztése Az egyik legfontosabb értékelhető eredménye a kutatásnak, hogy legalább útmutatás szintjén átlátható a gyermekvédelem civil rendszerének területi elhelyezkedése. Ezek az adatok arra is szolgálnak, hol van szükség további fejlesztésekre, milyen típusú szolgáltatások fejlesztésénél kell a pályázatokon segíteni azokat, akik a hiányzó területen próbálnak dolgozni. Az adatok természetesen csak a mintába bekerült szervezeteket mutatja, így pl. nem került be a diagramba a Szolnokon működő 2 gyermekjóléti szolgálat sem. A diagramok

között részletesen is megtalálható az eredmény, itt csak azokat a megyéket közöljük, ahol hiányt látunk: Megyék Gyermekjóléti Családsegítő Átmeneti Lakásotthon Napközbeni Mentálhigié Egészségügy otthon ellátás né Bp. BácsKiskun Baranya 1 1 7 3 1 1 1 3 2 Békés 45 2 5 3 3 2 BorsodAbaúj-Z. Csongrád 1 Fejér 1 1 1 1 1 1 2 Győr-M.S HajdúBihar 1 6 5 1 1 1 1 1 1 3 Heves Jász-N.Sz 1 KomáromE. Nógrád Pest 2 1 3 1 1 Somogy 2 2 2 2 1 SzabolcsSz.-B 1 Tolna 1 1 Vas 2 2 3 3 2 2 1 2 Veszprém Zala 1 Vannak olyan megyék, ahol a mintába nem került be senki , de valószínűsíthető, hogy nincsenek is civil kezdeményezések nagy számban. Javaslatok  Finanszírozási rendszer stabilitásának növelése. A civilek kiszolgáltatottságának csökkentése, ágazati rendeletben való szabályozása a szerződő felek között. A normatíva kötelező átadása.  Pályázatok esetében,

az állami feladatot ellátó szervezet részére a finanszírozás ütemezésének megváltoztatása, utólagos elszámolás bevezetése.  Önkormányzat ellenőrzése, kötelező a feladatának látszatmegoldások fokozottabb szankcionálása. Tudniillik ez csökkenti a civilek versenyképességét, ha az 46  A szerződések gyakorlatában célszerű lenne limitálni az ellátható települések számát, illetve az ellátandó területet a lakosságszámhoz igazítani. A tényleges ellátás színvonalának biztosítása fontos .  Nem megoldott a kistelepülési önkormányzati szolgáltatás ellátási rendszere. Amennyiben nem történik jelentős szakmai koncepcióváltás, tovább nő az olló a települések között.  Szakmai módszertani központok továbbfejlesztése, megerősítése.  Képzések szervezeti felkínálása a hatékonyság civileknek és a elsősorban legfrissebb a szakmai információk tekintetében. A

kutatás bebizonyította, hogy járható út a gyermekvédelmi feladatok ellátása a civil szervezetekkel együttműködve. A jövőben az együttműködést segítő, javító intézkedésekre van szükség, amely támogatja mind az önkormányzatokat, mind a civileket abban, hogy a lakossági ellátás bővüljön, miközben az önkormányzatoknak nem lesz szüksége arra, hogy szervezetileg növelje a hatókörét az adott településen. 47