Építészet | Építészet-történet » Mezopotámia építészete, művészete

Mezopotámia építészete, művészete Az Egyiptominál is régebbi a Tigris és Eufrátesz folyók öntözte Mezopotámia kultúrája. Kb 3500 év leforgása alatt a két folyó közének országa rendkívül önálló és viszonylag kultúrát és művészetet teremtett, mely oly sok területen gyakorolt hatást az utókorra. A sumér ékírás az i.e 4 évezred végén alakult ki Jeleit nyers agyagtéglákra vagy pecsételésre használt hengerek felületére nyomták, ezeket aztán kiégették. http://www.sulinethu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokes zito/muveszettortenet/2het/aspamets.jpgMezopotámia építészete monumentális alkotásaival, palotáival, templomaival, az égre emelkedő toronytemplomaival (zikkurát) és hatalmas városfalaival tűnik fel. Ezzel szemben a lakóházak nagyon egyszerű építmények voltak. Építőanyaguk olyan tégla volt, levegőn szárítottak; égetett téglákkal csak paloták építésénél dolgoztak. Az Eufrátesz és a Tigris

vidékén az építészet fejlődésének feltételei nem voltak kedvezőek. A rendelkezésre álló a napon szárított agyagtégla, silány és múlandó; egyéb hiányában mégis ezt használták fel, csak burkolatoknál és szerkezetileg kényes épületrészeknél alkalmaztak égetett téglát. A legősibb észak-babilóni székhely Akkád volt, később Ur, végül Babilon lett a centrum. Ettől délkeletre terült el Nippur, Enlil főisten nagy szentélyével. Hatalmas templomtornyának, zikkuratjának romjai 30 m magasak. http://www.sulinethu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito /muveszettortenet/2het/aspaala.jpgAz Ur szent kerületében lévő zikkuratnak belül fallal elkerített udvara volt, s ahhoz a bejárat felől egy kisebb előudvar is csatlakozott. Ezektől délkeletre épült fel az előudvar mellé a raktár, a nagy udvar mellett egy palotával egyesített szentély és annak közelében a királyi palota. Az Ur-i szentély hosszú időn át

köztiszteletben álló kultuszhely volt. A zikkurat volt a babiloniai templom magva, ferdén emelkedő rámpák vezettek a folyton keskenyedő torony tetejére, ahonnan a csillagokat vizsgálták. A sumérok és a babilóniaiak egyébként kimagasló eredményeket értek el a természettudományok különböző területein, legfőként a csillagászatban, de jeleskedtek a matematikában és a csillagászatban is. Az ókori Mezopotámia legjelentősebb építészeti emléke az Istar-kapu, melynek falait színesmázas téglák borítják. Babilóniát az északról támadó erős, harcias nép, az asszírok igázták le. Egyik legnagyobb királyuk - Asszurbanipál - ninivei palotájának falát frízek díszítik. A reliefekhez való átmenetet az emberfejű bikák (lamassu) és a kapuoroszlánok közvetítik. Fejük és előrészük szabad, oldaluk magas relief. A lamassukat precízen kidolgozott, finoman megmintázott szárny, gondosan fésült szőrzet jellemzi, ám vegyített

jellegüknél fogva természetellenes hatást keltenek. Művészetileg magasabb fokon állnak Asszúrbanipál ordító, igen naturalisztikus kapuoroszlánjai. Gilgamest, a híres mondai hőst is szívesen ábrázolták oroszlánokkal viaskodva. Az emberi alakok ábrázolása alig, vagy csak vontatottan fejlődik A kerámiáikra pedig a sokféleség, ám művészi szempontból a kevésbé jelentősség jellemző. A zománctéglák lazúrkék alapon ornamentális vagy figurális mintákkal voltak ellátva, akárcsak a babilóniaiak. A túlnyomórészt sírépítményekből ismert boltozat többnyire, akárcsak a hídépítésben, konzoltechnikával (tartópillér) készült, oszlopokat nemigen használtak. A plasztika területén kb. ie 3000 óta maradtak fenn művek, elsősorban imádkozókat ábrázoló szobrok A IX századtól kezdve az uralkodó szobra rendkívüli jelentést nyer, s a dombormű is széles körben elterjedt. Kb 900-tól, az újasszír korban a palota falának

alsó peremét gyakran kb 2 m magasan mészkő lapokkal látták el, melyeken az uralkodó tetteit ábrázolták. Ez volt az ún orthosztát. Ebben az időben egyre nagyobb jelentőséget nyert a falfestészet is, mindenekelőtt a kerámiafestmény (égetett-mázas agyagtéglák), mely Istár istennő templomát és II. Nabúkudurri-uszur babilóni palotáját is díszítette Az i.e VI század a dél-iráni perzsák szerezték meg az egész Irán feletti uralmat Ezután a perzsa-méd haderő (ekkor a perzsák méd fennhatóság alatt álltak), Kürosz vezetésével megindult nyugat felé, s az ókori Közel-Kelet nagy kultúráit néhány évtized alatt hatalmuk alá vonták. Ilyen területek voltak Elő-Ázsia, Kisázsia, az Égei-tenger szigetei és Egyiptom is A hatalmas zsarnokbirodalmat Nagy Sándor döntötte meg, alig két évszázados fennállás után. A perzsa kultúra magába olvasztotta a behódolt területek ősi kultúráit, de keletről átvette az indiai, nyugatról

pedig a görög kultúra számos elemét is. a perzsa ábrázolóművészet leginkább az asszírokéval áll rokonságban. Az építészet feladatai között is a legfontosabb a palota, ám jellegzetesek a sziklasírok is. Az építészet anyagaira itt is a napon szárított agyagtégla a legjellemzőbb, ám alkalmaznak fát, sőt követ is. Nemcsak díszítő részleteket faragnak ki belőle, hanem szerkezeti elemeket is: önhordó nyíláskereteket és oszlopokat. http://www.sulinethu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/muveszettortenet/2het/ perzsosz.jpgPerzsa oszlopok és részleteik Az oszlop a perzsa építészet legjellemzőbb formaeleme. Arányaiban, részleteiben a faépítészet hagyományait követi. A nagyon karcsú, kannelurázott oszloptörzs gazdagon díszített, harangalakú lábazaton áll. Fölül az egykori nyeregfára emlékeztető fejezet zárja le: egymásnak háttal fordított két bika mellső része nyúlik ki a gerenda alá. A kapuvédő

szárnyasbikákhoz hasonlóan sokszor a az oszlopfőre is emberfejű bikát faragtak. a fejezett alatt az oszloptörzset gyakran kettős csigákba hajló alakzatok, kehelyként szétnyíló pálmalevelek koszorúja s harang alakban visszahajló levelek díszítik. A perzsaépítészet legjelentősebb emléke a perszepoliszi palotaegyüttes, jellegzetes emlékei a Naks-i-Rusztám-i sziklasírok