Egészségügy | Anatómia » Tóth Csaba - A felső és az alsó végtag anatómiája

A felső és az alsó végtag anatómiája: Csontok, ízületek, szalagok, erek és idegek Lektorálta: Dr. Székely Andrea egyetemi adjunktus Dr. Somogyi György egyetemi docens Szerkesztette: Tóth Csaba oh. 2005. 1 Anatómiai alapfogalmak: fő síkok és irányok 1., Három fő sík: a., coronalis v frontalis sík - arccal párhuzamos b., horizontális v transversalis sík - merőleges, vízszintes transpyloricus sík planum transpyloricum  L 1 -es csigolyára fektetett horizontalis sík, itt található a gyomor pylorusa is subcostalis sík planum subcostale  a 12-es bordákra fektetett sík transversospinalis sík planum transversospinale  spina iliaca anterior superiorok vonalára eső transversalis sík supracristalis sík planum supracristale  a crista iliacák legmagasabb pontjára fektetett sík c., sagittalis sík - nyílirányú sík mediansaggitalis sík - felezi a testet paramediansaggitalis síkok - az összes többi saggitalis

sík: medioinguinalis sík - spina iliaca anterior superior és a symphysis ossium pubis felső végét összekötő ferde vonal közepét metsző sík medioclavicularis sík mammalis sík - clavicula közepén átmenő saggitalis sík 2., Tengelyek és irányok: cranialis - fej felé eső caudalis - farok felé eső superior-ius - felső inferior-ius - alsó dexter-a-um - jobb sinister-a-um - bal medianus-a-um - saggitalis középsíkban lévő medius, intermedius - három nagyon hasonló képlet közül a középső proximalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén a törzshöz közelebb eső részlet distalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén a törzstől távolabb eső részlet anterior-ius - elöl a test hossztengelyére merőleges irányban posterior-ius - hátul plantaris - talpi dorsalis - lábháti ventralis - hasoldali dorsalis - hátoldali volaris - tenyéri dorsalis - kézháti medialis - frontalis síkban a saggitalis síkhoz közelebb eső

lateralis - frontalis síkban a saggitalis síktól távolabb eső radialis - hüvelyk felőli ulnaris - kisujj felőli tibialis - kisujj felőli (lábon) fibularis - szárkapocs felé eső 2 Csontokról általában  latinul: os, ossis - csont tsz: ossa  kb. 206 db csontunk van  valódi belső váz, a mozgás passzív rendszerének fő alkotói a csontok, melyeken az izmok és a szalagok rögzülnek  kóros csontosodás: időskorban egyes porcok elcsontosodhatnak  a fogak cementrétege mindenben hasonlít a csontszövethez Csoportosítás: 1., Ossa longa hosszú csöves csontok  fő részei: 2 vég: epiphyis  extremitas proximalis  törzshöz közelebb eső extremitas distalis  törzstől távolabb eső közepe: diaphysis seu: corpus (a diaphysis jelentése közbenövés, az epiphysisé pedig ránövés)  fiatal korban vörös csontvelő medulla ossium rubra tölti ki, felnőttkorban a humerus és a femur proximalis

epiphysisében marad csak meg, a többi helyen sárga csontvelő medulla ossium flava, seu: zsírvelő veszi át a helyét 2., Ossa plana lapos csontok  vörös csontvelő és szivacsos csontállomány tölti ki  az agykoponya csontjai ill. a scapula tartoznak ide  felépítés: 2 tömött lemez: lamina corticalis (externa et interna) közötte szivacsos állomány: diploe 3., Ossa brevia rövid csontok  ujjpercek phalanges, kéztőcsontok ossa carpi 4., Ossa irregularia szabálytalan csontok  pl.: csigolyák 5., Ossa pneumatica légtartalmú csontok  főleg az arckoponyán  maxilla (sinus maxillaris), os frontale (sinus frontalis), os ethmoidale (cellulae ethmoidales) 3 Csontok anyagi felépítése 70 % víz Szerves anyagok (35%) rugalmasságot biztosítanak kollagén (osteocollagen) proteoglikán osszein Szervetlen anyagok (65%) keménységet biztosítanak hydroxylapatit  Ca2+, Mg2+, S, P-sók,

karbonátok Dekalcinálás: a csontot híg szerves savba vagy EDTA-ba tesszük ezáltal a szervetlen sók kioldódnak, a csont hajlékony lesz Kalcinálás: égetéssel, a csont merev lesz Csontok szerkezete Periosteum  külső kötőszöveti hártya, mely a csontokat kívülről borítja az ízületi felszínek kivételével  kollagénrostos kötőszövet  2 rétege van: stratum fibrosum stratum osteogenicum seu: cambium  sok eret ideget tartalmaz, ezek hozzák létre a csontfájdalmat (ütéskor, töréskor)  belső rétege a cambium képezi az új csontsejteket, így a vastagodásban van fontos szerepe, a periosteum képes az egész csontot újraképezni  csonttörések fractura ossea után innen származnak az osteoblastok (str. osteogenicumból) és a periosteum felől indul meg az ossificatio Substantia spongiosa  szivacsos csontállomány  felépítése trajectoriális elrendezést mutat, azaz a lemezek az erő és a mechanikai

igénybevétel hatásának irányába mutatnak, és ezek változásakor átrendeződnek Substantia compacta seu: substantia corticalis, stratum compactum  tömör csontállomány  szerkezetét ld. szövettan 4 Cavum medullare  velőüreg  diaphysist tölti ki és endosteum borítja Endosteum     a periosteumhoz hasonló, de annál jóval vékonyabb hártya velőüreget tölti ki kifejlett állapotban a laminae generales internaet építi fel az endosteumon keresztül a csontszövet Volkmann-féle csatornáiból canales perforantes kilépő vénák kapcsolatot létesítenek a csontvelő érhálózatával (e vénák a vörös csontvelőben újra sinusoid capillarisokra bomlanak) egyéb jellegzetességek:  a porccal borított területek mellett a csont felszíne érdesebb, likacsos ami a végdarabra belépő ereknek és az ízületi tokot rögzítő Sharpey-féle rostoknak köszönhető  a diaphysis közepe táján található a foramen

nutricium, ennek a folytatása a canalis nutricius, a csontot tápláló erek belépési helye emissarium - a foramen nutriens csatornává való tágulása, elsősorban vénák átlépésére (pl.: koponya  emissarium mastoideum, emissarium condylare) 5 A felső végtag csontjai vállöv cingulum membri superioris + szabad felső végtag membrum superius Vállöv: 2 csont alkotja: scapula (lapocka), clavicula (kulcscsont) Szabad felső végtag: Felkar Brachium  1 csont: humerus Alkar Antebrachium  2 csont: radius (medialisan), ulna (lateralisan) Kéz Manus Kéztő carpus  8 db csont 2 sorban, radio-ulnaris irányban: proximalis sor: os scaphoideum os lunatum os triquetrum os pisiforme distalis sor: os trapezium os multangulum majus os trapezoideum os multangulum minus os capitatum os hamatum  horga: hamulus ossis hamati Kézközép metacarpus  5 db kézközépcsont alkotja: ossa metacarpalia Ujjak

digiti manus  ujjpercekből állnak: phalanx phalanx proximalis, media, distalis  a hüvelykujjnak csak 2 phalanxa van, egy proximalis és egy distalis  trochlea phalangis - az 1. és 2 ujjperccsont (phalanx) distalis végének ízületi felszíne  ujjak elnevezése: I. pollex  hüvelykujj, 2 phalanx II. index  mutatóujj III. digitus medius  középsőujj IV. digitus anularis  gyűrűsujj V. digitus minimus  kisujj 6 Scapula  lapos háromszögletű csont  3 él - 3 szöglet: margo superior margo medialis margo lateralis angulus superior angulus inferior angulus lateralis  2 felszín: facies costalis  elülső felszín kissé kivájt: fossa subscapularis  az árokban néha izomtapadásra szolgáló vonalak tarajosodnak: linea muscularis in fossa subscapulari facies posterior/dorsalis  2 részre osztja: spina scapulae  felette: fossa supraspinata alatta: fossa infraspinata  a spina scapulae háromszögletű

mezővel ered a medialis oldalon, ez a: trigonum spinae További képletek: acromion - a spina scapulae folytatása, rajta ízfelszín található a claviculával való ízesülésre: facies articularis acromii angulus acromialis - az acromion és a spina scapulae találkozásakor létrejövő szöglet (tájékozódási pont) collum scapulae - scapula nyaka  cavitas glenoidalis - az angulus lateralison található ízfelszín a humerus fejével való ízesülésre  felette: tuberculum supraglenoidale alatta: tuberculum infraglenoidale processus coracoideus - hollócsőrnyúlvány, lateroventralisan derékszögben meghajlítva laposan végződik és az acromionnal, illetve a köztük feszülő szalaggal lig. coracoacromiale az articulatio humeri stabilitását biztosítják fornix humerale incisura scapulae - margo superioron található bevágás, lehet lyuk is foramen scapulae 7 Tájékozódási pontok: spina scapulae  Th 3 csigolya magasságában

angulus inferior scapulae  Th 7-8 csigolya magasságában scapularis sík planum scapulare  az a sík melyben a scapula lapja fekszik, ez a sík a symmetriasíkkal 60-os szöget zár be ( a cavitas glenoidalis ezáltal lateral felé és előre néz) Scapula szalagjai: ligamentum coracoacromiale  proc. coracoideus - acromion között ligamentum transversum scapulae superius  incisura scapulaet hidalja át ligamentum transversum scapulae inferius  spina scapulae széle - cavitas glenoidalis között Clavicula  egy S-alakban hajlott csont, mely előrefelé a csont medialis 2/ 3 -át kitevő konvexitást, lateralisan pedig konkavitást mutat  képletek: extremitas sternalis  facies articularis sternalis impressio ligamenti costoclavicularis corpus claviculae  sulcus musculi subclavii extremitas acromialis  facies articularis acromialis tuberculum conoideum linea trapezoidea 8 Humerus extremitas proximalis corpus humeri extremitas distalis

Proximalis vég: caput humeri collum anatomicum collum chirurgicum tuberculum majus  folytatása: crista tuberculi majoris sulcus intertubercularis tuberculum minus  folytatása: crista tuberculi minoris tuberositas deltoidea Corpus humeri: facies anterior medialis  határolja: margo medialis facies anterior lateralis  határolja: margo lateralis  distal felé kiszélesednek és a hasonló helyzetű érdességbe mennek át: crista supracondylaris medialis crista supracondylaris lateralis facies posterior  rajta: sulcus nervi radialis Distalis vég: epicondylus medialis (erősebb) epicondylus lateralis condylus humeri  két része van: trochlea humeri capitulum humeri  felette: fossa radialis fossa coronoidea sulcus nervi ulnaris  a trochlea humeritől medialisan futó barázda (epicondylus medialis alatt) fossa olecrani  a trochlea humeri felett a hátsó felszínen található mély árok (olecranon fekszik bele) Humerus egészben: 1. Caput-corpus

torsio szöge: 20 ( a caput a corpushoz képest hátrafelé rotált helyzetű) 2. A humerus hossztengelye a fejjel 130-os szöget zár be 3. A distalis végdarab az ízületi haránttengellyel 76-89-os szöget képez 4. Collum anatomicum/collum chirurgicum bezárt szöge: 60 (oldalfelé nyílt szög) 9 Radius extremitas proximalis corpus radii extremitas distalis Proximalis vég: caput radii fovea articularis radii circumferentia articularis radii collum radii  tuberositas radii - a caput/corpus átmenetnél található érdesség Corpus radii  háromszög keresztmetszetű facies anterior facies lateralis  rajta érdesség: tuberositas pronatoria facies posterior margo anterior facies anterior facies lateralis margo interossea facies posterior margo posterior Distalis vég: processus styloideus incisura ulnaris facies articularis carpea radialtól ulnar felé 4 sulcus látható az egyes extensorok befekvésére: 1. sulcus: (proc styloideuson van) m

abductor pollicis longus m. extensor pollicis brevis 2. sulcus: m extensor carpi radialis longus m. extensor carpi radialis brevis 3. sulcus: m extensor pollicis longus a 3. sulcustól lateralisan kiemelkedő csontléc: tuberculum dorsale 4. sulcus: m extensor digitorum m. extensor indicis 10 Ulna extremitas proximalis corpus ulnae extremitas distalis Proximalis vég: olecranon incisura trochlearis processus coronoideus incisura radialis  ebbe illeszkedik a circumferentia articularis radii  folytatásába esik: crista musculi supinatoris tuberositas ulnae  test és a proximalis vég határánál Corpus ulnae  háromszögletű facies anterior margo anterior facies medialis margo posterior facies posterior margo interossea  facies anterior és facies posterior találkozásánál Distalis vég: caput ulnae  rajta: circumferentia articularis ulnae processus styloideus  1 cm-el rövidebb distal felé, mint a radius hasonnevű nyúlványa 11

Kéztőcsontok Ossa carpi Os scaphoideum sajkacsont tuberculum ossis scaphoidei  palmaris oldal felé néző, bőrön át tapintható kiemelkedés  ízületei: proximalisan: radius distalisan: os tarpezium, os trapezoideum medial felé: os lunatum, os capitatum  az erek az érdességen át lépnek bele, ami a csont törése esetén a proximalis tördarab necrosisához vezet Os lunatum holdascsont  ízületei: proximalisan: radius + discus articularis medial felé: os triquetrum lateralisan: os scaphoideum distalisan: os capitatum (néha még: os hamatum) Os triquetrum háromszögletű csont  pyramis alakú  ízületei: lateralisan: os lunatum proximalisan: discus articularis distalisan: os hamatum palmarisan: os pisiforme Os pisiforme borsócsont  legkisebb kéztőcsont  dorsalis felszínével kapcsolódik a triquetrumhoz 12 Os trapezium nagy sokszögű csont tuberculum ossis trapezii  tőle medialisan a m.

flexor carpi radialis inának befekvésére szolgáló barázda helyezkedik el  ízületei: distalisan: I. metacarpus (nyereg alakú felszín) medialisan: os trapezoideum distalis és medialis ízfelszín között: II. metacarpus proximalisan: sajkacsont Os trapezoideum kis sokszögű csont  ízületei: proximalisan: sajkacsont distalisan: II. metacarpus lateralisan: os trapezium medialisan: os capitatum Os capitatum fejescsont  legnagyobb carpuscsont  ízületei: proximalisan: os scaphoideum, os lunatum lateralisan: os trapezoideum medialisan: os hamatum distalisan: III. metacarpus + részben: II, IV metacarpus Os hamatum horgascsont  jól tapintható: hamulus ossis hamati  palmaris helyzetű, lateralisan hajlított horog  kapcsolatban van: m. flexor digiti minimi brevis ligamentum pisohamatum  ízületei: distalisan: IV. és V metacarpus lateralisan: os capitatum proximalisan és medialisan: os triquetrum proximolateralisan: os lunatum

13 Ossa metacarpalia caput corpus basis  palmarisan enyhén konkáv dorsalisan enyhén konvex görbületük van  dorsalis felszínük a caput felé jellegzetesen háromszögletű I. metacarpus  proximalis felszíne nyereg alakú, pollex alappercével ízesül II. metacarpus  proximalis vájulata ízesül: carpus medialis felszíne ízesül: III. metacarpus III. metacarpus  processus styloideus - a proximalis részen dorsoradialisan található nyúlvány radialisan ízesül: II. metacarpus ulnarisan ízesül: IV. metacarpus (2 db ízfelszínnel) IV. metacarpus  radialisan 2 ízfelszín a III. metacarpusszal való ízesülésre  ulnarisan 1 ízfelszín az V. metacarpusszal való ízesülésre V. metacarpus  radialisan 1 ízfelszín a IV metacarpusszal való ízesülésre Ossa digitorum manus Ujjperccsontok  az ujjaknak 3 percük phalanges van  kivétel: hüvelyk (2 phalanx)  phalanx proximalis phalanx media phalanx distalis Phalanx

proximalis  palmarisan lapos, dorsalisan transversalis irányban konvex és érdes  kiélesedő szélei a hajlító ínhüvelyek rögzítésére szolgálnak  részei: basis phalangis  metacarpusokkal való ízesülésre szolgáló haránt-ovális vápa (prox.) corpus phalangis caput phalangis seu: trochlea phalangis Phalanx media  basison vezető léc  caput phalangis proximalisszal ízesül, a trochlea phalangisba fekszik bele, így az ízületi kongruenciát biztosítja Phalanx distalis  basison vezető léc tuberositas phalangis distalis  caputot lezáró lapát alakú végdarab  itt tapad: m. flexor digitorum profundus 14 Ossa sesamoidea     lencsecsontocskák általában az articulatio metacarpophalangeáléban figyelhető meg a nagyujjon számuk általában 2: 1 medialis és 1 lateralis változó számban a többi ujjnál is előfordulhat 15 Csontok közötti összeköttetések Artrhoses, Articulationes, Juncturae ossium

I. Folyamatos összeköttetések Synarthroses 1. Articulationes fibrosae  kötőszövet köti össze a csontokat  váz anyagfolytonosságának megszakítása nélküli csontkapcsolat a., Sutura  a koponyatető lapos csontjai közötti varratok  a csontokat mikroszkópikus kötőszöveti szálak rögzítik egymáshoz  typusai: 1. sutura serrata  fogazott varrat, agykoponyán található 2. sutura plana  majdnem egyenes varrat, arckoponyán fordul elő 3. sutura squamosa  pikkelyvarrat, ferdén elmetszett csontszélek jellemzik  halánték és falcsont között  squama occipitalis b., Syndesmosis  szalagszerű kötőszöveti köteg vagy lemez a két csont között  pl.: ligmentum interosseum, membrana interossea c., Gomphosis  beékelődés, a fogak gyökerei és a maxilla/mandibula között  a foggyökerek és az állcsont között a Sharpey-féle rostokhoz hasonló mikroszkópikus kollagénrostrendszerek feszülnek, rögzítve a

fogakat 2. Articulationes cartilagineae  porcszövet köti össze a csontokat a., Synchondrosis  az epiphysisporc és szomszédos csontszövet kapcsolatát nevezzük synchondrosisnak  ilyenek a csigolyák között elhelyezkedő discus intervertebralisok  synchondrosisok vannak még a koponya egyes csontjai között: synchondrosis sphenooccipitalis üvegporc tölti ki 16 b., Symphysis  a törzs csontjain, középvonalban fordulnak elő symphysis pubica  ha rés támad a két csontot összekapcsoló porcban akkor, a kapcsolat neve: hemidiarthrosis c., Synostosis  eredetileg (gyermekkorban) synchondrosis volt, azonban a porcréteg a pubertás kor után elcsontosodott (pl.: a synchondrosis sphenooccipitalis a koponya basisán)  illetve a medence is 3 csont összecsontosodásából jön létre: os ilium, os pubis, os ischii II. Megszakított összeköttetések Diarthroses Articulationes synoviales Ízületek A csontvégeket porc

borítja, kötőszövetes tok tartja össze, és a csontvégek között ízületi üreg van 1. Articulatio plana  a csontfelszínek síkfelszínek - egymáson elcsúszva egy tengely mentén mozognak  speciális típusa az amphiarthrosis, amely rendkívül feszes, alig mozog  pl.: articulatio sacroiliaca 2. Articulatio trochoidea      forgóízület, amely a tengely/csapágy viszonyához hasonlítható egytengelyű ízület  mozgás: rotatio az ízület tengelye egybeesik a csont hossztengelyével oldalszalag nincs pl.: articulatio atlantoaxialis articulatio radioulnaris proximalis et distalis articulatio talocalcaneonavicularis 3. Ginglymus       csuklóízület, amelyekben az ízfejet trochleanak nevezzük egytengelyű ízület  mozgás: flexio-extensio az ízület tengelye merőleges az ízesülő csontok hossztengelyére az ízárokban vezető léc található a ginglymus jellemzője a 2 oldalszalag  ligamenta collateralia pl.:

articulatio interphalangeae articulatio talocruralis 17 4. Articulatio ellipsoidea seu: articulatio ovoidea  tojásízület, elliptikus felszínekkel  kéttengelyű ízület  mozgás: flexio-extensio, adductio-abductio  pl.: articulatio radiocarpea articulatio atlantooccipitalis 5. Articulatio sellaris     nyeregízület, amelyben az ízfelszínek nyereg alakúak 2 majdnem azonos ízfelszín kapcsolódik, az egyik 90-al el van forgatva a másikhoz képest kéttengelyű ízület  mozgás: adductio-abductio, oppositio-repositio pl.: articulatio carpometacarpea pollicis 6. Articulatio condyloidea  kondylosz = ököl  kissé domború, hengeres ízfelszínek, amelyek két tengely mentén is képesek mozogni  pl.: articulatio genus 7. Articulatio spheroidea  golyóízület (gömbízület), a gömbfelszínek egymáson elmozdulva több tengely mentén mozgatják a csontokat  bármilyen irányba mozoghat  kitüntetett mozgások: a.,

haránttengely: flexio-extensio b., saggitalis tengely: adductio-abductio c., konstrukciós tengely: rotatio d., kombinált mozgás: circumductio  pl.: articulatio humeri 8. Articulatio cotylica seu: enarthrosis  a gömbízület speciális típusának tekinthető, az ízvápa fejet az equatorán túl is magába foglalja, ezáltal nagy stabilitást biztosít az ízületnek (a vápa nem tisztán csontos keret, hanem rostporcos labrum articularis tartozik hozzá)  dióízület  pl.: articulatio coxae 18 Az ízületek tengely szerinti osztályozása: Egytengelyű ízületek: 1. articulatio plana 2. articulatio trochoidea 3. ginglymus Kéttengelyű ízületek 1. articulatio ellipsoidea 2. articulatio sellaris 3. articulatio condyloidea Soktengelyű v. Szabad ízületek 1. articulatio spheroidea 2. articulatio cotylica 19 Az ízületek általános felépítése I. Obligát alkotórészek 1. Facies articularis - ízfelszín  két felszín kapcsolódik:

ízfej: caput articulare vápa: cavitas articularis  porc cartilago articularis borítja  az ízületi porc általában hylainporc, de.  rostporcos ízületek: articulatio sternoclavicularis articulatio temporomandibularis articulatio sacroiliaca 2. Capsula articularis - ízületi tok  két rétege van: kívül rostos: membrana fibrosa  collagenrostos seu: capsula fibrosa belül vékonyabb: membrana synovialis  a synovialis réteg termeli a synoviát, az ízületi nedvet, amely folyamatosan termelődik és mucoid jellegű (fibroblastok termelik) 3. Ligamentum articularis - ízületi szalag     tsz: ligamenta articularia feladata az ízületet alkotó csontvégek összekapcsolása tömött collagenrostos kötőszövet  de: ligamenta flava elasticus rost gátló funkciója is lehet  a sternoclavicularis ízületben a claviculát az I. bordához rögzítő szalag, a: lig. costoclaviculare 4. Cavum articulare - ízületi üreg  seu:

cavitas articularis  szűk, synovia tölti ki  vizsgálata arthroscopia 20 II. Járulékos ízületi alkotórészek 1. Discus articularis - ízületi korong     rostos porc alkotja feladata az ízfelszínek közötti incongruentia kiegyenlítése összenő a tokkal előfordulás: art. sternoclavicularis art temporomandibularis 2. Meniscus articularis - gyűrűbetét  rostos porcból áll  nem nő össze a tokkal (?)  előfordulás: art. genus 3. Labrum articularis - ízvápaajak     tsz: labia articularia rostos porc alkotja körkörösen helyezkedik el, ezáltal ízvápa mélyebb lesz előfordulás: art. humeri  labrum glenoidale art. coxae  labrum acetabulare 4. Bursa articularis  az ízületi tok zsákszerű kiöblösödése  feladata az ízület és a környező szövetek védelme  előfordulás: art. genus, art cubiti 5. Vagina synovialis  nyákkal telt zsák  elcsúszást segíti a mozgás során 

előfordulás: art. humeri 6. Musculi articulares  az izületi tokon eredő v. tapadó izmok, melyek az ízületi tok feszítésével megakadályozzák a mozgás során a tok becsípődését Ízületek ér- és idegellátása  gazdag ér- és idegfonat veszi körül az ízületet  a kisebb verőerek az ízület körül összefüggő anastomosis rendszert, ún. recét alkotnak, ennek neve: rete articulare arteriosum  az ízületi tok és a szalagok idegei a helyzetmeghatározásban fontosak 21 Az ízületek főbb mozgásai A mozgás neve A tengely ill. tengelyek iránya A mozgás eredménye Flexio transversalis Extensio transversalis Rotatio a csont hossztengelye Abductio saggitalis Adductio saggitalis Supinatio az ulna hossztengelye Pronatio az ulna hossztengelye a mozgásban lévő csontok közelednek egymáshoz a mozgásban lévő csontok távolodnak egymástól a csont a saját tengelye körül forog a csont távolodik az axiális váztól a

csont közeledik az axiális vázhoz a radius és az ulna párhuzamosak egymással a radius forgása következtében keresztezi az ulnát a hüvelykujj szembehelyezése a többi ujjal a hüvelykujj visszavitele a tenyér síkjába Oppositio Repositio Inversio Eversio Circumductio az articulatio carpometacarpea pollicis mindkét tengelye az articulatio carpometacarpea pollicis mindkét tengelye lateromedialis ferde a talp medialis széle tengely a tuber calcanei és felemelkedik (mint amikor a talus feje között a talpakat egymás felé fordítjuk): supinatio, adductio és plantarflexio kombinációja lateromedialis ferde a talp lateralis széle tengely a tuber calcanei és emelkedik és a talp kifelé a talus feje között fordul: pronatio, abductio és dorsalflexio kombinációja a mozgásnak 3 fő tengelye a csont vagy végtagrész van a tér három irányának kúppalást mentén mozog megfelelően (flexio, extensio, abductio, adductio és rotatio kombinálódnak - ez a

szabadízületek mozgásformája) 22 A fenti mozgások aktív (izmok által generált) mozgások, és helyzetváltoztatásban nyilvánulnak meg. Az ízületekben passzív mozgások is vannak, amelyek az ízfelszínek egymáson történő elcsúszásai - ezek az aktív mozgásokat kísérik és az ízületi felszínek alakjából következnek (az art. plana esetében ez az egyetlen mozgásforma) Laza pozíció (loose-packed position): az ízületeknek olyan helyzete, amelyben az ízületi tok feszülése minimális és a csontvégek anatómiai sajátosságaiknak megfelelően illeszkednek. A laza pozíció jelentősége akkor kerül előtérbe, amikor betegség miatt az ízületet a legkevésbé megterhelő helyzetbe kell hozni. arthroplastica  ízületek operációja (protézis) arthroscopia  ízületek endoscopos vizsgálata arthritis  ízületi gyulladás Hosszantartó ízületi fertőzések az ízületi porcot elpusztíthatják és a csupasz csontvégek összenőnek,

összecsontosodnak, és az ízület elveszíti mozgathatóságát, magát az összenövést ankylosisnak nevezzük. 23 A felső végtag ízületei Articulatio sternoclavicularis  korlátolt szabad ízület  50 circumductio (kúp alakban)  sternum és clavicula közötti ízület  ízfelszínek: facies artcicularis sternalis incisura clavicularis  az ízfelszíneket rostos porc alkotja, és az ízületi incongruentiát egy rostporcos korong egyenlíti ki  ízületi szalagok: ligamentum sternoclaviculare (anterius et posterius) ligamentum interclaviculare ligamentum costoclaviculare (fő gátló szalag, a claviculát az 1. bordához rögzíti)  mozgások: 1. saggitalis t: emelés-süllyesztés 2. verticalis t: előre-hátracsúszás 3. longitudinalis t: rotatio Articulatio acromioclavicularis  korlátolt szabad ízület  ízfelszínek: facies articularis acromialis facies articularis acromii  ízületi szalagok: ligamentum coracoclaviculare (lig.

conoideum et lig trapezoideum) ligamentum acromioclaviculare  a ligamentum coracoclaviculare két szalagból tevődik össze: az egyik a clavicula tuberculum conoideumáról jövő ligamentum conoideum, a másik a linea trapezoideán eredő ligamentum trapezoideum  van benne rostos porc - discus articularis  mozgások: clavicula forog: előre, hátra, fel, le rotatio, circumductio 24 Articulatio humeri  korlátolt szabad ízület  bizonyos keretek között minden irányban mozgatható (v. szabad ízület)  ízesülő felszínek: caput humeri cavitas glenoidalis  szalagok: ligamentum coracohumerale  proc. coracoideusról ered ligamentum coracoacromiale  fornixot alkotja ligamenta glenohumeralia  tokot erősítő 3 gyenge szalag  fornix humeri (vállboltozat): a vállízület felett keletkező boltozat, amely segít a humerusfej rögzítésében; alkotó szalagok: ligamentum coracoclaviculare ligamentum coracoacromiale  hyalinporc borítja a

felszínét  a vápa:fej arány 1:6  az ízülethez tartozó porcgyűrű azonban javít ezen az arányon és így a tényleges arány 1:3 lesz  labrum glenoidale  a cavitas glenoidalist mélyítő 1-2 mm vastag porcgyűrű  laza ízület, az izmok tónusa tarja össze az ízületet (subluxatio)  vagina synovialis intertubercularis  az ízületi tok kitüremkedése, mely a m. biceps brachii kilépő caput longumának inát követi a sulcus intertubercularisban (a m. biceps brachii eredő ina tehát egy szakaszon benne fut az ízületi tokban)  ízületi tok: magában foglalja a tuberculum supraglenoidalet, illetve van egy kiöblösödése a hónalj felé eső részen: recessus axillaris  mozgásai: anteflexio - retroflexio adductio  igazi adductio: kis anteflexio + adductio abductio  az abductio a vízszintesig az articulatio humeriben megy végbe, vízszintes fölé már a scapula cavitas glenoidalisának is fordulnia kell felfelé (ekkor a mozgást

már elevationak nevezzük) rotatio  tengelye a konstrukciós tengely ( caput humeri - capitulum humeri) circumductio 25 Articulatio cubiti  3 csont ízesül: humerus, radius, ulna  3 ízület  az egész ízületcsoportot tekintve: trochoginglymus jellegű 1. articulatio humeroulnaris  hengerízület  ízfelszínek: trochlea humeri incisura trochlearis  szalag: ligamentum collaterale ulnare (mediale) 2. articulatio humeroradialis  korlátolt szabad ízület  gömbfelszínű ízület  ízfelszínek: capitulum humeri fovea capitis radii  ízületi szalag: ligamentum collaterale radiale (laterale) 3. articulatio radioulnaris proximalis  forgó ízület (art. trochoidea)  ízfelszínek: circumferentia articularis radii incisura radialis  szalagok: ligamentum anulare radii ligamentum quadratum  collum radii - incisura radialis ulnae chorda obliqua  tuberositas ulnae - radius margo interosseus  mozgás: flexio - extensio 

trochlea humeri saját tengelye körül, max. 140 supinatio - pronatio  a mozgások kivitelezéséhez szükséges mind az art. radioulnaris proximalis, mind az art. radioulnaris distalis elmozdulása, ugyanis supinationál és pronationál a radius az alkar konstrukciós tengelye körül forog  ízületi tok: 1. a tok magába foglalja a fossa radialist, fossa olecranit és fossa coronoideát 2. a ligamentum anulare radii alatt a tok kiöblösödik: recessus sacciformis superior ez a kiöblösödés biztosítja, hogy a radius a saját tengelye körül el tud fordulni  fiziológiás abductio: a felkar és az alkar kifelé nyílt helyzetben tompaszöget zár be, ennek értéke átlagosan: 168,5  membrana interossea antebrachii  a radius és ulna margo interosseusait összekötő rostos lemez (syndesmosis)  az alkar és a kar nyílásszöge: max. extensióban: 180 (nőkön ennyi, férfiakon kisebb: 175) max. flexióban: 35  oka: lágyrésztorlódás 26

Articulatio radioulnaris distalis  forgó ízület  ízület tengelye: caput radii - processus styloideus ulnae  (alkar konstrukciós tengelye)  ízfelszínek: caput ulnae incisura ulnaris radii  az ízületben rostporcos lemez (discus articularis) is található  recessus sacciformis inferior  az ízületi tok kiöblösödése az ulna teste felé  mozgások: supinatio - pronatio Articulatio radiocarpea  szabad jellegű ellipsoid  ízesülő felszínek: caput articularis: os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum  első 3 prox. kéztőcsont cavitas articularis: facies articularis carpea (radiuson) + discus articularis  szalagok tenyér: ligamentum radiocarpeum palmare kézhát: ligamentum radiocarpeum dorsale ulnaról: ligamentum ulnocarpeum palmare (volárisan) ligamentum collaterale carpi ulnare ligamentum collaterale carpi radiale  mozgások: dorsalflexio - volarflexio abductio radialis et ulnaris passzív rotatio  aktív beavatkozás

kell a mozgás kivitelezéséhez: meg kell fogni a kéztőt Articulatio intercarpea  seu: articulatio mediocarpea  feszes ízület a proximalis és distalis kéztőcsontok között  2 fő felszíncsoport: ulnarisan: eminentia carpi ulnaris (os pisiforme, hamulus ossis hamati) radialisan: eminentia carpi radialis (os scaphoideum, os trapezium)  szalagok: ligamenta intercarpea volaria ligamenta intercarpea dorsalia ligamenta intercarpea interossea ligamentum carpi radiatum ligamentum pisohamatum  sulcus carpi: proximodistalis barázda, amely az eminentia carpi ulnaris et radialis között keletkezik  canalis carpi - kéztőcsatorna  úgy keletkezik, hogy az eminentia carpi radialis et ulnaris között feszülő szalag (ligamentum carpi transversum, seu: retinaculum flexorum) a sulcus carpit csatornává zárja 27 Articulatio carpometacarpea     feszes ízületek a distalis kéztőcsontok és a kézközépcsontok közötti ízületek mozgás:

adductio - abductio szalagok: ligamentum pisometacarpale ligamenta carpometacarpea palmaria ligamenta carpometacarpea dorsalia ligamenta metacarpea interossea articulatio carpometacarpea pollicis  os trapezium és I. metacarpus közötti ízület  nyeregízület  korlátolt szabad jellegű a mozgását tekintve  mozgás: oppositio - repositio abductio - adductio passzív rotatio Articulatio metacarpophalangea  tsz: articulationes metacarpophalangeae  korlátolt szabad ízületek  dorsalisan: gömb - palmarisan: henger  az ízületi árok dorsalisan bő és vékony  ízfelszínek: metacarpusok feje proximalis phalanxok basisa  szalagok: ligamenta collateralia (dorsalisan erednek, erősek, palmarflexioban feszülnek) ligamenta palmaria  volarisan a tokba épülő rostporcos lemez ligamentum metacarpeum transversum profundum ligamentum metacarpeum transversum superficiale  mozgások: flexio - extensio abductio  abductiot gátolja: collateralis

szalagok, palmarisan hengerfelszín adductio  III. metacarpushoz, mint középvonalhoz történik a közelítés passzív rotatio  50 Articulatio interphalangea  tisztán ginglymus ízület  ízfelszínek: phalanxok fej és bázisa ízfej: trochlea phalangis ízvápa: basis phalangis  szalagok: ligamenta collateralia (2 db)  mozgás: flexio - extensio 28 A kéztőízületek mozgásai Fő mozgások: radialabductio ulnarabductio palmarflexio dorsalflexio Kombinációs mozgások  tokszalagok lazaságából következik I. Oldalmozgások 1. tiszta radialis abductio  közreműködő izmok: m. extensor carpi radialis longus m. abductor pollicis longus m. extensor pollicis longus m. flexor carpi radialis m. flexor pollicis longus  a tiszta radialis abductio következtében az os scaphoideum palmar felé kibillen és bőrön át tapintható lesz, ez a billenő mozgás egy radio-ulnaris transversalis tengely körül megy végbe  tengely: os capitatum

fejét átszelő dorsocarpalis tengely 2. tiszta ulnaris abductio  ulnaris abductionál a proximalis kéztőcsontok dorsalis irányba billennek ki, ill. tolódnak el  közreműködő izmok: m. extensor carpi ulnaris m. flexor carpi ulnaris m. extensor digitorum m. extensor digiti minimi  az ulnaris irányba történő elmozdulás ismét a capitatum fejecsét átszelő dorsopalmaris tengely körül megy végbe, míg a kéztőcsontsor billenő mozgása a radioulnaris tengely körül történik Az abductiós mozgások kiterjedése:  a középállásból történő abductio minden irányban közel azonos mértékben lehetséges  középállás: 12-os ulnaris abductiós helyzetnek felel meg  normál állás: ilyenkor a 3. ujj os capitatumon átmenő tengelye és az alkar hossztengelye egybeesik  normál állásból kiindulva  radialis abductio: 15 ulnaris abductio: 40 29  lényegesen nagyobb szögű kitérések képződnek pronatioban, a

könyökízületben elfordult humerus mellett, ennek a magyarázata a megfelelő izmok nagyobb működési hatásfokával magyarázható  alkar tengelye: fovea articularis radii - processus styloideus ulnae II. A kéz hajlító mozgásai: Palmar- és dorsalflexio  a proximalis kéztőcsontok dorsalflexionál palmarisan, palmarflexionál dorsalisan tolódnak el  mozgástengelyek proximalis sor: os lunatumon megy át distalis sor: os capitatumon megy át  a kéz hajlító mozgásai a 2 tengely körül történő részmozgásokból tevődnek össze  a dorsal- és palmarflexio maximális terjedelme: 170 palmarflexio  radiocarpalis ízületben dorsalflexio  mediocarpalis ízületben történik  közreműködő izmok palmarflexio: dorsalflexio: hosszú ujjhajlítók kéztőhajlítók m. abductor pollicis longus radialis kéztőextensorok ujjak feszítő izmai 30 Általános izomtan Systema musculorum Myologia 1. Általános izomtan:  contractilis

szövetek: myoepithel (m. dilatator pupillae) simaizom szívizom harántcsíkolt izom  önálló, szerv jellegű anatómiai egység felépítésében is részt vehet harántcsíkolt izom: 1. garat, gége, nyelőcső, nyelv 2. sphincterek (gyűrű alakú záróizmok)  érzékszervi izmok: szemizmok, dobüreg izmai 2. Musculus  egységes kötőszöveti vázzal és többnyire gyenge burokkal (perimysium) összetartott, és meghatározott irányokba rendezett izomrostköteget nevezünk izomnak Izom főbb részei eredés (origo)  lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom rögzítettebb vége: punctum fixum tapadás (insertio)  lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom szabadabb vége: punctum mobile  az origo és insertio alakja lehet:  lapos inas lemez (aponeurosis)  hengerded venter - izomhas 3. Izmok alakja:     orsó hasáb pánt lapos lemez 31 4. Izmok eredései, tapadásai: a., több résszel eredő (caput), majd összeolvadó és közös

ínnal tapadó: m. biceps brachii et femoris m. triceps surae m. quadriceps femoris b., a két has nem egyesül, az ín közös (biventer) m. digastricus m. omohyoideus c., inas megszakítások lehetnek az izmokban - intersectio tendinea seu: inscriptiones tendineae m. rectus abdominis 5. Izmok rostozata:  párhuzamos (izmok többsége)  tollazott (pennatus) unipennatus bipennatus 6. Az izmok kötőszövetes borítása: Fascia - egy vagy több izmot borító kötőszövetes lemez, melynek a vénás keringés támogatásában van fontos szerepe Perimysium - az izom húsos részének a váza, amely sövényeket bocsát az izom belsejébe, ezáltal rekeszekre osztja az izmot (elsőd-, másod-, harmadlagos rekeszek); a sövényekben futnak az izom nagyobb erei epimysium perimysium externum - külső tok perimysium internum - nagyobb sövény, több izomrostot vesz körbe endomysium - a legkisebb fasciculusokon belüli sövény, gazdag hajszálérhálózattal

Peritendineum - a perimysium az izom ín határon éles határ nélkül megy át a peritendineumba, itt ágaznak el az ín erei, idegei Sarcolemma - az izomrostot körülvevő sejthártya, mely két rétegből áll: az egyik az izomrost sejthártyája, a másik az ehhez szorosan hozzáfekvő lamina basalisokhoz hasonló hártya Az erőt a csontra a collagenrostok viszik át, a csontokra az ínrostok v. perimysium rostjai Sharpey-féle rostok formájában vannak lehorgonyozva.  durván köteges izmok: m. gluteus maximus  finoman köteges izmok: m. psoas major 32 7. Surlódást csökkentő berendezések: a., bursa synovialis      külső rostos, belső sejtdús rétegből áll lencse alakú nyúlós nedvet tartalmaz nagyobb ízületekben fordul elő sokszor a bőr és az alatta lévő csont között is lehet: pl.: bursa prepatellaris subcutanea b., vagina tendinum (ínhüvely)  két rétege van: vagina fibrosa - külső rostos burok (csőszerű) vagina

synovialis - kettős falú:  belső: stratum synoviale  befelé az ínnal nő össze külső stratum fibrosum  külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín felszínéhez tapad, közöttük sikamlós nedv található  mesotendineum: csonthoz v. ízülethez tapad, ereket visz az ínhoz, a külső lemez kettőzés folytán áthajlik a belső synovialis rétegbe 8. Antagonista és synergeta izmok extensorok - flexorok abductorok - adductorok 9. Izmok beidegzése  peripheriás és segmentalis innervatio is van  az ideg az izomhas közepén v. attól kissé proximalisan lép az izomba  az ideg a perimysiummal fonatot képez:  párhuzamos izmoknál kis területen  pennatus és bipennatus izmok esetén jóval kiterjedtebb az ideg elágazása a., sensoros innervatio:  izomorsó  Golgi-féle ínorsó (inaknál) b., motoros innervatio: motoneuron  perikaryon: gerincvelő elülső szarvában, agytörzsben  motoros véglemez  az izom és a mozgató

neuron közötti kapcsolat motoros egység: egy motoneuron és az általa beidegzett izomrostok összessége szemizmok: 1 motoros egység  2,5 rostot idegez be végtagizmok: 1 motoros egység  4-500 izomrostot idegez be 33 10. Izmok működése: fázisos (fehér) izmok: gyors és erőteljes összehúzódásra képesek, ok: sok a myofibrillum tónusos (vörös) izmok: lassabban működnek, plazmában dús myofibrillum, de kevesebb izomrost aktivitási hypertrophia - a rostok száma nem változik, csak az izomrostok vastagság nő inaktivitási atrophia - csonttörésnél, ficamnál jelentkezik, 2-3 nap után a rostok elvékonyodnak bénulásos atrophia - motoneuronok elpusztulnak v. az ideg megsérül degeneratio - az izomrostok száma csökken 34 A felső végtag izomrendszere Vállizmok - Scapuláris izmok m. deltoideus     e: clavicula lateralis harmada, acromion, spina scapulae (inas lemez) t: tuberositas deltoidea i: nervus axillaris az eredésnek

megfelelően 3 részre osztható: pars clavicularis pars acromialis pars spinalis  durva rostos, többszörösen bipennatus  mozgás: abdukál (az abductiot 90-ig végzi) pars clavicularis: erős flexor és medialis rotator pars acromialis: erős abductor pars spinalis: extensor és lateralis rotator m. supraspinatus       e: fossa supraspinata scapulae t: tuberculum majus humeri felső izombenyomata i: nervus suprascapularis rövid vaskos izom abdukál, humerust a vápába fixálja gyakori elváltozás a m. supraspinatus tendopathiája, amely túlerőltetés v trauma következtében lép fel: a tuberculum majus közelében mészlerakódás keletkezik az ínban, ami abductioban erős fájdalmat vált ki m. infraspinatus      e: fossa infraspinata scapulae, spina scapulae t: tuberculum majus humeri középső izombenyomata i: nervus suprascapularis háromszögletű izom mozgás: kifelé rotál m. teres minor      e: margo

lateralis scapulae t: tuberculum majus humeri alsó izombenyomata i: nervus axillaris orsó alakú kifelé rotál, addukál 35 m. teres major      e: angulus inferior scapulae t: crista tuberculi minoris i: nervus subscapularis kicsit nagyobb, mint a teres minor mozgás: kar medial felé történő retroversiója (vele egyidejűleg befelé kisfokú rotatio) m. subscapularis       e: scapula elülső (costalis) felszíne t: tuberculum minus i: nervus subscapularis háromszögletű vaskos izomlemez a scapula elülső kivájt felszínét tölti ki mozgás: befelé rotál (abdukált kar addukcióját segíti) 36 Thoracohumeralis izmok - Mellizmok  légzési segédizmok, nehézlégzésnél v. kóros esetben (auxiliaris légzőizom) m. pectoralis major  e: pars clavicularis      clavicula medialis fele pars sternocostalis  membrana sterni, 2-6. bordaporc pars abdominalis  rectus hüvely elülső lemeze t: crista

tuberculi majoris (keresztezett rostokkal) i: nervi pectorales C 5 -Th 1  legyező alakú mozgás: addukál és előre húzza a kart, valamint befelé rotálja m. pectoralis minor      e: 3.-5 borda elülső vége t: processus coracoideus i: nervi pectorales majdnem zárt legyező alakú mozgás: lapockát előre és lefelé húzza m. subclavius      e: 1. borda medialis vége (csont-porc határon) t: clavicula lateralis vége (sulcus musculi subclavii) i: nervus subclavius vékony orsó alakú claviculát rögzíti, lefelé húzza m. serratus anterior  e: 1.-9 borda elülső felszínén a m obliquus externus abdominis eredésével alternáló csipkékkel  t: margo medialis scapulae  i: nervus thoracicus longus  tapadási vonala alapján 3 részre osztható: pars superior  angulus superiornál lévő rész pars intermedia  margo medialison tapadó rostok pars inferior  angulus inferioron tapadó rostok  legyezőszerű,

csipkékkel szegélyezve  mozgás: scapulát rögzíti, a cavitas glenoidalist felfelé fordítja, a kart a vízszintes fölé emeli  izom bénulása esetén: scapula alata és a kar nem eleválhat, azaz 90 fölé nem emelhető  differenciáldiagnosztika: megfontolandó, hogy a m. rhomboideusok bénulásáról van-e szó, ugyanis ez utóbbi is scapula alatával jár, de itt a kar elevatiója zavartalan 37 Spinohumeralis izmok - Felületes hátizmok m. trapezius  e: protuberantia occipitalis externa, C 1 -Th 12 csigolyák processus spinosusán végighúzódó szalagon a ligamentum supraspinalen  t: spina scapulae, acromion, clavicula lateralis része  részletesebben kibontva: pars descendens  e: linea nuchae superior, protuberantia occipitalis externa, ligamentum nuchae  t: clavicula oldalsó harmada pars transversa  e: C 7 -Th 3 (processus spinosus, ligamenta supraspinalia)  t: spina scapulae, acromion pars ascendens  e: Th 2-3 -Th 12

(processus spinosus, ligamenta supraspinalia)  t: trigonum spinae, spina scapulae  i: nervus accessorius (ramus trapezius)  rombusz alakú  mozgás: scapulát rögzíti, hátra-, fel-, ill. lefelé húzza, fejet fordítja m. levator scapulae      e: felső cervicalis csigolyák processus transversusa (C 1-4 ) t: angulus superior scapulae i: nervus dorsalis scapulae karcsú, pántszerű izom lapockát emeli m. rhomboideus minor     e: C 6-7 csigolya processus spinosusa t: margo medialis scapulae i: nervus dorsalis scapulae lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza m. rhomboideus major     e: Th 1-4 csigolya processus spinosusa t: margo medialis scapulae i: nervus dorsalis scapulae lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza 38 m. latissimus dorsi  e: pars vertebralis  Th 9-12 csigolya processus spinosusa pars iliaca  fascia thoracolumbalis, crista iliaca hátsó harmada pars costalis  3

alsó borda hátsó vége pars scapularis  angulus inferior scapulae  t: crista tuberculi minoris humeri  i: nervus thoracodorsalis  lapos legyezőszerű izomlemez, testünk legnagyobb izma  mozgás: abdukál, befelé rotál és hátra húzza a kart  erőltetett kilégzésben és köhögésnél is működik (köhögő izom) A vállöv izmainak funkcionális csoportosítása 1. Saggitalis tengely menti mozgások: Adductio Abductio 90-ig Elevatio  90 felett, vízszintes fölé, nem a vállízületen belül, hanem a scapula forgatásával valósítható meg 2. Frontalis tengely menti mozgások: Anteversio  kar előreemelése Retroversio  kar hátraemelése 3. Rotatiós tengely  caput humeri - processus styloideus ulnae  ez a tengely egyben az alkar pronatios-supinatios tengelye is, és így a rotatio a pronatiós és supinatiós mozgás fokozódásához vezet Kifelé rotatio Befelé rotatio 4. Circumductio  kifelé és befelé  ez

esetben a humerus egy 50 kúp palástja mentén mozog 39 A mozgást kivitelező izmok Adductorok: m. pectoralis major caput longum m. tricipitis m. teres major m. latissimus dorsi caput breve m. bicipitis m. deltoideus p clavicularis, p spinalis Abductorok: m. deltoideus m. supraspinatus m. biceps caput longum m. serratus anterior m. trapezius  a scapula kisfokú rotatiójával segíti az abductiót Elevatio: m. serratus anterior  az elevatiót megelőzően a kart a m. supraspinatus, m biceps caput longum és a m deltoideus segítségével abdukálni kell  az abdukció elevációba való átmenetét a m. serratus anterior és a m trapezius támogatja Anteversio: m. deltoideus p clavicularis (részben p acromialis) m. biceps brachii m. pectoralis major (p clavicularis, p sternocostalis) m. coracobrachialis m. serratus anterior Retroversio: m. teres major m. latissimus dorsi caput longum m. tricipitis m. deltoideus p spinalis, p acromialis  a retroversio

mindenképpen az articulatio acromioclavicularis mozgásaival jár együtt Kifelé rotatio/lateralis rotatio: m. infraspinatus m. teres minor m. deltoideus p spinalis  m. infraspinatus: legerőteljesebb kifelé rotáló izom  a kifelé rotatióval egyidejűleg a scapulát és a claviculát a m. trapezius és a mm rhomboidei hátrafelé húzzák, ezáltal a sternoclavicularis és acromioclavicularis ízületekben is mozgás keletkezik Befelé rotatio/medialis rotatio: m. subscapularis m. pectoralis major m. biceps brachii caput longum m. deltoideus p clavicularis m. teres major m. latissimus dorsi (leggyengébb hatás)  feszített könyök mellett a m. biceps caput brévéje kisfokban hozzájárul a befelé rotatiohoz 40 Klinikoanatómiai vonatkozások: 1. Serratusbénulás: csak csekély, mintegy 15-ig terjedő elevatio jön létre, amit a m. trapezius hoz létre 2. Humerus törése: a., tuberositas deltoideától proximalisan: a proximalis tördarabot az

adductorok túlsúlya medial felé húzza b., tuberositas deltoideától distalisan: a proximalis tördarabot a m deltoideus túlsúlya lateralisan és előre téríti el 3. Scapula alata (winging): serratusbénulásban ugyan az anteversio kiváltható, de a scapula kifejezetten elemelkedik. 4. Hirtelen kifelé rotatio esetén a legerősebb befelé rotáló izom, a m subscapularis antagonisztikus húzóhatása a tuberculum minus humeri leszakadását eredményezheti. 41 Vállövi fasciák A vállövi izmok saját fasciával rendelkeznek, amelyek az izmok egymáson való elmozdulását teszik könnyebbé. Jellegzetesen megerősödött fasciák: fascia deltoidea  a m. deltoideust borítja be és számos sövénye az egyes izomrostok között a mélybe terjed  folytatása: elöl: fascia pectoralis hátul (megerősödve). m infraspinatus fasciájába megy át distalisan: fascia brachii  rögzül még: spina scapulae, acromion, clavicula fascia pectoralis  a m.

pectoralis majort felszínesen behüvelyezi, majd a sulcus deltoideopectoralisban a m. deltoideushoz húzódik, és összefügg a fascia axillarisszal fascia clavipectoralis  a m. subclaviust és a m pectoralis minort hüvelyezi be, de részben a m. coracobrachialisra is ráterjed  a m. pectoralis minort és a m pectoralis majort elválasztja egymástól  a m. pectoralis minor lateralis szélénél a fascia axillarisba sugárzik fascia axillaris  a fascia pectoralis folytatását képezi és átmegy a m. latissimus dorsit borító fasciába  nem egyöntetű tömöttrostos kötőszövet alkotja, hanem könnyebb lebontható, lazább szövésű részeket is tartalmaz  a fascia axillaris lazább szövésű részeinek eltávolítása után egy ovalis terület tűnik fel, melynek proximalis fascia szegélye a: Langer-féle hónaljív Az egyéb izomfasciák említésre méltó sajátossága, hogy a m. infraspinatus és a m teres major térségében aponeuroticus jelleget

öltenek, és izomrostok eredésére szolgálnak. 42 A kar izmai I. Flexorok m. coracobrachialis        e: processus coracoideus t: humerus medialis felszíne (crista tuberculi minoristól distalisan) i: nervus musculocutaneus a kar gyenge adductora és flexora a humerus anteversiojában működik közre a humerusfejet stabilizálja az ízületi árokban a nervus musculocutaneus átfúrja az izmot m. biceps brachii  e: caput longum: tuberculum supraglenoidale caput breve: processus coracoideus  t: tuberositas radii, aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus)  az ulnaris fascia medialis részébe sugárzik bele  i: nervus musculocutaneus  az alkar flexora és supinátora, a caput longum a kar flexora is  a caput longum áthalad a sulcus intertubercularison, itt még az art. humeri tokja borítja (vagina synovialis intertubercularis), a caput longum a humerusfejet hypomochlionként használja működéséhez m. brachialis  

  e: humerus distalis részének elülső felszíne, septa intermuscularia t: tuberositas ulnae, ízületi tokon (m. articularisként) i: nervus musculocutaneus az alkar flexora 43 II. Extensorok m. triceps brachii  e: caput longum: tuberculum infraglenoidale caput mediale: sulcus nervi radialistól distalisan, septum intermusculare mediale caput laterale: sulcus nervi radialistól proximolateralisan, septum intermusculare laterale  t: olecranon  i: nervus radialis  a caput longum a m. teres minor előtt és a m teres major mögött distal felé húzódik  a tapadás környékén rendszerint bursák találhatók: bursa subcutanea olecrani bursa subtendinea musculi tricipitis brachii bursa intertendinea olecrani (járulékos)  mozgás: az alkar extensora, a caput longum a kar extensora is m. anconeus     e: epicondylus lateralis t: olecranon i: nervus radialis mozgás: könyök extensor 44 Hónaljárok - Fossa axillaris Def.: az elemelt

kar mellett a thoracohumeralis izmok néhány vállizommal és a m latissimus dorsival négyoldalú pyramis alakú gödröt hoznak létre elülső fal: m. pectoralis minor et major (elülső hónaljredő) medialis fal: m. serratus anterior, thorax lateralis fal: szabad felső végtag felső része hátsó fal: m. latissimus dorsi, m teres major, m subscapularis (hátsó hónaljredő) alapja: fascia axillaris (behúzódik)  a fascia clavicopectoralis rögzíti a claviculához a fascia axillarist csúcsa: hiatus scaleni felé mutat (itt lép ki a plexus brachialis) Fossa axillaris tartalma: (a) Axillaris nyirokcsomók  gyakorlati fontosságúak (onkológia), a fascia axillaris fellett van néhány felületes nyirokcsomó; a fascia belső oldalán pedig néhány centrális nyirokcsomót találunk a felületes nyirokcsomók a fascia axillaris kerek v. ovális nyílásán át tartanak kapcsolatot a centrális nyirokcsomókkal  néhány nyirokcsomó van még a hónaljárok

medialis, hátsó és lateralis falán lévő erek kíséretében  az axillaris nyirokcsomók egy-két nagyobb nyirokérbe gyűlnek össze, melynek neve: truncus subclavius  gyűjtőterület: 1. egész felső végtag 2. válltájék 3. a törzs egész elülső és hátsó falának felületesebb rétegei, a köldökön átfektetett vízszintes felett 4. emlőmirigy (b) A hónaljárok medialis fala: a. thoracica lateralis (ex: a axillaris) n. thoracicus longus (ex: plexus brachialis) (c) A hónaljárok hátsó fala a. subscapularis (ex: a axillaris)  m subscapularis, m teres major közötti vályúban  ágai: a. circumflexa scapulae  medialis hónaljrésbe nyomul be a. thoracodorsalis 45 (d) A hónaljárok lateralis fala vena axillaris  medialis helyzetű, a karon felületesen fut arteria axillaris  centralis helyzetű, a plexus brachialis fasciculusai veszik körbe, két nagyobb ágát itt lehet megtalálni: arteria subscapularis arteria circumflexa humeri

posterior plexus brachialis fasciculusai ill. közvetlen ágai n. musculocutaneus n. medianus n. axillaris Hónaljrések Hiatus axillaris medialis et lateralis A m. teres minor és a m teres major V-alakban széttér a humeruson való tapadása felé, és a két izom közt halad át a m. triceps brachii caput longuma, úgy, hogy a caput longum a m teres minor előtt és a m. teres major mögött húzódik distal felé Hiatus axillaris medialis  háromszög alakú  határolja: m. teres minor et m teres major és a m triceps brachii caput longuma  rajta áthaladó képlet: arteria circumflexa scapulae Hiatus axillaris lateralis  négyszög alakú  határai: felül: m. teres minor alul: m. teres major lateralisan: collum chirurgicum humeri medialisan: m. triceps brachii  áthaladó képletek: nervus axillaris arteria circumflexa humeri posterior Nyálkatömlők: bursa subdeltoidea - a tuberculum majus humeri és a m. deltoideus között bursa subacromialis - acromion

alatt, a m. supraspinatus inának mozgásait biztosítja 46 A kar izomrekeszei:  a karizmokat körülvevő fascia brachii két izomközti sövényt bocsát a humerus medialis és lateralis éléhez: septum intermusculare brachii mediale septum intermusculare brachii laterale  elöl lesznek: flexorok hátul lesznek: extensorok  a m. biceps brachii medialis és lateralis oldalán egy-egy sekély barázda keletkezik: sulcus bicipitalis medialis sulcus bicipitalis lateralis Sulcus bicipitalis medialis  határai: m. biceps brachii septum intermusculare brachii mediale m. triceps brachii  képletei: n. cutaneus antebrachii medialis (ramus anteriorja) n. cutaneus brachii medialis n. ulnaris  legmedialisabb, a septum intermusculare brachii medialera fekszik, majd a septumot átfúrva az epicondylus medialis alatti sulcus nervi ulnarishoz fut n. musculocutaneus n. medianus a. brachialis vv. brachiales Sulcus bicipitalis lateralis  subcutan fut benne: vena

cephalica Spatium subdeltoideum  a m. deltoideus és a vállízület tokja, valamint a tuberculum majus és a tuberculum minus humeri és a rajtuk tapadó izmok közötti szövettér 47 Az alkar izmai I. Flexorok I/a. Alkar felületes flexorok m. pronator teres (i: n medianus) m. flexor carpi radialis (i: n medianus) m. palmaris longus (i: n medianus) m. flexor carpi ulnaris (i: n ulnaris) m. flexor digitorum superficialis (i: n medianus) m. pronator teres  e: caput humerale: epicondylus medialis caput ulnare: processus coronoideus ulnae  t: tuberositas pronatoria (radius középtája)  m: pronál, art. cubitit hajlítja m. flexor carpi radialis  e: epicondylus medialis  t: II. metacarpus basisa (palmaris felszínen)  m: palmarflexio, radialis abductio m. palmaris longus     e: epicondylus medialis t: aponeurosis palmaris m: palmarflexio az izom hiányozhat, de az aponeurosis palmaris ilyenkor is megvan m. flexor carpi ulnaris  e: caput

humerale: epicondylus medialis caput ulnare: olecranon, margo posterior ulnae  t: V. metatarsus basisa  m: palmarflexio, ulnaris abductio m. flexor digitorum superficialis  e: caput humerale: epicondylus medialis caput ulnare: processus coronoideus ulnae caput radiale: radius  t: II.-III-IV-V középperc basisán  a tapadásnál az inak szétválnak (m. perforatus) és a köztük keletkező barázdában fut a m. flexor digitorum profundus  m: a kéz és a proximális ujjpercízületek hajlítója (maximálisan behajlított kézízületben már insufficiensé válik 48 I/b. Mély alkar flexorok m. flexor pollicis longus (i: n medianus) m. flexor digitorum profundus (i: n medianus, n ulnaris) m. pronator quadratus (i: n medianus) m. flexor pollicis longus  e: radius volaris felszíne  t: pollex körömpercének basisán  m: pollex körömpercének flexora m. flexor digitorum profundus  e: ulna, membrana interossea  t: II.-III-IV-V körömperc

basisán  m: csuklót és ujjízületeket hajlítja m. pronator quadratus     e: ulna (palmaris felszínének distalis negyedében) t: radius (palmaris felszínének distalis negyedében) i: n. medianus  n interosseus ramus palmaris m: pronál 49 II. Alkar extensorok Innervatio: nervus radialis ! m. brachioradialis m. extensor carpi radialis longus m. extensor carpi radialis brevis m. extensor digitorum m. extensor digiti minimi m. extensor carpi ulnaris m. supinator m. abductor pollicis longus m. extensor pollicis longus m. extensor pollicis brevis m. extensor indicis Csoportosítás: 1. Radialis alkarizmok: m. brachioradialis m. extensor carpi radialis longus m. extensor carpi radialis brevis 2. Dorsalis alkarizmok: a., Felületes/ulnaris réteg: m. extensor digitorum m. extensor digiti minimi m. extensor carpi ulnaris b., Mély réteg: m. supinator m. abductor pollicis longus m. extensor pollicis longus m. extensor pollicis brevis m. extensor indicis 50

m. brachioradialis  e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale  t: processus styloideus radii  m: egyízületű izom, az alkart pronatio és supinatio közötti középhelyzetbe hozza és e helyzetben flektálja m. extensor carpi radialis longus  e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale  t: II. metacarpus basisán tapad  m: hajlított kart gyengén pronálja, feszítettet supinálja, dorsalflexio, radialis abductio m. extensor carpi radialis brevis     e: epicondylus lateralis caput commune t: III. metacarpus basisán m: a kézfej dorsalis flexióját végzi, valamint ulnarabductióból a középhelyzetbe hozza a két radialis extensor (longus et brevis) elősegíti a markolást, ekkor ugyanis a kézfej enyhe dorsalflexióban kell legyen, hogy a flexorok maximális hatásfokkal működjenek  ha markolás esetén az epicondylus lateralis humeriben fájdalom lép fel, az epicondylitisre utal;

ennek okaként a két radialis feszítő eredési vidékének túlterhelése következtében létrejövő periostealis izgalom jöhet szóba (teniszkönyök) m. extensor digitorum  e: epicondylus lateralis  t: II.-III-IV-V ujj közép- és körömpercén tapad  inaival a II.-III-IV-V ujjak dorsalis aponeurosisát képezi, széttérő inai között a gyűrűsujjtól a kisujjhoz húzódó inas nyalábok találhatók connexus intertendinei m. extensor digiti minimi  e: epicondylus lateralis (a m. extensor digitorummal közös fejjel caput commune ered)  t: az V. ujj dorsalis inába sugárzik bele (ált 2 ínnal)  m: kisujjflexio, kéz dorsalflexioja, ulnaris abductio m. extensor carpi ulnaris  e: epicondylus lateralis (caput commune részeként)  t: V. metacarpus basisán tapad  m: a kézfej legerősebb abductora ! (antagonistája: m. abductor pollicis longus) m. supinator  e: epicondylus lateralis, crista musculi supinatoris ulnae  t:

rácsavarodik a radiusra  m: az alkart minden flexiós és extensiós helyzetben supinálni képes 51 m. extensor pollicis longus  e: ulna facies dorsalis, membrana interossea  t: pollex körömpercén tapad  m: a radius III. ínhüvely rekesztől lateralisan fekvő csontélét, a tuberculum dorsalet hypomochlionként használva feszíti a hüvelykujjat, kéztőízületet dorsalflektálja és radialis abductiót hoz benne létre m. extensor pollicis brevis  e: radius, membrana interossea  t: pollex 1. percén  m: pollexet extendálja és abdukálja m. extensor indicis  e: ulna facies dorsalis distalis harmada, membrana interossea  t: II. ujj dorsalis inába megy át  m: mutatóujjat feszíti, kéztőízület dorsalflexiójában is működik közre m. abductor pollicis longus  e: ulna, membrana interossea  t: pollex metacarpusának basisán  m: hüvelykujjat abdukálja 52 Az alkar és a könyökízület izomzatának működés szerinti

csoportosítása 1. Könyök mozgásai: A könyökízületben flexiót és extensiót különböztetünk meg. A mozgás tengelye: a humerus epicondylusain átmenő egyenes. A tengely előtt futó izmok flektálnak, a tengely mögött futó izmok pedig extendálják a könyökízületet, azonban a könyökízületre gyakorolt hatásuk a szomszédos ízületek helyzetétől is függ. a., Hajlítás - Flexio m. biceps brachii m. brachialis m. brachioradialis m. extensor carpi radialis longus m. pronator teres  csekély jelentőségű: m. flexor carpi radialis, m extensor carpi radialis brevis, m palmaris longus  a legerőteljesebb flexio - szinte minden flexor megrövidülésével - pronatiós helyzetben végezhető, kivétek két izom: m. brachialis és m biceps brachii, melyeknek a hajlítóereje pronatióban megcsappan b., Feszítés - Extensio m. triceps brachii caput laterale et mediale  primaer erőkifejtés caput longum  secundaer erőkifejtés m. anconeus 2.

Pronatio - Supinatio  forgómozgások, melyek az art. radioulnaris distalisban és proximalisban a humeroradialis ízület közreműködésével játszódnak le  pronatios-supinatios tengely: fovea capitis radii  processus styloideus ulnae  a pronatio és supinatio közel azonos erővel (hajlított könyök mellett természetesen jóval erősebben) kivitelezhető  a pronatio kitérése a vállízület befelé rotatiójával látszólagosan növelhető Supinatio: m. supinator m. biceps brachii m. abductor pollicis longus m. extensor pollicis longus m. brachioradialis m. extensor carpi radialis longus  feszített kar esetén működik supinatorként 53 Pronatio: m. pronator quadratus m. pronator teres m. flexor carpi radialis m. brachioradialis m. palmaris longus 3. Csuklóízületben (art radiocarpea) végbemenő mozgások: a., Dorsalflexio b., Palmarflexio c., Radialabductio d., Ulnarabductio A mozgások tengelye: Dorsal-palmarflexio: os capitatumot átszelő

transversalis tengely Radial-ulnarabductio: os capitatumon dorsopalmarisan átmenő tengely     a szóbanforgó mozgások közül a palmarflexió a legerősebb a flexorok significansan erősebbek az extensoroknál a flexorok közül az ujjhajlítók a legerőteljesebbek hosszan tartó nyugalmi állapotok után (törések gyógyulása) a kézfej a flexorok túlereje folytán palmarflexióban fixálódik; ezért kell a nyugalmi helyzeteket mindig dorsalflexióban rögzíteni A mozgásokat kivitelező izmok: a., Dorsalflexio: m. extensor digitorum m. extensor carpi radialis longus m. extensor carpi radialis brevis m. extensor indicis m. extensor pollicis longus m. extensor digiti minimi b., Palmarflexio: m. flexor digitorum superficialis m. flexor digitorum profundus (legerősebb flexorok) m. flexor carpi ulnaris m. flexor pollicis longus m. flexor carpi radialis m. abductor pollicis longus 54 c., Radialabductio: m. extensor carpi radialis longus m. abductor pollicis

longus m. extensor pollicis longus m. flexor carpi radialis m. flexor pollicis longus d., Ulnarabductio: m. extensor carpi ulnaris m. flexor carpi ulnaris m. extensor digitorum m. extensor digiti minimi 55 A kéz izmai I. A thenar izmai thenar  a hüvelyk párnája, a hüvelyket mozgató izmok m. abductor pollicis brevis  e: tuberculum ossis scaphoidei, retinaculum flexorum  t: radialis sesamcsont, hüvelyk 1. perce  i: nervus medianus m. opponens pollicis     e: tuberculum ossis trapezii, retinaculum flexorum t: I. metacarpus radialis széle i: nervus medianus m: opponál, addukál m. flexor pollicis brevis  e: caput superficiale: retinaculum flexorum (i: nervus medianus) caput profundum: os trapezium, trapezoideum, capitatum (i: nervus ulnaris)  t: a 2 fej közösen a radialis sesamcsonton m. adductor pollicis  e: caput transversum: III. os metacarpale egész hosszában caput obliquum: szomszédos kéztőcsontokon  t: hüvelyk

alappercének ulnaris sesamcsontján tapad mindkét fej  i: nervus ulnaris 56 II. A hypothenar izmai  minden izmot beidegez: nervus ulnaris  nincs teljes izomgarnitúrája (adduktor nincs) m. abductor digiti minimi  e: os pisiforme, lig. pisohamatum, retinaculum flexorum  t: kisujj alappercbasisának ulnaris szélén  m: tiszta abductio m. flexor digiti minimi  e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati  t: kisujj alappercbasisának palmaris felszínén m. opponens digiti minimi  e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati  t: kisujj metacarpusának ulnaris felén III. A mesothenar izmai 1. Gilisztaizmok (4) mm. lumbricales  e: m. flexor digitorum profundus inainak radialis oldaláról  t: a palmaraponeurosistól fedetten és a ligg. metacarpea transversa profundától palmarisan húzódnak és a feszítő izmok aponeurosisába és az alapízületek tokjába sugároznak  beidegzés: 2 medialis  nervus medianus 2 lateralis 

nervus ulnaris (r. profundus) 2. Csontközti izmok - mm interossei  mozgásuk: az alappercízületben hajlítanak; a közép- és körömpercízületben feszítenek m. interosseus volaris (3 db)     e: II., IV, V metacarpus t: megfelelő alapperceken, ill. a megfelelő dorsalaponeurosisokon tapadnak i: nervus ulnaris m: II., IV, V ujjakat a középsőhöz közelítik, zárják az ujjakat 57 m. interosseus dorsalis (4 db)  e: az öt metacarpus egymás felé tekintő felszíneiről erednek 2 fejjel  t: proximális phalanxokhoz húzódnak és a dorsalis aponeurosisba sugároznak  i: nervus ulnaris A thenar izmainak funkció szerinti összefoglalása Adductio: m. adductor pollicis m. flexor pollicis brevis m. opponens pollicis Abductio: m. abductor pollicis brevis m. flexor pollicis brevis Oppositio: m. opponens pollicis - támogatja: m. flexor pollicis brevis m. adductor pollicis Repositio  a dorsalis oldal hosszú izmai végzik: m. extensor

pollicis brevis m. extensor pollicis longus m. abductor pollicis longus 58 Aponeurosis palmaris  a palmaris aponeurosist kétféle rostköteg alkotja: fasciculi longitudinales fasciculi transversi  a palmaris aponeurosist a tenyér mély fasciájával 9 septum köti össze (ezek közül 8 a m. flexor digitorum profundus et superficialis inait határolja minden oldalról, míg a 9 septum az első radialis m. lumbricalis radialis oldalához húzódik)  ezek a septumok a fasciculi longitudinales et transversiről erednek, és a mély tenyérfascia kézközépcsontokhoz való rögzülése nyomán az aponeurosis palmarist kellőképpen rögzítik fasciculi longitudinales rostok végződése: 2-5 ujjhajlítók ina (vagina fibrosa) ligg. metacarpea transversa profunda et superficiale ujjak alappercízületeinek szalagkészüléke tenyér coriuma fasciculi transversi  proximálisan a fasciculi longitudinalesnél mélyebben fekszenek, de distalisan már láthatóak és a

hosszanti rostokkal azonos rétegben találhatók m. plamaris brevis  a hypothenar területén található, visszafejlődésben lévő izom, ami az aponeurosis palmarist és a retinaculum flexorumot a kéz ulnaris szélének bőrével kapcsolja össze A felső végtag fasciaviszonyai Fascia brachii  a felkaron a hajlító és feszítő izmokat borítja  a humerus 2 oldalán egy-egy sövény (septum) található: septum intermusculare mediale septum intermusculare laterale  a septumok rögzítik a fascia brachiit a humerushoz septum intermusculare mediale  proximalisan a m. coracobrachialis tapadása magasságában kezdődik septum intermusculare laterale  közvetlenül a tuberositas deltoideától distalisan kezdődik  a fascia axillaris közvetlen folytatásába esik a fascia brachii, mely a fascia antebrachiiba folytatódik  a fascia brachiin egy nyílás található a könyökárok felett: hiatus basilicus (v. basilica lép át rajta) 59 Fascia

antebrachii     szoros kapcsolatban áll az ulna dorsalis felszínével az alkarfasciába sugárzik: aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus) az alkarfascia az egyes izomcsoportok között erős septumokat bocsát a mélybe az alkar distalis végének dorsalis felszínén a fasciát megerősítő harántkötegek az izmokat leszorító szalagot hoznak létre, ez a: retinaculum extensorum  a palmaris felszínen: Guyon-páholy  a m. flexor carpi ulnaris radial és distal felé leszálló izomrostjai a kéztő közelében a fascia antebrachiiba sugároznak, ezen utóbbi és a mély izmokat befedő fasciák nyomán keletkező önálló térség Fascia dorsalis manus  a retinaculum extensorumnak durva, erős harántrostozatú közvetlen folytatását képezi, ami distalisan az ujjak dorsalis aponeurosisába megy át (és a connexus intertendineikkel is szoros kapcsolatban van)  a fascia dorsalis manus a kézhát radialis és ulnaris szélén a

metacarpuscsontoknak megfelelően rögzül Palmaris fasciák retinaculum flexorum  folytatását alkotja: aponeurosis palmaris mély tenyéri fascia (fascia palmaris profunda)  9 septum segítségével kapcsolódik egymáshoz az aponeurosis palmaris és a m. interosseus palmarisokat borító mély tenyéri fascia ligamentum metacarpeum transversum superficiale  az ujjak tövénél található vékony, harántul futó szalag, mely szorosan rögzül a subcutisban  ebbe a szalagba sugárzik az aponeurosis palmaris fasciculi longitudinalese 60 Vagina tendinum 1. Dorsalis carpalis ínhüvelyek 2. Palmaris carpalis ínhüvelyek 3. Palmaris digitalis ínhüvelyek 1. Dorsalis ínhüvelyek - Vaginae synoviales dorsales  retinaculum extensorum ligamentum carpi dorsale és a septumai által fedve fut a 6 db ínrekesz  így a keletkező osteofibrosus rekeszek 9 különböző hosszúságú ín befekvésére alkalmas vagina synovialist tartalmaznak 1. rekesz: m.

abductor pollicis longus m. extensor pollicis brevis 2. rekesz: m. extensor carpi radialis longus m. extensor carpi radialis brevis 3. rekesz: m. extensor pollicis longus 4. rekesz: m. extensor digitorum m. extensor indicis 5. rekesz: m extensor digiti minimi 6. rekesz: m. extensor carpi ulnaris 2. Palmaris carpalis ínhüvelyek - Vagina synovialis palmaris  a retinaculum flexorum által csatornává záródott canalis carpin a n. medianus mellett a különböző hajlító inak, 3 vagina synovialis palmarisban lépnek át: I. vagina synovialis tendinis musculi flexoris carpi radialis (os trapezium külön csatornája, a vagina a retinaculum flexorum tapadását 2 részre osztja) II. vagina synovialis musculi flexoris pollicis longi III. vagina synovialis communis musculorum flexorum m. flexor digitorum superficialis, m flexor digitorum profundus 61 3. digitalis ínhüvelyek - Vagina synovialis digitorum manus  az 5 vagina synovialis digitorum manust

körülveszi 5 darab: vaginae fibrosae digitorum manus  részei: pars anularis vaginae fibrosae pars cruciformis vaginae fibrosae  a vagina synovialis parietalis és visceralis lemezei között ereket és idegeket tartalmazó mesotendineum található  a digitális ínhüvelyek térségében kétféle mesotendineumot különböztetünk meg: vinculum tendinum longum vinculum tendinum breve  a m. abductor pollicis longus és a m extensor pollicis brevis ínhüvelygyulladásai gyakoriak, és a processus styloideus radiira lokalizált fájdalmat eredményeznek Fossa cubiti  lefelé tekintő csúcsú háromszög alapú gödör  határai: proximálisan: m. biceps brachii (tendo) ulnarisan: m. pronator teres radialisan: m. brachioradialis alapja: m. brachialis  két oldalról határolja: sulcus bicipitalis medialis et lateralis  medialisan: a flexorok fasciájába besugárzó aponeurosis musculi bicipitis brachii (lacertus fibrosus) a könyökárok medialis

rekeszét a felszín felé lezárja 62 Canalis carpi  a sulcus carpi és a retinaculum flexorum által létrehozott csatorna  sulcus carpi: proximodistalis barázda, melyet két oldalon az eminentia carpi radialis és az eminentia carpi ulnaris határol (a retinaculum flexorum zárja csatornává)  benne fut: m. flexor pollicis longus m. flexor digitorum superficialis m. flexor digitorum profundus m. flexor carpi radialis  mellette lévő kötőszövetes barázdában fut a n medianus n. medianus  felette fut: m. palmaris longus m. flexor carpi ulnaris arteria ulnaris vena ulnaris nervus ulnaris Foveola radialis (fossa Tabatiére)  a hüvelyk abdukciójakor és extensiójakor a csukló radialis oldalán a m. extensor pollicis brevis és a m. abductor pollicis inai radial felől és a m extensor pollicis longus ulnar felől ráncban kiemelik a bőrt, a két ránc közötti gödör a foveola radialis  orvosi szempontból is fontos, mert mélyében halad át

ferdén az arteria radialis 63 Angiologia Általános értan Erek - vasa sanguinea  feladatuk a vér áramoltatása, elosztása, szívhez viszonyított helyzetük szerint: artéria  bal kamrából az aorta O 2 -dús vért szállít, a truncus pulmonalis pedig a tüdő felé szállít CO 2 -dús vért szállít capillaris  feladat: vér és szövetek közötti gáz és anyagcsere véna  vena cava superior et inferior  jobb pitvarba CO 2 -dús vért szállít Az erek falának szöveti szerkezete: 1. tunica intima (minden érszakaszon azonos) 2. tunica media 3. tunica adventitia I. Arteriae I./a Elasticus típusú artériák  systoléban a falai kitágulnak és a diastoléban folyamatosan húzódnak össze, ezzel folyamatos véráramlást biztosítanak  rétegek jellemzői: tunica intima  endothelsejtréteg határolja a lumen felé, alatta egy subendothelialis sejtréteg van, ami elasticus rostból és kevés kötőszöveti sejtből áll  fő részét

durva és körkörös lefutású elasticus és kisebb részben collagen rostok alkotják  külső határán az elasticus rostok lapokba rendeződnek  fenestrált elasticus membrán tunica media  újszülöttben 40, felnőttben 70 koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll  sok simaizomsejt és amorf sejtközötti állománya van, ami glükózaminoglikánokból áll tunica adventitia  vékony, szabálytalan, hosszanti rendezettségű elasticus és collagen rostokból áll  benne találhatóak az ér tápláló erei: vasa vasorum 64 I./b Izmos típusú középnagy artériák  feladata a test különböző részeibe szétáramló vér eloszlatása tunica intima  egy rétegnek látszik, de az endothelréteg alatt vékony, finom rostozatú kötőszövet található, ez a: membrana elastica interna (elasticus fenestrált lemez)  idősebb korban a MEI többrétegű lehet, sclerotisálhat tunica media  körkörösen v. lapos spirálba

rendezett simaizomszövet, mely között kevés elasticus és collagenrost található  az izomsejteket rácsrostból álló kötőszöveti hártya veszi körül tunica adventitia  membrana elastica externa  belső körkörös és külső hosszanti lefutású elasticus és collagen rostokból áll  a nagyobb erek adventitiájában vasa vasorumokat találunk II. Arteriolák  a capillárisok elé kapcsolt arteriolák nyomásredukciós szerepet töltenek be tunica intima  hosszanti elrendeződésű endothel sejtek, mely a vékony membrana elastica internára fekszik tunica media  3-4 simaizomsejt-réteg a nagyobb arteriolákban és 1 réteg a precapilláris arteriolákban  a sejtek között csak rácsrostváz van  a belső rétegben (v. egyetlen rétegben) a simaizomsejtek körülérik az ér körfogatát tunica adventitia  a nagyobb arteriolákban hosszanti elasticus és collagen rostköteg alkotja  a precapilláris arteriolákban ez a réteg

minimális lehet 65 Az artériák O 2 és tápanyagellátása:  az artériák belső fala elegendő O 2 -t és tápanyagot kap a tunica intimán keresztül diffúzóval, ezt segíti még a fenestrált elasticus membrán  a nagyobb artériák adventitiájában vasa vasorumok vannak, amelyek a tunica mediaba is benyomulhatnak Az artériák beidegzése: a., érző beidegzés  baro- és chemoreceptorok  az aortaív falában és az arteria carotis kezdetének sinusszerű tágulatában (sinus caroticus) az adventitia mélyebb rétegében szőlőfürtszerűen szétterülő tok nélküli idegvégződések találhatók b., motoros beidegzés  velőtlen idegek fonata hálózza be az adventitiát, e fonat ingerületátadó hálózata behatol az adventitia mélyebb rétegébe, rásimul a media külső felszínére, de oda soha nem hatol be  nincsenek idegvégződések, ún. alapfonatos beidegzés van  az idegrostok kilépve a Scwann-sejtek plasmájából a

simaizomsejtek közvetlen közelében adják le mediator anyagaikat: sympathicus vasoconstrictor rostok: noradrenalin parasympathicus vasodilatator rostok: acetil-kolin III. Capillarisok 1. Muscularis capillaris metarteriola  preferenciális (kitüntetett) nagyobb ércsatorna, ami a precapilláris arteriolát a postcapilláris venulával ív alakban összeköti  simaizomsejtek és pericyták veszik körbe  a pericyták differenciálatlan mesenchymasejtek 2. Valódi capillaris  endothelsejtek  intenzíven osztódnak: regeneratio, új capillaris  sejtek kapcsolódása: lumen felé: zonula occludens lumentől távol: macula adherens  lehet fenestrált, azaz 0,1 m-es nyílások vannak rajta, pl.: vese glomerulusai, endocrin szervek  a sejtekben pinocytotikus hólyagok  az endothelsejteket lamina basalis veszi körül, mely kb. 50 nm vastagságú finomszemcsés szerkezetű hártya 66 Angiogenezis 1. Angiogenezist serkenti: fibroblast növekedési

faktor FGF  és  tumor necrosis faktor TNF vascularis endothelialis növekedési faktor VEGF 2. Angiogenezist gátolja: thrombospondin angiostatin endostatin Endothel által secretált anyagok: 1. III-as típusú collagen, laminin, fibronectin 2. endothelin: O 2 -hiányos, ischaemiás állapotban termelődik és erős simaizomcontractiót vált ki 3. thrombocyta aktiváló faktor PAF: endothelsérülés esetén szabadul fel 4. von Willebrand faktor 5. NO  simaizomrelaxációt okoz IV. Vénák  falszerkezetük változatos  bő nyirokhálózat van a venák falában tunica intima  endothel borítja  subendothelialis kötőszövet minimális  az endothel a laza subendothelialis kötőszövettel rögzül a membrana elastica internához tunica media  vékony  kevés simaizom  főként collagen építi fel  nem lesz tartása a venáknak tunica adventitia     a vénák legvastagabb rétege hosszanti és magas

menetű spiralis lefutású rostokból áll kevés simaizom és elasticus rost vasa vasorum  mélyen behatol, biztos vérellátás 67 Vénabillentyűk - Valvula venosae      venás keringést segítik párosával, ritkábban egyesével találhatók zsákszerű intima kettőzetek a lábon, kézen és a bordák közötti venákban találhatók megakadályozzák a vér visszaáramlását Vénás sinusok, sinusoidok  capillarishoz hasonló szerkezetű, szabálytalan alakú, tág gyűjtőerek, melyek falát nem vascularis rendszerhez tartozó képletek támogatják, pl.: 1. májlebenyke hajszálereinek capillárissinusoidjai 2. hypophysis elülső lebenyének capillárisai 3. a lép postcapilláris vénás sinusai  valódi sinusok: 1. dura mater sinusai 2. vörös csontvelő vénás sinusai 3. koponyatető canales diploicijei Artériák elágazódása: 1. Ízületi anastomosishálózatok  az ízületeket erős artériás ágak látják el, amelyek az

ízület tokján kívül rete articularet képeznek, ennek jelentősége, hogy az erek a mozgás során összenyomódhatnak és a vér így csak a kollaterális keringés útján tud továbbáramolni 2. Árkád alakú artériás anastomosisok  főleg cső alakú zsigerek ellátásában vesznek részt, a zsigert ellátó 2 v. több artéria szomszédos ágai közt árkádszerű összeköttetés jön létre 3. Gyűrű alakú artériás anastomosisok  agyalapi artériás anastomosis gyűrű  circulus arteriosus Willisii Végartériák: a., absolut v anatómiai végartériák: az a terület artériái, melyet az artéria ellát és máshonnan nem kap vért (pl.: agy) b., relatív v funkcionális végartériák: azon terület artériái melyet több artéria lát el 68 Vénák elágazódása:  változatos elrendeződésűek  hajlamosak a fonatképződésre: medencebeli szervek vénás fonatai arc mély fonatai gerinccsatorna és gerinc körüli vénás fonatok 1.

Nagyvénák: vena cava inferior et superior vena axillaris vena femoralis vena jugularis interna 2. Másodlagos v harmadlagos vénák: a., mély v kísérő vénák venae commitantes  kettesével futnak az artériák mellett, az artérián végighaladó pulzushullám, a vénában egy-egy szakaszt összeprésel, a vér csak a szív felé tud elmozdulni a vénás billentyűk miatt b., felületes v bőrvénák  erős simaizom faluk van a végtagokon, de az alsó végtagon mégis varicosus értágulatok alakulnak ki  a fascián kívül a bőr alatt vannak Kettős hajszálérrendszerek - artériás csodarecék, portális venák 1. artériás csodarece: az arteriola néhány capillarishurokra oszlik, majd ezek újra egyesülnek egy arteriolában, és majd ezután oszlik valódi capillárisokra (pl.: vese glomerulusai) 2. portális vénák:  a v. portae hepatis belépve a májba újra capillarisokra bomlik, majd a máj lebenykéit átjáró sinusoidokat alkot; ezek a

sinusoidok vénákba szedődve a máj gyűjtőereivel (vv. hepaticae) együtt csatlakoznak a vena cava inferiorhoz; funkció: az emésztőrendszerből felszívott anyagok nem jutnak közvetlenül a keringésbe és a máj ártalmatlanná tudja tenni az idegen és mérgező anyagokat  hypophysis elülső lebenyének vénái Arteriovenosus anastomosisok, érzáró készülékek  arteriovenosus anastomosis: az arteriolákat és venulákat közvetlenül összekötő, kisebb arteriolának megfelelő ágak  lehetnek bennük lumenzáró berendezések, ezek az intima párnaszerű kiemelkedései; pl.: chromaffin szövetek, nemi szervek erectilis szövetei 69 Kisvérkör: ventriculus dexter  truncus pulmonalis  arteria pulmonalis dextra et sinistra  capillarisok  venae pulmonales dextrae et sinistrae  atrium sinistrum Nagyvérkör: ventriculus sinister  aorta  artériák  arteriolák  capillarisok  venulák  venák  vena cava

superior et inferior  atrium dextrum 70 Aorta  3 szakaszra osztható: 1. felszálló aorta: aorta ascendens 2. aortaív: arcus aortae 3. leszálló aorta: aorta descendens Aorta ascendens  eredése felett megvastagodás van: bulbus aortae  sinus aortae külső formai megnyilvánulása, amit a 3 semilunaris billentyűtasak kiöblösödése okoz  a két elülső sinusból ered az arteria coronaria dextra et sinistra  az aorta ascendens kb. 10-12 cm-en a pericardiumon belül halad Arcus aortae  3 ága van: 1. ág: truncus brachiocephalicus seu: a anonyma a innominata, a brachiocephalica  kettágazik: arteria subclavia dextra arteria carotis communis dextra 2. ág: arteria carotis communis sinistra 3. ág: arteria subclavia sinistra  az arteria carotis communis a pajzsporc magasságában oszlik arteria carotis internára és arteria carotis externára arteria carotis interna  agy vérellátása arteria externa  fej lágyrészeinek ellátása

arteria subclavia  arteria axillaris  arteria brachialis Aorta descendens  a L 1 csigolya előtt halad át a rekeszen: hiatus aorticus  a nyílás felett: aorta thoracica a nyílás alatt: aorta abdominalis  az aorta abdominalis folytatása: arteria iliaca communis dextra et sinistra 71 Az arteria subclavia ágrendszere Három szakaszát különböztetjük meg: az ún. mellkasi szakaszát a fossa scalenotrachealisban, a muscularis szakaszát a scalenus hasadékban és a nyaki szakaszát a scalenus hasadékon túl a clavicula alatti kilépéséig. 1. Mellkasi szakasz (fossa scalenotrachealisban) a., arteria vertebralis  a jobb és baloldali arteria vertebralis a nyúltvelő és a híd határán egyesül és mint arteria basilaris halad tovább b., arteria thoracica interna  anastomisál az arteria epigastrica inferiorral (ex a iliaca externa) seu: a. mammaria interna  ágai arteria pericardiacophrenica arteria musculophrenica  rectus hüvelyen

belüli része: arteria epigastrica superior c., truncus thyrocervicalis  ágai arteria cervicalis ascendens arteria cervicalis superficialis arteria suprascapularis arteria thyroidea inferior arteria transversa scapulae  a. circumflexa scapulae 2. A muscularis szakasz ágai (scalenus-hasadékban) truncus costocervicalis  ágai arteria intercostalis suprema arteria cervicalis profunda 3. A nyaki szakasz ágai (scalenus hasadáktól a claviculáig) arteria transversa colli 72 Az arteria axillaris ágrendszere Az arteria axillaris az arteria subclavia egyenes folytatása a kulcscsont alatt való áthaladásán túl. Lefutása lógó kar mellet nehezen határozható meg külső tájékozódási pontokhoz viszonyítva. A clavicula alsó szélének közepétől kifelé és felfelé domború ívben a scapula processus coracoideusának kitapintható csúcsától medialisan hajlik le függőleges irányba. Biztosabban meghatározható a helyzete a törzs frontalis síkjában

vízszintesig abdukált kar mellett. Irányát és helyét megközelítőleg egy olyan egyenes adja meg, amely a clavicula alsó szélének közepét a könyökhajlatban kitapintható m. biceps brachii inától medialisan fekvő ponttal köti össze. Ez a vonal nemcsak az arteria axillaris, de a folytatásába eső arteria brachialis lefutását is jelzi. Arteria axillarisnak számítjuk az eret, a hátsó hónaljredővel való kereszteződéséig, azon túl már arteria brachialis. Felső szakasza - különösen lógó kar mellett - még ráfekszik a mellkas falára, alsó fele a fossa axillaris oldalsó falához fekve a kar medialis felszínére húzódik át. Tőle medialisan halad a vena axillaris A plexus brachialis idegtörzsei eleinte nagyobbára lateralis oldalát ölelik körül, majd alsó szakaszában a karfonat három fasciculusa mindinkább közrefogja az artériát. Elölről az ér nagy részét takarja a m pectoralis major és a fascia clavipectoralis. Az elülső

hónaljredőn túl, a fossa axillaris oldalsó falán, a bőrön kívül az ér-ideg köteget csak a fascia axillaris takarja, mely a m. coracobrachialis által okozott kiemelkedés mögött abdukált karon jól kitapintható, sőt sovány egyénen jól látható is az arteria axillaris lüktetésével együtt. Ágak: 1. szakasz: arteria thoracoacromialis  ágai ramus deltoideus ramus acromialis rami pectorales arteria thoracica suprema (seu: a. thoracalis suprema) 2. szakasz: arteria thoracalis lateralis arteria subscapularis  ágai arteria circumflexa scapulae  a fossa supraspinata mélyén anastomosál az arteria suprascapularissal arteria thoracodorsalis 3. szakasz: arteria circumflexa humeri anterior arteria circumflexa humeri posterior 73 Vena cava superior (jobb pitvarba ömlik)  vena brachiocephalica dextra et sinistra  vena jugularis interna + vena subclavia  angulus venosus Pirogov-szöglet: vénás szöglet, mely a vena jugularis interna

és a vena subclavia összeömlésénél jön létre, a két ér itt egyesül vena brachiocephalicává  balról beleömlik: ductus thoracicus (3/4 nyirok) jobbról beleömlik: truncus lymphaticus dexter (1/4 nyirok) Vena cava inferior diaphragmán átlép: hiatus venae cavae inferioris L 4-5 csigolya közti porckorong magasságában kezdődik vena iliaca communis dextra et sinistra (70-80-os összeömléséből jön létre)  vena iliaca externa et interna  vena femoralis 74 A felső végtag artériás rendszere arteria brachialis  az arteria axillaris folytatása a hátsó hónaljredővel való kereszteződésétől  lefutása: a sulcus bicipitalis medialisban halad a könyökárok közepe felé  a m. biceps brachii inától medialisan halad az aponeurosis musculi bicipitis alatt  a fossa cubiti közepén ágazik el két végágára: arteria ulnaris arteria radialis  ágai: arteria profunda brachii  a m. teres major et minor ina alatt válik

le, és a n radialis kíséretében a sulcus nervi radialisban a kar dorsalis oldalára kanyarodik  a felkar közepe táján két végágra oszlik: arteria collateralis radialis (n. radialisszal) arteria collateralis media arteria collateralis superior arteria collateralis inferior  átfúrja a septum intermuscularet és a könyökhöz megy arteriae nutriciae 75 arteria ulnaris  a fossa cubitit a m. flexor digitorum profundus felett hagyja el  medialis irányba fut és az alkar harmadánál eléri annak medialis szélét, ahol csatlakozik hozzá a nervus ulnaris  ezután a m. flexor carpi ulnaris által fedve az os pisiforme felé tart  a csuklótájékon felületessé válik, de vastagodott fascia antebrachii takarja  az os pisiforme és a hamulus ossis hamati radialis oldalán lép be a tenyérbe az ideggel együtt, a retinaculum flexorum felett  felületes tenyérívben folytatódik: arcus palmaris superficialis (ramus palmaris superficialis) 

ágai: arteria interossea communis arteria interossea anterior arteria mediana  n. medianust kíséri seu: a comitans nervi mediani arteria interossea posterior arteria recurrens interossea arteria recurrens ulnaris anterior arteria recurrens ulnaris posterior ramus palmaris profundus  az os pisiformetól distalisan átfúrja a hypothenar izmait, a tenyér mélyébe megy, ahol részt vesz a mély tenyéri ív alkotásában rr. carpales dorsales et palmares rr. musculares 76 arteria radialis     az arteria ulnarisnál kicsit gyengébb ág a fossa cubititől a processus styloideus radii felé tart a radius elülső felszínén csak a bőr és a fascia antebrachii takarja  pulzustapintás lefutása a kézen: a m. abductor pollicis longus és a m extensor pollicis brevis ina alatt belép a fossa radialisba, majd a m. extensor pollicis longus ina alatt áttér a kézhátra és az I. spatium interosseum tövén befut a tenyér mélyébe, ahol a mély

tenyéri ívet alkotja  ágai: arteria recurrens radialis ramus palmaris superficialis  felületes tenyéri ívet lezáró ág ramus carpalis dorsalis  foveola radialisban válik le ramus carpalis palmaris arteriae metacarpae dorsales  az ujjak dorsalis oldalát látják el a középpercek közepéig arteriae digitales dorsales arteria princeps pollicis arteria metacarpalis I. arteria radialis indicis végága alkotja: arcus palmaris profundus Arcus palmaris profundus  a kézközépcsontok basisánál található  mély tenyéri ív: m. interosseusok volaris felszínén, aponeurosis palmaris alatt arteria radialis (I. spatium interosseum tövénél mélybe furakodott ága)  résztvevő erek: arteria ulnaris ramus palmaris profundus  ívből erednek: arteria metacarpea palmaris 4  2-5. ujjak metacarpusközeiben  ellátják a tenyér mély szöveteit  anastomosálnak: 1. arteriae digitales palmares communesszal 2. rami perforantes  dorsalis

kézközépartériákkal létesít kapcsolatot  az anastomosisrendszer biztosítja, hogy a felületes tenyéri ív összenyomása esetén is elegendő vér jusson az ujjakhoz 77 Arcus palmaris superficialis  distalisan, a metacarpusok feje közelében, aponeurosis palmaris felett  résztvevő erek: arteria ulnaris arteria radialis ramus palmaris superficialis  az ívből erednek: arteria digitalis palmaris communis 3  2-3., 3-4, 4-5 ujjak felé irányulnak, majd szétoszlanak  arteria digitalis palmaris propria  az ujjak volaris oldalának szélén haladnak  de a középső ujjperc közepétől distalisan az ujjak dorsalis felszínét is ellátja arteria digitalis propria  kisujjhoz futó ág, mely közvetlenül a tenyéri ívből ágazik le arteria princeps pollicis Rete articulare cubiti  a könyök artériás hálózata  jelentősége: az arteria brachialis lekötése után ezen hálózat segítségével gyorsan, kielégítő

collaterális keringés alakul ki  résztvevő erek: arteria collateralis ulnaris superior arteria collateralis ulnaris inferior arteria recurrens ulnaris arteria recurrens radialis arteria recurrens interossea 78 A felső végtag vénás rendszere  két fő csoport: 1. mélyvénás rendszer 2. felületes vénás rendszer 1. Mélyvénák: az artériákkal együtt haladnak és az arteria brachialis közepétől lefelé két véna kísér egy artériát vena ulnaris vena radialis vena brachialis  vena axillaris  vena subclavia  vena brachiocephalica  vena cava superior 2. Felületes vénás rendszer rete venosum palmare manus rete venosum dorsale manus plexus venosus dorsalis manus  2 nagyvéna vezeti el  ulnarisan: vena basilica radialisan: vena cephalica  az alkar harmadánál a volaris oldalra fordulnak át vena basilica vena cephalica      sulcus bicipitalis lateralisban halad, majd a sulcus deltoideopectoralisba fekszik,

ezt követően a trigonum clavipectoralehoz fut  vena axillarisba torkollik ( a vena axillaris a szívkatéterezés vénája) a sulcus bicipitalis medialisban halad hiatus basilicuson átfúrja a fasciát n. cutaneus antebrachii medialisszal fut vena brachialisba ömlik 79 Anastomosisok  nagyobb erek összeköttetései a normális keringés biztosítása érdekében  pl.: rete articulare cubiti, plexus venosus dorsalis manus  vena cephalica és vena basilica közötti anastomosisok: 1. N-alakú vena basilica vena cephalica vena mediana cubiti (vérvétel, iv. injekció) 2. M-alakú vena basilica vena cephalica vena mediana basilic vena mediana cephalica vena mediana antebrachii Felületes vénás elvezetés: Dorsum manus: venae metacarpeae dorsales  közöttük néhány ág igen fejlett, így jön létre a vv. metacarpeae dorsalesek összeömléséből a: vena cephalica accessoria seu: vena salvatella vena basilica  kisujj vena metacarpea

dorsalisából indul vena cephalica  nagyujj vena metacarpea dorsalisából indul  a tájék vénái anastomotikus hálózatot hoznak létre, melynek neve: rete venosum dorsale manus (a vénáktól takartan itt található: n. ulnaris r dorsalis; n radialis r superficialis) Antebrachium: vena cephalica (lat.)  n cutaneus antebrachii lateralis kíséri vena basilica (med.)  n cutaneus antebrachii medialis kíséri vena mediana antebrachii  az alkar közepén a tenyérből felszálló vénák anastomosálnak és ebből a rendszerből ered a vena mediana antebrachii vena mediana cubiti N- és M-alakú anastomosis! 80 Brachium: vena cephalica  sulcus bicipitalis lateralis  sulcus deltoideopectoralis   trigonum clavipectorale  vena axillarisba ömlik vena basilica  a hiatus basilicuson átjut a fascia brachiin és a vena brachialisba ömlik Vena axillaris  vena brachialis egyenes folytatása  felveszi: vena jugularis interna  vena

occipitalis vena jugularis anterior (arcus venosus jugularis) vena thoracoepigastrica vena thoracoacromialis vena thoracica interna  folytatása: vena subclavia (2)  vena brachiocephalica (2)  vena cava superior (1) 81 A felső végtag idegellátása PLEXUS BRACHIALIS 1., radixok közvetlen ágai: n. dorsalis scapulae C 5  n. thoracicus longus C 5-6-7  2., truncusok közvetlen ágai tr superior: n. subclavius C 5-6  n. suprascapularis C 5-6  3., a fasciculusok közvetlen ágai, melyek nem mennek ki a végtagra: nn. pectorales mediales et laterales C 5-6-7-8 -Th 1  nn. subscapulares C 5-6  n. thoracodorsalis C 5-6-7  4., fasciculus posterior ágai: n. axillaris C 5-6  n. radialis C 5-6-7-8 -Th 1  5., fasciculus lateralis ágai: n. musculocutaneus C 5-6-7  n. medianus (pars lateralis) C 6-7  6., fasciculus medialis ágai: n. medianus (pars medialis) C 8 -Th 1  n. ulnaris C 8 -Th 1  n.

cutaneus brachii medialis C 8 -Th 1  n. cutaneus antebrachii medialis C 8 -Th 1  n. intercostobrachialis: a Th 2 bordaközti ideg ága, anastomosál a nervus cutaneus brachii medialisszal 82 A PLEXUS BRACHIALIS ÁGRENDSZERE 1., C 5-8 és Th 1 szelvényből ered: C 5-6 : a ganglion cervicale mediusból ramus communicans griseust kapnak C 7-8 : a ganglion cervicale inferiusból ggl. stellatum kapnak rostokat  a radixok a m. scalenus anterior et medius eredő csipkéi között a hiatus scalenin keresztül lépnek elő  a fonat alatt halad az a. subclavia 2., A karfonaton 2 részt különböztetünk meg: pars supraclavicularis  truncusok alkotják pars infraclavicularis  fasciculusok alkotják  az elsődleges kötegeknél truncust superiort, mediust és inferiort, míg a fasciculusokat az arteria axillarishoz való viszonyuk alapján nevezzük el: fasciculus lateralis, fasciculus medialis et fasciculus posterior 83 Vállövi ágak: n. dorsalis

scapulae   tr. superior ága innervatio: m. levator scapulae et mm rhomboidei n. thoracicus longus   tr. superior ága innervatio: m. serratus anterior n. suprascapularis    tr. superior ága az arteria suprascapularis kíséretében halad, de az ideg a ligamentum transversum scapulae superior alatt, míg az a. suprascapularis afölött lép át innervatio: m. supraspinatus et infraspinatus, érzőágakat ad az art. acromioclavicularishoz és art humerihez n. subclavius    tr. superior ága lehet a n. phrenicus mellékága is innervatio: m. subclavius nn. subscapulares   fasciculus posteriorból ered innervatio: m. subscapularis, m teres major n. thoracodorsalis    fasciculus posteriorból ered arteria subscapularis et arteria thoracodorsalis mentén halad lefelé innervatio: m. latissimus dorsi n. pectoralis medialis et lateralis    fasciculus medialis et lateralis ága átfúrja a fascia clavipectoralist

innervatio: m. pectoralis minor et major 84 A szabad felső végtag idegei nervus musculocutaneus     fasciculus lateralisból ered átfúrja a m. coracobrachialist innervatio: kar flexorai érző végága: n. cutaneus antebrachii medialis  a m. biceps brachii inától lateralisan lép elő a fascián nervus medianus  fasciculus lateralis et medialisból ered  sulcus bicipitalis medialisban fut  arteria brachialistól lateralisan fut  alsó harmadában a medialis oldalra tér  ágakat ad könyökhöz  a fascia antebrachii a felületes flexorokhoz rögzíti alulról az alkaron  a m. palmaris longus alatt belép a canalis carpiba  oszlása: nn. digitales palmares communes  ujjak tövén: nn. digitales palmares proprii 2-2 érzően beidegez volarisan 7 ujjszélet radial felől ágai: rr. musculares - alkarflexorokat innerválja, kivétel: m flexor carpi ulnaris és m. flexor digitorum profundus n. interosseus

antebrachii anterior m. pronator quadratus m. flexor pollicis longus m. flexor digitorum profundus pars radialis ramus palmaris  hüvelypárnák és a pollex radialis részét innerválja nn. digitales palmares communes  nn. digitales palmares proprii bénulás: hajlításkor "eskükéz”-tartás, amikor csak a IV-V. ujjakat tudjuk hajlítani, a thenarizomzat elsorvadt 85 nervus ulnaris   fasciculus medialis ága a sulcus bicipitalis medialisban az arteria brachialis medialis oldalán halad  a felkar közepén átfúrja a septum intermusculare medialet  az epicondylus medialis alatt lévő sulcus nervi ulnarisba fekszik  m. flexor carpi ulnaris által fedve az alkar elülső felszínére kerül  az arteria ulnarisszal halad és az os pisiformétól radialisan a retinaculum flexorum felett lép be a tenyérbe ágai: rami musculares - m. flexor carpi ulnaris és m flexor digitorum profundus ramus dorsalis nervi ulnaris  nervus digitalis

dorsalis 5db dorsalisan 5 ujjszél ulnar felőli innervációját látja el nn. digitales dorsales communes  nn. digitales dorsales proprii  5 dorsalis ujjszél ulnar felől, a középperc közepéig ramus palmaris nervi ulnaris  ulnaris regio a hypothenar felett ramus profundus nervi ulnaris kisujjpárna mm. interossei m. lumbricalis II-IV m. adductor pollicis m. flexor pollicis longus ramus superficialis nervi ulnaris  palmarisan ulnar felől 3 ujjszél  nn. digitales palmares communes  nn. digitales palmares proprii n. ulnaris bénulása: "karomkéz"-tartás a mm interossei és mm lumbricales denerváció miatt az alappercek feszítettek, míg a distalis percek hajlított helyzetűek az antagonisták hatására 86 nervus cutaneus brachii medialis   fasciculus medialis ága 2. vagy 3 bordaközti ideggel alkotott anastomosisa: n intercostobrachialis nervus cutaneus antebrachii medialis  a hiatus basilicuson keresztül kerül a bőr

alá:  ramus anterior ramus ulnaris nervus radialis   fasciculus posteriorból ered lefutás: a. axillaris et a brachialis mögött  az arteria profunda brachii kíséretében a sulcus nervi radialisba kerül  spiralisan megkerüli a humerust és a felkar alsó és középső harmada táján átfúrja a septum intermusculare lateralet  a könyök hajlat lateralis részében 2 végágra oszlik ramus profundus  ramus superficialis  végága: a foveola radialis alatt éri el a kézhát bőrét n. interosseus antebrachii posterior kéztőízületet innerválja  végága: nn. digitales dorsales communes  nn. digitales dorsales proprii dorsalisan 5 ujjszélet innervál radial felől n. radialis felkari ágai: nervus cutaneus brachii posterior rami musculares  m. triceps brachii, m anconeus, m brachioradialis, m. extensor carpi radialis longus et brevis nervus cutaneus antebrachii posterior  septum intermusculare laterale mentén

éri el bőrt nervus radialis bénulás: "lógó kéz" - a feszítők kiesése miatt sem a csuklóízületben, sem az ujjak ízületeiben nincs lehetőség a feszítésre 87 nervus axillaris  fasciculus posteriorból ered:  hiatus axillaris lateralis  m. deltoideus alatt ágazódik el  érző ága: nervus cutaneus brachii lateralis superior  innervatio: m. deltoideus, m teres minor 88