Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjog, eljárási kérdések B

1 II. Eljárási kérdések (B tételek) B/1. Tétel A szabálysértés miatt eljáró hatóságok hatásköre 32.§ (1) Szabsértés miatt -ha a szabsértést meghatározó jogszabály mésként nem rendelkezik -a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. (2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó szab.sérétsen kívül más szabsértés miatt is eljárás indul, a jegyző -a közlekedésrendészeti és a vám- és deviza-szab.sértések kivételével- az egyébként hatáskörébe nem tartozó szab.sértés miatt is eljárhat A szab.sértési hatóságokon belül általános hatáskörű szabsértési hatóság a helyi önk. jegyzője, mint önk-i szabsértési hatóság Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a jegyző jár el minden olyan szab.sértési ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más szab.sértési hatóság hatáskörébe Az általános hatáskörű szab.sértési hatóságokhoz

képest különös szabsértési hatósági jogkörrel rendelkezik a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség. Megahtározott ügyekre kiterjedő szab.sértési hatáskörrel rendelkeznek az Sztv 35.§-ában említett szabsértés miatt eljáró más szervek az ún felügyeletek Ezek:  határőrség,  az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat,  fogyasztóvédelmi felügyelőség,  bányakapitányság,  munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő,  hírközlési felügyelet területi szervei,  nemzeti park igazgatóságok,szerencsejáték felügyelet. Önkormányzati szab.sértési hatóság: az Sztv 32§ (1) bek szerint az általános hatáskörű önk-i szab.sértési hatóságok a következők -községi, nagyközségi önk. jegyzője, -városi önk. jegyzője, -megyei jogú városi önk. jegyzője, -fővárosi kerületi önk. jegyzője Rendőrség, mint szab.sértési hatóság: 33.§ (1) A rendőrség hatáskörébe utalt szabsértések miatt

a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szervek járnak el. (2) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szab.sértésen kívül más szab.sértés miatt is eljárás indul, a rendőrség -a vám- és devizaszabsértésekkivételével- az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabsértés miatt is eljárhat. A ténylegesen előforduló szab.sértések döntő többségét, mintegy 70%-át amelynek legnagyobb része közúti közlekedési szab.sértés a rendőrség, mint szabsértési hatóság bíráljja el. 2 A rendőrség hatáskörébe az Sztv-ben meghatározott következő szab.sértések tartoznak: -ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szab.sértés, -lőfegyverrel kapcsolatos szab.sértés -rendzavarás, -szexuális zolgáltatásra való felhívás tilalma, -szexuálus szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma, -vallásgyakorlás jogának meggsértése,

-gyülekezési joggal visszaélés. Vám- és pénzügyőrég, mint szab.sértési hatóság: 34.§ (1) Pénzügyi szabsértés miatt a megye székhelyén működő vámhivatal, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal, a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatala jár el. (2) Nem magyar állapolgár, vmint ismeretlen elkövető által az országhatár átlépésekor elkövetett, vagy ott felderített vám- és deviza-szab.sértés miatt a vámhivatal jár el. A vám- és pénzügyőrség hatáskörébe az Sztv.-ben meghatározott következő szab.sértések tartoznak: -vámszab.sértés, -vámszab.sértés elkövetőjének segítése, -devizaszab.sértés, -fémjelzési szab.sértés, -pénzutámzattal kapcsolatos szabályok megszegése. Szabálysértés miatt eljáró más szervek (Felügyeletek): 35.§ A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabsértési ügyekben a szabsértési hatóság jogkörét gyakorolják -a határőrség, -az Állami

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, megyei, főv.kerületi, repülőtéri inézetei, -a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ill. a Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségei, -a bányakapitányságok, ill. különösen jelentős ügyben a Magyar Bányászati Hivatal, -a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő, -a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, -nemzeti park igazgatóságok, -a Szerencsejáték Felügyelet. 3 B/2. Tétel Az illetékesség Az eljárásban az illetékesség arra ad választ, hogy az azonos hatáskörű szab.sértési hatóságok közül melyiknek kell eljárniaEz a jogosultság a szabsértési hatóság oldaláról álatlában eljárási kötelezettséget is jelent. Általános illetékesség: az illetékesség szabályok elsődleges célja, hogy mind az eljáró szerv, mind az eljárásban résztveveők részére lehetőség szerint gyors

és költségkímélő, egyszerű eljárást biztosítson. E célnak az felel meg, ha a szabsértési eljárásban az általános illetékesség az eljárás alá vont személy lakóhelyén alapul. Kivételes illetékesség: az Sztv. a gyorsaság és az eredményesség érdekében kivételes illetékességet is megállapít. Ezek a következők: a.) Az eljárás alá vont személy tartózkodási helye: a tartózkodási hely nem végleges, de huzamosabb ideig tartó állapotot jelöl, ezért a lakóhelyre történő visszatérés időben hosszabb ideig elhúzhatná az eljárást. b.) Az eljárás alá vont személy munkahelye, szolgálati helye: a munkahely, szolgálati hely fogalmát sz Sztv. általános tartalommal használja az illetékesség szabályai körében a munka végzésének helyeként. c.) Az elkövetés helye: a büntetőeljárásban az elkövetés helye alapján állapítható meg az eljárásra illetékes hatóság. Itt ugyanis a tett elkövetése színhelyének

különös jelentősége van a tényálllás tisztázása, a bűncsel. okainak feltárása szempontjából. Az elkövetés helye az a hely, ahol az elkövető a szabsértési tényállás elemeit megvalósítja. d.) A cselekmény felderítésének helye: az a hely, ahol a hatóság a szabsértési tényállás megvalósulását észleli. Ezt a szabályt jellemzően a vám- és devizaszabsértések elbírálásának indokolt alkalmazni e.)Megelőzésen alapuló illetékesség: több eljárás alá vont személy esetén (ha különböző lakóhelyen laknak) bármelyikük lakóhelye alapján meg lehet állapítani az eljáró szab.sértési hatóság illetékességét E szabály figyelembevételével az az irányadó, hogy az a szab.sértési hatóság illetékes, amely intézkedésével megelőzte a másik hatóságot. f.) Központosított illetékesség: az Sztv lehetőséget ad arra, hogy a szabsértési hatóság felügyeletét ellátó miniszter elrendelehti, hogy egyes

szab.sértések miatt a főváros, ill. a megyei jogú város egész területén egyetlen szabsértési hatóság járjon el.Budapest főváros egyes kerületeiben kerületközi önk-i szabsértési hatóságok működnek. A hatásköri és illetékesség összeütközés: Az Sztv. illetékességi szabályai megfelelően biztosítják, hogy egy adott ügyben mindig az a szab.sértési hatóság járjon el, amely a gyors és eredményes eljárás lefolytatásásra alkalmas, ez azonban esetenként hatásköri és illetékességi összeütközéssel járhat. Ha különböző szabsértési hatóságok között merül fel vita arról, hogy melyik szervnek kell eljárnia hatásköri összeütközés, ha azonos szab.sértési hatóságok között merül fel vita illetékességi összeütközés áll fenn Az összeütközés alapulhat azon, hogy több szab.sértési hatóság is el akar járni a szab.sértési ügyben -ez pozitív összeütközés Ha viszont egyik jogosított szab.sértési

hatóság sem kíván eljárni- negatív összeütközés áll fenn. 4 Áttétel: A szab.sértési hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben és illetékességi területén járhat el. A szabsértési hatóságnak a feljelentés nem ahhoz a hatáskörrel rendelkező szervhez érkezik, amelyet a szab.sértési tényállást meghállapító jogszabály megjelöl, a szab.sértési feljelentést haladéktalanul át kell tenni a hatáskörrel rendelekző szervhez. A bíróság hatásköre és illetékessége: A bíróság hatásköre a kifogás elbírálására épül, ezt a jogkört a helyi bíróság gyakorolja. Az illetékességet a kifogás tárgyát képező szabsértési határozat dönti el. A határozatot hozó szabsértési hatóság székhelye szerinti helyi bíróságnak kell eljárnia. Az ügyész hatásköre, illetékessége: Járulékos, a bíróságéhoz igazodik. Ettől az általános azabálytól a legfőbb ügyész, ill a megyei (fővárosi) főügyész

rendelekzésével eltérhet. 5 B/3. Tétel A kizárás általános szabályai A kizárás jogintézménye hivatott biztosítani, hogy a szab.sértési eljárásban az objektíve tényállás megállapításával megfelelő döntést hozzanak. Okai: lehet objektív, amelynek fennállása esetén minden további mérlegelés szükségtelen és lehet szubjektív pl. haragos viszony, amelynek következtében vizsgálat eredményezheti az ügyintéző kizárását. 1.) Objektív kizárási ok: Az Sztv objektív kizárási oknak minősíti, hogy az eljárásban a hatóság tagként nem járhat el az, aki az ügyben az eljárás alá vont személy vagy védő, továbbá sértett, feljelent vagy ezek képviselője, azok hozzátartozója vesz vagy vett részt. A hatóság tagja megjelölés alatt azt a személyt kell érteni, akinek a szabsértési ügy eldöntése hatósági hatáskörébe tartozik, ill. azt a személyt, aki a hatóság részéről az ügyet elbírálja, eljárási

cselekményt végez. Az Sztv. objektív kizárási oknak tekinti e személyekkel a hozzátartozói kapcsolatot is. Ki kell zárni az ügyintézésből azt, aki az eljárás alá vont személy egyenesági rokona (szülő, nagyszülő, gyermek vagy unoka), vagy egyenesági rokonának házastársa. Ki kell zárni még az eljárás alá vont testvérét, házatársát, (élettársát) és ezek egyenesági rokonát, testvérét, testvérének házastársát is. Objektív kizárási ok az is ha ki a szab.sértési ügybent mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt, ő az elbírálásban akkor hatóság tagjaként nem járhat el. 2.) Szubjektív kizárási ok: az elfogultság, mivel ilyen esetben az érintett személytől egyáltalán nem várható el megalapozott döntés. A kizárás alapja ebben az esetben mérlegeslés tárgya. Sem objektív, sem pedig szubjektív kizárási oknak nem tekinthető, ha a szab.sértési hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott

szab.sértés miatt -hivatalból- tesz feljelentést A polgármesteri hivatal ellenőrző tevékenysége során feltárhat olyan jogsértő cseéelményeket, amelyek szab.sértést valósítanak meg pl. engedély nélküli építkezés A jegyző tehát ilyen esetben feljelentést tehet hivatalból, a tudomására jutott szab.sértés miatt, s nem kizárási ok, hogy szab.sértési eljárásban az ő általa kiadmányozott határozattal hoznak döntést Fontos garanciális szabály, hogy a sab.sértési hatóságnak az a tagja, aki kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el. Kizárási okot a szab.sértési hatóság tagján kívül az eljárás alá vont személy és a sértett is bejelenthet, de hivatalból is lehetésges a kizárási ok észlelése.  Ha a kizárás az önk-i szab.sértés vezetőjével (jegyző) szemben merül fel fővárosi, megyei közig,hivatal vezetője jelöli ki az eljárásra jogosult másik hatóságot .

 Ha a kizárás az önk-i szab.sértési hatóságnál dolgozó ügyintézővel szemben merül fel-a jegyző jelöli ki a másik személyt.  Ha a kizárás a rendőrség vezetőjével szemben merül fel- a fővárosi, megyei rendőrkapitányságnak kell másik rendőrhatóságot kijelölni.  Ha a kizárás a rendőrség hatáskörébe tartozó szab.sértési ügyben eljáró ügyintézővel szemben merül fel- a rendőrkapitányság vezetője jelöli ki a másik személyt. 6 Ügyész kizárása: Az ügyész a bíróság elé nem kerülő szab.sértési határozatok panaszfóruma Ügyészként szab.sértési eljárásban nem vehet részt az, aki a panaszra alapot adó eljárásban a szab.sértési hatóság tagjaként vett részt Bíró kizárása: Aki ügydöntő hatáskörben vett részt korábban azokban a szab.sértési eljárásokban, amelyek során keletkezett érdemi határozatok bírósági felülvizsgálatára kerül sor, nyilvánvaló, hogy előbb utróbb

bróként nem járhat el a „saját” döntése felülvizsgálatában. 7 B/4. Tétel Az eljárás alá vont személy jogi helyzete a szabálysértési eljárásban 47.§ (1) E tv alkalmazásában eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szab.sértési eljárás lefolytatják (2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szeb.sértési eljárás (3) Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, a szab.sértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet. (4) Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, ill. készíthet Az államtitkot v szolgálati titkot tartalmzó másolatot a hatóság épületéből ki nem viheti. Szab.sértési eljárás

az ellen a természetes személy ellen folytatható, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy az Sztv-ben meghatározott jszb-ban szab.sértésnek nyilvánított jogellenes cselekmény miatt felelősségre vonható. Az ártatlanság vélelme alapján azonban az eljárás tartalma alatt nem nevezhetjük elkövetőnek azt, akiről a szab.sértési hatóság, v bíróság jogerős határozatban nem állapította meg, hogy a szab.sértéssé nyilvánított cselekményt megvalósította, a ezért felelősséggel tartozik. Ezért az Sztv. a szabsértés alanyának megjelölésére az eljárásnak a határozat jogerőre emelkedését megelőző szakaszában az „eljárás alá vont személy„ fogalmát alkalmazza. A 47.§ meghatározza, hogy az eljárás alá vont személyt az eljárás folyamán milyen jogok illetik meg. A felsorolás nem teljes Az eljárás alá vont személyt ezen kívül még más jogok is megilletik, amelyeket a tv. másutt rögzít Ilyenek pl a határozatok és az

intézkedések elleni jogorvoslathoz való jog, a bírósági tárgyaláson való részvétel joga, a perújítás kezdeményezésének joga. Az alapvető jogok közé tartozik, hogy az eljárás alá vont személy megismerheti milyen szab.sértéssel gyanúsítják, s az eljárás megindítása milyen tényeken, bizonyítékokon alapszik. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy az eljárás minden szakaszában aktívan részt vehessen és kérdéseivel, észrevételeivel, javaslataival hozzájárulhasson a tényállás tisztázásához. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik, hogy az ügyére vonatkozó minden információt meg kell neki adni oly módon is, hogy betekinthessen az ügyének irataiba és azokról másolatot is kérhessen vagy készíthessen. Ezt a jogot csupán az államtitok és szolgálati titok védelme korlátozza Az eljárás alá vont személy azonban a hatóságoknál ezeknek az iratoknak a tartalmát is megismerheti. 8 B/5. Tétel A védő a szabálysértési

eljárásban 48.§ (1) Védő lehet a szabálysértési eljárás bármely szakaszában: a.) meghatalmazás, illetőleg kirendelés alapján az ügyvéd, továbbá az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója, b.) az eljárás alá vont személy törvényes képviselője (2) Ügyvéd helyetteseként ügyvédjelölt is eljárhat. (3) Védőt az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője, továbbá nagykorú hozzátartozója hatalmazhat meg. (4) Több eljárás alá vont személy érdekében ugyanaz a védő csak akkor játhat el, ha az eljárás alá vont személyek érdekei nem ellentétesek. 49.§ Nem védhető a.) a sértett, a sértett hozzátartozója és képviselője, b.) aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, ügyész vagy bíró járt el, c.) aki az ügyben tanúként, szakértőként, vagy tolmácsként vesz vagy vett részt. 50.§ A védő kérdezési, indítványtételi, illetőleg irat- megtekintési jogaira a 47§ (3) és (4)

bekezdése az irányadó. A szabálysértés miatt eljárás alá vont személynek joga van arra, hogy az ellene indított ügyben személyesen vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék. A védő az eljárás alá vont személy érdekeit képviseli a szabálysértési eljárásban. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságoknak kötelességük elősegíteni, hogy az eljárás alá vont személy a védekezési jogát védő segítségével is gyakorolhassa. A védő a) választott képviselőként, b) kirendelés vagy c) meghatalmazás nélkül is a törvény rendelkezése alapján járhat el az eljárás alá vont személy érdekében. a) A választott védő meghatalmazás alapján jár el. Védőt elsősorban az eljárás alá vont személy választhat, de jogosult erre a törvényes képviselője és a nagykorú hozzátartozója is. Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és

az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia = teljes bizonyító erejű magánokirat. b) Szabálysértési ügyekben védő közreműködése általában nem kötelező. Kivétel: elzárással is sújtható szabálysértés. Ha az őrizetbe vett személynek nincs választott védője, az Sztv. védő kirendelését írja elő A kirendelt védő köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá az eljárás alá vont személlyel a kapcsolatot felvenni. c) Az eljárás alá vont személy nem mindig él a védőválasztás jogával. Ilyenkor a törvény rendelkezése alapján meghatalmazás nélkül elláthatja a védői feladatokat a nagykorú hozzátartozója, illetve a törvényes képviselője. 9 B/6. Tétel A sértett a szabálysértési eljárásban 51.§ (1) Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. (2) A sértett a) az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról

másolatot kérhet, illetőleg készíthet. Az iratbetekintés, illetőleg a másolatkészítés jogának gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy a név kivételével az eljárás alá vont személy és az ügyben szereplő egyéb személyek személyes adatai ne juthassanak a betekintő tudomására; b) az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki; c) az eljárás minden szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelezettségeiről az eljáró hatóságtól felvilágosítást kérhet; d) az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogok megilletik azt az államigazgatási szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmára a feljelentést tette. (4) A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja. A

sértett jogállásának előfeltétele, hogy az eljárás alá vont személy cselekménye és a más személyt ért kár, egyéb érdeksérelem vagy más érdekének veszélyeztetése között közvetlen okozati összefüggés legyen. A szabálysértést bárki feljelentheti, illetve az eljárás hivatalból is megindulhat. Ha az ügynek van sértettje, a feljelentést rendszerint ő teszi meg. A feljelentő azonban nem minden esetben sértett. A sértett nemcsak természetes személy, hanem jogi személy vagy más szervezet is lehet. A szabálysértésnek több sértettje is lehet Ha a cselekmény több személy érdekeit is sértette és ez lehetséges, célszerű, ha megegyeznek egymás között arról, hogy közülük melyikük gyakorolja a sértetti jogokat az eljárásban. A sértettnek az eljárásban háromféle szerepe lehet: - érdekeinek védelme céljából közreműködhet a tényállás tisztázásában és az elkövető felelősségének megállapításában; -

kárigényt érvényesíthet; - meghatározott esetekben az elhatározástól függ az elkövető felelősségre vonása. Az Sztv. figyelembe veszi a sértett méltányolható igényét, amely arra irányul, hogy az érdekeit sértő szabálysértés elkövetőjét a hatóság felelősségre vonja. Érdekeinek védelme céljából olyan helyzetbe kell hozni, hogy az eljárási cselekményekről, a bizonyítékokról, a megállapított tényekről kell időben tudomást szerezzen. Ezért az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatokat készíthet. Az eljárás minden szakaszában észrevételeket, javaslatokat tehet, és felvilágosítást kérhet a hatóságtól a saját jogairól és kötelezettségeiről. A sértett az eljárásban tanúként hallgatható ki. A szabálysértési hatóság az általa foganasított meghallgatásról a sértettet értesíti. A sértett részt vehet a tárgyaláson A sértett az eljárás alá vont személy elmarasztalásában érdekelt. A

sértett a szabálysértési hatóság eljárást megszűntető határozata ellen panasszal élhet, amelyet az ügyész bírál el. 10 A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja. Az Sztv külön nem határozza meg, hogy ki lehet a sértett képviselője. A képviselő jogai a sértett jogaihoz igazodnak. Eljárhat a sértettel együttesen vagy a nevében önállóan is Vannak olyan eljárási cselekmények is, amelyeknél a képviselő a sértett helyett, nevében nem járhat el (tanúvallomás, szakértői vizsgálatban való közreműködés). 11 B/7. Tétel A bizonyítás elvei a szabálysértési eljárásban 52.§ (1) A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le. (2) Az eljárás alá vont

személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli. (3) A szabálysértési eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszközök, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. (4) Köztudomású tényeket, továbbá azokat a tényeket, melyekről a szabálysértési hatóságnak, illetőleg a bíróságnak hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani. Az első bekezdés a szabálysértési hatóságot és a bíróságot arra kötelezi, hogy az előttük lévő ügyben érdemi döntést csak a tisztázott, a valóságnak megfelelően felderített tények ismeretében hozzanak. A tényállás tisztázásának kötelezettsége azt a célt szolgálja, hogy az ügyben eljáró hatóság megalapozza későbbi döntését. Két fajta kötelezettségre kell a hangsúlyt helyezni: egyrészt a hatóságnak az eljárás alkalmával csak az ügy

megítélése szempontjából lényeges körülményeket kell tisztáznia, másrészt a hatóság köteles ezeket a körülményeket tisztázni. A szabálysértési ügyekben a jól elkészített és a bizonyítékokkal is kiegészített feljelentés általában alkalmas azoknak a körülményeknek a megállapítására, amelyek az ügy megítélése szempontjából lényegesek. Ha azonban ez nem elegendő, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni. A bizonyítási kötelezettség a hatóságot terheli. A hatóságoknak kell a bizonyítékokat beszerezni, azokat megvizsgálni és értékelni. Fontos kérdés, hogy melyek azok a körülmények, amelyek az ügy megítélése szempontjából lényegesek. Ezek közül a következők kiemelése indokolt: a) Mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy a feljelentett vagy - hivatalból indult eljárás esetén – a hatóság által észlelt jogellenesnek minősített cselekmény szabálysértése? Lényegesek azok a

körülmények is, amelyek alapján eldönthető, hogy az ügy melyik hatóság hatáskörébe tartozik és az elbírálására melyik szerv illetékes. A szabálysértést meghatározó jogszabályok a szabálysértés ismérvei meghatározásának módja szempontjából két csoportra oszthatók: vannak önálló és ún. kerettényállások Az önálló szabálysértési tényállás teljes körű leírását adja a szabálysértéssé nyilvánított cselekmények. Tartalmazza magát az elkövetési magatartást, és mindazokat az ismérveket, amelyek alapján magából a tényállásból meg lehet állapítani, hogy a jogszabály milyen cselekményt nyilvánít szabálysértéssé. Kerettényállásnak azokat a szabálysértést meghatározó rendelkezéseket nevezzük, amelyeknél a szabálysértési tényállás nem határozza meg a szabálysértésnek nyilvánított tevékenységet vagy mulasztást, hanem utal egy vagy több külön jogszabályra, amelyek részletesen

szabályoznak bizonyos tevékenységeket, vagy feladatokat és kötelezettségeket állapítanak meg. b) Fel kell tárni és bizonyítani kell magát a cselekményt, az elkövetés helyét, módját, s mindazokat a tényeket amelyekből okszerű következtetés vonható le arra nézve, 12 hogy az eljárás alapjául szolgáló konkrét cselekmény a törvényi tényállásban általánosan megfogalmazott szabálysértést megvalósította. c) Tisztázni kell, hogy a cselekményt az eljárás alá vont személy követte-e el, meg kell vizsgálni, hogy a felelősségre vonásnak nincs-e törvényes akadálya. Vizsgálni kell a bűnösség fokát is. d) Meg kell állapítani az eljárás alá vont személy javára szóló körülményeket is. A (2) bekezdés az ártatlanság védelmének elvét érvényesíti a szabálysértési eljárásban. Az ártatlanság védelméhez kapcsolódó követelmények közül a következők megemlítése indokolt: a) Az eljárásban az eljárás alá

vont személyt nem szabad felszólítani arra, hogy ártatlanságát bizonyítsa, a védekezési joga azonban nem korlátozható. Joga van arra, hogy hivatkozzék bármilyen tényre, adatra, bizonyítékra, amellyel ártatlanságát bizonyítani kívánja. Az eljárás alá vont személyt védekezésének előadásában igazmondási kötelezettség nem terheli. b) Az eljárás alá vont személynek joga van hallgatni, vagyis az ügyével kapcsolatban nem köteles védekezni, sem pedig hatóság kérdéseire válaszolni, vallomást tenni. c) Az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt csak akkor marasztalható el, ha a szabálysértésért való felelősségét az ügyben eljáró hatóság kétséget kizáró módon bebizonyította. A (3) bekezdés szintén fontos alapelvet fogalmaz meg: a szabad bizonyítás elvét. Ebből háromféle fontos következtetés adódik: a) Bármi felhasználható bizonyítékként az eljárásban, ami alkalmas valamely tény bizonyítására.

Mindig az adott ügytől függ, hogy milyen bizonyítékok alapján lehet a tényállást tisztázni. A bizonyítékokat teljes körűen meghatározni és törvénybe foglalni ezért nem lehet. b) A szabad bizonyítás elve jelenti a bizonyítékok értékelésének szabadságát is. Az ügyben eljáró hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben köteles megvizsgálni, értékelni. A bizonyítékok szabad értékelésének több feltétele van: A tényállás alapos és hiánytalan tisztázása. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértés miatt eljáró hatóság a szabálysértésért való felelősséget elbírálása szempontjából minden jelentős tényt tisztázott és erre vonatkozó megállapításait a tényállás valamennyi lényeges elemére nézve bizonyítékok támasztják alá. A hatóságnak az eltérő tartalmú bizonyítékok közül választania kell és a bizonyítékok összességének értékelése alapján el kell döntenie, hogy melyiket tekinti

az ügy eldöntésénél bizonyító erejűnek. A (4) bekezdés a felesleges bizonyítás mellőzésére ad iránymutatást, amikor meghatározza, hogy melyek azok a tények, amelyeknek a bizonyítása nem szükséges. 13 B/8. Tétel A bizonyítás eszközei a szabálysértési eljárásban (Sárga könyv I. kötet 128-148 oldalig el lehet olvasni, de a lényeget leírtam a tételbe) 53.§ (1) A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle és az elkövető vallomása. (2) A szab.sértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg. A tanúvallomás: Azt a személyt, aki a hatóság feltételezése szerint a szab.sértési ügy megítélése szempontjából jelentős tényekről ismeretekkel rendelkezik, az eljárásban tanúként lehet meghallgatni. A tanút

elsősorban az általa észlelt (látott, hallott, más módon érzékelt) tényekről kell megkérdezni. Meghallgatható azonban arról a tényről is, amelyet közvetlenül más személy észlelt, és a tanúval közölt. A tanút csak a megtörtént eseményekről, tényekről és adatokról lehet meghallgatni, nem pedig az ezekről kialakított véleményéről, és a tényekből levont következtetéseiről. Tanúvallomást csak személyesen lehet megtenni. A tanúnak kétféle kötelezettsége van: -megjelenés a hatóság előtt és -a vallomástétel. A szab.sértési hatóság, ill a bíróság a tanút idézéssel kötelezi a megjelenésre Ha a tanú fiatalkorú, a meghallgatásnál jelen lehet a tv-es képviselője is. A tanú az általa ismert tényekről, adatokról köteles vallomást tenni és vallomásában az igazat köteles mondani. Nem hallgathatja el azokat az ügyre vonatkozó lényeges tényeket és a körülményeket, adatokat amelyekről tudomása van. Ha az

általa ismert tényeknek csak egy részét mondja el, v. pedig a tényeket nem a valóságnak megfelelően ismerteti, hamis vallomást tesz. Nem hamis tanúzás a vallomástétel megtagadása. A tanú meghallgatása: 55.§ (1) A tanú meghallgatása egyenként, rendszerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabsértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében az eljárás alá vont személy távolmaradása a tanú meghallgatásának nem akadálya. (2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani –személyazonosító igazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, ill. nyilatkozata alapján –a tanú személyazonosságát (nevét, szül. helyét, anyja nevét), lakóhelyét, szem.azonosító okmányának számát, vmint –amennyiben ennek a tényállás tisztázása szempontjából jelentősége van –foglalkozását, ill. munkahelyét E kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha a

vallomástételt egyébként megtagadhatja. (3) Az adatfelvételt követően tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya. (4) Amennyiben a tanú vallomástételének nincs akadálya, őt a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. 14 (5) A 14. életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell. (6) A tanúhoz kérdések intézhetők, a tanúnak módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően adja elő. (7) Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, a szab.sértési hatóságnak, ill bíróságnak meg kell kísérelnie az eltérés okának tisztázását. 56.§ (1) A szabsértési hatóság, ill bíróság a tanú kérelmére v hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az az 55.§ (2)

bekezdésében írt személyi adatait – nevén kívül- az ügy iratainál elkülönítve zártan kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt személyi adatait csak a szab.sértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, ill. a bíró tekintheti meg (2) Ha elrendelték a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését, a kihallgatás kezdetén a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével kell megállapítani. Az 55.§ a tanú meghallgatásának módját szabályozza Tartalmazza azokat az alapvető szabályokat, amelyek biztosítják a meghallgatás eredményességet, s a tanú jogainak védelmét. A tanú vallomástételének akadályai: 57.§ (1) A tanúvallomást megtagadhatja - az eljárás alá vont személy hozzátartozója, - az aki magát v. hozzátartozóját bűncsel v szabsértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben. (2) Nem lehet tanúként kihallgatni, aki

foglalkozásánál, hivatásánál v. közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené, továbbá azt sem, akitől testi v. szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. A szakvélemény: 58.§ (1) Amennyiben a szabsértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához v. megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szab.sértési hatóság, ill bíróság –hivatalból v kérelemre- szakértőt rendelhet ki. A szakvélemény –a hatóság rendelkezésének megfelelően- szóban előadható vagy írásban terjeszthető elő. (2) A szab.sértési hatóság, ill a bíróság igazságügyi szakértőt, ha pedig ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt v. intézményt (eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként. (3) A szakértő a szakvéleményt saját nevében adja, az írásbeli

szakvéleményt a szakértőnek alá kell írnia. (4) A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől, sértettől és a tanúktól felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet. 15 (5) Az eljárás alá vont személy és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, ill. beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. (6) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, az eljáró hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást

megadni, ill. a szakvéleményt kiegészíteni (7) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás v. a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, kérelemre v. hivatalból más szakértő is kirendelhető 59.§ A szakértő kirendeléséről szóló határozatnak meg kell jelölnie a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia, a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, a szakvélemény előterjesztésének határidejét. A szakértő kizárása: 60.§ Szakértőként –a 43§(1) beknek a) (aki az ügyben mint eljárás alá vont személy v. védő, továbbá mint sértett, feljelentő v ezek képviselője, továbbá ezek hozzátartozója vesz v. vett részt) és c) (akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható) pontjaiban meghatározott eseteken kívül – nem járhat el az sem, aki az ügyben mint szab.sértési hatóság tagja, ügyész, v bíró járt v jár el, ill

ezek hozzátartozója. A szakértő kizárásának szabályai a pártatlan és elfogulatlan szakértői tevékenység biztosítékát jelentik. A szakértő a kirendelő hatóságnak v. a szakértő intézmény vezetőjének köteles bejelenteni ha vele szemben kizáró ok áll fenn. A tolmács: 62.§ (1) Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét v az általa értett nyelvet kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. (2) Ha a meghallgatandó személy süket v. néma, tolmács igénybevételével v írásbeli érintkezés útján kell kihallgatni. (3) E tv-nek a szakértőre vonatkozó rendelkezéseit a tolmácsra is megfelelően irányadóak. Tolmácson a fordítót is érteni kell (4) A tolmács díját és költségeit az állam viseli. A magyar hatóságok előtti eljárásban használt hivatalos nyelv a magyar. Általánosan érvényesül azonban mind a büntető- mind a szab.sértési v más eljárásokban az az elv, hogy a magyar nyelv

nem ismerése miatt senkit nem érhet hátrány, ezért a hatóságok előtti eljárásokban mindenkinek joga van az anyanyelvét használni. Az Sztv. a tolmács alkalmazását nemcsak az eljárás alá vont személy, hanem az eljárásban részt vevő más személy (sértett, tanú) érdekében is kötelezővé teszi, ha ez a személy a magyar nyelvet nem ismeri, továbbá akkor is, ha a meghallgatandó személy testi fogyatékossága miatt a kommunikáció közte és a hatóság között csak tolmács segítségével jöhet létre. Az Sztv. 62§ (1) bek szerint a tolmács igénybevétele akkor is kötelező, ha a meghallgatandó nem magyar anyanyelvű személy ért és beszél is magyarul, de az eljárásban az anyanyelvét kívánja használni, továbbá akkor is, ha az ügyben eljáró hatóság tagja is, jól érti és beszéli az ilyen személy anyanyelvét. 16 A tárgyi bizonyítási eszköz: 63.§ (1) Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, - amely a

szab.sértés elkövetésének nyomait hordozza, - amely a szab.sértés elkövetése útján jött létre, - amelyet a szab.sértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy - amelyre a szab.sértést elkövették (2) Amennyiben a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szab.sértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot v fényképet kell az iratokhoz csatolni. Tárgyi bizonyítási eszköz lehet bármilyen tárgy, v. dolog, ami alkalmas a szab.sértési ügyre vonatkozó tény bizonyítására Az okirat: 64.§ (1) Az okirat a szabsértési felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény v. nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat (2) Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki v. vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.) (3) Vallomást (nyilatkozatot) tartalmazó okirat akkor is

felhasználható, ha a vallomást tevő, ill. a nyilatkozat készítője egyébként kihallgatható (4) Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó szerinti szövegének ismertetésére van szükség. A szemle: 65.§ (1) Amennyiben a tényállás tisztázásához személy, tárgy, v helyszín közvetlen megtekintése, ill. megfigyelése szükséges, a szabsértési hatóság, ill a bíróság szemlét rendel el. Ennek során - a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, - helyszíni szemle tartható. (2) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges felvételt v vázlatot kell készíteni és azt a jkv-höz kell csatolni. A szemle nem kifejezetten bizonyítási eszköz, hanem olyan eljárási mód, amellyel maga a hatóság közvetlenül szerez ismereteket, a

szab.sértéssel kapcsolatban álló tárgyról, az elkövetés helyszínéről, az ott feltalálható nyomokról. Ezek megszemlélése vagy megfigyelése, tehát saját közvetlen észlelése útján szerez be bizonyítékokat, ill. von le következtetéseket, a cselekmény elkövetéséről, annak módjáról és az ügy eldöntése szempontjából lényeges egyéb körülményekről. A szab.sértési ügyekben ritkán van szükség szemle tartására Az eljárás alá vont személy vallomása: 17 66.§ (1) A meghallgatást megelőzően – a meghallgatás többi résztvevőinek távollétébenszemélyazonosító igazolványa, ennek hiányában egyéb szem.azonosságot igazoló igazolványa, ill nyilatkozata alapján meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosságát (nevét, szül.idejét, helyét, anyja nevét) , lakóhelyét, szem.azonosító okmányának számát (2) A személyazonosság tisztázását követően meg kell kérdezni az eljárás alá

vont személyt személyi körülményeiről (vagyona, jövedelme, családi körülményei, foglalkozása, munkahelye). (3) Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, ill. azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható vele szemben. A figyelmeztetést és azt eljárás alá vont személy válaszát jkv-be kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe. (4) Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a körülmény az eljárás folytatását nem akadályozza, ő viszont a védekezésének erről a módjáról lemond. (5) Az eljárás alá vont személynek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. Ezek után kérdések intézhetők az eljárás alá vont személyhez. Az eljárás

alá vont személy a személyi adataira vonatkozó kérdésekre akkor is köteles válaszolni, ha később nem tesz vallomást. A személyi körülményeire azonban nem köteles nyilatkozni. Mind az eljárás eredményessége, az őszinte feltáró jellegű vallomás megtétele, mind az elkövető javára szóló körülmények feltárása szempontjából fontos feladata van a hatóság részéről eljáró személynek abban, hogy a megfelelő tárgyalási stílus alkalmazásával feloldja az eljárás alá vont személyben lévő feszültséget, és lehetővé tegye számára a körülménykehez képest kiegyensúlyozott lelkiállapotban való nyilatkozattételt. 18 B/9. Tétel A szabálysértési eljárás felfüggesztése 67.§ (1) A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárást felfüggeszti: a.) Ha az ügy érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes döntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik; b.) ha az ismert eljárás

alá vont személy távolléte az ügy érdemi elbírálását nem teszi lehetővé. (2) Az eljárás felfüggesztése a 11.§ (1) bekezdése szerint elévülés tartamába nem számít be. A cselekmény elkövetésétől számított 2 éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni. A szabálysértési hatóság, a bíróság az eljárást – jogerős döntésig terjedő bármely szakaszában felfüggesztheti, ha az Sztv. 67§ (1) bekezdésében foglalt esetek bármelyike fennáll. Az eljárást felfüggesztő határozata ellen panasznak, kifogásnak nincs helye, de arról az eljárás alá vont személy, valamint a sértettet értesíteni kell. Előfordul, hogy az ügy érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amely döntés más szerv hatáskörébe tartozik, így például: - a szabálysértési tényállás megállapításához olyan előkérdés tisztázása szükséges, amely más hatósági eljárás

során tisztázható, ezért indokolatlan a szakértő kirendelés (pl. gondnokság alá helyezésre irányuló per van folyamatban) - jogszabály kizárja felügyeleti bírság és szabálysértési felelősségrevonás együttes alkalmazását, ás a felügyeleti bírság tekintetében még nincs jogerős döntés - tulajdon elleni szabálysértés esetén az eljárás alá vont személy és a sértett között a cselekmény tárgyára vonatkozóan tulajdoni per van folyamatban - a cselekményt másik szabálysértési hatóság már elbírálta, de határozata még nem jogerős. A büntető- és szabálysértési eljárás ütközése esetén viszony nincs helye felfüggesztésnek, ez a körülmény megszüntetési ok. Kötelező az eljárás felfüggesztése, ha felmerült annak lehetősége, hogy az eljárás alá vont személy diplomáciai vagy egyéb mentességet élvez. Ugyancsak felfüggesztésnek van helye, ha az ismert eljárás alá vont személy meghallgatása a

tényállás tisztázása érdekében mellőzhetetlen, viszont távolléte az ügy érdemi elbírálását nem teszi lehetővé. Az eljárás felfüggesztése olyan objektív okon alapul, amelyek akadályozzák vagy meghiusítják a szabálysértési hatóság, a bíróság munkáját. Ezért az Sztv 67§ (2) bekezdése szerint, az eljárás felfüggesztése az elévülési időbe nem számít be, az elévülés szünetel. A felfüggesztés azonban nem szakítja félbe, nem hosszabbítja meg az elévülési időt, ezért az eljárást a cselekmény elbírálásától számított két éven belül be kell fejezni. 19 B/10. Tétel Az idézés A szabálysértési hatóság, a bíróság azt kötelezi megjelenésre (idézés), akinek a meghallgatása indokolt. Ezek elsődlegesen az eljárás alá vont személy, valamint a tanú. Az eljárás alá vont személy idézése akkor mellőzhető, ha beadványban, írásbeli védekezésben, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben

legalább ténybeli beismerő nyilatkozatot tesz. Az idézés nem lehet öncélú Ha a rendelkezésre álló adatok szerint a cselekmény elkövetése, felróhatósága bizonyított, szükségtelen a tanúk idézése. A meghallgatni kívánt személynek kellő időt kell biztosítania felkészülésre, valamint arra, hogy a megjelenés lehetőségét biztosítani tudja, azért az idézést úgy kell közölni, hogy a megjelölt napnál legalább öt nappal megkapja. Ugyanez a követelmény a szóbeli jegyzőkönyvbe foglalt idézésnél is. Az idézést olyan időben kell postázni, hogy letéti kézbesítés esetén biztosított legyen az öt napos időköz betartása. Az idézést írásban kell közölni. A szóban közölt és jegyzőkönyvbe foglalt idézés is írásbeli idézésnek minősül. A jegyzőkönyv aláírása ez esetben az idézés kézbesítését is jelenti. Az idézésnek tartalmaznia kell azt, hogy a szabálysértési hatóság, a bíróság a megidézett

személyt milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az eljárás alá vont személy idézésének röviden tartalmaznia kell azt is, hogy milyen cselekmény miatt folyik ellene az eljárás. Az idézésnek tartalmaznia kell a megjelenés elmulasztásának következményeire - rendbírság - elővezetés és annak költsége - a távolmaradással másoknak okozott költség megfizetésére kötelezés - az eljárás alá vont személy esetében a távollétben való döntés lehetőségér történő figyelmeztetést, tájékoztatást. A sértett nem kötelezhető az eljárásban való részvétele, így a meghallgatás, a szemle helyéről, idejéről részére általában csak értesítést kell küldeni. A védőt valamint a sértett képviselőjét ugyancsak értesíteni kell. A fegyveres szervek hivatalos állományú tagját, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítőt parancsnoka útján kell idézni. Az Sztv. Nem tesz különbséget az állampolgárok között, tehát a

megjelenés elmulasztása esetén a fegyveres szervek tagjaival szemben is alkalmazhatók az előbb említett kényszerített eszközök, valamint a költségviselésre való kötelezés. A kényszerítő eszközök nem csak távolmaradás esetén, hanem az engedély nélküli eltávozás, önhibából meghallgatásra alkalmatlan állapotban megjelenés esetén is alkalmazhatók, az eljáró hatóság megítélése szerint. A költségviselésre való kötelezés azonban nem mellőzhető. 20 B/11. Tétel A mulasztás igazolása A mulasztás igazolásának lehetővé tétele azt célozza, hogy az eljárásban résztvevők mentesülhessenek önhibájukon kívül mulasztásuk következményei alól. Az igazolási kérelem előterjesztése határidőhöz kötött, az elmulasztott határnaptól, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Jogvesztő körülmény az, ha az elmulasztott határnaptól, határidőtőt számítottan 3

hónap eltelt. A határidő számításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a napokban megállapított határidőkbe a kezdőnap nem számít bele. A hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amelynek számozása a kezdő napnak felel meg. Ha ez a nap a lejárat hónapjából hiányzik, úgy a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő utolsó napja ünnep, vagy általános munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A kérelmet határidőben előterjesztettnek kell tekinteni, ha a határidő utolsó napján postára adták. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsíteni kell. Kétséget kizáró a fekvő- betegség, kórházi ápolás igazoltsága, de a kérelem méltányos elbírálásához tartozik egyéb betegség, hozzátartozó betegségének igazoltsága is. Elfogadható ok lehet a közlekedés váratlan akadálya Előfordulhat ugyanazon időben más

hatóságnál idézésre való megjelenési kötelezettség. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésekor, azzal együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Ennek elmulasztása az igazolási kérelem elutasítását indokolhatja. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. Kizárja a méltányos elbírálást a 3 hónapos határidő elmulasztása. Igazolási kérelmet annál a hatóságnál kell benyújtani, amelynek eljárása során mulasztás történt. Az igazolási kérelemről az a szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt, kivéve, ha a mulasztás a kifogással kapcsolatos. A szabálysértési hatóság a határidőben előterjesztett igazolási kérelmet elbírálja. Ha megállapítása szerint az igazolási kérelem megalapozatlan, úgy azt elutasítják. E döntés ellen nincs helye panasznak, kifogásnak. Az igazolási kérelem megalapozottsága esetén az elmulasztott eljárási cselekményt

határidőben teljesítettnek kell tekinteni, ez esetben a szabálysértési hatóság az eljárás folytatását rendelik el, ennek során a határozat végrehajtását felfüggeszti. Gyakran előfordul, hogy az igazolási kérelmet tévesen jogorvoslati kérelemként terjeszti elő, illetőleg a jogorvoslati kérelem egyben igazolási kérelmet is tartalmaz. Ezekben az esetekben az igazolási kérelem elbírálása az elsődleges. Az igazolási kérelem elutasítása esetén – ha egyben jogorvoslati kérelmet is előterjesztettek – úgy elsődlegesen abban kell dönteni, hogy annak a szabálysértési hatóság helytade, és új döntést hoz-e, vagy pedig átteszi az iratokat az ügyészséghez, illetve a bírósághoz. Ha az igazolási kérelem a kifogás elkésettségével kapcsolatos, elbírálásra a bíróságnak van hatásköre, a kérelmet az iratokkal a bíróságnak kell megküldeni. 21 B/12. Tétel Eljárási költség 73.§ (1) Eljárási költség a.) mindaz a

költség, amelyet az állam az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt, az eljárás megindításától a szabálysértési büntetés végrehajtásának befejezéséig előlegezett, b.) az eljárás alá vont személynek az ügyben felmerült készkiadása, c.) a sértett indokolt készkiadása (2) Az eljárás alá vont személy viseli az eljárás költségét, ha megállapították, hogy a szabálysértést elkövette. (3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri. (4) Az eljárás megszüntetése esetében az eljárási költség az államot terheli, kivéve, ha a felelősségrevonás mellőzésével vagy figyelmeztetés alkalmazásával fejeződik be az eljárás. (5) A sértett viseli az eljárási költséget, ha a szabálysértési hatóság az eljárást a 131.§ (1) bekezdése a) pontja alapján szünteti meg 1.) A szabálysértési eljárás lefolytatása során

szerveknek, személyeknek közreműködésével költségek merülnek fel. Ezeknek nem mindegyike eljárási költség, hanem csak az, amelyet az állam előlegezett, valamint az eljárás alá vont személynek az ügyben felmerült készkiadása, valamint a sértett indokolt készkiadása. 2.) Az állam által előlegezett költség (eljárási költség) mind az a költség, amelyet az állam az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt az eljárás megindításától a szabálysértési büntetés végrehajtásának befejezéséig előlegezett. Az állam által előlegezett költségek többnyire a következők: - a tanú közreműködésével felmerült, - szakértő, szaktanácsadó, tolmács közreműködésével felmerült, - elővezetéssel kapcsolatban felmerült költségek. a.) A tanú közreműködésével felmerült költségeinek az állam által előlegezésére akkor jogosult, ha a meghallgatáson, tárgyaláson megjelenésre a hatóság kötelezte (idézte). A

tanú részéről készkiadás (utazási, ellátási és szállásköltség) valamint jövedelemkiesés megtérítése merülhet fel. A tanú készkiadása lehet a tanú lakóvagy tartózkodási helyéről, illetve munkahelyéről a meghallgatás, tárgyalás helyére és onnan visszautazás költsége. Ez a helyi közlekedésben a legrövidebb megközelítési útvonal viteldíja, távolsági közlekedésben a személyvonat 2. osztály költsége. A tanú csak a tényleges, igazolt költségének megtérítését kérheti Nem jár utazási költség a tanúnak, ha azt munkáltatója, vagy kiküldője fedezi. A munkaviszonyban álló dolgozót, illetőleg a munkaviszony jellegű jogviszony keretében munkát végző személyt a munkáltatótól, foglalkoztatótól a munkából elmulasztott időre távolléti díj illeti meg. Ellátási költségre jogosult a tanú, ha a lakóhelyéről, tartózkodási helyéről való elindulás és oda visszaérkezés időpontja közötti időtartam a

8 órát meghaladja. Nem kötelezhető a tanú arra, hogy a meghallgatás, tárgyalás helyére az éjszakai órákban utazzék. A tanút akkor illeti költségeinek megtérítése, ha azt meghallgatáskor kéri. Erre a lehetőségre a meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell. 22 b.) A szakértő, szaktanácsadó, tolmács eljárásával kapcsolatos költségeket általában az állam előlegezi, amennyiben a szabálysértési hatóság, bíróság rendelte ki. A szakértőt a szakvélemény elkészítéséért szakértői díj illeti meg, ezen felül készkiadásainak megtérítését is igényelheti. c.) Az állam által előlegezett egyéb költségek jellemzően a következők: - a lefoglalt dolgok szállításával, tárolásával, a gyorsan romló dolgok értékesítésével kapcsolatban felmerült költségek, - az elővezetés költsége. 3.) Eljárási költség az eljárás alá vont személynek az ügyben felmerült készkiadása Ezek jellemzően a

következők: - közlekedési költség - meghallgatáson, tárgyaláson megjelenés esetleges egyéb költsége (szállás, étkezés), - postaköltség - az eljárás alá vont személy által előlegezett szakértői, szaktanácsadói díj. 4.) A sértett indokolt készkiadása is eljárási költségként állapítható meg Indokolt költség a feljelentés, a magánindítvány postaköltsége, a meghallgatáson, tárgyaláson megjelenés költsége. 5.) Az eljárási költség viselése: az eljárás eredményének függvényében az eljárás alá vont személy, a sértett, vagy az állam viseli. a.) Az eljárás alá vont személy viseli: - ha a szabálysértési hatóság, a bíróság megállapította, hogy a szabálysértést elkövette, azaz - elzárással, vagy pénzbírsággal sújtották, - büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaztak vele szemben, - az elkövetett szabálysértés miatti felelősségrevonást az eljáró hatóság mellőzte, - önálló

intézkedésként eltiltották a járművezetéstől. Több eljárás alá vont személy felelősségre vonása esetén az őket terhelő költség megosztásában a következők szerint indokolt eljárni: - ha az eljárás alá vont személyek felelőssége azonos mértékű, úgy az egész eljárási költség megfizetésére kötelezés egyetemleges, - ha az eljárás alá vont személyek felelősségének mértéke egymástól jelentősen eltér, úgy az eljárási költséget arányosan kell megosztani közöttük, - ha pedig az eljárási költség személyenként elkülöníthető, akkor azt különkülön kell megállapítani. b.) Az állam viseli a következő költségeket: - azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri, - az eljárás megszüntetése esetén, kivéve, ha a felelősségrevonás mellőzésével vagy figyelmeztetés alkalmazásával fejeződik be az eljárás, - több eljárás alá

vont személy esetében előfordulhat egymástól eltérő döntés is. E szerint, ha a költség elkülöníthető, úgy részben az állam, részben valamelyik eljárás alá vont személy viseli. c.) A sértett csak akkor viseli az eljárás költségét, ha a szabálysértési hatóság azért szünteti meg az eljárást, mert a sértett becsületsértés miatt folytatott eljárásban alapos okkal történt kimentés hiányában nem jelenik meg a meghallgatáson. d.) Az elővezetett személy viseli az elővezetés költségét, függetlenül az eljárás eredményétől. 23 B/13. Tétel Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban (áttekintés) (Sárga könyv I. kötet 166-179 oldalig el lehet olvasni, de a lényeget leírtam a tételbe) A feltartóztatás és az előállítás 76.§ (1) A rendőrség a szabsértési hatóság, a bíróság vagy az egészségügyi szerv elé állíthatja azt, a.) aki a szabsértési az abbahagyására irányuló felszólítás

után is folytatja, b.) akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, c.) akitől a szabsértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel szükséges. (2) A vámszervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult a vámszervezet hatáskörébe tartozó szab.sértés elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható személy kilétét megállapítani. Ebből a célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a vámszervezet szerveihez vagy a rendőrséghez előállítani. (3) A Határőrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és az úti okmánnyal kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás és a határjel-rongálás szab.sérétések lekövetése esetén jogosult az elkövetők előállítására. (4) Az eljáró hatóság az előállítással a személyi szabadságot csak az előállítás céljának eléréséhez szükséges ideig,

de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja nem valósult meg, ezt az időtartamot a hatóság vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a személyi szabadságot korlátozó intézkedés kezdetétől kell számítani. (5) Az előállítottat az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. A feltartóztatás és az előállítás a rendészeti tevékenység körébe tartozó személy elleni kényszerintézkedés. Célja rendszerint a szab.sértések leleplezése, megelőzése vagy megszakítása, a szab.sértés bizonyítékainak megszerzése, azonnali felelősségre vonás lehetőségeinek megteremtése, vagy az ismeretlen elkövető kilétének a megállapítása. A feltartóztatás a helyszín elhagyásának megakadályozásával, az előállítás a személyi szabadság megvonásával jár. Az érintett személy időlegesen a

rendőrség, a vámhatóság vagy a határőrség fennhatósága alá kerül, feltartóztatása esetén a feltartóztatott személy tartózkodási helyén vagy az intézkedést végző szerv hivatali helyiségében, az előállítás esetén pedig az előállított személy átadásáig más hatóság vagy szerv törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása céljából. 24 A feltartóztatást és az előállítást a hatáskörébe tartozó szab.sértésekkel kapcsolatban a rendőrség, a vám-és pénzügyőrség, a (3) bekezdésben meghatározott esetekben pedig a határőrség alkalmazhatja. A feltartóztatásnak és az előállításnak csak a szab.sértés elkövetésén tettenért személlyel szemben van helye. Az előállítás csak akkor alkalmazható, ha arra a tv-ben felsorolt vmelyik okból feltétlenül szükség van. A személy ellen irányuló kényszerintézkedésnek arányban kell állnia az intézkedés céljával. A cél eléréséhez szükséges

kényszerítő eszközök kiválasztásához támpontot ad a szükségesség és az arányosság alapelve. Eszerint az eljáró szerveknek a rendelkezésükre álló lehetőségeket mindig mérlegelniük kell és a kényszerítő eszközök közül azt kell kiválasztani, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt –ha a körülmények ezt lehetővé teszik- fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz –a jogos védelem esetét kivéve- nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és az előállítás eredményessége enélkül is

biztosítható. Szabálysértési őrizet 77. § (1) A rendőrség elzárással is sújtható szabsértés esetén –ha tettenérésre kerül sor –az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás céljából őrizetbe veheti. (2) A szab.sértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb 24 óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szab.sértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, vagy nem szabott ki elzárást. (3) Ha az elzárást kiszabó határozat nem emelkedett jogerőre és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, elzárással is sújtható szab.sértést követne el, a bíróság a szabsértési őrizet tartamát a másodfokú határozat meghozataláig indokolt határozattal meghosszabbíthatja. (4) A szab.sértési őrizet tartama a foganatba vételtől számított 72 órát a (3) bekezdés esetében

sem haladhatja meg. (5) A szab.sértési őrizet tartamát meghosszabbító határozattal szemben az eljárás alá vont személy és védője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A megyei bíróság a szab.sértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el. (6) A szab.sértési őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót a rendőrség haladéktalanul értesíti, ennek hiányában az eljárás alá vont személy által megjelölt más személyt kell értesíteni. (7) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a sorkataonai szolgálatot teljesítő személy szab.sértési őrizetbe vételéről a parancsnokát is értesíteni kell. 25 Őrizetbe vétel a legsúlyosabb, elzárással is sújtható szab.sértés elkövetőjével szemben alkalmazható az Sztv-ben meghatározott feltételekkel. A rendőrség

kizárólag tettenérés esetén veheti őrizetbe az elkövetőt akkor, ha egyúttal gyorsított bírósági eljárást kezdeményez vele szemben. Elővezetés 78.§ (1) A szabsértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szab.sértési hatóság vagy a bíróság előtt, ill más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján –a Vám- és Pénzügyőrség előtt folyamatban lévő eljárásban a Vám –és Pénzügyőrség útján- elő lehet vezetni. Az elővezetés –az elrendelő hatóság rendelkezése alapján- útbaindítással is foganatosítható. („9 Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a pénzbírságot a helyettesítő elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megjelölt határnapon nem jelenik meg és a pénzbírságot

sem fizeti meg, a szab.sértési hatóság elővezetését rendeli el (3) A (2) bekezdés esetében az elővezetést elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben az eljárás alá vont személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja, akkor mentesül az elővezetés foganatosítása, ill. az elzárás végrehajtása alól. (4) A szab.sértési hatóság által elrendelt elővezetés az ügyész jóváhagyásával hajtható végre. (5) A megidézett távolmaradásának igazolása esetén a szab.sértési hatóság, ill a bíróság az elővezetést elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi. (6) Az elővezetés költségeit az elővezetett –külön jszb-ban megállapítottak szerintköteles megtéríteni. Az elővezetés a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, amellyel az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt a határozatban megjelölt

helyre kísérik vagy oda útbaindítják. Az elővezetést a szab.sértési hatóság v a bíróság rendeli el és általában a rendőrség, kivételesen a Vám- és Pénzügyőrség foganatosítja. Szab.sértési ügyben elővezethető: - az eljárás alá vont személy v. tanú ha a meghallgatása végett v más eljárási cselekményen szabályszerű idézése ellenére nem jelenik meg, valamint - az elkövető, ha a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére, az elzárás büntetés v. a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására kijelölt helyen a megjelölt határnapon nem jelenik meg. Az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelő szerv felelős. Az elővezetett jogainak védelmét szolgálja az a garanciális szabály, hogy a szab.sértési hatóság által elrendelt elővezetés csak az ügyész jóváhagyásával hajtható végre. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása 79.§ (1) Átvizsgálható az olyan személynek a

ruházata, csomagja, ill a helyszínen lévő járműve, akiről alaposan feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, 26 továbbá, ha az átvizsgálásra a 80.§ (6)n bekezdésében meghatározott lefoglalás érdekében van szükség. (2) Az átvizsgálás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át. (3) A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgált személlyel azonos nemű személy végezheti. (4) Az átvizsgálás foganatosítására a rendőrség, ill. a hatáskörébe tartozó szab.sértések tekintetében a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőrség, továbbá külön jszb-ban meghatározott esetekben a szab.sértés miatt eljáró más szerv jogosult. A ruházat, csomag és jármű átvizsgálása a személyes szabadságot korlátozó olyan kényszerintézkedés, amelynek célja a tárgyi bizonyítása eszköz, v. lefoglalás alá eső dolog megszerzése. Nemcsak szab.sértés elkövetésével

gyanúsított személlyel szemben alkalmazható, hanem bárkivel szemben, akiről alaposan feltételezhető, hogy szab.sértésre vonatkozó tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál és azt a felszólítás ellenére nem adja át. Abban különbözik a büntetőeljárásban alkalmazható motozástól, hogy a ruházat átvizsgálása nem érinti a kényszerintézkedés alá vont személy testét, csak a nála lévő dolgokra terjed ki. Az érintett személy jogainak védelmét szolgáló garanciális szabály, hogy az átvizsgálás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át, s a ruházat átvizsgálását csak azonos nemű személy végezheti. Az átvizsgálás nem történhet szeméremsértő módon A lefoglalás 80.§ (1) A szabsértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely a.) tárgyi bizonyítási eszköz, b.) a tv értelmében elkobozható (2) A szab.sértési hatóság lefoglalja azt a dolgot, amelynek birtoklása jszb-ba

ütközik. (3) Postai küldeményeket és táviratokat –amíg azokat a címzettek nem kézbesítették- csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig csupán visszatartásuk iránt lehet intézkedni. (4) A szab.sértési hatóság a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodik Ha a dolog használatához az érintettnek különös érdeke fűződik, az (1) bek. alapján a lefoglalt dolgot az őrizetére lehet bízni. (5) A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szab.sértési hatóság értékesítheti (6) Ha a külföldi az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, ill. az eljárási költség fedezetéhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szab.sértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait –a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével- lefoglalhatja. A szab.sértési tárgyalás során a letétbe helyezés, ill ennek elmulasztása esetén a lefoglalás

lehetőségéről a külföldit tájékoztatni kell. (7) A lefoglalás érdekében a dolgot birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot átvizsgálás útján megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell 27 (8) A lefoglalást meg kell szüntetni , mihelyt arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ebben az esetben a dolgot, ill az értékesítésből befolyt ellenértéket annak kell visszaadni, akitől a dolgot lefoglalták. (9) Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolgot részére csak akkor lehet kiadni, ha a kiadás iránt más nem jelentett be igényt. Ha az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolog kiadása iránt más is jelentett be igényt, a szab.sértési hatóság –a jogosultság elbírálása nélkül- határoz a lefoglalt dolog elhelyezéséről. (10) Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha

kétséget kizáróan mást illet, de a jogosult kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező jogosult a szab.sértési hatóságtól kérheti a dolog visszaadását, ill, értékesítés esetén a dolog lefoglaláskori ellenértékét. (11) Ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A lefoglalás a tv-ben meghatározott dolgoknak a tulajdonos vagy birtokos rendelkezése alóli ideiglenes kivonását és a hatóságnál való letétbe helyezését biztosító kényszerintézkedés. A lefoglalást a szab.sértési hatóság rendeli el, és arról határozatot hoz A szab.sértési hatóság jogosult lefoglalni: - azokat a dolgokat, amelyek az eljárásban vmely tény bizonyítására alkalmasak, vmint - amelyek az Sztv. rendelkezései szerint elkobozhatók A szab.sértési hatóság köteles lefoglalni azokat a dolgokat amelyeknek birtoklását jszb. tiltja A rendbírság 81.§ (1) A

szabsértési hatóság, továbbá a bíróság az eljárás során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírságot szabhat ki. (2) A rendbírság kiszabása elleni panasznak halasztó hatálya van. (3) A rendbírság legalacsonyabb összege 500, legmagasabb összege a szab.sértési hatóság előtt folyó eljárásban 5000 forint, a bírósági eljárásban 50.000 forint A rendbírságnak a szab.sértési eljárásban kettős szerep van - egyrészt az eljárás rendjének fenntartása céljából, - másrészt a tv-ben előírt kötelezettségek teljesítésének kikényszerítése céljából alkalmazható. Rendbírságot a szab.sértési hatóság és a bíróság szabhat ki Azt Sztv a bírság mértéke tekintetében differenciál attól függően, hogy azt a szab.sértési hatóság v a bíróság alkalmazza-e. A rendbírságot határozatban kell kiszabni. 28 B/14. Tétel Az eljárás megindítása és a

tényállás tisztázása A szabálysértések többsége valamely államigazgatási jogszabály megsértéséből áll, ezért a leggyakoribb, hogy e jogsértést észlelő állampolgárok, illetve a különböző igazgatási feladatot, ellenőrzést ellátó szervek közlik a jogsértés tényét a szabálysértési hatósággal. A feljelentést általában az a magánszemély vagy szerv teszi, akinek jogát, jogos érdekét vagy feladatának ellátását a szabálysértő cselekmény veszélyezteti vagy sérti. A feljelentést megnevezéstől függetlenül kell vizsgálni Az állami szervnek feljelentését írásban és a hatáskörrel rendelkező illetékes szabálysértési szervhez kell megtennie. Magánszemélyek feljelentésüket gyakran tájékozatlanságból nem a hatáskörrel rendelkező, vagy nem az illetékes szervhez teszik, ebben az esetben az Sztv. Alapján a feljelentést haladéktalanul át kell tenni a hatáskörrel rendelkező illetékes szabálysértési

hatósághoz. Az Sztv. Meghatározza a feljelentések alapvető tartalmi kellékeit, mivel az eljárás gyorsaságának és egyszerű lefolyásának elve megköveteli, hogy a feljelentés tartalmazza mindazokat a tényeket és adatokat, amelyek szükségesek a tényállás megállapításához, a gyors és eredményes eljárás lefolytatásához. A feljelentés alapvető tatalmi kellékei: - az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése (név, lakóhely), - az elkövetett cselekmény hely és ideje, - az elkövetés körülményeinek leírása a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítási eszközöket, amennyiben lehetőség van rá, a feljelentéshez csatolni kell. A szabálysértési ügyben az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő 30 napon belül kell meghozni. Ez úgy érhető el, ha az ügyet a szabálysértési bíróság alaposan előkészíti. Ez azt is jelenti, hogy az eljárás megindításától számított 30

napon belül kell döntést hozni. Ha az érdemi határozat az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály miatt 30 napon belül nem hozható meg, egy alkalommal az ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbítható. Erre a szabálysértési hatóságoknál a jegyző, a rendőrségnél a rendőrkapitányság vezetője, a vám- és pénzügyőri szabálysértési hatóságnál a vezető, a felügyeleti szerveknél a szerv vezetője jogosult. A tényállás tisztázása: a szabálysértési hatóság a feljelentések többségénél az érdemi határozatot a feljelentés alapján hozza meg. Amennyiben a megalapozott döntés csupán a feljelentés adatai alapján nem hozható meg, a szabálysértési hatóság felhívja a feljelentőt további adatok közlésére. Olyan hiányosságok esetén, amelynél feltehető, hogy a tájékozatlanság vagy az adatok ismeretének hiánya okozza a feljelentés hiányosságait, a szabálysértési hatóság maga intézkedik az adatok

beszerzése iránt a Sztv.-ben foglaltak szerint Amennyiben a feljelentés 29 adatainak kiegészítésére vonatkozó hatósági intézkedés alapján sem tartja a szabálysértési hatóság a tényállást tisztázottnak, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy, a sértet, a feljelentő, illetve más tanúként számba jöhető személyek meghallgatása után határoz. Elsősorban az eljárás alá vont személy meghallgatása szükséges, ezt követően a sértett feljelentő, tanúk meghallgatására, a szakértő meghallgatására is sor kerülhet. Senkit sem érhet hátrány, mert nem ismeri a magyar nyelvet (tolmács igénybevétele). A szabálysértési hatóság a meghallgatást rendszerint saját székhelyén, hivatali helyiségében tartja meg. Figyelembe kell venni, hogy az eljárás alá vont személyeket, tanúkat a meghallgatáson való megjelenés lehetőleg rövid időre vonja el munkájuktól és a meghallgatáson való részvételük minél

kevesebb költséggel járjon. A meghallgatásról jegyzőkönyv, illetőleg hangfelvétel készül, célja annak bizonyítása, hogy miként történt a meghallgatás, kik vettek részt azon, milyen bizonyítékok alapján állapította meg a szabálysértési hatóság a tényállást, hozta meg határozatát. A tényállás tisztázását elősegítő fontos szabály, hogy az ismeretlen helyen lévő feljelentett személy, tanú, szakértő, lakó, illetőleg tartózkodási helyének megállapítása céljából a szabálysértési hatóságnak a személyi adat és lakcímnyilvántartás központi szervét az Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt, vagy az utolsó lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes helyi lakcímnyilvántartási szervezet, a helyi önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. Ha a feljelentésből arra lehet következtetni, hogy az eljárás alá vont személyt, vagy az eljárásban érdekelt más személyt diplomáciai vagy egyéb

mentesség illeti meg, a szabálysértési hatóság a szolgálati út betartásával köteles a felügyeletet gyakorló minisztériumhoz az ügyet felterjeszteni. A felügyeletet ellátó minisztérium e kérdésben az Igazságügyi Minisztérium álláspontját kéri ki. Ha az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint az érintett személyt mentesség illeti meg, ez azt jelenti, hogy mentesül a szabálysértési felelősségrevonás, azaz a magyar joghatóság alól. 30 B/15. Tétel Az eljárás megszüntetése 84.§ (1) A szabálysértési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha a.) a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el, b.) az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény c.) az eljárás alá vont személy meghalt, d.) a felelősséget

kizáró ok áll fenn, e.) a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen elbírálták, f.) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozattal állapított meg, g.) elévülés miatt nincs helye felelősségrevonásnak, h.) az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül alkalmaz elkobzást (2) Ha az eljárás megszüntetését követően az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye ismertté válik az elévülési időn belül az eljárás lefolytatásának van helye. (3) Az (1) bekezdés a), b) és d) és e) pontjai alapján hozott határozat egy példányát az ügyésznek is meg kell küldeni. Az eljárás megszüntetésére sor kerülhet a feljelentés alapján, illetőleg a szabálysértési hatóság által tartott meghallgatás után is, ha az Sztv. 83§ (1) bekezdésében megjelölt okok

valamelyike fennáll. Szabálysértés hiányában az eljárást meg kell szüntetni. A szabálysértési hatóság megszünteti az eljárást akkor is, ha a szabálysértést nem a feljelentett, hanem más valaki követte el. Meg kell szüntetni az eljárást, ha az elkövetővel kapcsolatban felelősséget kizáró ok áll fenn, illetőleg az idő múlása következtében a felelősségre vonásra nincs lehetőség. Meg kell szüntetni az eljárást, ha a szabálysértési eljárás tárgyává tett cselekmény egyedi államigazgatási határozat rendelkezését szegi meg, ha a kötelezett nem teljesíti a határozatban előírtakat. Ilyenkor az Áe szerinti teljesítési bírság kiszabásával eredményesen kényszeríthető ki a határozat végrehajtása, indokolatlan lenne ezért a szabálysértési felelősségre vonás. A szabálysértési hatóságnak különös gonddal kell mérlegelnie az eljárás megszüntetését, ha az elkövetés tényének tisztázatlansága miatt

kíván a feljelentés alapján dönteni. Az eljárás megszüntetését a szabálysértési hatóságnak közölnie kell az elkövetővel és a sértettel, feltéve hogy az eljárás megindulásáról tudomást szereztek, továbbá azzal, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. 31 B/16. Tétel Kártérítés megállapítása 85.§ (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, illetőleg a kártérítés összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti. (2) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet. (3) A kártérítés megállapítása mellőzhető, ha az eljárás befejezését jelentősen késleltetné. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak A

szabálysértési cselekmények túlnyomó többsége veszélyeztető jellegű, így tényleges kár csak egy viszonylag szűk körben keletkezhet. Egyes szabálysértéseknek pl. tulajdon elleni szabálysértés (lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság), azonban szinte minden esetben károsítja. Az Sztv. Lehetőséget ad arra, hogy meghatározott feltételek esetén a szabálysértési eljárásban az eljárás alá vont személy felelősségre vonásán túlmenően az elkövetőt a kár megtérítésére lehessen kötelezni. A kárigény elbírálása a szabálysértési hatóság előtt két esetben lehetséges: 1. Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik. 2. Ha a kártérítés összegét a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a szabálysértési hatóság aggálytalanul meg tudja állapítani. E két esetben kötelezheti a szabálysértési hatóság az elkövetőt

a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére. A szabálysértési hatóságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a kár okozati összefüggésben van-e az elkövetett szabálysértéssel, a szabálysértést megvalósító cselekmény okozta-e valóban a kárt. Az Sztv szerint kártérítés megállapításánál nincs értékhatár. A szabálysértéssel okozott kár megtérítésére az eljárás alá vont személy akkor is kötelezhető, ha a kár meghaladja az ötezer forintot. A kártérítés megállapításával kapcsolatban fontos rendelkezés, hogy az eljárás alá vont személy a sértettel szemben az ügy elbírálása során követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással sem élhet. Ha a kártérítési igény elbírálása a szabálysértési eljárás befejezését késleltetné, a szabálysértési hatóság a kártérítés elbírálását mellőzheti. Ilyenkor az igény bírósági vagy más úton érvényesíthető. Ha a

szabálysértési hatóság a kártérítés elbírálását elhárítja, a károsultat határozatában tájékoztatnia kell a kártérítési igény bírósági vagy más út igénybevételével történő érvényesítési lehetőségéről. 32 B/ 17. Tétel Panasz 86.§ (1) A szabálysértési hatóságnak a 79-81§-a alapján hozott határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, a 84.§ alapján hozott határozatával szemben a sértett panaszt tehet. (2) A panaszt a határozat közlésétől számított 8 napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál. (3) Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg. (4) Az ügyész a panaszt nyolc napon belül elbírálja és a.) a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy b.) a határozatot hatályon

kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja. (5) Az a) pont esetében az ügyész a panasztevőt, a b) pont esetében pedig azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték. A szabálysértési eljárásban az ügy tényállásának tisztázása, az elbírálás előkészítése, eljárás rendjének biztosítása során keletkeznek olyan járulékos jellegű határozatok, intézkedések, amelyek ellen indokolt jogorvoslatot biztosítani. Az Sztv ezért bevezeti a szabálysértési hatóság előtti eljárásban a panasz jogintézményét. A szabálysértési hatóságnak a ruházat, csomag és jármű átvizsgálásával, a lefoglalással, valamint a rendbírság kiszabásával kapcsolatban hozott határozatával, intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője panaszt nyújthat be. Az eljárás megszüntetésével kapcsolatos szabálysértési

határozattal szemben – amely az eljárás alá vont személyre kedvező – a sértett (vélt v. valós okból) panaszt tehet. A panaszt a határozat közlésétől számított 8 napon belül szóban vagy írásban kell megtenni a szabálysértési hatóságnál. A szabálysértési hatóság a szóban előterjesztett panaszról jegyzőkönyvet készít. Ha a panaszban előadottakat a szabálysértési hatóság alaposnak tartja, a sérelem orvoslása iránt intézkedik. Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül megküldi az illetékes ügyészségnek. Az ügyész a panasz elbírálása során az Sztv. 86§ (4) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik Határozatáról – ha a panaszt elutasította – a panasztevőt értesíti. Amennyiben az ügyész a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és indokolt esetben a szabálysértési hatóságot eljárásra utasítja, erről azokat a személyeket

értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték. 33 B/ 18. Tétel A határozat (tartalma, alakja, részei) A szabálysértési eljárás célja a szabálysértés elbírálása, a szabálysértési ügy elintézése érdemi határozat hozatalával. A szabálysértési hatóság határozatai tartalmuk szerint a következőképpen oszthatók fel: - Büntetést kiszabó, intézkedést alkalmazó határozat: a szabálysértési hatóság legtöbbször ilyen határozatot hoz, és a hatóság az Sztv-ben foglaltaknak megfelelően a jogszabály által kiszabható bármilyen mértékű szabálysértési büntetést, illetőleg intézkedést alkalmazhat. - Az eljárást megszüntető határozat: a szabálysértési hatóság a feljelentés elbírálása eredményeként akár a feljelentés alapján vagy a meghallgatás eredményeként, ha az Sztv-ben meghatározott okok valamelyike fennáll, az eljárást megszüntető határozatot hozhat. A határozat

a bevezető részből, a rendelkező részből, az indoklásból és a zárórészből áll. Két fő része: a rendelkező rész és az indoklás A bevezető rész a következőket tartalmazza: - szabálysértési hatóság megjelölését - az ügy számát – ha van – feltüntetve az alszámot is, - az ügy tárgyát. A rendelkező rész foglalja magában a szabálysértési hatóság érdemi döntését, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia: - az eljárás alá vont személy adatait (név, születési hely, idő, lakóhely), - annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont személy az Sztv-ben, Rben vagy önkormányzati rendeletben foglalt milyen szabálysértést követett el, - a kiszabott pénzbírság büntetést és az alkalmazott intézkedést (pl. figyelmeztetés, elkobzás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás), illetőleg az eljárás megszüntetéséről szóló döntést, - egyéb rendelkezést - felszólítást az eljárás alá vont

személyhez arra nézve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénzbírságot vagy az egyéb pénzösszeget fizesse meg. - a pénzbírság átváltoztatása esetére megállapított közérdekű munka, illetőleg elzárás tartalmát. A határozat indoklásában az ügyre nézve lényeges körülményeket kell tömören összefoglalni. Fel kell tüntetni benne a szabálysértés elkövetésével kapcsolatban megállapított tényeket, a bizonyítékokat és azokat a körülményeket, amelyekre a büntetés, illetőleg az intézkedés nemének és mértékének megállapításánál a szabálysértési hatóság figyelemmel volt. Az indoklásban kell kitérni az olyan indítványokra is, amelyeknek az eljárás során a szabálysértési hatóság nem tett eleget. A szabálysértést meghatározó jogszabályra is itt kell hivatkozni Pontosan fel kell tüntetni az Sztv., az R, illetőleg a szabálysértést megállapító önkormányzati rendelet

megfelelő §-át. A határozat zárórésze tartalmazza a határozathozatal helyét, idejét, valamint a hatóság részéről eljáró személy aláírását. 34 B/19. Tétel A kifogás (előterjesztése, elbírálása) Előterjesztése: A szab.sértési hatóságnak az Sztv-ben felsorolt joghátrányt megállapító határozataival szemben jogorvoslattal, kifogással lehet élni. A kifogással az arra jogosult azt kívánja elérni, hogy a szab.sértési hatóság határozatát vonja vissza (az eljárást szüntesse meg) vagy módosítsa (változtassa meg). A kifogás előterjesztésére azt jogosult, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz. Ennek megfelelően a pénzbírság kiszabását, figyelmeztetést, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást és a kiutasítást megállapító határozattal szemben - az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, - kártérítést érintően a sértett is nyújthat be kifogást. A kifogást a

határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni a határozatot hozó szab.sértési hatóságnál A kifogást általában írásban kell előterjeszteni. A jogosult azonban a kifogását szóban is előadhatja, ez esetben erről jkv.-et kell készíteni A kifogásban meg kell jelölni annak az okát és célját, az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt sem lehet megtagadni a kifogás érdemi elbírálását. A kifogás akkor lehet eredményes, ha a jogosult ebben olyan új tényt, körülményt, bizonyítékokat tud megjelölni, amelyet a szab.sértés elbírálásakor a hatóság nem ismert és ezek figyelembevételével már más, az érintettre kedvező döntés indokolt. Elbírálása: A jogosult által kellő időben előterjesztett kifogás alapján a kifogásolt határozatot hozó szab.sértési hatóság a következőképpen jár el Ha a szab.sértési hatóság a kifogást alaposnak tartja, korábbi határozatát visszavonhatja, vagy

módosíthatja. Visszavonásra akkor kerül sor, ha a határozatot a maga egészében hatályon kívül kell helyezni. Módosítani akkor kell a határozatot, ha csak részben szorul megváltoztatásra. A visszavonásról v módosításról szóló határozat meghozatalával az első fokú szab.sértési hatóság az ügyet érdemben befejezte. Határozatát ugyancsak azok számára kell kézbesítenie, akik az előző határozatát is megkapták. Amennyiben nem kerül sor a határozat visszavonására, ill módosítására, a szab.sértési hatóság az iratokat a helyi bírósághoz teszi át A kifogásról érdemben ezt követően a helyi bíróság dönt. Fontos követelmény, hogy a szab.sértési hatóság a beérkezett kifogást 8 napon belül megvizsgálja. Amennyiben a kifogás elkésett, v azt a nem jogosult terjesztette elő, a kifogást lehetőség szerint gyorsan el kell utasítani. Az elutasító határozatot az érintettekkel kell közölni. E határozattal szemben 3

napon belül az illetékes ügyészségen panaszt terjeszthet elő. A jogosult kifogását mindaddig visszavonhatja, amíg erről a szab.sértési hatóság érdemben nem döntött, ill. érdemi döntés hiányában az iratokat nem továbbította a helyi bírósághoz. A kifogás visszavonásával a határozat jogerőssé válik 2000. március 1-től a helyi bíróság jár el Nem másodfok, alapeljárás I. szakasz: Szabálysértési eljárás (jegyző, rendőrség, VPOP, Felügyeletek) 35 II. szakasz: Határozat III. szakasz: Önrevizió – Kifogás (ok, indíték, mit akar a helyi bíróságtól) IV. szakasz: Helyi bíróság –Alapeljárás: végzés után nincs fellebbviteli jog Iratok alapján, tények alapján dönt. Ugyanehhez a bírósághoz perújítási kérelemmel lehet fordulni, jogkérdésben nem, csak ténykérdésben. B/20. Tétel A bíróság előtti szabálysértési eljárás Általános szabályok A szabálysértésnek a bűncselekményekhez képest

csekélyebb súlya, jellege az ügyek egyszerűbb ténybeli és jogi megítélése nem teszi szükségessé a társas bíráskodást. A szabálysértési ügyekben egyébként a szabálysértési hatóság által már lefolytatott bizonyítási eljáráson alapuló határozatot kell kifogásra tekintettel felülvizsgálni. Az ügyek döntő többségében egy elkövetőnek egy mozzanatú cselekményéről van szó. Különleges szakkérdések ritkán merülnek fel A szabálysértési felelősség büntetőjogi jellegű, azaz az Sztv. A természetes személy múltban elkövetett anyagi jogi normasértést szankcionálja – ezt az eljárási szabályok is tükrözik. - A szabálysértési ügyekben egyesbíró jár el. Kivételt képez ez alól az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indított eljárásban a fellebbezés elbírálása, amely a megyei bíróságnál tanácsülésen történik. - A bíróság a szabálysértési hatóság határozatának

felülvizsgálatánál kötve van a kifogás tartalmához. AZ Sztv A bíróságot egyébként a döntésében egy szempontból korlátozza: általános súlyosbítási tilalmat határoz meg, amelyben kimondja, hogy a bíróság a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést nem hozhat. A szabálysértési határozat teljes körű felülvizsgálatának jogosultsága csak az érdemi döntés ellen benyújtott kifogás esetén illeti meg a bíróságot. - A bíróság a kifogás elbírálásáról végzéssel határoz. Az Sztv a végzés legfontosabb tartalmi követelményeit is meghatározza. A végzés rendelkező részből és indoklásból áll. Részletes indoklást nem kell tartalmaznia Az eljárás közben előterjesztett bizonyítási indítványok elutasítását pedig az ügydöntő végzésben kell megindokolni. Intézkedések a kifogás alapján Ebben az ún. előkészítő szakaszban a bíróság az iratok

alapján abban a kérdésben foglal állást, hogy hely van-e a kifogás felülvizsgálatának, vagy esetleg más intézkedésre van szükség. Az ügyek elintézésének gyorsítása végett a bíróságnak a kérdéseket az iratok megérkezésétől számított 8 napon belül kell tisztáznia, s ha a felsorolt intézkedések valamelyikét szükségesnek tartja, azt haladéktalanul köteles megtenni. Az ügy áttételének akkor van helye, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a kifogás elbírálására más bíróság illetékes. Az eljárás felfüggesztésére akkor tesz intézkedést, ha annak az Sztv.-ben meghatározott valamelyik feltételét megállapítja Az eljárás megszüntetését a bíróság az ügy érdemi vizsgálatának mellőzésével 36 akkor rendeli el, ha az iratokból kitűnően az ügyben a kifogás felülvizsgálatára nyilvánvaló okból nincs lehetőség (pl. az eljárás alá vont személy meghalt) Az Sztv. az ügy érdemére is kiható, két

súlyos és lényeges eljárási jogszabálysértés esetén kötelezővé teszi a szabálysértési határozat hatályon kívül helyezését és az iratoknak a szabálysértési hatósághoz új eljárás lefolytatása céljából való megküldését. Ez a két lényeges eljárási szabálysértés: a hatóság tagjának a kizárására vonatkozó szabályok megszegése, valamint az, ha a szabálysértési hatóság olyan szabálysértési ügyben jár el, amely nem tartozik a hatáskörébe. Ez utóbbi esetben a szabálysértési hatóságnak az ügyet az elbírálásra jogosult hatósághoz kell áttennie. A bíróság ezt alkalmazza akkor is, ha azt állapítja meg, hogy a szabálysértési hatóság a hatáskörét túllépve bűncselekményt bírált el (nyomozó hatósághoz kell áttenni). A kifogás elintézése Az eljárás gyorsabb és egyszerűbb lefolytatása végett a bíróság a kifogás felülvizsgálatát tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján végzi. Az

érdemi döntés kétféle lehet: ha a szabálysértési hatóság határozata törvényes és megalapozott, azt hatályban tartja és a kifogást elutasítja. Ha megállapítja, hogy a szabálysértési ügyben hozott határozat jogszabálysértő, a határozatot megváltoztatja, s a törvénysértés orvoslása céljából új határozatot hoz. Az Sztv. az ügyek tárgyalás mellőzésével való elintézését nem köti feltételekhez, hanem ezt az eljárási módot teszi általánossá minden egyes ügyben. Ez azt jelenti, hogy a bíróság nem is mérlegelheti, nem kell-e bizonyítási eljárást lefolytatnia mielőtt döntést hozna, hanem köteles az iratokalapján az iratokból megállapítható tényállás figyelembevételével dönteni. Tárgyalás tartására csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság döntését követően az arra jogosultak kérik. A kérelmet nem kell megindokolni. Tárgyalás tartásának kezdeményezésére – a végzés kézbesítésétől számított

8 napon belül – az eljárás alá vont személy, a védő és a sértett jogosult. A végzés rendelkező részében figyelmeztetni kell az elkövetőt, a védőt és a sértettet arra is, hogy a tárgyalás iránti kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható, továbbá arra, hogy ha a tárgyalást kérő személy a tárgyalásról előzetes kimentés nélkül távol marad, a kérelme visszavontnak tekintendő. 37 B/21. Tétel A szabálysértési tárgyalás és az ügydöntő határozat Az Sztv. rendelkezései szerint szabálysértési ügyben az eljárási garanciák és alapelvek következetes érvényesülésével objektív és igazságos ítélkezést biztosító tárgyalást csak a bíróság tart. A szabálysértési tárgyalásnak kettős jellege van: egyrészt jogorvoslati szerepet tölt be azzal, hogy egy már korábban a szabálysértési hatóság által hozott érdemi döntés felülvizsgálatát jelenti, másrészt annak keretében a bíróság a

közvetlenség, a nyilvánosság, szóbeliség elveinek megtartásával a „fair” eljárás követelményeinek megfelelően a szabálysértés érdemi elbírálására irányuló eljárást folytat le. Ezzel függ össze, hogy a tárgyalásra vonatkozó szabályokban az eljárási cselekmények formai kötöttsége nagyobb, mint az eljárás más szakaszaira érvényes rendelkezésekben. A szabálysértési tárgyalás több szakaszra osztható. Ezek: - a tárgyalás megtartása általános feltételeinek vizsgálata, - a tárgyalás megnyitása és a jelenlévők számbavétele, - az ügy ismertetése, - a bizonyítási eljárás lefolytatása, - az eljárás befejezése és az arra jogosultak felszólításai, - a bírósági határozat meghozatal. - - - - A szabálysértési ügyben a tárgyalás tartásának meghatározott feltétele van, amelyet a tárgyalás kitűzése előtt vizsgálni kell. Tárgyalásra nem minden ügyben kerül sor, hanem csak azokban, amelyekben a

bíróság a szabálysértési hatóság határozatát egy ízben már az iratok alapján felülbírálta, s a végzését követően az arra jogosultak a tárgyalás megtartását kérték. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a tárgyaláson részt kíván venni és ezt a szándékát bejelentette, a tárgyalást a távollétében nem lehet megtartani. A tárgyalás megnyitásakor a bíróság az ügy megjelölésével a tárgyalás megnyitására irányuló szándékát bejelenti. Az ügy megjelölése az eljárás alá vont személy(ek) és az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megnevezésével történik. A megnyitás után a bíróság megállapítja, hogy megvannak-e a tárgyalás megtartásának a feltételei, ill. annak nincs-e akadálya. A tárgyalás megnyitása után a bíróság számba veszi a megidézetteket és értesítetteket. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság megkezdi az ügy tárgyalását, amely az ügy

ismertetésével történik. Ez a szabálysértési ügyben hozott kifogással megtámadott határozat, valamint az ellene benyújtott kifogás lényegére terjed ki, majd ezt követi a kifogás elbírálásáról hozott bírósági határozatnak, ill. a tárgyalás megtartására irányuló kérelemnek az ismertetése. A szabálysértési ügyben tartott bírósági tárgyalás nyilvános A bírósági eljárás lefolytatása keretében a tárgyalás vezetése és a bizonyítási cselekmények irányítása a bíróság feladata. Ez a tárgyalást vezető bírónak azt a tevékenységét jelenti, amellyel meghatározza az eljárási cselekmények sorrendjét, gondoskodik a tárgyalás rendjéről, biztosítja az eljárás gyors és eredményes befejezését, és egyben azt is, hogy az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat is gyakorolhassák.A bíró hallgatja meg az eljárás alá vont személy, a tanú(ka)t, a szakértőt, a szabálysértési hatóság képviselőjét, a

sértettet, és megadja a jogot az arra jogosultaknak kérdések feltevésére, 38 - - javaslataik, észrevételeik megtételére, ill. álláspontjuk kifejezésére Az Sztv a bíró belátására bízza a bizonyítási cselekmények sorrendjének és terjedelmének megállapítását. Azt írja elő kötelező jelleggel, hogy a bizonyítási eljárást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. A védelem jogának érvényesülését garantálja az a szabály, amely megengedi. Hogy az eljárás alá vont személy a tárgyalás alatt is értekezhessen a védőjével. A tárgyaláson megjelent eljárás alá vont személy, a védő, a sértett, a szakértő vagy a szabálysértési hatóság képviselője bizonyítási indítványt tehet. A bíróságnak az ügy minél gyorsabb befejezésére kell törekednie Ha a tárgyalás eredményeként az ügy érdemi eldöntése szempontjából lényeges adatok a bíróság rendelkezésére állnak, a bíróság a

bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánítja. Ezt követően a tárgyaláson jelenlévő érdekeltek összegezhetik az ügyre vonatkozó érdemi álláspontjukat és a döntésre javaslatot tehetnek. Az arra jogosultak nyilatkozatainak megtétele és az eljárás befejezése után a bíróság zárt ülésén a határozatát azonnal meghozza és nyilvánosan kihirdeti. Ügydöntő határozat A bíróság a tárgyalás eredményeként többféle határozatot hozhat. Minden változtatás nélkül hatályban tarthatja a kifogás elbírálásáról tárgyalás mellőzésével hozott végzést. A tárgyalás alapján új határozatit hozhat, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tarthatja, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. „Ha a bíróság megállapítja a szabálysértés elkövetését, pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik az eljárási költség viseléséről.” Ez

értelemszerűen csak abban az esetben irányadó, ha a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát megváltoztatja. Ha a kifogás csak az elkobzás, vagy a kártérítést érinti, a bíróságnak csak ezekben a kérdésekben kell dönteni. A határozat közlésének két formája van: a kihirdetés és a kézbesítés. A tárgyaláson hozott határozatot a bíróság a jelenlévőkkel szóbeli kihirdetéssel, a távollevőkkel pedig kézbesítés útján közli. A bíróság döntése ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak, ezért az a közléssel válik jogerőssé. 39 B/22. Tétel A perújítás a szabálysértési jogban A perújítás okai: A perújítás rendkívüli jogorvoslat. Célja az objektív igazság, a törvényesség érvényesítése a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben. A jogsérelemnek a konkrét ügyben való tényleges orvoslását célozza. Az alapügyben megállapított tényállás megdöntését kívánja

elérni és ezáltal a megfelelően megalapozott törvényes határozat meghozatalára irányul. A szabálysértési eljárásban a perújítás, mint rendkívüli jogorvoslat csak az elkövető javára szolgál. A perújítási okok lényegüket tekintve közvetlenül vagy közvetve a ténykérdésben előterjeszthető perújítás különböző esetei. - Új bizonyítékon, mint perújítási okon csak az olyan bizonyítékokat lehet érteni, amely az alapügy anyagában nem szerepelt. A perújítás alapjául csupán lényeges tényállási részletre vonatkozó olyan új bizonyíték tekinthető, amely legalább valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, vagy reá nézve kedvezőbb tartalmú határozat hozható. - A többszöri eljárás tilalma szempontjából azt a kérdést, hogy az elkövetővel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító bírósági határozatot hozta-e mindig

a megállapított tényállások tüzetes egybevetése alapján az anyagi jog szabályai szerint kell elbírálni. A perújításnál az említett ok fennforgása esetén a később hozott határozatot kell hatályon kívül helyezni. - Hamis, vagy hamisított okirattal, bizonyítékkal esik egy tekintet alá a koholt tárgyi bizonyíték. A hamis bizonyíték akkor tekinthető a bíróság határozatára befolyással lévőnek, ha azt az alapügyben értékelték (mint valódit). - Perújítási ok a szabálysértési hatóság tagjának, illetőleg a bíróságnak hivatali kötelességszegése. - Önálló perújítási okot jelent, ha az Alkotmánybíróság a perújítással megtámadott határozat alapjául szolgáló jogszabályt alkotmányellenessé nyilvánította. Nincs helye perújításnak eljárási szabálysértés, valamint anyagi jogszabály helytelen értelmezése miatt. Az Sztv a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltében

határozza meg azt az időtartamot, amely után nincs helye perújításnak. A perújítási kérelem: A perújítási eljárás megindításának feltétele, alapja a perújítási kérelem bíróságnál történő benyújtása. Perújítási kérelmet önállóan terjeszthet elő az elkövető A védő ilyen joga járulékos, csak az elkövető beleegyezésével terjeszthet elő kérelmet. Önállóan élhet perújítási kérelemmel a fiatalkorú törvényes képviselője, gondozója is még akkor is, ha a fiatalkorú elkövető ezt kifejezetten megtiltotta. Az elkövető javára előterjesztett perújítási kérelem alapján a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni. A perújítási kérelemnek megalapozottnak kell lennie, benyújtása az arra jogosultak elhatározásától függ. A kérelem a határozat hozatalig visszavonható. A perújítási eljárás: A perújítási kérelem elbírálása a bíróság előtti perújítási eljárás során

történik. A kérelmet az alapügyben eljárt bíróságnál kell benyújtani, előterjeszteni. A bíróság vizsgálja, hogy a perújítási kérelmének megvannak-e a törvényben előírt feltételei, 40 azt a jogosult terjesztette-e elő, kellő határidőben, illetőleg nem terjesztettek-e elő ismételt perújítási kérelmet. A perújítási kérelem alapján a bíróság a perújítást vagy alaposnak vagy alaptalannak tartja. Ha a kérelmet a bíróság alaposnak találja, a perújítást elrendeli és az ügyet tárgyalásra tűzi ki és erről az érdekelteket értesíti. Ha a bíróság a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja (jogorvoslatnak nincs helye). A perújítás elrendelése esetén „felélednek” a bírósági tárgyalás általános szabályai, azokat kell értelemszerű eltérésekkel alkalmazni. A perújítás alapossága esetén a bíróság az alapügyben hozott bírósági határozatot egészben vagy részben

hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Ha a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt önálló végzéssel elutasítja. Jogorvoslatnak nincs helye. 41 B/23. Tétel Önkéntes teljesítés, közvetlen letiltás Az Sztv. elsősorban azt kívánja elérni, hogy az elkövető önként fizesse meg tartozását, ezért a fizetésre a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napos teljesítési határidőt állapít meg. A pénzösszeget ezidőszerint illetékbélyeggel történő lerovással kell megfizetni. Az önkéntes teljesítés előmozdítása érdekében a szabálysértési hatóságok a pénzbírságot kiszabó határozat közlésével egyidejűleg az elkövetőnek elküldik a „Válaszos levelező”-t, amelyen a pénzbírságot illetékbélyeggel lehet leróni. Ha az elkövető vagy a fizetésre kötelezett más személy 30 nap alatt nem fizetett, végrehajtás útján kell érvényt szerezni a szabálysértési hatóság határozatának. A

szabálysértési határozat akkor jogerős és végrehajtható, ha: - a szabálysértési hatóság határozata ellen az arra jogosult kifogást nem nyújtott be, - az arra jogosult kifogást nyújtott be és ennek alapján a szabálysértési hatóság határozatát visszavonta vagy módosította, - a szabálysértési hatóság határozata ellen a jogosult kifogást nyújtott be és ennek alapján a bíróság az Sztv. szerinti ügydöntő határozatot hoz E határozat a közlés napján válik jogerőssé. A szabálysértési hatóság a jogerős és végrehajtható határozat alapján a pénzbírság behajtása érdekében közvetlen letiltást bocsát ki. A közvetlen letiltást a szabálysértési hatóság erre a célra szolgáló nyomtatványon 4 példányban kártérítés esetén 5 példányban állítja ki és a letiltás egy- egy példányát a következőknek küldi meg: - a fizetésre kötelezett személy munkáltatójának, illetőleg a járandóságot folyósító

szervnek, - a szabálysértési hatóság székhelye szerinti illetékes adóügyi hatóságnak, azaz a helyi önkormányzat jegyzőjének, - az elkövetőnek, illetőleg az egyéb fizetésre kötelezett személynek, - a szabálysértési hatóság a letiltás egy példányát a szabálysértési ügy irataihoz csatolja, - a kártérítés behajtása érdekében történő letiltás esetén a letiltás ötödik példányát a károsult részére kell megküldeni. A munkáltató , illetőleg a járandóságot folyósító szerv a letiltásban feltüntetett összeget köteles a munkabérből a kifizetésének esedékességekor levonni és a szabálysértési hatóság által megjelölt számlára átutalni. Ha a letiltás foganatosításának valamilyen akadálya van a munkáltató köteles a letiltás kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíteni a szabálysértési hatóságot az akadályról. A letiltott összeget a munkáltató a szabálysértési hatóság által

megjelölt adóbeszedési számlára utalja át. A munkabérből, nyugellátásból a munkabér, nyugellátás 33%-ának erejéig vonható le pénzbírság és egyéb tartozás. A pénzbírságot és egyéb tartozást közvetlen letiltás alapján az elkövető munkabéréből, nyugdíjából a következő kielégítési sorrend figyelembevételével kell levonni: - gyermektartásdíj, - egyéb tartásdíj, - munkavállaló munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, 42 - büntető és büntetés- végrehajtási, valamint szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, vagyonelkobzásból eredő követés, - adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, - egyéb követelés. Ha a munkáltató, járandóságot folyósító szerv a letiltás foganatosítását elmulasztja, mulasztásáért anyagilag felelős. B/24. Tétel Adók módjára behajtás Ha a közvetlen letiltásra nincs

lehetőség – mert a fizetésre kötelezettnek nincs munkabére vagy járandósága, vagy ha a letiltás a szabálysértési hatóság megítélése szerint nem vezetne (vagy csak hosszú idő múlva) eredményre – a szabálysértési hatóság a tartozás adók módjára történő behajtását rendeli el. Ennek érdekében megkeresi az elkövező lakhelye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét. Az adók módjára való végrehajtás általánossá válik. Ez a végrehajtási forma az ingó és ingatlanvagyonra vezetett végrehajtást jelenti, azt a célt szolgálja, hogy a szabálysértési végrehajtási eljárásban a hatékony, fegyelmezett bírságbefizetést biztosítani lehessen. Az adók módjára behajtást a helyi önkormányzat jegyzője, mint adóügyi hatóság foganatosítja, az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok szerint. Az adózás rendjéről a többször módosított 1990. évi XCI Törvény rendelkezik Az adók módjára történő

végrehajtást a jegyző e törvény 87- 90.§-aiban foglaltak megfelelő figyelembevételével folytatja le. B/25. Tétel Pénzbírság átváltoztatása közérdekű munkára A közérdekű munka 1988 óta része a büntetőjogi szankciórendszernek, 1993 óta pedig a három büntetőjogi főbüntetés egyike. E büntetés minimuma egy nap, maximuma ötven nap a büntetőjogban. Az Sztv. szándéka az, hogy a közérdekű munka a pénzbírság befizetésére irányuló végrehajtási lehetőségek egyike, az eszközrendszer középső fokozata legyen. Az Sztv. az elkövető hozzájárulásához köti a közérdekű munka alkalmazhatóságát Az Sztv. deklarálja, hogy a közérdekű munkára kötelezett a részére meghatározott munkát köteles elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munkára történő átváltozás csak akkor funkcionálhat sikerrel, ha egyszerre két feltételnek tesz eleget. Eszerint: - az elkövető – mintegy a

pénzfizetési kötelezettség és az elzárás „megváltásaként” – vállalja ezt a végrehajtási formát, - adott a lakóhelyen az a munkahely, ahol igény és lehetőség van ilyen jellegű foglalkoztatásra. Az Sztv. az alapügyben eljáró közigazgatási hatóságok számára teszi lehetővé a közérdekű munkára történő átváltoztatást. Eszerint az alapügyben eljáró hatóság rövid úton jut információhoz arról, adottak-e az elkövető lakóhelyén a közérdekű munka feltételei. 43 Ha bírói szakban lett az ügy jogerős, a bíróság a végrehajtási teendőkben a továbbiakban csak akkor vesz részt, ha az elzárásra történő átváltozás szükségessége merül fel. Az Sztv. szerint az elkövető lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője jelöl ki a közérdekű munka végzésének helyét. A jegyző a közérdekű munkavégzés helyét az elkövető egészségi állapotának és

munkára való alkalmasságának figyelembevételével és a munkáltató beleegyezésével jelöli ki. Ha a munkakezdésre nem kerül sor, vagy „menet közben” történik a munkakötelezettséggel kapcsolatos mulasztás, az érintett munkahely, illetőleg a jegyző jelzi ezt a tényt az átváltoztató határozatot hozó hatóságnak. Azt Sztv nem ad módot annak mérlegelésére, hogy az elkövető felróhatóan mulasztott-e vagy sem. Mulasztás esetén az illetékes bíróságnak határoznia kell az elzárásra történő átváltoztatásról. Ilyenkor nem a közérdekű munka teljes vagy hátralévő napjait kell figyelembe venni, hanem a pénzbírság átváltoztatási szabályait kell alkalmazni. B/26. Tétel Pénzbírás átváltoztatása elzárásra Amennyiben az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, és az elkövető közérdekű munkát nem vállalt, a pénbírságot elzárásra kell átváltoztatni. Az

elkövető által tudomásul vett, de be nem fizetett és az irányadó végrehajtási rendelkezések szerint be nem hajtott helyszíni bírságot ugyancsak elzárásra kell átváltoztatni. A helyszíni bírság elzárásra átváltoztatására ebből következően csak akkor kerülhet sor, ha a szabálysértési hatóság megtette a végrehajtás érdekében az egyéb, az elzárást megelőző végrehajtási intézkedéseket. Az átváltoztatásról az a helyi bíróság rendelkezik, amelyik az ügyben kifogás alapján érdemi határozatot hozott, vagy amelynek illetékességi területén a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság fekszik. Ha a szabálysértési hatóság, adóhatóság a pénzbírság befizetése érdekében megtette a jogszabály által részére biztosított végrehajtási intézkedéseket, de az nem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóságnak a pénzbírság elzárásra átváltoztatását kell kezdeményeznie. Ennek érdekében a

szabálysértési ügy iratait haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes helyi bíróságnak. Helyszíni bírságolási eljárásban kiszabott, elkövető által tudomásul vett, de be nem fizetett helyszíni bírság elzárásra átváltoztatása érdekében a helyszíni bírságot kiszabó szerv keresi meg az illetékes helyi bíróságot. A bíróság az átváltoztatás céljából hozzá küldött szabálysértési iratok alapján tárgyalás nélkül 15 napon belül dönt az átváltoztatásról. A bíróság ez alkalommal vizsgálja, hogy az alapeljárásban, illetőleg a végrehajtási eljárásban történt-e törvénysértés. Ha a bíróság megállapítás szerint az alapeljárásban történt jogszabálysértés, a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetőleg új határozat meghozatalára kötelezi. Ha a bíróság azt észleli, hogy a végrehajtási eljárás során

történt jogszabálysértés, a bíróság nem dönt az elzárásra átváltoztatásról, hanem a szabálysértési hatóságot végrehajtási eljárásra utasítja. Ha mind a két eljárás megalapozott, a bíróság az elzárásra átváltoztató határozatot hoz. A bíróságot ebben az esetben köti a szabálysértési hatóság határozatában 44 kilátásra helyezett napi elzárások számát. Az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott bírósági határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak. Az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot, valamint az elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő részét az elkövető, illetőleg helyette más megfizeti. B/27. Tétel Részletfizetés, halasztás, elzárás félbeszakítása, méltányosság gyakorlása Részletfizetés, halasztás, elzárás félbeszakítása: A pénzbírságösszegek emelkedése, az elkövetők jövedelmi, vagyoni helyzetének kedvezőtlen

alakulása, ill. az elkövetők tényleges jövedelmi, vagyoni helyzetének felderítetlensége következtében a kötelezettek egyre gyakrabban kérnek részletfizetést vagy halasztást a pénzbírság megfizetésére. Részletfizetés esetén a szabálysértési hatóság, ill. a bíróság rendszeresen visszatérően meghatározott pénzösszeget (részletet) határoz meg. Ha a kötelezett valamelyik részlet megfizetését elmulasztja, az egész pénzösszeg azonnal esedékessé válik. A halasztás azt jelenti, hogy a teljesítési határidő tolódik ki meghatározott időpontra. A két fizetési kedvezmény nemcsak pénzbírságra, hanem az eljárási költségre is igénybe vehető. Mindkettő legfeljebb 6 hónap tartalmú, s a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság jogosult alkalmazni. Az elzárás esetében a bíróság engedélyezheti az elzárás elhalasztását, vagy félbeszakítását. Ennek oka egészségi, családi vagy más fontos körülmény lehet Ez

is legfeljebb 6 hónapra engedélyezhető. A kórházi kezelés indokolt jogim arra, hogy az elzárás félbeszakításra kerüljön. A fentiekre engedélyezett idő a végrehajtás elévülési idejébe nem számit be, vagyis ez idő alatt az elévülés nyugszik. Méltányosság: A szabálysértési jog évtizedek óta ismeri a méltányosság intézményét, s ezt a végrehajtás méltányosságból történő mellőzésének nevezi. Erre akkor kerülhet sor, amikor az elkövető életkörülményeiben a határozat jogerőssé válása után olyan változás következik be, amely rendkívül megnehezíti számára, hogy a marasztaló határozatban foglaltaknak eleget tegyen. A törvény csak az elkövető és védője számára teszi lehetővé a méltányossági kérelem előterjesztését. A méltányossági jogkör telepítése tekintetében az Sztv. kétféle megkülönböztetést tesz: Egyrészt differenciál a szabálysértési ügyek hatásköri szabályai szerint, másrészt

az alkalmazott joghátrányok szerint. A méltányosság gyakorlásánál figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy a kiszabott összeg megfizetése, a járművezetéstől eltiltás, a dolog elkobzása az elkövető életkörülményeiben bekövetkezett változás folytán ne jelentsen aránytalanul nagy megterhelést az elkövető és családja számára. A végrehajtás mellőzése lényegében azt jelenti, hogy az arra jogosult szerv a fizetendő összeget a maga egészében elengedi vagy az mérsékeli, mellőzi a járművezetéstől eltiltást vagy annak mértékét, időtartamát csökkenti, ill. bizonyos dolgot visszaad. 45 A köztársasági elnök méltányossági jogköre az elzárással sújtható szabálysértési ügyekre terjed ki. (Meg kell különböztetni az Alkotmányban biztosított egyéni kegyelmezés gyakorlásának jogától). B/28. Tétel A becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak

csak magánindítványra van helye. A magánindítvány meg kell feleljen a feljelentés tartalmi követelményeinek. Becsületsértési ügyekben gyakori a kölcsönös elkövetés, de csak az egyik fél él magánindítvánnyal. Az Sztv lehetővé teszi azt, hogy kölcsönös elkövetés esetén az egyik fél ellen megindult eljárásban a másik fél a magánindítványi határidő lejárta után is élhessen magánindítvánnyal, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell. Viszont-magánindítvány csak kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértés elkövetése miatt terjeszthető elő: - Viszont-magánindítvány csak becsületsértés szabálysértése miatt terjeszthető elő. Viszonyt-magánindítványt az eljárás alá vont személy csak az ellene becsületsértés szabálysértése miatt indult eljárásban a másik fél által becsületsértés szabálysértésének

megállapítására alkalmas cselekménye miatt terjeszthet elő. - A viszont-magánindítvány kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértése miatt terjeszthető elő. A kölcsönösen elkövetés többnyire azonos alkalommal történik, de az egyidejűség nem feltétel. - Az Sztv. nem határozza meg a viszont-magánindítvány előterjesztésének határidejét, csak a cselekmény elévülését jelöli meg kizáró okként. Elvárható az, hogy az eljárás alá vont személy legkésőbb a meghallgatása során éljen ezzel a jogával. - Ha valamelyik fél esetleg még nem is tudva az ellene indult eljárásról a törvényes határidőben magánindítvánnyal él a másik fél ellen, azt önálló magánindítványként kell elbírálni. Becsületsértés miatt folytatott eljárásban mellőzhetetlen a felek meghallgatása, ezért őket meghallgatásra kell idézni. A becsületsértési ügyben a képviselő nem a sértett helyett, hanem a sértett mellett járhat

el. A korlátozottan cselekvőképes sértettet akkor is idézni kell, ha a magánindítványt nem ő, hanem törvényes képviselője, vagy gyámhatóság terjesztette elő. A cselekvőképtelen személy sérelmére elkövetett szabálysértés miatt törvényes képviselője, valamint a gyámhatóság élhet magánindítvánnyal. A magánindítvány előterjesztője ez esetben a sértett helyett jár el. A sértett idézésének tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni .Az Sztv a meghallgatásba sűríti a teljes eljárást A meghallgatás „munkasorrendje” a következő: - A megjelentek (távolmaradtak) személyazonosságának megállapítása. - A magánindítvány lényegének ismertetése. A magánindítvány lényeges részét képezi az, hogy az eljárás alá vont személy mikor, hol, milyen, a becsület csorbítására alkalmas kifejezést

v. kifejezéseket használt, illetőleg milyen egyéb cselekményt követett el. 46 - Ha korábban nem történt meg, tájékoztatni kell az eljárás alá vont személyt a viszont-magánindítvány feltételeiről és lehetőségéről. Nyilatkoztatni kell, hogy él-e vagy sem viszont-magánindítvánnyal. - Ezek után meg kell kísérelni a felek kibékítését. A békítés során fel kell vetni a sajnálkozás kifejezésének lehetőségét, a sérelmezett magatartás jövőbeli mellőzésének ígéretét, másrészről ennek elfogadását, a magánindítvány visszavonásának lehetőségét. Ha a békítés eredménytelen maradt, az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni. Ennek során a szabálysértési hatóság pénzbírságot szab ki, büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz, vagy pedig megszünteti az eljárást, továbbá szükség esetén dönt az eljárási költség viseléséről. Becsületsértési ügyekben sajátos megszüntetési

ok, ha a sértett: - A meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem mentette ki, - Azért nem volt idézhető, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be - A sértett a magánindítványt visszavonta A távolmaradás előzetes kimentése csak alapos okkal történhet. Ezek felsorolása lehetetlen, megítélését a törvény a szabálysértési hatóság mérlegelésére bízza. A magánindítvány az eljárás egész tartama alatt visszavonható. Becsületsértés miatt a sértett akarata ellenére senki nem tüntethető. Több sértett esetén bármelyik sértett visszavonhatja a magánindítványt. A magánindítvány visszavonása magával viszi az egész eljárást, az utólagosan előterjesztett viszont-magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni. Ugyanígy kell eljárni a sértett meghallgatásról való távolmaradása, mulasztásból eredő eredménytelen idézés esetén is. A becsületsértési ügyekben emelt kifogást, ha

annak a szabálysértési hatóság nem ad helyt, vagy határozatát az eljárás alá vont személy javára nem módosíthatja, közvetlenül az illetékes bírósághoz kell továbbítani. Panasz előterjesztése esetén az iratokat nem az ügyészségnek, hanem ugyancsak közvetlenül a bírósághoz kell megküldeni. A törvény határidőt nem ír elő, így a 8 napos határidő az irányadó B/29. Tétel A helyszíni bírság A helyszíni bírság alkalmazásának három feltétele van: - nem minden szabálysértés miatt szabható ki, hanem csak a szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben, - a törvényben meghatározott hatóság részéről eljáró, arra feljogosított személy alkalmazhatja, - csak tettenérés esetén alkalmazható. A hatóság részéről eljáró személy nem köteles helyszíni bírsággal sújtani az általa tettenért szabálysértőt, a cselekmény körülményeit, annak súlyát mérlegelve választhatja a

feljelentést is. A szabálysértést meghatározó jogszabály mondja ki azt, hogy az adott szabálysértés elkövetője helyszíni bírsággal sújtható-e, és egyben meghatározza azt is, hogy arra mely szerv(ek) részéről eljáró személy jogosult. Törvénysértő a helyszíni bírság alkalmazása azokban az esetekben, amelyekben az a jogszabály nem teszi kifejezetten lehetővé. Az Sztv a helyszíni bírság kiszabására jogosultként részben szerveket, részben személyeket határoz meg. Tettenérés akkor 47 történik, ha a hivatalos személy közvetlenül észleli a cselekmény elkövetését, és a cselekmény elkövetője a helyszínen vagy annak közelében tartózkodik. A helyszíni bírság minimális és maximális összegét az Sztv. egységesen – ötszáztól tízezer forintig terjedő összegben állapítja meg. A helyszíni bírságolásra jogosult személy szóban közli a szabálysértést elkövető személlyel, hogy milyen szabálysértést

követett el és ezért mekkora összegű helyszíni bírsággal sújtja. Tájékoztatni kell, hogy az összeget készpénzátutalási megbízás útján 30 napon belül be kell fizetnie, és melyek a befizetés elmulasztásának következményei. Tájékoztatni kell arról, hogy ha a helyszíni bírságot nem veszi tudomásul, úgy az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell ellene az eljárást lefolytatni, és ezért az esetben feljelentést tesznek ellene. A cselekmény elkövetője nem kötelezhető arra, hogy a helyszíni bírságolásnak alávesse magát. A gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén sok esetben előfordul, hogy a gépjármű vezetőjével a helyszínen a közvetlen kapcsolat nem vehető fel. Ez a szituáció is tettenérésnek minősül, így van lehetőség a helyszíni bírság kiszabására. A gépjárművek nyilvántartása lehetővé teszi az üzembentartó nevének és lakóhelyének megállapítását. Ha a szabálysértést elkövető

személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. A gépjárművel elkövetett szabálysértés esetében azt kell a szabálysértést elkövető személynek tekinteni, aki a nyilvántartás szerint a gépjármű üzembentartója. A feljelentés meg kell feleljen az Sztv.-ben foglaltaknak, utalni kell a helyszíni bírságolás elutasítására, illetőleg arra, hogy a gépjármű üzembentartójának megküldött készpénzátutalási megbízásra határidőben befizetés nem történt, és utóbbi esetben egyben igazolni kell a kézbesítés tényét és időpontját. Feljelentés, eljárás-indítás esetén a helyszíni bírságolás tárgyát veszti, erre vonatkozóan A szabálysértési hatóságnak határoznia nem kell. Mivel az Sztv kötelezően írja elő a szabálysértési eljárás lefolytatását az esetben is, ha a gépjárművezető távollétében kiszabott

helyszíni bírság befizetése a törvényben előirt 30 napon belül nem történik meg, a késedelmes befizetés sajátos helyzetet idéz elő. A szabálysértési eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni. A késedelmesen lerótt összeg a tárgyát vesztett, tartozatlan befizetés, így azt a helyszíni bírságot kiszabó szervnek vissza kell térítenie. 48 B/30. Tétel A büntetőeljárás fogalma, alapelvei A büntetőeljárás a büntetőjog és a büntetőigény érvényesítésének egyetlen törvényes útja. A törvény által feljogosított hatóságok és az eljárás egyéb résztvevőinek olyan eljárási cselekményeit szabályozza, amelyek annak megállapítására irányulnak, történt-e bűncselekmény és azt a terhelt követte-e el, ill. tartalmazza a büntetőjog alkalmazásának szabályait. Az eljárás tárgya tehát egy múltbeli esemény, valamint az anyagi jog alkalmazása. Az alapelvek a büntetőeljárás rendszerét, szervezeti

vagy működési szabályait meghatározó jogi-politikai normák, amelyekből a legalapvetőbbek az Alkotmányban is rögzítve vannak. 1.) A bírói függetlenség és pártatlanság: A bírói függetlenség a büntetőeljárásban az ítélkezés függetlenségét is jelenti a vád (ügyészség) és a védelem funkciójától. Három aspektusa: a.) Szervezeti függetlenség: garanciális kérdések: a bírósági szintek viszonya, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatásköre, az egyes fórumok működéséhez szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása és az igazságügyi kormányzat jogköre. b.) Személyi függetlenség: a bírák választása, felfüggesztése, elmozdíthatósága, felelőssége, a közt.elnök jogköre A Be. szerint összeférhetetlenség: bíróként nem járhat el, aki az ügyben mint nyomozó hatóság tagja vagy mint ügyész járt el, ill. ezek hozzátartozója, aki az ügyben mint terhelt, védő, sértett, szakértő, tanú,

magánvádló, magánfél, feljelentő v. ezek képviselője vesz v. vett részt Szintén nem járhat el ítélkező bíróként aki titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, aki mint nyomozási bíró járt el az ügy korábbi szakaszában. A másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró aki az ügy elsőfokú a harmadfokú eljárásból aki az ügy első vagy másodfokú elbírálásában részt vett. c.) Működési elvek és a függgetlenség: a Legf Bíróság irányelveinek, elvi döntéseinek és jogegységnyi döntéseinek kötelező ereje és az alsóbb fokú bíróságok ítélkezésének függetlensége. 2.) A hivatalból való eljárás elve:  A bíróságnak, az ügyésznek, és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a Be. törvényben megállapított feltételek fennállása esetén (alapos gyanú, vád) megindítsa, ill. folytassa az eljárást, azt nem lehet megtagadni v megszüntetni csak a tv-ben meghatározott okok fennállása

esetén (legalitás elve).  A cselekvési kötelezettség kiterjed az ügy teljes, objektív, hivatalból történő felderítésére és hatáskörben döntés meghozatalára is (anyagi igazság elve).  A törvényi keretek között a hatóságok jogrendszerenként változó szélességű mérlegelési jogkört kapnak, hogy tényállásszerű elkövetés esetén is megtagadják vagy megszüntessék az eljárást (eljárási opportunizmus). 3.) Az eljárási feladatok megosztásának elve: 49 A büntetőeljárásban a bírói szakban a vád (bűnüldözés), a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A funkciómegosztás többrétegű kell hogy legyen: az ítélkezés függetlensége a vádtól, a védelemhez való jog effektivitásának is garanciát nyújt. A társ-i büntetőigény (sértett) oldaláról az elfogulatzlan igazságszolgáltatás követelménye, a terhelt részéről pedig a védelemhez való jog követeli meg a vádlói és a védői státusz

szétválasztását. 4.) A „fegyverek egyenlőségének” elve: A védelem oldalán azt fejezi ki, hogy a tárgyalásra ugyanolyan feltételek mellett idéztethet ill. kérdeztethet a terhelő és a mentő tanúktól, mint ahogy a vád a terhelő tanúkat megidéztette, kihallgatta, ill. kikérdezte Jelenti továbbá, hogy az eljárás folyamatában, különösen a tárgyalás előtt biztosítani kell védelemre való felkészüléshez szükséges időt és eszközöket. A vádlottnak ill. védőjének a tárgyaláson való jelenléte a védelemhez való jognak és a bizonyítás esélyegyenlőségnek is fontos kérdése. Alapelvű jelentőségű a tárgyaláson való közvetlen védekezés jogáról történő lemondás, amelynek lehetőségét az egyszerűsített eljárási formák biztosítják: a.) A tárgyalás nélküli eljárás (büntetőparancs): A bíróság az ügyész indítványára a szabadon levő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végzésben

végrehajtásában felfüggesztett szab.vesztést, pénzbüntetést, ill önálló büntetésként foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást v. kiutasítást, továbbá intézkedésként próbára bocsátást, megrovást alkalmaz a 3 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncsel. esetén, ha a tv a szabvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a pénzbüntetés kiszabását, az önálló mellékbüntetés, ill. a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi, a tényállás egyszerű, a vádlott a bűncsel. elkövetését beismerte, és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. Tárgyalás mellőzésével 1 évet meghaladó szab.vesztés kiszabásának nincs helye A tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyész, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt a kézbesítéstől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti. b.) A tárgyalásról történő lemondás

(vádalku): Az új eljárási rend szerint, ha a vádlott a tárgyalásról lemond, beismerő vallomást tesz, ellenértékként a kiszabható büntetési tétel csökken. A vádalku magyar formája csak ügyészi indítványra és kizárólag a 8 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményeknél köthető meg. Az 5 évet meghaladó, de 8 évnél nem súlyosabb szab.vesztéssel büntetendő bűncsel. miatt legfeljebb 3 év, 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem súlyosabb büntetésnél max. 2 év, 3 évig terjedő büntetési tételnél 6 hónap 5.) Az ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg. Olyan objektív követelménye ez az eljárásnak, amely egyrészről a terhelt eljárásjogi helyzetét meghatározza, másrészt a terhelt kedvezőbb bizonyítási helyzetét közvetíti.  Külön jogszabályi rendelkezés hiányában a jogerős ítéletig a terheltet

egyéb jogviszonyok szempontjából sem lehet bűnösnek tekinteni.  Az elvből következő bizonyítási szabályok: A vád bizonyítása vádló feladata, a bizonyítás terhe a terheltre nem hárítható, ártatlansága ugyanis vélelmezendő. Tehát a terhelt nem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. 50 A bűnösség vélelmének tilalmából következő elv, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. 6.) A védőhöz való jog: A védelemhez való jog részjogosítványa, amely a vádmegismerés, a tárgyalási jelenlét, kérdésfeltevés és indítványtételi joggal együtt a méltányos eljárás és a fegyveregyenlőség egyik kritériuma. A terhelt személyesen védekezhet, de védelmét védő útján is biztosíthatja. Védőként az eljárás bármely szakaszában meghatalmazás v. kirendelés alapján ügyvéd járhat el A hatóság ill

bíróság akkor rendelnek ki védőt, ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, de a védelem kötelező. 7.) A jogorvoslati jogosultság elve: Annak akit bíróság bűncsel. miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, ill. a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bíróság felülbírálja. A jogorvoslati jogosultságok két fő csoportja: a rendes és a határozatok jogerejét feloldó rendkívüli jogorvoslatok. 8.) Anyanyelv használatának joga: A büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány ezért az eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét használhatja. (Szükség esetén tolmácsot kell kirendelni) 9.) A szóbeliség és a közvetlenség elve:  Szóbeliség: elve: az eljárás főszakaszában, a bizonyítás és a tárgyalás elve, mely szerint a bizonyítás és a büntetőjogi felelősség eldöntése szóbeli tárgyaláson történik. 

Közvetlenség elve: a bíróság meggyőződését és ügydöntő határozatát csak a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált és észlelt bizonyítékokra alapíthatja. 10.) A nyilvánosság elve: A nyilvánosság nem csupán a védelem eszköze és joga az esetleges hatósági, bírói önkénnyel szemben, hanem egyszersmind az igazságszolgáltatás feletti társ-i kontroll biztosítéka. A bíróság csak indokoltan rendelhet el zárt tárgyalást, amikor is csak a vád, védelem és az eljárás résztvevői lehetnek jelen (ügyfélnyilvánosság). 11.) Az „ésszerű eljárási idő” követelménye: A nemzeti eljárásokat kérelemre kontrolláló Strasbourgi Bíróság a méltányos eljárással és az emberi jogokkal ellentétesnek tekinti, és elmarasztalja azon tagállamokat, amelyeknek hatóságai nem tudják biztosítani az eljárás ésszerű időn belül történő befejezését. 51 B/31. Tétel A büntetőeljárás alanyai 1.) Bíróságok: Feladata az

igazságszolgáltatás, emellett meghatározott szabadságelvonással v. szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedések elrendelése és felülvizsgálata tartozik a jogkörükbe a vádemelést követően. Köteles bizonyítási eljárást lefolytatni, a tényállást felderíteni és a bűnösségről dönteni. Első fokon a helyi bíróság, ill a tvben felsorolt esetekben a megyei bíróság jár el Másodfokon jár el a megyei bíróság, ha első fokon a helyi bíróság járt el, ill. a Legf Bíróság folytatja le a fellebbviteli eljárást, ha a megyei bíróság járt el első fokon. 2.) Nyomozó hatóság: Az általános nyomozó hatóság a rendőrség. Devizabűncsel, adó-és társbizt-i csalás, csempészet és vámorgazdaság, vmint meghatározott eszközbűncsel-nél a nyomozást a vám- és pü.őrség végzi Más bűncsel-ekkel való halmazat esetén a nyomozást a rendőrség végzi.A jogellenes belföldi tartózkodás, a tiltott határátlépés,

embercsempészés, az útiokmányra elkövetett okirathamisítás esetén a határőrség végez nyomozást, amennyiben a bűncsel-t észleli. A katonai büntetőeljárásban a nyomozást a katonai ügyész v. az illetékes parancsnok végzi. A nyomozó hatóság feladatkörében kivételesen akkor végezhet önálló nyomozási cselekményeket v. nyomozást, ha a bűncsel-t maga észlelte, a feljelentést nála tették, v. arról más módon maga szerzett tudomást Az ügyész rendelkezése alapján végezhet nyomozást. A nyomozó hatóság feladata: - a bizonyítás, a védelem egyes bizonyítási indítványainak elbírálása nyomozás során, - kényszerintézkedést alkalmaz saját hatáskörében vagy ügyészi jóváhagyással, - védő kirendelése, védelem idézése és értesítése egyes bizonyítási cselekményekről. 3.) Ügyész: A vádemeléshez szükséges bizonyítékok megszerzése céljából nyomoz v. nyomozást végeztet, vmint a nyomozás felett

törvényességi felügyeletet gyakorol, hivatalból v. kérelemre (panasz) Rendelkezik a nyomozásról, a nyomozó hatóságot utasítja. Jelen lehet nyomozati cselekményeknél, a nyomozó hatóság intézkedését hivatalból v. kérelemre megváltoztathatja, v. hatályon kívül helyezheti A nyomozati szakban az ügydöntő hatóság az ügyész: a nyomozás eredményétől függően megszünteti az eljárást, v. további nyomozást rendel el, ill megfelelő bizonyítékok esetén vádat emel. 4.) Az eljárásban részt vevő személyek: Terhelt: Akivel szemben az eljárást lefolytatják. Neve a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a jogerős ítélet után elítélt. Védő: 52 Általában ügyvéd. A terhelt meghatalmazott v kirendelt képviselője, de ezen felül, mint az eljárás önálló főszemélye rendelkezik a terhelt érdekében érvényesíthető önálló jogokkal. Sértett: Akinek a jogát v. jogos érdekét a bűncsel sértette v

veszélyeztette Az eljárásban kötelezettségei csak kivételesen vannak. Magánvadló: Az a sértett, aki a vádat képviseli (könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén), ha az elkövető magánindítványra büntethető. Pótmagánvádló: A sértett a tv-ben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész a vádat elejtette, ill. ha az ügyész v a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, v. a nyomozást megszüntette és reális lehetőség van arra, hogy a döntést kikényszerítse. Magánfél: Az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely közvetlenül a bűncselekmény v. a bíróság által elbírált szabsértés folytán keletkezett Az egyéb érdekeltek: Az, akinek jogára v. jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat

közvetlen kihatással lehet, a tárgyaláson megjelenhet, őt közvetlenül érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a határozat reá vonatkozó része ellen jogorvoslattal élhet. A képviselők: A sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekelt a jogait képviselője útján is gyakorolhatja. Képviselőként ügyvéd járhat el B/32. Tétel A büntető eljárási kényszerintézkedések A megindult büntetőeljárás során kényszerintézkedés alkalmazása esetén a tv. Megengedi az érintett személy alkotmányos jogainak korlátozását. A személyes szabadság korlátozásának feltételei (Emberi Jogi Egyezmény 5. cikke szerint): - Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, - Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell a letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról, - Letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt

haladéktalanul bírói, vagy a tv. Által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében, v. a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. - Szabadságától letartóztatás v. őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, amelynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe vétel esetén szabadlábra helyezését rendeli el. - Mindenkinek, aki a tv. Megsértésével végrehajtott letartóztatás v őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra. 53 Kényszerintézkedés fajtái: 1.) Előzetes letartóztatás: A terhelt személyi szabadságának elvonása a jogerős ügydöntő határozat előtt a nyomozati szakban a nyomozási bíró, vádemelés után az eljáró bíróság jóváhagyásával történik. Akkor van hely, ha 

megszökött, a hatóság elől elrejtőzött, ill. szökést kísérelt meg,  megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekménynél jelenléte másképp nem biztosítható,  megalapozottan feltehető, hogy a szabadlábon hagyása esetén megnehezíteni vagy veszélyeztetné a bizonyítást (pl. tanúk befolyásolásával),  alaposan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné vagy újabb bűncsel-t követne el. Leghosszabb időtartama 3 év. 2.) Ideiglenes kényszergyógykezelés: A kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása, jogerős ítélet nélkül. Akkor van helye, ha alaposan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését el kell rendelni. Btk szerint akkor lehet elrendelni, ha o személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncsel-t követtek el, o a terhelt büntethetősége kóros elmeállapota miatt kizárt, o fennáll hasonló

jellegű cselekmény elkövetésének veszélye, o büntethetősége esetén a bíróságnak 1 évet meghaladó szab.vesztést kellene kiszabnia. 3.) Lakhelyelhagyási tilalom: A terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza. E hatálya alatt álló meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, ill. lakhelyét nem változtathatja meg Elrendelésének akkor van helye, ha a bűncsel. jellegére a terhelt személyi körülményeire, különösen az eü-i állapotára, idős korára, családi körülményeire tekintettel előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók. 4.) Óvadék: A 8 év vagy ennél enyhébb büntetéssel fenyegetett bűncsel. miatt indult eljárásban, ha feltehető, hogy a terhelt jelenléte az eljárásban másképp nem biztosítható, az előzetes elrendelését a nyomozó bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság mellőzheti,

és a bűncsel-re, a személyi körülményekre és a vagyoni helyzetre tekintettel óvadék letétét rendelheti el. 5.) Egyéb, alapjogokat korlátozó hatósági kényszerintézkedések bírói jóváhagyás nélkül: A magánlakás sérthetetlenségének alkotmányos jogát korlátozza a házkutatás. A bíróság, a nyomozás során a nyomozó hatóság vagy az ügyész –ház, lakás, az azokhoz tartozó egyéb helyiség, az itt elhelyezett jármű átkutatását rendelheti el, ha feltehető, hogy az elkövető kézrekerítésére, nyomok felderítésére v. bizonyítási eszköz megtalálására vezet. 54 A házkutatásra fő szabályként hatósági határozat alapján kerülhet sor, de a 130. § (2) bek. alapján halaszthatatlan nyomozási cselekményként is foganatosítható 6.) Motozás: A személyi integritáshoz, sérthetetlenséghez és méltósághoz való alkotmányos jogot korlátozza. A bíróság, az ügyész, ill. a nyomozó hatóság személy, jármű,

csomag átvizsgálását rendelheti el, amennyiben a bizonyítás v. a későbbi elkobzás szempontjai indokolják A büntetőeljárás megkezdése után van helye, de halaszthatatlan nyomozati cselekményként külön határozat nélkül a büntetőeljárás előtt is elvégezhető. 7.) Lefoglalás: A tulajdonhoz, birtokláshoz fűződő jogokat korlátozza. A kényszerintézkedések között a lefoglalás az egyetlen, amelynek alkalmazását a tv. kötelezővé teszi A hatóság lefoglalja azt a dolgot amely o tárgyi bizonyítási eszköz, o a törvény értelmében elkobozható, vagy o amelynek birtoklása jogszabályba ütközik. 8.) Őrizetbe vétel: A terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása az ügyészség vagy nyomozó hatóság által. Szabadságvesztéssel büntetendő bűncsel megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat 9.) Zár alá vétel: Olyan ideiglenes jellegű kényszerintézkedés, amely a terhelt

rendelkezési jogát korlátozza a vagyona felett a tv-ben meghatározott vagyoni jellegű joghátrányok, a terhelttel szemben érvényesített polgár jogi igény biztosítása érdekében a bíróság rendeli el. Ebben az esetben sem a birtoklásban, sem a használatban nincs korlátozás. 10.) Rendbírság: Vagyoni hátrányt jelentő kényszerintézkedés, amelynek célja az eljárási cselekményen való részvétel, közreműködés kikényszerítése, ill. rend fenntartása 11.) Elővezetés: Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, annak érdekében, hogy az érintett a bíróság, az ügyész, ill. a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való részvételt. Az elővezetést a bíróság, az ügyész vagy nyomozó hatóság határozata alapján a rendőrség hajtja végre. 55 B/33. Tétel A bizonyítás a büntetőeljárásban A bizonyítás az objektív igazságon alapuló tényállás megállapítására

irányuló eljárás, amely során a hatóságok feladata, hogy hiánytalanul, a valóságnak megfelelően állapítsák meg, tisztázzák a tényállást, a terhelő és mentő, vmint a büntetőjogi felelősséget súlyosbító és enyhítő körülményeket figyelembe vegye. Officialitás elve: a hatóságoknak hivatalból, a felek indítványaitól függetlenül kötelességük az objektív igazságnak megfelelő tényállás hiánytalan tisztázása. A bizonyítási kötelezettség (teher) a vádra hárul. A védelem csak a mentő és enyhítő körülmények igazságának bizonyítására kötelezett. Bizonyítási szabadság elve: a hatóságok a bizonyítási eszközök és bizonyítékok felhasználásáról szabadon döntenek. Azokat egyenként és összességükben szabadon értékelik és meggyőződésük szerint bírálják el. Szabad értékelés: a bírót nem kötik szabályok, melyek hitelt érdemlő bizonyítási eszközök, ezekből mely tények tekinthetők

valónak (szavahihetőség). Bizonyítás törvényessége: nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész, vagy a nyomozó hatóság bűncsel. útján (kínzás), más tiltott módon, vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett. Nem kell bizonyítani azon tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről a hatóságnak hivatalos tudomása van. Nem lehet bizonyítani olyan tényt, amely mellett megdönthetetlen vélelem szól (gyermekkor) vagy tudományos tételekkel ellentétes (természetfölötti erők létezése). Bizonyítási eszközök: A bizonyíték forrása, amelyből minden, a bizonyíték megszerzésére alkalmas forma igénybe vehető. A bizonyíték az a tény, amelyet a bizonyítási eszközökből megismernek, s amelyből a releváns tényekre következtetnek. A.) Tanúvallomás: Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása

van. A tanú köteles a kihallgatás végett az idézésre megjelenni, vallomást tenni, és az igazat mondani. Kötelezettségeire és a vallomás megtagadásának esetleges akadályaira figyelmeztetni kell. Fenti kötelezettségeinek teljesítése kikényszeríthető (elővezetés, rendbírság), szankciókkal sújtható. Tanúzási képesség hiánya – tanúként nem lehet kihallgatni: - a védőt arra nézve amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségben közölt, megbízatásának lejárta után sem, - a lelkészt, amire hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn, - akitől testi, szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás, - államtitok vagy szolgálati titok tartására kötelezett, amennyiben nem kapott felmentést, - gyermekkorú tanú tanúzási képessége mérlegelendő. A tanúvallomást megtagadhatja: 56 - a terhelt hozzátartozója, az, aki magát v. hozzátartozóját bűncsel

elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, aki foglalkozásánál v. közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét sértené meg, kivéve, ha ez alól felmentették. Tanúvédelem: A hatóság a tanú kérelmére v. hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak a személyi adatait –a nevén kívül- az ügy iratainál elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételes esetben a tanú nevének zártan kezelése is elrendelhető. A vádemelés előtt a nyomozási bíró különösen védetté nyilváníthatja a tanút. B.) Szakértő és szakvélemény: Szakértelmet igénylő ténykérdésben a bíróság megállapításait csak ebből a bizonyítási eszközből merítheti. A tv Nevesíti azokat az eseteket, amikor szakértő jár el: kábítószer azonosítása, kóros elmeállapot, okirat valódisága, stb. A szakértő köteles az idézésre megjelenni, az ügyben közreműködni. A terhelt és a sértett

köteles a szakértői vizsgálatnak magát alávetni, és tűrni, hogy a szakértő a véleményadáshoz elengedhetetlenül szükséges vizsgálatot elvégezze. A szakértői vizsgálattal okozott kárért kártalanításnak van helye. Tárgyi bizonyítási eszközei: Minden olyan dolog, amely bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, - amely a bűncsel. elkövetésének nyomait hordozza, v - a bűncsel. elkövetése útján jött létre, - amelyet a bűncsel. elkövetéséhez eszközül használtak, v - amelyre a bűncsel-t elkövették. A.) Okirat: Valamilyen tény, v. körülmény igazolására kiállított irat bizonyítási eszköz, ha a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. B.) Terhelt vallomása: Egyrészről a védelemhez való jog egyik alapkövetelménye, másrészről bizonyítási eszköz a vád, a védelem, ill. az ítélkező fórum kezében A hatóság köteles a terheltet részletesen kihallgatni, módot adni neki arra, hogy

vallomását összefüggően előadhassa. A terheltnek az eljárás bármely szakaszában joga van a vallomást megtagadni. A terhelti vallomások, vmint a terhelt és a tanú vallomása közötti ellentmondás feloldásának módja a szembesítés. 57 Bizonyítási eljárások: Szemle: A bíróság ill. az ügyész rendelheti el, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez v megállapításához személy, tárgy v. helyszín közvetlen megtekintése, ill megfigyelése szükséges. Bizonyítási kísérlet: A bíróság, ill. az ügyész akkor rendeli el, ha azt kell megállapítani v ellenőrizni, hogy vmely esemény v. jelenség meghatározott helyen, időben, módon, ill körülmények között megtörténhetett-e. Felismerésre bemutatás: A bíróság, ill. az ügyész rendeli el, ha a terheltnek, v tanúnak személy, v tárgy elismerés céljából történő bemutatása szükséges. Legalább három, a fő ismertetőjegyükben megegyező tulajdonságú személyt, ill.

hasonló tárgyat kell bemutatni. Szembesítés: Ha a terheltnek, a tanúk, ill. a terhelt és a tanú vallomása egymással ellentétesek, az ellentét szükség esetén szembesítéssel tisztázható. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik, megengedhető, hogy egymásnak élőszóban kérdéseket tegyenek fel. B/34. Tétel A nyomozás A büntetőeljárás, ha a tv. eltérően nem rendelkezik nyomozással kezdődik A nyomozásnak alapvetően a vád közvetítésével a bírósági eljárást és bizonyítást előkészítő szerepe van. Egyben önálló szakasza az eljárásnak Történetileg a nyomozó rendszerű (inkvizitórius) eljárási modellben a nyomozásban összegyűjtött bizonyítékok szolgáltatták az ítélkezés egyedüli anyagát és alapját. A nyomozás funkciójának meghatározásában az új kódex a nyomozás terjedelmét korlátozni, egyszerűsíteni, gyorsítani igyekezett: „a tényállást oly mértékben kell felderíteni,

hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e”. A nyomozás formai követelménye a bizonyítási cselekmények részletes jkv-ezése. A nyomozó hatóság tagja az általa végzett nyomozási cselekményekről, ha az ügyész másképp nem rendelkezik, jkv. helyett jelentést készíthet, amely a vallomások, egyéb cselekmények lényegét tartalmazza. A nyomozó hatóság az eljárás megindulása után annak megállapítására, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, puhatolást (nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége) végezhet, ennek során információkat gyűjthet, felvilágosítást kérhet, iratokat megtekinthet, szaktanácsadót vehet igénybe és a megszerzett adatokat ellenőrizheti –ezekről jelentést készít-. Az ügyész és a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket, amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult, halasztást nem tűrő esetekben nyomban, határozat nélkül elvégezheti. Ezek a feladatok

mind az egyszerűsítést célozzák. 58 A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, vmint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján, v. feljelentésre indul A nyomozást az ügyész v a nyomozó hatóság rendeli el, és erről feljegyzést készít. Nyomozati kompetencia: A jelenlegi jogkörmegosztásban a rendőrség közel azonos jogosítványokkal rendelkezik, mint a nyomozást felügyelő és az elviekben uraló ügyész. Az új kódex a nyomozás irányítására az ügyészt hatalmazza fel. Az ügyész és a nyomozó hatóságok kapcsolatát az jellemzi, hogy az ügyész utasíthatja a nyomozó hatóságot, iratokban betekinthet, a nyomozást megszüntetheti, ill. felfüggesztheti, amiről csak kivételesen dönthet a nyomozó hatóság. Nyomozás időtartama: A jelenlegi eljárási rendben, ha a nyomozás 2 hónapnál hosszabb ideje folyik, a helyi ügyészség vezetője 2 hónappal, a

megyei főügyész további 2 hónappal hosszabbíthatja meg. 6 hónapon túl a legfőbb ügyész időhatár nélkül meghosszabbíthatja. Az új kódex szerint a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. Ha a megindulástól számítva 2 hónap letelt, indokolt esetben a nyomozás határidejét az ügyész 2 hónappal, ha ez a határidő letelt a megyei főügyész legfeljebb a megindulástól számított 1 évig meghosszabbíthatja. Egy éven túl a legfőbb ügyész jogosult a meghosszabbításra. Ha az eljárás konkrét személy ellen folyik, a nyomozás 2 évnél hosszabb ideig nem tarthat. Felderítés, bizonyítás: Az új kódex újdonsága, hogy szabályozza a nyomozás során történő titkos adatszerzés engedélyezését, végrehajtását, az adat felhasználását. A vádemelésig, az érintett tudta nélkül a (nyomozási) bíró engedélyével lehet a magánlakásban technikai eszközökkel megfigyelést végezni, postai küldemény tartalmát

megismerni és rögzíteni, telefont lehallgatni. Feltétel, hogy 5 év, v ennél súlyosabban büntetendő szándékos bűncsel-ről v. pénzhamisításról legyen szó A Be.-ben szabályozott legfontosabb bizonyítási cselekmények a nyomozati gyakorlatban: a gyanúsított és a tanúk kihallgatása, a szakértő meghallgatása. Gyanúsított kihallgatása: A gyanúsított alapjogainak egyike, hogy a hatóság az eljárás kezdetén köteles közölni vele az alapos gyanú lényegét. Figyelmeztetni kell a védőválasztási jogára, kötelező védelem esetén pedig, a hatóság 3 nap után védőt rendel ki. A fogva tartott gyanúsítottat a közlést követően a hatóság elé állítástól számított 24 órán belül ki kell hallgatni. A vallomást és a válaszadást megtagadhatja A gyanúsított kihallgatásán a védője lehet jelen, hozzá az új kódex szerint kérdéseket már nem intézhet, csak ezek feltevését indítványozhatja. A tanú kihallgatásán a védő

csak akkor lehet jelen, ha az általa, v. a gyanúsított által indítványozott tanút hallgatják ki A szakértő meghallgatásán, a szemlénél, bizonyítási kísérletnél a gyanúsított és védője jelen lehet, de értesítésük mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. 59 Iratmegismerési jogok: A védelem a nyomozás során azon cselekmények jkv-ét tekintheti meg, amelyeken jelen lehetett, ill. egyéb iratokat a hatóság hozzáférhetővé tesz, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. A védelemre való felkészüléshez való jog részeként az iratok megismerésének joga az új kódex szerint is csak a nyomozás befejezésekor teljesedik ki. A védelem a megismert iratokra észrevételeket tehet, kiegészítést, egyéb bizonyítást indítványozhat. B/35. Tétel A vádemelés és az első fokú bírósági eljárás A vádemelés az ügyész szabad mérlegelésének eredménye. A vádban megállapításainak csak e leírt tények

bizonyítékait kell megjelölnie. Az ügyész a vádemelés előtt további nyomozási cselekményt végeztethet vagy végezhet, a nyomozást felfüggesztheti vagy megszüntetheti. Az ügyészi opportunizmus eszközeként: - a vádat részben mellőzheti a vádbeli cselekményhez viszonyítva jelentéktelenebb bűncselekményért, - egészben mellőzheti, ha a gyanúsított felelősségre vonását nem érzi szükségesnek, - az új kódex a jelenleg csak fiatalkorúakkal kapcsolatban alkalmazható halasztás intézményét kiterjesztve lehetővé teszi: az ügyész vádemelés helyett 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatt a vádemelést egytől két évig terjedő időre elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartására nézve kedvező hatása lehet. Az ügyész határozatai ellen a felettes ügyész előtt 8 napon belül panasszal lehet élni, de a vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak. A vád a

bírósági eljárás oldaláról a vádló fél indítványa, amely a vádhoz kötöttség elve szerint megadja a bírói szak ténybeli és törvények kereteit. Első fokú tárgyalás: a tárgyalás megnyitásakor a bíró számba veszi a megjelenteket. Jelenlét: az első fokú tárgyalás a vádlott távollétében csak akkor tartható meg, ha az eljárás tárgya kényszergyógykezelésének elrendelése és állapota miatt nem tudott megjelenni, ill. jogainak gyakorlására képtelen A vádlott garanciális jog a tárgyaláson történő személyes részvétel. Az új eljárási kódex szerint: „ha terhelt felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében tartsák meg, ha a nyomozás adatai alapján a vádemelésnek nincsen akadálya”. Egyidejűleg védő kirendeléséről kell gondoskodni Ha a vádlott tartózkodási helye az első fokú ítéletet követően ismertté

válik, az első fokú tárgyalást jelenlétében meg kell ismételni, amennyiben kéri. Lehetőség van arra, hogy az ügyész indítványára a vádlott távollétében folytassák le a tárgyalást, ha a vádlott jogszabály megszegésével külföldön tartózkodik, és kiadatásának nincs helye vagy kiadatását megtagadták. A tárgyaláson védő részvétele akkor kötelező, ha: 60 - a helyi bíróságon 5 év vagy ennél súlyosabban fenyegetett bűncselekményt tárgyalnak, ha védő részvétele az eljárásban kötelező, a megyei bíróság előtti első fokú eljárásban, illetve az új kódex szerint, ha pótmagánvádló lép fel, Ügyész részvétele a tárgyalásnak akkor feltétele, ha - a vádlottat fogva tartják, - a vádlott kóros elmeállapotú, - az első fokú tárgyaláson 5 év vagy ennél bűncselekményt tárgyalnak, - a bíró részvételre kötelezi az ügyészt, - az ügyész bejelenti a tárgyaláson való részvételét. súlyosabban

büntetendő Jelen eljárási rend a bűntetti eljárásban mindig, a vétségi eljárásban csak a fenti esetekben teszi kötelezővé a részvételt. Tárgyalás menete: miután a tanú, ill. a szakértő elhagyták a termet az ügyész felolvassa a vádiratot, a sértett polgári jogi igényét előterjeszti, majd elhagyja a termet. Bizonyítás felvétele: a büntetőeljárás jelenlegi modelljében a bíró feladata a bizonyítási eljárás lefolytatása. A bíró dönt a bizonyítás- felvétel sorrendjéről, idézi be és hallgatja ki a tanúkat, a vádlottat, a szakértőket. A bírónak az objektív igazság, a teljes tényállás felderítésére kell törekedni. Az ügyész és a védelem korlátozottan vehet részt a bizonyítás- felvételben. A bírói bizonyítás- felvétel a nyomozati jegyzőkönyvek ellenőrzése és revíziója. Miután a vád előterjesztette bizonyítékait, a védő felhívja a vádlott számára kedvező tanúkat. Olyan célzatos kérdéseket

a védő nem tehet fel, amelyek közvetlenül a kívánt válasz adására befolyásolják a tanút. A tanú szavahihetőségének ellenőrzése az ellenfél általi keresztkérdések feladata. A bírónak passzív szerepe van, felügyel a felek általi bizonyításra, dönt az egyes bizonyítékok megengedhetőségéről (kontradiktórikus eljárás). A vád, illetve a védelem által indítványozott bizonyítási eseményekről és azok sorrendjéről a bíróság a felek indítványainak figyelembevételével határoz. A vádlottat kérdések feltevésével először az ügyész hallgatja ki és nem a bíró. Ezt követően a védelem kérdezhet és végül a bíróság is kérdéseket intézhet a vádlotthoz. A tanú kihallgatását szintén nem a bíróság végzi Az ügyész indítványra megidézett tanút először az ügyész kérdezi, majd ezután a védelem. A védelem tanúját először a védő, majd ezután az ügyész faggatja. A szakértőt a tanú kihallgatására

vonatkozó szabályok szerint időrendben elsőként szintén a felek hallgatják ki. A bizonyítási eljárást a bíróság nyilvánítja befejezettnek, melyet követően az ügyész megtartja vádbeszédét, a védő védőbeszédet tart, a vádlott, a sértett, a magánfél és egyéb érdekelt felszólalhat. Az ügydöntő határozat előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti. A bíróság első fokú ügydöntő határozatában: - bűnösséget megállapító ítéletben büntetést szab ki, próbára bocsát vagy megrovást alkalmaz, vagy büntetés kiszabását mellőzi, - felmentő ítéletet hoz, ha a bűnösség nem állapítható meg, az anyagi jogi feltételek esetén intézkedésként kényszergyógykezelést, illetve elkobzást alkalmazhat, 61 - eljárást megszüntető végzést hoz (halál, elévülés, kegyelem, magánindítvány hiánya, vádelejtés). B/36. Tétel Jogorvoslat a büntetőeljárásban Az új kódex az egyfokú rendes jogorvoslatot a

kétfokú jogorvoslat rendszerével váltotta fel. A határozat kihirdetése után a jogosultak fellebbezéssel élhetnek A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a határozat mely rendelkezését sérelmezi, és a fellebbezés mire irányul, továbbá írásban indokolható. A fellebbezést a ítélet bármely rendelkezése vagy kizárólag az indoklás ellen is irányulhat. Fellebbezésnek anyagi jog vagy eljárásjogi okból van helye. A fellebbezés az ítélet jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán a másodfokú bíróság felülbírál. Fellebbezésre jogosultak: I. A vádlott javára: - a vádlott - az ügyész - a védő (a vádlott hozzájárulása nélkül is) - a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen - a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a nagykorú vádlott törvényes képviselője és házastársa. II. a vádlott terhére: - az ügyész - a magánfél, a polgári jogi

igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen, - az , akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, a reá vonatkozó rendelkezés ellen. Fellebbezés bejelentése: az, akivel az elsőfokú bíróság az ítéletét kihirdetés útján közli, fellebbezését nyomban bejelentheti, vagy erre három napi határidőt tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye A kézbesítés útján közölt ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni az elsőfokú bíróságnál. Az első fokon a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a megyei bíróság, az első fokon a megyei bíróságra tartozó ügyben az Ítélőtábla jár el. A felülbírálat minden esetben kiterjed a megtámadott ítéletre, az azt megelőző bírósági eljárással együtt. A széles felülbírálati jogkörnek a jelen eljárási rendben két korlátja van: - A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság tényállását nem változtathatja meg, ahhoz kötve van,

kivéve, ha az ítélet megalapozatlan volt (megalapozatlan azaz ítélet, ha a tényállás nincs felderítve). Az új szabályozás szerint a másodfok a felvett bizonyítás alapján az első fok tényállásától korlátozás nélkül állapíthat meg eltérő tényállást. - Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosbítani csak akkor lehet, ha az ügyész a terhére fellebbezést jelentett be (súlyosbítási tilalom). A bíróság a fellebbezésről tanácsülésen, nyilvános ülésen vagy tárgyaláson dönt. Másodfokú bíróság határozatai: az ítéletet helybenhagyja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, illetőleg a fellebbezést elutasítja. Megváltoztatás esetén ítélettel, egyébként végzéssel határoz. 62 Helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, és az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, vagy nem

kell (lehet) megváltoztatni. Megváltoztatás: ha az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott és ítéletét nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz. Hatályon kívül helyezése: a) és az eljárás megszüntetése elévülés, kegyelem, halál, magánindítvány hiánya esetén; b) és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, a bíróság a hatáskörét túllépte, a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező volt, vagy a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárják ki. Új eljárásra utasítja, ha olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt a bűnösség megállapítására, a minősítésre, a büntetés kiszabására. A másodfokú bíróság ügydöntő határozat ellen a harmadfokú

bírósághoz felülvizsgálati indítványt lehet benyújtani, ha: - az elsőfokú vagy a másodfokú határozat meghozatalára súlyos eljárási szabálysértés mellett került sor, - a másodfokú bíróság anyagi jogsértéssel állapított meg bűnösséget, illetve rendelt el kényszergyógykezelést, felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást megszűntette, törvénysértő minősítés, törvénysértő büntetéskiszabás. A felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult a vádlott, az ügyész, a védő, a vádlott terhére az ügyész jogosult előterjeszteni. A felülvizsgálati indítványban nem lehet új tényt állítani és új bizonyítékokra hivatkozni. Az indítványt már indokolni kell, megjelölve annak okát, célját, a sérelmezett rendelkezéseket. A harmadfokú bíróság az indítványról tanácsülésen vagy nyilvános ülésen dönt. A másodfokú bíróság határozatának megváltozatása esetén a harmadfok ítélettel, egyébként

végzéssel határoz. A másodfokú határozatot helybenhagyja, ha az indítványa alaptalan vagy például a súlyosítási tilalom miatt a határozatot nem lehet megváltoztatni. A másodfokú határozatot megváltoztatja, ha a másodfokú bíróság anyagi jogsértéssel állapított meg bűnösséget, ill. rendelt el kényszergyógykezelést, hozott felmentő ítéletet vagy az eljárást megszűntette, törvénysértő minősítés, törvénysértő büntetéskiszabás. A másodfokú határozatot hatályon kívül helyezi - és az eljárást megszűnteti elévülés, kegyelem, halál, magánindítvány hiánya estén, - és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, a bíróság a hatáskörét túllépte, a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező volt, vagy a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárták ki, - a határozatot hatályon

kívül helyez, ha a határozat törvénytelen vád alapján született. Rendkívüli jogorvoslatok: a törvénysértő vagy megalapozatlan jogerős bírósági határozatok tévedéseit lehet orvosolni. Perújítás: a bíróság ténybeli tévedéseinek kijavítását célozza. Perújításnak akkor van helye, ha - az alapügyben új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kel menteni, enyhébb büntetést kell kiszabni vagy a 63 - büntetőeljárást meg kell szüntetni; a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy súlyosabb büntetést kell kiszabni, a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több ítéletet hoznak, az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, az alapügyben a hatóság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte, az alapügyben az ítéletet az ügyész indítványára külön eljárásban a terhelt távollétében tartott tárgyaláson

hozták. A terhelt javára perújítási kérelmet terjeszthet elő: - a terhelt, - a védő, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltja, - a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére vagy házastársa, - a terhelt törvényes képviselője, a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet ellen. A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság területén működő ügyésznél kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A perújítási kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait. A per újratárgyalása esetén az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti az elrendelő bíróság, illetőleg félbeszakíthatja, vagy a szükséges kényszerintézkedést elrendelheti. A perújítás elrendelése esetén fellebbezésnek nincs helye Rendkívüli felülvizsgálat: a jogszabálysértő jogerős határozattal szemben igénybe vehető perorvoslati eszköz