Egészségügy | Betegségek » A gombák kórokozó tulajdonsága, a gombák okozta fertőző betegségek

A gombák kórokozó tulajdonsága. A gombák okozta fertőző betegségek, és azok jellegszerinti csoportosítása A kórokozó gombák nagy része a talajban él szaprofitaként. A gombák okozta megbetegedéseket 2 csoportra oszthatjuk: Dermetomikózisok bőr, köröm, szőr megbetegedései emberről emberre terjed leggyakoribb okozója: dermatofitonok jellemző rá a szaruképletekben törénő növekedés, szaporodás (keratinofilia) FUNGI IMPERFECTI OSZTÁLY a fertőzést krónikus gyulladás és allergia, allergiás bőrreakció (mikid) kísérheti a fertőzés terjedhet: talajról emberre (geofil), állatról emberre (zoofil), emberről emberre (antropofil) a bőr mélyebb rétegeibe, vagy a bőr alatti kötőszövetbe bejutó gombák mikózisokat hozhatnak létre hosszan tartó gombás megbetegedés érinthet izmokat és csontokat is szuperficiális mikózis: a gombák csak az elhalt szaruképleteket vagy a bőr felszíni rétegét fertőzik meg, nem túl jelentős

bőrelváltozást okozva Fajtái:  Trichophytia: Trichophyton okozza főleg a hajjal, szőrrel fedett bőrterületet támadja leggyakrabban gyermekközösségekben, olykor járványszerűen enyhe gyulladás, majd hajszáltöredezés  Favus: Trichophytonok és Microsporonok okozzák nagymértékben elősegíti a tisztátlanság sapka, kalap, fésű terjeszti, nyomában maradandó kopaszsággal  Microsporia: Microsporon audouinii terjeszti főleg gyerekeken erősen fertőző hajas fejbőr, hajszálak elváltozása  Epidermophyta: Epidermophytonok okozzák a test negy hajlataiban jelentkezik emberről emberre is, olykor járványosan Szisztémás mikózisok: belső szervek gombás megbetegedései oka: a talajban szaprofita életmódot folytató gombák spóráinak levegőbe kerülése okozza az inhalációval a szervezetbe jutó spórák elsősorban a tüdőben okoznak bakteriális vagy vírusos pneunómiát előfordulhatnak a központi idegrendszerben vagy a reticulo –

endotéliás rendszerben, ha a mikózis krónikussá válik csecsemőkben gomba okozta szepszis is előfordulhat gyakorlatilag minden szervet érinthet, ilyenkor a gomba már a vérből is kitenyészthető Fajtái:  Sarjadzógombás betegségek Candidiasis: endogén fertőzés, az egészségesek bőrén, szájában, vizeletében is van változatos klinikai formái vannak csecsemőkben gyakori a szájpenész (soor) Cryptococcosis: erősen fénytörő tokja és szövetoldó hatása van félheveny vagy idült idegrendszeri betegséget okoz tüdőben idült hörghurutot idézhet elő  Fonalgombás betegségek Aspergillosis leggyakrabban a tüdőt betegíti meg a szegedi paprika – hasítók foglalkozási megbetegedése, penészspórákat tartalmazó por belégzésekor fertőződnek meg Penicilliosis Mucormycosis mucorfajok okozzák spóráik könnyen bekerülnek tüdőbe, bélcsatornába  Dimorfgombás betegségek Észak – amerikai blastomycosis Blastomyces dermatitidis

okozza arc, nyak, végtagok fekélyes megbetegedése Coccidiomycosis Hystoplasmosis sejtparazita kimutatható vérből és csontpunktátumból Sporotrichosis sejtjei hosszúkásak, szivar alakúak mezőgazdasági dolgozók körében gyakori klinikai kép: gümőkóros, szifiliszes elváltozások a végtagok bőrén A gombák patogenitása több tényezőből tevődik össze. Enzimjei az invazivitást segítik Néhány faj tokkal rendelkezik, ami antifagociter sajátossággal bír. Mérgező anyagcseretermékeik a toxinok, fontos szerepük van a megbetegedések kialakításában (gombatoxin = mikotoxin, aflatoxin a májat és a vesét károsítja). A penicillium speciensek többféle toxinnal is rendelkeznek, melyek az idegrendszert, a vesét, és az ivarszerveket károsítják. A gombák patogén hatását bizonyos tényezők segíthetik illetve gátolhatják: antibiotikumok, egyes hormonok, K és C vitaminok. Néhány tényező, mely növeli a mikózisok kialakulásának veszélyét:

Kábítószerek, alkoholizmus, betegségek, tumor, immunhiányos állapot, szúrt seb, égés