Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel igaz-hamis feladatok

Számvitel elmélet, igaz-hamis feladatok 13. Az éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni Az adatokat 1000 forintban kell megadni H indoklás: A vámszabadterületi társaságnak az adatokat a MNB hivatalos deviza árfolyam listája szerinti devizaegységben kell megadnia. 19§ (3) 14. Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában megh. időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz) kell a könyvekben rögzíteni I 83.§ (3) b) 15. A mérlegben beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót tartalmazó – összegeket kell kimutatni H indoklás: A levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó összegeket kell kimutatni. 1sz melléklet 4 16. A

szokásos mértékű saját részvény bevonása esetén a visszavásárlási értéket – jegyzett tőke csökkenéseként – egyéb bevételként kell elszámolni H indoklás: Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni. 2sz melléklet 25c) 17. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket a közvetlen önköltség nem tartalmazhat. I 36.§ (2) 18. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét, ill. a gazdasági társaságnál a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen átvett – pótbefizetés visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejűleg H indoklás: Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni. 26§ (7) d) 19. Követelések azok a különféle

szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez, veszteségtérítéshez, jegyzett, de be nem fizetett tőkéhez kapcsolódnak. H indoklás: A jegyzett, de be nem fizetett tőke nem tartozik a követelésekhez. 23§ (3) 20. A közbenső mérleget a - vállalkozó által meghatározott – fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján a mérlegtételek év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon – leltár alapján – kell összeállítani. A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a

forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azok év közi értékelése során alkalmazandó korrekciókat, az azokat alátámasztó számításokat. H indoklás: A leltárnak az eszközöknek és forrásoknak év végi értékelése során alkalmazandó korrekciókat kell tartalmaznia. 19/A § (2) és (3) 21. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni. H indoklás: Nem kötelező, ha: a) a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot b) a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot és a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját

legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti és készíti el. 73§ (7) 22. A számviteli törvény szerint a számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, a pénzkezelési szabályzatot. H indoklás: Az önktg. számítás rendjére vonatkozó szabályzatot is el kell készíteni 14§ (5) 23. Jelentősnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása, vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntését. H indoklás: Az ilyen információk lényegesnek minősülnek. (lényegesség elve) 15§ (14) 24. Az immateriális javak közt azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke,

alapítás-átszervezés aktivált értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. H indoklás: Az immateriális javak közvetlenül és tartósan – számviteli törvény szerint megh. várható élettartam, de legalább a törvény szerinti kötelező leírási idő alatt – szolgálják a vállalkozási tevékenységet 22.§ (3)  lásd még: 37§ és 37§ (3) 25. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és 8-9 Számlaosztály tartalmazzák I 78.§ (3) a), c) 26. Az összemérés elve szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. H indoklás: Ez a bruttó elszámolás elve 15.§ (10) 27. Ha egy eszköz, vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezheő, ha egy adptt eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a

másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldász az üzleti jelentésben számszerűsítve, az összetartozás, az összhasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. H indoklás: A kiegészítő mellékletben kell megadni 18.§ (5) 28. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot lehet képezni – a vevő, az adós minősítése alapján – a mérleg fordulónapon fennálló követelések (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni pénzköveteléseket is), továbbá a kölcsönként, az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére. H indoklás: Ebben az esetben kötelező céltartalékot képezni. 27§ (1) 29. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított – az előző év(ek)re vonatkozó – jelentősebb összegű hibák lekülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) a tőketartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba

megállapításának évében kell elszámolni. H indoklás: Az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként kell elszámolni. 26§ (6);(7) 30. A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről magánszemélyek és jogi személyek tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya kiterjed az egyéb szervezetekre is I 2.§ (1) 31. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a vevő, az adós minősítése alapján – a mérleg fordulónapon már lejárt (fizetési határidőn túli) követelések (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni pénzköveteléseket is), továbbá a kölcsönként, az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére. H indoklás: Minden a mérleg fordulónapon fennálló (nem csak lejárt) követelés miatt várható veszteség fedezetére céltartalékot kell képezni. 27§ (1) 32. Egyszerűsített éves

beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt. H indoklás: Egyszerűsített éves beszámolót készíthet, de nem köteles. 7§ 33. Egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthet az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely kettős könyvvitelt vezet, a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől. H indoklás: Egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthet, de kötelezően

egyszeres könyvvitelt vezet. 9§ és 12§ (4) 34. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni. Az alapelvektől eltérni nem lehet! H indoklás: El lehet térni, a törvényben meghatározott módon. 14§ (2) 35. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban kell szerepeltetni. H indoklás: A korrekciókat az analitikus és fők. nyilvántartásokban szerepeltetni nem lehet, csak a közbenső mérlegnél lehet figyelembe venni. 19/A § (4) 36. Az előző évi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek. I 30.§ (2) 37. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat

tényleges beszerzési áron, illetve könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke nem csökkent az értékpapír könyv szerinti értéke alá. H indoklás: Addig amíg tartósan – a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül – nem csökkent az értékpapír k.sz értéke alá 34§ (4) 38. A tárgy esköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek értéke is minden esetben a beszerzési költség (beszerzési ár) része. H indoklás: A szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési árban érvényesített értéke a besz. ár része. (csak a beruházással együtt szerzett tartozékok) 35§ (5) 39. A tárgyi eszközöknél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő

munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, beleértve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka költségeit. H indoklás: A karbantartási munka ktg-i nem tartozik bele (beleértve helyett kivéve). 35§ (7) 40. Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, vegyi hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. I 37.§ (4) 41. Minden vállalkozó jogosult a vállalkozási tevékenységet közvetett módon, tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket (a beruházások kivételével) és befektetett

pénzügyi eszközöket (az értékpapírok, a forintban elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) évenként, dec.31-i fordulónappal piaci értékükön értékelni. H indoklás: Csak a – 3.§ (1) szerinti – kettős könyvvitelt vezető vállalkozó jogosult 41/A § (1) 42. A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, akkor a leltározást mennyiségi felvéttel, illetve csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél egyeztetéssel minden évben leltár összeállítását megelőzően köteles elkészíteni. I 42.§ (2) 43. Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű

importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forint értékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítéskor érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaközép árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Így az importbeszerzés és az export értékesítés árbevétele forintértékben azonos lesz I 45.§ (11) 44. Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – a Pénzügyminisztériumnak is megküldi. H indoklás: Az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának kell megküldeni. 72§ (7) 45. Minden gazdálkodó az egységes számlakeret

előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja A számlarend a következőket tartalmazza: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát. H indoklás: Csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles ilyen számlarendet készíteni. 79§ (1) 46. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt felhasználó gazdálkodót terheli H indoklás: A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot,

nyomtatványt kibocsátót terheli. 86§ (2) 47. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjáig a naptári évhez kapcsolódóan fizetett, elismert – a szokásos mértéket nem meghaladó – bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegeit. I 2.szmelléklet 14d) 48. Egyéb követelésként kell kimutatni az adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes részletet. I 1.szmelléklet 11 49. Ha az adózott eredménytartalékból vmilyen célra lekötöttek egy összeget és az ebből következően nem felosztható, akkor azt az üzleti jelentésben be kell mutatni. H indoklás: A kiegészítő mellékletben kell bemutatni. 1szmelléklet 15 50. A saját tőke elemei között a visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, üzletrész) a mérlegben – névértéken – negatív előjellel kell szerepeltetni. H indoklás: Csak külön tájékoztató adatként kell

szerepeltetni. 1szmelléklet 14 51. A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről magánszemélyek és jogi személyek tájékoztatást igényelnek. A külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelepére, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás mo- kereskedelmi képviseletére nem terjed ki a SzvTv H indoklás: A külföldi székhelyű váll. mo-i fióktelepére kiterjed a törvény hatálya 3§ (5) 52. Egyszerűsített mérleget és eredménykimutatást készíthet az az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiségű gazdasági társaság, amelynek vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérleg főösszegétől. H indoklás: Csak jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogosult

erre. 9§ 53. A számviteli politika keretében kötelező elkészíteni a következő szabályzatokat: az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, valamint a pénzkezelési szabályzatot H indoklás: El kell készíteni az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát is. 14§ (5) 54. Az egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készítő vállalkozásoknál az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. H indoklás: Aktív ill. passzív időbeli elhatárolásokat az egyszerűsített mérlegben nem szabad szerepeltetni 66.§ (9) 55. A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, az eredménykimutatásban a bevételeket és a

ráfordításokat nettó módon kell kimutatni. H indoklás: Bruttó módon kell kimutatni. 18§ (6) 56. Az éves beszámolót minden esetben magyar nyelven kell elkészíteni A beszámolóban az adatokat 1000 forintban, vagy a MNB hivatalos devizaárfolyam listája szerinti devizaegységben kell megadni. I 19.§ (3) 57. Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. H indoklás: Az immateriális javak közvetlenül és tartósan – számviteli törvény szerint megh. várható élettartam, de legalább a törvény szerinti kötelező leírási idő alatt – szolgálják a vállalkozási tevékenységet 22.§ (3)  lásd még: 37§ és 37§ (3) 58. A készletekre adott előlegként az anyag-, áruszállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt, fizetett – a levonható előzetesen felszámított ÁFÁ-t is

tartalmazó – összegeket kell kimutatni H indoklás: Az ÁFÁ-t nem tartalmazó összegeket kell kimutatni. 1szmelléklet 6 59. A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni I 1.szmelléklet 8 60. Ha az adózott eredménytartalékból vmilyen célra lekötöttek egy összeget és az ebből következően nem felosztható, akkor azt az üzleti jelentésben be kell mutatni. H indoklás: A kiegészítő mellékletben kell bemutatni. 1szmelléklet 15 61. Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni azokat az alapítóktól kapott összegeket, amelyek visszafizetési határideje egy éven túli. H indoklás: Azokat az összegeket kell itt kimutatni, amelyek visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeni eseményektől függ. 1szmelléklet 18 62. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel

ellenőrizni és egyedenként értékelni kell Amennyiben a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő nyilvántartásokat folyamatosan vezeti, úgy a leltár összeállításától el lehet tekinteni. H indoklás: Ebben az esetben csak a mennyiségi felvételtől ill. az egyeztetéstől lehet eltekinteni 42.§ (1);(2) 63. Ha a vállalkozó forgalmi költség eljárással állítja össze eredménykimutatását, úgy az aktivált saját teljesítmények értékét nem kell meghatározni H indoklás: Az akt. saját teljesítmények értékét a kieg mellékletben kell kimutatni 55§ (4) 64. Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az eredménykimutatásban az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének összegét. H indoklás: Csak akkor, ha a befektetett eszközök között állományban maradnak. 46§ (3) b) 65. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli kiadások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó

rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel közvetlen kapcsolatban állnak: H indokolás: A szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. 49§ (2) 66. A külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árf Nyereséget, ill árf veszteséget a kamatjellegű bevételek/kifizetések között kell elszámolni H indoklás: Az egyéb bevételek ill. egyéb ráfordítások között kell elszámolni 2szmelléklet 4b) és 14b) 67. A saját termelésű készletek értékvesztését az egyéb általános költségek között kell elszámolni I indoklás: B típusú eredménykimutatás esetén 2.szmelléklet 18 68. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) jelentkező értékvesztését, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok bekerülési értéke és az év utolsó

közzétett árfolyama közötti különbözetet (értékvesztést), ha az értékpapírok közzétett árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. H indoklás: A hosszú lej. értékpapírok értékvesztését a pénzügyi befektetések leírásaként kell elszámolni 2.szmelléklet 22;23 69. Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, de legalább havonta, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz) kell a könyvekben rögzíteni. H indoklás: A fenti bizonylatokat legalább negyedévente kell a könyvekben rögzíteni. 83§ (3) b) 70. A cégbíróságnál letétbe helyezett éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg), összevont (konszolidált) éves

beszámoló adatai nem nyilvánosak, arról másolat csak az Igazságügyi Minisztérium engedélyével készíthető. H indoklás: Az éves beszámoló adatai nyilvánosak, a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, másolatot készíthet róluk. 71§ (5) 71. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét , továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét H indoklás: Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. 29§ (2) c) 72. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a vevő, az adós minősítése alapján – a mérleg fordulónapon fennálló követelések, kétes követelések, továbbá a kölcsönként, az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére. I 27.§ (1) 73. Az adózás előtti

eredmény terhére céltartalékot kell képezni a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, korengedményes nyugdíj, végkielégítés fedezetére. H indoklás: Ebben az esetben nem kötelező céltartalékot képezni 27.§ (2) 74. A tőketartalék és az eredménytartalék negatív nem lehet H indoklás: Csak a tőketartalék nem lehet negatív. 26§ (5) 75. Az immateriális javak mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a kísérleti fejlesztés aktivált értékénél – ha a kísérleti fejlesztés eredménye a jövőben nem hasznosítható – a kutatási-kísérleti fejlesztés előállítási költségeiből le kell vonni a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét. H indoklás: Csak akkor kell levonni ÉCS-t ha a kísérleti fejlesztés eredménye a jövőben hasznosítható. 1.szmelléklet 1d) 76. A számviteli törvény szerint a bevételek és a költségek, ráfordítások ill a követelések és a

kötelezettségek egymással szemben számolhatók elH indoklás: Egymással szemben nem számolhatók el (bruttó elszámolás elve) 15§ (10) 77. Az összemérés elve szerint: az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. H indoklás: Ez az időbeli elhatárolás elve 15.§ (12) 78. Az egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készítő vállalkozó mérlegébe nem állította be az aktív és passzív időbeli elhatárolások összegét. Ebből következően a mérlegben és az eredménylevezetésben szereplő eredmény megállapítása is helytelen H indoklás: Aktív ill. passzív időbeli elhatárolásokat az egyszerűsített mérlegben nem szabad szerepeltetni 66.§ (9) 79.

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból, egyszerűsített kiegészítő mellékletből és egyszerűsített üzleti jelentésből áll H indoklás: Az egyszerűsített éves beszámolóban nincs üzleti jelentés. 57§ (1) 80. Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésé- nek időpontjáig és az üzleti jelentésben be kell mutatni. A különbözet a passzív időbeli elhatárolások között állományba veendő. H indoklás: A kieg.mellékletben kell bemutatni és az aktív időbeli elhat közt kell állományba venni40§(6) 81. A vállalkozó jogosult a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetett módon tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket (a beruházások kivételével) és a befektetett

pénzügyi eszközöket (az értékpapírok, forintban adott kölcsönök és forintban elhelyezett hosszú lej. bankbetétek kivételével) évenként, dec31-i fordulónappal piaci értékükön értékelni H indoklás: Erre csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó jogosult. 41/A § (1) 82. Ua mint a 43 83. A 30 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési vagy előállítási költsége – a vállalkozó döntésétől függően – a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben elszámolható. H indoklás: Immateriális javaknál ez nem alkalmazható. 46§ (4) 84. Rendkívüli ráfordítások az olyan az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó költségek, kifizetések, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg. H indoklás: Ezek az egyéb

ráfordítások. 47§ (2) 85. A számviteli törvény szerint az adózott eredményt terhelő részesedés a kamatozó részvény után fizetett kamat. H (szerintem!!!) indoklás: 22. § (4) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke is. Ez esetben, ameddig ez az érték nem kerül leírásra, addig az adózott eredményből csak akkor lehet osztalékot (részesedést) fizetni, ha az adózott eredmény (beleértve az eredménytartalékot is) az alapításátszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt. 26. § (12) A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a 22 § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24 § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27 § (6) bekezdése szerinti céltartalék

különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 26/A. § (2) A tárgyévi adózott eredményből a kamatozó részvény tulajdonosának kamat csak a 26 § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett fizethető 86. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés ,az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre-forrásokra gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban összevontan szereplő – hatását évenkénti megbontásban. I 51.§ (7) 87. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan vállalkozónak, ill a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni. I 52.§ (1) i) 88. A SzvT szerint az üzleti jelentésben be kell mutatni a kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit H indoklás: A

kieg. mellékletben kell bemutatni 55§ (3) 89. Az egyszerűsített mérlegben a saját termelésű készleteket a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron kell kimutatni. H indoklás: Ez csak lehetőség nem kötelező. 69§ (3) 90. A cégbíróságnál letétbe helyezett éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg), összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai korlátozottan nyilvánosak, azokról engedéllyel bárki tájékoztatást kaphat, de másolatot nem készíthet. H indoklás: Ezek az adatok nyilvánosak, másolat is készíthető róluk. 71§ (5) 91. Nem kötelező könyvvizsgálót, könyvvizsgáló társaságot az éves beszámoló ill az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával megbízni, ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot. H indoklás: Akkor nem

kötelező ha az éves nettó árbev. nem haladja meg az 5 millió forintot 73§ (7) 92. Nem kötelező könyvvizsgálót, könyvvizsgáló társaságot az éves beszámoló ill az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával megbízni, ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot. I 73.§ (7) 93. A könyvvizsgáló által ellenőrzött és hitelesítő záradékkal ellátott mérleget magába foglaló éves beszámoló terjeszthető a Rt közgyűlése, a Kft Taggyűlése elé H indoklás: A törvény csak „záradék”-ról tesz említést 76.§ (4) 94. Az egységes számlakeret meghatározza a számlaosztályok és számlacsoportok tartalmát is H indoklás: Nem határozza meg tartalmukat. 78§ 95. Az 1-9 Számlaosztályok használata kötelező, de forgalmi költség eljárású eredménykimutatás összeállítása esetén az 5 Számlaosztály alkalmazása a gazdálkodó

döntésétől függően szabadon választott H indoklás: Az 5. Számlaosztály használata kötelező 78§ (3);(4) 96. Az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozó a készpénzforgalmat érintő bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, ill. a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteniAz egyéb pénzeszközöket érintő tételeket pedig legalább negyedévenként kell a könyvekben rögzíteni H indoklás: Az egyéb pénzeszközök tételeit tárgyhót követő 15-ig kell a könyvekben rögzíteni. 83§ (3) a) 97. A számviteli bizonylatot legalább 10 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető formában megőrizni. H indoklás: A számviteli bizonylatot az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. 87§ (2) 98. A beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző

vállalkozónak ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított ÁFÁ-t tartalmazó – összegeket kell kimutatni. H indoklás: Az ÁFÁ-t nem tartalmazó összegeket kell kimutatni. 1szmelléklet 4 99. A vevő követelések között a peresített követeléseket akkor kell kimutatni, ha azok pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. H indoklás: Az egyéb követelések között kell kimutatni. 1szmelléklet 11 100. Egyéb követelésként kell kimutatni az adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes részleteket. I 1.szmelléklet 11 101. Ua mint az 51 102. Ua mint az 54 103. Ua mint az 56 104. Ua mint az 58 105. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell. Amennyiben a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő nyilvántartásokat folyamatosan vezeti, úgy a leltár

összeállításától el lehet tekinteni. H indoklás: Leltár összeállításától nem lehet eltekinteni. 106. Ua mint a 69 107. Az immateriális javak mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a kísérleti fejlesztés aktivált értékénél – ha a kísérleti fejlesztés eredménye a jövőben nem hasznosítható – a kutatási-kísérleti fejlesztés előállítási költségeiből le kell vonni a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét. H indoklás: Csak akkor lehet ÉCS-t levonni ha a kísérleti fejl. eredménye hasznosítható 1melléklet 1d) 108. A számviteli politika keretében minden esetben el kell készíteni a következő szabályzatokat: az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, valamint a pénzkezelési szabályzatot H indoklás: Az önktg.számítás rendjére vonatkozó szabályzatot nem minden esetben kell elkészíteni,

viszont el kell készíteni a leltárkészítési és leltározási szabályzatot is. 14§ (5);(6) 109. Amennyiben a konszolidálásba bevont eszközöket és forrásokat a konszolidálásba bevont leányvállalat éves beszámolójában az anyavállalatnál alkalmazottaktól vagy előírtaktól eltérően értékelte, akkor az eltérően értékelt eszközöket és forrásokat az anyavállalat módszerei szerint kell értékelni és ez az új kiinduló érték kerül az összevont (konszolidált) éves beszámolóba. Ezen előírástól eltérni nem lehet H indoklás: Ezen előírástól el lehet térni, ha: a) az újraértékelés eredménye a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet szempontjából nem jelentős b) a leányvállalatnak olyan eszközei és forrásai vannak, amivel az anyavállalat nem rendelkezik c) a leányvállalat eszközeinek, forrásainak értékelése külön jogszabályok alkalmazásán alapul. 61§ (2);(4) 110. A konszolidálásba bevont vállalatok egymás

közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások tételei az összevont (konszolidált) mérlegben is szerepelhetnek. H indokolás: Ezen tételek az összevont (konszolidált) mérlegben nem szerepelhetnek. 61/B § (1) 111. A mérleg tagolását, továbbá az egyes tételeket tartalmazó előírásokat a számviteli törvény 1számú melléklete tartalmazza Az 1szmellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása a pénzügyminiszter engedélyével megengedett. H indoklás: Nem szükséges a pénzügyminiszter engedélye. 20§ 112. Ha a garanciális kötelezettségek fedezetére a vállalkozó céltartalékot nem képzett, az összes garanciakötelezettséget a kiegészítő mellékletben meg kell adni I 27.§ (2) 113. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla nem érkezett meg a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott tétel

értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy módosított fizetendő összeg közötti különbözetet a beszerzési költségekkel a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában kell módosítani. I 35.§ (6) 114. Értékelési tartalékként lehet kimutatni a mérlegben a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét H indoklás: Ezt kötelező értékelési tartalékként kimutatni. 26§ (8) 115. A forgóeszközök között az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt kötvények, részvények, egyéb értékpapírok vételi értékét kell kimutatni. A saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét pedig a jegyzett tőke csökkenéseként kell elszámolni H indoklás: A saját részvények, üzletrészek vissz. értékét is az értékpapírok közt kell elszámolni 23§

(4) 116. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a vevő, az adós minősítése alapján – a mérleg fordulónapon fennálló, lejárt követelések, kétes követelések miatt várható veszteségek fedezetére. H indoklás: Minden, a mérleg fordulónapon fennálló (nem csak lejárt) követelés miatt várható veszteségre céltartalékot kell képezni. 27§ (1) 117. Ha a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszközöknél és immateriális javaknál az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor az elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de az eredményre gyakorolt, számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben közölni kell. H indoklás: Ez csak a tárgyi eszközökre vonatkozik, az immateriális javakra nem. 38§ (2) 118. Az átalakuló gazdasági

társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti. I 41/G § (1.) 119. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat le kell zárni. A mérlegtételek értékeléséből adódó korrekciókat az analitikus és fők nyilvántartásokban rögzíteni kell. H indoklás: Az analitikus és fők. nyilvántartásokat lezárni nem lehet, a korrekciókat az analitikus és fők nyilvántartásokban szerepeltetni nem szabad. 19/A § (4) 120. A külföldi vevőtől valutában, devizában kapott és még a külföldi vevővel el nem számolt előlegek forintértékét a devizaműveletek végzésére felhatalmazott – az adott ügyletet

lebonyolító – pénzintézet által meghirdetett, a pü-i teljesítés napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyam alapján kell meghatározni. I 40.§ (2) 121. A számviteli törvény hatálya kiterjed a külföldi vállalkozás – külön törvényben meghatározott – magyarországi fióktelepére, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás mo-i kereskedelmi képviseletére H indoklás: A külföldi székhelyű vállalkozás mo-i ker- képviseletére nem terjed ki. 3§ (6) 122. Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 100 főt. H indoklás: Ez csak lehetőség, nem kötelező. 7§

123. Az időbeli elhatárolás elve szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, ill. a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. H indoklás: Ez a teljesség elve. 15§ (2) 124. A mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat. A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező eszközöket is – az eszköz

besorolásától függetlenül – a rövid vagy a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben H indoklás: Csak a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben lehet elszámolni. 21§ (3) 125. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét, ill. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg H indoklás: Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. 26§ (6) d) 126. A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el nem számolt előlegek, továbbá a munkavállalónak valutában vagy devizában külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen

fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történő átutalás esetén a deviza, a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni. I 33.§ (6) 127. Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárja és elkészíti a záró főkönyvi kivonatot. H indoklás: Analitikus és fők. nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni 41/H § (7) 128. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások ill. az egyéb költségek között elszámolni. I 46§ (5) 129. Az üzleti jelentésben meg kell adni a részvénytársaságnál a részvények számát és

névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva. Külön ki kell mutatni a visszavásárolt saját részvények megszerzésére vonatkozó adatokat. H indoklás: A részvények számát és névértékét a kieg. mellékletben kell megadni 54§ b) és 56§ (2) b) 130. Az előtársasági időszak egy beszámolási időszaknak minősül Ez esetben a beszámolási kötelezettségnek a cégbejegyzés időpontjában érvényes előírások szerint kell eleget tenni H indoklás: E kötelezettségnek az alapítás időpontjában érvényes előírások alapján kell eleget tenni.4/A§ (3.) 131. A számviteli törvény alkalmazásában költségvetés alapján gazdálkodó szerv a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a társadalombiztosítási alapok, az elkülönített állami pénzalapok, a befektetési alapok, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok kezelői. H indoklás: A

befektetési alapok egyéb szervezet. 3§ (2)és (3) g) 132. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a működéséről, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, a számviteli törvényben meghatározott kettős vagy egyszeres könyvvitellel alátámasztott éves, egyszerűsített éves beszámolót illetve egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést köteles készíteni. H indoklás: Kizárólag kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót készíthet. 4§ (3) 133. A világosság elve szerint az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak hasznosíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérleget ételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. H indoklás: 1.Ez az éves beszámolóra vonatkozó általános szabály 18§ (2) 2.

„Hasznosíthatóság” helyett „összehasonlíthatóság” (a világosság elve szerint) 15§ (4) 134. Ua mint a 24 135. Az eredménytartalék növekedéseként kimutatni a részvények kibocsátáskori, illetve a tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet. H indoklás: Az ún. ázsiót a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni 26§ (4) a) 136. Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb gazdálkodónál (ha a jegyzett tőke tekintetében cégbírósági bejelentési kötelezettség terheli) az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke változást a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. I 26/A § (6.)