Kereskedelem | Turizmus » A Szentesi kistérség

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:23

Feltöltve:2009. szeptember 25.

Méret:360 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A Szentesi kistérség A kistérség a dél-alföldi régióban, Csongrád megye Észak-keleti részén helyezkedik el. Természetes határai a Tisza és a Hármaskörösök Ny-ról, illetve É-K-ről. A keleti és déli határai Békés megye és Hódmezővásárhelyi statisztikai kistérség településeihez csatlakoznak. A szentesi kistérség Csongrád megye északkeleti, a Dél-alföldi Régió középső részén fekszik. Nyolc településének központja Szentes, amely 33 000 lakosával a megye harmadik legnépesebb városa. Vonzáskörzetében a kistérséget alkotó települések a következők: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke, Nagymágocs és Szegvár. A kistérség társadalmi, gazdasági és idegenforgalmi központja Szentes, amelyet oktatási, szociális és egészségügyi intézményei, a térség gazdasági életében betöltött szerepe (Ipari Park bővülő beruházásai), szolgáltatásai, vendéglátása és idegenforgalmi

kezdeményezései regionális szerepkörrel ruházzák fel. A város és térsége kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, amelyek megalapozzák a kistérségi turizmus fejlődését. A legfőbb idegenforgalmi adottságok a következők: A Tisza és ártere Szentesen, Szegváron, az újonnan megtisztított Kurca-folyó teljes partszakasza, a szegvári Tisza- holtág, a szentesi Termáltó, a Köröspart a magyartési tanyák mentén, a szegvári falumúzeum, Árpádhalom árpád-kori emlékei, Nagymágocson a Károlyi Kastély, Derekegyház és a hozzá fűződő vadászat, a szegvári falusi turizmus és horgászat, ecseri pusztatemplom romjai, a fábiánsebestyéni Nóniusz törzstenyészet és a fogathajtás. Szentesen a műemléki épületek, a sportlétesítmények, a strand- és termálfürdő, a kulturális és művészeti események, a múzeumok jellemzik a kínálatot.Szentes határában a védett Cserebökényi puszta, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része, a

western lovaglás, a díjlovaglás és a természeti kincsek biztosítanak kellemes kikapcsolódást. A térség egészére jellemző a sajátos gasztronómia, a hozzá fűződő rendezvények, falunapok, lovaglási, kerékpározási, vízi turisztikai lehetőségek és az alföldi jellegű táj természeti és épített környezete. Szentes Csongrád megye északi részén található a Hármas Körös torkolatától dél-keletre, a Kurca partján, a 45. sz út mellett Közlekedési szempontból Kiskunfélegyháza, Csongrád útvonalon közelíthető meg, vagy Szolnok, Kunszentmárton felöl. Vasúton is megközelíthető a Orosháza - Csongrád Kiskunfélegyháza szárnyvonalon fekszik, vagy Budapest Szolnok, Hódmezővásárhely - Makó vonalon A feltárt régészeti leletek szerint a város és környéke az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. A honfoglaláskor Ond vezér törzsének egy része telepedett itt le. A legrégibb ismert alakja: Scenthus, olvasva:

Szentüs, ezt először 1332-ben említi egy oklevél. A helyi legenda szerint Zendus János magyar hadvezérhez kötik Szentes megalapítását. Először 1564-ben említik mezővárosként A település lakossága a török megszállást túlélte, bár 1596-ban és 1693-ban hosszabbrövidebb ideig a nádasokban keresett menedéket. 1720-ban királyi adománylevéllel Harruckern György birtoka lett, aki kedvezményes betelepítéssel gyarapította Szentes lakosságát. A város házasság révén a gróf Károlyi nemzetségbe került A fejlődés következő állomása 1848. amikor rendezett tanácsú városi címet kapott Kossuth hívó szavára sokan álltak a szabadságharc zászlaja alá 1849 februárjában itt volt Damjanich főhadiszállása. A kiegyezés után - az országban egyedülálló gesztussal - a város minden 48-as honvédnek házhelyet adományozott. Föld nélküli lakossága kubikosként vette ki részét a Tiszaszabályozásból 1878- tól 1950-ig Csongrád

megye székhelye Központi szerepkörét 1950ben elveszítette, de 1984-ig továbbra is járási, ezt követően pedig városkörnyéki székhely maradt. A város jelentős geotermikus energiával rendelkezik, 32 termálkút található közigazgatási területén, melyeknek közel 70-100 C0 fokos vize van. Szentes jellegzetesen agrár jellegű vidék, ezt természeti adottságaiban is magában hordozza (napsütötte órák száma, kiváló talajadottságok), így szinte bármilyen mezőgazdasági ágazat kialakulásának kedvez. A város sportja sok szép eredménnyel büszkélkedhet, ennek köszönhetően 1996-ban nyerte el Szentes a Magyarország Nemzeti Sportvárosa megtisztelő címet. A város turisztikai termékének meghatározó eleme a sportturizmus és a kialakuló termálturizmus. Szegvár Szegvár Nagyközség 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. Tel/fax: 63/364-800 Szegvár Nagyközség Csongrád megyében Szentestől délre, attól 8 km-re fekszik, területe 8622 hektár,

amelyből 1179 hektár a belterület, 5454 hektár szántó. A nagyközség lakosainak száma 5210 fő. A lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él, azonban a szőlőtermesztés és borgazdálkodás nem jellemző területünkön, így borászati termékek, rendezvények nem találhatók a nagyközségben. A nagy múlttal és sok hagyománnyal rendelkező Szegváron a környéken ismert ételeket állítanak elő különleges ízzel és zamattal a főzőasszonyok és "főző emberek". Gasztronómiai különlegesség községünkben a szegvári lakodalmas fonottsodrott kalács, amelynek készítését megtekinthetik és elsajátíthatják a falusi turizmus keretében hozzánk látogató vendégek. Az ezzel kapcsolatos információs anyag már megtalálható a Dél-alföldi régió bor és gasztronómiai termékcsomagjában. Szegvár nagyközségben idegenforgalmi szempontból kiemelkedő fontosságú esemény a minden évben augusztus 20-a körüli időpontban

megrendezésre kerülő Falunapok. A rendszerint három napos rendezvénysorozathoz kapcsolódóan hagyományos szegvári ételkülönlegességek kerülnek terítékre, mint például a szabadtűzön készített bográcsos birkaés marhapörkölt, paprikás, vagy pacalpörkölt. A szegvári ételkülönlegességekről bővebb információk találhatók Szegvár honlapján a www.megareklamhu/szegvar Internetcímen. Árpádhalom A község Nagymágocs és Gádoros között a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. század közepéig népes puszta volt, birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956-ban alakult önálló községgé Nevét a község határában lévő természetes földhalom-csoport legnagyobb tagjáról kapta, mely a hagyomány szerint Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. Területe: 4522 ha, lakóinak száma: 598 fő. Megközelíthető közúton Szentes felöl

Fábiánsebestyén érintésével, vagy Orosháza felöl. Derekegyház A település Szentestől 12 km-re délkeletre terül el a Kórógy ér mellett. Korai ősmagyar, egyházas falu volt a honfoglalástól kezdve. A község nevét valószínűleg árpádkori templomáról kapta, amely nagy méretű , szilárd anyagú, "derék" épület lehetett ( Derék + egyház ). A tatár és török pusztítások után a község akkor kezdett újból kialakulni, amikor 1702- ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, akitől aztán 1722ben gróf Károlyi Sándor megvásárolta a területet és nagyszabású uradalmi központtá építette ki kastéllyal és gazdasági épületekkel. Mai formája a Károlyi uradalom falujából alakult ki, ugyanis 1874-ben Derekegyház eszmei községként jött létre a szétszórt puszták és tanyák egyesítésével. A községnek jelenleg is nagy külterülete van, melyet legelők és erdőségek öveznek.

Népessége 1875 fő Megközelíthető közúton Szentes felöl a 45 sz főút mentén, Orosháza, Nagymágocs felöl. Eperjes A község Fábiánsebestyén és Gádoros között, Békés megye határán terül el, Szentestől 26 km-re észak-keletre. Több pusztából alakult 1935-ben Kiskirályság néven A községet alkotó puszták közül Kiskirályság és Újváros a középkorban népes helységek voltak. A török időkben is népes településnek számított, de az 1596-dik évi hadmozdulatok idején teljesen elpusztult és több mint 200 iven át csak pusztaként említik. A kiterjedt puszta a gróf Károlyi nemzetség birtoka lett a 19. században A mai község a II világháború után települt és 1954ben kapta meg jelenlegi nevét Megközelítése Szentes felöl közúton Fábiánsebestyén érintésével, vagy Orosháza, Gádoros felöl. Fábiánsebestyén Csongrád megye észak-keleti részén, Szentes és Gádoros között, a Kórógy-ér mellett elterülő

alföldi község. Az 1280-as évek elejétől kunok lakták Nevét a 13 Században épült Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta. Egy 1400-ból származó oklevélben "Zenthfabiansebestyenszallasa"-ként említik. A község jelenlegi területe 12465 kh, lakóinak száma 2400 fő. Megközelíthető közúton Szentes vagy Orosháza felöl, illetve vasúton. Nagymágocs A falu Szentes és Orosháza között található a Mágocs ér partján, közúton közelíthető meg Derekegyház vagy Orosháza felöl. Nevét az első birtokostól a Szentes Mágocs nemzetségtől kapta, a család által épített Mágocs monostort a múlt század közepén bontották le. A környék határainak túlnyomó részét a VIII. és XX században a Károlyi grófok birtokolták Nagytőke Az 570 lakosú községet a Szentes-Kunszentmárton vasútvonal mentén, a 45-ös út közelében találjuk. Az 1488- ban említett Thenke helység

területét a középkorban átszelte az országos jelentőségű Nagyaradi út, amely állítólag Aradtól Bécsig vitt. 1599-ben a török és tatár dúlások miatt megsemmisült. A mai község a II világháború után épült, nagykiterjedésű tanyavilág jellemezte.