Gazdasági Ismeretek | Marketing » Marketing kérdések és válaszok

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 24 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:106
Feltöltve:2009. szeptember 25
Méret:210 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Marketing kérdések és válaszok 1. Melyek a marketing fejlődésének főbb jellemzői?  Termelés centrikus szemlélet  a termelőüzemek gyártási tevékenysége a meghatározó  azt kell előállítani, amihez a legkedvezőbbek a vállalat adottságai  hiányzik a piackutatás  a fő vezérelv a költségcsökkentés  a termék árképzésének alapja a vállalat aktuális önköltsége  Áruközpontú szemléletmód  megjelenik az áruterítés  a fejlődés minőségi irányú  a profitot a termékfejlesztés gyorsításával, minőségi áru piacrahozatalával kívánják biztosítani  megjelennek a marketing bizonyos elemei: termékpolitika, disztribúció, promóció  Fogyasztásközpontú szemlélet  a vevő érdekeiből, igényeiből indul ki  tudja, hogy csak olyan terméket szabad előállítani, ami eladható  folyamatosan alkalmazkodik a piachoz 2. Melyek a főbb eltérő jegyek a marketing korábbi (klasszikus) és mai

értelmezése között? Korábban mint egyszerű logisztikai feladat (áruk és szolgáltatások áramoltatása), később céltudatos (alapvetően nyereségtermelő) üzleti tevékenységként volt definiálva. Napjainkban a marketing fogalma: komplex, műszaki, közgazdasági, szervezési, szociológiai, pszichológiai eszközöket magába foglaló, a vevő felhasználói igényeit és azok kielégítési módját az értékteremtés és a cserefolyamatok középpontjába állító szemlélet és módszertan. Az információtechnológia eszközrendszerét is igénybevevő gazdaságfilozófia, szemléletmód, fejlesztési, irányítási, gazdálkodási, elosztási és piacbefolyásoló tevékenységek összessége. 3. Melyek a mai értelmezés szerinti marketing fogalom legfontosabb tartalmi jegyei? Alkalmazása során:  tudatosan formálják a vállalat arculatát, megismertetik a termékeket, a szolgáltatásokat a marketingkörnyezettel,  az információk rendelkezésre

bocsátása révén felkeltik a potenciális vásárló termék vagy szolgáltatás iránti igényét,  a vállalatot, intézményt, ill. azok tevékenységét a vásárló megismert igényei alapján szervezik,  a munkafolyamatokat, tevékenységeket az emberi és környezeti tényezők figyelembe vétele mellett, a társadalom iránti elkötelezettséggel végzik,  a vásárló vásárlóerejét meghatározott termékek, szolgáltatások igénybevételére irányuló tényleges szükségletté alakítják,  a termékek vásárlóhoz való eljuttatását, a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét, a vásárló választási lehetőégét biztosítva szervezik. 4. Mi hozza létre a marketing differenciálódását? A különböző marketing diszciplínák részben az ipari marketingből való, részben önálló fejlődési folyamat eredményeként jöttek létre, sőt ma már az ipari marketing is tovább tagolódik. 5. Mit értünk piac alatt? A tényleges és

potenciális eladók és vevők, ill. azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. 6. Mikor jön létre egyensúly a piacon? Amikor a kínálat éppen megfelel a keresletnek. Ez igen ritka és rövid ideig tartó állapot 1.oldal 7. Kik a főbb piaci szereplők? fogyasztók, a termelők, termelési tényező tulajdonosok, vállalkozók, érdekképviseleti szervezetek, kormányzati intézmények, non-profit szervezetek. 8. Melyek az áruk főbb csoportjai?     fizikai megjelenéssel bíró tárgy; valamely nyersanyag vagy mesterségesen előállított alapanyag; az energia; elvont termék: pl. felhasználói szoftver, információ, szakértői vélemény, szabadalom, márkajel, zenemű, regény, egyéb szellemi termék; a munkaerő valamely szolgáltatás: orvosi kezelés, jogi tanácsadás, pénzügyi, biztosítási szolgáltatás; különböző jogosultságok: használati-, bérleti jog;

értékpapír; gazdasági társaság üzletrésze; kiegészítő tőke; természeti kincs; a föld, vagy más ingatlan.         9. Mit értünk kereslet és mit kínálat alatt? Kereslet: egy áru iránt meghatározott időben jelentkező olyan igény, ami mögött vásárlási hajlandóság, szándék és vásárlóképesség van. Kínálat: az az árutömeg, amely a piacon fizikai valóságban megjelenik, vagy a virtuális jelenléte érzékelhető, potenciálisan jelen van. 10.Melyek a keresletre ható legfontosabb tényezők?        a jövedelmek, az árak, az árak színvonala, az árarányok, a kínálat, az áruválaszték bősége, a társadalmi-gazdasági helyzettel összefüggő, pl. demográfiai, földrajzi tényezők, fogyasztói szokások, magatartás, életmód, egyéb tényezők (pl. információ ellátottság, adók, vámok, divat, jövő iránti bizalom stb) 11.Melyek a mikrokörnyezet marketing meghatározó tényezői?

  Kik a cég ügyfelei? (Kik a vásárlók?) Kik a fő beszállítók? (Akik elő állítják és átadják a legfontosabb alapanyagokat, alkatrészeket, gépeket, energiahordozókat stb., és mely szervezetek, amelyek az alapvető ismeretek kidolgozói) Kik a cég partnerei? (Kereskedelmi közvetítők, szállítmányozók, marketingszolgáltató ügynökségek, piackutatók, pénzügyi szolgáltatók, érdekképviseleti szervek stb.) Kik a cég versenytársai?   12.Melyek a fontosabb makrokörnyezeti meghatározó tényezők? Melyek ezek jellemzői?             társadalmi környezet (Social): demográfiai hatások, ezen belül a népesség jellemzői és változása kulturális környezet, azon értékek és eszmék, attitűdök, amelyeket homogén társadalmi csoportok adnak át egymásnak generációkon át technológiai környezet (Technological): tudományos-műszaki fejlődés és eredményei technológiai környezet

gazdasági környezet (Economic), a makrogazdaság feltételrendszere: a gazdaság fejlettsége, a gazdaság növekedési üteme, a munkanélküliség, az adórenszer az egyéni vásárlójövedelmi viszonyai természeti környezet (Ecological), geográfiai adottságok kihasználása, környezet védelme stb. politikai és jogi környezet (Political) 2.oldal 13.Kik a stakeholderek? A vállalat piaci szerepkörét a szélesen értelmezett környezetével fenntartott közvetlen és közvetett kapcsolatrendszer keretében látja el. A stakeholderek azon egyének, csopertok és szervezetek, akik e kapcsolatrendszerbe tartoznak 14.Melyek a piaci verseny jellemzői? A piaci verseny gazdaságszervező erő, amelyben két vagy több piaci szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége. A piaci szereplők erőforrásaikat és kapcsolatrendszerüket piaci pozícióik megerősítése érdekében optimálisan használják fel. A

verseny szabályait a gazdaság működésének természetes logikája mellett az állami szinten hozott törvények határozzák meg. 15.Melyek a stratégiai szövetség főbb jellemzői? A stratégiai szövetség a versenytársak és nem versenytársak közötti olyan kapcsolati, együttműködési forma, amely  megőrzi az üzletfelek viszonylagos önállóságát, döntéshozatali függetlenségét,  hosszabb távra szól,  az együttműködők számára kölcsönösen előnyös,  amelyben megvalósul a szövetségben résztvevők rendelkezésére álló erőforrások közös rendeltetésű felhasználása,  ahol érvényesül a partnerek meghatározott funkciókra irányuló tevékenységi összefonódása, integrációja. Motiváló tényezők:  méretgazdaságosság és az ezzel elérhető megtakarítások,  az időtényezőhöz kapcsolódó előnyök kihasználása a gyártási ismeretek, technológiai eljárások átadása és átvétele révén,  új

piacok megszerzése, globális versenyelőnyök biztosítása,  politikai és jogi akadályok leküzdése. 16.Melyek a fogyasztói vásárlási magatartás fontosabb összetevői? A fogyasztó vásárlási magatartását szükségletei, szellemi és érzelmi folyamatok, megnyilvánulások, valamint tevékenységek jellemzik. Vásárlási döntéseit az egyénre jellemző belső tényezők és az őt körülvevő külső, környezeti tényezők is befolyásolják. 17.Mit értünk szükségleten? A szükséglet minden fogyasztás mozgatórugója, hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Kielégítése és a kielégítés rangsora a fogyasztó döntésén múlik. 18.Melyek a vásárlási döntést befolyásoló belső emberi tényezők?        szükséglet, motiváció: belső állapot, amely az egyént meghatározott okból céltudatos tevékenységre ösztönzi, attitűd: a fogyasztónak egy termékkel, szolgáltatással, személlyel

vagy vállalattal kapcsolatos beállítódása, percepció: érzékelés, észlelés, tanulás: a vásárlási döntés előtt információ gyűjtése, személyiségjegyek, szocio-demográfiai szempontok: a fogyasztó életkora, neme, családi állapota, jövedelme, iskolai végzettsége, életszínvonala, életmódja, lakóhelye. 19.Melyek a vásárlási döntést befolyásoló, a szubjektumra ható fontosabb „külső” tényezők?      Kultúra: értékek, felfogások, célok és magatartásformák egész sorozata, amit a felnövekvő generáció a szocializáción keresztül a családban vagy számára kulcsfontosságú intézményekben tanulja meg. Szubkultúra: nemzeti, etnikai, vallási, faji, vagy földrajzi csoportok kultúrája. Társadalmi rétegződés: hierarchikus felépítés a társadalmon belül. Referenciacsoportok: formális vagy informális közösségek, társadalmi csoportosulások, amelyekkel a fogyasztó valamilyen módon azonosul.

Véleményvezetők: egy csoporton belül azon személyek, akik a kommunikációs folyamatban erős személyes befolyást gyakorolnak a csoport tagjaira( pl.sztárok, élsportoló, TV riporterek) 20.Mi a különbség a funkcionális és szimbolikus fogyasztás között? A funkcionális fogyasztásnál a vásárlás célja egy konkrét szükséglet kielégítése, a szimbolikus fogyasztás során pedig a választást nem a fizikai szükséglet indokolja, a vásárlás érzelmi indíttatású. 3.oldal 21.Melyek a fogyasztói vásárlási döntés folyamatának főbb elemei?       Ösztönzés: a különböző csatornákon keresztül érkező külső ingerek és a fiziológiai szükségletek felkeltik az érdeklődést a termék vagy szolgáltatás iránt. A probléma felismerése: a vevő felismeri, hogy bizonyos termékek, szolgáltatások megoldhatják aktuális problémáit. Információgyűjtés: ismerkedés a választékkal, árakkal, a termékek jellemző

tulajdonságaival. Alternatívák értékelése: az összegyűjtött információk fontossági sorrendjének meghatározása Vásárlási döntés. Vásárlás utáni magatartás: elégedettség vagy elégedetlenség. 22.Melyek a szervezeti beszerzés főbb jegyei?       a szervezeti vásárló nem saját maga számára vásárol; a szervezeti vásárló egy sokszereplős döntési folyamat alapján vásárol; a vevő és az eladó szakmai felkészültsége, információellátottsága összemérhető; nagy szerepe van az alkunak, versenytárgyalásoknak, a versenyeztetésnek; az eladó és a vevő között a vásárlás kapcsán tartós kapcsolat, esetleg együttműködés alakulhat ki, vagy a vásárlás pont ennek a következménye; a szervezeti vásárlók kereslete alapvetően az általuk előállított áruk keresletétől függ. 23.Milyen szerepet tölt be a közbeszerzési törvény? A közpénzekkel gazdálkodó kormányzati piacon a beszerzések jelentős

részét a közbeszerzési törvény előírásai szabályozzák. 24.Mi a stratégia és mit értünk stratégiai tervezés alatt? A stratégia egy adott helyzetből a cél által meghatározott jövőbeli állapothoz vezető út. A stratégia kidolgozásával keresik a tervezők a választ a környezet fenyegetéseinek elhárítására, lehetőségeinek kihasználására a célok elérése érdekében. Az alábbi célokat fogalmazhatja meg:  fennmaradás, a vállalat hanyatlásának a megállítása;  fejlesztés;  visszafejlesztés; A stratégiai tervezés az a folyamat, amelyben a vállalkozás összhangba hozza erőforrásait a folyamatosan változó környezettel, piaci lehetőségekkel. 25.Mi a marketingstratégia kidolgozásának célja? A marketingstratégia az egyes termékek, szolgáltatások, illetve azok csoportjaival kapcsolatban megfogalmazott célkitűzéseket és megvalósításuk eszközrendszerét összefüggő rendszerekbe foglalja. Átfogó elveket és

működési módot határoz meg, alapvető a marketing eszközrendszerére vonatkozó döntéseket foglal magába, amely a vevőigények kielégítését, minél nagyobb nyereség elérését szolgálja. 26.Miért van szükség alternatív tervek kidolgozására? A sokváltozós, a folyamatosan változó piac alternatív tervek kidolgozását teszi szükségessé. Az egyes alternatív akcióprogramoknál figyelembe kell venni a feltételezhető piaci igényváltozást, valamint a vállalati akciókészséget. Alternatívák kidolgozására azért is szükség van, mert előfordulhat, hogy ellentmondásba kerül a hosszú távú stratégiai elem, a vevőorientáció és a rövid távú profit maximalizálási cél. 27.Miként jellemezhető a piac mérete? A piac méretén egy adott termékből, vagy szolgáltatásból megfigyelhető felvevőképesség mérőszámát értjük. Ennek numerikus meghatározása során három numerikus mérőszámot különböztetünk meg: piacpotenciál (P

p ), piacvolumen (P v ) és piacrészesedés (P r ). A közöttük lévő összefüggés: Pp > Pv > Pr Kivételes esetben: P p = P v vagy P v = P r. 28.Mit értünk piacrészesedésen? A piacrészesedés a piaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada (a vállalat saját eladásainak összege osztva a piacvolumennel). A vállalat piaci részesedése megkülönböztethető egy termék piacán, egy termékcsoport piacán, vagy egy fogyasztói csoportnál. 4.oldal 29.Mi a különbség a piacpotenciál, a piacvolumen és a piacrészesedés között? A piacpotenciál egy termék, vagy szolgáltatás esetében az elméletileg lehetséges értékesítés mennyiségének összessége, amely a potenciális vevők számának és a lehetséges szükséglet gyakorisága függvényében változik. A piacvolumen az adott időszak alatt megvalósuló értékesítés összege. Ez a létező, valóságos piac jelzőszáma, amely nem a vásárlói szándékot, hanem az adott

területen kialakult valós helyzetet mutatja. 30.Miként jellemezhető a lokális piac? Olyan területi tényezők által korlátozott piac. Ahol az eladók termékeikkel döntően e piacra szakosodtak, és ahol az eladók és a vevők közötti kapcsolat gyakran személyes jellegű. A lokális piacokon általában a szolgáltatók élveznek versenyelőnyöket. 31.Mit értünk szegmentálás alatt? A szegmentálás a piac megismerését célzó és azt homogén – a marketingakciók hatékony végrehajtását lehetővé tevő – részekre osztó eljárás. A piaci szegmentálás tulajdonképpen a vállalat pontosabb piacválasztását, a marketingtervezést szolgáló módszer. 32.Milyen követelmények támaszthatók a szegmentálással szemben? Gondolja át ezek indokoltságát Ellentett példákat is rendeljen e tulajdonságokhoz! A szegmentálással szemben támasztott követelmények:  Minél nagyobb mértékű homogenitás, mert a vállalat az ilyen piacrészt

gazdaságosabban tudja megközelíteni, és jobban megismerheti a vásárlók igényeit.  Jól azonosíthatóság: pontosan tudni kell mely tulajdonságok szerint homogén, és, hogy hol helyezkedik el.  Elkülöníthetőség: a szegmentumot megfogalmazható kritériumokkal kell elhatárolni úgy, hogy az egyes szegmensek a maguk sajátos módján reagáljanak a marketing-mix minden módosítására.  Mérhetőség: nagysága megközelítő pontossággal meghatározható kell legyen, térben és a piaci szereplők száma szerint.  A szegmens legyen megfelelő méretű, azaz eléggé nagy. Legyen képes a vállalatot eltartani, és biztosítson megfelelő nyereséget.  Legyen megközelíthető, elérhető.  Időbeli stabilitás: a szegmentumnak hosszú időn keresztül lényegileg változatlannak kell maradnia. 33.Melyek a szegmentációs folyamat főbb szakaszai? A szegmentálás során négy szakasz különíthető el: a vizsgálandó piac meghatározása, a

szegmentálás alapjául szolgáló ismérvek meghatározása, egy vagy több szegmens kiválasztása, a szegmentumok értékelése, a célpiac kiválasztása. Ezek a lépések visszacsatolásos kapcsolatban állnak egymással 34.Melyek a szegmentálás alapjául szolgáló legfontosabb ismérvek a fogyasztói piacon? Jellemezze azok tartalmát!      Földrajzi tényezők: régió, tájegység, város – vidék, vonzáskörzet, településméret, népsűrűség, éghajlat, földfelszín. Térsadalmi-demográfiai tényezők: életkor, nem, képzettség, foglalkozás, családnagyság, családi életciklus, társadalmi réteg, vallás, vallásosság, kultúráltság, etnikumhoz tartozás, szubkultúra. Gazdasági tényezők: jövedelem, tulajdonviszony, foglalkozási viszony, vagyon, lakásviszony. Pszichológiai és pszichográfiai tényezők: életstílus, motivációk, attitűdök, előítéletek, személyiségvonások, fogyasztói konzervativizmus, hobbyk, szabadidő.

A termékkel kapcsolatos magatartási tényezők: árérzékenység, fogyasztási volumen, márkahűség, imagehűség, vásárlás célja. 35.Melyek a szegmentálás alapjául szolgáló legfontosabb ismérvek, kritériumcsoportok az ipari termékek piacán?       A szervezet típusa: gyár, intézmény, kormány, hadiipar, mezőgazdaság stb. A szervezet mérete: foglalkoztatottak száma, az értékesítés nagysága, a földrajzi elhelyezkedés. Tevékenysége: berendezések, kiegészítő jellegű termékek, alkatrészek, alapanyagok előállítása, szolgáltatások végzése stb. A vásárlás jellege: centralizált, decentralizált, új vevő, régi vevő, kiemelt jelentőségű nagyfogyasztó, nem domináns vásárló. Földrajzi tényezők: régiók, éghajlat. Gazdaság-politikai tényezők: gazdasági fejlettség, infrastruktúra kiépítettsége, politikai stabilitás. 5.oldal 36.Mit értünk a piac lefedettségén? Melyek a jellemző piaclefedési

stratégiák? Mik a jellemzőik? A piaclefedés annak eldöntése, hogy a vállalat mely termékeivel, mely piacokon kíván megjelenni. Piaclefedési stratégiák:  Termék és piackoncentráció: a vállalat egyetlen termékével, egyetlen piacra koncentrálja erőfeszítéseit  Termékspecializációs stratégia: a vállalat egy bizonyos termékre összpontosít, amelyet különböző piacokon értékesít.  Piacspecializáció: egy bizonyos vevőcsoport sokféle igényének kiszolgálása.  Szelektív specializáció: a vállalat néhány vonzó, a céljainak, erőforrásainak megfelelő szegmentumot választ ki.  Teljes piaci lefedés: a vállalat minden vevőcsoportot minden, vagy a lehető legtöbb termékével veszi célba. 37.Miként történik a célpiac kijelölése? Milyen szempontokat értékel itt a vállalat? A célpiac kiválasztása nem más, mint a vállalat stratégiai céljai alapján meghatározott, a vállalat számára lényeges kritériumok,

tulajdonságok, sajátosságok szempontjából homogén piacrészek meghatározása és pontos azonosítása. A vállalat az alábbi szempontokat értékeli:  A szegmentum piaci vonzereje (mérete, növekedése, időbeli stabilitása, biztonsága);  A vállalat céljai a szegmentum vonatkozásában (vizsgálni kel, hogy a szegmentumba való beruházás összhangban van-e a cég céljaival és erőforrásaival);  A vállalat lehetőségei (adottságok, fejlesztési lehetőségek);  A vállalat szegmens-cél elérésének esélyét és várható gazdasági hatásait;  Társadalmi-környezeti tényezőket, amelyek kockázat növelő tényezők lehetnek. 38.Mikor alkalmaz differeciálatlan marketinget a vállalat? Melyek az előnyei és a hátrányai? 39.Mit érünk pozicionálás alatt? A pozicionálás vállalati kínálat és imázs tervezésének a folyamata, egy adott piacon, egy adott termék versenytársaihoz való viszonyának a meghatározása és ennek a vevőkben

való tudatosítása. Célja, hogy a vállalat megkülönböztetett versenypozíciót foglaljon el a vásárlók tudatában. 40.Milyen veszélyeket rejt magában a túl sok megkülönböztető jegy tudatosításának vállalati szándéka a vevőben? A túl sok állítás gyanakvóvá teszi a vevőt így, azok közül bármelyik a hitelét vesztheti. 41.Mit értünk marketing-mix alatt? A marketing-mix a marketingeszközök különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja, amelyeket a vállalat a piacon adott időszak alatt céljai elérésére alkalmaz. A marketing-mix (4P) elemei:  Termékpolitika (Product)  Árpolitika (Price)  Disztribúciós politika (Place-distribution)  Kommunikációs politika (Promotion) 42.Melyek a marketing információs rendszer főbb jellemzői?     Összhangban van a vállalati marketing stratégiai céljaival és megfelelő információkat szolgáltat a vállalatvezetésnek a stratégiai célok megvalósulásáról.

Marketing alapú, vagyis adatbázisa magába foglalja a marketing feladatok ellátásához szükséges külső és belső információkat. Marketing-szemléletű: az információbázis biztosítja a vállalat teljes tevékenységének marketing meghatározottságát. Marketing célú: kimenet-orientált, vagyis a piaci szükségletkielégítésből levezetett szervezetműködést támogatja. 6.oldal 43.Melyek a marketinginformációk főbb csoportjai és tartalmi jegyei?   Külső információk:  Tudományos-műszaki eredmények információi  A fogyasztóra, vevőre vonatkozó információk:  Fogyasztói réteg és területi vizsgálatok adatai  Vevőnkénti információk  A fogyasztó, a vevő magatartására vonatkozó adatok  A versenytársakra vonatkozó információk  A gazdasági, jogi, politikai, kulturális környezetre vonatkozó információk Belső információk:  A termékek és szolgáltatások információi  A termékelőállítás

és szolgáltatások technológiájának az információi  A termékszerkezet vizsgálatának információi  A kereskedelmi tevékenységekhez kapcsolódó információk  Értékesítési csatorna információk  Az ár- és jövedelmezőségvizsgálatok információi:  Az értékesítést elősegítő eszközök, tényezők információi  A kommunikációra vonatkozó információk 44.Mit értünk marketingkutatás alatt? A marketingkutatás olyan objektív, formális eljárás, amely a marketing döntéshozatalt a gyakorlatban felhasználható információkkal látja el az adatok módszeres, szisztematikus gyűjtése, elemzése, feldolgozása révén. 45.Melyek a marketingkutatás főbb információs csoportjai? Mi ezek tartalma?    Primer információk: a még nem ismert és nem publikált, eredeti adatok, információk. Mozaik információk: pl. tárgyalások jegyzőkönyvei, kiutazások jelentései, kiállítások összefoglaló anyagai, szerviz és

vevőszolgálati jelentések, garanciális kötelezettségek statisztikái, reklamációs jegyzőkönyvek Szekunder információk: a mások által felvett és egyes esetekben közzétett információk. 46.Kik tartoznak a marketingkutatás intézményrendszerébe?    Közszolgáltatók: a média, KSH, Magyar Szabadalmi Hivatal. Internet Információ szolgáltató vállalatok és intézmények 47.Mi a briefing? A briefing (kutatási ajánlatkérés), egy dokumentum, amely kiindulópontként szolgál a kutatást végző számára. Akkor van rá szükség, ha a vállalkozás külső cégre bízza a marketingkutatás elvégzését. Lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő kellő körültekintéssel és információgyűjtéssel alapozza meg ajánlatát. Főbb tartalmi jegyei: a kutatás célja, előzmények (a kutatás háttere), az alkalmazandó módszer, határidő (esetleg részhatáridők), költséghatár, egyéb tájékoztató jellegű információk. 48.Mi a

prognóziskészítés szerepe? A piaci prognózis a piaci fejlődés várható alakulásáról szolgáltat információkat. Célja, hogy a vállalat számára fontos fogyasztói, vásárlói igények várható alakulását előre jelezze. 49.Miként fogalmazza meg a marketing a termék fogalmát? A termék a vállalat, vagy szervezet bármilyen értékesítésre vagy elosztásra, terjesztésre szánt outputja. Termék bármilyen szolgáltatás, a banki folyószámla, az önkormányzati építési tanácsadás, az orvos betegségmegelőző és gyógyító, az oktatási intézmény oktató tevékenysége is. 50.Melyek az egyes termékszintek?    Absztrakt szint: arra ad választ, hogy a termék milyen szükségletet elégít ki, milyen előnyt nyújt a potenciális vevő számára. A tárgyiasult termékek szintje: a termék fizikai tulajdonságai, a megjelenés formája, a csomagolás, a minősége, a kiegészítő szolgáltatások, a márka. A kiegészült termék szintje: a

tárgyiasult termékjellemzők itt kiegészülnek a következőkkel: imázs, termékszavatosság, hitellehetőség, szállítasi lehetőségek, üzembe helyezés, vevőszolgálati hálózat. 7.oldal 51.Mit értünk szolgáltatás alatt? A szolgáltatás emberi és/vagy technikai erőfeszítések olyan eredménye, amelyek személyekre, csoportokra és/vagy tárgyakra irányulnak, magukba foglalnak egy cselekvési és/vagy teljesítési aktust és/vagy folyamatot, maga az eredmény pedig egy „megfoghatatlan” termék, amely fizikai értelemben nem birtokolható, hiszen maga az aktus, vagy folyamat és a teljesítés ténye a termék. 52.Melyek a szolgáltatás jellemzői?     A kézzelfoghatóság hiánya, megfoghatatlanság A szolgáltatás nyújtása és a „termék” elfogyasztása egyidőbe esik Személyfüggő Heterogén, minősége mindig különböző 53.Melyek a szolgáltatások minőségét meghatározó főbb tényezők?     személyes

tényezők; a vevő kényelmi szempontjai; bizalmi szempontok (megbízhatóság, a szolgáltató kompetenciája, szakértelme; etikai szempontok. 54.Miként jellemezhető a termék-ötletek szelekciós folyamata? Az ötletek jelentős része nem jut el a megvalósításig. Más ötleteket kidolgoznak, de nem kerül piaci bevezetésre A sikeres termékek és ötletek aránya 1:100, egyes esetekben 1:1000 is lehet. Minél előbbre jut egy ötlet a megvalósítási folyamatban, annál jelentősebb az erőforrás- illetve ráfordításigénye. 55.Mi a különbség az életciklus és az életgörbe között? Az életciklus a meginduló fejlesztéstől a termelésből való kivonásig, a termék teljes kihalásáig terjed. Az életgörbe a már kidolgozott, termelésbe bevezetett termék értékesítési volumenváltozását írja le. 56.Mit értünk burkológörbe alatt, és mi a szerepe? A tervezési gyakorlat gyakran megkívánja, hogy egy termékcsalád különböző időpontokban

kifejlesztett darabjainak pozíciói együttesen is értékelhetők legyenek, erre szolgál az egyedi életgörbék által meghatározott burkológörbe. 57.Melyek az életciklus ill az életgörbe jellemző szakaszai? Életciklus:  Termékfejlesztés: forgalom, árbevétel az adott termék tekintetében nincs, vannak viszont jelentős költségek.  Bevezetés: a termék piacra kerül, a forgalom növekedésnek indul.  Fejlődés: a forgalom gyorsan nő, az értékesített mennyiség ebben a szakaszban éri el azt a pontot, amikor a termék már nyereséget termel.  Turbulens verseny szakasza: fő cél az eladások növelése, a minél nagyobb piaci részesedés kivívása.  Érettség: a forgalom eléri a maximumát, nagy a verseny új vevő alig jelentkezik, csökken a nyereség.  Hanyatlás: az értékesítés csökken, amjd lassan eltűnik a termék a piacról.  Maradványkereslet: néhány termékcsoportban a termék túlélését eredményezi. Az életgörbe

tartománya a bevezetéstől a hanyatlás, illetve a maradványkereslet szakaszáig terjed. Van egy kitüntetett pontja, a fedezeti pont (break even point), ami az értékesítésnek azt a volumenét jelenti amikor a vállalat a termékkel kapcsolatos fejlesztésre a termelési feltételek megteremtésére, piaci bevezetésre, hálózatfejlesztésre fordított költségei éppen megtérülnek. 58.Melyek a jellemző életgörbe típusok?      Szeszélytermékek életgörbéje: meredeken ível fel és le, az életciklus rövid. Serkentett életgörbe: a fejlődés szakasza rövid, az életgörbe meredeken nő. Nyomott életgörbe: lassú a felfutás. Ideális életgörbe: a termék hosszú ideig megőrzi keresletét. Katasztrófa életgörbe. 8.oldal 59.Milyen jellemző feladatokat lát el a marketing az termékéletciklus egyes szakaszaiban? Új termék bevezetésekor kitüntetett szerepe van a piacra lépés időzítésének. Az értékesítés-ösztönzésre

fordított kiadások ekkor a legmagasabbak. Fontos a szerepe az ár és a promóció páros A kereslet növekedése, a nyereség sok versenytársat vonz. A promóció magas szinten marad, vagy akár még nőhet is, a fajlagos promóciós költség azonban csökken. Az érettség szakaszában fokozatosan kivonják az alacsonyabb jövedelmezőségű termékfajtákat, és a legjövedelmezőbbekre összpontosítják erőforrásaikat. A hanyatlás szakaszában – szükség esetén – megfelelő előkészítés után elkezdődik a termék kivonása a piacról. 60.Melyek a termékkínálat kialakításának jellemzői? A vállalat termékkínálatának kialakítása során az alábbiakat mérlegeli:  Meglévő termékeit kínálja a jövőben is a már kialakult vevőkör számára, akcióit lojalitásuk megtartása érdekében szervezi.  Meglévő termékeinek, a marketing ráfordítások növelésével, több hirdetéssel és értékesítés ösztönzéssel, az értékesítési

hálózat bővítésével szerezhet új vevőkört (piackiaknázás).  Piacfejlesztés, mely történhet új termék piacra hozatala nélkül, pl. hálózatbővítéssel, a már meglévő termékek együtt használatának propagálásával stb.  A termékstruktúra változatlanul hagyása mellett a kínálatot bővítheti új termékek piacra hozatalával.  Célul tűzheti termékstruktúrája bővítését, amikor új termékkel, új piacokra hatol be, miközben megtartja régi termékeit és piaci pozícióit. 61.Melyek a termékfejlesztés szakaszai?       Termékötletek összegyűjtése és azok szelekciója Üzleti-pénzügyi elemzés Terméktervezés Értékelemzés: két fő területe az értékjavítás és az értéktervezés Új termék kialakítása Piaci teszt 62.Miként jellemezhető a diverzifikációs termékstratégia? Diverzifikáció, ha a termékstratégia megvalósítása során növeli a gyártmánycsalád tagjai számát, lehetővé

téve az egyes fogyasztórétegek szükségleteinek megfelelő kínálat létrehozatalát. 63.Milyen módszert alkalmaz az értékelemzés? Az értékelemzés a hatékonyság és az eredménynövelő aktív gyakorlati eljárások egyike, tudományosan megalapozott módszerével és szemléletmódjával a termék, a technológia, a szoftver, a termelő-berendezés, illetve a szervezet funkcióinak és a hozzájuk tartozó költségeknek a viszonyát vizsgálja. Vagyis V (érték) = F (funkció) / C (költség) Ahol az érték (V) optimuma határozandó meg. Ez vagy meghatározott funkciószint elérése révén, minimális költségekkel, vagy meghatározott költségszint mellett, maximális funkciók nyújtása révén érhető el. 64.Melyek a jellemző termékvonal kapcsolatok?     A termékek kiegészítik egymást és együtt használják azokat(pl. fürdőszoba felszerelési tárgyak) A vonal egyes egyedeit ugyanannak a vevőcsoportnak értékesítik (pl.

sportfelszerelési cikkek) A viszonteladó specializálódott a termékek bizonyos csoportjára. Eltérő árú termékeket értékesít a vállalat, de azok rendszert alkotnak. A termékek rendeltetése azonos, de alapanyagában, a feldolgozás módjában vannak eltérések, amelyek az árdifferenciát eredményezik. 65.Mit értünk márkázás alatt? Mi a márka szerepe? A márka egy név, kifejezés, jel, szimbólum, amely alkalmazásának célja, hogy az adott gyártó vagy eladó termékeit ill. szolgáltatásait azonosítsa és lehetővé tegye a versenytársak termékeitől, szolgáltatásaitól való megkülönböztetésüket. A vállalkozás arculatának alakításában tölt be szerepet 9.oldal 66.Mi a védjegy és mi a földrajzi árujelző? A védjegy olyan szavakra, jelképekre vagy más jelölésekre vonatkozik, amelyeket a cégek azért használnak, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat másokétól megkülönböztessék. A földrajzi árujelző olyan termék

megjelölésére alkalmas földrajzi név, amely kifejezi a földrajzi származás és a termék minősége között fennálló funkcionális kapcsolatot. Mindkettő oltalom alatt áll, a törvény védi az illetéktelen felhasználókkal szemben. 67.Melyek a csomagolás alapfunkciói? A csomagolás védi az árut a külső behatások ellen, lehetővé teszi az áru használatát, funkcióinak érvényesülését, egységcsomag kialakítását. 68.Melyek a csomagolás marketingfunkciói?       Egyes esetekben tartalmaz a használatra utaló felhívást, figyelmeztetést; Elsődleges reklámhordozó; Esztétikai igényeket elégít ki; Különbséget tesz a kereskedelmi márkák és a névtelen termékek között; A csomagoláson elhelyezett címke a vevő vásárlási szándékát hivatott felkelteni; Gyakran a vevő kényelmét szolgálja. 69.Mit értünk ár alatt? Az ár egy termék, illetve szolgáltatás tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséért

kért/fizetett pénzmennyiség. 70.Mi az árpolitika tartalma? A vállalati árpolitika magába foglalja a hosszabb távú árpolitikai célok megfogalmazását, a hosszabb távon is alkalmazandó árstratégiát, az árstruktúra kialakítását, az árképzési elveket és módszereket, az ártaktikai elveket és az érvényesített árak ellenőrzését. 71.Mit értünk árstratégián és ártaktikán? Milyen összefüggés van közöttük? Az árpolitika döntései alapvetően árstratégiai és árpolitikai döntésekre bonthatók. Az árstratégia a vállalat adottságainak, lehetőségeinek és gazdasági környezetének, valamint a potenciális kockázat elemzése alapján határozza meg a vállalati célok elérését leginkább szolgáló ármagatartás legfontosabb irányelveit, szoros összefüggésben a marketingstratégia egyéb elemeivel. Az ártaktika az operatív kereskedelmi munka része, az árstratégia irányelveinek konkrét, rövidebb időszakra történő

alkalmazása. 72.Mit értünk a kereslet árrugalmasságán, illetve a keresztrugalmasság alatt? A kereslet és az árak kapcsolatát az árrugalmassági együttható fejezi ki, értéke az árváltozás hatására bekövetkező várható keresletváltozás irányára és mértékére enged következtetni. E = a kereslet volumenének százalékos változása/ az ár százalékos változása A keresztrugalmasság azt mutatja meg, hogy A termék árának egyszázalékos változása miként változtatja meg a B (helyettesítő) termék keresletét. 73.Mit fejez ki a kereslet jövedelemrugalmassága? A kereslet jövedelemrugalmassága azt mutatja, hogy az adott termék kereslete miként reagál a fogyasztók jövedelmének a változására? 74.Mit fejez ki az árérzékenység? Az árérzékenység a vevőnek az árakhoz való viszonyát írja le. 10.oldal 75.Milyen tényezők hatnak a fogyasztók árelfogadására?          A minőség és ár

összefüggése. A termék egyedi tulajdonsága. A helyettesíthetőség. Az előnyök (termékjellemzők, tulajdonságok). Az összehasonlítás bonyolultsága. Az áruvásárlás abszolút nagysága. A kiegészítő kiadások igénye. Az ár, kedvezményekkel történő csökkentésének lehetősége. Várakozások (pl. árváltozások előtt) 76.Melyek a fogyasztói áralakítás során alkalmazott árpszichológiai eszközök?       Kilencesek az ár végén, Beszédes árcédulák (Régi ár, Új ár). Presztízsfogyasztásnál a magas ár a kedvező. Becsalogató árak alkalmazása. Különböző árleszállítások. Dömpingár és bevezető ár. 77.Mi a dömpingár és a bevezető ár szerepe? Dömpingár: indokolatlanul alacsony ár, ami ésszerű gazdasági megfontolásokkal nem támasztható alá, és valószínűsíthető, hogy a versenytársak piacról való kiszorítását célozza. Bevezető ár: új termék piaci bevezetésekor kerül alkalmazásra.

78.Mi jellemzi a marketingszemléletű árképzést?   A piac, a fogyasztók igényeiből indul ki. A piaci és gazdaságossági célok érvényesítése jellemzi. 79.Milyen összefüggéseket vizsgál a fedezeti elemzés? Hogyan használható fel a fedezeti elemzés az ártervezés során? A fedezeti elemzés az árak, a költségek, az értékesített mennyiség és a nyereség közötti összefüggéseket vizsgálja. 80. Milyen gondokat vet fel a hagyományos költségalapú árképzés? A módszer hiányossága, hogy figyelmen kívül hagyja a versenytársak árait, a kereslet alakulását, felülárazza a terméket a kedvezőtlen piaci helyzetben és leárazza a terméket, ha nő a kereslet. 81.Melyek a költségalapú és a piacvezérelt árképzési módok eltérő jegyei? Költségalapú árképzésnél megállapítják a termék előállítása során felhasznált anyagok és élőmunka értékét, majd ehhez – valamilyen elosztási módszert alkalmazva –

hozzáadják az általános költségek termékre jutó hányadát. Ez a tervezett nyereséggel együtt adja az eladási árat. A piacvezérelt árképzés esetén, a kereslet vizsgálatakor nem csak az eladható mennyiséget veszik figyelembe, hanem a keresletet kialakító, befolyásoló szempontokat is. 82.Mi az árdifferenciálás szerepe és hatása? (Mutassa be példákon keresztül) Mi a különbség az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció között? Az árdifferenciálás olyan vállalati árpolitikai döntés, amely során a termékre, kisebb változtatások alapján, vagy a termék eltérő feltételek közötti értékesítése esetén különböző vevőknek, különböző árakat állapítanak meg. Az árdiszkrimináció: a terméket mindennemű tulajdonság és az értékesítési feltételek változatlansága mellett eltérő áron értékesítik a különböző vevőknek. 83.Melyek a leggyakrabban alkalmazott árdifferenciálási elvek? A fogyasztás helye, a

földrajzi távolság, a fogyasztás vagy megrendelés ideje, a fogyasztás intenzitása, mennyisége, gyakorisága, a vevő típusa, jellemzői, de történhet több szempont egyidejű figyelembevételével. 84.Milyen összefüggés van a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ár között? A nagykereskedelmi bruttó eladási ár megfelel a kiskereskedelmi nettó beszerzési árnak. 11.oldal 85.Mi az árrés funkciója? Az árrés jelenti a kereskedelem érdekeltségét, konkrétan a beszerzési és eladási ár közötti különbség. Ez fedezi a költségeket és a nyereséget. Számítható alulról felfelé, a beszerzési árra vetítve, vagy felülről lefelé az eladási árra vetítve. 86.Melyek a leggyakrabban alkalmazott árengedmények és kedvezmények amelyeket a termelő a kereskedelem ösztönzésére használ?     mennyiségi árengedmények (nagyobb volumenű megrendelés esetén); szezonális árengedmények (ha a megrendelést a termelés üteméhez

igazítja a kereskedő); promóciós árkedvezmény (a forgalomnövelés személyes előmozdítására); fizetési időponthoz kötött kedvezmények (a határidő lejárta előtt, vagy határidőre történő fizetés esetén). 87.Milyen kapcsolat van az exportár és az importált termék belföldi ára között? Hogyan vezethető le a termelői árból az exportpiaci kiskereskedelmi ár? Az exportárra rárakódnak az állami szabályozás áreltérítő eszközei valamint az értékesítési csatorna résztvevőinek költségei és árrései. Exportra csomagolt termék ára + a berakodási kikötőig történő szállítás költsége = FOB ár + tengeri fuvarozási és biztosítási költség = CIF ár + vám- és vámolási költség = bekerülési ár + importőr árrése = importőr ára + nagykereskedelmi árrés és fuvar = külföldi nagykereskedelmi ár + kiskereskedelmi árrés és fuvar = exportpiaci kiskereskedelmi ár. 88.Mit értünk értékesítési rendszer alatt?

Az értékesítési rendszer a terméknek (vagy szolgáltatásnak) a termelőtől (a szolgáltatótól) a fogyasztóig vagy felhasználóig történő eljuttatását végző – vállalaton belüli és az e célra a folyamatba bevont vállalaton kívüli – szervezetek személyi, tárgyi, pénzügyi, informatikai és szervezeti összetevői, valamint az általuk ellátott funkciók. Kiindulópontja a termelő, végső pontja a fogyasztó vagy felhasználó, a közbülsők a közvetítők, a viszonteladók, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi funkciókat ellátók. 89.Mi indokolja a viszonteladók működését? A termelő és a vevő közötti különbségeket, adottságokat hidalják át:  Térbeli, időbeli és mennyiségi különbségek. Pl eltérő a termelés és a felhasználás helyszíne, időpontja, üteme és mennyisége.  Minőségbeli különbségek. Pl a vevő más méretű kiszerelésben kívánja az árut, mint ahogy a gyár kiszállítja, eltérő a gyári és

a bolti csomagolás stb.  Egyéb adottságok. Pl a közvetítők finanszírozzák a készleteket az áru eladásáig, reklámozzák a termékeket, a vevőtől származó információkat szolgáltatnak a gyártó részére. 90.Melyek a disztribúció funkciói és főbb tartalmi jegyei?   Az üzletkötéssel kapcsolatos funkciók  Megrendelés.  Tárgyalás, kísérlet arra, hogy a végső megállapodás létrejöjjön.  Az árrés megválasztása.  Árak kialakítása.  Visszaigazolás.  Az eladás (az eladó részéről), és a vásárlás (a vevő részéről) lebonyolítása.  Az elosztási csatornák kialakítása és belső hatékonyságának növelése, szakosodás révén.  Kockázatviselés, a folyamat során felmerülő, az áru jellegéből, a készletpolitikából, árpolitikából, a promóciós eszközök alkalmazásából eredő kockázatok vállalása. Logisztikai jellegű funkciók  Összevarrás, összeszerelés, válogatási

komplettálás.  Csomagolás, adjusztálás.  Raktározás, a termelés és felhasználás időbeli eltérése miatt, egyes esetekben taktikai vásárlások miatt.  Készletgazdálkodás.  Választék kialakítása.  A szállítási mód, idő, útvonal megválasztása, az anyag mozgatása a folyamat különböző szakaszaiban. 12.oldal  Az áruforgalmat segítő, kiegészítő funkciók  Fizetési feltételek megállapítása, a pénzügyi feltételek javítása.  Promóció, keresletösztönzés, piacbefolyásolás, helyi reklámok alkalmazása, a vevők számára a kínálat vonzóvá tétele.  Információk szerzése (beszerzési lehetőségekről, a versenytársak értékesítéseiről), információk nyújtása a potenciális vevők számára a termék kiválasztásához.  Kapcsolatteremtés és fenntartás a vevővel.  Az áru eladása utáni szolgáltatások (tanácsadás, házhozszállítás, javítás, karbantartás, szervizfeladatok

stb.) 91.Mit értünk értékesítési csatorna alatt? Az értékesítési csatorna azoknak az önálló szervezeteknek a csoportja, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, amelynek végső eredményeként a termék vagy a szolgáltatás felhasználásra, illetve fogyasztásra rendelkezésre áll. 92.Melyek a jellemző értékesítési csatorna változatok a fogyasztási cikkeknél és a beruházási javaknál? Beruházási javak esetén gyakori a közvetlen értékesítés. Ezen kívül vagy a termelő képviselőjén, vagy az ipari forgalmazón (nagykereskedelmi vállalat) keresztül jut el a termék az ipari felhasználóhoz. A fogyasztási cikkeknél minden lehetséges csatornaváltozat előfordul. A termelő és a fogyasztó közé nagykereskedő, ügynök és kiskereskedő is beékelődhet, de előfordulhat a közvetlen értékesítés is. 93.Mit értünk többcsatornás értékesítési rendszer alatt? A többcsatornás értékesítési rendszer az, amikor a vállalat

egyidőben több forgalmazási csatornát vesz igénybe egy vagy több piaci szegmens elérésére. 94.Melyek az értékesítés intenzitás egyes szintjei? Az értékesítés intenzitását az eladási helyek gyakorisága fejezi ki, azoknak az üzleteknek a száma, ahol a termék megvásárolható. Szintjei:  Intenzív értékesítés: a termék számos nem szakosodott üzletben jelenik meg. Célja a minél nagyobb piacrészesedés elérése.  Szelektív értékesítés estén is számos nagy- és kiskereskedő vesz részt a forgalmazásban, de a termék szaküzletben jelenik meg. A verseny alapja a minőség és annak állandósága, az árnak csak másodlagos a jelentősége.  Exkluzív értékesítést a kiemelkedő minőségű termékek, ritkaságok esetén alkalmaznak. Kevésszámú, különleges kialakítású üzlet, ahol lehetőség van az áru tetszetős bemutatására. A termékek piaci versenye a minőségen, ritkaságon és a márkanéven alapszik. 95.Mit értünk

nagykereskedelem alatt, főbb funkciói, + melyek a főbb eltérő jegyek a nagy- és a kisker között? A nagykereskedelem azoknak a személyeknek és intézményeknek a termék vagy szolgáltatásértékesítési tevékenysége, akik viszonteladóknak, vagy intézményi, illetve üzleti felhasználóknak értékesítenek, de a végső fogyasztók részére történő értékesítésük nem jelentős. Főbb funkciói:  Beszerzés és a választék kialakítása a mindenkori fogyasztói igények szerint  Raktározás, ezzel a beszállítók és a vevők készletezési költségeinek a csökkentése.  Szállítás.  Finanszírozás.  Kockázatviselés  Értékesítés  Kétirányú információáramlás biztosítása.  Forgalomszervezési és üzlettelepítési tanácsokat adnak a kiskereskedőknek. A nagy- és a kiskereskedelem közötti főbb eltérések:  A nagykereskedelmi akciók nagyobb volumenűek, szélesebb üzleti területet fednek le, mint a

kiskereskedelmi akciók.  A nagykereskedelmi szervezetek kevesebb figyelmet fordítanak a promócióra, a légkörre, az üzlet helyének kiválasztására, de nagy figyelmet fordítanak az üzleti tendenciák változásának időben történő felismerésére, az üzleti partnerekkel való kapcsolat erősítésére és stratégiai döntéseik megismerésére.  A kormányok jogi és adózási szempontból megkülönböztetik a nagy- és kiskereskedőket és ez törvényekben és rendeletekben kifejezésre kerül. 13.oldal 96.Melyek a nagykereskedelmi szervezetek egyes típusai?     Áru-nagykereskedők: önálló vállalkozások, a forgalmazott árut a tulajdonukba veszik. Ügynökségek és brókerek: közvetítők, elsősorban tranzakciós feladatokat látnak el, de az áruk értékesítését, beszerzését más számlájára végzik. Értékesítő egységek, vagy beszerző irodák: a termelők vagy a kiskereskedők saját nagykereskedelmi szervei. Egyéb,

bizonyos területekre szakosodott nagykereskedők. 97.Mit értünk kiskereskedelem alatt? A kiskereskedelem azon értékesítési tevékenységeket foglalja magába, amelyek az áru, vagy a szolgáltatás közvetlen, a fogyasztó személyes fogyasztását, tehát nem üzleti célú felhasználását szolgálják. 98.Melyek a kiskereskedelem feladatai?          A prognosztizálható keresletnek megfelelő rendelések feladása. Az áru fogadása és tárolása. Az értékesítés: magába foglalja a vevő tájékoztatását, a termék bemutatását, ajánlását, ha az áru nem csomagolt, úgy annak becsomagolását. Az áru elhelyezése az eladótérben, kialakítva a megfelelő termékválasztékot. Árazási feladatokat lát el, egyes cikkek árainak időszakos csökkentésével keresletnövekedést indukál. A forgalomnak megfelelően szabályozza készletét. Felkészül a szezonális forgalomnövekedésre, a kereslet csökkenése esetén mérsékli

készletét. Információkat gyűjt a keresletváltozás tendenciáiról, a vásárlói észrevételekről, reklamációkról. Lebonyolítja a visszaváltható göngyöleg átvételét. Vevői reklamáció esetén kicseréli a hibás árut. 99.Melyek a bolti kiskereskedelem jellemző üzlettípusai?         100.     101. Élelmiszerüzlet. Szaküzlet: a kevés árucsoport jellemzi, ezekből azonban nagy választékot tartanak. Áruház: több termékvonal, amiket különböző osztályokon árulnak. Diszkontáruház: alacsony árszint, önkiszolgálás, szerény környezet. Üzletlánc: kiskereskedők önkéntes társulása. Szupermarket: nagyméretű önkiszolgáló terület, bő választék, alacsony üzemeltetési költség, szerény árrés jellemzi. Hipermarket: a szupermarketek belső továbbfejlődése, területnövekedése hozza létre. Bevásárlóközpont: több száz kiskereskedelmi egységet is magában foglaló komplexum. Melyek a nem

bolti kiskereskedelem főbb jellemzői? Közvetlen értékesítés: ügynök aki otthonában keresi fel a vevőt. Multi-level marketing: a vállalat disztribútorokat von be az értékesítésbe, akik további disztribútorokat szerveznek be, akik a vevő otthonában adják el a terméket. Katalógusáruház: csomagküldő katalógus, áruleírás, az ár közlése és az egyértelmű kód alapján teszi lehetővé az áru megrendelését. Automaták és önkiszolgáló gépek: használatuk feltöltött állapotban független a kezelőszemélyzet munkaidejétől. Melyek a kiskereskedelmi üzlet kialakításánál és elhelyezésénél figyelembe veendő szempontok? A választék kialakítása, a szolgáltatások színvonala, az üzlet arculata, az üzlet elhelyezése és a vonzáskörzet. 102. Mit értünk piaci logisztika alatt? Mi a célja és hogyan valósul az meg? A piaci logisztika magába foglalja az anyagok, alkatrészek, késztermékek meghatározott időben, meghatározott

helyre és feltételek között történő eljuttatását, a készletek tárolását, csomagolását, a rendelések felvételét, a beérkező áruk fogadását és küldését, valamint az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó információáramlást és feldolgozást. Célja az egymáshoz kapcsolódó folyamatok olyan irányú szervezése, hogy a vevői igények maximális kielégítése teljesüljön, a megválasztható minimális ráfordítások mellett. 14.oldal 103. Miként teljesülnek a vállalat raktározási, készletezési és választékkialakítási funkciói? A raktározási funkció ellátása tér- és eszközigényes feladat. Az áruk védelme, a könnyű és gyors hozzáférhetőség biztosítása korszerű épületet, berendezéseket és rakodógépeket igényel. Rohamosan terjednek a félig vagy teljesen automatizált raktár-irányítási rendszerek. A kereslet és a kínálat közötti időbeli eltérések áthidalását a készletek biztosítják. Hatással

van a beszerzésre és értékesítésre, összekötő kapocs a termelés és a fogyasztás között. A választék kialakítása termelői és kereskedői feladat is egyben. A mér gyártott termékek olyan összetételének a kialakítása a cél, amely megfelel a vevők igényeinek, de egyben jövedelmező gazdálkodást biztosít az eladó számára is. A nagykereskedő a sokféle termelő választékából, eladásainak és készleteinek figyelembe vételével alakítja ki a kiskereskedelmi választékot. 104. Milyen követelményeket támaszt a vevő, illetve az eladó és a társadalom a szállítással szemben? A termelő és az értékesítő abban érdekelt, hogy a termék biztonságosan, időben, a vevő megelégedettségét elnyerve érkezzen rendeltetési helyére. A vevő szempontjából fontos tényezők: a megbízható, rövid szállítási határidő, a biztonság, a flexibilitás és a költségszint. A társadalom szempontjából fontos kritérium a

környezetvédelem. Ebből a szempontból a legkedvezőbb a kombinált fuvarozás. 105. Milyen módon támogatja az informatika a piaci logisztikai feladatok teljesülését? A logisztikai feladatok automatizálását segíti például a CRP (Continuous Replenishment Program) just-in-time stratégia, amely irányítja a készletezés folyamatát és a felhasználástól függő feltöltést tesz lehetővé. 106. Mi az elektronikus adatcsere lényege? Az elektronikus adatcsere (Electronic Data Interchange) igazgatási, kereskedelmi, közlekedésiadatok, okmányok, dokumentumok, hivatalos ügyiratok, papírmentes, számítógépi alkalmazások közti, nemzetközi szabványok szerinti cseréjét jelenti. 107. Mit értünk elektronikus kereskedelem alatt? Az elektronikus kereskedelem olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely  a digitalizálható termékek és szolgáltatások, valamint  a fizikailag megjelenő, kiterjedéssel, tömeggel

rendelkező áruk üzleti tranzakcióit támogató adatok elektronikus cseréje, és  a termékeknek az eladótól a vevőhöz történő eljuttatása által megvalósuló értékcsere. 108. Melyek az elektronikus kereskedelem nemzetközi és hazai fejlődésének főbb jellemzői? A nemzetközi elektronikus kereskedelem három fejlődési szakasza:  Az első szakaszban az Internet a vállalati folyamatok hatásfokának javítását eredményezi, a meglévő szolgáltatásokat egészíti ki, pl. az információszolgáltatásban, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban  A második szakaszban már mint szolgáltatási platformot alkalmazzák. Ez lehetővé teszi új értékesítési csatornák létrehozását, a piaci pozíciók erősítése céljából.  A harmadik szakaszban az új szervezetek kifejezetten az Internet nyújtotta lehetőségek kihasználására jönnek létre, a már meglévő pedig értékesítési stratégiaváltást hajtanak végre, ami lehetővé

teszi számukra , hogy új típusú ügyfeleket, új piaci szegmenseket célozzanak meg. A hazai elektronikus kiskereskedelem fejlődése érdemben 1999-ben kezdődött meg. 2000-ben jelentősen bővült a forgalma, részben az új belépők, részben az értékesítési szélesebb körű megismerése és a bizalom növekedése jóvoltából. Az internetes nagykereskedelem 2001-ben 2000-hez képest 66%-os növekedést ért el Ugyanezen idő alatt a kiskereskedelmi internetes forgalom az ötszörösére nőtt. 109. Milyen kapcsolat van az e-business és az e-commerce között? Az e-commerce megvalósításával a vállalat célja a versenyképesség növelése. Az e- business, az elektronikus üzletvitel, üzletmenet, egy új szervezeti gondolkodás, amely az Internet, az extranet és world wide web által összekapcsolja a kritikus ületi rendszereket a számára kritikus üzleti szereplőkkel (pl. beszállítókkal, gyártókkal, vevőkkel stb.) 15.oldal 110.    

111. Milyen változásokat indít el az elektronikus kereskedelem a vállalat értékesítési rendszerében? Hatással van a promóció területére (a reklám, a PR tevékenységek tartalmi jegyeit változtatja). Lehetőséget teremt a cég honlapján a vevő tájékoztatását szolgáló, figyelmét felkeltő információk elhelyezésére és frissítésére. Átalakítja a beszerzési rendszert. Lehetővé teszi a szállítók felkutatását a web segítségével, fogadja a beszállítói ajánlatokat, regisztrálja az együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kíséri a szállítási esedékességeket, rendezi a szállítók számlái kifizetését. Középpontjában az értékesítési menedzsment áll. Fogadja a fogyasztók megrendeléseit, regisztrálja a látogatások számát, elvégzi a számlázást. Új alapokra helyezi az értékesítés utáni marketingtevékenységet. Adatokat gíűjt a vásárlási szokások alapján, és folyamatosan kapcsolatot tart a

vásárlókkal. Melyek az elektronikus kereskedelem alkalmazásának vállalaton kívüli és vállalaton belüli feltételei? Az informatikai kultúra vállalaton kívüli főbb tényezői:  a számítógép ellátottság,  a távközlési infrastruktúra állapota,  a számítógépek Internet csatolása,  programfejlesztések,  internetszolgáltatók jelenléte. Vállalaton belüli tényezők:  technikai feltételek (hardver, szoftver ellátottság, honlap megléte és minősége stb.);  személyi feltételek (informatikai személyzet létszáma, összetétele, a képzés kérdése stb.);  szervezési megoldások (korszerű logisztikai rendszer működése stb.);  a vezetés informatikai stratégiai szemlélete. 112.     Melyek a business to business főbb jellemzői? A beszerzési és értékesítési költségek csökkennek. Egyszerűsödik a partner kiválasztása, a teljes tranzakció alatti kommunikáció. Jelentős időmegtakarítást

eredményez a dokumentumok, adatok, információk elektronikus cseréje. Az elektronikus rendszer segítségével a vállalat úgy bővítheti hálózatát, hogy annak nincs többletköltség vonzata. Mivel egyszerűsödik a vevő és eladó közötti kommunikáció, az információk cseréje már minimális időszükségletű, ami a biztonsági készletek csökkentését eredményezi, így csökkennek a készletezési költségek. Mérsékli a vevőszolgálati és promóciós költségeket, és lehetőséget teremt új vásárlók elérésére. 113. Miként jellemezhető a vállalkozás és az ügyfél kapcsolata az e-kereskedelemben? Milyen fejlődési fokozatok figyelhetők meg, milyen fizetési módokat alkalmaznak? A B2C értékesítési forma Magyarországon a csomagküldő kereskedelemmel vette kezdetét. Fejlődési fokozatok:  Egyszerű kommunikációs felület létrehozása, érdeklődés felkeltése, a vevői bizalom elnyerése.  A honlap tartalmi, esztétikai

fejlődése. Katalógus biztosítása a vásárlás során a döntés meghozatalához, ami részletes tájékoztatást ad a termékekről, szolgáltatásokról, az értékesítés feltételeiről, az árakról.  A további fejlesztések lehetővé teszik, hogy a vevő rendelést adhasson fel, informálódhasson a szállításról, fizetést teljesíthessen. Fizetési módok:  utánvéttel (az áru átvételekor a szállítónak);  csekkel (a szállítás az összeg megérkezése után történik);  banki átutalás (előre vagy az áru leszállítása után). 114. Miben különbözik a B2B és a B2A? A B2B sajátos esete a B2A (business to administration, vagy B2G – Business to Government). Ebben az esetben a vállalkozás nem másik vállalkozással, hanem az állam valamely intézményével hoz létre üzleti kapcsolatot. Ezt az együttműködést, annak módját, kereteit a közigazgatás jogrendje határozza meg. 16.oldal 115. Melyek az e-banking, az

e-bróker, az e-aukció és az elektronikus tőzsde jellemzői? E-banking: kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó pénzügyi műveletek elektronikus lebonyolítása. B2C területen az ATM automaták használata és a POS terminálokon történő vásárlások a legnépszerűbbek. A B2B területen az Internet-banking a legtöbbet alkalmazott megoldás. E-bróker: egyrészt a piac virtuális kiterjesztésével biztosítja az ügyfélnek az előre megfogalmazott igény szerinti termék, szolgáltatás felkutatását, másrészt a termelő, szállító részére lehetővé teszi a termékei, szolgáltatásai iránt érdeklődő potenciális ügyfelek számának növekedését. E-aukció: adásvétel az Interneten keresztül, eladó és több vevő között. E-tőzsde: a tőzsdék különböző szolgáltatásinak igénybevétele elektronikus csatornákon saját szoftver és modemes kommunikáció segítségével. 116. Melyek az on-line vásárlás előnyei és hátrányai? Előnyök a

vevő szempontjából: kényelem, a részletesebb információhoz jutás lehetősége, időmegtakarítás, kedvező árak, rugalmasság a fizetési módban. Előnyök az eladó szempontjából: az érdeklődők számának a megismerése, többletinformáció a vevőről, kapcsolatépítés a vevővel, gyors alkalmazkodás a piaci feltételekhez, költségmegtakarítás, egyszerűbbek és olcsóbbak a logisztikai feladatmegoldások, a költségmegtakarítás idővel az árak csökkenését eredményezik. Hátrányok: nem vehető kézbe az áru, bizonyos vevők nem kedvelik a szupermodernséget, fizetési és az adatbiztonsággal kapcsolatos aggályok, Magyarországon ma még nehezen fogadják el, hogy a vásárlási döntéshez nélkülözhetetlen információért fizetni kell. 117. Miként jellemezhető az általános kommunikációs folyamat? A kommunikációban az üzenet kibocsátója, a közlő, valamint a befogadó, aki a közlést kapja, játsszák a fő szerepet. A közlés

tartalma az üzenet. Az adó az üzenetet jellé alakítja, amely az információközlő csatornán jut a befogadóhoz A kommunikáció létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy az üzenetek kölcsönösen értelmezhetők legyenek a folyamatban résztvevők számára. 118. Mit értünk kommunikáció és marketingkommunikáció alatt? Kommunikáció minden olyan folyamat, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki. A marketingkommunikáció a vállalati kommunikáció része, amely biztosítja a marketingfunkciókhoz kapcsolódó információk többirányú, hatékony továbbítását. 119. Milyen modelleket megismeréséhez?   120. ajánl a szakirodalom a marketingkommunikáció hatásmechanizmusának a Az AIDA-modell a figyelemfelkeltés (Attention), az érdeklődés (Interest), a vágy (Desire) és a tett (Action) egymásra épülésével írja

le a hatásmechanizmust. E szerint a kommunikáció hatására az emberek figyelme a kommunikáció tartalmára terelődik. A hatáshierarchia modell a marketingkommunikáció hat szintjét különíti el: figyelemfelkeltés, megismerés, megkedvelés, előnyben részesítés, elkötelezettség, vásárlás. Melyek a promóciós-mix összetevői? A promóciós-mix fejezi ki, hogy a vállalat milyen módon, milyen eszközökkel kívánja a vásárlásösztönzést elősegíteni. Összetevői: a reklám kommunikáció, a public relations, a direkt marketing eszközök, az internetes marketingkommunikáció és a vásárlásösztönzés egyéb módjai. 121. Mi a reklám fogalma és célja? Milyen szerepet tölt be a kommunikációs folyamatban a reklám? A reklám fizetett, személytelen, terméket, szolgáltatásokat, ötleteket, szervezeteket és embereket széles hatókörű médiákon keresztül elérő kommunikáció. Az eladótól a vevő felé irányuló

információkibocsátás, annak érdekében, hogy az a vásárló attitűdjét és magatartását befolyásolja. Célja a potenciális vevő meggyőzése, megnyerése a vásárlásra. Ez jelenthet egyszeri vásárlásra ösztönzést, márkahű fogyasztói réteg kialakítását, bolthűség erősítését, információközlést új termék megjelenéséről, új szolgáltatás indításáról. 17.oldal 122. Milyen követelmények támaszthatók a hatékony reklámmal szemben? Milyen eszközökkel érhetők el ezek a hatások?   Érzékelhetőség: a figyelem irányítása. A figyelem felkeltése: eszközei a különleges reklámeszközök alkalmazása, újdonság, szokatlanság, ingererősség fokozása, mozgásábrázolás, színek alkalmazása. Asszociáció keltése. Az emlékezetben való megmaradás: eszközei az ismétlés, az érzelmi vagy értelmi hatás, a humor, az egyedi jelleg, a szuggesztivitás. A vásárlási szándék felkeltése.    123. Melyek

a reklámakciók tervezése során elvégzendő feladatok?    Reklámcélok kitűzése (pl. új termék bevezetése, forgalomnövekedés elérése stb) Célcsoport kijelölése (pl. korcsoport, nemek, életmód, jövedelemszint stb szerinti differenciálás) A kívánatos változás meghatározása (pl. a piaci részesedés 5-ről 10%-ra növelése, a forgalom 30%-os emelése egy év alatt stb.) A reklám tartalmának a célcsoport jellemzői alapján történő meghatározása. Reklámhordozók meghatározása. Elhelyezési időtartam, ismétlések, gyakoriság meghatározása. A saját szervezet, ill. a megbízandó reklámügynökség feladatainak meghatározása Költségvetés készítése.      Hogy csoportosíthatók a reklámeszközök? Melyek a fontosabb jellemzőik? 124.     125.    126. Nyomtatott médiumok:  Napilapok: előnye a gyors megjelenés és az olcsóság, hátránya, hogy nem ellenőrizhető, hogy a

célcsoport tagjai olvassák-e a hirdetést.  Hetilapok és folyóiratok: kisebb közönséghez szólnak, de szelektívebb reklámozásra alkalmasak.  Direct mail: olcsó és szelektív, célcsoport orientált, a szegmens jól megcélozható általa. Sugárzott médiumok:  Rádió: szelektív (mivel egy-egy program különböző rétegeknek készül), figyelem-felkeltési képessége nem túl nagy, árszintje közepes.  Televízió: nagyszámú néző számára ad információt, a reklámhatás jelentősen fokozható, nem szelektív, adott termékcsoport különböző reklámai semlegesíthetik egymást. Kihelyezett médiumok:  Óriásplakát.  Reklámoszlop.  Info touch.  Tömegközlekedési eszközök külső és belső felületei, megállóhely falfelülete stb. Elektronikus médiumok.  Hang- és videokazetták, CD-ROM-ok.  Telemarketing, call center. Kik a reklámpiac szereplői? A reklámüzenet kibocsátó: minden természetes vagy jogi személy,

akinek érdekében a reklámozás történik. A reklámügynökség: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a reklámozó számára reklámot hoz létre, tervez, előkészít, végrehajt. Média- és reklámhordozó tulajdonosok: azok a természetes vagy jogi személyek, akik, vagy amelyek a birtokukban levő eszközök felhasználásával a reklám közzétételét biztosítják. Hogyan határozható meg a reklám hatékonysága, hasznossága? A reklámhatékonyság mérésénél azt vizsgálják, hogy a feltételezett tendenciákhoz viszonyítva milyen forgalomnövekedést biztosított a reklám, majd az így elért többletbevételt viszonyítják a teljes reklám ráfordításokhoz. Ez vizsgálható előzetes vagy utólagos tesztvizsgálatokkal. 18.oldal 127.        128. Melyek az etikai normákat sértő reklámeszközök? a rosszminőségű, egészségre káros termékek reklámozása, félrevezető reklámok, a megvesztegetés határát

súroló személyes eladás a terméket a valóságosnál kedvezőbb színben feltüntető reklámok, a közízlést sértő reklámok, a döntésre nem képes gyermekeket célzó reklámok, megtévesztően hasonló név, hasonló csomagolás alkalmazása. Mit értünk vásárlásösztönzés alatt? Hogyan csoportosíthatók az alkalmazott módszerek? A vásárlásösztönzés különböző, a vevő vásárlási szándékát felkeltő, erősítő, döntéshozatalát meggyorsító eszközök összessége. Módszerei: a reklám, a szponzorálás, a PR tevékenység, konferenciák, vásárok, kiállítások. 129.     130. Melyek a fogyasztó vásárlásra ösztönzésének eszközei? Akciók, események szervezése: különböző díjak, versenyek, tombolák, kiárusítások. A fogyasztók tájékoztatása: árubemutatók, előadások tartása, betanítás, szaktanácsadás, használati útmutatók, kézikönyvek kiadása. POS-POP (point of sale, point of purchase)

eszközök alkalmazása: kóstolók, előadó termekben tartott árubemutatók, ingyenes minták, reklámajándékok. Anyagi eszközökkel történő ösztönzés: kupon, nyereményjátékok, árengedmények, fizetési árkedvezmények, részletakciók. Melyek a kereskedők ösztönzésére használt eszközök? A termelő érdeke a vállalat azonosító jegyek rögzítése a fogyasztóban, ezért törekszik közös reklám és PR akciókra, a márkatermékek bevezetésére, az üzletben azok mindig azonos helyen történő elhelyezésére. A termelők gyakran versenyeztetik az azonos termékeket, termékcsoportokat eladókat. Például a forgalom függvényében vannak visszatérítések, fizetési könnyítések, alkalmazzák a mennyiségi rabat térítést, biztosítják a díjmentes szerviz szolgáltatásokat. 131. Milyen marketingfunkciókat töltenek be a vásárok és a kiállítások? Melyek a vásárok és a kiállítások főbb különbségei? Marketingfunkciók: 

Vásárlásösztönzés: amit a termékek bemutatása, megismertetése, az itt nyújtott információk, szolgáltatások segítenek elő.  Reklámfunkció: szórólapok, prospektusok, filmvetítések stb.  PR funkció: a márkatermékek megismertetésén, a vállalati általános ismertetőkön, filmvetítéseken, vezetői nyilatkozatokon keresztül. A vásár a nagyközönség számára kerül megrendezésre; árucsoportjai a fogyasztási javakból kerülnek ki; a kiállítók elsősorban kereskedők; a látogatók a végfogyasztók; sokféle árucsoport kerül bemutatásra; a bemutatott termékek minőségében jelentősek az eltérések; itt árusítás is történik. A kiállítás elsősorban szakemberek számára kerül megrendezésre; árucsoportjai beruházási javakból kerülnek ki; a kiállítók elsősorban a gyártók; a látogatók a továbbfelhasználók; sokkal kevesebb az árucsoportok száma; magas a bemutatott termékek színvonala; árusítás helyett

üzletkötés történik. 132. Milyen módon valósul meg a kommunikáció a személyes eladás során? A kommunikáció általában szemtől szembe helyzetben történik, de megvalósítható telefonon, videokonferencia keretein belül és az Interneten keresztül. 133. Mi a public relations (PR) fogalma és melyek a feladatai? A public relations kapcsolatszervezés, olyan tervszerű és folyamatos kommunikációs tevékenységsorozat, amelynek az a célja, hogy a vállalaton belül a vállalat és a vele szorosan kapcsolatban állók, valamint a vállalat és tágabb környezete között megértés, bizalom és elfogadás jöjjön létre. Feladatai:  a vállalaton belüli kommunikációs kapcsolatok fejlesztése;  a vállalat és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok kiépítése, működtetése, a működés elemzése;  a vállalat és környezete közötti kommunikációs programok kezdeményezése, tervezése, kivitelezése és azok értékelése;

19.oldal 134. Hogyan fejti ki hatását a puplic relations? A PR kommunikáció, amelyben megvalósul a kétirányú információáramlás. Mindig a környezet meghatározott csoportjához fordul, differenciált tartalommal és eszközökkel keresi meg azt. A megvalósuló PR súlya, szerepe és tartalmi jegyei nagymértékben függnek a szervezet alapfunkciójától és attól, hogy milyen a termékek, szolgáltatások piacának karaktere. Meghatározó szerepe van a piac formálásában és egyes estekben nevelési funkciót is betölthet 135.      136. Melyek a vállalati belső PR fontosabb eszközei? Vezetői információs rendszer és menedzsment kommunikáció. Szervezeti egységek közötti kommunikáció. Alkalmazottak belső tájékoztatása. Személyes kapcsolatok. Munkaerő toborzás és beillesztés, az érdekképviselet kommunikációs kérdései. Mit értünk Corporate Identity (CI) alatt? Melyek a CI jellemzői? A vállalatazonosító jegyek arra

hivatottak, hogy a belső szellemi értékeket a külvilág számára megjelenítsék. E jegyeknek általában nincsenek közvetlen, konkrét piaci összefüggéseik, azokban inkább a magatartásbeli formák a meghatározók. 137. Miként jellemezhető a PR külső kapcsolatrendszere? Magába foglalja a vállalat teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét. Kapcsolattartás az ügyfelekkel, a pénzintézetekkel, a befektetőkkel, az irányító és felügyeleti funkciókat ellátó szervekkel, a szakmai szövetségekkel, társadalmi érdekcsoportokkal, civilszervezetekkel. Főbb eszközei: publikációk, események (sajtótájékoztatók, kiállítások, sport- és kulturális mecenatúra stb.), hírek közreadása, közszolgálati szereplések, honlap az Interneten. 138. Milyen szerepet tölt be a marketingkommunikációban a szponzorálás? A szponzorálás magába foglalja mindazon tevékenységeket, amikor egy vállalat pénzt, egyéb dologi eszközöket vagy

szolgáltatást nyújt sport, kulturális, ill. szociális célokra személyeknek, vagy szervezeteknek, támogat eseményeket, azzal a szándékkal, hogy a szponzorált ellenszolgáltatásával segítse a szponzorálót céljai elérésében. 139. Milyen körülmények (tényezők) hatására jött létre az online marketing? Az online marketing eszközrendszerét az Internet és egyéb hálózati szolgáltatások teremtették meg. Képes a begyűjtött és feldolgozott információ, az az alapján irányított folyamatok, a vevő sokrétű tájékoztatása révén és az interaktivitás lehetőségének felhasználásával kiskockázatú, hatékony, a vevő megelégedettségét is elnyerő kínálati piacot teremtsen. 140. Mit jelent az, hogy a földrajzi tér információs térré alakul át? Egy részt a piacon nem az áruk naturális valóságát kínálják, hanem az árukról szóló információt, másrészt a kereslet és a kínálat akár világméretű találkozása

lehetőséget teremt az ajánlatok egy időpontban történő összevetésére és a vevő számára legkedvezőbb kiválasztására. 141.          Melyek a hagyományos és az online marketing közötti főbb eltérések? Az online marketing más technikára épül: papír, kép, hang  számítógép A számítógép lehetővé teszi az eladó és a vevő közötti kétirányú inaktivitást. Az érdeklődő online módon adatokat nyerhet a hirdető webről, amit beépíthet saját adatbázisába. Sajátos szegmentálást valósít meg: A TV és rádióreklámok a széles közönséget bombázzák üzeneteikkel, de itt már a fogyasztó válogatja ki az információtengerből az őt érdeklő információkat. A hagyományos reklám nagymértékben épít az érzelemre, az érzelmi hatásokra, amelyet a mozgóképek, a zene , a megvilágítás, a cselekvés különlegességével vált ki, míg az online marketing a vevő érdeklődésének felkeltését,

az érdeklődés fenntartását az egyszerűvé tett információ-szerzés lehetőségével, az érdeklődő nagyfokú szabadságával éri el. A hálózat adottságaiból eredően, a kapcsolati rendszer lehetővé teszi bizonyos gondokat okozó pszichológiai korlátok lebontását. A hagyományos média koncepcióval szemben, ahol a tömegközönség elérhető, az online marketingben az egyének tömege érhető el. Elmosódnak a határvonalak számos hagyományos marketingkategória között. Az online marketing átalakítja a szervezet bels