Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája

HÁZIDOLGOZAT 1 A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája  Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Bank szervezetével, feladataival, céljaival foglalkozok. Megismerkedhetünk a Monetáris Tanács felépítésével, tagjaival, azzal, hogy milyen feladatokat látnak el. Betekintést nyerhetünk a MNB célkitűzéseibe, az infláció, a hazai kamatlábak alakulásába, a forint stabilitásának ingadozásába. E fogalmakkal lehet jellemezni a monetáris politika kifejezést, s ezeket fogom –többek között- a következő oldalakon kifejteni.  Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját Első elnöke Popovics Sándor volt A központi bank teremtette meg az első világháborút követően az inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával,

váltóelszámolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. 1.: A Magyar Nemzeti Bank szervezete, funkciója és feladatai  Az MNB jogállását és feladatait a jegybanktörvény szabályozza. A jelenleg hatályos jegybanktörvényt az Európai Unió normáinak megfelelően, a jegybank alapvető céljainak és a jegybanki függetlenség erősítésének jegyében 2001. június 19én fogadta el az országgyűlés A törvény megfogalmazásakor a fejlett piacgazdaság, és az európai integrációs folyamat követelményeiből kellett kiindulni. 2  A jegybanktörvény koncepcióját alapvetően az határozza meg, hogy a jegybanknak a feladatait az államháztartás egyéb szerveitől függetlenül, az árstabilitás alapvető céljának alárendelve kell végrehajtania. A jegybank feladatai végrehajtása során nem kérhet, és nem kaphat utasítást sem a kormánytól, sem más szervtől.  A

törvényhozók a jegybank alapfeladatait a Központi Bankok Európai Rendszerében előírt feladatokkal összhangban határozzák meg: Az MNB a forint értékállóságának védelmében meghatározza és megvalósítja az árfolyam- és monetáris politikát. 2.: A Monetáris Tanács  A jegybank élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki hatéves időtartamra. A MNB legalább három, legfeljebb öt alelnökét szintén a köztársasági elnök nevezi ki hat évre szólóan. Az MNB alapvető feladataival és a monetáris politika vitelével kapcsolatos legfőbb döntéshozó szerv a monetáris tanács lett. A monetáris tanács hét-, legfeljebb kilenc tagú testület A jogszabály szerint a testület havonta legalább két alkalommal ülésezik, és feladatköre szerint nem csak szorosan vett monetáris politikai kérdésekben kell döntést hoznia, hanem a jegybank alapvető feladatainak végrehajtásához kapcsolódó

kérdésekben is határoznia kell. A legalább négy-, legfeljebb hattagú igazgatóság - tagjai az elnök és az alelnök – felel a monetáris tanács döntéseinek végrahajtásáért, és az MNB működésének irányításáért.  Monetáris tanács tagjai: Elnök: Járai Zsigmond Tagok: Adamecz Péter Auth Henrik Riecke Werner Szapáry György Külső tagok: Dr. Kádár Béla Dr. Káró Tamás Oblath Gábor 3 3.: MNB monetáris politikája (Forrás: RIF statisztika)  A Magyar Nemzeti Bank mindenkori aktuális politikáját az úgynevezett Monetáris Politikai Irányelvekben teszik közzé. Az 1999 évre szóló anyagban a jegybank elsődleges célkitűzései között szerepelt a fizetési mérleg finanszírozható hiányának elérése, illetve az infláció további csökkentése. Az 1998 novemberében megjelent kiadványban a jegybank úgy fogalmazott, hogy a makrogazdasági politika reális esélyt ad arra, hogy az infláció egy számjegyű legyen.  Az

MNB feladata a jegybanktörvény szerint, hogy ügyeljen a forint külső és belső stabilitására. A belső stabilitás egyértelműen az inflációra vonatkozik, míg az utóbbi a hazai fizetőeszköz árfolyamának stabilitását jelenti. A csúszó leértékelés kitűnő eszköznek bizonyult az inflációs várakozások és ezáltal a maginfláció csökkentésében. Mivel az év folyamán döntő többségében országba áramlott tőke, így a forint is az intervenciós sáv erős oldalán maradt, hiszen a folyamatos kereslet jelentkezett a hazai fizetőeszköz iránt.  A jelenlegi árfolyamrendszer meglehetősen szűk teret ad a jegybanknak kamatpolitikája fenntartásában, hiszen a magas hazai kamatszint kiszámítható jövőbeni keresztárfolyamok mellett vonzza a tőkét az országba, amit a jegybanknak, ha el akarja kerülni az inflációs nyomást semlegesítenie kell. Ebből a szemszögből a jegybank érdekelt a kamatszint csökkentésében. Az MNB-nek szüksége

is volt a beáramló tőkére egyrészt a fizetési mérleg hiányának fedezésére, másrészt a külső adósság csökkentésére. A másik oldalon viszont egy ellentétes hatás érezhető, hiszen a hazai befektetőknek is reálhozamot kell biztosítani, amely a növekvő infláció esetén nem engedi meg elvileg a kamatok csökkentését.  Ennek fényében nem meglepő, hogy a jegybank is óvatosan csökkentette az irányadó kamatait és infláció növekedésének idején (a harmadik negyedév során), egyáltalán nem történt repo csökkentés. 4  Az óvatos kamatcsökkentéseknek köszönhetően a pénzpiacon elérhető hozamok meglehetősen magas, 4-5%-os reálhozamot biztosítottak a befektetőknek. Az MNB óvatos politikáját magyarázza az is, hogy nem volt egyértelmű, vajon átmenetileg emelkedett az infláció, vagy nehezebb elérni a kitűzött egy számjegyű értéket, mint ahogy gondolták. A 2000 évre működő és portfolió tőke az országban

marad További megfontolandó tényező volt, hogy a tavaszi erőteljes gazdasági növekedés egy lényeges mozgató rugója már a lakossági fogyasztás volt és ez jelezte azt is, hogy a lakossági megtakarítások növekedési ütemének fenntartására nemigen lehet számítani. 4.: Idézetek a sajtóból  A Satelit Kulturális és Műsorszolgáltató Rt „Nem változnak az MNB monetáris feltételei címmel” a következőket mondta közleményében: „Nem tartja szükségesnek a monetáris feltételek megváltozatását a Magyar Nemzeti Bank. A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulását és a rendelkezésre álló információk alapján hozta meg döntését – fogalmaz a közlemény. A Monetáris Tanács, a Magyar Nemzeti bank legfőbb monetáris politikai döntéshozó szerve kéthetente ülésezik, első ülését 2001. július 23-án tartotta, s akkor sem változtatott a monetáris politikán. A monetáris tanács akkor arra

a következtetésre jutott, hogy mind a forint május elején végrehajtott sávszélesítése, mind a devizaliberalizáció helyes volt, nincs szükség a monetáris kondíciók változtatására.”  A Friss hírek gazdasági magazin 2001. július 24-ei oldalain olvasható „Nem változik a jegybank monetáris politikája” címmel egy cikk, most ebből idézek: „Nem változik a jelenlegi monetáris politikán a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB szerint fennmaradhat a 245-250 forint –euró árfolyamszint, év végére 7,1 százalék alatt maradhat az infláció. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése kiegyensúlyozott, a Nemzeti Bank idén és jövőre is mintegy 4-5 százalékos emelkedésre számít.”  A Heti Világgazdaság (HVG) 2001. június 23 számában Csabai Károlynak jelent meg írása „Az MNB új inflációellenes politikája” címmel, ebből egy részlet: „Immár közel két éve nem akar az infláció 10 százalék alá csökkenni, sőt májusban

5 10,8 százalék másfél éves tetőpontját érte el, emiatt a MNB egy új inflációellenes fegyvert hirdetett meg, az úgynevezett inflációs célkitűzés rendszerét. Eszerint az MNB ezentúl negyedévenként közzéteszi, mekkora fogyasztóiár-indexre számít a következő másfél évben, s ha úgy ítéli meg, hogy a várt infláció az általa mondottnál 1 százalékkal nagyobb mértékben eltérne a közbeavatkozása nélkül, akkor a jegybank interveniálna. Padig az MNB új monetáris politikája azon áll vagy bukik, sikerül –e év végére az inflációt 7 százalékosra leszorítani, ellenkező esetben ugyanis oda a bizalom, amit 1995 márciusától a forint előre bejelentett úgynevezett csúszó leértékelésével nagy nehezen sikerült megteremteni.”  Népszabadság 2002.január 11, Ursprung János közgazdász cikkének egy részlete: „Az MNB 2007-re kedvező esetben 2006-ra tervezi az euró magyarországi bevezetését. Annak ellenére, hogy

már az elméleti közgazdászok között is egyértelműen polgárjogot nyert egy másik monetáris stratégia, amelyet euroizációnak neveznek. Mi szükség a minél gyorsabb euroizációnak, és melyek a legfontosabb elemei? Lényegében egy hibrid monetáris rendszer, amely leginkább az észtre és a luxemburgira hasonlít. Ennek lényege az euró bevezetése a belföldi pénzforgalomba a forint mellett, 250 forint= 1 euró véglegesen és visszavonhatatlanul rögzített árfolyamon. Ezzel az árfolyammal lehetséges az eurónak mint párhuzamos fizetőeszköznek a használata a forinttal együtt. Nem kerek és nem könnyen átszámítható árfolyam mellett ugyanis a hazai valuta nem működhet váltópénzként. Szükséges lépés továbbá, hogy a külföldi devizák közül az euró ne csupán szabadon elfogadható, hanem kötelezően elfogadott fizetőeszköz legyen, s a forint és az euró átváltásakor ne lehessen tranzakciós költségeket felszámítani.”  1987.

január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Banktól 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét. 6 Felhasznált irodalom  Friss Hírek gazdasági magazin (2001. július 24)  Heti Világgazdaság (2001. június 23)  www.googlecom  Magyar Nemzeti Bank kiadványa  Meyer Dietmar/ Solt Katalin: Makroökonómia  Népszabadság (2002 január 11)  RIF Statisztika  Satelit Kulturális és Műsorszolgáltató RT