|
Dátum: 2009. február 12. 00:00:00. Forrás : doksi.net/hu |
A bolognai képzéssel kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság. A munkaadók tartanak az új rendszerben végzett pályakezdőktől, mert nem ismerik a képzés nyújtotta tudás mélységét, alkalmazhatóságát. A hallgatók pedig hiába tudnák elmondani, mire képesek, egyénileg nincs esélyük változtatni a velük kapcsolatos előítéleteken. Pedig a diákok sokat tesznek felkészültségük növeléséért, és már az alapképzés (BSc/BA) során tervezik a továbbtanulást a mesterképzésben (MSc/MA), hogy ezzel is javítsák munkaerő-piaci esélyeiket.
A különválasztott képzésekről sokan sokféleképpen gondolkodnak. A hazai cégek általában túl elméletinek tartják a felsőfokú oktatást, ezért a gyakorlattal rendelkező diplomásokat keresik. A pályakezdőknek tehát elemi érdekük minél hamarabb bejutni a munkaerőpiacra, viszont a munkaadók szkeptikusak a BSc/BA végzettségű friss diplomásokkal szemben. A munkanélküliség elkerülésének egyik legjobb módszere pedig a mesterképzés, mert a gyakorlati tudást gyakornok programok keretében is lehet növelni, míg az elméleti felkészültséghez szükséges a továbbképzés.
A bolognai képzési struktúrával kapcsolatos ismereteikről és elvárásaikról kérdeztünk meg felsőoktatásban tanuló diákokat. Mint kiderült, a mesterképzés feltételeiről a hallgatók egyelőre leginkább magukra támaszkodva szerezhetnek információkat. A 22 éves András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, elmondta, hogy amióta bekerült az egyetemre, mindent magának intéz, mindennek ő jár utána, így a mesterképzésre történő bejutás feltételeinek is. „Ez önálló munka. De szerintem, ha valaki komolyan gondolja a továbbtanulást, ez a természetes!”
Ha a hallgató a mesterképzést tűzi ki célul, már az alapképzés során tennie kell érte: „Ahhoz, hogy bejuss a mesterképzésre, rengeteget kell tanulnod, versengened a társaiddal, maximalistának lenned, mert kellenek a jó jegyek, ha komolyan gondolod. Ilyen szempontból jó dolog a képzés felosztása.” - osztja meg tapasztalatait a 23 éves, bölcsész szakos Péter, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatója.
A 18 éves Gabriella, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatója, gyakorlatiasan közelít a kérdéshez: „A BSc egy alapműveltség, olyan alapképzettséget ad nekem, ami elengedhetetlen a munkavégzés során. Ezekre a tanulmányokra alapozva tudok fejlődni, illetve a karrierem kiépítésében szükségszerű. A későbbiekben gazdasági és pénzügyi területen szeretnék elhelyezkedni. Ehhez bizonyos állásoknál elég az alapképzés is, de egy szint felett, ahol én is szeretnék elhelyezkedni, ahhoz a későbbiekben elengedhetetlen a mesterképzés.”
A 20 éves Zsuzsanna (BME) szerint az alapképzés a munkaadók szemszögéből nem sokat ér: „Úgy gondolom, a munkaerőpiac telítettsége miatt állandóan fejleszteni kell a megszerezett tudást, sőt, több lábon kell állni. Ezért terveim között szerepel, hogy jelentkezzem mesterképzésre is.”
A 23 éves Zsófi a karrier lehetőségét látja a mesterképzésben: „Számomra az a legvonzóbb a mesterképzésben, hogy sok új embert ismerhetek meg, akik között nagy számban vannak idősebb, már kialakult kapcsolatrendszerrel bíró hallgatók is. Az a lehetőség, hogy velük járhatok egy csoportba, növeli az elhelyezkedésem esélyeit is.”
A hallgatók tehát már fiatalon olyan célkitűzésekkel indulnak neki a felsőoktatásnak, hogy megszerezzék a szükséges szakmai kompetenciákat, illetve olyan kapcsolati tőkére tegyenek szert, amely növeli a mielőbbi elhelyezkedés esélyeit. Ez pedig megegyezik a mesterképzés céljaival. Az Educatio Kht. munkatársai által kidolgozott Diplomás Pályakövető Rendszer (www.felvi.hu/dpr) a felsőoktatás szereplői és a munkaadók közötti információáramlás erősítésével nyomon követhetővé tenné, hogy melyek az aktuális munkaerő-piaci igények, milyen gyakorlati tudásra és kompetenciára van igazán kereslet. Ezáltal a DPR objektív útmutatást nyújtana a diploma értékeiről a diákoknak és szüleiknek egyaránt.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A számítógép története
Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.
Szlovák származású római katolikus pap, államfő és politikus, a fasiszta Hlinka Szlovák Néppárt vezetője. [2] [4]1887. október 13-án Magyarországon a Trencsén vármegyében található Nagybiccsén született. [1]1894 és 1898 között a nagybiccsei katolikus népiskola tanulója volt, majd 1898 és 1902 között a zsolnai (Îilina) királyi katolikus gimnáziumban gyűjthetett
