Bolygóképződés kettőscsillag körül

Dátum: 2009. július 15. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Először sikerült kimutatni a bolygórendszerek előzményeként ismert porkorongokat egy kettőscsillag mindkét tagja körül. Bár az égre felnézve a csillagok magányos fényforrásoknak tűnnek, folyamatosan fejlődő műszereink segítségével egyre többükről sikerült kimutatni, hogy valójában kettős (vagy akár hármas, négyes) rendszerek tagjai.

Hogy kettőscsillagok körül akár bolygók is létezhetnek, sokáig csak a tudományos fantasztikum világában volt elképzelhető (emlékezzünk csak a Csillagok háborúja c. filmeposz egyik fontos helyszínéül szolgáló Tatooine bolygóra). Az utóbbi másfél-két évtized kutatásai során azonban bebizonyosodott, hogy a bolygókeletkezés folyamata nem csak magányos csillagok esetében játszódhat le: a szakemberek több olyan kettőscsillagot is találtak, melyek egyik komponense körül planéta kering (sőt, akadt már olyan jelölt is, ahol a bolygó egyszerre két csillag körül mozoghat). Azonban olyan kettős rendszert, amelyben mindkét komponens bolygókkal rendelkezik, még nem ismerünk.
Néhány nappal ezelőtt viszont egy bíztató eredményeket közlő cikk látott napvilágot: Rita Mann doktorandusz-hallgató és Dr. Jonathan Williams (University of Hawaii) egy kettőscsillag mindkét tagja körüli, éppen beindulóban lévő bolygórendszer-keletkezési folyamatot figyelt meg. Az első csillagpáros, melynek mindkét komponense körül kimutatták a bolygószületés első lépcsőfokának számító, porból és gázból álló protoplanetáris korongot, az igen aktív csillagkeletkezési területként ismert Orion-ködben található, tőlünk mintegy 1300 fényévnyire. A 253-1536 katalógusszámú kettőscsillag egyik tagjának porkorongja már korábban ismert volt: a korong árnyéka jól látszott a Hubble Űrtávcső egyik felvételén. A másik csillag körüli korong létét azonban a látható tartományban készített kép alapján nem lehetett bizonyítani.

Balra az SMA 880 mikronos hullámhosszon, jobbra a HST optikai tartományban készített felvétele a 253-1536 jelű kettős rendszerről - utóbbi képen jól látszik a nagyobb tömegű porkorong árnyéka (University of Hawaii, ill. N. Smith, University of California at Berkeley).

A mindössze néhány tíz Kelvin hőmérsékletű porkorongok sugárzása leginkább a távoli infravörös és szubmilliméteres tartományban észlelhető, ezért a két hawaii-i csillagász a szigetcsoport legmagasabb hegyén (Mauna Kea) található SMA (Submillimeter Array) távcsőhálózat segítségével készített felvételeket a rendszerről. A kutatók a mérések kiértékelése során rábukkantak az addig rejtőzködő porkorongra, sőt, becslést tudtak tenni a korongok méretére és tömegére is.
Hogy kettőscsillagok körül akár bolygók is létezhetnek, sokáig csak a tudományos fantasztikum világában volt elképzelhető (emlékezzünk csak a Csillagok háborúja c. filmeposz egyik fontos helyszínéül szolgáló Tatooine bolygóra). Az utóbbi másfél-két évtized kutatásai során azonban bebizonyosodott, hogy a bolygókeletkezés folyamata nem csak magányos csillagok esetében játszódhat le: a szakemberek több olyan kettőscsillagot is találtak, melyek egyik komponense körül planéta kering (sőt, akadt már olyan jelölt is, ahol a bolygó egyszerre két csillag körül mozoghat). Azonban olyan kettős rendszert, amelyben mindkét komponens bolygókkal rendelkezik, még nem ismerünk.
Néhány nappal ezelőtt viszont egy bíztató eredményeket közlő cikk látott napvilágot: Rita Mann doktorandusz-hallgató és Dr. Jonathan Williams (University of Hawaii) egy kettőscsillag mindkét tagja körüli, éppen beindulóban lévő bolygórendszer-keletkezési folyamatot figyelt meg. Az első csillagpáros, melynek mindkét komponense körül kimutatták a bolygószületés első lépcsőfokának számító, porból és gázból álló protoplanetáris korongot, az igen aktív csillagkeletkezési területként ismert Orion-ködben található, tőlünk mintegy 1300 fényévnyire. A 253-1536 katalógusszámú kettőscsillag egyik tagjának porkorongja már korábban ismert volt: a korong árnyéka jól látszott a Hubble Űrtávcső egyik felvételén. A másik csillag körüli korong létét azonban a látható tartományban készített kép alapján nem lehetett bizonyítani.
A mindössze néhány tíz Kelvin hőmérsékletű porkorongok sugárzása leginkább a távoli infravörös és szubmilliméteres tartományban észlelhető, ezért a két hawaii-i csillagász a szigetcsoport legmagasabb hegyén (Mauna Kea) található SMA (Submillimeter Array) távcsőhálózat segítségével készített felvételeket a rendszerről. A kutatók a mérések kiértékelése során rábukkantak az addig rejtőzködő porkorongra, sőt, becslést tudtak tenni a korongok méretére és tömegére is.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.

Van egy második agyunk

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.

A Tunguz katasztrófáról

A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.