Középiskola > Műelemzések > Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal elemzése

Műve 1920-ban A kenyér és bor kötetében jelent meg. Kosztolányi ezt a verseskötetét pályájának középső szakaszában írta meg. A pályaszakaszának a legkiemelkedőbb teljesítményeként tartják számon.

A vers címe különös, ellentmondásos. Ez az ellentmondásossá utal a vers tartalmának az ellentmondásosságára. A hiány, a megoldatlanság érzetét kelti bennünk. Két szerkezeti egységre tagolható a vers. A két rész között ellentétes viszony van. Az első részben leltárszerűen katalogizálja elért javait, a második részben pedig a javak készletét számba veszi és kifejezi hiányérzetét. Felsorolja a köznapi élet apróbb elemeit, elért sikereit. Számvetését „van” szó ismétlésével nyomatékosítja. A felsorolt értékek közül jó néhány az európai, illetve a magyar kultúra hagyományos bőségszimbóluma (pl.: karácsonyi-újévi ünnepkörhöz kapcsolódó mák és dió, valamint kenyér és bor), ugyanakkor Berzsenyi Osztályrészem című költeményének elemeire is utal („Van kies szőlőm, van aranykalásszal / biztató földem: szeretett szabadság / lakja hajlékom kegyes isteneimtől / kérjek-e többet?”). Az elért sikerek felsorolása elégedettséget fejez ki és ezt az érzést a „van” ige juttatja kifejezésre. Ezek a mondatok hasonlítanak egymásra abban, hogy mindegyik a polgári lét örömeit sorolja. A vers rímelése irónikus hatást kelt: pl.: feleségem-eleségem, jó takaróm-jót-akaróm, kincs-nincs. Nem csak az anyagi jólét öröme tölti el a költőt, hanem az erkölcsi elismerés elégedettségét is kifejezi: pl.: „ha járok a bús Budapesten / nem tudnak egész idegennek”, „énekes ifju fiának / vall engem a vén Magyarország”. A vers hangulata megváltozik a második szerkezeti egységben („De ha néha megállok az éjen, / gyötrődve, halálba hanyatlón…”). A vers befejező részében a „kincs” főnév fejezi ki azt, ami hiányzik a költő életéből. A „kincs” főnév pontos tartalmát nem határozza meg a költő, mivel ő se tudja, hogy mi az ami hiányzik az életéből, csak érzi, hogy valami hiányzik. A költő mérlege tehát negatívan zárul, mert szomorú, mivel nincs meg az amire vágyott.

Ehhez a számvetéshez hasonlít Berzsenyi Osztályrészem című műve. Berzsenyi versének újraolvasásakor nyilvánvalóvá válhat számunkra az utalás szerepe, gondolati párhuzama: az elfordulás az ifjúkori vágyaktól, a megállapodottság higgadt nyugalmának és lelki békéjének igénye, valamint az ehhez társuló, gyötrő hiányérzete.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

• Kosztolányi Dezső, Boldog, szomorú dal kérdések, válaszok / 2006, 2 oldal
  
  
• Kosztolányi István - Pályázatírás / 2001, 13 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső néhány művének elemzése / 2000, 2 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső - Boldogság / 2017, 2 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső élete, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Édes Anna című műveinek elemzése / 2006, 9 oldal
  
  

Hajnali részegség A gyermek mennyország emléke, a csillagok rejtélye, az „ég és föld” ellentéte évtizedeken át jelen volt Kosztolányi költészetében. E témák, motívumok végül lírája egyik csúcsteljesítményében, a Hajnali részegség című versében összegződtek (1933). A költő ekkor már gyógyíthatatlanul beteg. A közeledő halál sejtelmében felfokozódik...

„A humort akár avultnak sejteném”, „sőt, külön és rövid szavakkal elmondva, az ötleteket talán kissé üresnek is találnám.” Babits Mihálynak, az Esti Kornél novellafüzér elsőszámú értelmezőjének, a Nyugatban megjelent kritikája e szavakkal illette Kosztolányi írásművészetét. A felszínességre és az ürességre mondott kritika talán nem teljes mértékben...

A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának a képviselője. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes, bravúros rímeléssel, mint ő. Rövid életrajz: - Szabadkán született 1885-ben, itt végezte gimnáziumi tanulmányait. Apja tanár. - Budapesti majd bécsi egyetem, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be - 1901...