Felértékelődő árterek

Dátum: 2010. január 03. 00:00:00.
Forrás : Greenfo

Jelentősen mérsékelni lehet a jövőben az árvizek pusztítását, hogyha a folyók életébe ismét visszakapcsolják az ártereket – vélekednek amerikai kutatók.

Az árterek manapság az egyik legveszélyeztetettebb élőhelynek számítanak, mivel előszeretettel vonják be az ártereket a mezőgazdaságba, vagy épp beépítik. Az elmúlt években sajnálatosan egyre több ember épített házat a folyók közelében, az egykori árterekben. Egy amerikai vizsgálat szerint azonban ezekre az árterekre a jövőben szükség lesz, mivel az egyre erősebb viharok okozta áradások pusztítását ezek segítségével lehet csak mérsékelni.

A Science hasábjain közzétett tudományos vizsgálat szerint azért van egyre nagyobb szükség az óvintézkedésekre, mert a klímaváltozás és a mezőgazdasági művelés változása miatt sokkal nagyobbak lehetnek a jövőben az áradások. A The Nature Conservancy's Global Freshwater Team egyik tagja szerint óriási problémát okoz, hogy egyre nagyobb területeket vonnak be a mezőgazdaságban, illetve az ártéri területek nagy részét parkosítják. A területek időnkénti elárasztása nemcsak az árvizek pusztítását mérsékli, de a víz jótékony hatással lehet az egykori ártéri részek élővilágára is.

Kaliforniában például nem akkor jelentkeznek a fenyegető árvizek, amikor gazdálkodnak a területeken, vagyis a betakarítás ideje lenne, így a mezőgazdasági termelésben nem okoz károkat a víz. A parkoknak sem tehet rosszat az ár, mivel az időnként elárasztott, egykor vizes élőhelyeknek kifejezetten jó tesz az ár, élénkíti az eredeti ökoszisztémát.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Grúziáról bővebben

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.