Egészségügy | Betegségek » Arteriosclerosis-ban és mélyvénás thrombophlebitis-ben szenvedő betegek ápolása, megfigyelése

4. Tétel Arteriosclerosis-ban és mélyvénás thrombophlebitis-ben szenvedő betegek ápolásának elvei és megfigyelése! Jellemző ápolási diagnózisok és gyakorlati teendők! Praeventiós és rehabilitatiós lehetőségek! I. Az erek anatómiája Az érrendszernek 3 szakasza van:  Verőerek – arteriák: a szív felől szállítják a vért a peripheria felé. Faluk rugalmas, rajtuk lüktetés – pulsatio – tapintható. Falszerkezetük és méretük alapján több típusuk van: 1. elasticus típusú arteriák: a szívközeli nagyartériák Falukban igen sok az elasticus rost. 2. muscularis típusú arteriák: falukban sok a simaizom, így tágasságuk bizonyos határok között szabályozható. 3. kisartériák és arteriolák: a capillarisok előtti arteriás szakasz A falukban lévő simaizom a tágasságukat jelentős mértékben változtathatja. Fontos szerepük van a tensio szabályozásában, valamint a capillarisok előtti nyomáscsökkentő „szelep”

szerepét is ellátják.  Hajszálerek – capillarisok: az érrendszer legkisebb átmérőjű erei, lumenük 520 µm. A legkisebb hajszálereken a vörösvérsejtek csak akkor tudnak áthaladni, ha alakjukat megváltoztatják, ellipszis alakúvá válnak. Falukon keresztül történik a gázcsere és az egyéb anyagcsere. Faluk a víz és a vízben oldott anyagok számára átjárható. A nem működő szervekben a capillarisok egy része zárt állapotban van. A kapillárisok több fajtáját különböztetjük meg a falszerkezet alapján 1. kontinuus falú capillaris: ez a tipikus (tüdőben, idegrendszerben, izmokban) 2. fenestralt falú cap: falán 80-100 nm-es nyílások vannak Diaphragmaként működik. (endocrin szervek, epehólyagban, belekben absorptiót végez) 3. sinusoid cap vagy sinusoid-continuus cap: (máj, lép, vese) Falszerkezete változatos, az első két típus jellegzetességei keverednek benne. 4. venás sinusok: az érpálya vénás szakaszába iktatott,

endothellel bélelt, de önálló fallal nem rendelkező nagyobb öblök a sinusok. Átmérőjük 20-100 µm között változik.  Gyüjtőerek v. visszerek – venák: a szív felé szállítják az oxigén szegény vért Faluk vékonyabb, mint az artériáké, lumenükben néhol semilunaris billentyűk találhatók. Az erek falának szerkezete Az erek falának 3 alaprétege van: belülről kifelé haladva: -1-  Intima: lapos endothelsejtek alkotják, amelyek beborítják az érfal belső felszínét, s fontos szerepük van abban, hogy fiziológiás körülmények között a vér az érpályán belül (intravascularisan) nem alvad. Az endothelsejtek egyrészt olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a thrombocyta-aggregatiót, másrészt lefedik az érfal kollagen-rostjait, amelyek fontos szerepet játszanak az alvadási kaszkád megindulásában.  Media: az arteriákban főleg simaizom és rugalmas rostok alkotják, amelyek összehúzódva illetve elernyedve az erek

lumenét szűkítik illetve tágítják. A vénák mediája kollagenrostokban gazdag, a rostkötegek között kevés simaizom található. A capillarisok mediáját rendkívül vékony kötőszövet, az ún alaphártya képezi.  Adventitia: kötőszövetből épül fel. Az artériákban ez a réteg vékonyabb, a vénákban lényegesen vastagabb. Általában laza rostos kötőszövetből épül fel, és benne futnak az erek falát tápláló erek (vasa vasorum). Az erek összeköttetései Az arteriák, venák és capillarisok közötti összeköttetések (anastomosisok) feladata egyrészt, hogy a vérpálya valamely szakaszának elzáródása esetén a kiesett ér által ellátandó terület vért kapjon, másrészt a vérkeringés szabályozásában való részvétel.  Arteriovenosus anastomosisok: egy arteria és vena közötti összeköttetés a kapillarisok megkerülésével. Tehermentesítő összeköttetés (shunt) is lehet, és a vérkeringés szabályozásában is szerepet

játszik.  Collateralis anastomosisok: ugyanazon értörzs proximalis szakaszát köti össze distalis szakaszával.  Functionalis végartéria: ha két kisebb ér között van ugyan összeköttetés, de az olyan szűk, hogy az egyik hirtelen elzáródásakor ez az anastomosis nem tudja biztosítani az allátandó terület vérigényét, így ez a terület elhal. Ilyen anastomosisok vannak például a szívben (coronariák). II. Arteriosclerosis – atherosclerosis Az atherosclerosisra jellemző, hogy a különböző korú és méretű atheromás plaque-ok foltos, szétszórt formában helyezkednek el a nagyerek belfelületén. A legnagyobb mértékben a hasi aortán, főleg a szájadékok körül és a bifurcatio területén találhatók. Gyakran érintett területek még a coronariák, a carotisok és az aorta többi részei, az a. renalisok, az iliacák, a femoralisok és a popliteák. Számos rizikófaktor ismeretes, amelyek elősegítik az etherosclerosis kialakulását.

Ilyenek: a) nem: férfiakon korábban, gyakrabban és súlyosabb formában fejlődik ki. Nőkben a menopausában növekszik meg a gyakorisága. b) Hypertonia: egyértelműen igazolt, főleg az agyi erek és a coronariák esetében. A veszélyeztetettség férfiakban az ötszörösére emelkedik, ha az RR tartósan meghaladja a 160/90 Hgmm-t. A diastoles érték tartós emelkedettsége súlyosabb rizikófaktor, mint a systoles hypertonia c) Dohányzás: a megnövekedett carboxy-haemoglobin-concentratio közvetlenül és hypoxia révén is károsítja az endothelt. -2- d) Zsíranyagcsere-zavarok: hypercholesterinaemia és hyperlipidaemia. A cholesterin a plaque-ok egyik alkotója. e) Haemostasis zavara: fokozott thrombocyta-aggregatio és adhezivitás. f) Diabetes mellitus: gyakran kapcsolódó lipid-anyagcsere zavarok, hypertensio, obesitas, haemostasis zavar magyarázza a gyakoriságot. g) Obesitas Diagnózis  A rossz keringési végtag hűvösebb az ellenoldalinál,

szederjesebb vagy sápadtabb, vértelenebb  Oscillometria kisebb kilengéseket mutat  Az EKG jelzi a coronariák állapotát  Az a. renalis sclerosisa esetén hypertonia, következményes proteinuria, a vesefunctio romlása  A szemfenéki erek érintettségéről az ophtalmoscopia ad felvilágosítást  Angiographia, phlebographia Therapia  Rizikótényezők kizárása  Megfelelő mozgás, sport  Keringésjavító szerek: Stugeron, Cavinton, Betaserc, Agapurin, Chinotal (Trental, Pentoxyphyllin B), Ergotop, Serminon, Acidum nicotinicum, Paniverin, Xavin, Naphtylong, Doxium, Doxilek, Rutophyllin, Detralex  Zsíranyagcserét javító szerek: Innogem, Minilip, Bezalip, Lipidil, Lipanor, Zocor, Simvor Ápolási elvek  Az érintett végtagot megóvni minden sérüléstől és infectiótól  Betegoktatás a helyes lábápolástól  Puha harisnyát, zoknit, kényelmes cipőt hordjon a beteg  A legkisebb sebet is orvosnak meg kell mutatni  Decubitus

profilaxis.  Lábsérülések kezelésénél tilos Betadine-ot, Jódtinkturát használni Megfigyelés  Fájdalom: helye, jellege, erőssége, jelentkezése  Helyesen végzi-e a beteg a lábápolást  A bőr épsége, vérteltsége, hőmérséklete  Peripheriás pulsusok megléte  Önálló gyógyszeralkalmazás ellenőrzése Jellemző ápolási diagnózisok Megváltozott szöveti vérellátás  Adott területen a peripheriás pulsus ellenőrzése  Orvos értesítése  Megfelelő, gondos lábápolás  Sérülések, infectiók elkerülése  Decub. Praeventio -3- Bőrsérülés fokozott kockázata csökkent vérkeringés okozta érzéstelenség miatt  Gondos, óvatos bőrápolás  Melegen tartás, puha ruha, zokni viselete (ne legyen stoppolva)  Bőr épségének rendszeres vizsgálata Krónikus fájdalom az érbetegség miatt  A fájdalom megfigyelése  Orvos által előírt fájdalomcsillapító módszer alkalmazása A kezelési

előírások elégtelen megvalósításának kockázata az ismeretek hiánya miatt  Betegoktatás  A tanultak felelevenítése Praeventio  Cholesterin- és zsírszegény étrend, alkohol minimalis, nicotin: 0  Hypertonia rendezése  Szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel (pl. évi 1x labor)  Testmozgás, sport, egészséges életmód Rehabilitatio  Előírt gyógyszerek pontos szedése  Fokozatosan kezdeni a sportot  Meleg, réteges ruházkodás  Gondozáson való rendszeres megjelenés III. Mélyvénás thrombophlebitis – thrombophlebitis profunda Ha az erekben véralvadék (thrombus) keletkezik, thrombosis-ról beszélünk. A thrombosis gyakran szövődik a véna gyulladásával, így többnyire thrombophlebitisről beszélünk. Leggyakrabban a medence és az alsó végtag mélyvénáiban keletkezik, többnyire első tünetként tüdőembolia hívja fel rá a figyelmet. Hajlamosító tényezők: vénás pangás, fokozott alvadékonyság,

megnövekedett viscositas és a venafal károsodása, továbbá trauma, műtétek, terhesség, szülés, krónikus infectio, obesitas, malignus hasi tumorok, polycythaemia és fogamzásgátlók szedése. Tünetek: a lassan kialakuló betegségben tompa vagy görcsös alsó végtagi fájdalom, oedema, a thrombophlebitis helyén nyomásérzékenység lehet. A bőr fényes, feszes, vénák tágultak. A gyorsan kialakuló formában hirtelen, éles fájdalom jelentkezik az érintett av-ban. Ha behajlított térd mellett a lábfejet dorsalis irányba feszítjük, a beteg a lábikra területén éles fájdalmat jelez (Homans-jel), vagy ha a combra helyezett mandzsettát 100-120 Hgmm-re felfújjuk, thrombophlebitis esetén fájdalom jelentkezik. Normalis esetben ez csak 180 Hgmm felett fájdalmas Diagnózis:  Doppler, UH  Homans-pozitivítás  Phlebographia -4- Therapia:  A láb felpolcolása, beteg nyugalomba helyezése  Kenőcsrétegre állott vizes borogatás 

Azonnali anticoagulans therapia kezdése: pl. Heparin 6h-ként iv, majd sc Fragmin, Fraxiparine, később Syncumar.  Rugalmas pólya felhelyezése  Alkalmas időszakban, kb. 7-8 naptól mobilisatio, szigorúan rugalmas pólyával. Ápolási elvek:  Vitalis paraméterek állandó kontrollja  Utasítások, ágynyugalom betartatása  Szabályos pólyázás  Pontos gyógyszerelés  Tüdőemboliára utaló jelek állandó figyelése Megfigyelés.  Vitalis paraméterek  Fájdalom (Homans-jel, spontán fájdalom)  Oedema  Anticoagulans therapia szövődményeinek figyelése (haematemesis, melaena, bőrvérzések) Jellemző ápolási diagnózisok Fájdalom a mélyvénás thrombosis miatt  Fájdalom megfigyelése  Előírt fájdalomcsillapítás, állottvizes borogatás Vérzés fokozott kockázata az anticoagulans therapia miatt  Fokozott megfigyelés  Betegoktatás a vérzés elkerülésének lehetőségeiről  Oktatás arról, mi a teendő

vérzés esetén  Orvosi utasításra K-vitamin (Konakion) adása Megváltozott szöveti vérellátás kockázata a vénás pangás miatt  Rugalmas pólyázás, vagy  Intermittálóan felfújódó harisnya alkalmazása  Orvos által előírt anticoagulans therapia kivitelezése Csökkent légcsere kockázata a tüdőembolia miatt  Vitalis jelek vizsgálata = orvos értesítése  Oxigén adása  Ellenőrizni, vannak-e embóliára utaló jelek: mellkasi fájdalom, dyspnoe, köhögés, haemoptoe, hypotensio, syncope, nyugtalanság, láz, hypoxia  Orvos által rendelt anticoagulans therapia kezdése Kezelési előírások elégtelen betartásának kockázata az ismeretek hiánya és a téves ismeretek miatt  Betegoktatás -5-  Fokozott ellenőrzés Praeventio:  Arteriosclerosis megelőzése  Lipidekben szegény étrend  Egészséges életmód Rehabilitatio:  Fokozatos mobilisatio  Inj. anticoag-ról per os-ra áttérni  Rugalmas pólya

alkalmazása és a pólyázás megtanítása a betegnek  Postthromboticus syndroma megelőzése: nem fejlődnek elég gyors ütemben a collateralisok, a felületes vénák állandóan teltek, tágak. Pangás keletkezik, járáskor a láb oedemás, nehézkes. Bőr gyakran elvékonyodik, pigmentálódik, súlyos esetben ulcus alakul ki. A syndroma többnyire a betegség lezajlása után 1-2 évvel alakul ki.  fiziotherapia -6-