Mit kezdjünk a hangulatainkkal?

Dátum: 2010. május 04. 00:00:00.
Forrás : Magyar Kurír

Munkából hazaérve sohasem tudom, milyen hangulatban találom. Ha rosszkedvű, sokszor nem tudom, mit tegyek. Néha szívesen elmondja, ami bántja, máskor mintha azt akarná, hogy hagyjam békén. Folyton találgatnom kell, hogyan álljak hozzá. Van fogalma, milyen nehéz együtt élni valakivel, akinek állandóan változik a hangulata?

Hangulatunkkal mindig hatunk a környezetünkre. Mint amikor követ dobunk a tóba, s a hullámzás messze tovaterjed. Mindenki valamilyen érzelmi klímát teremt maga körül. A rosszkedvben az a nehéz, hogy nem is mérjük fel, milyen hatással van a környezetünkre.

Magunkba fordulunk, kudarcainkon rágódunk, vagy azon, hogy miből fogunk élni, mi lesz a gyerekekkel, mennyi gonddal jár a házasság... Mit kezdjünk a hangulatainkkal? Íme néhány ötlet:

• Először is vegyük észre, hogy a hangulatunk igenis hat a környezetünkre. Miközben teljesen lefoglal a saját bajunk, rosszkedvünk mindenkire átragad, akivel csak találkozunk. Ne vigyük át a rosszat a többiekre; ezzel csak tetézzük a nehézségeket.

• Másodszor: környezetünk legtöbbször nem érti, mitől vagyunk rosszkedvűek. Mivel nem gondolatolvasók, nem tudhatják, hogy egy kavics megrepesztette a szélvédőt, hogy defektet kaptunk, hogy kimerítő napunk volt, hogy még nem tudtunk feldolgozni egy halálesetet – hacsak el nem mondjuk. A gondolatolvasási kísérletek általában balul sülnek el.

• Harmadszor: érdemes legalább részben elmondani nekik, mi nyomaszt. Tegyük világossá, hogy nem velük van a baj, hanem belső küzdelmet vívunk (feltéve, hogy tényleg nem velük van gondunk). Ettől fellélegeznek, hogy nem miattuk lettünk ilyen rosszkedvűek. Ha elmondjuk, min töprengünk, kapcsolatot teremtünk velük, és megeshet, hogy a beszélgetés során közösen találunk megoldást a problémára.

• Negyedszer: fogalmazzuk meg, mire volna szükségünk, mitől javulna a hangulatunk. A másik sokat segíthet. Ne vegyük leereszkedésnek, ha megkérjük, hogy masszírozza meg a hátunkat, karoljon át, amikor gyászolunk, vagy hallgassa meg a panaszunkat. Merjünk kérni, ha kell: megkönnyebbülünk tőle.

• Végül pedig gondoljuk át, mi okozza a rosszkedvet. Rossz napunk van csupán? Mindenkivel előfordul, ettől nyugodtan továbbléphetünk. Esetleg komolyabb dologról van szó? Netán olyan problémáról, amivel valóban foglalkozni kell? Figyeljünk a hangulatainkra! Jelzik, hogy valamire oda kell figyelnünk az életünkben. A problémákra van megoldás, ha felismerjük őket és megtesszük a megfelelő lépéseket.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Valentin-napról

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A villámháború

A Blitzkrieg német kifejezés, magyar megfelelője: villámháború, amely főként a II. világháborúban a német Wehrmacht által indított különböző hadműveletek stratégiáját és taktikáját jelenti (Magát a "Blitzkrieg" kifejezést sohasem használták hivatalosan a németek).

Az Antarktisz

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).