Javulnak a magyarok kompetenciái

Dátum: 2010. június 06. 00:00:00.
Forrás : Young & Partners

Kiemelkedően jó a magyarok problémamegoldó képessége, ráadásul a magyar nők, szinte minden kompetenciájukban felülmúlják a férfiakat és ez akár nemzeti karakterjegyeinket is erősítheti – derül ki az OECD ALL felmérésből. A világméretű kompetenciakutatás amellett, hogy az oktatás területén elvárt kormányzati intézkedések irányát hivatott megrajzolni, azt is megmutatja, mennyire életrevalóak a magyarok. A részletes összehasonlító eredményeket tanulmány formájában kora ősszel publikálja az OECD megbízásából a Kanadai Statisztikai Hivatal.

A Kanadai Statisztikai Hivatal feldolgozása alatt állnak annak az OECD készség és kompetenciakutatásának eredményei, amelyek 11 nemzet lakosságával egyetemben a magyar lakosság kompetenciáit is vizsgálják. Az Adult Literacy and Lifeskills Survey (ALL- felmérés) nem a lakosok iskolai végzettsége alapján történt, hanem a 16-65 éves korosztály teljesítményét négy nagy készségterületen mérte. A próza- és dokumentumolvasási-, számolási készség, valamint problémamegoldó képességének vizsgálata mellett az információs és kommunikációs készséget (ICTL) is felmérték. A nemzetközi összehasonlító tanulmány várhatóan 2010 szeptemberében jelenik meg.

Dr. Köpeczi Bócz Tamás, aki jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője és 2004-2008 közötti felmérés magyar vezetője volt elmondta, hogy bár a pontos eredmények hivatalosan csak 2010 második felében kerülnek publikálásra – hiszen jelenleg is feldolgozás alatt állnak – az előzetes adatok alapján az alapvető tendenciák már most nyilvánvalóvá váltak.

Bár az elmúlt tíz év eredményeit megvizsgálva a felnőtt lakosság olvasási képességei érdemben, világviszonylatban nem változtak, egyértelműen kimutatható, hogy a magyarok például jobban tudnak olvasni az átlagnál. Jelentős javulás Svájc német nyelvű területein figyelhető meg, Magyarországon pedig mind az olvasás, mind a szövegértés területén ugrásszerű volt a pozitív változás 1997 és 2007 között. A magyarok számolási képességei ezzel szemben teljesen átlagosak, nálunk körülbelül azonos a nagyon jól számolók és a nagyon gyengén számolók aránya a felnőttek között. Ilyen szimmetria csak kevés országban figyelhető meg.

A táblázatok, formanyomtatványok, áruházi címkék információ tartalmának megértésében nekünk kellett a legtöbbet fejlődnünk. A 45 év felettiek könnyebben megtéveszthetőek bankokban, áruházakban, hivatalokban, mint a tőlük fiatalabbak. Drasztikus különbség figyelhető meg a 45 év alatti és feletti lakosság körében a brosúrák, táblázatok, dokumentumok megértésében, ugyanakkor nincs érdemi különbség a 16-25 és 25-45 éves korosztály között, ők egyformán jók. Míg ebben a kategóriában 1998-ban csak sereghajtók voltunk, addig mára elértük az Egyesült Államok szintjét, igaz náluk inkább enyhe visszafejlődés figyelhető meg. Ezen a területen a BENELUX államok és a skandináv térség jóval előttünk jár, ott viszont a lassú, de fokozatos fejlődés tendenciózus.

A kutatás legnagyobb meglepetése az lett, hogy az adatok és eredmények szerint a magyar nők szinte minden kompetenciájukban erősebbek, mint a magyar férfiak. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők jobban olvasnak, jobban számolnak, és ügyesebb problémamegoldók, mint a férfiak. Ezzel szinte az egész világon egyedül vagyunk, hiszen a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik nőtársaikat.

A szakember megítélése szerint az ország lakosságának felkészültsége komoly versenyképességi tényező, éppen ezért a mindenkori kormányzatnak szerepet kell vállalnia annak elősegítésében, fejlesztésében. „Az ország lakosságának készségeivel és kompetenciáival a mindenkori kormányzatnak behatóan kell foglalkoznia, hiszen a lakosság felkészültségi szintje elengedhetetlen a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás, valamint a társadalmi befogadás szempontjából is. A felnőtt lakosság készségeinek fejlesztésével foglalkozni kell, a munkaerőpiac és a társadalom igényeihez jobban igazodó oktatási és képzési rendszerek érdekében pedig a kormányzatnak nagyon tudatos beavatkozásokat kell indítania. El kell érni, hogy legalább az üdülési támogatással egyenértékű legyen a tanulni akarók támogatási lehetősége. Meggyőződésem, hogy a segély helyett nem csak munkát, hanem a tanulás lehetőségét is biztosítani kellene a „leszakadt” térségekben élők, vagy hátrányos társadalmi csoportokhoz tartozók számára. A modern kor embere mérhetetlen szabdságot élvez, hogy ez ne váljon cél nélküli bizonytalansággá, alapvetően segíthet, ha a tanulás életstílussá válik.” - mondta Köpeczi.

Dr. Köpeczi-Bócz Tamás
Társadalomtudományi szakember, mérnök, közgazdász és tanári diplomával. PhD fokozatát 35 évesen foglalkoztatáspolitika és szakképzés témában szerezte. 1998 óta szervezi, irányítja a szakképzési és oktatási folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozó Oktatásfejlesztési Observatory Irodát. Magyarország EU csatlakozása óta ellátja a szakképzési információkat gyűjtő, elemző és terjesztő ReferNet nemzeti koordinátori feladatait. Több mint 10 éve foglalkozik az Európai Szociális Alaphoz kapcsolódó szakpolitikai kérdésekkel. Jelenleg tagja annak a szűk körű EU munkacsoportnak, amely az ESZA megújítására dolgoz ki javaslatot a Európai Bizottság számára. Munkája során a stratégiai tervezés, programalkotás és megvalósítás során egyaránt szerzett tapasztalatokat, jelenleg a hazai ESZA támogatások úgynevezett Irányító Hatósági feladatait látja el. Kutatási területe kiterjed az oktatás és képzés, a szak- és felnőttképzés, valamint a foglalkoztatáspolitika szakterületeire, különösen a társadalmi felzárkóztatás és innováció szemszögéből. Jelentős eredményeket ért el a humán szolgáltatások területén dolgozó szakemberekkel kapcsolatos kompetenciák nemzetközi meghatározásában. Sikeresen vezette a OECD ALL felmérés magyarországi megvalósulását. A Budapesti Corvinus Egyetem docenseként társadalomtudományi területhez kacsolódóan mintegy nyolc tantárgyat oktat.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

A Kokárda története

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

Az isztambuli Hagia Sophia

A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.