|
Dátum: 2010. július 15. 00:00:00. Forrás : Greenfo |
Nem épülhet meg a tőketerebesi (trebosovi), a magyar határtól 17 kilométerre tervezett szénerőmű – döntöttek immár jogerősen is a szlovák hatóságok. A káros hatások leginkább hazánkat érintenék, mégpedig a világörökségnek számító Tokaj-hegyalja régiót és a Zemplén területeit.
Ezzel egy 2006 óta fenyegető veszélyforrástól menekült meg Észak-Kelet Magyarország. Korábban már több helyi civilszervezet is tiltakozott az építkezés ellen, de sajnos a többszöri fenyegetések után nem mertek tovább kampányolni. Volt olyan aktivista, akinek döglött patkánnyal üzentek a szénerőműben érdekeltek.
A Greenpeace által végigvitt kampány hatására két körben is megtagadták az engedélyt a szlovák hatóságok, mivel a beruházó nem mutatta be szakmailag megfelelő módon a szénerőmű hatásait, a határokon átnyúló hatásokkal pedig egyáltalán nem foglalkozott. Nem vizsgálták például, hogy a szennyvíz milyen hatással lenne a közeli Bodrogra, ahol számos nagyon ritka és értékes madárfaj él. A vízvédelem mellett a hulladékkezelés módjával sem foglalkoznak részletesebben. Arra is csak burkolt utalások történtek, hogy a melléktermékekben olyan méreganyagok dúsulnak fel, mint a higany vagy az arzén, melyek egyebek mellett szív- és veseelégtelenséget, magas vérnyomást is okozhatnak.
Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfelelőse leszögezte: nem az erőművek ellen vannak általában. „Nem szennyező, hanem megújuló energiákra támaszkodó erőművekre van szükség. A klímaváltozás jelenlegi fokán fel sem merülhet újabb szén vagy ligniterőművek építése. A megújulók már a mai technikai fejlettségi szintjükön is tökéletes versenytársai a piszkos energiáknak, a kormányzatoknak csupán annyit kell tenniük, hogy elhárítsák előlük az akadályokat és ne támogassák tovább a foszilis energiahordozókat.”
A Greenpeace napokban bemutatott Energia[Forradalom] tanulmánysorozatának harmadik darabja nagyon pontosan mutatja ki, hogy ma már minden külső feltétel adott ahhoz, hogy 2050-re akár 100%osan megújuló energiákra támaszkodjon Európa. Ha a hagyományos, szennyező és véges energiaforrások helyett a megújulóknak adunk teret, az több munkahelyet, nagyobb gazdasági fellendülést és ellátásbiztonságot, valamint már középtávon is olcsóbb energiát eredményez mindannyiunk számára.
Stoll Barbara az üggyel kapcsolatban hozzátette: a Greenpeace ugyanezen okokból ugyanígy meg fogja akadályozni a hasonlóan elavult és szennyező Mátrai Erőmű szenes blokkjainak bővítését is.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az acélról átlagembereknek
Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
A Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Ukrajna, Románia, Szlovákia, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
A Szahara
A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.
Kapcsolódó doksik
- Gáz és gáz-gőz munkaközegű erőművek
2003, 36 oldal - Géczi József - Analóg mérőműszerek működése és jellemzői
2010, 32 oldal - Az atomerőművek energiatermelése, biztonsága és környezeti hatásai
2009, 4 oldal - Matusz-Kalász Dávid - Energiaforrások és erőműveik
2021, 162 oldal - Atomerőművi beruházások üzleti modelljei és várható megtérülésük
2014, 56 oldal
