Szociológia | Felsőoktatás » Kidolgozott szociális jog tételek, 2011

1. Tétel 1. A jogszabályok hierarchiája Jogalkotó szerv alkotmánytörvény törvény Országgyűlés X X rendelet kormány X az MNB elnöke X miniszterelnök X miniszterek X helyi önkormányzatok X 2. A jogalkotás alapelvei − Az azonos elbírálás elve: mindegy, hogy európai áru kerül-e be hazánkba, vagy egy 3. országból importálnak be valamit, ha biztonságos, akkor forgalomba lehet hozni. − Az arányosság elve: ne fektessünk bele több időt, munkát, stb. mint amennyit a célunk elérése igényel. − Az ésszerűség elve: az arányosság elvére alapszik. Jogszabályok legyenek: elfogadhatók, hatékonyak, tisztességesek és óvják, védjék az emberek érdekeit. − Objektivitás elve: objektív és igazolható feltételrendszeren kell alapulniuk. Ezek általános célokat szolgálnak. 3. Személyes és különleges adat fogalma − Személyes adat: az egyes személyekkel kapcsolatos tárgy, és az abból levonható következtetés. −

Különleges adat: a személy „faji” 1, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozása, a politikai véleménye vagy pártállása, a vallásos vagy más meggyőződése. Az egészségügyi állapota, káros szenvedélye, szexuális élete, valamint a büntetett előéletre vonatkozó adatok. 1 Úgy tudom, az egész emberiség egy faj. Én helyesbítenék rasszra 4. A személyes adatok védelmének jelentősége Jogosulatlan adatkezelésből többféle probléma adódhat, ha nincsen helyesen védelmezve: − Jogosulatlanul személyes adatot kezel. − Kezelt személyes adatot meghamisít. − Jogellenesen továbbít, nyilvánosságra hoz. 5. Az érintett jogai Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével, ill. a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve, ha az adott

ügyben bírósági eljárás van folyamatban. 6. A közérdekű adatok nyilvánossága Az állami, önkormányzati feladatot vagy a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő más feladat. 7. Az adatvédelmi biztos − Ő egy országgyűlési biztos, így kizárólag a Parlamentnek felelős. Független − Kizárólagosan az Alkotmánynak és a törvényeknek van alárendelve. − Mentelmi joga van. Összeférhetetlenség − Megbízatása: 6 évre szól, egyszer újraválasztható. − Évente beszámol az OGY-nak: Magyar Közlöny. − Az ombudsman nevezi ki és menti fel. Jogosítványai: − Felszólhat a jogellenes adatkezelés megszüntetésére. − Személyes adatok jogellenes kezelésnél zárolást, törlést, megsemmisítést rendelhet el. − A jogosulatlan adatkezelést megtilthatja. − Adatok külföldre jutását felfüggesztheti. 2 8. A szociális törvény adatkezelésre vonatkozó szabályai 2 Lásd még az 5-ös választ

is! 1993. évi III tv − 18. §: Jegyző nyilvántartást vezet: szociális ellátás jogosultságáról, megállapításáról, biztosításáról, fenntartásáról és megszüntetéséről. − 19. §: Adatigénylésre jogosult szervek részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók ki adatok. − 20. §: A szociális gondoskodásban részesülő személyről az intézmény vezetője nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a: kötelezettség teljesítésére, elmaradására, követelésére vagy elévülésére vonatkozó adatokat. A nem állami fenntartású szolgáltató helyhiány, kapacitás hiánya miatt a kérelmeket nyilvántartásba kell vennie. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni ezeket a kérelmeket, beutalókat személyes adatok nélkül. − 21. §: a 20 paragrafusban nyilvántartott adatokból csakis az adatigénylésre jogosult szervek szolgáltathatók. − 22. §: az egy személyre vonatkozó adatokba a

tulajdonos betekinthet, helyesbíthet vagy törölhet a szociális intézmény vezetőjével együtt a nyilvántartásból. − 23. §: a 18 és a 20 paragrafusban szereplő adatokat a megszüntetést követő 5 évben törölni kell a nyilvántartásból. − 24.§: a nyilvántartást vezető szervek a személyi adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják. 9. A Gyvt adatkezelésére vonatkozó szabályai 1997. évi XXXI tv − 134. §: az adatkezelő szerv a gyermekek védelme érdekében az elengedhetetlenül szükséges személyi adatokat kezelheti. − 135. §: a meghatározott ellátások és intézkedések nyújtásához a kijelölt szervek és személyek jogosultak csak. − 136. §: a gyermek személyazonosítás, központi hatósági feladatok ellátása céljából személyi adatait kezelésre kell bocsátania. − 136/A §: a gyermek szülője vagy törvényes képviselője kérheti a szolgáltatót, hogy betekintést nyerjen a gyermeke adatlapjaiba, valamint a

gyermekvédelmi szolgáltató által keletkezett iratba. 10. A személyhez fűződő jogok Ide tartoznak azok a jogok, melyek tartalmazzák a: − háborítatlanságot nem molesztál a szomszéd − integritást jogképességét, személyiségét nem sértik − beavatkozás-mentességet nem érkezik a környezete felől sértések. Ezek szükségesek a személy társadalmi betöltéséhez. Ezek a jogok tudatosak, gyakorlása az önrendelkezés. Csakis élő emberre vonatkoznak Készítette: Berecz Erzsébet erzsebet.berecz@freemailhu 2. tétel: Ismertesse az állam fogalmát, funkcióit, az állam szervezet felépítését, az államhatalmi szervek feladatait. Melyek az alapvető emberi jogok és kötelezettségek? 1.Az állam fogalma, funkciói: Az állam, a társadalom közügyeire rendelt, közérdekből eljáró, a hatalom legitim és formalizált módon gyakorló szervrendszere. Olyan intézmények rendszere, amelyek fő sajátossága, hogy működésük során

közhatalmat gyakorolnak. Funkciói: 1. Megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartásáról 2. Társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására 3. Összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről. 4. Ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat 5. Együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában 2. Az államszervezet felépítése: • a közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani. • A hatalmi ágak a választópolgárok ellenőrzése mellett egymás által is ellenőrizhetők. • Ez a biztosítéka az állami szervek törvényes működésének. • Az államhatalom megosztásának elve szerint az állam funkcióit törvényhozás, végrehajtás és

igazságszolgáltatás szerint kell megosztani és ezeket a hatalmakat szervezetileg és személyileg is el kell különíteni egymástól. 1. Törvényhozó hatalom: Országgyűlés 2. Államfő (semleges hatalom): Köztársasági elnök 3. Végrehajtó hatalom: Kormány (Minisztériumok, Államigazgatási szervek) 4. Jogvédelmi szervek: -Alkotmány és alkotmányos jogok védelme: alkotmánybíróság, Országgyűlési biztosok -Igazságszolgáltatás szervei: Bíróságok, Ügyészségek 5. Helyi közügyek ellátására létesített szervek: Helyi önkormányzatok 3. Az alkotmány fogalma, funkciói: Az alkotmány általában egy ország alaptörvénye. A jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg és a legfontosabb jogi normákat tartalmazza. Funkciói: 1. Legitimációs funkció: Legalizálja a politikai rendszert és az állami főhatalmat 2. Deklaratív funkció: Jogilag megfogalmazza a társadalom gazdasági és politikai

berendezkedésének alapintézményeit. 3. Védelmi funkció: Védi a társadalmi rendet, a tulajdon és a vállalkozás szabadságát, a politikai intézményeket. 4. Alapjogok biztosítása: Megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogait, politikai és szabadságjogait, azok korlátait és biztosítékait. 5. Diszkrimináció tilalma: Biztosítja az állampolgárok egyenjogúsága 6. Kormányforma: szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét. 7. Közigazgatás: Megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét, törvényességi felügyeletét 8. Helyi autonómia: Biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közösségek működését. 9. Igazságszolgáltatás: Szabályozza a bírói szervezet felépítését, a bírói függetlenséget, a törvényesség érvényesülésének biztosítékait. 10. Alkotmányosság védelme: Szabályozza az

alkotmány megtartásának jogi biztosítékait 11. Szuverenitás 4. Az alkotmányosság kritériumai: • Demokratikus elveken nyugodjék. • Az államhatalom minden szerve, azok létrejötte, felépítése és tevékenysége egyezzen meg az alkotmánnyal. • A jogrend minden normája, formai és tartalmi szempontból álljon összhangban az alkotmánnyal. • az állam gondoskodjon az alkotmány védelméről. • Népszuverenitás elve: Minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra. • Egyenjogúság elve: az egyenjogúság a törvény előtti egyenlőséget jelenti mindenki számára. • Emberi jogok védelme: A polgári alkotmányosság fontos követelménye az emberi jogok kinyilatkoztatása és ezek érvényesítése a jogszabályok megalkotásában és alkalmazásában. 5.Az Országgyűlés feladatai: • Az alkotmány elfogadása. • Törvények megalkotása. • Az állami költségvetés

elfogadása, a költségvetés végrehajtásának jóváhagyása. • A kormány programjának elfogadása, a Miniszterelnök megválasztása. • A Köztársasági elnök, Legfőbb Bíróság elnöke, Alkotmánybíróság tagjai, Állami Számvevőszék elnökei, Ombudsmanok, Legfőbb Ügyész megválasztása. • Külkapcsolatok szempontjából kiemelt fontosságú nemzetközi szerződések megkötése. • Hadiállapotról és békekötésről való döntés, rendkívüli állapot, szükségállapot kihirdetése. • Önkormányzati rendszerrel kapcsolatos hatáskörök. • A Magyar Honvédség alkalmazásáról, állomásozásáról való döntés. • A közkegyelem gyakorlása. 6.Az Állami Számvevőszék feladatai: • Magyarország legfőbb gazdasági ellenőrző szerve. • Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés és az Állami Pénzügyi-, Gazdasági-, ellenőrző szerve. Ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak és kezelnek.

• Az ÁSZ elnöke ellenőrzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. • Véleményezi az államigazgatás számviteli rendjének továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Az APEH elnökére tett javaslatot és az Állami vagyonkezelő szervezet belső ellenőrzési szabályzatát. • Javaslatot tesz az ÁSZ dolgozóira. 7.Az állampolgári jogok OGY-i biztosának feladatai: • Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (általános ombudsman) feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása és kivizsgáltatása, valamint orvoslásuk érdekében intézkedések kezdeményezése. • A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (kisebbségi ombudsman) feladata a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása és kivizsgáltatása, valamint orvoslásuk érdekében intézkedések kezdeményezése. • Az

adatvédelmi biztos (adatvédelmi ombudsman) feladata, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltassa, valamint orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. • Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. • Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. • Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 8.A

Köztársasági elnök feladatai: • Képviseli a magyar államot. • A Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt. • Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. • Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását. • Kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját. • Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein. • Javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére. • Népszavazást kezdeményezhet. • Adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket. • Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. • Dönt az állampolgársági ügyekben. • Dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. • A fegyveres erők

főparancsnoka. • A Szent Korona Testület elnöke. 9.A Kormány feladatai: • Védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait. • Biztosítja a törvények végrehajtását. • Irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek, vagyis a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységüket. • Az önkormányzati miniszter közreműködésével, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. • Biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról. • Meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket. • Meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről. • Irányítja a fegyveres erők, a

rendőrség és a rendészeti szervek működését. • Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. • Közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt. • Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. 10.Az Alkotmánybíróság feladatai: • Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. • Elbírálja az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszt. • Intézkedik a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetéséről. • Dönt az állami szervek, az önkormányzat és más

állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetésében. • Értelmezi az Alkotmány rendelkezéseit és eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. 11.A bíróság feladatai: A Legfelsőbb Bíróság 1. elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, 2. elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, 3. a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, 4. a bíróságok rendkívüli és aránytalan munkaterhének megszüntetése, valamint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának elősegítése érdekében kijelöli az eljáró bíróságot, 5. eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben A Magyar Köztársaság bíróságai 1. védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezetek jogait és törvényes érdekeit, 2. büntetik a bűncselekmények elkövetőit, 3. ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességé 12.Az ügyészség feladatai: • A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. • Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. • A Magyar Köztársaság törvényei érvényre juttatásának, az alkotmányos felügyelet ellátásának és a törvényesség védelmének biztosítása vonatkozásában: 1. védi az Alkotmányban és más

jogszabályokban biztosított jogokat; 2. fellép az Alkotmány, a törvények, az egyéb jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei megtartása érdekében; 3. üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket; 4. részt vesz az Alkotmány és más jogszabályok iránti tisztelet erősítésében, a jogsértések, a bűnözés megelőzésében. Az ügyészség legismertebb tevékenysége, hogy képviseli a vádat a bírósági eljárásban, de ezen túlmenően: 1. a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (az ügyészség hatáskörébe tartozó bűnügyek nyomozása); 2. felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze (nyomozás feletti felügyelet); 3. törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; 4. gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat,

továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat; 5. törvényességi felügyeletet lát el a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, közreműködik a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban (a büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete); 6. közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nem peres eljárásaiban); 7. elősegíti, hogy a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák (ügyészi törvényességi felügyelet); 8. kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények üldözésére, eljár a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében; 9. ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély

kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat; 10. teljesíti a Magyar Köztársaságnak a Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat. 13.Az alapvető emberi jogok és kötelességek: • Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. • Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát Alapvető jogok: Az alábbi felsorolások a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján

mutatják be az (egyébként nemzetközi szerződéseknek megfelelően kötelezően biztosítandó) alapvető emberi jogokat, típusaik szerint csoportosítva. Kollektív szabadságjogok: A kollektív szabadságjogokat a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különböző célokkal létrehozott közösségek létezését és működését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. Ezek a jogok a következők: 1. Egyesülési jog 2. Gyülekezési jog 3. Szabad gondolatközléshez, illetve véleménynyilvánításhoz való jog 4. Gondolatszabadsághoz való jog 5. Lelkiismeret-szabadsághoz való jog 6. Vallásszabadsághoz való jog 7. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai Személyi szabadságjogok: Ahogy azt a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek) kimondja, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi

méltósághoz, és ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ezen túl a következő személyi szabadságjogok vannak rögzítve: 1. Személyes szabadsághoz való jog 2. Személyes biztonsághoz való jog 3. Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga 4. Jó hírnévhez való jog 5. Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog 6. Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog 7. Tulajdonhoz és örökléshez való jog Gazdasági, szociális és kulturális jogok: Ez a jogcsoport olyan társadalmi igények hatására jött létre, amelyek az államtól kifejezetten előre tervezett pozitív cselekvést kívánnak meg. Ezek vállalásával az állam a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a különböző mozgalmak, szakszervezetek és az egyházak követeléseinek tett eleget. 1. Munkához való jog 2. Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog 3. Egészséges környezethez, a

legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog 4. Szociális biztonsághoz való jog 5. A művelődéshez való jog 6. A tudományos és a művészi élet szabadságának joga 7. Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog A polgárok részvételi jogai: A részvételi jogok biztosítják az állampolgár számára az állami-társadalmi élet befolyásolásának lehetőségét, és értelemszerűen többnyire csak az adott állam állampolgárait illetik meg. Ezek a jogok a következők: 1. Népszavazás és népi kezdeményezés joga 2. Panaszjog 3. Választójog 3. Melyek a helyi önkormányzás alapelvei és milyen feladatai vannak a helyi önkormányzatoknak? 1, A központi állam és a helyi önkormányzat kapcsolata  Az Országgyűlés törvényben szabályozza  Helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, anyagi eszközeit.  Helyi

önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.  Az Országgyűlés a Kormánynak javaslatára felosztja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.  Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, elnevezéséről és székhelyéről.  A köztársasági elnök  Az érintett önkormányzatok kedvezményezésére dönt a városi cím adományozásáról.  Köztársasági biztost nevez ki meghatározott önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok ellátásának irányítására.  A kormány  A helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésére, a közigazgatási hivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.  Irányítja az államigazgatási feladatok ellátását és gondoskodik végrehajtásuk feltételeiről.  Dönt

az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkező vitában.  A helyi önkormányzatért felelős miniszter  Előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket.  Közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, főpolgármester, közigazgatási hivatal tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi döntések tervezeteinek előkészítésében.  Összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztési, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdaság kormányzati feladatok.  A miniszter  Rendeletben határozza meg a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, főjegyző, közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi

azok érvényesülését.  Tájékoztatja a helyi önkormányzatot az ágazatpolitikai célokról.  Helyi önkormányzattól adatokat és tájékoztatást kérhet, melyet az önkormányzat köteles teljesíteni.  Az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújthat. 2, A helyi önkormányzás általános szabályai, alapelvei Önkormányzati jogok  A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.  A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.  A helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, ill. egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a

feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.  A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.  A Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.  A helyi önkormányzat a törvény keretei között  Önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét.  Önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik.  Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal.  Érvényre juttatja a népfelség elvét.  Véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem

tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.  A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg (választópolgárokat). 3, A fővárosi önkormányzat szerkezete  Fővárosi és kerületi önkormányzatból áll.  A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak.  A képviselőtestület hivatalát jegyző, a közgyűlés hivatalát főjegyző vezeti.  A kerületi képviselőtestület városrészei önkormányzatokat hozhat létre. Feladatok  A kerületi önkormányzat területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről; általános iskolai nevelésről és oktatásról; egészségügyi és szociális alapellátásokról; valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról; a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon; valamint tereken, parkokban és egyéb

közterületeken közúti járművel történő várakozás biztosításáról (parkoló); a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényelüléséről.  A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik.  A fővárosi önkormányzat feladat és hatásköre különösen meghatározza a főváros városfejlesztési és város rehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét; ellátja a lakásgazdasággal kapcsolatos feladatokat; gondoskodik a katasztrófa megelőzéséről, valamint az egy kerületet meghaladó víz, egészséges víz, gáz, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról; közvilágításának biztosításában közreműködik; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről. Továbbá

biztosítja a településtisztaságot; kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet; közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat; közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában; fővárosi információs rendszert működtet. 4, A települési önkormányzat feladatai A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:  A településfejlesztés; településrendezés; épített és természeti környezet védelme; lakásgazdaság; vízrendezés és vízelvezetés; csatornázás; köztemető fenntartása; helyi közutak és közterületek fenntartása.  Helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkoló) biztosítása. 

Helyi tömegközlekedés; a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről; közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban; a foglalkoztatás megoldásában.  Gondoskodik az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, egészségügyi-, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról.  Közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.  Köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról.  A települési önkormányzat jogi személy.  A települési önkormányzati feladatokat a képviselő testület és szervei: polgármester,

képviselő testület bizottságai, részönkormányzat testülete, képviselő testület hivatala látja el. 5, A települési önkormányzat szervei a, Képviselő-testület  Szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább 6 ülést tart.  A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. Az ülés nyilvános Zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, fegyelmi büntetés kiszabása esetén, ha az érintett nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni (megjelent képviselők neve, napirend, tanácskozás lényege, szavazás eredménye, döntés) A jegyzőkönyvet a polgármester vagy a jegyző írja alá. A választópolgárok betekinthetnek a képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvébe  A

képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.  Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.  Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. b, Polgármester, alpolgármester, jegyző  A polgármester tagja a képviseló-testületnek.  A polgármester nem lehet köztársasági elnök, Alkotmánybíróság tagja, országgyűlési biztos, Állami számvevőszék elnöke, elnökhelyettes és számvevője, Kormány tagja, államtitkár, bíró, ügyész, más önkormányzat polgármestere vagy alpolgármestere, jegyző vagy aljegyző.  Polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat, képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.  A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választhat.  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a

feladatait.  A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát  A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; dönt azonban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. c, Képviselő-testület bizottságai  A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait.  A bizottság előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.  A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.  Bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.  Bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.  A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. d, Részönkormányzat testülete e,

Képviselő-testület hivatala  A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat; a közjegyzőségben tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét a közjegyzőség látja el. 6, A települési önkormányzatok társulásai  A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak.  Társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.  A törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja  A települési önkormányzatok képviselő testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A

társuló képviseló-testületek megállapodhatnak abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.  Hatósági társulás: A képviselő- testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre.  Intézményi társulás: Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak 2 vagy több községet, ill. várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.  Társult képviselő-testület: Települési képviselő-testület más települési képviselőtestülettel társult képviselő-testületet alakíthat. 7, A megyei önkormányzat feladata  A megyei önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető.  A körzeti jellegű

közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti település önkormányzata az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a megyei önkormányzatoktól átvállalhatja.  A közszolgálati feladatot ellátó intézmény átadását, átvételét megállapodásba kell foglalni.  A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen  Középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról; a történeti iratok gyűjtéséről, őrzéséről; megyei könyvtári szolgáltatásról; a megyei testnevelési sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról.  Egészségügyi intézetben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról.  A megyei idegenforgalmi értékek feltárásairól; részt vesz a területi

információs rendszer kialakításában.  A megyei önkormányzat szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, ill. amelyeknek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit.  Biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését.  Bevételeivel szabadon gazdálkodik.  Közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat. 8, A megyei önkormányzat szervezete  A megyei önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli. A megyei önkormányzat elnökét a megyei közgyűlés titkos szavazással választja.  A megyei közgyűlés tisztségviselői: elnök, alelnök.  A megyei közgyűlés köteles megalakítani a pénzügyi bizottságát.  A hivatal vezetőjét, vagyis a megyei főjegyzőt a megyei közgyűlés nevezi ki

határozatlan időre. Vörös Zita voroszita86@gmail.com 4.tétel 4. Milyen megoldási lehetőséget kínál a szociális törvény az alábbi társadalmi problémákra? Információtartalom vázlata − A társadalom elöregedése − Hajléktalanság − Jövedelemhiány − Munkanélküliség − Lakásfenntartási problémák − Beteg hozzátartozók ellátása − Krízisek, természeti csapások − Haláleset a családban ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- A Szociális törvény (1993. évi III tv – SzT) meghatározza a szociális ellátások formáit, szervezetét és a jogosultság feltételeit. Kimondja, hogy a szociális ellátás biztosításában az állam és a helyi önkormányzatok is felelősséget vállalnak, ha az egyént önmaga vagy közvetlen környezete nem tudja megfelelően támogatni. Pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások formájában,-

amelyek lehetnek rendszeresek vagy rendkívüliek, - a SzT. lehetőséget kínál a különböző társadalmi problémák enyhítésére. Ilyenek: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. A társadalom elöregedése Hajléktalanság Jövedelemhiány Munkanélküliség Lakásfenntartási problémák Beteg hozzátartozók ellátása Krízisek, természeti csapások Haláleset a családban I. A társadalom elöregedése 1. Az alacsony jövedelmű idősek számára pénzbeli ellátást biztosít a SzT, az időskorúak járadékát. A jogosultságot az önkormányzat jegyzője állapítja meg 3 esetben lehetnek jogosultak az idősek: a) családban élő nyugdíjas korú, akinek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, (A nyugdíjminimum 2011-ben 29500,- Ft.) b) az egyedülálló, nyugdíjas korú, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 95%-át, c) az

egyedülálló, 75. évét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át. (Az összeg a)-c)-ig emelkedik, kb.20-30E Ft) 2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások idősek részére, akik egészségi vagy szociális helyzetük miatt gondozásra vagy segítségre szorulnak: - - - II. házi segítségnyújtás (alapszolgáltatás): otthonukban segítenek az önálló életvitelben (időseknek, betegeknek, akik részben képesek magukat ellátni) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (alapszolgáltatás): azoknak, akik önálló életvitelre képesek (idősek és betegek), de krízishelyzetben segítségre szorulnak nappali ellátás (alapszolgáltatás): a hajléktalanoknak és akik részben képesek csak ellátni magukat, azoknak biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, higiéniai szükségleteik kielégítésére, igény szerint napközbeni étkeztetésre. idősek otthona (szakosított

ellátás): ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézmény, az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek elhelyezésére és ellátására. Háromszori étkezésről, mentális gondozásról, egészségügyi ellátásról, az ellátott lakhatásáról, szükség esetén ruházatról gondoskodik. időskorúak gondozóháza (szakosított ellátás): átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, amely azoknak az időskorúaknak, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni Hajléktalanság Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások: a) alapszolgáltatások: étkeztetés: legalább napi egyszeri meleg étkezés azoknak, akik ezt nem képesek biztosítani. utcai szociális munka: az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, az ehhez szükséges intézkedések

megtétele. nappali ellátás: (ld fent) b) szakszolgáltatások: - hajléktalanok otthona: akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható, és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. - --- rehabilitációs intézménye: azoknak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek szociális ellátása ily módon indokolt, és akik önként vállalják a rehabilitációs célú segít programban való részvételt. - --- éjjeli menedékhelye: az önellátásra és közösségi együttlét szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását teszi lehetővé - --- átmeneti szállása: lakhatási lehetőséget nyújt azoknak, akik a szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. III. Munkanélküliség 1. Aktív korúak

ellátását a jegyző állapítja meg Az kaphatja, aki: - aktív korú (18 éves és nyugdíjaskor közöttiek) - ÉS munkanélküli, - ÉS megélhetése máshogy nem biztosított, (1 főre eső jövedelem max. a nyugdíjminimum 90%-a) - ÉS: o egészségkárosodott VAGY o megszűntek más ellátásai (pl. álláskeresési tám, nyugdíj, GYES, stb), de a munkaügyi kp.-tal együttműködött Az aktív korúak ellátásának 2 típusa: - bérpótló juttatás VAGY rendszeres szociális segély. Rendszeres szociális segélyt kap az aktív korú, ha egészségkárosodott, kiskorú gyermeket nevel, vagy körülményei alapján jogosultnak minősül. Ha nem jogosult az aktív korú rendszeres szociális segélyre, akkor bérpótló juttatást kap, emellett köteles a munkaügyi központtal együttműködni. IV. Jövedelemhiány A jövedelemhiány általában együtt jár az említett többi társadalmi problémával. 1. Jövedelemhiány esetén adható pénzbeli ellátás a rendszeres

szociális segély Erre egy családban egy jogosult lehet. 20-60%-a adható természetben is, ha a családban a gyermeket védelembe vették. 2. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díj, illetve a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, valamint a családi szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő támogatás. Gazdálkodást segítő támogatások: földhasználat, mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, munkaeszközök, szaktanácsadás és szakképzés. Ezek az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. További természetbeni ellátások: - közgyógyellátás (jegyző hatásköre) – 1 éves igazolványt kap a rászorult, bizonyos gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ingyenesek - egészségügyi szolgáltatás szociálisan rászorulóknak (jegyző hatásköre) – a jövedelem a nyugdíjminimum 120%-át, egyedül élőnél 150%-át nem haladja meg, vagyona sincs,

annak 1 éves bizonyítványt állítanak ki eü. ellátásra - adósságkezelési szolgáltatás (önkormányzat hatásköre) – ld. lakásfenntartási problémák 3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátás a rászorulók étkeztetése (ld hajléktalanság) Lakásfenntartási problémák V. 1. A lakásfenntartási támogatást az önkormányzat képviselőtestülete állapítja meg Ennek 3 fajtája lehet: a) Normatív lakásfenntartási támogatás b) adósságkezelési szolgáltatáson belül (ld. ott) c) helyi lakásfenntartási támogatás (az önkormányzat rendelete alapján) Normatív lakásfenntartási támogatás jár, - ha az 1 főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át nem éri el (ami jelenleg 42500 Ft) - ÉS a fenntartási költség a háztartás összjövedelmének több, mint 20%-a. Az elismert lakásnagyság: a) 1 lakó esetén: 35 nm, b) 2 személy: 45 nm, c) 3 személy: 55 nm, d) 4 személy: 65 nm, e) 4-nél több: lakásnagyság és minden további

személy után + 5-5 nm. Az elismert költség 450 Ft/nm. A támogatás összege min. 2500 Ft Természetbeni juttatások: - az energiafelhasználási támogatás, amely a gázárakra kedvezményt biztosít a rászorulóknak. Külön jogszabály rendelkezik róla - az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat biztosítja annak, akinek • az adóssága meghaladja az 50000 Ft-ot, és akinek az alább felsorolt adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy • a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá • akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint • aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési

önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az 2. adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. VI. Beteg hozzátartozók ellátása 1. Pénzbeli ellátás: Ápolási díjat kaphat, aki nagykorú, és otthonában tartósan ápolja beteg hozzátartozóját. A jegyző állapítja meg, ha a beteg: - súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti. Ennek összege 29-38 E Ft. A

képviselőtestület állapítja meg, ha a beteg: - tartósan beteg 18 éven felüli. Összege 23500 Ft. Az ápolási díj szolgálatidőnek minősül, és járulékköteles. Az ápolás mellett max 4 órában dolgozhat a jogosult. 2. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások: Alapszolgáltatások: - közösségi ellátások: célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. - támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével. Szakosított ellátások: Ha a beteget hozzátartozója nem tudja otthon ápolni, intézményekben is elhelyezhetik: ápolást, gondozást nyújtó intézmények: idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek vagy

fogyatékos személyek otthona rehabilitációs intézmények: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek vagy fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: időskorúak vagy fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek vagy szenvedélybetegek átmeneti otthona lakóotthon: pszichiátriai betegeket vagy fogyatékos személyeket befogadó intézmény VII. Krízisek, természeti csapások Rendkívüli élethelyzetben - pl. betegség, elemi kár, megélhetési problémák átmeneti segélyt állapíthat meg az önkormányzat képviselőtestülete A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az a nyugdíjminimumnál, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. Formái: ren dszeres (pl jövedelemkiegészítő támogatás, rendszeres nevelési támogatás), alka

lmankénti (pl. gyógyszertámogatás, eü szolgáltatások támogatása) VIII. Haláleset a családban 1. Temetési segélyt ad az önkormányzat képviselőtestülete annak: - aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy - tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság 1 főre eső jövedelemhatára a nyugdíjminimumnál, egyedül élő esetén annak 150%-ánál nem lehet alacsonyabb. A segély összege: a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10% - 100%-a. 2. Természetbeni ellátás a köztemetés, - ha nincs hozzátartozó, aki az eltemetésről gondoskodjon, az önkormányzat intézkedik; ha rászorult a hozzátartozó, méltányosságból elengedhetik a köztemetés költségeit. 5. tétel Értelmezze a szociális törvényben szabályozott természetben nyújtott ellátások

fogalmát, funkcióját! − A természetbeni támogatások előnyei, hátrányai − Természetben is nyújtható pénzbeli támogatások − Gazdálkodást segítő támogatás − A köztemetés − A közgyógyellátás − Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság − Az adósságkezelési szolgáltatás − Az adósságcsökkentési támogatás − Az energiafelhasználási támogatás A természetbeni támogatások előnyei, hátrányai. Amikor a támogatás a maga természetes formájában biztosítja a szükséglet kielégítését – termék, illetve szolgáltatás útján – ezeket összefoglalóan természetbeni juttatásoknak nevezzük. A pénzbeli és természetbeni támogatások ötvözete az ún „címkézett pénz”, azaz az utalvány (voucher) – az utalvány olykor csak a természetbeni juttatás lebonyolításának technikai segédeszköze (pl. tejjegy, élelmiszerutalvány) Hátrányai: - a kedvezményezettek áron alul eladhatják az

utalványt, hogy szabadabban felhasználható pénzhez jussanak, így a segítség nem éri el a célját - a másik probléma az, ha az utalványt beváltó hely visszaél a szolgáltatással (pl.: magasabb árat számol, vagy rossz minőséget ad) - ez az eljárás sérti a rászoruló választási szabadságát, és azt az érzést sugallja, hogy a támogató nem bízik meg a rászorulóban (fokozott kontroll, a rászoruló „lefokozása gyermekké”), hogy a kapott jövedelmet arra fogja fordítani, amit a társadalom fontosnak tart Előnyei: - utalványos megoldások esetében a fogyasztó szabadon vagy bizonyos korlátokkal fogyaszthat terméket vagy szolgáltatást, amelyért egyáltalán nem fizet, vagy csak csökkentett árat (pl. gyógyszertámogatásnál) - az ellátást biztosító számára az utalványos megoldás – bár nagyobb költségekkel jár, hiszen az utalványokat ki kell nyomtatni, stb. – mégis biztosabb, mert korlátozhatja és meghatározhatja,

hogy a rászoruló milyen termékeket fogyasszon Természetben is nyújtható pénzbeli támogatások Természetbeni szociális ellátásként nyújtható, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély. Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. Lakásfenntartási támogatás: A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás fenntartásával kapcsolatos

rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból állapítható meg. Alanyi jogon jogosult az a személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül. A támogatást az adósságkezelés időtartamára állapítják meg Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. Átmeneti segély Azon személyek számára nyújtható, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerültek és önmaguk, illetve családjuk fenntartásáról nem tudnak gondoskodni (betegség, elemi kár). A segély adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel Alkalmanként gyógyszertámogatás, havi

rendszerességgel jövedelemkiegészítő támogatás. Temetési segély A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a

létfenntartását veszélyezteti. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Gazdálkodást segítő támogatás Gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen, a földhasználati lehetőség, a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgó eszközök, a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása. Továbbá természetbeni ellátás a köztemetés, a közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és az adósságkezelési-szolgáltatás. Köztemetés A haláleset helye szerinti illetékes önkormányzatnak kell gondoskodnia, annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs temetésre kötelezhető

hozzátartozója. Közgyógyellátás Az illetékes önkormányzat jegyzője a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapotának helyreállításához és ehhez kapcsolódó költségeinek csökkentéséhez közgyógyellátási igazolványt állíthat ki egy évre. Az igazolvány birtokosa térítésmentesen jogosult a tb. által támogatott gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket igénybe venni Csak egy listán szereplő gyógyszerek adhatók így ki. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. A szociális rászorultság

igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek időtartama 1 év. Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek - az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az alább felsorolt adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy - a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá - akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint - aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által

megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságcsökkentési támogatás A települési önkormányzat adósságcsökkentési támogatást és hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatást nyújt, a területén állandó lakhellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó személyek, illetve családok részére lakhatással összefüggő hátralékuk rendezéséhez. Adósságcsökkentési támogatásra az a személy jogosult, akinek adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, fennálló tartozása legalább hat havi. Vállalja továbbá az adósság és az önkormányzat által megállapított támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása jövedelem és vagyonvizsgálathoz kötött. Az állam által dotált adósságkezelési program

keretébe az alábbi adósságok tartoznak: • a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhőszolgáltatási, víz-és csatornahasználati, szemétszállítási több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás) • közösköltség-hátralék, • lakbérhátralék, • hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, lakáscélú hitel esetében legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás - lakáscélú hitel kivételével - egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás

visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. Energiafelhasználási támogatás Az energiafelhasználási támogatás a gázfogyasztáshoz, a földgázalapú hőfelhasználáshoz és a távhőfelhasználáshoz külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott támogatás. Energiafelhasználási támogatásra jogosult a gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének három és félszeresét. (2011.-ben 28 500 x 35 = 99 750 forintot) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem

megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. 6. Értelmezze a szociális törvény által szabályozott alapszolgáltatások előnyeit, hátrányait! A szolgáltatások célja: A rászorulók részére az állam és az önkormányzatok közösen biztosítják a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. Alap és szakosított formában is történhet az ellátás. A szakosított ellátási kötelezettség függ a település létszámától Az ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást kérelmezni kell. Alapellátások: Az alapellátások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket folytathassák, valamint egészségi-, és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Az alapszolgáltatások körében a települési

önkormányzatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan emberek számára nyújtanak szolgáltatásokat. Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás: melynek lényege az aprófalvakban, külterületeken élők számára a település intézményhiányából származó hátrányok enyhítése. Étkeztetés: melynek keretében a legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni azoknál, akik maguk vagy eltartottjuk számára ezt nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás: keretében kell gondoskodni, azokról az időskorúakról, akik otthonukban önerőből nem képesek magukat ellátni, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek de amúgy képesek önmaguk ellátására. Ugyancsak ezen szolgáltatás

keretében kell gondoskodni azokról, akik egészségi állapotuk miatt ezt igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Családsegítés: mely által nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek, módszereinek alkalmazásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségek jólétéhez, fejlődéséhez, szociális környezetükhöz való alkalmazkodásához. A közösségi ellátások: célja a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetében történő gondozása továbbá

gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátása, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével. Utcai szociális munka: tevékenysége az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, az ehhez szükséges intézkedések megtétele. Nappali ellátás: hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, 1) Tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy időskoruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, 2) Tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve

szenvedélybetegek, 3) Harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. 7. Ismertesse a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátások célcsoportjait, az ellátások formáit és tartalmát! A szakosított ellátások célcsoportja: ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknál lés helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakosított ellátási formák típusai: 1) Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 2)

Rehabilitációs intézmények 3) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 4) Lakóotthonok 1)Ápolást, gondozást nyújtó intézmények az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek elhelyezésére és ellátására szolgál. Ezekben az intézményekben gondoskodni kell a napi legalább háromszori étkezésről, mentális gondozásról, meghatározott szintű egészségügyi ellátásról, valamint az ellátott lakhatásáról, szükség esetén ruhát és egyéb textília (törölköző, ágynemű, stb.) biztosításáról Ilyen ápolást, gondozást nyújtó intézmény típus: a) Az idősek otthona, ahol a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását végzi. Az otthonban a 18 életévét betöltött személy is felvehető, ha betegség miatt nem tud önmagáról gondoskodni. b) A pszichiátriai betegek otthona, amely azt a krónikus pszichiátriai beteget látja el aki az ellátás igénybevételének

időpontjában nem veszélyeztető állapotú akut gyógykezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. c) Szenvedélybetegek otthona, szomatikus és mentális állapotot stabilizáló, illetve javító kezelést igénylő, önálló életvitelre időlegesen nem képes személyek gondozását végzi, ha kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorulnak. d) A fogyatékos személyek otthona, ahol az a fogyatékos személy gondozható, akinek oktatásra, képzésre, gondozásra, csak intézményi keretek között van lehetőség. e) A hajléktalanok otthonában azokat a hajléktalan személyeket gondozzák, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményekben nem biztosítható és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. 2)Rehabilitációs intézmények célja, hogy az intézményben lakók önálló életvezetési képességeit

kialakítsa, vagy helyreállítsa. Ilyen rehabilitációs intézmény: a) a pszichiátriai betegek, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye, amely azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteg látja el, aki rendszeresen vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozásra nincs más mód. Az intézményen a gondozottak részére képzési, munkajellegű vagy terápiás foglalkozást szerveznek és előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket. b) A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérést, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást. c) A hajléktalan emberek rehabilitációs intézménye azoknak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek szociális ellátása indokolt, és akik önként

vállalják a rehabilitációs célú segítőprogramban való részvételt. 3)Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye kivételével – ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Ebbe az intézményi körbe tartozik: a) Az időskorúak gondozóháza, amely azoknak az időskorúaknak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyeknek biztosítanak ellátást, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. b) A fogyatékos személyek gondozóháza azoknak a fogyatékos személyeknek biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. c) A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben, vagy a

családban nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre, vagy fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem indokolt. d) A szenvedélybetegek átmeneti otthona azon személyek elhelyezésére szolgál, akiknél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. e) A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye az önellátásra és közösségi együttlét szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. f) A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan embereknek nyújt lakhatási lehetőséget, akik a szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. A Lakóotthon olyan 8-12., esetleg 14 pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó

intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. Típusai: a pszichiátriai betegek -, szenvedélybetegek -, valamint a fogyatékos személyek lakóotthona. 8. tétel Milyen lehetőségei vannak a személyes gondoskodást igénybe vevőnek érdekei védelmére? Az emberi jogok megjelenítése az alkotmányban: - - Az emberi jogok körébe azok az alapvető jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy melyik állam polgárai, és hogy éppen hol tartózkodnak. Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen joga, azaz senki által, az állam által sem vonató el, és az ember sem mondhat le róla. Az emberi jogok olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint

gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. Az érdekek érvényesülése a segítő folyamatban: - Az Etikai Kódex az, mely magába foglalja az érdekek érvényesülését a segítő folyamatban, és a szociális munka gyakorlását meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazz Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában résztvevők értékeinek emberi méltóságának megőrzését (helyreállítását) és kiteljesítését szolgálja. A szociális munkát végző felelőssége a kliensekkel, egymással, munkaadókkal, egyéb szakmák képviselőivel és a társadalom más tagjaival való együttműködésre terjed ki. A szociális munkát végző felelősséget vállal a kliensek érdekeinek érvényesítésében – azok beleegyezésével, vagy felkérésére. A szociális munkát végző a kliens függőségi helyzetével nem él vissza. Munkája során a

segítségnyújtás a döntő, és csak ennek részeként, az együttműködés érdekében végez kontroll tevékenységet. A szociális munkát végző a kliens érdekeit képviseli, de ez nem sértheti más érdekeit. A kliens és a szociális munkát végző kapcsolata a bizalmon alapul. Amennyiben az intézmény működése lehetővé teszi, a kliens választhat szociális munkát végzőt, ugyanakkor vele a segítő kapcsolatot bármikor megszakíthatja. A kliens számára készített, illetve juttatott javakból a szociális munkát végző semmiképpen nem részesülhet. A szociális munkát végző tájékoztatja a klienst az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A klienstől semmiféle juttatást, szolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. A szociális munkát végző munkája során a kliens érdekeit tartja elsődlegesnek. Ez azonban nem sértheti saját egyéni, állampolgári, magánéleti érdekeit, jogait. A gyermekek jogainak

érvényesítése a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások során: Gyermeki jogok: - - - - 6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. (4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. (5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben

tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. (6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. 7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában -

a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. (3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz. (5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára,

egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. Gyermekjóléti szolgálat: - A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely- nem a szolgálat által nyújtott – szolgáltatáshoz. - A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak szervezéséről, működéséről, vagy az önálló helyettes szülők foglalkoztatásáról. Gyermekvédelmi ellátás: - A gyermeke védelem a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. Alapvető jogok,

melyek a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat igénybe vevőket megilleti: - - - - Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű szolgáltatásra, valamint az egyéni szükségletei, speciális helyzete, vagy állapota alapján az egyéni ellátásra, illetve az egyenlő bánásmódra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény vezetője köteles biztosítani, hogy az ellátott adataihoz, az egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkhoz illetéktelen személy ne jusson hozzá. A szolgáltatásban részesülőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismerésére. Az intézmény vezetője évente tájékoztatót köteles készíteni. A

szociális szolgáltatások biztosítása során az intézmény valamennyi dolgozója köteles az ellátottakat megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. A tájékoztatáshoz való jog Panaszjog A kliens helye a szociális intézményekben, mint szervezetekben: - A szociális intézmények típusai: I. A biztosítási típusú rendszer: egészségügyi ellátások baleseti ellátások betegségi-anyasági ellátások nyugellátások munkanélküli ellátások - II. A segélyezési rendszer pénzbeli ellátások természetbeni ellátások személyes gondoskodást nyújtó ellátások családi pótlék III. Önkéntes, - magán, - és kiegészítő biztosítások rendszere nyugdíj és egészségbiztosítás A szociális törvény határozza meg az állam által biztosított különféle szociális ellátások formáit, szervezetét és szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit is. A jogosultság feltétele általában

a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj (nyugdíjminimum) összegéhez igazodik. A támogatások nagy része normatív alapon jár a rászorulóknak Az érdekvédelem lehetőségei a személyes gondoskodás igénybe vétele során: - Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A rászorulók részére az állam és az önkormányzatok közösen biztosítják a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. Alap és szakosított formában is történhet az ellátás. A szakosított ellátás kötelezettségei lélekszámtól függ. Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást kérelmezni kell. Alapellátások: az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi-, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Az alapszolgáltatások körében a

települési önkormányzatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan emberei számára nyújtanak szolgáltatásokat. Alapszolgáltatások pl.: falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, házi segítségnyújtás, családsegítése, utcai szociális munka, étkeztetés, Szakosított ellátások: ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakosított ellátási formák típusai: 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények – idősek otthona, szenvedély betegek otthona 2. Rehabilitációs intézmények – pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek reh int 3. Átmeneti elhelyezést nyújtó int – időskorúak gondozóháza, hajléktalan személyek átmenti

szállás 4. Lakásotthon – szenvedély betegek- fogyatékos személyek – pszichiátriai betegek lakóotthona Az ellátottjogi képviselő feladati és jogosultsága Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, - a

jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok

felé, korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátott jogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátott jogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja. Az ellátottjogi képviselő jogosult: - - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. A gyermekjogi képviselő feladatai és jogosultsága - - - - - -

- A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében, és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. Segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, Segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezései értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, Meghatározott esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve a fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérésre alapján, Eljár az érdekképviseleti fórum megkeresése alapján, A gyámhivatal kirendelése alapján

képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. A gyermekjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozója a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhesse. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve

a Képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. Az érdekérvényesítés etikai dilemmái - Ki a kliensem? Mit tehetek érte és vele? Az Etikai Kódex irányt mutat a szociális munkásnak az érdekérvényesítés kapcsán felmerülő dilemmák útvesztőiben. A szakember munkája során etikai dilemmák sorával találja szembe magát, ezeket fel kell oldani – etikai kódex ok-okozat folyamatos

vizsgálata Beavatkozás dilemmája! - van-e jogom beavatkozni másik ember életébe? - igen vannak helyzetek, amikor be kell avatkozni! Elkötelezettség dilemmája – egy-egy adott szituációban, konfliktus helyzetben ki mellé kell állnunk, ki mellett kell elköteleznünk magunkat, hogyan foglaljunk állást, milyen érdekeket kövessünk? – a segítő mindig a gyengébb oldalon kötelezi el magát! 9. Értelmezze a szociális problémák pénzbeli ellátásokkal történő megoldásának előnyeit, hátrányait! 1, A rászorultság szerinti és az alanyi jogon nyújtott támogatások előnyei, hátrányai Előnyei:  Anyagi hozzájárulással segít a rászorulókon,  Segítik a gyermek egészséges fejlődését,  Segíti a gyermek saját családjában való felnövését,  Tartós vagy átmeneti nevelésben felnőtt fiatalok segítése  Családi környezetben való felnevelés. Hátrányai:  A támogatás máshoz van kötve (pl.: kiegészítő

gyermekvédelmi támogatás),  A támogatás össze nem fedezi a gyermek teljes körű szükségleteinek ellátását,  Ahhoz, hogy valaki támogatást kapjon, szociális hátrányba kell kerülnie (pl. rokkantság),  Szociális hátránya miatt nem fogadja el a társadalom. 2, Az időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, ill. alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A települési önkormányzat jegyzője időskorúak járadékában részesíti azt  A 62. életévét, ill a reá irányuló nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (2011.jan1-től 28500 Ft)  Az egyedülálló,

62. életévé, ill a reá irányuló nyugdíjkorhatárt betöltött, de a 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át.  Az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. A járadék előnye:  Segíti a meghatározott kort elérő személyek anyagi helyzetét. A járadék hátránya:  Meg van határozva, hogy mennyi idő után kapható. 3, A rendszeres szociális segély Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján  Egészségkárosodott személyeknek minősül (aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztettem, ill. legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy aki a vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül), vagy  Az 55.

életévét betöltötte, vagy  14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Az 55. életévét betöltött, és a 14 éven aluli gyermeket nevelő szülőnek a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha a aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja; vagyis az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásban veteti magát, a beilleszkedő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi

összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-ának szorzatával. Ha a rendszeres szociális segély összege a havi 1000 Ft-ot nem éri el, a jogosult részére 1000 Ft összegű ellátást kell megállapítani. A segély előnye:  Segíti a hátrányos helyzetbe került személyek megélhetését. A segély hátránya:  Egy háztartásban csak egy személy jogosult rá,  Ahhoz, hogy jogosult legyen a támogatásra szociális hátrányos helyzetbe kell kerülni. 4, Az ápolási díj Az ápolási díj a tartósan

gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj összege nem kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. Az ápolási díjat ebben az esetben az ápolást végző személy települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. A települési önkormányzat ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltötte, tartósan beteg személy gondozását végzi. A díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetében az a fenti összegek és a jogosult

részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az 1000 Ft-ot nem éri el, a jogosult részére 1000 Ft összegű ápolási díjat kell megállapítani. Az ápolási díj előnye:  A rászorulók segítéséért havonta utalnak a segítőnek pénzt. Az ápolási díj hátránya:  Egész nap figyelni és gondoskodni kell a rászorulóról.  Az összeg nem elégíti ki a segítő teljes körű szükségleteit. 5, A lakfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból állapítható meg.  Alanyi jogon jogosult az a személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül.  Normatív alapon jogosult az a személy,

akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%át meghaladja.  Méltányosságból az önkormányzat rendeletében meghatározottak alapján. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi összege az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.( 2009-ben 1m2= 450 Ft) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság  A háztartásban egy személy lakik, 35 m2  A háztartásban két személy lakik, 45 m2  A háztartásban három személy lakik, 55 m2  A háztartásban négy személy lakik, 65 m2  Ha négy személynél több lakik a háztartásban, az előző pontban megjelölt lakónagyság és minden további személy után 5-5 m2  De legfeljebb a jogosult

által lakott lakás nagysága (ha az kisebb területű, mint az elismert lakásnagyság) Alanyi jogon, ill. a normatív alapon megállapított lakásfenntartási támogatás havi összege a lakásfenntartás elismert összegének 30%-a, ha a jogosult háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át. A fenti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és támogatás mértékének sorozata, de nem kevesebb, mint 2500 Ft. A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni. A támogatás előnye:  Segíti a rászorulók anyagi helyzetének helyreállítását. A támogatás hátránya:  Az összeg nem fedezi a személy teljes körű szükségleteit. 6, Az átmeneti segély Azon személyek számára nyújtható, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerültek és önmaguk, ill. családjuk

fenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni A segély adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel is. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, ill. az egészségbiztosítás általa nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelem-kiegészítő támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. A segély előnye:  Jövedelem-kiegészítő támogatást nyújt azok részére, akik anyagi problémákkal küzdenek. A segély hátránya:  Nem minden esetben utalják havi jelleggel. 7, A temetési segély A települési önkormányzat állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, ill. családja

létfenntartását veszélyezteti A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. A segély előnye:  A hozzátartozónak anyai támogatással segít eltemetni a meghalt személyt. A segély hátránya:  Nem minden esetben elegendő összeget állapítanak meg. 8, A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A települési önkormányzat jegyzője a gyermek számára rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó

havi jövedelem összege nem haladja meg. a, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (2011.jan1-> 28500 Ft)  Ha a gyermekét egyedülálló szülő, vagy más törvényes lépviselő gondozza,  Ha a tartós beteg, ill. súlyos fogyatékos gyermekét nevelő szülő gondozza saját háztartásában,  Vagy bizonyos feltételek esetén a nagykorú gyermek, ha a család vagyonának mértéke nem haladja meg a törvényben előírt mértéket. b, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének  ba, 120%-át  az a, pont alá nem tartozó esetekben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult  A Gyvt-ben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,  A Gyvt-ben meghatározott egyszeri támogatásnak  A külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére Gyermekétkeztetés

esetén  A bölcsődés, óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,  Az előzőek alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,  Három- vagy több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,  a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményenként kell biztosítani. Egyszeri támogatás  A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósít.  Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2006 és 2007

évben 5000 Ft.  A 2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A Gyvt-ben és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények  A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.  A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV Törvény szerint ellátások (babakötvény) Az ellátás előnye:  Segíti a hátrányos helyzetben lévő családok anyagi helyzetét  Segíti a gyermek családi környezetben való fejlődését  Segíti a gyermekcsaládból történő kiemelésének megelőzését.  Nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje

szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. évének betöltéséig; valamint ha felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még be nem töltötte. Az ellátás hátránya:  „Kisebbrendűség érzése”: a kortársai nem fogadják el, megkülönböztetik 9, Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás  A támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.  A támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője határozatlan időre állapítja meg. A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a.  A pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 Ft A

2006 évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A támogatás előnye:  Segíti a család anyagi helyzetének helyreállítását,  A támogatást gyermekenként havi szinten utalják ki. A támogatás hátránya:  Más támogatáshoz van kötve (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény),  A költség nem fedezeti a gyermek havi ellátásának a költségeit. 10, A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott mértékű támogatást állapíthat meg annak a 18 éven aluli gyermeknek, akinek családja időszakonként létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, valamint kérheti a támogatást  Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya, gyermeke megtartása érdekében,  A születendő gyermek fogadásához kapcsolódó

kiadásokra tekintettel,  Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,  Családba visszakerülés elősegítéséhez,  Hosszantartó betegséghez kapcsolódó költségek enyhítésére,  Iskoláztatási kiadások mérséklésére. A támogatás előnye:  A család anyagi helyzetének helyreállítása,  Családi körülmény,  A gyerek iskoláztatásának elősegítése. A támogatás hátránya:  Vérszerinti családjától való elszakadás,  Szerepek keveredése,  Megkülönböztetés. 11, A gyermektartásdíj megelőlegezése A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha  A bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban megállapította,  A tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlenné vált (legalább 3 hónapig) és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani.  A gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem

ne érje el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét  2007. febr 15-ig 26838 Ft, február 15-től 27130 Ft  A kérelmet a gyermek törvényes képviselője, vagy a nagykorú gyermek (aki középfokú nappali iskolai tanulmányokat folytat) nyújthatja be. Nincs helye a tartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett  Lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonossága alapján nem érvényesíthető, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy a jogosulttal közös háztartásban él,  Részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át meghaladja, vagy lejárt tartásdíj esetén. A megelőlegezés megszüntetése  A gyermek a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül,  A gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint

tanulmányokat nem folytat,  A gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,  A kötelezett meghalt. A megelőlegezés előnye:  A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges szükségletek kielégítése A megelőlegezés hátránya:  A havi összeg nem elegendő a gyermek teljes körű ellátására. 12, Az otthonteremtési támogatás Célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatását elősegítse. Mértékét a nevelésben eltöltött évek és a fiatal felnőtt vagyona alapján kell eldönteni. Az összeget úgy kell meghatározni, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén a vagyonnal együtt érje el:  4 év alatti nevelés esetén a mindenkori öregségi nyugdíj 40-szeresét,  4 évet meghaladó nevelés esetén az öregségi nyugdíj 50-szeresét,  5 évet meghaladó nevelés esetén az öregségi

nyugdíj 60-szorosát.  A fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás felhasználásáról a szerződés (pl.: bérleti szerződés) megkötésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan elszámolni.  A gyámhivatal határozata alapján a települési önkormányzat jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja.  A gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra. A támogatás előnye:  Segíti a tartós vagy átmeneti nevelésben felnőtt fiatalok lakáshoz jutását. A támogatás hátránya:  Nincs, vagy csak nagyon kevés vagyonnal rendelkeznek. 10. Milyen jogok illetik meg a gyermekeket? Melyek a szülők legfontosabb jogai és kötelezettségei? A családok szerepe a

gyermeknevelésben A család hagyományos értelemben egy olyan elsődleges csoport, amelybe az egyének beleszületnek, s amely intim kapcsolataival hozzájárul fizikai és lelki védelmükhöz. Érdemes átgondolni, hogy milyen különbség van a családi nevelés és a családi szocializáció között. A nevelés mindig tudatos, tervezett, pozitív irányú változások elindítója, míg a szocializáció a spontán történéseket, folyamatokat is magában foglalja. A gyermeket alakító társas hatások közül kiemelkedik a család fontossága, hiszen, ez a legelső és érzelmileg mindvégig a legjelentősebb közösség életünkben, mely a társas viselkedés szokásrendjébe vezet bennünket. Az egyén és a társadalom közti közvetítő kiscsoport A kultúra szokásait, szabályait, a külső elvárásokat jórészt itt tanuljuk meg. A szocializáció, a társas együttélés szabályainak elsajátítása kiscsoportokhoz kötött. Ilyen mikromiliő, társas közeg a

család is Az itt alakuló kapcsolatainak jellemzője a személyesség és a kölcsönösség. A család elsődlegessége a szocializáció folyamatában azt jelenti, hogy • A legkorábbi időszaktól kezdve hat a fejlődő emberre. • Érzelmi jellemzői, a benne lévő kapcsolatok erőssége meghatározza és diszpozicionálja a későbbi kapcsolatainkat (A szülő és a gyermek közötti kapcsolat minden későbbi emberi kapcsolat alapmintája). • Az értékek, elvárások, szokások, szabályok elsődleges közvetítője. A primer szocializációs alapozásra épül a tudatos családi nevelés. Tehát érdemes hangsúlyoznunk, hogy állandóan kétfajta hatás érvényesül a családban: A rejtett, spontán megnyilvánuló, akaratlanul is közvetített hatások, ↓ melyek az együttélés során a gyermeket érő benyomásokat rejti magában, tapasztalatait, a légkör jellemzőit, a nevelési stílus, a kommunikáció jegyeit, melyeket tükröz a gyermek viselkedése,

másokhoz való viszonya is. Valamint a tudatosan irányított és közvetített nevelési hatások, ↓ melyek a gyermeknevelési elképzeléseket, ideálokat, a megvalósuló nevelési módszerek hatásait jelentik, s melyek a gyermek magatartásmódjait, értékrendszerét szilárdítják meg. A családi nevelés a többi, intézményes neveléshez képest kevésbé szervezett, sokkal inkább intuitív, rögtönzéseken alapuló, de mégsem spontán. A család funkciói: A család egyrészt önmaga, másrészt a társadalom számára meghatározott funkciókat lát el. A család funkciói: • Pszichoszociális (közösségi-érzelmi) funkció • Szocializációs funkció • Szellemi-kulturális funkció • Gondozó-ellátó funkció • Gazdasági (termelő-fogyasztó) funkció • Reprodukciós funkció • Közéleti-politikai funkció A pszichoszociális funkció (a felnőttek pszichés védelme): • A család társadalmi kis-közösség, amelyben a tagok érzelmi

szálakkal is kötődnek egymáshoz, ezek igen fontosak a mentális egészség szempontjából. • A család tagjainak stabil, kölcsönös érzelmi kapcsolathálót biztosít. Változásai: A pártállam közösségellenes törekvései miatt a családok belső kohéziója lazult, mert meggyengültek azok az orientációs pontok, amelyek a jó családi működésre vonatkoztak. A nőket rákényszeríttették arra, hogy nagy arányban munkát vállaljanak, a férfiakat a második gazdaságban való részvételre, így átrendeződött a családok időszerkezete. Radikálisan csökkent az együtt töltött idő mértéke. Az időszerkezet olyan átalakítása, ami az együtt töltött idő csökkenését jelenti a család kohéziójának a csökkenését eredményezi. A kapcsolatok egyre inkább a családon kívülre irányultak. A gyerek bölcsődébe, óvodába, iskolába jár, a felnőttek dolgozni. Ezek a kapcsolatok azonban kényszer jellegűek, nehezükre esik de kénytelenek

vállalni. Szocializációs funkció: A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén megtanulja mindazokat az ismereteket, értékeket, normákat, szokás- és hagyományrendeket, amelyeknek birtokában az adott társadalmi működésmódnak megfelelően tud élni és tevékenykedni. • A szocializációs folyamatban a család szerepe elsődleges. A gyermek már a kezdetektől szocializálódik a családban. • A gyermek számára a mintát a családtagok jelentik. • A beszéd, a nyelv, a logikai struktúrák elsajátításában a család szerepe meghatározó. • A szocializáció során elsajátított értékek, normák, magatartási szabályok interiorizálódnak, a személyiség részévé válnak. • A szocializáció azonban nem egyirányú, formálja a család felnőtt tagjainak a személyiségét is (felelősségvállalás). A szocializáció a család minden tagjára hat • A szocializáció a családon kívül is zajlik: iskola, munkahely • Politikai

szocializáció: azoknak a képességeknek és készségeknek tudásoknak az elsajátítását jelenti, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ember el tudjon igazodni a politikai közélet viszonyai között és képes legyen ebben a társadalmi közegben is hatékony aktivitásra. Leginkább ezt is a családban lehet gyakorolni. • A kulturális tőke és annak típusai (bensővé tett kulturális tőke) Szellemi-kulturális funkció: A család közvetíti és egyben alakítja a kulturális értékeket, hagyományokat és egyidejűleg a különböző jellegű és szintű aktuális információk napi közvetítője, ezáltal a közvélemény formálódás egyik elsődleges színtere. Az információkat szelektálni, értelmezni és rendezni kell. A család megtanítja, hogy ezt miként milyen logika alapján lehet elvégezni A családon belüli információáramlás igen jelentős. Segít abban, hogy az egyén fel tudja dolgozni az információkat. Az egyén számára fontos a

referencia személyek véleménye és ez segít a saját vélemény megalkotásában is. Ez is időigényes folyamat Gondozó- ellátó funkció: A család a még, vagy időlegesen, vagy már önellátásra képtelenek (kisgyermekek, betegek, idősek) gondozásának, ellátásának is a színtere. Az ember a különböző életszakaszokban mások gondozására szorul. Ezt legtermészetesebben a család keretei között lehet megoldani Miért? • Mert a család közel van az ellátásra szorulóhoz (fizikailag és érzelmileg is, akit szeretünk azt szívesebben gondozzuk, mint egy idegent és az ellátásra szorulónak is jobb, ha egy közeli személy gondoskodik róla. • Mert az ellátás, gondoskodás természetes módon beilleszthető a család mindennapi tevékenységébe, működésmódjába. A család mindennapi tevékenysége a családtagok szükségleteinek kielégítése és ebbe könnyen beilleszthető a rászoruló gondozása, ellátása is. A korábbi feudális

családmodellben természetes volt a család gondozó, ellátó funkciója. Ez a modern polgári fejlődés során jelentősen megváltozott. A gondozási, ellátási funkció jelentős része társadalmilag szervezett formákban valósul meg: • A kisgyermekek ellátása a bölcsődében, • A gyermekeké az iskolában, a napköziben, az iskolai étkeztetés formájában, • A betegeké a kórházban, • Az időseké az idősek otthonában. Az, hogy a család e funkcióit nem tudja ellátni az leginkább a külső kényszerek miatt van így, saját meggyőződésük szerint, általában másként cselekednének az emberek. Miért kénytelen lemondani a család e funkció gyakorlásáról? • A lakásviszonyok megváltoztak. Felbomlottak a többgenerációs családok, és a hagyományos családi szerepek megváltoztak. A fiatalok elköltöznek az idősödő szülőktől és a fizikai távolság nem teszi lehetővé az ápolást, az idősek sem tudnak besegíteni a fiataloknak a

mindennapok során. A kis lakásokba általában nem tudják magukhoz venni a fiatalok az idős ápolásra szoruló szülőket. • A nők egyre nagyobb arányú munkába állása miatt kénytelen gyermeke gondozását, ellátását részlegesen másra bízni. • Átalakult a családok időszerkezete. Csökkent a családtagok által együtt töltött idő Az időhiány miatt a gondozó, ellátó tevékenységet a minimumra szorítják vissza a családok. Tehát mára a gondozó, ellátó funkció jórészt a családon kívülre került. E folyamatnak negatív oldalai is vannak: A családon kívüli ellátási formáknak magasabb a társadalmi költsége. (anyagilag és érzelmileg is.) A gondoskodással növelhető a szolidaritás érzése és az empátia is E funkciót a családok napjainkra jórészt elvesztették, ennek főként negatív hatásai vannak, de az ellátások színvonala javítható és a családok szerepe is növelhető (pl. anyáknak részmunkaidős munka).

Gazdasági (termel – fogyasztó) funkció: A feudális család termelői és fogyasztói egységet alkot. A polgári családnál e funkciók elváltak egymástól. A család ma is gazdasági, gazdálkodó egység, de már általában nincs termelő funkciója. A kapitalizmus kibontakozásával a termelés kikerült a családi keretek közül, ez a kapitalista termelés logikájából következett. Ez nem vált kizárólagossá Nyugat-Európában. Magyarországon a szocialista rendszer igyekezett a család termelési funkcióját teljesen felszámolni, minden gazdálkodást a saját ellenőrzése alá akart vonni. A rendszerváltás után a termelési funkció a családi vállalkozásokon keresztül ismét keveseknél a család funkciójává vált. A család alapvető fogyasztási egység maradt Bár ezt is próbálták kollektivizálni pl üzemi étkeztetés. A család ma is fogyasztási alapegység a lakás használatától, a fogyasztási javak beszerzésén át. Ezek

jó része közös szükséglet kielégítése pl rezsi, tartós fogyasztási cikkek stb. Reprodukciós funkció: Az utódok megszületése és felnevelése a család keretei között történik. A reprodukció a család egyik legfontosabb funkciója, mivel ez biztosítja a társadalom újratermelődését. E kérdéssel külön tudomány a demográfia foglakozik. A reprodukció szerepe azonban igen jelentős a családban is. • Az utódok születése, felnevelése biztosítja a családok reprodukcióját, folytonosságát. • A megöregedő szülők a gyermekeiktől várhatnak segítséget, támogatást öregkorukban. • A gyermek születésével teljesedik ki a család, ekkor jelennek meg a klasszikus családi szerepek. • A gyermek születése és nevelése semmivel sem pótolható érzelmi töltést visz a család életébe. • A gyermek születésével új értékek jelennek meg a családban (tudás, értékrend átadása). Közéleti-politikai funkció: A család az

elsődleges szocializáció színtere. A politikai szocializáció is elsősorban családi kereteken belül történik. A politika, a közélet területén a tájékozódáshoz fontos, hogy az egyéni vélemény kialakulásához a család, a közösség segítséget nyújtson, legyen kivel beszélgetni e kérdésekről. Segítsenek az információt feldolgozni A gyermek mindenek felett álló érdeke Az 1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett, az ENSZ által 1989-ben kiadott, a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény hivatkozási alapot jelent a jogalkotás és a jogalkalmazás minden szintjén, hogy „a gyermekek mindenek felett álló érdekét” érvényre juttassa. A magyar jogrend részét képező egyezmény alapján kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a követelményeknek valamennyi jogágban érvényesülniük kell. A gyermekek jogait biztosító jogi dokumentumok - 1952. évi IV törvény (Családjogi törvény) - 1959. évi IV törvény (Polgári törvénykönyv)

- 1978. évi IV törvény (Büntető törvénykönyv) - 1992. évi XXII törvény (Munka törvénykönyve) - 1993. évi III tv(Szociális törvény) - 1977. évi XXXItv (Gyermekvédelmi törvény) - Oktatási törvény - Az 1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett, a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény A Gyvt. Hatálya: A törvény hatálya kiterjed • a) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, • b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az 1612/68/EGK Rendelet: - Valamely tagállam

másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális kedvezményeket élvez. - A csatlakozást követően a 1612/68/EGK rendelet közvetlenül hatályossá és alkalmazandóvá válik Magyarországon, a személyi kör meghatározásánál elegendő a közösségi jogszabályra utalni. - Az új idegenrendészeti törvény megváltozott fogalomrendszerét átvéve a módosítás révén a Gyvt. személyi hatálya a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú; valamint bevándorolt; illetve a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekek, fiatal felnőttek és szüleik mellett a letelepedési engedéllyel rendelkező gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire is kiterjed Gyermeki jogok a gyermekvédelmi törvény szerint 1. Saját családi környezetében történő nevelkedéshez való jog - joga van ehhez segítséget kapni, - joga van a fejlődését veszélyeztető helyzet

elhárításához, - a társadalomba való beilleszkedéshez, - önálló életvitel megteremtéséhez. 2. Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeknek különleges ellátáshoz van joga 3. Fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, egészségre káros szerek elleni védelemhez. 4. Joga van az emberi méltósága tiszteletben tartásához; a bántalmazással /fizikai, szexuális ill. lelki erőszak/; és az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek, és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek és bánásmódnak. 5. Közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes műsorokhoz hozzáférjen. 6. Szüleitől vagy más hozzátartozójától csak saját érdekében, a törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. Kizárólag anyagi okból nem! 7. Joga van a helyettesítő

védelemhez, örökbefogadó, vagy más, családot pótló ellátás formájában. 8. Tiszteletben kell tartani lelkiismereti és szólásszabadságát, valamint figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. 9. Joga van származása, vérszerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartásához 10. Joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól és az érvényesítés lehetőségeiről. 11. Joga van ahhoz is, hogy személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét figyelembe vegyék. 12. Joga van a tv-ben meghatározott fórumoknál panasszal élni, illetve eljárást kezdeményezni. 13. További új szabály, hogy „a gyermeknek joga van ahhoz, hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.” A gyermekek jogai az UNICEF megfogalmazásában Az Egyezmény

a gyermekek jogairól (más elrendezésben) a következő alapjogokat fogalmazza meg: • Minden gyermeknek a szeretetre és gondoskodásra. • Minden gyermek egyenlő. • Minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz. • Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz. • Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz • Minden gyermeknek joga van a játékhoz • A gyermeket nem szabad dolgoztatni. • A gyermeket nem szabad elhanyagolni. • A gyermekek nem válhatnak háború áldozataivá. • A gyermek nem válhat szexuális visszaélés áldozatává. • A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket. • A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni. • A gyermekeknek joguk van másokkal való együttlétre • A gyermekeknek joguk van az információhoz. • A családon kívül élő gyermeknek joga van a speciális védelemhez. • A menekült gyermekeknek joguk van a speciális

segítséghez. • A fogyatékkal élő gyermekeknek joguk van a speciális gondozáshoz A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön segítség. • A szülők jogait biztosító jogszabályok A szülői jogok körében is megkülönböztethetjük az alkotmányos, és az oktatással közvetlenül összefüggő jogokat. A gyermekek kötelessége Az ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezmény a jogok mellett, azokból kifolyólag kitér a kötelezettségekre is: • Ha a jogok minden gyereket megilletnek nemre, származásra, társadalmi helyzetre, nyelvre, korra, állampolgárságra vagy vallásra való tekintet nélkül, akkor a gyerekeknek maguknak is kötelességük mindenkivel emberségesen bánni. • Ha a gyerekeknek joga van arra, hogy megvédjék őket a konfliktusoktól, a kegyetlenkedéstől, a kizsákmányolástól és az elhanyagolástól, akkor nekik is kerülniük kell az összetűzéseket, verekedéseket. • Ha a gyerekeknek joga

van a tiszta környezethez, akkor nekik is kötelességük, hogy környezetükre vigyázzanak. • Ha a gyerekeknek joguk van a tanuláshoz, akkor a képességeiknek megfelelő lehető legtöbbet kell kihozniuk magukból, és tudásukat és tapasztalatukat lehetőleg meg kell másokkal osztaniuk. • Ha minden gyermeknek joga van a teljes élethez, akkor nekik maguknak is segítséget kell nyújtaniuk a szükséget szenvedőknek vagy a fogyatékos társaiknak. Szülői kötelességek A szülő jogai és kötelességei • A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, • nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket – (különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást), • valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. • A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő

ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. • A gyermek szülője jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. A gyermek szülője köteles a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, b) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, e) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. A gyermeki jogok érvényesítésének garanciái 1997. évi XXXI törvény: Gyermekvédelmi törvény Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991 évi LXIV törvényben,

továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvénnyel összhangban a következő törvényt alkotja: A törvény célja és alapelvei: 1. § (1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak: - a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, - a szülői kötelességek teljesítéséhez, - gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, - a hiányzó szülői gondoskodás

pótlásáról, valamint - a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. (2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. 2. § (1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. (3) A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást

a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. (4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. 3. § (1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. (2) A gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. 11. Milyen lehetőségeket biztosítanak, és milyen korlátokat állítanak a jogszabályok a családi kapcsolatok fenntartására? Információtartalom vázlata − A család védelmének jogi keretei − A szülői felügyeleti jog tartalma − A szülői felügyeleti jog korlátozása − A gyámság értelmezése − Az örökbefogadás és örökbeadás feltételei − A

családi kapcsolatok fenntartásának lehetőségei bentlakásos intézményekben − A családi kapcsolatok fenntartásának formái A családi kapcsolatok fenntartásának szabályai A család védelmének jogi keretei A család jogi védelme szempontjából nem csak a családjog kap szerepet. A családok életét ugyanis számos szabály érinti és befolyásolja. Ezek között nagy számban találhatunk munkajogi, társadalombiztosítási, szociális jogi rendelkezéseket. Ilyenek az anyasági támogatások szabályai, a családi pótlék, a gyermekmunka, a kiskorúak munkajogi védelme stb. Jelentős a családi magatartások büntetőjogi védettsége, a családoknak nyújtott állami támogatás pedig sokféle közigazgatási szabályon át valósul meg. A családvédelem polgári eljárásjogi eszköztára pedig előmozdítja pl. a családi konfliktus békés rendeződésének a lehetőségét. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja,

hogy az Alkotmányunknak megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését. (Csjt 1) A szülői felügyeleti jog tartalma A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyeletet a kiskorú (18 év alatti) gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. Az őt érintő döntéseket úgy kell meghozni, hogy a gyermek véleményét figyelembe veszik. A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint a törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. A mindennapok szintjén elsőserban a gondozás és nevelés az,

ami a szülő és a gyermek életét, kapcsolatrendszerét meghatározza. A szülői felügyelet a törvény erejénél fogva jön létre (természetes jogviszony). A szülői felügyelettel felhagyni, arról lemondani nem lehet. A szülői felügyeleti jog korlátozása A szülői felügyeleti jog korlátozása akár hatósági, bírósági döntés, akár a szülő megállapodása folytán lehetséges. A gyermekétől különélő szülőt, ha a gyermek érdekei úgy kívánják, korlátozhatják jogaiban. A korlátozottan cselekvőképes (14. évét betöltött) gyermek meghatározott ügyekben döntési autonómiát élvez. A gyermek a szülői felügyeletnek nem passzív tárgya. (vélemény, tájékoztatás) A gyámság értelmezése Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. Ha a szülők nem élnek, vagy nem alkalmasak gyermekük nevelésére, akkor a gyám ezt a

hiányt pótolja. (l szülői felügyelet) (Már a Hármaskönyvben is szerepelt!) Az örökbefogadás és örökbeadás feltételei Örökbefogadó csak teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet. Örökbefogadás előtt tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell részt venni. Ha a személyisége és körülményei alkalmassá teszik, csak akkor lehet örökbefogadó. Az örökbefogadó legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb legyen, mint az örökbefogadni kívánt gyermek. Örökbefogadni csak kiskorút lehet Az örökbe fogadni akaró személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza.; csak ezen gondozást követően engedélyezhető az örökbefogadás. A szülőnek hozzájáruló nyilatkozatot kell adni, ami nem vonható vissza, csak a gyermek 6 hetes koráig. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az örökbefogadó szülői felügyeletet gyakorol az örökbefogadott felett. A családi kapcsolatok fenntartásának lehetőségei bentlakásos

intézményekben A bentlakásos gyermekintézményben (is) elő kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn. A gyámhivatal a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a gyermek vér szerint családjába való visszakerülésének elősegítése érdekében dönt. A családi kapcsolatok fenntartásának formái Folyamatos kapcsolattartás 1. a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozás 2. a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra – a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét 3. a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartás: levelezés, a telefon, az ajándék , a csomagküldés Időszakos kapcsolattartás Magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet. A

kapcsolattartás formáit és mértékét (módját) úgy kell megállapítani, hogy az a kiskorú érdekét szolgálja, nevelését, erkölcsi, érzelmi fejlődését, tanulmányi előmenetelét ne veszélyeztesse. A családi kapcsolatok fenntartásának szabályai A gyermek joga, hogy különélő szülőjével, vér szerinti családjával rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A szülő joga és kötelessége, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson fenn. A szülői felügyeleti jog szünetelése esetén is feladat, hogy a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A szülő kívül közeli hozzátartozó is tarthat fenn kapcsolatot a gyermekkel, ha ez a gyermek érdekében áll. (Ez csak jog, nem kötelesség!) A kapcsolattartás szabályozása a bíróság vagy a városi gyámhivatal hatásköre. 12. Tétel 1. A gyermekjóléti alapellátások célja − Herczog Mária szerint: „A gyermek és

családja lakóhelyén kaphassa meg mindazt a támogatást és segítséget, amely a gyermek jóllétéhez szükséges.” − 1997. évi XXXI tv 38§-a alapján: „az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.” 2. A gyermekjóléti szolgáltatás célja, feladatai − Feladatai: szervezési, szolgáltatási és gondozási alapfeladatain kívül.: ° Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek helyzetét. ° Meghallgatja a gyermekek panaszát.

° Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét. ° Szervezi a helyettes szülői hálózatot, stb. − Célja.: ° A gyermek családban történő nevelésének elősegítése. ° A gyermeket veszélyeztető körülmények kialakításának megelőzése, a veszélyeztetettség megszüntetése. ° Segítség kérése a veszélyeztetett gyermekek érdekében. 3. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége − Az adott település észlelő- és jelzőrendszerének működtetése, a jelzőrendszer tagjaival rendszeres és érdemi kapcsolattartás. ↓ védőnő, házi orvos és gyermekorvos, kórházi szociális munkás, pedagógus, óvodai és iskolai gyermekvédelmi felelős, rendőr, ügyész, bíró, egyház, civil szervezetek − A fent említett szakembereknek kötelességük jelezni, és a gyermekjóléti szolgálatnak meg kell látogatni az adott családot, a veszélyeztetett gyermeket gondozni. 4. A napközbeni gyermekellátás célja − Ellátást

kapjanak azok a gyermekek, akiknek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. − Főleg azok a gyermekek kapják meg ezt az ellátást, akik.: ° Testi és/vagy szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége. ° Vagy akit az egyedülálló, időskorú személy nevel. ° Szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. 5. A bölcsőde feladatai − Családban nevelkedő, 20 hét és 3 év közötti gyermekek részére biztosít nappali felügyeletet. − A gyermekek megfelelő gondozást-nevelést, korai fejlesztést, foglalkoztatást és étkeztetést kapnak. 6. A családi napközi feladata Fő feladata a 20 hetestől – 14 éves korú gyermekek napközbeni ellátása, gondozása az életkori és egyéni fejlődési ütemének szem előtt tartásával. Családias hangulatban bontakozhat ki a gyermek személyisége az

alapvető emberi- és szabadságjogok tiszteletében. − Kapcsolattartás a szülőkkel. − Egészséges életmód alakítása. − Érzelmi és szociális fejlődés segítése. − Megismerési folyamatok segítése. 7. Házi gyermekfelügyelet funkciója 1997. évi XXXI tv − 44. §: „A gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudja megoldani. − A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik.” 8. Az átmeneti gondozás lényege, célja − Ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani. − A szülő kérelmezi, ha: ° egészségügyi körülményei ° életvezetési problémája ° indokolt távolléte vagy más

akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. − A gyermek átmeneti gondozásának megkezdésekor – ha az 30 napnál hosszabb lesz – el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási és nevelési tervet is. − Ezt a gondozást biztosítani kell olyan gyermek számára is, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott. Ez esetben a gyámhivatalt értesíteni kell, és a szülőnek 3 napon belül gondoskodnia kell a gyermekről. − A gyermekkel együtt az átmeneti gondozás helyén a szülő is elhelyezhető (feltételek biztosítva vannak). − Az átmeneti gondozás megszűnik, ha: ° a szülő kéri ° az okok nem állnak fenn. − 12 hónap után 6 hónapig meghosszabbítható. − A gyámhivatalnak jelenteni kell: ha a szülő 2 éven belül ugyanabból az okból kéri az átmeneti gondozást; kiderül, hogy a gyermek nem térhet vissza a családjához. − Formái: helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok

átmeneti otthona. 9. A helyettes szülői ellátás A családban élő gyermekek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja, a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján. 10. Gyermekek átmeneti otthonának funkciója − Átmeneti ellátást nyújt a felügyelet nélkül maradt gyermeknek. − Ha a család életvezetése miatt a gyermek veszélyeztetve van. − Az átmeneti otthon és a gyermekjóléti szolgálat segítségével visszakerül(het) a gyermek a családjába. 11. A családok átmeneti otthonának feladata − Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el gyermek és szülője. − Ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne megoldott, és a gyermeket ezmiatt el kellene választani szülőjétől. Készítette: Berecz Erzsébet, erzsebet.berecz@freemailhu 13. Mutassa be a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok feladatait és a gyermekvédelmi

törvény által szabályozott otthont nyújtó ellátások intézményeit! 1. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatai a, Alapvető feladatai Személyiség vizsgálat, szakvélemény készítése, Elhelyezési javaslatot nyújtani be a gyámhivatal felé, A gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése, Ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése. 2, A területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett intézmények és szolgáltatások b, A nevelőszülői hálózat szervezése, fenntartása és működtetése érdekében Kiválasztja, elkéri, felkészíti, nyilvántartásba veszi a nevelőszülőt, Szakmai tanácsadással, családgondozással és utógondozással segíti, Folyamatosan segít és ellenőrzi a nevelési díj és az ellátmány felhasználásában és szakmai tevékenysége ellátásában, Gyámi tanácsadással segíti gyámi feladatainak ellátásában. c, Az örökbefogadás

érdekében Nyilvántartás vezetése az örökbefogadható gyermekekről, Az örökbefogadni szándékozó személy tájékoztatása és felkészítése, Örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálata és róluk nyilvántartás vezetése Az eseti gondnok jogkörében a szükséges intézkedés megtétele. d, Egyéb feladatok Elkészíti a gyermek egyéni gondozási tervét, Félévenként tájékoztatja a gyámhivatal a gyermekekről, a szülő-gyermek kapcsolattartásáról és a szülői-intézmény együttműködéséről, Jelzi a gyámhivatalnak, ha problémák adódnak a gyám személyével vagy működésével kapcsolatban, Szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, családgondozást végez és segíti a vérszerinti családot, A megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet, Működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal

felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket, Valamint ügyeleti szolgálatot működtet. e, A gyámsággal kapcsolatban Eseti gondnok jogkörében ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, vagy nem tudja képviselni, Eseti gondnok jogkörében ellátja a vagyonkezelő gondnoki feladatokat, ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a vagyon kezelésére. f, A szaktanácskeretében Szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához, Javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére, Mindezen feladatok ellátását a megyei, ill. a fővárosi önkormányzatoknak kell biztosítani a területükön élő lakosság, ill. gyermekek számára, A szakszolgálat a gyermek személyiség vizsgálatát a megyei, ill. fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság útján látja el. 3, Az otthont nyújtó ellátások célja Különleges ellátást kell biztosítani a

tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti gyermek számára. Speciális ellátást kell biztosítani a súlyos személyiségi zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tünetet mutató gyermek, az alkohol, drog és egyéb pszicho-aktív szerekkel küzdő gyermek számára. A megyei és megyei jogú városi önkormányzatok, valamint a fővárosi önkormányzat biztosítja az ellátást. Az otthont nyújtó ellátás célja: A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. A szakellátás biztosítja a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha

ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését; a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. 4, Nevelőszülői ellátás előnyei, hátrányai Nevelőszülő az a nagykorú 24. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű, külön jogszabályban meghatározott felkészítő tanfolyamon részt vett személy, aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszahelyezés támogatására; feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok. Feladatai: elősegíteni a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését; a gyermek vérszerinti családjába való visszakerülését; az örökbefogadó családnál történő elhelyezését; felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre. Formái: Hivatásos nevelőszülő: aki a

külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel és a működtetővel munkaviszonyban áll. Speciális hivatásos nevelőszülő: aki a képesítési előírásoknak megfelel és alkalmas a nála elhelyezett speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és a családjába történő visszakerülés elősegítésére. Hagyományos nevelőszülő: a működtetővel kötött megállapodás alapján biztosítja a gyermekek számára a teljes körű ellátást. Az ellátás előnyei: Személyes gondoskodás, Elősegíti a gyermek fejlődését, Családi környezet, Harmonikus kapcsolat, Közvetlen minta. Az ellátás hátrányai: Szerepek keveredése, Idegen környezetbe való beilleszkedés, „Kisebbrendűség érzése”: úgy érzi a gyermek, hogy nem illik bele a már megszokott családi légkörbe. Fél, hogy kirekesztik Vérszerinti családtól való elszakadás. 5, A gyermekotthoni ellátások

formái, azok előnyei, hátrányai A gyermekotthon feladata, hogy folyamatosan, személyes gondoskodást nyújtó, teljes körű ellátást biztosítson a gyermekotthonban élő, családjukból kikerült gyermekek számára. A gyermekotthon befogadja Az utógondozó ellátásba részesülő fiatal felnőtt gyermekét, A csavargó, csellengő fiatalt legfeljebb 3 napra, A tartós betegsége, fogyatékossága miatt ellátást igénylő első életévét be nem töltött gyermeket, Azon gyermeket ideiglenes jelleggel, aki átmeneti vagy tartós nevelt, de gondozási helyéről megszökött, A gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet. Formái: a, Gyermekotthon 12-40 gyermeket gondozhat az intézményben, Akiket önálló lakóegységben kell elhelyezni, A szakmai program alapján a gyermekeket kis közösségekben és csoportokban kell nevelni és gondozni, a csoport maximális látszáma 12 fő lehet. b, Lakásotthon Olyan gyermekotthon, ahol önálló

lakásban, vagy családi házban történik a gyermekek elhelyezése. A lakásotthonban max. 12 fő kerülhet elhelyezésre, és az elhelyezési feltételek megegyeznek a gyermekotthonnál említett feltételekkel. c, Speciális gyermekotthon (ld. 6 pont) d, Utógondozói ellátás: A fiatal felnőtteket befogadó otthon, olyan fiatalok esetében, akik az önálló életvitele alapvetően anyagi okokból nem biztosított; akik még továbbtanulnak, illetőleg valamely szociális intézményben felvételüket várják. Az utógondozói ellátást a nevelőszülő, a gyermekotthon, vagy utógondozó otthon biztosítja, de ez történhet ún. külső férőhely igénybevételével is 6, Speciális gyermekotthonok ellátásai Személyes gondoskodást nyújt a gyermekvédelmi szakellátás keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett. Súlyos pszichés vagy disz-szociális tüneteket mutató, ill. pszicho-aktív szerekkel küzdő

gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és re-szocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermekek csoport létszámát külön jogszabály határozza meg. 7, A szociális törvényben is szabályozott otthont nyújtó ellátások A szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthona: Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakosított ellátási formák típusai a következők: 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 2. Rehabilitációs intézmények 3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 4. Lakóotthonok 1, Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel

képes személyek elhelyezésére és ellátására szolgál. Ezekben az intézményekben gondoskodni kell a napi legalább háromszori étkezésről, mentális gondozásról, meghatározott szintű egészségügyi ellátásról, valamint az ellátott lakhatásáról, szükség esetén ruházat és egyéb textília (törölköző, ágynemű, stb.) biztosításáról Ilyen ápolást, gondozást nyújtó intézménytípus:  Idősek otthona, ahol a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását végzi. Az otthonba 18 életévét betöltött személy is felvehető, ha betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.  Pszichiátriai betegek otthona, amely azt a krónikus pszichiátriai beteget látja el, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógykezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.  Szenvedélybetegek otthona, a

szomatikus és mentális állapotot stabilizáló, illetve javító kezelést igénylő, önálló életvitelre időlegesen nem képes személyek gondozását végzi, ha kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorulnak.  Fogyatékos személyek otthona, ahol az a fogyatékos személy gondozható, akinek oktatására, képzésére, gondozására, csak intézményi keretek között van lehetőség.  Hajléktalanok otthonában azokat a hajléktalan személyeket gondozzák, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. 2, A rehabilitációs intézmények Célja, hogy az intézményben lakók önálló életvezetési képességeit kialakítsa, vagy helyreállítsa. Ilyen rehabilitációs intézmény:  A pszichiátriai betegek, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye, amely azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai,

illetve szenvedélybeteget látja el, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. Az intézményben a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást szerveznek és előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket.  A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.  A hajléktalan emberek rehabilitációs intézménye azoknak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek szociális ellátása ily módon indokolt, és akik önként vállalják a rehabilitációs célú segítőprogramban való részvételt. 3, Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - A hajléktalanok átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye

kivételével - ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Ebbe az intézményi körbe tartozik:  Az időskorúak gondozóháza, amely azoknak az időskorúaknak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyeknek biztosítanak ellátást, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.  A fogyatékosok személyek gondozóháza azoknak a fogyatékos személyeknek biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.  A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben, vagy a családban nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése, vagy fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem indokolt.  A szenvedélybetegek átmeneti otthona azon személyek

elhelyezésére szolgál, akiknél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.  A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye az önellátásra és közösségi együttlét szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás.  A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan embereknek nyújt lakhatási lehetőséget, akik a szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. 4, A lakóotthon Olyan 8-12, esetleg 14 pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai: a

pszichiátriai betegek-, szenvedélybetegek-, valamint a fogyatékos személyek lakóotthona. Az ellátásra jogosultak: Fogyatékos személy, Pszichiátriai beteg személy, Autista személy, Szenvedélybeteg személy. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy megállapítsa az önellátásra való képesség mértékét, figyelembe véve az intézmény orvosának, a felülvizsgálatot végző bizottságnak, esetleg az ellátottat kezelő szakorvosnak a véleményét. A jogosultság feltétele: A lakóotthonban az a személy helyezhető el, aki a) önellátásra legalább részben képes, b) elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez, c) folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.  A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona Az intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától

függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, így az a fogyatékos, illetve autista személy is elhelyezhető, aki nem felel meg a fent említett a) és c) pontba foglalt feltételeknek. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.  A rehabilitációs célú lakóotthon Az a személy helyezhető el, a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg, Mindkét esetben további feltétel, hogy önellátásra legalább részben

képes, és lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. Utógondozói ellátás Utógondozás  Az átmeneti és tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal köteles legalább egy év időtartamra elrendelni a gyermek, ill. a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve, hogy az utógondozás a fiatal felnőtt maga kéri.  A gyermek utógondozását a gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, vagy a nevelőszülői hálózatot működtető szakszolgálat látja el.  A gyámhivatal az utógondozást ismételten elrendeli, ha a fiatal otthonteremtési támogatás iránt kérelmet terjeszt elő. Ilyenkor a fiatal felnőtt utógondozóját kell kirendelni. A gyámhivatal a gyám javaslatára és a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátást, ha  A gyermek, ill. fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós

nevelése nagykorúvá válásával szűnt meg, a fiatal létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja vagy,  Nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozaton tanulmányokat folytat vagy,  Szociális bentlakásos intézményben való felvételét várja vagy,  Sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. A fiatal felnőtt létfenntartása akkor nem biztosított, ha  Havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 3-szorosát nem haladja meg, vagy  A nagykorú válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40-szeresét nem haladja meg, feltéve, hogy lakhatása saját vagy közeli hozzátartozója lakókörnyezetében nem megoldható.  Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhivatal akkor rendelheti el, ha a fiatal

felnőtt rendkívüli élethelyzetbe kerül. Az ellátás megszűnése A fiatal felnőtt utógondozói ellátása megszűnik, ha a 24. életévét betöltött, ill az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentést követi idő eltelik. Megszüntethető az utógondozói ellátás akkor, ha  A fiatal felnőtt ellátásának feltételei már nem állnak fenn,  Ellátását más intézmény biztosítja,  A házirendet többször, súlyosan megsérti,  Nevelőszülőjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít. 14. Értelmezze a gyermekvédelmi gondoskodás lehetőségeit, formáit! A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalma Hátrányos helyzet: Valamely cél elérése az érintett személy számára másokhoz hasonló mértékben szükséges, de másokhoz képest nagyobb mértékben akadályozott. A hátrányos helyzet relatív fogalom, az adott társadalom, vagy régió más tagjaival, csoportjaival vagy térségeivel való összevetésből

derül ki, hogy az adott célcsoport miben és milyen mértékig van hátrányos helyzetben. A hátrányos helyzet nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott célcsoport szegényebb, elesettebb, vagy tehetetlenebb lenne más társadalmi rétegeknél, földrajzi tájegységeknél, de ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal is, hogy a hátrányos helyzet kialakulásának jól megfogható, konkrét okai vannak: Hátrányos helyzet alakulhat ki a következő körökben: - állami gondozottak - munkanélküliek - fogyatékkal élők (egészségkárosodottak is) - kisebbségek (etnikai, nemzeti, egyéb) - iskolarendszerből kiesettek - (volt) szenvedélybetegek - bűnözésből reintegrálódók - elzárt településeken élők - egyéb: egyszülős család, munkanélküli szülők, fogyatékos szülők gyermekei. A hátrányos helyzet megszüntetése érdekében végzett tevékenység azoknak az egyéneknek a társadalmi integrációja, akik valamilyen társadalmi hátrány

következtében nem jutnak egyenlő eséllyel az információkhoz, különös tekintettel azokra, akik más támogatási rendszerekből kiszorultak. A veszélyeztetettség: A gyermek veszélyeztetettségét okozza minden olyan mulasztás, magatartás; vagy ezek következtében kialakuló állapot, amely a gyermek helyes irányú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza /GYVT. 5§ n/ pontja/ A szülői felügyeleti jog tartalma A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll, azaz feltétlen joga van a gondviselésre, és jogainak, érdekeinek védelmére. A szülői felügyeleti jogok keletkezése: anyasággal (származás alapján) nagykorúság apasággal teljes cselekvő- ( Csjt. szabályai alapján) képesség esetén örökbefogadással (hatósági döntéssel) Megszűnése: - gyermek, vagy a szülő halála (csak az ő vonatkozásában), - apaság (anyaság) vélelmének megdöntése, - gyermek

nagykorúságának elérése, - vérszerinti szülőé a gyermek örökbefogadásának engedélyezése esetén, - bírói ítélet alapján, - a szülő úgy tesz a gyermek örökbefogadásához hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó szülők személyét nem ismeri, - a szülő cselekvőképtelenné válik (a bíróság gondnokság alá helyezi). A jogok gyakorlásának módja: A szülői felügyeletet gyakorló szülők a jogokat együttesen gyakorolják a kiskorú érdekében, a gyermek véleményének figyelembe vételével. Tartalma: 1. gondozás-nevelés joga: a) gyermekelhelyezés (szülők megállapodása, ennek hiányában bíróság dönt- elhelyezés szempontjai), b.) a gyermek állandó lakásának biztosítása a szülők háztartásában ( szülői ház elhagyásnak lehetősége), c.) a gyermek külföldre távozása (gyámhivatali jóváhagyás), d.) a gyermek életpályájának kijelölése, e.) a gyermek tartózkodási helyének

megválasztása, f.) a gyermek nevének meghatározása 2. Vagyonkezelés: A szülők joga és kötelessége, hogy gyermekük vagyonát kezeljék Módja: – biztosítékadás és számadási kötelezettség nélkül, – rendes vagyonkezelés szabályai szerint, – ugyanazzal a gondossággal, mint a saját vagyonukat. Korlátai: – a gyermek saját keresményét nem kezelhetik, – amit azzal a kikötéssel kapott, hogy a szülő nem kezelheti, – a készpénzt, amit készentartani folyó kiadásokra nem kell, a gyámhivatalnak be kell szolgáltatni (gyámhatósági fenntartásos betét, vagy folyószámla), – 100 ezer Ft-ot meghaladó ingó vagyon elidegenítéséhez és megterheléséhez gyámhivatali jóváhagyás szükséges, – a gyámhivatal korlátozhatja a szülők vagyonkezelési jogát, és számadásra is kötelezheti őket, ha nem megfelelően kezelték a gyermekük vagyonát. 3. Törvényes képviselet: A jogot a szülők együttesen gyakorolják

személyi ügyekben vagyoni A kiskorú gyermek életkoránál fogva cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes), saját ügyeiben nem képes önállóan eljárni, helyette szülei járnak el ők a törvényes képviselői Korlátai a gyermek részéről – a személyes jellegű nyilatkozatokat maga teszi (pl. házasságkötésnél) – önállóan is eljárhat a mindennapi élet szokásos ügyeiben (egyszerű vásárlás), – megkötheti azokat a szerződéseket, amelyekből kizárólag előnye származik, – rendelkezik munkával szerzett keresményével. a szülő részéről - nem képviselheti gyermekét, ha ő az ellenérdekű fél, - olyan vagyoni ügyekben amelyekben nincs vagyonkezelői joga, - az anya a családi jogállás iránti perben, - ha a gyámhivatal e jogát megvonta, - azokban az ügyekben, amelyekhez gyámhivatali jóváhagyás szükséges nem elegendő az ő nyilatkozata. 4. Gyámnevezés 5. Gyámságból való kizárás:

Halál esetére a szülő jogosult gyámot nevezni, illetve a gyámságból bárkit kizárni. Ezt a nyilatkozatot a gyámhivatal a gyám kirendelése esetén figyelembe veszi, és csak kivételes esetben térhet el ettől. A szülői felügyelet megszüntetése: Kizárólag bírói ítélettel lehetséges !!! Esetei: - a szülő felróható magatartásával a gyermeke javát, fejlődését súlyosan veszélyezteti, - ha a gyermeket más személynél, vagy intézetben helyezték el, a szülő a nevelését a gyermek érdekeit sértő módon felróhatóan akadályozza, - ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekménye miatt szabadságvesztésre ítélte, + életközösségben él a szülői felügyelettől megfosztott szülővel, + ha mindegyik gyermeke tekintetében a bíróság megszüntette a szülői felügyeleti jogát, ez kihat a később születettekre. Hatásai: - a kötelezettségeit nem érinti, - nem lehet gyám, nem

fogadhat örökbe, gyermeket nála nem helyezhetnek el, - nincs kapcsolattartási joga. A szülői felügyeletet a bíróság visszaállíthatja. A szülői felügyelet szünetelése: (sokkal gyakoribb) Esetei: - a szülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, - ismeretlen helyen távol van, - ténylegesen akadályoztatva van ( pl. börtön), - a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el, - átmeneti nevelésbe vette, - családbafogadták (bírói ítélet nélkül a szülő és a 3. személy megegyezése alapján a gyámhivatal dönt), - a különélő szülőnél van elhelyezve (kiv. ha közös szülői felügyelet maradt) A védelembe vétel célja, lényege Fogalma: tartós, családgondozással is párosuló hatósági felelősség vállalás. A védelembe vétellel a Gyvt. 68 és 69 §-ai, illetőleg a Gyer 84-91 §-ai szólnak A védelembe vétel tehát, egyrészt a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indulhat a jegyzőnél.

Másrészt a jegyző védelembe veheti: • a szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles vagy rendszeres iskolai oktatásban részesülő szabálysértést elkövetett fiatalkorút, • a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vagy vádolt fiatalkorút, • a nyomozó hatóság a nyomozást megtagadó határozat alapján 14. életévét be nem töltött gyermeket esetén a jegyzőnél a hatáskörrel rendelkező hatóság jelzi, illetve kezdeményezi. • a szabálysértést elkövető fiatalkorút, A védelembe vétel célja: - a gyermek gondozásának folyamatos segítése, - ellátásának megszervezése, - a szülői nevelés támogatása. A célok elérése érdekében a jegyző a gyermek részére családgondozót rendel, aki segíti a gyermeket, illetve a szülőt a fenti célok elérésében. A védelembe vétellel egyidejűleg kötelezni lehet a szülőt

határozatban a következőkre: - hogy vegye igénybe a gyermeke részére a napközbeni ellátást, illetve a közoktatási törvény hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást. - hogy gyermekével keressen fel családvédelemmel foglalkozó szervet vagy kezdeményezni lehet a beteg szülő vagy hozzátartozó orvosi vizsgálatát, illetve a gyermek vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, - intézkedni lehet a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről, - magatartási szabályokat lehet megállapítani a gyermek számára, - figyelmeztetni lehet a szülőt a helytelen életvezetésének, magatartásának következményeire és fel lehet őt szólítani a magatartásának megváltoztatására. - A családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a gyermekre vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez

szakértő segítségét is igénybe veheti. - Az egyéni gondozási-nevelési terv célja: hogy a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében meghatározza a családgondozó, a szülő, a gyermek feladatait. - A védelembe vétel nem érinti a szülő szülői felügyeleti jogát. - A települési önkormányzat jegyzője hivatalból évente, kérelemre azonban bármikor felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A felülvizsgálat következménye lehet: • hogy további védelembe vételt tart indokoltnak, • megszünteti a védelembe vételt • illetőleg más gyermekvédelmi intézkedési javaslatot is tehet, mellyel a gyámhivatalhoz fordulhat. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha • A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, • a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal, • a fiatalkorú pártfogó

felügyeletét rendelték el, • a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javító intézeti nevelését tölti. • Meg kell szüntetni akkor is, ha a gyermek nagykorúvá válik. A családbafogadás - A családba fogadás a szülői felügyeletet gyakorló szülő (k) kérelmére (a különélő másik szülő meghallgatásával) induló eljárás, • melyben a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeket a szükséges ideig, • más család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje, feltéve, • hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll. - A hozzájárulás akkor adható meg, ha azt a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt engedélyezni szükséges. A családba fogadás joghatásai: A családba fogadás fennállása alatt a szülői felügyelet szünetel. • A szünetelés azonban a szülő tartási kötelezettségét nem érinti, • és mindezekről a szülőt tájékoztatni kell. • A gyámhivatal

eljárása során vizsgálja: • hogy a befogadó szülők alkalmasak-e a gyermek nevelésére, • személyiségük, anyagi, lakáskörülményeik és az egyéb adatok alapján képesek-e a gyermek megfelelő ellátására, nevelésére. • Vizsgálni kell továbbá, hogy a befogadó szülők alkalmasak-e a gyámság ellátására, illetve vállalják-e a gyámsággal együtt járó jogokat és kötelezettségeket. • családba fogadó szülőket egyidejűleg a hozzájárulás megadásával gyámul kell kirendelni. Vizsgálni kell: • A szülők alkalmasságát, azt hogy viselhetnek-e gyámságot. • Környezettanulmányt kell készíteni és természetesen az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meg kell, hallgatni. A határozatnak tartalmaznia kell: • gyámrendelést, a gyámi kötelezettségek gyakorlásának kezdő időpontját, a számadási kötelezettséget, a jegyző megkeresését a leltározásra, • szülői felügyeleti jog

szünetelésével kapcsolatos megállapítást. • A kapcsolattartásról is e határozatban kell dönteni, ha a felek között vita van. További feladatok: - Évente egy alkalommal felül kell vizsgálni, - A szülőt a családba fogadás fennállása alatt részjogosítványok illetik meg szülői felügyeleti jogának szünetelése mellett: • így a kapcsolattartás, • illetőleg az a jog, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttes döntési joga van a gyámul kirendelt szülőkkel. • Köztük vita esetén a gyámhivatal dönt. • A családba fogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő, vagy a családba fogadó szülő kéri. Az ideiglenes hatályú elhelyezés célja, lényege 1. Ha a gyermek szülői felügyelet nélkül marad, vagy 2. testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődési családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, 3. és emiatt azonnali elhelyezése szükséges Az 1. és a 2 feltétel vagylagos, a 3

feltétel fennállása kötelező, mindkét esetben! Súlyos veszélyeztetés: Súlyos veszélyeztetésnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, • amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, • vagy testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődésében jelentős • és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Nagyon körültekintően és nagyon meggondoltan kell alkalmazni! Hatáskör: • a települési önkormányzat jegyzője, • a gyámhivatal, • a bíróság, • az ügyészség, • a rendőrség • és a BV parancsnoka, • valamint a határőrség. Sorrendiség: • különélő szülőnél, • más hozzátartozónál, személynél, a legközelebb ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, • gyermekotthonban, • más bentlakásos intézményben. Az eljárás rendje: • meg kell hallgatni a szülőt, • a gyermek törvényes képviselőjét, gondozóját,

• illetőleg a korlátozottan cselekvőképes személyt, • illetve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, továbbá azt is, • akivel szemben kötelezettséget állapítanak meg, • továbbá mindazokat, akik a gyermek más közeli hozzátartozójának tekinthetők. • A meghallgatástól csak akkor lehet eltekinteni, ha a meghallgatás miatt késedelem elháríthatatlan kárral, vagy veszéllyel járna,/ így például, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek tenné ki./ Az illetékes gyámhivatal feladata és az elhelyezés joghatásai: • 30 napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak feltételei nem állnak fenn vagy, • 30 belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét vagy, • 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermek-elhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői

felügyelet megszűntetése iránt. • Az ideiglenes elhelyezés joghatása, hogy ezen idő alatt a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. • A gyámhivatal határozata a fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Az ideiglenes hatályú elhelyezést meg kell szüntetni: • ha az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem állnak fenn, pl.: azért mert védelembe vétellel biztosítható a kiskorú megfelelő fejlődése, • meg kell szüntetni akkor is, ha a gyermeket átmeneti nevelésbe veszik, • a bíróság a szülői felügyeletet megszüntette vagy a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött, • a gyermeket családba fogadták, • a gyermeket örökbefogadták, • a gyermeket tartós nevelésbe vették. Átmeneti nevelésbe vétel A gyermekek átmeneti gondozását ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, • a szülő kérelmére, ha • egészségügyi

körülményei, • életevezetési problémája, • indokolt távolléte, • vagy más akadályoztatása miatt • a gyermek nevelését és családban nem tudja megoldani. A gyermek átmeneti gondozásának megkezdésekor – ha az 30 napnál hosszabb lesz – el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási és nevelési tervet is. Az ideiglenes jellegű átmeneti gondozást biztosítani kell az olyan gyermek számára is, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, és így ellátás és felügyelet nélkül maradt. Az ilyen gyermek esetén a gyámhivatalt értesíteni kell akkor, - ha a szülő az értesítését követő 3 napon belül a gyermekéről nem gondoskodik, - vagy a szülő nem járul hozzá gyermeke átmeneti gondozásához, - vagy a gyermek visszakerülése a szülőhöz a gyermek érdekeivel ellentétes. A gyermekkel együtt az átmeneti gondozás helyén a szülő is elhelyezhető (ha ennek feltételei fennállnak). A 14 életévet be

nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A gyermek illetve a szülő átmeneti gondozására, • a szülő kérelmére, • vagy beleegyezésével kerülhet sor • ideiglenes jelleggel • és legfeljebb 12 hónap időtartamra Az átmeneti gondozást meg kell szüntetni, • ha azt a szülő kéri, vagy annak okai már nem állnak fenn. • Amennyiben az elhelyezés indokai a 12 hónap elteltével továbbra is fennállnak, úgy a szükséges intézkedés megtétele céljából értesíteni kell a gyámhivatalt, de indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható. A gyámhivatalt értesíteni kell az átmeneti gondozás időtartamának letelte előtt is, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, ill. a szülő a gyermek elhelyezését ugyanolyan okból 2 éven belül másodszor kéri. Az átmeneti gondozása a következő formákban szervezhető: 1.Helyettes

szülő - A helyettes szülő a családban élő gyermekek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja, a működtető által készítetett egyéni gondozási-nevelési terv alapján. 2. Gyermekek átmeneti otthona - Az átmeneti otthonban az a családban élő gyermek helyezhető el, • aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, • vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, • valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. - A gyermekek átmeneti otthona és a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a gyermek családjába történő visszatéréshez. - Formái: a/ átmeneti otthon /12-40 fő/ b/ átmeneti lakásotthon /12 fő/ - A gyermekek átmeneti otthona helyettes szülői hálózatot is működtethet. 3. Családok átmeneti otthona - Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés

hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőjétől. Be kell fogadni a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során: • az életvezetési problémák miatt vagy családi krízis miatt védelmet kereső szülőt és gyermekét • a válsághelyzetben lévő, vagy bántalmazott anyákat, • a szülészetről kikerült anyákat és a csecsemőt, • a gyermeket és otthontalanná vált szülőjét. Segítséget kell nyújtani a szülőnek: • gyermeke teljes körű ellátásához, biztosítani kell az együttes lakhatást, • jogi, pszichológiai és mentálhigiénés ellátást, • és az átmeneti gondozást szükségessé tevő körülmények megszüntetésében. Tartós nevelésbe vétel - A szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, - A szülő vagy mindkét szülő elhalálozott és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, - A gyermek

ismeretlen szülőktől származik, - A szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és adatainak ismeret nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. Joghatások: • A tartós nevelésbe vett gyermek számára teljes ellátást kell biztosítani, és segítséget kell adni az örökbefogadásához, vagy más családot pótló környezet megteremtéséhez. • szükséges az egyéni elhelyezési terv készítése, melynek célja, ahogy otthont nyújtó tartós elhelyezést biztosítson és felkészítse a gyermeket az önálló életvitelre. • intézkedés is azonnal végrehajtható és a beszállításról a települési önkormányzat jegyzőjének kell gondoskodni a gyámhivatal megkeresése alapján. • Az egyéni elhelyezési tervet évente felül kell vizsgálni a gyám tájékoztatása alapján. A tartós nevelésbe vétel megszűnik: a./

ha a bíróság visszaállítja a szülők szülői felügyeleti jogát, b./ a gyermek a bíróság gyermek-elhelyezési döntését követően más személy gyámsága alá kerül c./ a gyermeket örökbefogadták d./ a gyermek nagykorúvá vált - Meg lehet szüntetni a tartós nevelést, ha a gyermek örökbefogadására később nem került sor és a szülő személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll - Ilyen esetben a gyermekről lemondó nyilatkozat hatályát veszti. Nevelési felügyelet - A Gyvt. 81/B § (1) bekezdése határozza meg a nevelési felügyelet elrendelésének szabályait A gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmenti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, • ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely • saját vagy mások

életére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, vagy közvetlen és súlyos veszélyt jelent, feltéve, hogy ezt csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el. Az eljárás menete: • Az eljárás a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére indul azzal, hogy a gyermeket személyes szabadságában korlátozza. • Ennek megfelelően a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezető által kijelölt helyiségekben tartózkodni. • Az intézkedésről a gyermekotthon vezető haladéktalanul, de legkésőbb 36 órán belül értesíti a gyermekjogi képviselőt, a szakértői bizottságot és az illetékes gyámhivatalt. • Ezzel egyidejűleg a gyermekotthon vezető kezdeményezi a gyámhivatalnál a nevelési felügyelet elrendelését, • ha a személyes szabadság korlátozása előreláthatólag a 48 órát

meghaladja. A nevelési felügyelet tartalma: • A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a 2 hónapot. A gyámhivatal az elrendeléssel egyidejűleg előírhatja, hogy a gyermek • a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék, • hozzátartozóival a kapcsolattartás csak korlátozott módon gyakorolja, • a gyám egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vesse alá magát. • A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a gyermeket, a törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetőjét és beszerzi a gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. • A gyámhivatal a szakértői bizottság véleményétől csak indokolt esetben térhet el. A nevelési felügyeletről 8 napon belül kell határozni, a határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A nevelési felügyeletet havonta felül kell

vizsgálni. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága: - Mikor kell gyámot rendelni? • Ha a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben helyezte el és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, vagy átmeneti vagy, tartós nevelésbe vette a gyermeket. • Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas nevelőszülő (feltéve, ha a gyámságot vállalja) vagy a gyermekotthon vezetője, ahol a gyermeket a gyámhivatal elhelyezte. • Az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Speciális Gyermekotthonának vezetője az otthonban elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhető ki. Hivatásos gyámot kell rendelni, ha: • az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket a szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezte el, •

a nevelőszülő a gyámságot nem vállalta, • a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el. A gyám feladatai: 1. A gyermek gondozása és nevelése • elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. • Nem illeti meg a gyámot a gyermek elhelyezésének joga, és a kiskorú gondozási helyét is csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg. • A gyám kötelessége, hogy a gyermekkel közösen válassza meg a gyermek életpályáját, és figyelembe vegye az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, továbbá a gyermek képességét és az egyéb körülményeit is. • Amennyiben a gyám és a gyámolt között vita keletkezne az életpálya kijelölésével kapcsolatban, e vitában a gyámhatóságnak kell

döntenie. 2. A gyermek képviselete: • a gyermeket személyi és – ha erre a nevelőszülőt a gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje. • Nem adhat azonban hozzájáruló nyilatkozatot a gyám a gyermek örökbefogadásához • és jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha jognyilatkozat a gyermek családi jogállására, vagy az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik Az eseti gondnok: • A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére továbbá hivatalból eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására • ha a gyám, mint törvényes képviselő a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti, • vagy, ha különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására. Nem minősül ilyen ügynek a gyermeket megillető családi pótlék, iskoláztatási támogatás és árvaellátás igénylése. • A gyám nem

képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. A gyermek képviselőjeként a gyámhivatal a gyermekjogi képviselőt rendeli ki. 3. A gyermek vagyonának kezelése • A gyám amennyiben a gyámhivatal erre - kérésére - felhatalmazza, köteles a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatokat is ellátni. Ha a gyámságot nevelőszülő látja el a gyámot kérésére, felhatalmazhatja a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására is. • A gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át. • Amennyiben a gyám a gyermek vagyonkezelését nem tudja megfelelően ellátni, úgy egy meghatározott ügy ellátására kérheti a gyámhivataltól, hogy ezen ügyben vagyonkezelő eseti gondnokot rendeljenek ki. 15.tétel Ismertesse a gyermekek védelmének rendszerét, alapelveit és a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi feladatait! A gyermekek helye a mai magyar társadalomban: Népesedés Demográfia:

népesedéstudomány, mely a 19. sz-ban jött létre Alapjai: Ny-on a társadalmi gondolkodókat aggasztotta a túlnépesedés, mely szerintük visszaveti a fejlődést. Jól prognosztizálható a jelenlegi népességi adatokból. Demográfiai folyamat szakaszai: 1. premodern: születés és halálozás magas, de 8-10 gyerek születik egy családbana legidősebb lány megy férjhez, a többi az ő családjánál szolgál (ez nem terhelte túl gazdaságilag a családokat és egyben születésszabályozás is volt) 2. 19sz 2fele: csecsemőhalálozás csökken, várható élettartam nő, de a születésszám csökken, már figyelnek a higiéniára, tudják kezelni a fertőző betegségeket, fontos a megelőzés (védőoltás) 3. 2 vh között : születésszám csökken, halálozás csökken, több generáció él együtt 4. IIvh után: „bébiboom”, halálozás stagnál, a halálozási és születési ráta egyaránt 0,001 5. napjainkban: előrejelzések szerint Ny-Eu lakossága 50

millióval fog csökkenni, főleg a „benszülöttek” (európaiak) száma, a fiatal kohorsokat az ázsiai, keleti fiatalok váltják fel. 1981 óta fokozatosan csökken Magyarország népessége. Ez már 1958 óta mutatkozik, onnantól ugyanis a reprodukciós együttható mindig 2 alatt van. 60-as évek közepétől várható élettartam csökken, főleg a férfiaknál. 6-8 év lemaradás van a Ny-hoz képest. Főleg a középkorú férfiaknál magas a halálozási arány Népesedéspolitikák: Fekete Gyula: GYES-rendelet=> javult a népesedési helyzet 68-tól Ratkó korszak: 56-ig abortusz tiltása=> születésszám nőtt Herodes-effektus: a liberalizált abortusz átka: 5 millió meg nem született gyermek a társadalmat gyerekellenesnek tartják, alacsony gyerekszámú család a minta (értékvesztés) 10-15 éve csökken a házasságok száma és annak is a felel válással végződik. É-K-Magyarországon születik több gyerek, pedig a gazdasági válság,

munkanélküliség pont őket érinti a legjobban. Egészségügy Korábban a halálozás fő oka a fertőző betegség volt, de a 2 vh. között bevezetett védőoltásoknak és a higiénia megjelenésével csökkent a gyermekhalandóság. A háború után ingyenes és általános eü-i ellátás. 60-70-es években új halálnemek jelentek meg: rák, szív- és érrendszeri betegségek, sokat számít a stressz, alkohol, dohányzás, környezetszennyezés, egészségtelen életvitel Az alkoholisták száma 1980-tól megnégyszereződött, holott a lakosság száma csökken A drogok terjednek, főleg a 30 év alattiak körében, tranzitországból fogyasztóvá váltunk.Öngyilkosságok száma magas, főleg a férfiaknál A rendszerváltás után csökkent Abban a családban, ahol már volt öngyilkosság, nagyobb a valószínűség újabbra, mert mintát ad. A magyar társadalom szociális helyzete A világban polarizációs folyamat megy végbe, a pénz és tőke

koncentrálódik. A szegénység és a gondok globalizálódnak. Országokon belül is jelentős különbségek vannak. Leginkább a jövedelemelosztás aránytalan. Elszegényedés alapvető oka: - alacsony foglalkoztatottság - alacsony jövedelmek - nagy gyerekszám => középosztály nem vállal gyereket Sok helyen stratégiai gyermekek születnek: ők tartják el a családot a szociális támogatások révén. A szegények gyermekei iskolázatlanok, munkanélkülivé válnak, segélyből fognak felnőni=> nyugdíjalap és egyéb társadalmi deficit. A gyermekvédelmi törvény célja és alapelvei: A törvény célja: A törvény célja, hogy az állam, az önkormányzatok, valamint a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel - segítsék a gyermekek jogainak védelmét, érdekeinek érvényesítését, - elősegítsék a szülői kötelezettségek teljesítését – ha ez nem lehetséges – a

hiányzó szülői gondoskodás pótlását, - gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről illetve annak megszüntetéséről, - segítsék a gyermekvédelmi rendszerből kikerült fiatal felnőttek (18-24 év) társadalmi beilleszkedését. Mindezek érdekében a törvény meghatározza - a gyermekek alapvető jogait és kötelességeit, a jogok védelmét, - a gyermekek védelmének rendszerét (az ellátásokat és a hatósági intézkedéseket), - a gyermekvédelmi feladatokat ellátó szerveket, valamint - a gyámügyi igazgatás szervezetét és feladatait. A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról kormányrendelet rendelkezik. A gyermekvédelem alapelvei A törvényben nevesített alapelvek A gyermek mindenek felett álló érdekének szolgálata Ez az elv a legtöbbet vitatott, a legnehezebben értelmezhető (sőt, sokak szerint betarthatatlan és végrehajthatatlan), mégis a legfontosabb, a törvény egészét

átható alapelv. A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek a törvény alkalmazása során a gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogaikat biztosítva járnak el. E szerveknek a gyermek érdekében szorosan együtt kell működniük. A család önállóságának elve, illetve a családban maradás elve A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, melyhez az állam és az önkormányzat segítséget nyújt. Az eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. A gyermeket a családi környezetéből kizárólag anyagi okból nem lehet kiemelni. A célszerűség elve A rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez és társadalmi beilleszkedéséhez komplex, célzott,

differenciált ellátást kell biztosítani. A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. A legkisebb kényszer (önkéntesség) elve A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. A hátrányos megkülönböztetés és az ellátással való visszaélés tilalma A gyermekek védelme során – nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás,

lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján – tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. A személyi és vagyoni érdek biztosítása A gyermek személyi és vagyoni érdekvédelmét (valamint a gyámügyi feladatok ellátását) a gyámhivatalok biztosítják. A törvényből levezethető (nem nevesített) alapelvek A családi környezetbe való visszahelyezés előkészítése Ez az elv magában foglalja a családi kapcsolatok ápolásának elősegítését, és a családgondozást. Az alapelv érvényre juttatása elsősorban a gyermek helyettesítő védelmét ellátó intézmény vagy személy kötelessége. A szükségletekhez igazodó speciális ellátás Az otthont nyújtó ellátások során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, valamint a kora miatt sajátos

szükségletekkel bíró gyermek számára speciális ellátást kell biztosítani. A nevelőszülői ellátás elsődlegessége A családjukból kiemelt gyermeket elsősorban nevelőszülőnél kell elhelyezni, ha erre nincs lehetőség, abban az esetben kell számára gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben az ellátást biztosítani. Korlátozott gyermeklétszám a nevelőszülői elhelyezés esetén, továbbá kis létszámú gyermekotthonok, és családias lakókörnyezet biztosítása A magas gyermeklétszám túlzott anyagi megterhelést okozhat egyes családoknál, másrészt a kis létszám a családias jelleget erősíti. A gyermekvédelmi rendszer működésének állami és önkormányzati feladatai: A gyermekvédelmi feladatok ellátása a települési és a megyei önkormányzatokhoz tartozik. Hatósági intézkedéseket a jegyző (elsőfokon), illetve a gyámhivatal (másodfokon) hozhat. Az ágazati irányítást és a szakmai felügyeletet az

egészségügyi, szociális és családügyi minisztérium látja el. A települési önkormányzat feladatai A gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése a települési önkormányzat feladata. Így a települési önkormányzat képviselőtestülete biztosítja - a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, - az alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, továbbá - szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. A megyei és a fővárosi önkormányzat feladatai A megyei és a fővárosi önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében - az otthont nyújtó ellátást (nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban), - a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást (amely

szakértői munkát, hivatásos gyámi és nevelőszülői hálózat működtetését, családgondozást és utógondozást jelent). Nem állami szervek (ellátási szerződéssel) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. Nem állami szerv – külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – létesíthet és tarthat fenn gyermekvédelmi szolgáltatást. (A gyermekvédelmi szolgáltatás keretében nem végezhető olyan szolgáltató tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal.) (Gyám)hatósági intézkedések A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre A települési önkormányzat hatáskörei: - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, - ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a

kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját, - gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában, - felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, - dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, - a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy – ha erre nincs mód – gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, - szakértőt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat, - közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, - közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett

gyermektartásdíj behajtásában, - ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyámügyi feladatokat. A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre A városi gyámhivatal hatásköre különösen: - a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése, a gyermekek nevelésbe vétele, családba fogadás engedélyezése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás megállapítása, továbbá az örökbefogadási, kapcsolattartási , gyámsági és gondnoksági ügyek intézése. A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre A megyei gyámhivatal feladatai különösen - az elsőfokú gyámhatóságok (a jegyző, és a városi gyámhivatal) szakmai irányítása és felügyelete, - másodfokú döntések meghozatala, - gyermekintézmények működésének engedélyezése és a tevékenységük ellenőrzése, - fiatalkorúak pártfogó felügyelete. Ágazatirányítás Az

egészségügyi szociális és családügyi miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását. E jogkörében - meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesítési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenőrzési rendjét, - létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket, kollégiumokat, - ellátja a gyámhivatalok szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat, - kijelöli az országos és regionális módszertani feladatokat ellátó intézményeket, - biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló tudományos kutatások és nemzetközi kapcsolatok fejlesztési feltételeit, - kezdeményezi – az érintett miniszterekkel együttműködve – a külföldön ellátatlanul maradt magyar állampolgárságú gyermekekről való gondoskodás iránti intézkedések megtételét, - összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer

irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert, - gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működéséről, - gondoskodik az országos örökbefogadási nyilvántartás működtetéséről. A miniszter tanácsadó testülete a Család és Gyermekvédelmi Tanács. Módszertani, tudományos és továbbképző tevékenységgel segíti az ágazat munkáját a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Pénzbeli és természetbeli ellátások: Pénzbeli ellátások a) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása, és ezzel annak elősegítése, hogy a gyermek családi környezetben nevelkedjen. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást a települési önkormányzat képviselőtestülete állapítja meg (kérelemre), ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A jogosultság feltételeit a képviselőtestület évente legalább egyszer felülvizsgálja. A támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával. b) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg a képviselőtestület, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket (családokat) kell rendkívüli támogatásban részesíteni - akiknek az ellátásról más módon nem lehet gondoskodni, illetve - az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak (pl. gyermek családba való visszakerülése, betegség, iskoláztatás, válsághelyzetben lévő anya gyermekének megtartása). A rendkívüli támogatás mértékét a képviselőtestület rendeletben határozza meg. c) A gyermektartásdíj

megelőlegezésének akkor van helye, ha - a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és - gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá - a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, - feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhivatal (azonnal végrehajtható) határozata alapján a települési önkormányzat jegyzője biztosítja a központi költségvetés terhére. A jogerősen megállapított tartásdíj folyósítása a kérelem benyújtásától esedékes, és az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. (Indokolt esetben egy ízben újabb három évre megállapítható.) A kötelezett kamattal együtt köteles az előlegezett díjat az

államnak visszafizetni. d) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek - legalább három éves időtartamú folyamatos nevelésbevétele nagykorúvá válásával szűnt meg és - készpénze, (lekötött betétje), vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. (A vagyonba az árvaellátásból és a keresményből származó megtakarítást nem lehet beszámítani.) A támogatás a fiatal felnőtt részben vagy egészben tulajdonába kerülő - építési telek, lakás, családi ház vásárlására, építésére, továbbá a - fentiek lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére, - bérleti díj kifizetésére, bérlői jogviszony megvásárlására, - államilag támogatott lakásprogramban való

részvételre, - hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére használható fel. A támogatást a gyámhivatal állapítja meg. A jogosult a támogatás felhasználása során köteles az utógondozójával együttműködni. A támogatás mértékét a nevelésben eltöltött évek és a jogosult vagyonának értéke alapján állapítják meg. Az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra a gyámhivatal jogosult – öt évi időtartamra – elidegenítési tilalmat bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Természetben nyújtott ellátások A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a képviselőtestület döntése alapján természetbeni ellátás formájában is adható – különösen a jegyző által védelembe vett gyermek számára. Természetbeni ellátásnak minősül - az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, - az étkezési térítések díjkedvezménye, - a tandíj, az

egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének az átvállalása. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: Az alapellátás célja, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét, és családban történő nevelését elősegítse. Az alapellátás a megelőzésre irányul, célja tehát, hogy a gyermek veszélyeztető körülményektől mentesen, saját családjában nevelkedhessen. Az alapellátás pénzbeli- természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátás formájában valósulhat meg. Az alapellátások biztosítása a települési önkormányzat által ellátandó feladat Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső ellátást nyújtó intézményben (vagy személynél) kell biztosítani. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a képviselőtestület rendeletet alkot. A személyes gondoskodást az önkormányzatok, az önkormányzattal kötött szerződés alapján természetes személyek, jogi személyek, vagy jogi személységgel nem rendelkező más szervezetek (együtt: nem állami szervek) biztosítják. A személyes gondoskodás igénybevétele – főszabályként – önkéntes. Ha a gyermek védelme azért nem biztosított mert az ellátást (önként) nem vette igénybe, a törvény az ellátás kötelező igénybe vételét rendeli el. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét - a helyi önkormányzat képviselőtestületének határozata, - a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata, - az átmeneti gondozást nyújtó intézmény vezetőjének az intézkedése alapozza meg. A személyes gondoskodás

feltételeiről (az ellátás tartamáról, a hozzátartozói kapcsolattartásról, a látogatás rendjéről, az intézmény házirendjéről, a jogosult érdekeit képviselő fórumról, a gondozási díjról) a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megszűnik - a határozott idő elteltével, - a jogosultsági feltételek megszűnésével. Az önkéntesen igénybe vett ellátás esetén a megszüntetést a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. a) Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a gyermek - testi és lelki egészségét, - családban történő nevelkedését, - veszélyeztetettségének megelőzését, illetve - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja. Az önkormányzatok gyermekjóléti feladataik ellátása során a családsegítő szolgálat,

és egészségügyi, illetve közoktatási intézmények önálló intézményegységei mellett elsősorban a(z 1998. óta valamennyi településen működő) gyermekjólét szolgálatra támaszkodhatnak A szolgálat dolgozói közalkalmazottak, az általuk nyújtott szolgáltatások ingyenesek. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, így különösen: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésére vizsgálja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helységeket. A

települési (kerületi) önkormányzat, amelynek területén negyvenezernél több állandó lakos él (és a megyei jogú város) köteles gyermekjóléti központot működtetni. Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként működő gyermekjóléti szolgálat, amely általános szolgáltatási feladatain túl egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, így különösen: - utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot biztosít. b) Gyermekek napközbeni ellátása (gondozása) A gyermek napközbeni ellátása a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését jelenti. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető: - bölcsődében, hetes bölcsődében, (3 éven aluli gyermek számára), - családi napköziben (olyan gyermekek számára, aki

bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülnek, illetve iskolai oktatásban részesülők számára az iskola nyitvatartási idején kívül), - házi gyermekfelügyelet keretében (ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem tudja megoldani), - óvodában (3-6 éves korig), - iskolai napköziben (iskolai oktatásban részesülő gyermek számára), - napközis táborban, - alternatív napközben ellátás formájában (10 év feletti, iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermek számára). c) Gyermekek átmeneti gondozása A gyermek átmeneti gondozását kell biztosítani (a szülő vagy törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével), ha a szülő a gyermek nevelését a családban – valamely okból – nem tudja megoldani. Az átmeneti gondozás keretében a

gyermek teljes körű ellátásáról (étkezés, ruházat, lakhatás, gondozás, nevelés) kell gondoskodni. Az átmeneti gondozás az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Az átmeneti gondozás történhet - helyettes szülő saját háztartásában (legfeljebb 5 gyermek – saját gyermekekkel együtt), - gyermekek átmeneti otthonában (ha gyermek átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad; gyermekotthonban: 12-40, lakásotthonban legfeljebb: 12 gyermek), családok átmeneti otthonában (ha a szülő és a gyermek lakhatása nem biztosított, és emiatt a gyermeket el kellene választani szülőjétől; 12-40 fő együttesen.) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: A szakellátás célja elsősorban a családjából (bármely okból) kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A szakellátások mindig személyes gondoskodást nyújtó ellátások A szakellátások biztosítása a

megyei/fővárosi önkormányzatok kötelező feladata. Otthont nyújtó ellátás Otthont nyújtó ellátást kell biztosítani - az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve - az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. Teljes körű ellátásról van szó, amelynek elő kell segítenie a gyermek családi környezetbe való visszahelyezését, vagy – ha ez nem lehetséges – az örökbefogadását. Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges, illetve speciális ellátást kell biztosítani az arra rászoruló gyermekek számára. Otthont nyújtó ellátást biztosíthat - a nevelőszülő (hivatásos, speciális hivatásos nevelőszülő), - a gyermekotthon, vagy - a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával. Utógondozói ellátás A fiatal felnőtt számára a gyámhivatal rendel el utógondozói ellátást, amelynek célja: - (szükség esetén) teljes körű ellátás, és - az

önálló élet megkezdéséhez szükséges tanácsadás, illetve segítségnyújtás a társadalomba való beilleszkedéshez (utógondozás). Utógondozói ellátást biztosíthat - a nevelőszülő, a gyermekotthon, az utógondozó otthon, vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett ún. külső férőhely Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ) A területi (megyei illetve fővárosi önkormányzat) gyermekvédelmi szakszolgálat(a) - szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez, közreműködik a gyermek (átmeneti és tartós) nevelésbe vétele során, közreműködik az örökbefogadási eljárások lebonyolításában, javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőre, gyermekotthonra, - működteti - a nevelőszülői hálózatot - az eseti gondnoki és hivatásos gyámi hálózatot, - az ideiglenes elhelyezést biztosító otthonokat, - a

külső férőhelyeket (fiatal felnőttek számára). A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedés(eke)t hoz a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal, ha a szülő nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, azok megtételéhez nem járul hozzá, vagy egyébként akadályozza, hogy a gyermek a körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más alapellátást igénybe vegye. A hatósági intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni - a veszélyeztetettség jellegét és okait, a gyermek személységét és családi körülményeit, az intézkedés várható hatásait, valamint a gyermeknek a saját családjában történő nevelkedéséhez fűződő jogát. A gyermekvédelmi rendszer részét képezi - a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve oda előzetes letartóztatásba helyezett

fiatalkorúak intézeti ellátása, továbbá - a fiatalkorúak pártfogó felügyelete azzal, hogy mindkét feladatról külön törvény rendelkezik. A Gyvt. a hivatásos pártfogói csoportot – meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező köztisztviselőket – a másodfokú gyámhatóságként működő, megyei közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási szervéhet telepítette. A hivatásos pártfogók az ügyész, a bíróság és a büntetés-végrehajtási bíró határozata alapján látják el közvetlenül a pártfogolást. Védelembe vétel Ha a gyermek veszélyeztetett és ezt az alapellátás(ok) önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése családi környezetben mégis biztosítható, a jegyző védelembe veszi. A jegyző a védelembevétellel egyidejűleg kirendeli a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, aki a gyermek számára egyéni

gondozási – nevelési tervet készít. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát. Családba fogadás Családba fogadás esetén a gyermeket a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, neveli. Erre a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt kerülhet sor. A gyámhivatal a családba fogadáshoz akkor járul hozzá - ha azt a szülő kéri (a fenti okokra hivatkozva), - az a gyermek érdekében áll, és - a családba fogadó szülő ezt vállalja, valamint személysége és körülményei alapján alkalmas erre. A családba fogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel. Ideiglenes hatályú elhelyezés A jegyző, a gyámhivatal, vagy más ún. beutaló szerv (határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka) ideiglenesen helyezi el a gyermeket, ha - felügyelet nélkül maradt, vagy - fejlődését családi környezete vagy önmaga

súlyosan veszélyezteti. (Veszélyeztetettségi okok: súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.) Ideiglenesen lehet elhelyezni a gyermeket - a nevelést vállaló különélő szülőnél, vagy más hozzátartozónál illetve személynél, ha erre nincs lehetőség - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben. A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezés elrendelésétől számított 30 napon belül - megszünteti azt, ha az okok nem állnak fenn, vagy - elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy - 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt. Nevelésbe vétel a) Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal

a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha - a gyermek fejlődését a családi környezet veszélyezteti, és az az alapellátásokkal vagy a védelembe vétellel nem szüntethető meg, - a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. b) Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha - a szülő (vagy mindkét szülő) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő (vagy mindkét szülő) elhalálozott, a gyermek ismeretlen szülőktől származik, és nincs kirendelt gyámja, ha a szülő gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőknél. A(z átmeneti vagy tartós) nevelésbe vett gyermeket nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kell elhelyezni és számára (hivatásos) gyámot kell kirendelni. A gyámhivatal az átmeneti

nevelésbevétel fennállásának szükségességét évente – 3 éven aluli gyermek esetében félévente – felülvizsgálja. A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel. Nevelési felügyelet Ha a(z átmeneti vagy tartós) nevelésbe vett gyermek - egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére veszélyt jelent, - és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. E korlátozás keretében elrendelheti, hogy a gyermek a gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve csak a számára kijelölt helyiségekben tartózkodhat. A korlátozás elrendeléséről haladéktalanul értesíteni kell a gyermekjogi képviselőt, a TEGYESZ által működtetett gyermekvédelmi szakértői bizottságot, valamint az

illetékes gyámhivatalt. Ezzel egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezheti a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha valószínűsíthető ahogy a személyes szabadság korlátozása 48 órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatal – hivatalból vagy kérelemre – a(z átmeneti vagy tartós) nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha - a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, vagy jelent, - feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el. A nevelési felügyelet nem haladhatja meg a két hónapot. A nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében a gyámhivatal elrendelheti, hogy - a gyermek a speciális gyermekotthon meghatározott helységeiben tartózkodjon, -

hozzátartozóival kapcsolatát csak meghatározott (korlátozott) módon gyakorolhassa, - a (hivatásos) gyám egyetértésével gyógykezelésnek vesse alá magát. A gyámhivatal a határozathozatala előtt meghallgatja a gyermeket, a törvényes képviselőt, a gyermekjogi képviselőt, a gyermekotthon vezetőjét, továbbá beszerzi a szakértői bizottság véleményét, amelytől csak kivételesen indokolt esetben térhet el. A gyámhivatal a határozatát megküldi a bíróságnak, amely nem peres eljárásban dönt a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bírósági érdemi határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplői és feladatai: (Gyvt) 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a

törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, k) a munkaügyi hatóság. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása,

illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. (4) Ha az (1) bekezdés a)-i) és k) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)-i) és k) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz

az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez. (5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását. 16. tétel Mutassa be a családok támogatásának jogi kereteit! − A család szerepe a mai magyar társadalomban − A családok védelmének rendszere − A családi pótlék − A gyermekgondozási segély − A gyermeknevelési támogatás − Az anyasági támogatás − Terhességi-gyermekágyi segély − Gyermekgondozási díj − Gyermekápolási táppénz A család szerepe a mai magyar társadalomban A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége; a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának

történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását. A szociológia a családdal, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik. A család létfontosságú feladatokat lát el A család társadalmi alakulat, a társadalom legfontosabb intézménye. Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kis csoportot, amelyek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köt össze. A család funkciói: • Pszichiszociális (közösségi-érzelmi) funkció • Szocializációs funkció • Szellemi–kulturális funkció • Gondozó–ellátó funkció • Gazdasági (termelő-fogyasztó) • Reprodukciós funkció • Közéleti-politikai funkció Pszichiszociális funkció A család társadalmi kis-közösség, amelyben a tagok érzelmi szálakkal is kötődnek egymáshoz, ezek igen fontosak a mentális egészség szempontjából. A család tagjainak stabil,

kölcsönös érzelmi kapcsolathálót biztosít. Szocializációs funkció A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén megtanulja mindazokat az ismereteket, értékeket, normákat, szokás- és hagyományrendeket, amelyeknek birtokában az adott társadalmi működésnek megfelelően tud élni és tevékenykedni. A szocializációs folyamatban a család szerepe elsődleges, a gyermekek számára a mintát a családtagok jelentik. Szellemi-kulturális funkció A család közvetíti és egyben alakítja a kulturális értékeket, hagyományokat és megtanítja szelektálni, értelmezni, és rendezni az információt. Gondozó-ellátó funkció A család a még, vagy időlegesen, vagy már önellátásra képtelenek (kisgyermekek, betegek, idősek) gondozásának, ellátásának is a színtere. Ez a polgári fejlődés során jelentősen megváltozott, a kisgyermeket a bölcsődékben; a gyermekeket az iskolában; napköziben, oskolai étkeztetés formájában; a betegeket a

kórházban; az időseket az idősek otthonában gondozzák. Gazdasági (termelő, fogyasztó) funkció A feudális család termelő és fogyasztói egységet alkot. A polgári családnál e funkciók elváltak egymástól. A család ma is gazdasági, gazdálkodó egység, de már általában nincs termelő funkciója. A család alapvető fogyasztási egység maradt Reprodukciós funkció Az utódok megszületése, felnevelése a család keretei között történik. A reprodukció biztosítja a társadalom újratermelődését. Az utódok születése, felnevelése biztosítja a családok reprodukcióját, folytonosságát. A megöregedő szülők a gyermekeiktől várhatnak segítséget, támogatást öregkorukban. A gyermek születésével teljesedik i a család, új értékek jelennek meg a családban (tudás, értékrend átadása). Közéleti-politikai funkció A politikai szocializáció is elsősorban családi kereteken belül történik. A politika, a közélet terültén a

tájékozódáshoz fontos, hogy az egyéni vélemény kialakulásához a család, a közösség segítséget nyújtson. A magyar társadalomban a család tradicionálisan fontos helyet foglalt el. Az elmúlt évtizedek szociológiai és demográfiai vizsgálatai bizonyították, hogy az emberek számára a család fontosabb, mint az élet egyéb területei (munka, szabadidő, egyéb társas kapcsolatok stb.) Ez nemcsak azok esetében volt így, akik éppen házasságban, családban éltek, hanem azok esetében is, akiknek családi állapota egyedülálló volt. A család fogalmához általában pozitív jelentés tapadt, a házasokat általában másoknál boldogabbnak tartották az emberek, emellett a köztudatban a család a szolidaritás legfontosabb (ha nem éppen az egyetlen) színtere volt. A szűkebb család fogalma szorosan összekapcsolódott a házassággal és a gyermekneveléssel. Úgy tűnik, az ideálok szintjén az emberek számára a család házasságban élő és

egy-két gyereket nevelő párban testesült meg. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a család, a házasság általánosan pozitív megítélése napjainkban változóban van. Emellett, a család, mint társadalmi intézmény számos válsággal is küzd. A válságjelenségek megnyilvánulnak olyan tényekben, hogy egyre kevesebb a hagyományos, ideálisnak tekintett családmodellben élők aránya, hiszen csökken a házasságkötések száma; változatlanul magas arányú a válás; a csökkenő termékenység mellett egyre több gyermek születik házasságon kívül. Emellett a családi élet válságával minden bizonnyal szorosan összefüggenek olyan jelenségek is, mint az alkoholisták, a különféle pszichiátriai betegségben szenvedők, a veszélyeztetett gyerekek vagy az öngyilkosok magas száma. A családok védelmének rendszere A családok védelmét különböző szociális támogatásokkal biztosítják. Pl: • családi pótlék • Gyermekgondozási segély

(GYES) • Gyermeknevelési támogatás (GYET) • Anyasági támogatás • Terhességi gyermekágyi segély (TGYS) • Gyermekgondozási díj (GYED) • Gyermekápolási táppénz Családi pótlék 2010. augusztus 1-jétől a családi pótléknak 2 típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár, ezt követően (november 1-jétől) a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelezettség teljes időtartamára (a gyermek 18. életévének betöltéséig) Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét betölti A családi pótlék összege független attól, hogy azt nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják meg. A gyermekgondozási segély (GYES)

Gyermekgondozási segélyre az a szülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. 2011 január 1-jétől a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek 1 éves korától legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat. Amennyiben az otthonában történik a munkavégzés, abban az esetben nincs időkorlát. Szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek elmúlt 1 éves, és a gyermek szülei erről az ellátásról lemondanak és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő kapja. A GYES-t igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órás keresőtevékenységet, addig nem dolgozhat. A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben:28.500, - forint/hó)

Gyermeknevelési támogatás (GYET) Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, aki a háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel. Gyermeknevelési támogatás a fiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő is csak legfeljebb A heti 30 gyermeknevelési órás elfoglaltságot támogatás összege jelentő keresőtevékenységet megegyezik a mindenkori folytathat. öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben: 28.500,- forint/hó) Anyasági támogatás Az anyasági támogatás egyszeri juttatás. 2011 január 1-jétől anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodik, és a terhessége alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább 1 alkalommal - a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás összege

gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 225 %-a (2011-ben: 64.125,- forint), ikergyermekek esetében 300%-a (2011-ben: 85.500,- forint) Terhességi-gyermekágyi segély 2010. május 1-jétől annak jár terhességi gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző 2 éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt. A terhességi gyermekágyi segély mértéke a napi átlagkereset 70 %-a. A terhességi gyermekágyi segély adóköteles, azonban sem egészség- sem pedig nyugdíjjárulékot (sem magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) nem kell fizetni utána. A terhességi gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadság időtartamára, vagyis 168 naptári napra illeti meg. A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg. Gyermekgondozási díj (GYED) 2010. május 1-jétől gyermekgondozási

díjra abban az esetben jogosult a szülő, ha az igénylést megelőző 2 éven belül 365 napon keresztül biztosított volt. A GYED idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Gyermekgondozási díj abban az esetben is megállapítható, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói illetve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, nyugdíjjárulékot kell vonni belőle, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli. A gyermekgondozási díj legmagasabb összege a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2011ben: 109.200,- forint) 2011 január 1-jétől amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság időtartamának lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálásának kezdőnapja a szülési szabadság lejártát követő nap. Nem jár gyermekgondozási díj abban az esetben, ha a jogosult bármilyen

jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy rendszeres pénzellátásban részesül. Gyermekápolási táppénz Gyermekápolási táppénzt a szülő a beteg gyermek ápolása címén veheti igénybe a gyermek 12 éves koráig. Az igénybe vehető napok számát befolyásolja a gyermek életkora mellett az is, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem. Gyermekápolási táppénzt az anya helyett az apa is igénybe veheti. A gyermekápolási táppénzes napok száma a gyermek két születésnapja közötti időtartamra vonatkozik (tehát nem naptári évre), a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át. Az igénybe vehető napok a következők: • a gyermek 1 éves koráig korlátlan • a gyermek 1-3 éves korában évenként és gyermekenként 84 naptári nap - egyedülálló szülő esetén is • a gyermek 3-6 éves korában évenként és gyermekenként 42 naptári nap - egyedülálló szülő esetén 84 naptári nap • a gyermek 6-12 éves

korában évenként és gyermekenként 14 naptári nap – egyedülálló szülő esetén 28 naptári nap 17. tétel Mutassa be a nyugdíjbiztosítási ellátások rendszerét! Az idős emberek helye és szerepe a mai magyar társadalomban: Demográfiai változások: a világ népessége folyamatosan növekszik, ezért jellemző a fejlettebb országokra és Európára, hogy a társadalom elöregszik. Kivétel ez alól az Usa A XXI. sz „őszülő társadalom”: megnőtt az idősek száma Okai: - csökkent az élve születések száma, - megnő a születéskor várható átlagos élettartam. 1870-től vannak pontos adatok arra vonatkozóan, hogy Magyarországon a népességszám hogyan változott, mert ekkor voltak az első népszámlálások. 1981: a halálozások számaránya nagyobb, mint a születések számaránya. Az idősek számaránya hazánkban az 1930-as évektől kezdve folyamatosan nő. Előrejelzés szerint Európában stagnálás, míg Magyarországon csökkenés

fog jelentkezni a népességszámot tekintve. A Föld népessége napjainkban 6 milliárd fő. Változik a születéskor várható élettartam, ez növekszik Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 72 év, a férfiaknál 65-68 év, a nőknél 75-76 év. Mi lehet a különbség oka: - genetika, - életmód, - fizikai leterheltség, - a betegségtudat a férfiaknál másként jelenik meg később mennek orvoshoz. A halálozások száma csökkenő tendenciát mutat egyre többen élik meg az időskort. Usában több gyerek születik: gazdasági helyzet, bevándorlás, másak az anyagi feltételek a gyermekvállaláshoz, kitolódik a nők továbbtanulása, később szülnek. Az időskorúak számarányát tekintve megnő az időskorú özvegy nők számaránya. Öregedési index: 100 gyermekkorúra jutó időskorú személy, ez a mutató nagyon fontos a népesség elöregedésének a mutatója. Ez a mutató napjainkban 108-110, országosan eltérő, Budapesten ez a

szám 145. Közel 2 millió ember 60 éven felüli, a népességünk egytizede 70 éven felüli. Kettős öregedés: több ember éli meg az öregkort, miközben egyre kevesebb gyermek születik, vagyis nő az időskorú népesség eltartottsági rátája. Ez napjainkban 21 és 22% között van Eltartottsági ráta: az aktív és passzív korúak aránya. A biztosítási elv érvényesülése a nyugdíj rendszerében: A társadalombiztosítás előzményei, az önkéntes segélyegyletek A magyar társadalombiztosítás több évszázados hagyományra nyúlik vissza. A 13 században a legveszélyesebb foglalkozást űző bányászok hoztak létre először önsegélyező szervezeteket, ún. bányatársládákat Az első bányatársláda 1496-ban Thurzó János bányájában alakult Ez a munkaadó és a bányászai önkéntes elhatározásából létesült, amelyet önkormányzati alapon a bányászlegénység kezelt. Bevétele a tagok által vállalt járulékokból és a

bányatulajdonos hozzájárulásából tevődött össze. Minden bányász társládatag jogosult volt a segélyezésre A kereskedelemben, illetőleg az iparban alkalmazott segédek és munkások védelmében először az 1840-ben kiadott két törvény mondta ki, hogy a „kereskedő tanítványa” a kereskedőtől orvosi ápolást követelhet. A kiegyezés megnyitotta az utat a modern magyar nagyipar fejlődése előtt és meggyorsította a kapitalizmus fejlődését, a nagyipari munkások számának a növekedését. A gazdasági fejlődés megkövetelte a közegészségügy szabályozását 1876-ban fogadta el az országgyűlés a közegészségügyet szabályozó törvényt, de az elveiben haladó törvény végrehajtásához sem pénz, sem szakember nem volt. A munkások betegség esetére szóló biztosításáról Magyarországon elsőnek - törvényi szinten - az 1884 évi ipartörvény intézkedett. A törvény felkérte az ipartestületeket segélypénztárak

létesítésére. A segélypénztárak létrehozása nem volt kötelező, a biztosítás csupán önkéntes elhatározáson alapult. A jogszabály kevéssé volt eredményes: 1884-tól 1892-ig csupán 28 új ipartestületi segélypénztárt létesítettek. Statisztikai adatok szerint 1885-ben a munkások mindössze 40,6%-a volt biztosított. Az egységes szabályozás Az ipari fejlődés megindulása igényelte a magyar biztosítási rendszer megszervezését is, mert átfogó munkásbiztosítás nélkül nincs szociális biztonság. Ez "Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló" 1891. évi XIV törvénycikk megalkotásával kezdődött, amely európai színvonalon szabályozta a baleset és betegbiztosítást, garantálta a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. A pénzbeli ellátások körébe a táppénz, gyermekágyi segély, temetési segély, a természetbeni ellátások körébe az ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer

és gyógyászati segédeszköz-ellátás tartozott. A törvény fő hibájának minden érdekelt azt tartotta, hogy a törvény következtében a magyar munkásbiztosítás túlságosan megosztott és széttagolt lett, melynek hátrányát legjobban a pénztártagok érezték. A központosított intézményrendszer kialakulása 1907-ben a korábbi törvény hiányosságait figyelembe véve az országgyűlés a balesetbiztosítás mellett a társadalombiztosítás működésének legfontosabb alapelveit is törvényben rögzítette. E törvényre építve jött létre az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár (Országos Pénztár) és annak helyi szervei, a munkásbiztosító pénztárak. A törvény négy alapelvet fogalmazott meg, mely a társadalombiztosítás további fejlődése szempontjából meghatározó: (1) a biztosítás kötelező, (2) a biztosítás szervezete országos, központosított, (3) a biztosítást ellátó szervek önkormányzati

alapon működnek (4) paritás a pénztárak vezetésében a munkaadók és a munkások egyenlő részvételével. 1927-ben kerültek egységesítésre a balesetbiztosítás és betegbiztosítás szabályai, amely kiegészült a foglalkozási betegségben szenvedők ellátásáról való gondoskodással. A társadalombiztosítás köre a prevenció, az öregek és a hátramaradott családtagok ellátásával illetve a szolidaritás elvével bővült. 1928-ban került sor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) megszervezésére Az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével öregségi rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék-ellátást nyújtottak. A szélesebb dolgozói réteg számára a gyermeknevelési pótlékot 1938-ban vezették be. Ezzel a szociális gondoskodás és egészségügyi ellátás területén olyan alapokat és modern szervezetet hoztak létre, ami Közép-Európában sehol sem érvényesült. Az államosítás A második

világháborút követően a társadalombiztosítást államosították és a szociális biztonságért az állam vállalt garanciát. 1945-50 között a különböző foglalkozási ágak és munkavállaló csoportok biztosítását szolgáló társadalombiztosítási szervezetek fokozatosan beolvadtak az Országos Társadalombiztosítási Intézetbe. "Önálló biztosítóintézetként csak a MÁV Betegségi Biztosító Intézete maradt meg. Az OTI mint társadalombiztosítási szervezet hatalmas intézménnyé növekedett, melynek továbbfejlesztése sok gondot okozott." Ugyanakkor megfogalmazódott az a vélemény, hogy a társadalombiztosítás kerüljön a szakszervetek irányítása alá. 1950-tól a társadalombiztosítás igazgatását a Szakszervezetek Országos Tanácsára (SZOT) bízták. A felügyeletet a Minisztertanács gyakorolta Az állami társadalombiztosítás központi igazgatási és ügyviteli feladatai az OTI-tól átkerült a frissen megalakult a

Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjához (SZTK). A társadalombiztosítás helyi feladatai a megyei társadalombiztosítási szervek hatáskörébe jutottak. A biztosítottak létszáma folyamatosan nőtt, az ellátások köre és időtartama bővült, színvonala javult. 1975-ben kiadott társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozta a társadalombiztosítás ágazatait és ellátásait, a magyar lakosság számára pedig az állami egészségügyi szolgálaton keresztül alanyi jogon biztosította az egészségügyi ellátást. A társadalombiztosítás 1975-ben gyakorlatilag a teljes lakosságot lefedte. Az 1984-tól a társadalombiztosítás irányítását a szakszervezetektől az állam vette át. Ugyanebben az évben jött létre az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF). 1989 január 1-jével az Országgyűlés döntése értelmében a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Az Alap

önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni, s a társadalombiztosítási ellátások, valamint a külön jogszabályok alapján járó társadalombiztosítás által finanszírozott egyéb juttatások fedezetére szolgált. A rendszerváltás időszaka A társadalombiztosítás a nemzetgazdaság autonóm, elkülönült társadalmi kockázatközösségen alapuló, szolidaritási elven állami garanciával működő, önálló gazdasági alapokkal rendelkező alrendszere. A rendszerváltást követően a társadalombiztosítás több átalakuláson ment keresztül. Az 1991-es „A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatairól” elnevezésű törvény a költségvetéstől még 1989-ben elkülönített Társadalombiztosítási Alapot két részre osztotta: Egészségbiztosítási Alapra és Nyugdíjbiztosítási Alapra. Irányításukat az alapok szerint szerveződő önkormányzatokra bízta. 1993-ban

alakult meg az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, s ezzel megszűnt az országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Az önkormányzatok létrejöttével az ország második legnagyobb elosztórendszere - ha jelentős korlátozásokkal is önkormányzati irányítás és felügyelet alá került. Az önkormányzatok megalakulásával egyidejűleg több fontos változás történt a társadalombiztosítás irányításában. Korlátozott felügyeleti jogkörrel rendelkező felügyelő bizottságok helyébe a biztosítottakat közvetlenül képviselő Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Önkormányzat lépett. A korábbi egységes szervezet kettévált, létrejött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). 1998-ig az Alap működése felett a társadalmi kontrolt az Önkormányzatok gyakorolták. Az Önkormányzatokat 1998-ban feloszlatták, az alapok

felügyeletét közvetlenül a Kormány végzi, az OEP irányítását a Kormány az egészségügyi (egészségbiztosításért felel s) miniszter útján látja el. 2. A társadalombiztosítás alapelvei: • A kötelező részvétel elve: amikor a biztosított munkaviszonyt létesít a társadalombiztosítási jogviszony automatikusan létrejön • Korlátozott biztosítási alapelv: a pénzbeli ellátásoknál a juttatás a befizetett járulék mértékéhez igazodik. • Az arányosság elve: a járulékfizetéssel arányos ellenszolgáltatást kell biztosítania a biztosítónak. • A járulék, hozzájárulás tagdíjfizetés kötelezettség elve: a biztosítottatakat egyéni járulékfizetési kötelezettség terheli. A foglalkoztatók tb járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetnek. A magánnyugdíjpénztár tagjai tagdíjat fizetnek • A foglalkoztató együttműködési kötelezettsége: A tb. jogviszony fennállása alatt együtt kell működnie a

munkáltatónak a szervekkel. A munkáltatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék-levonási kötelezettség terheli. • A célhoz kötött személyes adatközlés elve: A tb. rendszer működéséhez egységes nyilvántartásra van szükség, az ehhez szükséges adatokat a biztosított illetve a foglalkoztató köteles szolgáltatni. • Az állam mögöttes felelőssége: az állam a nemzetgazdaság lehetőségein belül köteles a tb. rendszer működéséről és fejlesztéséről gondoskodni. Ha a társadalombiztosítási rendszer a tb. alapokba befolyó járulékokból nem finanszírozható az állami költségvetés kisegíti a tb rendszert. A társadalombiztosítási ellátások fedezete A biztosított köteles: • egészségbiztosítási járulékot fizetni, amelynek mértéke összesen: 6 %, ebből 4 % a természetbeni ellátásra és 2 % a pénzbelire és • nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni, aki nem tagja

magánnyugdíjpénztárnak az 9,5%ot, aki tagja magánnyugdíjpénztárnak az tagdíjat köteles fizetni 8 % és 1,5 % a Tb. nyugdíjjárulékot A foglalkoztató köteles: társadalombiztosítási járulékot fizetni: • egészségbiztosítási járulék 5%, amelyből 4,5% a természetbeni és 0,5% a pénzbeli ellátások fedezetére. • nyugdíjbiztosítási járulék 24% • A táppénzkiadásokhoz is köteles hozzájárulni • Tételes Egészségügyi hozzájárulást (EHO) köteles fizetni, ami adó jellegű közteher A járulékok mértéke évente változik A befizetések az Egészségbiztosítási Alapba és a Nyugdíjbiztosítási Alapba folynak be. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a szolidaritás elve alapján hozzájárul az időskori biztonsághoz. Az állam mögöttes felelősséggel tartozik a nyugdíj kifizetésére • A magánnyugdíj-pénztárakat az

állam, jogi szabályozással fejleszti és felügyeli, de ezek önkormányzati elven működő autonóm szervezetek. Az 1998-as választások után feloszlatták a társadalombiztosítás önkormányzati szerveit és kormánybiztost neveztek ki az élére. • A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére mind a foglalkoztatónak, mind a biztosítottnak járulékot kell fizetnie. • A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. A felosztó-kirívó rendszer működése: A társadalombiztosítási nyugellátás felosztó-kirovó finanszírozáson alapul. Az adott évi munkáltatói és biztosítotti hozzájárulásokból fedezik az adott évi kiadásokat. A tranzakció a nyugdíjbiztosítási alapon keresztül történik. A magánnyugdíj rendszer tőkefedezeti elv alapján működik. A pénztártagok által befizetett tagdíjból a magánbiztosítók tőkét képeznek

és annak hozamaival együtt fedezetet, képeznek a fizetendő nyugdíj idejére. A tagdíjat és annak hozamait egyéni számlán tartják nyilván Tőkefedezeti rendszer működése: A tőkefedezeti rendszer esetében a biztosított aktív korában tett befizetéseit egy részére elkülönített kamatozó betétszámlán fölhalmozzák, és ebből a fölhalmozott pénzből akkora járadékot kap, amelynek tőkeértéke megegyezik a fölhalmozott pénzmennyiséggel. Ezt másképp úgy is mondhatjuk, hogy mindenki a saját maga által felhalmozott pénzt kapja meg nyugdíjként, és ha felbomlana a veszélyközösség, akkor elvileg mindenki visszakapná az addigi befizetéseit kamatostul. A szerződéses, önkéntes nyugdíjbiztosítás működése: A magánnyugdíj rendszer tőkefedezeti elv alapján működik. A pénztártagok által befizetett tagdíjból a magánbiztosítók tőkét képeznek és annak hozamaival együtt fedezetet, képeznek a fizetendő nyugdíj idejére. A

tagdíjat és annak hozamait egyéni számlán tartják nyilván Önkéntes nyugdíjbiztosítási pénztár: A biztosított és munkáltatója a kötelező nyugdíjbiztosításon túl is befizethet, gyűjthet nyugdíjas éveire. Saját jogú nyugellátások formái: A saját jogú nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése után a biztosítottat megilleti. a) Öregségi nyugdíj: meghatározott szolgálati idő és meghatározott életkor elérése esetén járó nyugellátás. Teljes öregségi nyugdíjra az jogosult, aki 62 életévét betölti és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Korkedvezményes nyugdíjra az jogosult, aki olyan munkakört töltött be amit a jogszabály elismer korkedvezményre jogosítónak. Összege a szolgálati időtől és a havi átlagkeresettől függ. 10 év szolgálati idő után a az átlagkereset 33%-a jár és ez fokozatosan emelkedik és maximum

40 év szolgálat esetén eléri az átlagkereset 80%-át. A nyugdíj összegének minimum a nyugdíjminimum összegét kell kitennie. b) Rokkantsági nyugdíj: Rokkantsági nyugdíjra az jogosult aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotban javulás egy évig nem várható. További feltétel, hogy a biztosított megszerezte a szükséges szolgálati időt, és nem dolgozik rendszeresen, vagy keresete lényegesen kevesebb, mint a megrokkanás előtt volt. A szükséges szolgálati időt a törvény életkoronként határozza meg. Az összege a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, az addigi szolgálati időtől és a megrokkanás fokától függ. c) Baleseti rokkantsági nyugdíj: lásd az egészségbiztosítás résznél (feljebb). A nyugdíjbiztosítás intézményei: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) • Országos

Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Mindkettő a kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv. Vezetésüket a főigazgatók végzik. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei a fővárosi és a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok és ezek kirendeltségei. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) igazgatási szervei a regionális egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei és az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI). Az OOSZI feladatai a megyénkénti első- és másodfokú Orvosi Bizottságok működtetése. Ők végzik a biztosítottak egészségi állapotának vizsgálatát és a munkaképesség csökkenésének megállapítását. mutassa be az eü-i ellátások rendszerét info tartalom: 1. az állam felelőssége az egészséghez való jog érvényesülésében 2. az eü-i ellátáshoz való hozzáférés dilemmái 3. az egészség biztosítás pénzbeli ellátásai 4.

az eü-i szolgáltatások rendszere 5. az eü-i ellátás önkormányzati feladatai 6. az eü-i ellátás nem önkormányzati feladatai a betegek jogai és érvényesítésük a betegek kötelezettségei 1. Az Alkotmány azt fogalmazza meg, hogy: a „Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az eü intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” Az Alkotmány a mindenkori kormány feladatává teszi a szociális és eü ellátás állami rendszerének meghatározását és az ellátás anyagi fedezetéről való gondoskodást. (Alapelvek: 1972-es eü törvény 1975-ös tb-törvény 1989 – létrejön a járulékfizetési kötelezettségen alapuló jogviszony 1996 – minden magyar állampolgár biztosítottnak számít 1997

(eü törvény) minden eü szolgáltatást a biztosítói rendszer részévé teszi.) 2. A közvélemény úgy véli, hogy Magyarországon állampolgári jogon, ingyen jár az eü ellátás. A valóság az, hogy az eü szolgáltatások senki számára sem ingyenesek, hiszen a munkaadók és a munkavállalók előre fizetnek az eü szolgáltatásokért járulék formájában. A magyar eü rendszer működési alapját a szolidaritás elve képezi: munkajövedelem-arányos járulékot fizetnek. (Nem kockázatarányos bizt díj!!!) 3. Magyarországon az eü rendszer finanszírozása közforrásból, kisebb részben magánforrásból történik. A legnagyobb súlyú közforrás a munkáltatók és munkavállalók által az Egészségbiztosítási Alapba fizetett egészségbiztosítási járulék és a munkáltatók által fizetett eü hozzájárulás. Az eü közfinanszírozás harmadik szereplője az önkormányzatok. (l mág a lakossági térítési díj, magánorvosok,hálapénz!) 4.

Hazánkban az ellátó rendszer struktúrája kétpólusú: Eü ellátórendszer Alapellátás - háziorvosi ellátás - fogorvosi ellátás - védőnői szolgálat Szakellátás -járóbeteg és fekvőbeteg - iskola-egészségügyi ellátás sürgősségi ügyeleti ellátás Az eü többszereplős, osztott rendszer. Szereplői: - önkormányzatok - állam (szabályozó, tulajdonosi szerep) - az állam által fenntartott engedélyező-felügyelő hatóság - ÁNTSZ - OEP (finanszírozás) Az eü kétcsatornás finanszírozású, vagyis az eü intézmények működését az OEP állja, a felújítás, a fejlesztés költségeit a tulajdonosoknak kell fedeznük. 5. A települési önkormányzat az eü alapellátás körében gondoskodik - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról - a fogorvosi alapellátásról - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról - védőnői ellátásról - iskola-egészségügyi ellátásról A települési önkormányzat

képviselőtestülete megállapítja és kialakítja az eü alapellátás körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. Gondoskodik a köztisztaságról, a rovarok és rágcsálók irtásáról. A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbetegszakellátást, illetve a fekvőbeteg szakellátást nyújtó eü intézmények működését. 6. A törvényhozás, államigazgatás területén a törvényalkotás, az elemzés, tervezés, szervezés, szabályozás, ellenőrzés és az üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenység egyaránt megtalálható. Az állam szabályozó és tulajdonosi szerepet tölt be 7. – az emberi méltósághoz való jog - kapcsolattartás joga (házirend szabályozza) - az intézmény elhagyásának joga - a tájékoztatáshoz való jog - az önrendelkezéshez való jog - az ellátás visszautasításának joga (közokiratban, magánokiratban, szóbeli nyilatkozat esetében két

tanú kell) - az eü dokumentáció megismerésének joga - az orvosi titoktartáshoz való jog A betegjogi képviselő a betegek érdekében köteles eljárni. A betegjogi képviselő az eü „ombudsmanja”. 8. Az eü ellátás szereplői csak kölcsönösen együttműködve képesek az az eredményes gyógyítótevékenységre. Az együdttműködés feltételezi a másik és „mások” jogainak tiszteletben tartását, ideértve az intézmények házirendjének betartását, ill. az előírt kötelező magatartási szabályok megtartását is. Vörös Zita voroszita86@gmail.com 19. tétel 19. Értelmezze az állam szerepét a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek ellátása területén! Információtartalom vázlata − A munka szerepe a társadalmi integrációban − A munkaerő szabad áramlása az Európai Unió tagállamaiban − A munkanélküliség kialakulásának társadalmi okai − A munkaerőpiaci szolgáltatások − Foglalkozást elősegítő

támogatások − Az álláskeresők támogatása − A munkaerőpiaci alap bevételei, felhasználása − Az állami foglalkoztatási szervek rendszere I. A munka szerepe a társadalmi integrációban Fogalmak: Integráció: beilleszkedés, a társadalom egységessé válása. Dezintegráció: az integráció ellentéte, a társadalom szétesése. Szegregáció: elkülönülés, kirekesztettség. Munkanélküli: hivatalosan azokat sorolják ide, akiknek nincs munkájuk, de aktívan keresik az állást. A munkaerő-állományba a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket (álláskeresőket) sorolják, de azokat nem, akik nem is keresnek munkát. A munkának alapvető szerepe van a társadalmi integrációban. Aki dolgozik, a társadalom hasznos tagjának, részesének érezheti magát, egyénnek, aki hozzájárul a közösséghez. Velük szemben a munkanélküliekre (aktív korú, munkaképes személyekre) a társadalom gyakran teherként tekint. A dolgozók anyagi helyzete

jobb, mint a munkanélkülieké, ezért több lehetőségük van kielégíteni szükségleteiket, igénybe venni bizonyos szolgáltatásokat. Tagjai a társadalombiztosítási rendszernek, biztosítottak betegség, időskor esetére. A tartós munkanélküliek emberi kapcsolatai általában rendszertelenné válik a dolgozókéval szemben. beszűkülnek, életük A dolgozókat a munkanélküliekkel szemben jobban megbecsülik, több sikerélmény éri őket, kevésbé bizonytalanok. A munkanélküliség akadályozza a társadalmi integrációt, hogy az egyén a közösség hasznos tagja legyen. Ráadásul a munkanélküliség gyakran generációról generációra “öröklődik”. Bizonyos csoportok munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben vannak, nehezebben találnak állást, és jobban fenyegeti őket a veszély, hogy tartós munkanélküliek maradnak. Ilyenek pl az alacsony iskolai végzettségűek, az egészségkárosodottak, a pályakezdők, a GYES-ről

visszatérő anyák, az 50 év felettiek és a hátrányos helyzetű területeken élők (pl. kis falvak, Észak-Magyarország) II. A munkaerő szabad áramlása az Európai Unió tagállamaiban A földrajzi mobilitásnak (helyváltoztatás) nagy jelentősége van a munkanélküliség kiküszöbölésében. Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül a munkaerő szabadon áramolhat, az európaiak más tagországokban hasonló feltételekkel dolgozhatnak, mint saját országukban. Az uniós polgároknak joguk van: • • • • • • más uniós tagállamban állást keresni, ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni, munkavállalás céljából az adott tagállamban tartózkodni, a munkaviszony megszűnése után is ott maradni, az adott ország állampolgáraival megegyező bánásmódban részesülni az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében. Az uniós polgárok egészségügyi és szociális

biztonsági ellátásainak bizonyos típusai emellett átvihetők abba az országba, ahol munkát keresnek. Az európai munkavállalást segíti pl. az EURORES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) és fiataloknak az EURODESK hálózat. Fogalmak: Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek aránya a teljes munkaerő állományon belül. Magyarországon néhány éve magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az EU-s átlag (jelenleg 11% feletti, az EU-ban 9,5% körüli az Eurostat szerint). A területi hátrány csökkenthető a külföldi munkavállalással. Külföldi munkavállalás előnyei: • a munkaerőpiaci kereslet és kínálat találkozása • kultúrák közti párbeszéd, európai egység erősítése • a tudás áramlása az országok között • az egyén világot láthat, tapasztalhat, nyelvet tanulhat, magasabb bért kaphat Hátrányai: • III. ha külföldön marad a munkavállaló, nem térül meg hazánknak a képzés költsége, nem

erősíti a gazdaságunkat, csökken a népesség A munkanélküliség kialakulásának társadalmi okai Magyarországon a munkanélküliség okai: 1. Rendszerváltás Az 1990-es rendszerváltással járó gazdasági változásokhoz még mindig nem teljesen alkalmazkodtunk. Megszűntek a nagyvállalatok, csökkent az ipar és a mezőgazdaság szerepe, amelyek fölszívták az alacsonyan képzett munkaerőt. Ez tömeges munkanélküliséget okozott. A szocializmus idején sem volt mindenkinek mit dolgozni, de annak ellenére, hogy volt munkahelyük, teljes volt a foglalkoztatás (ezt nevezik kapun belüli munkanélküliségnek). A mennyiség helyett minőség kapott szerepet a foglalkoztatásban. Az alacsony színvonalú, elsősorban betanított ismereteket megkövetelő munkahelyek száma lecsökkent. Növedett a magasabb hozzáadott értéket megkövetelő munkahelyek száma, erősödött a szolgáltató szektor szerepe a gazdaságunkban. Még mindig sok az alacsonyan képzett

munkaerő. Szükséges a tudásalapú társadalom kiépítése, az élethosszig tartó tanulás lehetősége és az esélykülönbségek csökkentése. A piacgazdaságnak természetes velejárója bizonyos mértékű munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája az, amely mellett a munka- és termékpiacok egyensúlyban vannak. A természetes ráta mellett az ár- és bérinfláció stabil A természetes ráta sohasem nulla. Ha munkanélküliség magasabb a természetes rátánál, felgyorsul az infláció, romlik a gazdasági helyzet. 2. Oktatás Az oktatás gyakran nem tud lépést tartani a gyorsan változó gazdasági helyzettel, a munkaerőpiaci kereslettel. Sok képzés elavult, vagy nem elég gyakorlatias, nem készít fel a munkára. Fejleszteni kell a párbeszédet a képző és a munkaadó között 3. Világgazdasági válság A 2008-as világválság idején is sok munkahely bezárt, vagy csökkentette a termelését. Magyarországon is növelte a

munkanélküliséget, amiből azóta sem lábalt ki az ország (azóta 10-ről 12%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta). 4. Gazdasági problémák Hazánkban nincs elég tőke új munkahelyek kialakításához. 5. Atipikus foglalkoztatás alacsony Ritkák az atipikus foglalkoztatási módok (részmunkaidő, távmunka, rugalmas munkaidő), amelyek csökkentenék a munkanélküliséget. Ezek fejlesztése folyik, de még mindig elmaradunk az EU-s átlagtól. IV. A munkaerőpiaci szolgáltatások Fogalmak - munkanélküliség típusok: • A súrlódásos, más néven frikciós munkanélküliség: amikor az információáramlás nem tökéletes, a munkát keresők és a betöltetlen állásokkal rendelkező munkáltatók nem találnak egymásra. Amiatt lép fel, hogy az emberek megváltoztatják lakóhelyüket, munkahelyüket, az iskola befejezése után, vagy a nők szülés után ismételten belépnek a munkaerőpiacra. • Strukturális munkanélküliségről beszélünk,

amikor nem fedi egymást a munkaerő kínálata és kereslete. Ilyen illeszkedési probléma azért jelentkezik, mert az egyik fajta munka után nő a kereslet, a másik iránt csökken, így gyakran tapasztalható egyensúlyhiány a különböző foglalkozási vagy földrajzi területek között, mivel bizonyos szektorok másokhoz képest növekednek, gazdasági átalakítás miatt. • Globális munkanélküliség és munkaerőhiány akkor léphet fel, amikor a piacgazdaságban az egyensúlytól eltérő reálbérszint alakul ki, ezt „keresetelégtelenségi” munkanélküliségnek is nevezik, mert a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének nem jut munkaalkalom. • Ciklikus munkanélküliség akkor jelentkezik, amikor alacsony szintű a munka összkereslete. Ez is gazdasági problémákból ered Azt tapasztalhatjuk, hogy az összes kiadások és az összes kibocsátás csökkenésével a munkanélküliség mindenütt nő. A különböző

munkanélküliség-típusok más-más megoldást kívánnak. • Munkaerőpiaci szolgáltatások javításával, ha jobb az információszolgáltatás, számítógépes nyilvántartás, csökkenthető a frikciós munkanélküliség. • Ha képzési lehetőségeket biztosítunk, csökkenthető a strukturális munkanélküliség. • Ha a gazdaságot elhúzódó recesszió fenyegeti, akkor a kormányzat a központi bankon keresztül pénzügyi beavatkozásokkal ösztönözheti a beruházásokat, vagy adó- és közkiadási programokat indíthat. A jóléti programok – a munkanélküli segély és az öregségi nyugdíj – is stabilizálhatják a gazdaságot. A munkaerőpiaci szolgáltatások célja, hogy az állást keresők és kínálók találkozzanak. Ezeket a megyei munkaügyi központok szervezik (ld. a 30/2000 (IX 15) GM rendelet) Munkaerőpiaci szolgáltatások típusai: Munkaerő-piaci és foglalkozási információ: Az információnyújtás - amely történhet

önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében - elősegítheti az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. 1. Tanácsadás:  Munkatanácsadás (elhelyezkedés segítése)  Pályatanácsadás (pályaválasztás/-módosítás, érdeklődés)  Álláskeresési tanácsadás (álláskeresési kompetenciák, technikák)  Rehabilitációs tanácsadás (megváltozott munkaképességűeknek)  Pszichológiai tanácsadás (életvezetés, személyiség változtatása az elhelyezkedésért)  Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás (szakmai, módszertani segítségnyújtással a térség foglalkoztatási helyzetének javítása) 2. Munkaközvetítés:  Közvetítés álláskeresőknek  A munkaerőigény bejelentése  Közvetítés foglalkoztatónak 3. Támogatás munkaerő-piaci szolgáltatást végzők részére: pályázat alapján támogatást nyújthatnak annak a közhasznú

szervezetnek, amely az elmaradott térségekben vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára térítésmentesen nyújt munkaerő-piaci és foglalkozási információt. 4. Munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz kapcsolódik a keresetpótló juttatás, amelyet az az álláskereső kaphat, aki részt vesz a szervezett álláskereső klubban. V. Foglalkozást elősegítő támogatások Foglalkozást elősegítő támogatások: (Jogszabályok: 6/1996. (VII 16) MüM rendelet és 4/2000 (IV 12) SZCSM rendelet) 1. Képzések: Lehet szakképzés, jogosítvány, nyelvvizsga megszerzése, pályaorientációs és álláskeresési ismeretek oktatása. A munkaügyi központ a munkanélküliekkel együttesen választja ki a támogatott képzés irányát. A képzésen résztvevő keresetpótló juttatást kaphat. A jogalap nélkül felvett képzési támogatást vagy keresetpótló juttatást visszakövetelik, ha nem végzik el a képzést. 2. Munkanélküliek

vállalkozóvá válásának segítése: − 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és − legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, − a vállalkozói tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségei. 3. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások: hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához bértámogatást kap a 4. 5. 6. 7. 8. munkaadó. Hátrányos helyzetű pl: ált isk végzettségű, pályakezdő, 50 feletti, GYESről visszatért stb. Közhasznú munkavégzés támogatása: önkormányzatoknak Közhasznú szervezet támogatása: munkaadóknak Munkahelymegőrzés és –teremtés támogatása: munkaadóknak Megváltozott munkaképességűek foglalkozatásának támogatása: munkaadóknak Munkaerő-piaci programok támogatása (pl. TÁMOP “Út a munka világába” program)

További támogatások munkaadók részére (ld. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapja): 1. Start kártyacsalád: A munkaadó járulékfizetését támogatják 1 vagy 2 évig, ezért megéri a hátrányos helyzetűeket foglalkoztatni. 3 típusa van:  Start kártya: pályakezdőknek  Start plusz kártya: GYES-ről vagy ápolási díjról visszatérteknek  Start extra kártya: tartós álláskeresőknek, 50 felettieknek, ált. isk végzettségűeknek 2. Utazás, személyszállítás költségtérítése 3. Bérgarancia támogatás: felszámolás alatt álló cégnek támogatják a bérek kifizetését. 4. Szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalatszerzésének támogatása: bér 50-100%-át támogatják VI. Az álláskeresők támogatása A munkaügyi központokkal együttműködő munkanélküliek, akik aktívan tesznek azért, hogy állást találjanak, támogatásokban részesülhetnek: 1. Álláskeresési járadék: • jogosult:

álláskereső, akinek a megelőző 4 évben összesen min. 1 év munkaviszonya volt • 73-270 napig folyósítják • 2 szakasza van: 1) a minimálbér 120%-át kapja, max. 91 napig vagy a folyósítás feléig 2) a minimálbér 60%-át kapja a folyósítás hátralévő részében 2. Álláskeresési segély: • 3 típusa: 1) jogosult, aki min. fél évig álláskeresési járadékra volt jogosult, de az lejárt. Folyósítás: 3 hónapig, 50 év felettinek fél évig 2) jogosult, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de a megelőző 4 évben 200 nap munkaviszonya volt. Folyósítás: 3 hónapig, 50 év felettinek fél évig. 3) jogosult, akinek max. 5 éve hiányzik az öregségi nyugdíjhoz, megszerezte ehhez a szolgálatidőt és min. 140 napig kapott álláskeresési járadékot. Folyósítás: amíg nyugdíjba nem megy 3. Költségtérítés: Az álláskereséssel kapcsolatos utazási és tömegközlekedési költségeket meg kell téríteni. A támogatások

megszűnnek, ha az álláskereső más támogatásra lesz jogosult (pl. GYES, rokkantsági/öregségi nyugdíj, stb) vagy munkaviszonya lesz (kivéve alkalmi vagy közhasznú munka). VII. A munkaerőpiaci alap bevételei, felhasználása Az állam a foglalkoztatás elősegítésére pénzalapot tesz félre, a Munkaerőpiaci Alapot. A Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliek ellátásához, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével a) az álláskeresők támogatásának biztosítása, b) a munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők munkához jutásának támogatása, c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése, d) a képzési rendszer fejlesztésének támogatása, e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének

részbeni finanszírozásához, g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, h) hozzájárulás az állami foglalkoztatási szerv és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához. 1. Bevételek: • adók: − munkaerőpiaci járulék: a munkavállaló bérének 1,5%-át fizeti + a munkaadó 1%-ot − vállalkozói járulék − rehabilitációs hozzájárulás: a munkaadó fizeti akkor, ha min. 20 főt foglalkoztat, és közülük kevesebb, mint 5% megváltozott munkaképességű. (ezzel a megváltozott munkaképességűek alkalmazására ösztönöznek) − szakképzési hozzájárulás: a munkaadó fizeti, a bér 1,5%-át • törlesztések: munkahelyteremtő támogatások, bérgarancia kölcsönök, TÁMOP bevételek visszatörlesztése • EGAA - Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap: a globális kereskedelmi viszonyok

változása, valamint a világméretű pénzügyi és gazdasági válság következtében állásukat vesztett munkavállalók megsegítését szolgálja. 2. Kiadások • foglalkoztatási és képzési támogatások VIII. • járulékkedvezmények (pl. START-kártya) • közmunkára pénz kifizetés • társadalmi párbeszéd programok • TÁMOP programok: a Társadalmi Megújulás Operatív Program a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. • szakképzési és felnőttképzési célú kifizetések • alkalmazkodóképesség javítása • rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatás • vállalkozói járadék: munkanélküliek kapják, akik vállalkozók voltak • jövedelempótló támogatás • bérgarancia támogatás: felszámolás alatt álló cégek kapják, hogy a munkabéreket

ki tudják fizetni Az állami foglalkoztatási szervek rendszere (ld. 315/2010 (XII 27) Korm rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat az állami foglalkoztatási szerv. Szervezetrendszere a Foglalkoztatási Hivatalból és a munkaügyi központokból áll. 1. A Foglalkoztatási Hivatal irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter látja el. A miniszter felelős: • a foglalkoztatáshoz kapcsolódó központi munkaerõpiaci programok kidolgozásáért, végrehajtásáért, • a központi adatgyûjtésekért (adattartalom, információ- és prognózisszolgáltatás) • irányítja a Munkaerõpiaci Alap (MpA) felhasználásával kapcsolatos tervezési, beszámolási és számviteli feladatok végrehajtását, valamint • figyelemmel kíséri az MpA munkaügyi központok által történõ felhasználását, valamint a kormányzati foglalkoztatáspolitika érvényesítését. 2. A Foglalkoztatási Hivatal

foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi feladatokat ellátó központi hivatal. Fő tevékenységei: • felügyeli a munkaügyi központokat, • fejleszti a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, • adatokat gyűjt, kutat • foglalkoztatáspolitikában, jogszabályokban javaslatokat tesz, • együttműködik társhatóságokkal, nemzetközi partnerekkel 3. A munkaügyi központok a megyei (fővárosi) kormányhivatalok részeként működnek. Minden megyében van regionális munkaügyi központ, ezek alá tartoznak a településeken a kirendeltségek. A regionális munkaügyi központ: • irányítja, felügyeli a kirendeltségeket • dönt a régióban a Munkaerőpiaci Alap felhasználásáról • munkaerőpiaci programokban közreműködik 4. A munkaügyi központ kirendeltsége: • illetékességi területén ellátja az álláskeresők nyilvántartását • megállapítja az álláskeresőknek a támogatásokat • munkaerőpiaci szolgáltatásokat szervez és bonyolít, •

nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket, közreműködik ezek hátrányos következményeinek az enyhítésében, • fogadja a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, • információt nyújt, tanácsadást végez, • munkát közvetít • ügyfélszolgálati tevékenységet végez, • ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálattal (EURES) kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, • munkaerő-piaci programokat kezdeményez, szervez, kapcsolatot tart a munkaadókkal, önkormányzatokkal és más szervezetekkel, • ellátja a szociális biztonsági rendszerek koordinálását • együttműködik a regionális munkaügyi központtal, adatokat szolgáltat felé. 20. Értelmezze a fogyatékosok jogait, és az esélyegyenlőségük biztosítását szolgáló fontosabb rendelkezéseket! Fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős

mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. 1, A fogyatékos személyek társadalmi helyzete A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés

törvényt alkotott (1998. évi XXVI Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról). E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2, Az állami beavatkozás eszközei a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. A

fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse. A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság

mindenkori lehetőségeivel összhangban. A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. 3, A fogyatákos személyeket megillető sajátos jogok a, Környezet A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az előző bekezdésben foglalt jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. b, Kommunikáció A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy

érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit. c, Közlekedés A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. d, Támogató szolgálat, segédeszköz A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat

igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg. 4, Az esélyegyenlőség biztosításának célterületei a, Egészségügy A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi CLIV törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy számára biztosítani az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. b, Oktatás,

képzés A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az a gyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt. A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. c, Foglalkoztatás A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így

különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. d, Lakóhely A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő lakhatási forma megválasztásához. e, Kultúra, sport A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sportés más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. A fogyatékos szabadidő-

és tömegsportját a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Közalapítvány, verseny- és élsportját a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatja. 5, A rehabilitációhoz való jog, a rehabilitációs szolgáltatás a, A rehabilitációhoz való jog A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. A Kormány a 21. §-ban megjelölt állami feladat ellátására közalapítványt hoz létre A közalapítványnak törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg. b, A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás 21. § A közalapítvány a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a) a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a

rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését; b) a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése; c) a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése; d) a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása; e) a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása; f) a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása; g) a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek,

családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében. 6, A fogyatékossági támogatás A 18. életévét betöltött súlyos fogyatékos személy a fogyatékossága folytán keletkező többletköltségeinek részbeni fedezésére fogyatékossági támogatásra jogosult a külön törvényben meghatározottak szerint. A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. (2011 január 1-jétől 28500 Ft) 7, Országos Fogyatékosügyi Program Az Országgyűlés a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Fogyatékosügyi Programot határoz meg. A Programban foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni. A Program előkészítéséről és annak

Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő terjesztéséről a Kormány gondoskodik. A Program az alábbiakat tartalmazza: a) a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását; b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását; c) a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat; d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását; e) a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket; f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek (tömegközlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények), a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás

célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását; g) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket, valamint a szükséges pénzügyi forrásokat. (4) A Programot az Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a Kormány évente jelentést tesz az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente felülvizsgálja A fogyatékos személyek jogai az Európai Unióban Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén irányadók