|
Dátum: 2011. március 15. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A párizsi École des Mines de Paris nevű intézmény felmérése szerint a legjobb felsőoktatási intézményeket bemutató rangsor első helyén a Harvard, a dobogó második-harmadik fokán pedig két tokiói egyetem áll. A listát az alapján készítik el minden évben, hogy melyik egyetemről kerülnek ki a világ legnagyobb vállalatainak csúcsvezetői - írja az eduline.hu.
A rangsor összeállítása során egy-egy intézmény annál több pontot kap, minél több vezető végzett az iskola falai között, azok az öregdiákok, akik két intézményben tanultak fél-fél pontot hoznak az adott egyetemeknek. Teljes pont csak akkor jár a felsőoktatási intézménynek, ha a tőle kikerült vezető csak ott folytatta tanulmányait. A vizsgálatot a 2010-es Fortune-listából kiindulva végezték, amely évente összegyűjti a legjelentősebb vállalatok listáját. Az École Mines de Paris 350-es rangsorában szerepelnek kínai, brit és német egyetemek is. Európából például megtalálható Oxford, Cambridge, Köln és Frankfurt város egyetemei. A Harvard első helye nem okozott meglepetést, mivel több világranglistán- például a THE és a QS rangsorán- az első helyen áll, azonban a két dobogós japán egyetem általában nem szerepelnek a világranglisták első tíz helyezettje között. A negyedik legjobb felsőoktatási intézmény a francia HEC, az ötödik a japán Kyoto és az angol Oxford egyetem lett. Magyar egyetem nem kapott helyet ezen a listán de a shanghai Jiao Tong University 2010-es rangsorán az 500 legjobb egyetem között két magyar intézmény, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE is szerepelt.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
A Trianoni békeszerződésről
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
Szovjet-orosz elbeszélő, regény- és drámaíró1871. május 11-én született Kijevben.Apja a Hittudományi Akadémia professzora, anyja tanárnő volt.1909-ben felveszik az orvosi karra, s a világháború első esztendeiben kórházi munkát végez mint orvostanhallgató. 1913-ban megnősül, s tanulmányait ‘16-ban fejezi be. Egy járási kórházban, majd frontkórházakban kezdi
