Kompetenciamérés az iskolákban

Dátum: 2011. május 24. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Az ország szinte minden iskolájában, összesen 2870 intézmény 4186 telephelyén zajlik május 25-én az országos kompetenciamérés, melynek feladatlapjait a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamon tanulók oldják meg. A mérés az adott évfolyamokon - kevés kivételtől eltekintve - minden tanuló számára kötelező, így a mérésben az idén összesen 387.158 diák vesz részt. Az érintett diákok a mérés napján nem vesznek részt tanórákon.

A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, melyet mára Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartanak számon.

A teljes körű mérések célja a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a tanuló gyengébb vagy erősebb képességű. A mérés szervezőinek nem célja, hogy a feladatlapokat minden tanuló könnyen megoldja, hiszen az ország legjobb és leggyengébb diákjai ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg. A mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek, mások túlságosan könnyűnek találják majd a felmérést.

A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem olyan, sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket mérnek, mint az írás, az olvasás, a számolás és a gondolkodás. A többi évfolyamon a kompetenciamérés tesztjeinek célja annak felmérése, hogy a tanulók miként képesek alkalmazni matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban.

A mérési rendszer fontos - elsősorban a tanulók szüleit érintő - részét képezik a tanulók szociokulturális hátterét felmérő Tanulói kérdőívek. Ezeket a mérés megírása előtt vagy azt követően kapják kézhez. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám az a tanulók és szüleik számára önkéntes.

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év február 28-áig. Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, és összehasonlítsa azt a többi iskola teljesítményével.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

A Vöröstoronyi-szoros

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

Sopron története

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.