|
Dátum: 2011. július 24. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Az ÁSZF és az MKIK diplomás pályakezdőkre vonatkozó 2008-as kutatása azt mutatja, hogy egy átlagos diplomás pályakezdő munkába álláskor csaknem 202 ezer forint bruttó fizetésre számíthat. A bérek foglalkozási csoporttól függően emelkednek 8 és 59 százalék közötti mértékben két év munkaviszony után - írja a frissdiplomas.hu.
A 202 ezer forintos átlag soknak tűnik,de elfedi a csoporton belül tapasztalható különbségeket. A bérezési egyenlőtlenségek mértékét kiválóan szemlélteti például az, hogy a pályakezdők "szerencsétlenebb", vagy képzetlenebb egynegyede legfeljebb bruttó 150 ezer forintra, "szerencsésebb", vagy képzettebb egynegyede legalább bruttó 250 ezer forint kezdőbérre számíthat. Mindezek alapján tehát a pályakezdők fele bruttó 150 és 250 ezer forintos kezdőbérrel kezd el dolgozni. A magyarázathoz először néhány munkakörből fakadó különbséget érdemes megvizsgálni. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan 35 ezer forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a gazdasági és jogi végzettséget igénylő foglalkozási csoportokban. Ennek megfelelően a legjobban fizetett három munkakör mindegyike műszaki végzettséget igényel. Az informatikusok átlagosan bruttó 272 ezer, a vegyészmérnökök bruttó 227 ezer, a villamosmérnökök bruttó 221 ezer forint kezdőbérre számíthatnak. A legrosszabbul fizetett munkakörnek a szakirányú végzettséget nem igénylő asszisztens, ügyintéző (142 ezer), a turisztikai és vendéglátó munkatárs (135 ezer) és a mezőgazdasági mérnök (130 ezer) tekinthető. Az egyes foglalkozási területeken belül is jelentős különbségeket tapasztaltunk a fiatal diplomások bérében.
A foglalkozási csoport mellett a földrajzi térség, a cégek tulajdonosi szerkezete és a vállalati méret is hatást gyakorol a bérekre. A friss diplomások a többségben külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál átlagosan bruttó 33600 forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak - ha a regionális különbségeket, a foglalkozás és a vállalati méret hatásait is figyelembe vesszük - mint a hazai és a vegyes tulajdonban lévő vállalatoknál. A vállalatméret kapcsán elmondható, hogy nincsen lényeges a 20 és 250 főt foglalkoztató vállalatok között, viszont a 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok átlagosan bruttó 25 ezer forinttal magasabb kezdőbért kínálnak a friss diplomásoknak. A közép-magyarországi régióhoz képest az összes régióban alacsonyabbak a bérek. Leginkább a Dél-Alföldön, ahol bruttó 57 ezer forinttal kevesebbre számíthat a fiatal diplomás, illetve legkevésbé a Közép-Dunántúlon, ahol „mindössze" bruttó 25 ezer forint a különbség.
A fenti,"a bérekben különbségeket okozó tényezők mellett az egyéni képességek, kompetenciák és így indirekt módon a képző intézmények szolgáltatásainak minősége is befolyásolja a pályakezdődiplomások alapbérét. Foglalkozási csoporttól függően a friss diplomások fizetése 8 és 59 százalék közötti mértékben emelkedik két év munkaviszony után. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben a legmagasabb a bérnövekedés. A műszaki végzettséget igényélő munkakörök közül a mezőgazdasági mérnökök számíthatnak a legnagyobb volumenű fizetésemelkedésre. Körükben tapasztalták a legalacsonyabb kezdőbért a műszaki végzettséget igénylő területek között, és az átlag feletti bérnövekmény sem képes az agrármérnököt a jobban fizető mérnöki pozíciók közé emelni; a 64 ezer forintos jövedelememelkedés inkább csak felzárkóztatja a mezőny alsó részéhez. Az építészmérnököknél a tekintélyes, 59 százalékos emelkedés az E2 minősítés megszerzése miatt következhet be.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Választókerület-manipuláció
A választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.
A betyár Rózsa Sándor élete
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik
- Szép Zsófia - A pedagógusok munkaerőpiaci helyzete és kereseti viszonyai
2007, 15 oldal - Galasi Péter - Női-férfi kereseti különbségek Magyarországon, 1986-1996
2001, 44 oldal
Évről-évre egyre jelentősebbé válik az internetes álláspiac, hiszen számos offline hirdetési forma szűnt meg az álláskereső portálok térnyerésével. A gördülékeny egymásra találásnak köszönhetően a munkahelyváltás könnyebb, mint valaha. Tudd meg, hogyan!
