Hasznos tanácsok álláskereséshez

Dátum: 2011. augusztus 09. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Az álláskeresés során az álláshirdetéseket elemezni, szelektálni kell, mivel sok a komolytalan felhívás, amelyre nem érdemes időt fordítani. Fontos, hogy az újsághirdetésből már következtetni lehet a munkaadó személyére, a cég hírnevére, anyagi helyzetére. A hirdetés komolyságára utal továbbá, ha nevet (esetleg beosztást), címet, telefonszámot szerepeltetnek - figyelmeztet a frissdiplomas.hu.

Az álláshirdetések elemzésével három nagy információcsoportra találhat utalásokat az álláskereső, ezek pedig a vállalatra, a beosztásra illetve rá vonatkoznak. A vállalat esetében az információk a tőkeerősségre, a dolgozók számára, a piaci részesedésre vonatkozhatnak, vagyis a cég stabilitására. A beosztás kapcsán a közvetlen felettesről, a közvetlen munkatársak számáról, a feladatokról, a napi elvárásokról lehet információt szerezni. Az álláskereső esetében az információk az iskolai végzettségre, egyéb szakmai ismeretekre, a számítástechnikai- illetve nyelvismeretre, a szükséges szakmai gyakorlatra, munkatapasztalatra, részfeladatokban való jártasságra, megszerezett készségekre, egyéb képességekre vonatkozhatnak. Külön meg kell vizsgálni azt is, hogy a hirdetésben csak ismeretet kérnek-e, vagy oklevél, bizonyítvány meglétéhez kötik feltételeiket. Ezek tehát azok a tulajdonságok, amelyeket a jelentkezés esetén hangsúlyozni kell.

Mindenféle tapasztalatra érdemes hivatkozni, például, ha előnyként tüntetik fel a gyors és pontos gépírástudást, és a felhasználói szintű, de magabiztos számítógép használatot, akkor nyugodtan megemlíthető az adatrögzítői diákmunka, mely a munkatapasztalat hosszától függően pontosabb képet szolgáltat a munkaadónak, mint a mondat: "Jól gépelek, és gyakran használom a számítógépet". Játékra? Munkára?

Az elemzést érdemes kezdetben táblázatban vezetni, egy idő után ugyanis az álláskereső már mögé lát az elvárásoknak, követelményeknek.

Az első kapcsolatfelvételre telefonon, vagy írásban kerülhet sor. A telefonálás célja lehet az időpont - vagy más lényeges körülmény - egyeztetés, információszerzés a cégről, álláslehetőségről, de nem szabad elfelejteni, hogy a pályázattal mindenki információkat közvetít önmagáról.

A kapcsolatfelvételre lehetőséget nyújt egy "külön bejáratú" szakmai céltábla elkészítése. A feladat összegyűjteni a potenciális munkaadókat, munkahelyeket. A célállást kiemelve, középre írva listaszerűen alá lehet gyűjteni, hol alkalmaznak ilyen foglalkozású munkaerőt. Érdemes megfogalmazni azokat az ágazatokat, területeket, vállalattípusokat, amelyek jellemzői lehetnek a cégeknek.

A szakmai céltábla elkészítése után következhet egy céglista létrehozása. A céglista a tervszerű és célirányos álláskeresés eszköze, hiszen azokat a cégeket, intézményeket, munkahelyeket tartalmazza sorrendben, ahol az álláskereső szívesen dolgozna. Az első helyen szerepel a legvonzóbbnak tűnő vállalat, illetve az első harmadban az "álom munkahelyek", középen a "szívesen elvállalom" kategóriába tartózók, míg a végén a "kevésbé szimpatikus, de még éppen megfelelő" cégek.

A rutin megszerzése, a stratégia kipróbálása érdekében célszerű először a középmezőnyben lévő cégeket megkeresni. Így nem lesz olyan nagy a bűntudat, vagy a kudarc, ha valami nem sikerül, de örülni lehet annak, ha mégis. A céglista azért is fontos, az álláskereső nehogy kizárja magát a piac bizonyos szegmenseiből, egyes fontos cégektől. Azzal meg kell barátkoznia, hogy ha valahonnan visszautasítást kap, oda leghamarabb három-öt év múlva érdemes csak ismét jelentkezni. Persze vannak kivételek. Ha csupán a munkatapasztalat hiánya miatt választottak mást és a harmadik körig benn tartottak valakit, nincs semmi akadálya, hogy hamarabb is újra próbálkozzon.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Amit a Tátra hegységről tudni illik

A Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia (korábban történelmi Magyarország) és Lengyelország határán. Földrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.

Online oktatás - tanulók a kiégés szélén?

Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]