|
Dátum: 2011. november 04. 00:00:00. Forrás : Edupress |
2011-ben immár hetedik alkalommal készíti el a Heti Válasz és a CEMI (Central European Management Intelligence) a magyar egyetemek és főiskolák rangsorát. A legsikeresebb külföldi kiadványokhoz hasonlóan rangsorunk nemcsak az oktatás színvonalát és a diákok preferenciáit tükröző, nyilvánosan elérhető statisztikai adatok alapján készül, hanem kiemelt szerepet kap benne az egyes felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci megítélése is, amit a potenciális foglalkoztatók és a munkaerő-közvetítő cégek véleménye reprezentál.
Évről évre figyelembe vesszük a rangsorral kapcsolatos visszajelzéseket, finomítjuk és pontosítjuk számítási módszerünket. A 2011-es rangsor ismét teljességre törekvő módon, az egész magyar felsőoktatás eredményességének vizsgálatára törekszik, hogy segítse a pályaválasztás előtt álló fiatalokat az egyes képzések reális értékének felmérésében, vagy éppen azokat az egyetemi hallgatókat, akik második, harmadik diplomájuk megszerzését fontolgatják. Tapasztalataink szerint a Heti Válasz rangsora fontos visszajelzés a felsőoktatási intézmények számára is arról, hogy mennyire igazolja a munkaerőpiac, amit az általuk nyújtott képzés értékéről, rangjáról gondolnak. A rangsorokhoz tartozó elemzések végén igyekszünk rámutatni egy-egy képzési terület jellemző problémáira, hiányosságaira, mégpedig elsősorban a munkáltatóktól begyűjtött vélemények alapján.
A magyar felsőoktatás intézményi struktúráját és finanszírozási rendszerét tekintve egyaránt jelentős átalakulás előtt áll. A felsőoktatási rangsor számai, adatai segítenek eligazodni ebben a bonyolult, sokszor kaotikusnak tűnő világban. Az adatsorokat ezúttal is kiegészítjük néhány cikkel, interjúval, amelyek megvilágítják a felsőoktatási rendszer egy-egy részproblémáját. Idén a felsőoktatási reform állásáról faggattuk Mezey Barna jogászprofesszort, a legnagyobb magyar egyetem, az ELTE rektorát. Önálló írást szentelünk annak, hogy milyen jövő vár az állami forrásoktól várhatóan eleső magánintézményekre, és megvizsgáltuk azt is, hogy tavaly ősz óta hogyan változott a magyar felsőoktatás infrastruktúrája, mivel gyarapodtak campusaink, és milyen beruházásokat sodort el a gazdasági válság. A kommunikációs képzések szükségességéről és minőségéről évek óta folyó vitában a Debreceni Egyetem docense, Szirák Péter mondja el érveit a kommunikáció védelmében. Az éves OECD-felmérés tükrében értékeltük a magyar felsőoktatás eredményességét, legfontosabb hiányosságait és a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyét. A felsőoktatás sikeressége a közoktatáson múlik, ezért górcső alá vettük az ország legkiválóbb gimnáziumait, hogy megtudjuk, mi a sikerük titka, és miként lehetséges, hogy a legkülönbözőbb pedagógiai szemléletű iskolák közel egyforma eredményeket képesek elérni.
A Felsőoktatási Rangsor 2011 melléklet megtalálható a Heti Válasz október 20-án megjelenő számában. Figyelem! A lapszám november 9-ig kapható az újságárusoknál.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Mennyire intelligensek a magyarok?
A porosz iskolarendszer tanulási elmélete azt mondja, hogy a gyerekbe be lehet tölteni a tananyagot, és hogy a gyerekek érdeklődése nem fontos az iskolában. Valójában a gyerekek érdeklődése a legfontosabb, és a töltögetős módszerrel csupán a gyerekek rövid távú memóriáját lehet feltölteni, lényeges dolgokat így nehéz elsajátítani. Érdekes kontraszt, hogy egy globálisan elérhető IQ-teszt weboldal szerint Magyarország a 10. helyen áll, 102,75-es átlagos IQ-értékkel.
A bioetanol
A bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.
Hogyan tanuljunk online marketinget?
Az online marketing az az üzleti tevékenység, amelynek keretében az internetet adta lehetőségeket használjuk termékek vagy szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére. Ez a tevékenység kiterjed weboldalakra, mint a híroldalak, közösségi szolgáltatások vagy tematikus portálok, de ide értendő a keresőmotorok, okostévék vagy egyéb digitális csatornák is, amelyek az internethez kötődnek.
Kapcsolódó doksik
- Elek Istvánné - Finnország a versenyképességi rangsor élmezőnyében
2003, 22 oldal - Jakabfy Tamás - Gráfos rangsoroló algoritmusok a World Wide Web keresőiben
2002, 41 oldal - Barna Dóra - Versenyképesség, rangsorok, jelentések
2003, 24 oldal
