Innovációs nap az ELTE-n

Dátum: 2012. február 24. 00:00:00.
Forrás : doksi.net/hu

Budapest, 2012. február 23. – A mai napon immár hatodik alkalommal rendezték meg Országos Innovációs Napot az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A szakmai és tudományos programokkal tűzdelt egész napos, ingyenes program részeként sor került az ELTE Innovatív Kutatója díj átadására, valamint a hallgatói innovációs pályázat eredményhirdetésére is. Az előadók között szerepeltek a kormányzati szféra legjelentősebb szakpolitikusai, valamint számos neves szakmai szervezet képviselői is.

Az Országos Innovációs Nap szervezéséért és lebonyolításáért az idén, csakúgy, mint az elmúlt években, az egyetem Pályázati és Innovációs Központja felelt. A Központ elsődleges célja az egyetemen keletkezett tudás és alapkutatások a gyakorlati életben való hasznosításra ösztönzése, illetve a kutatók egymás közti és a vállalati szférával való kapcsolatainak elősegítése, erősítése, kiterjesztése.

A konferencia az idén egyetemi kutatás jövőjét, illetve az egyetemek gazdasági szférával való új típusú, hatékonyabb együttműködésének kérdéseit járta körül, különös tekintettel a legújabb kutatási-fejlesztési irányok kis-, és középvállalkozások életében betöltött lehetséges szerepére, valamint az állami, és európai uniós pályázati források maximális kihasználásának lehetőségeire is. A program nagy népszerűségnek örvendett, az egész napos rendezvényen több mint kétszázötvenen vettek részt.

Az előadók között szerepelt többek között Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Dányi Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség innovációs és informatikai elnökhelyettese, dr. Görözdi-Nagy Eszter, a Széchenyi Programiroda ügyvezető igazgatója, Kis Norbert a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Antos László, Magyar Innovációs Szövetség elnöke is.

Az ELTE rektora, Dr. Mezey Barna a korábbi évek hagyományainak megfelelően a rendezvény keretén belül átadta az ELTE Innovatív Kutatója díjat, amit az idén Pál Gábor biokémikus érdemelt ki. Pál Gábor egyetemi oktatói és kutatói munkája mellett az elmúlt években számos jelentős pályázati forrást szerzett meg és három szabadalmi bejelentésben is érintett feltalálóként, 2010-ben pedig elnyerte a sanofi/avensis Chinoin által alapított, az MTA szakértői bizottsága által odaítélt Magyar Kutatási Díj-at.

Az idén második ízben eredményt hirdettek a Hallgatói Innovációs ötletpályázat kapcsán is.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Kereskedés, spekuláció, befektetés

A tőke- pénz és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

A vörösiszap

A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.