A diplomások még jelentkezhetnek

Dátum: 2007. március 12. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Aki úgy dönt, hogy főiskolai képesítését egyetemi diploma megszerzésével egészítené ki, vagy a mesterszakok valamelyikén tanulna tovább, az a felvételi tájékoztatóban vagy a felvi.hu-n még válogathat a K-val (kiegészítő alapképzés) és az M-mel (mesterképzés) megjelölt szakok között, és március 19-éig elküldheti jelentkezését.

A kiegészítő alapképzésre két esetben jelentkezhetnek a már felsőfokú oklevéllel rendelkezők: ha főiskolai szakképzettségüknek megfelelő egyetemi képzés indul, tehát ugyanazon a szakon szeretnének egyetemi minősítést szerezni, vagy a diplomájukra épülő tanári képzésben szeretnének részt venni. A kiegészítő alapképzések a jövőben megszűnnek, a bolognai rendszerben a mesterképzés fogja kiváltani ezt a képzési formát.

A mesterfokozat megszerzésére azok jelentkezhetnek, akik már főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkeznek, vagy alapképzésben (BSc, BA) végzettséget szereztek. A mesterképzés szemben a kiegészítő alapképzéssel, nem csak a már elvégzett szakon enged tovább tanulni, az alapképzés elvégzése után szélesebb körben ad lehetőséget a válogatásra a különböző szakok között. Például aki szabad bölcsészet szakon szerzett fokozatot, az többek között a művészettörténet, a filozófia, az esztétika, a kommunikáció és médiatudomány, az etika, a vallástudomány, a filmelmélet és filmtörténet, valamint a fordító és tolmács mesterszakok között válogathat. Amennyiben valaki bizonytalan abban, hogy a végzettségével milyen lehetőségei vannak a tovább tanulásra és hogy a fent említett képzéseket meghirdető intézmények milyen szempontok szerint rangsorolják a jelentkezőket, az a felvi.hu "Egyetemek és főiskolák" menüpontja alatt és a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2007. című kiadványában tájékozódhat a részletekről.
A felvi.hu szakkeresője továbbá segít a megadott paraméterek alapján kiválasztani a legmegfelelőbb képzést a jelentkezőnek.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.