|
Dátum: 2007. április 22. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Összefüggés van a felsőoktatásba jelentkezők számának erőteljes csökkenése és a tandíj bevezetése között - áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által kiadott sajtóközleményben. A HÖOK szerint beigazolódni látszik az a félelem, hogy a tandíj bevezetése megfosztja a szegényebb diákokat a továbbtanulás lehetőségétől.
Idén, mintegy 24 ezer fővel kevesebb jelentkező jelezte továbbtanulási szándékát az Országos Felsőoktatási Információs Központnak (OFIK).
A HÖOK szerint a több mint 18 százalékos csökkenés a tandíj bevezetésének köszönhető, és az a tény, hogy a 108 ezer jelentkező mégis több jelentkezési lapot nyújtott be, mint a tavaly 132 ezer fő, arra enged következtetni, hogy az anyagilag rászorult családok gyermekei maradtak el a jelentkezők közül.
Elrettentő lehet számukra a felsőoktatási szabályozók folyamatos változása, az egyre növekvő anyagi terhek - áll a közleményben.
A HÖOK szerint fontos felhívni a figyelmet az államilag finanszírozott helyek alakulására. Míg tavaly 103 ezren adták be felvételi kérelmüket az államilag finanszírozott helyekre és 57 ezer főt vettek fel, addig idén az 56 ezer államilag finanszírozott helyre mindössze 87 ezer jelentkező volt, amit a HÖOK szerint a tandíj bevezetése eredményezett.
Aggodalomra ad okot, hogy a felvett hallgatók 15-20 százaléka várhatóan kiesik majd az államilag finanszírozott oktatásból és költségtérítés fizetésére kényszerül, ami várhatóan még több jelentkező, hallgató kedvét veszi majd el a továbbtanulástól, tanulmányaik folytatásától - írja a HÖOK.
A jelenlegi helyzet szerint a jövőben mindenki fog tandíjat vagy költségtérítést fizetni, tanulmányi alapon ugyanis az intézmények nem állapítottak meg kedvezményezetti kört. Ez azt jelenti, hogy a tandíj célja nem a felsőoktatás minőségének javítása és a jeles tanulók támogatása, hanem forrásbevonás, a költségvetés hézagainak betömése - áll a HÖOK közleményében.
Végül a HÖOK felhívta a figyelmet arra, hogy nem a beadott jelentkezések száma a döntő, ami idén 400 ezer körül alakult, hanem a jelentkezők száma, hiszen minden jelentkezőt mindössze egy helyre vesznek fel. Ez idén mintegy 76 ezer felvett hallgatót jelent majd, szemben a 2002-es 108 ezerrel.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A nukleáris fegyverekről
Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
A Benes-dekrétumokról
Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
- A továbbtanuláshoz és a munka világában szükséges szövegtípusok
2010, 3 oldal - Motivációk a továbbtanulásban
2004, 15 oldal
Grúz származású szovjet diktátor, generalisszimusz. Joszif Visszarionovics Sztálin eredeti neve Dzsugasvili; 1878. december 18-án született Oroszország grúziai tartományában, Goriban. Édesapja Visszaron Ivanovics Dzsugasvili cipőbolt tulajdonos, édesanyja Jekatyerina Georgijevna Geladze volt. A négy gyermek közül csak Sztálin élte meg a felnőttkort. Anyja Szoszónak becézte
